Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

Csütörtök, 1955. augusztus 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A műszaki vezető Gok szó esik napjainkban a kiváló munkát végző esztergályosok- ^ ról, lakatosokról és más szakmunkásokról. Többször megállunk egy-egy munkapad mellett, megfigyeljük a szakmunkás jó módszerét és ismertetjük ezt a többi dolgozóval. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy hogyan tud az a kiváló dolgozó, sztahanovista jó eredményt el­érni. Ki irányítja munkáját, ki biztosítja számára a munkafeltétele­ket, ki nevelte, vagy neveli őket sztahanovistává. Pedig ahhoz, hogy egy dolgozóból sztahanovista legyen, jól végezze munkáját, hozzájárul .a műszaki vezetők, művezetők eredményes, szer­vező. nevelőmunkája is. A Gépjavító Vállalat műszaki vezetőjével — diszpécserével —, Sza­bados Istvánnal beszélgetünk a műszaki vezetők munkájáról. Szabados István fiatal ember, még nem is olyan régen, mint géplakatos, azokkal az emberekkel dolgozott együtt, akiket ma irányít. Vezetésre, irányításra termett ember. Míg beszélgetünk, többször jönnek hozzá dolgozótársai, munkát vagy egyéb utasítást kérni. Határozottan válaszol . kérdéseikre. S az elvégzendő munkával kapcsolatos feladatokat -részletesen, aprólé­kosan elmagyarázza. Szigorúan, de szeretettel bánik az emberekkel. Kövérke, fiatal fiú jön be, rozsdás, olajos képéből csak a szeme világít. Szabados elvtárs hozzájárulását kéri, hogy más munkát végezhess sen. A műszaki vezető egyenrangú félként, komolyan tárgyal a fiúval, de amikor az hátatfordít és kifelé tai’t a szobából, Szabados eivtárs elmosolyodik és szeretette! néz utána. • • TTgyesen megtalálja azt a hangot, hogy kivel hogyan kell beszél­té nie. Sztálihvárosban végzett DISZ-munkája közben gyűjtött ta­pasztalatait jól tudja hasznosítani. — -Nem könnyű az emberekkel bán­ni, irányítani, fegyelemre nevelni őket — ezt maga is elismeri. De mun­kája során szerzett tapasztalatokból tudja, hogy az' emberek magatartá­sán lehet változtatni, a rossz tulajdonságokat le lehet faragni. Iván- cSics Gyula példáját említi. Sok nézeteltérés volt közöttük. A fiatal dolgozónak szokatlan volt, hogy minden munkáját ellenőrzik. És az sem igen tetszett, hogy műszaki norma van, s azt pontosan be kell tarta­ni Röpgyűlésen többször bírálta Szabados István Iváncsics Gyulát. ^Figyelmeztetései, szavai nem voltak hiábavalók. A fiatal dolgozó változ­tatott magatartásán. Az utóbbi időben már az is előfordul, hogy há­rom ember munkáját végzi. Szabados elvtársinak azonban még sok gon­dot okoz Pápai László hegesztő magatartása, felelőtlensége. Gyengéje, hogy fizetés után ki-kimaradozik a munkából. Ez már két ízben előfor­dult és épp akkor, amikor sürgős munkát kellett volna elvégezniük. Nem könnyű a munka, amit a műszaki vezető végez. De ahogy Szabados elvtárs mondja: »Nem cserélném el kevesebb gondot és fárad­ságot igénylőért.« Reggel fél órával előbb jön be az üzembe, mint ahogy a munkaidő kezdődik. Azonban nemcsak ő, ekkor beszélik meg műszaki és művezetők a napi feladatokat, hogy kire milyen munka vár. .Az előfordul természetesen, hogy a dolgozónak a rábízott munka nem tölti ki1 a napi nyolc óráját. De a jó szervezés folytán nem kell egy •percet sem tétlenkednie, várja már az új feladat, az újabb munka. A sok más teendő mellett a műszaki vezetőnek azzal is kell törőd­nie, hogy a készülő munkák jóminőségűek legyenek, hogy a dolgozók a műszaki utasítást betartsák. Ám ehhez nem ragaszkodik mereven, mert ha a dolgozó jobb és célszerűbb