Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

Vasárnap, 1955. augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP l Ne késlekedjenek a gabonavetésterv felbontásával a barcsi járásban ■araaw ■ 11 ■ 11 ..roiswag»-: fi Kaposvári Textilmüvekben is nagy lehetőségei vannak a műszaki fejlesztésnek A mostani napok egyik legfonto­sabb munkája a kenyérgabona be- hordásán és cséplésén kívül a vetés­terv felbontása. A Barcsi Járási Tanács a határ­időnek megfelelően biztosította, hogy a községek megkapják tervszámai­kat. Az utasítás szerint figyelembe vették egyes községek termelési adottságait, a talajviszonyokat stb. A községekben azonban nem folyik kielégítően e munka. Az augusztus 15-i tervlebontási határidőt alig né­hány helyen fogják betartani. Ez- ideig mindössze 3 községben — Szü­lök, Bad, Drávagárdony — folyik a gazdákkal való megbeszélés. Bar­cson eddig kézről kézre adták az adminisztrációs munkát, eddig egy személy — Vámosi Károly gazdasá­gi előadó végezte. Nem ismerik elég alaposan a rendeletet sem, s a 2 holdon aluliak területeire nem vol­Mikében szervezetten, gyorsan ha­lad a kenyérgabona-vetésterv fel­bontása. Jól felhasználták erre az esős napokat, akkor hivatták be a gazdákat s beszélték meg velük a vetéstervet. A nyilvántartási lapon előre .kiszámították, hogy mennyi gabonát kell elvetnie a gazdának. Aki az előirányzottnál hevesebbet akart vetni, annak Dániel Pál mező- gazdasági előadó megmagyarázta, Pécsek Gyula községi vb-elnök ír­ta szerkesztőségünknek Bárdudvar­nokról, hogy a Megyei Tanács ren­deletét megkapva minden intézke­dést megtettek a gabona gyors be- hordására, cséplésére. A hordás meg is indult, de a cséplést a Kaposvári Gépállomás hanyagsága akadályoz­za. Négy cséplőgép van Bárdudvar­nok körzetében, amelynek 11 lakó­területe van, némelyik közülük ki­sebb községnek is megfelel. E nagy területen máskor 9 gép szokott csé­pelni, most 4 van, de azok is rosz- sza.k. Máskor is szeptember 10-én tak figyelemmel, a tartalékterülete­ket pedig most utólag adják hozzá a saját területhez. Helytelen az is, hogy minden szempontot figyelmen kívül hagyva egyforma kötelezettsé­get rónak a gazdákra. A gazdalajstromok körüli pontat­lanságok is most ütköznek ki és igen hátráltatják a feladat végrehajtását. Kálmáncsán, Patosfán, Babócsán a gazdalajstrommal kapcsolatos kér­dések tisztázása végett a járási me­zőgazdasági osztálynak kell komoly segítséget nyújtania, Szüntessék mag a barcsi járás községeiben a rendelkezésekkel szem­beni közömbösséget, gyorsan kezdjék meg a dolgozókkal való megbeszé­lést. A pártvezetőségek is adjanak meg minden segítséget az ország jö­vő évi kenyerének biztosítása érde­kében. hogy a kenyérgabonára milyen nagy szüksége van országunknak, s hogy milyen kifizetődő a kenyérgabona termelése. A dolgozó parasztok 30— 35 százaléka önként vállalta, hogy többet vet az élőírtnál. Máger József 14 holdas dolgozó paraszt pl. 6 hold 300 négyszögölet vet el gabonával, Pápai János 10 holdas gazda 5 hold 1300 négyszögölön termel kenyérga- bs-nát jövőre. szokták elvégezni a cséplést, de ha így megy tovább is a cséplés, még októberre sem végeznek. 