eljárást talál, amivel anyagot vagy munkaidőt takarít meg, feltétlen meghallgatják véleményét. Cokrétű munkája mellett Szabados elvtárs tanul. Technikumba ^ jár. Szívesen igénybeveszi a műszaki könyvtárat is. Arra a kérdésre, hogy munkájához milyen segítséget vár, csupán aranyit vála­szol: »Szeretném, ha engem is szigorúbban ellenőriznének, különösen az igazgató elvtárs, többször figyelmeztetnének hibáimra, hogy én is fej­lődhessek és eredményesebb legyen a munkám." P. I. Köszönet és elismerés a gépállomásí dolgozók versenye élharcosainak Megyénk gépállomás! dolgozói kö­zül egyre többen tűnnek ki jó mun­kájukkal a nagy nyári versenyben. Kis Ignác János, a Csokonyavisontai Gépállomás kétszeres sztahanovista traktoros éves tervének 115 százalé­kos teljesítésével országosan első lett a traktorosok versenyében. Jó munkájáért rendes fizetést és meg­becsülést kap Kis Ignác eivtárs: Ez évben például átlagosan havi 2000 forintot keresett. S most, hogy már túlteljesítette éves tervét, az év hát­ralévő idején már 150 százalékos . bért fiz-etnek neki munkájáért. Ugyanezen a gépállomáson dolgozik Körösi István traktoros is. aki szin­tén teljesítette már egész évi ter­vét. A legjobb somogyi traktorosok közé tartozik Károlyi János, a Ka­posvári Gépállomás cséplőgépkezelő­je is, aki eddig 930-as gépével mintegy 45 vagon gabonát csépelt. Dicséretet érdemel Dani István, a Nagyatádi Gépállomás, sztahanovis­ta traktorosa, aki 1070-es gépével 40 vagon és Szunomár Gábor, a Balatonkiliti Gépállomás sztahano­vista traktorosa, aki 39 és fél vagon( gabonát csépelt el. A traktoros brigádvezetők közül eddig a 'legeredményesebben Mo­hácsi Lajos, (Darányi Gépállomás) és Toll József (Kaposvári Gépállo­más) dolgozott. A gépállomások versenyében, igen szép eredményt ért el az elmúlt napokban a Mer- nyei Gépállomás. Az utóbbi két nap­ban például valamennyi gépe úgy dolgozott, hogy átlagteljesítményük gépenként 136 mázsa volt. Szeretettel köszöntjük megyénk kiváló gépállomási dolgozóit, ,s azt kérjük tőlük, hogy eredményeik to­vábbi növelésével mutassanak pél­dát a gépállomások többi dolgozói­nak. Szilárdult az állampolgári fegyelem Marion Somogyi Sándor begyűjtési megbízóit munkája nyomán Somogyi Sándor két hónapja ke­rült Kadarkáira, begyűjtési megbí­zottnak. Az eddig elért eredmények jó munkáját dicsérik. Nagy hozzá­értéssel, türelemmel dolgozik a köz­ség tervteljesítéséért. Az elmúlt két hónap alatt mintegy 20 hátralékos gazdát számoltatott el, rendeztette a tavalyi hátralékokat is. Patkó Ist­ván tojással, baromfival tartozott ál­lamunknak. Somogyi elvtárs .beszél­getett vele, s mire az elszámolta­tásra került volna sor, Patkó gazda beszállította a hátralékot a begyűj­tőhelyre. Vajda Jánosné pedig az 1953—54. évre 250 kg hízottsertéssel tartozott. Kovács Feremcné ugyan­csak serfésbeadással volt hátralék­ban. Somogyi Sándor ezt nem néz­te tétlenül. Elszámoltatta őket. A törvényadta jogával élt Somogyi Sándor akkor is, amikor a kulákok és a notórius hátralékosak ingatla­nát foglalta le hátralékuk fejében. Eilotás Sándomé kulákasszonynál, Bankó Jánosnál (purdi) és a többi hátralékosoknál nem használt az okos szó. Megérdemelték, hogy a törvény szigorával jártak el velük szemben. Ezek a példák azt bizo­nyítják, hogy szép szóval, s a tör­vény betartásával Kadarkúton is sikerre lehet vinni a begyűjtést. Javult tehát a községben a be­gyűjtési muraka. Van azonban még -tennivaló: sok a sertéshátralékos. Ezt kell mielőbb felszámolni. Kese­rű János 250 kilóval', Hollósi János pedig 238 kiló