11-én, csü­törtökön például a négy gépből csak e:gy gép csépelt. Az egyik gépnél Valu elvtárs a felélés vezető, aki párttag létére megfeledkezett köte­lességéről, elhagyta cséplőgépét. Hiába telefonáltak a gépállomásra, nem tettek semmit a gép megindítá­sára. Sürgősen intézkedjék a Kapos­vári Gépállomás, hogy Bárdudvarno­kon is minél előbb befejezhessék a cséplést. Gápállomási dolgozóink a nyári terv teljesítéséért A Csokonyavisontai Gépállomás traktoristája, Kisignácz János, aki már többízben országosan az első helyre került, a nyári terv teljesí­téséért is sikeresen harcol. Eddig 463,3 inormá'lholdat teljesített, Üdvö­zöljük a kiváló traktorost. Köszöntjük a Nagyatádi Gépállo­más 16 éves ifjú traktoristáját, ifj. Czeider Jánost, aki nyári idényter­vét jóval túlszárnyalta: 162 hold he­lyett 239 holdon végzett talajmun- kát, s ezzel 147 százalékra teljesítet­te tervét. A tarlóhántásban élenjárnak: Az Iharosberényi Gépállomás traktoristája, Horváth Gyula, aki a scmogycsicsói Békebástya TSZ-ben egy nap alatt 10 holdat szántott fel; a Marcali Gépállomáson Tóth Ist­ván, aki a kürtöspusztai Latinka Termelőszövetkezetben végzett el agy nap alatt 10 hold tarlóhántást. A leg­jobb tarlóhántó traktoros: Májer Ist­ván, aki eddig 211 holdon végzett tarlóhántást, Kriszbajer Imre, a Karádi Gépállomás dolgozója, aki 191 holdon hántotta fel a tarlót. Kiállítás Nagyatádon Ma délelőtt 9 órakor nyílik meg a nagyatádi járás mezőgazdasági kiál­lítása. A kiállítás a járási kultúr- házban lesz, melynek csaknem va­lamennyi termét igénybe vették er­re a célra. A tsz-ek és állami gaz­daságok legszebb terményeikkel já­rulnak hozzá a kiállítás sikeréhez. Széles körben nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. Voltak egyéni dol­gozó parasztok, akik felkeresték a rendezőbizottságot és kérték, hogy részükre is biztosítsanak helyet. A kultúrház udvarán mutatják be a különböző mezőgazdasági gépeket. Részt vesz a kiállításon a Nagyatádi Halgazdaság, a gépállomás, az erdő­gazdaság, a konzerv- és dohány­üzem is. A földművesszövetkezeti és népboltok bő választékú árukészlet­tel állnak a látogatók rendelkezésé­re. A kiállítás érdekessége a Nagy­baráti Állami Gazdaság 500 és a bakiházi Petőfi TSZ 400 kg-rnos ser­tése. Bemutatják a járás talajtani térképét, melyet a gépállomás ta­lajkutató laboratóriuma készített. Megyénk büszkesége, a Kaposvári Textilművek az egész ország fonal­termelésének 14—15 százalékát gyártja. Napi termeléséből 115 000 méter anyagot készítenek. Dolgozó népünknek azonban mindig több és mindig jobb, olcsóbb árura van szük­sége. Állandóan fokozni kell tehát a termelést oly módon, hogy az elő­állított termék önköltsége mindig alacsonyabb, minősége pedig egyre jobb legyen. Ennek a feladatnak a megbeszélé­sére ültek össze a közelmúltban a Textilművek műszaki dolgozói. Meg­vizsgálták a műszaki fejlesztés ed­digi eredményeit, s megvitatták, mi a tennivaló, hogy a háromszoros él­üzem Kaposvári Textilművek a jö­vőben. még jobb eredményekkel Ibüszkélkedhessék, és a termelékeny­ség állandó növelésével biztosítsák a termelés fokozatos emelkedését. Erre annál is inkább szükség van, mert a Textilművekben is jelentke­zett termelési visszaesés a múlt hó­napban. Ez sürgetően parancsolja azoknak a műszaki lehetőségeknek a feltárását és megvalósítását, ame­lyek a termelést előbbre viszik, Mit tettek és mit tesznek a műszaki fejlesztésért? Az 1955-ös esztendő igen nagyje­lentőségű ebből a szempontból. Ez év elején alakult meg üzemi techniku­sokból egy négytagú technológus cso­port, amelynek elsődleges feladata a műszaki fejlesztés megvalósítása, új módszerek kutatása és azok kikísér­letezése. E kísérletek eredményeképpen ve­zették már be 8 előfonó gépen az úgynevezett Rotafil-fej használatát, amely 7 százalékkal növeli a terme­lékenységet. Ugyanakkor a minőség is kb. 0,7 százalékkal javul a szaki- tási egyenlőtlenségnél. Még ebben az évben az összes előfonó gépekre fel­szerelik a Rotafil-fejeket. Egyszerre négy kísérlet folyik a nyújtógépeknél a fonal egyenlőtlen­ségének további javítására. Az ered­mények itt is igen biztatók, és rö­videsen minden nyújtógépnél beve­zetik az újfajta részletnyújtást, ami mindenütt — itt is segíti