sertéshússal tartozik az államnak. Helyesen teszi a begyűjtési, meg­bízott, hogy az élenjárókat népsze­rűsíti. Mert ilyenek szép számmal akadnsik a községben. Hardi István, Tóth Sándor (keresztes) gazdák er­re a negyedévre, Keserű Erzsébet, Kozma János, Györkös Vendel dol­gozó parasztok pedig egész évre rendezték tojásból, 'baromfiból a be­adásukat. Az ő példájuk követésére kell serkenteni a kötelességmulasz- tókat, az olyan gazdákat,, mint Far» kas Sándor, aki 27 .kg tojással, 10 kg 'baromfival, Szolga István, aki 9 kg tojással és 5 kg baromfival tar­tozik. Somogyi elvtárs jól betölti fel­adatát. Eddigi becsületes munkája ígéret arra, hogy Kadarkút dolgozó parasztjai a jövőben még hűségeseb­ben teljesítik á munkásosztály, a város iránti kötelességüket. Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Védjük a szőlőket a csapadékos időjárás káros hatásától Miért mostohagyerekei a Kadarkúti Ktizségi Tanácsnak a OlSZ-szervezet tagjai? Évekkel ezelőtt alakult meg Ka­darkúton a DISZ-szervezet. Taggyű­léseit hol a pártszervezet helyiségé­ben, hol a kultúrteremben és a leg­többet az erre a célra kijelölt volt bolthelyiségben tartotta. A szervezet tagjai már többször fordultak azzal a kéréssel a tanács vezetőihez, hogy juttassanak részükre egy megfelelő helyiséget, legalább két szobát. A tagság művelődni, szórakozni, ta­nulni szeretne. Ezt egy helyiségben nem tudja megoldani. A volt bolt­helyiség nagyon rossz állapotban van. Nem megfelelő erre a célra. Éppen ezért kérte a tanácsot, hogy juttassa részükre annak az épület­nek az egyik részét, melyben a párt- szervezet székel. Ugyanis a ház gazdája nem lakik Kadarkúton. A gazdája persze nem is akart halla­ni róla. így a szervezet újra csak helyiség nélkül maradt. A kadarkú­ti fiatalok pedig dolgozni, tanulni akarnak. Meg akarják mutatni, hogy milyen szép is DISZ-tagnak lenni. Színdarabot akarnak tanulni, politikai oktatásban akarnak részt venni, de sajnos, nincs hol. A köz­ségi tanács vezetői, Hcrváth István tanácselnök, Bóna Imre tanácstitkár a mezőgazdaság fejlesztése mellett fordítson kicsit nagyobb gondot az ifjúságra, ne úgy bánjanak velük, mint mostoha apa a gyermekével. Nagyon hálásak lennének a kadar­kúti fiatalok, ha az ügyük végre rendeződne, megkezdhetnék az if­júságra váró szép feladatok megol­dását. Ehhez már csak az ő segítsé­gük szükséges. Remélik, ezt hama­rosan meg is fogják kapni. — »A KV határozata a mezőgaz­daság szocialista átszervezésére" címmel előadás és vita lesz a Téx- tilművek propagandistái számárai augusztus 25-én este 7 órakor a Tex­tilművek kultúrottihonában. Vitave­zető: Dómján Sándomé elvtársnő lesz. Az utóbbi hetek folytonos és ki­adós esői nem tesznek jót a szőlő­nek. A csapadékos időjárás káros hatása elleni védekezés módjairól Báró Károly, a szőlészeti kutatóin­tézet igazgatója a következő tájé­koztatást adta: — Mivel a fakó-, valamint! a szür­kerothadás terjedését a párás, ned­ves környezet okozza, arra kell tö­rekedni, hogy a tőkék környezete és a fürtök az esők, harmatok után minél gyorsabban felszáradjanak. A sok csapadék következtében gyor­san nőnek a gyomok. A gyomos szőlő talaja viszont sokáig marad nedves. így a tőkék körüli levegő párás lesz. Sürgősen kapálni kell tehát a gyomos szőlőt, még akkor is, ha az érés alá való kapálás már megtörtént. Ezzel egy­idejűleg ki kell tányérozni a tőké­ket, a földre lógó fürtöket ajánla­tos felkötni, vagy a talajt kell el­Megyénk termelőszövetkezeteinek és állattenyésztő egyéni termelőinek többsége tapasztalatból ismeri a^ si- ló-takarmányetetés nagy jelentőse­gét az állattenyésztés hozamának fo­kozásában. Silózással az amúgy ke­vésbé értékes anyagokat, mint pél­dául a kukoricaszár, nagyabb táp- értékű, jobb takarmánnyá tehetjük. De igen helyes, ha zöldtakarmányokból is minél többet silóba teszünk el télire, s így egész éven át bizto­sítjuk a zöld, lédús és fehérjedús takarmányszükségletet állatainknak. demes hónalj azni és csonkozni. Ajánlatos a tőkék alsó kötését fel-* oldani, hogy a fürtök környéke ez­zel is szélesebb legyen. Ha tútnagy a lombozat, akkor kellő óvatosság­gal érdemes a leveleket mérsékelten megritkítani. Vigyázni keli azonban, hogy azok a fürtök, amelyek előbb árnyékban voltak, ne kerüljenek egyszerre teljesen napfényre. — Abban az esetben, ha liszthar- mat léj) fel, még most lehet rézkénporral porozni. Szüretkor, ha a termésben rothadó fürtök vannak, azokat külön edény­ében 'kell feldolgozni, a mustot pe­dig ilenyálkázni. A szőlőiskolát, va­lamint a zöldhajtásokat és a fiatal telepítéseket szeptember közepéig rendszeresen permetezni kell, mert a peronoszpóra ezekben a szőlőkben még felléphet és a zsenge hajtások­ban, levelekben számottevő kárt okozhat. A ráksi Uj Élet TSZ minden évben' (gondoskodik jó silótakarmány ké­szítéséről, s az idén is már mintegy 260 köbméter zötds j ló-takarmán yt tett el télire. A siófoki Uj Barázda TSZ 75, az ecsenyi Előre TSZ pe- d’g 400 köbméter silótakarmányt készített eddig zöld növényből) Azokban a járásokban, ahol az ál­lattenyésztő szakemberek és a ta­nácsok érdemben foglalkoznak a sd- lózással, vannak is eredmények. A csurgói járás már 110 százalékra, a marcali járás pedig 72 százalékra teljesítette silózási tervét. Ellenben lemaradás van a fonyódi, nagyatádi, barcsi és tabi járásban; húzni alóla. Ha még szükséges, ér­Készítsünk minél több silótakarmányt Éjszaka is csépelnek a Lonka-hegyen A Kaposvárhoz tartozó Lonka- hegyen az elmúlt napokban sck ga­bona várt még cséplésre, segítségre volt szükség. A segítség kedden meg is érkezett. A Textilművek dolgozói este felváltották a cséplőcsapatot, s egész éjszaka csépeltek. A dolgozó parasztok először idegenkedtek az éjszakai munkától, de amikor lát­ták, hogy a textilesek milyen jól dolgoznak, örömmel vették a segítsé­get. Különösen Jónás Béla és Östván Antal érdemelnek dicséretet jó mun­kájukért, de rajtuk kívül valameny- nyi munkásnak köszönet jár fárad­hatatlan munkájukért. Elismerés és köszönet Farkas Györgynek, a csép­lőgép felelős vezetőjének és Govér Viktor cséplőgépellanőmek is, akik éjjel-nappal dolgoznák azért, hogy mielőbb zsákba kerülhessen a gabo­na.. Pártunk és kormányunk nagy je­lentőséget tulajdonít a silótakar­mány készítésének, amit mutat az is, hogy a DISZ Központi Vezető­sége, a MEDOSZ országos elnöksé­ge, a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok miniszté­riuma augusztus 15 és december 1-e közötti időre silózási versenyt hirdet. Az illetékes járási és közsé­gi szervek törekedjenek arra, hogy a silózási versenyhez megyénkben minél többen — főleg a DlSZ-fiata- lck csatlakozzanak. Messzire viszik a sávolyi Szabadság TSZ hírét... ÍV cdves vendégei voltak hétfőn a sávolyi Sza­'**• badság TSZ-nek. Francia, nyugatnémet, román, német, osztrák elvtársak jöttek el megnézni a tsz-be lépett parasztok életét. Kíváncsian érdeklődtek a szövetkezet élete felől a nyugatiak, szakszerű figyelemmel a népi demokratikus országok küldöttei. Örömmel tapasztalták a nagyüze­mi gazdálkodás fölényét, azt, hegy a termelőszövetke­zet búzatermése kát. holdanként 13 mázsa, míg az