iparunkat tapasztalatainak, tudásának átadá­sával. Nemrégiben járt a Kaposvári Textilműveknél Kustin professzor, Sztálin-díjas tudós, akinek javasla­tára a technológusok új fonótervet készítettek a többszöri egyesítés al­kalmazására. Ez csökkenti a szaka­dást és kb. 1 százalékkal növeli a termelékenységet. Szovjet szakirodalom alapján Jsí- sérleteznek a kártológépen az előté­pő gyorsításával. Ennek bevezetése kb. 15 százalékos termelékenység emelkedést fog a kártológépeknél jelenteni. II maradiság, az újtól való visszahúzódás azonban sokszor hátráltatja a hasz­nos újítások, korszerűsítések hasz­nálatát. Például nagy megtakarítást jelentő újítást jelentett a bádog le­szedő ládák alkalmazása. Azelőtt vesszőkosarakat használtak a lesze­dett fonal számára, melyek azonban gyorsan tönkrementek és így sok költséget okoztak. A dolgozók mégis nagyon idegenkedtek a bádogládák- tól és nem akarták használni. A technológiai utasítások betartá­sa szintén a termelékenység emelé­sének, a minőség javításának egyik feltétele, Most dolgoztak ki egy új, részletes technológiai utasítást, me­lyet gépekig, dolgozókig lebontottak; A jó munkamódszerek elterjeszté­sét a múlt hónapban megtárgyalták az üzem dolgozóival. Ekkor a gyár sztahanovistái vállalták, hogy mód­szereiket átadják a többieknek. A sztahanovisták túlnyomó többsége azonban megfeledkezett ígéretéről.- Egy-két kivételtől eltekintve sem­mit sem tesznek azért, hogy szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal segít­sék munkatársaikat. A korszerűsítés, a technika állan­dó és rendszeres fejlesztése még jobb és eredményesebb lehetne, ha az üzem műszaki dolgozói és tech­nológusai között jobb volna az együttműködés. Sokkal gyümölcsúzúbb lehelne munkájuk, ha megnemértés helyett segítenék egymást. Ha például az üzemvezetők a kísérleti gépek karbantartásáról is gondoskodnának, a technológusok pedig kísérleteik eredményét megbe­szélnék az üzem műszaki és fizikai dolgozóival is. A műszaki körök az elmúlt hóna­pokban igen rendszertelenül működ­tek. Ha nagynéha mégis tartanak a műszaki kör keretében egy-egy elő­adást, alig 20—25 ember látogatja; Különösen a fiatal műszakiak, mű­vezetők tartják magukat távol az ilyen előadásoktól, pedig a szakmai műveltség, az állandó továbbtanulás elengedhetetlen feltétele jó munká­juknak. De nincs nagyobb sikere a műsza­ki könyvtárnak sem. A műszaki dol­gozók még csak vesznek ki néha egy- egy könyvet, azonban még egyetlen fizikai dolgozó sem kért műszaki könyvet! Itt a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek kell segíteni a dolgozókat és nevelni őket arra, hogy legyenek igényesebbek önmagukkal szemben. Érezzék a feléjük áradó megbecsülést, a megváltozott életkö­rülményeikből fakadó új követelmé­nyeket, tudják és lássák, hogy ami társadalmunkban mindinkább ki­sebbnek kell lennie a fizikai és szel­lemi munka közötti különbségnek, Baj van az ójitó-mozgalommal Az idén lényegesen kevesebb újításit adtak be, mint az előző évben. Az újítási kedv emelésére augusztus 20- tól szeptember 20-ig újítási versenyt rendeznek különféle dijakkal. Szep­tember 15-től október 15-iig pedig újí­tási kiállítást tartanak. Háromtagú újításokat kivitelező brigádot szer-, veztek, amely a beadott újítások be­vezetését végzi. Bizony nem egy 2—3 évvel ezelőtt elfogadott újítás beve­zetésére is csak most kerül soar! Már most hozzákezdenek az 1956-os műszaki intézkedési terv el­készítéséhez, hogy a felvetett problé­mákat, javaslatokat már lehetőleg ebben az évben kipróbálhassák és így azok a jövő évben hamarabb ke­rülhessenek kivitelezésre. A technikának állandóan fejlődnie kell, minden jobbnál lehet jobb, minden tökéletesnél lehet tökéletesebb. A Textilművek állítsák továbbra is munkájuk homlokterébe a műszaki fejlesztést — persze nem a napi munka, a tervteljesítés rovására; Használják ki lehetőségeiket, hogy minél gazdaságosabb, minél terme-' lékenyebb legyen munkájúk. Langer Jfcárolynéi Póruljárt spekulánsok Film 3 részben Készült a Kaposvári Járásbíróságon Ez a film olyan eseményt ábrázol, mely valóban megtörtént. A közönség a szereplőkben ismerősökre talál, mert majdnem minden községben akadnak hasonlók. Egyik ravasz, a másik spekuláns, a harmadik pedig körmönfont, de valamennyi egyforma, mert kulák, egyforma, mert ellenség. íme. a szereplők: Javós László kulák, aki könnyen felejt. Szecsödi Sándor kulák, aki szereti Pató Pál jelszavát használni. Ezenkívül még néhány hasonló szereplő. (Egyelőre név nélkül.) I. rész (Memyei utcarészlet. Elégedettarcú emberek sietnek a dolguk után. Büszkék, mert első félévi sertésbeadási tervüket 97 százalékra teljesítették. 97 százalék! Lényeges szám, mert a cselekmény majd itt éri el a tetőpontját. A háttérben házak, fák, felhőfoszlányok; az egyik kapuban egy kulák teljes életnagyságban, a másik kapu előtt két dolgozó paraszt beszélget.) — Hallottad? — Mit? — Mernye kilencvenhat százalékra teljesítette félévi sertésbeadá­si tervét... — Lehetetlen! — Miért? — Mert én bizonyos voltam benne, hogy elértük a száz százalé­kot. Úgy tudom, hegy minden dolgozó beadta. — Psszt! — (A kérdező csendre int, aztán a kulák felé mutat.) — Ezeknek az óljában röfög még a három százalék... (összenéznek, mindketten csúnyát gondolnak, aztán sietnek a mezőre. A kulák,. névszerint Javós László elégedett. Elégedett, mert büszke arra, hogy nem maradt el a többitől, azaz a többi kuláktól. Nyolc van a községben és köztük heten minden összebeszélés nélkül1 fogták magukat, nekigyürkőztek és —- nem adták be a disznót. Cso­dálatos! Hét fej, ugyanaz a gondolat. A kulák befordul a kapun, egyenesen a disznóólhoz megy. öt szép süldő, két disznó, jónéhány malac röfög az ólban. Megszólal a zene. Láthatatlan forrásból a »Hüccs ki disznó a berekből« népszerű klasszikus melódiái szűrőd­nek át a trágyadombon. A kulák gondolkodok. Halk dobpergés hal­latszik eme ritka pillanatban. Aztán meghajlik és újra csak nem ad­ja be a disznókat. Alkonyat lopakodik elő, denevérek szállnak, a dolgozók hazafelé jönnek a mezőről. Zúgnak a fák, röfögnek a disz­nók. A kulák egy akácágat tépdes. A levelek egyenként perdülnek alá. Mintha azt mondaná: beadjam, ne adjam ... beadjam, ne ad­jam.. . Végül! az jön ki, hogy nem adja. Úgy tűnik, mintha utoljára két levél esett volna le a földre. Ismét megszólal a kísérőzene: «-Este van már, késő este...« A zene hatására gyorsan este lesz. Sötétség borít el mindent, így a filmből sem látszik semmi.) II. rész .(Ugyanaz a porta, de verőfényes nappali megvilágításban. Ven­dég fordul be a kapun. A kulák, akit már az első részből ismerünk, eppen zabot hegyez. Amikor meglátja a közeledőt, elkomorodik. Görbe szemmel néz rá. Kakas kukorékol, egy macska szalad föl a fára. A vendég megáll. Nézi a kulákot, az a cipője orrát.) — Begyűjtési megbízott vagyok. A sertésbeadás végett, jöttem... (A kulák először nem felel, csak csúnyát gondol, aztán mégis felel. Tömören, szerényen.) — Majd ... (Perdül a kép. Megszólal a kísérőzene: Röf, röf, kismalac .. . Má­sik porta, az udvaron másik kulák. ,Ö is azzal foglalkozik éppen, hogy nem adja be a disznót. Szecsödi Sándornak hívják. A párbe­jelentős minőségi javulást hoz. A Szovjetunió — mint mindig és széd megismétlődik, aztán új kép következik. Március! Orgonale­velek és víztócsa. Egy rügy éppen kipattan. Erre új vendégek jön­nek és felemelik a beadást tíz százalékkal. A kulákök nem látják egymást, de ismét egyet gondolnak és megvonják a vállúkat. Mit számít az! Eddig nem adtak 'be semmit! Most fölemelték tíz száza­lékkal? így legfeljebb tíz százalékkal többet — nem adnak be! Dol­gozók jönnek, dolgozók mennek és megjegyzések hallatszanak:) — Ez igazán aljasság! — Míg a becsületes dolgozók teljesítik kötelezettségeiket, ezek itt semmibe veszik a rendeletet. — A dolgozók asztaláról lopják el a húst, az élelmet... (A kulákok először hallgatnak, aztán továbbra is hallgatnak. Me­gint egyszerre gondolkoznak és a gondolat láthatóvá válik a kép fel­ső balsarkán:) — Ejha, ráérünk arra még! III. rész (Ismét múlik az idő, mivel nincs egyéb dolga és megérnek az ese­mények. Közeledik a kifejlet, azaz 'bebizonyosodik, hogy ki miart vet, úgy arat és ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát, mivel végen csat­tan az ostor, mert addig jár a korsó a kútra ... stb. A két -élenjáró« warn teljesítő, azaz Javós László és Szecsödi Sándor a Kaposvári Já­rásbíróság előtt áll. Látszik rajtuk, hogy szeretnének egészen másutt állni, dehát most éppen miért ne itt állnának. Tehát harmadszor is állnak. Szerény, elmélázó arc, mint amilyen ilyenkor szokásos, hogy az ártatlanság elhihetőbb legyen. De a látszat csak látszat. A film felső jebbsarkában újabb felirat:) ■— Kutyából nem lesz szalonna! (A tárgyalás folyik. Az ügyész vádol, a bíró bírál és kiderül, hogy igaz a vád. Javós László ugyan kissé elvesztette az emlékezőtehetsé­gét — nem nagyon, hogy késeibb megtalálhassa — és nem akar sem­mire sem emlékezni. Arra sem, hogy ősszel közölték vele a beadás mennyiségét, arra sem, hogy többízben felszólították, arra sem, hogy tíz százalékkal felemelték a beadást, sőt, érdekes véletlen, arra sem; hogy néhány évvel ezelőtt már volt büntetve közellátás elleni vétsé­gért. Más egyébre különben emlékszik, tehát nem súlyos a baj.. Aztán hangzik az ítélet: Javós László egyévi és nyölchónapi 'bör­tönt, Szecsödi Sándor pedig egyévi és hathónapi börtönbüntetést ka­pott. Közeledik a film vége. A csattanó a vádlottak védekezésében rejlik. Miért nem adtak be disznót, és ha nem volt megfelelő, miért nem vettek? Válasz: Nem volt pénz! És a film sarkában távoli kép jelenik meg. Feltűnik Javós 48 és Szecsödi 31 hold földje, állat- állománya és mindene. Nevetnek a kataszteri holdak, a disznók, a lovak, a baromfiak, egyik kismalac szinte fuldokol a kacagástól. Az­tán az egyik földdarab elkomolyodik és megsértődik. Nem volt' pénz? Hát amit mi termettünk? Erre a többiek is megsértődnek és abba­hagyják a kacagást. Közben kisüt a nap. Ismét látszanak a dolgozók és elégedett az arcuk. Látják, hegy méltán, példamutatóan megbűnhődik az, aki szembeszáll a törvényekkel, csorbítja a község 'becsületét, elrabolja a dolgozóik asztaláról az élelmet. Csak az otthon maradt öt hátralé­kos mennyei kulák búslakodik. A két vádlott pedig bevonul egy kü­lön erre a célra fölszerelt helyiségbe, ahol hosszabb ideig ráérnek azon gondolkodni, hogy csakugyan érdemes volt-e? A zárózenét egy betévedt napsugár adja meg: Nem én lettem hűtlen hozzád, te csal­tál meg engem ... és másokat.) Vége. Ezt a filmet a Kaposvári Járásbíróságon mutatták be 1955. augusztus 11-én. Fényképezte: Jól képzett és alapos gyakorlattal ren­delkező rendőr-fotószakkör. Vágó: Az ügyész. A film hossza: a kiszabott idő. Zene: a beadatlan disznók méltatlankodó röfögése. Rendezte: két mennyei kulák. (Ha már rendezték, úgy kellett, miért rendezték, inkább a beadást rendezték volna!) Dezső János. Mikében gyorsan halad a gabona-vetésterv lebontása JVe akadályozza a cséplést Bárdudvarnokon a Kaposvári Gépállomás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom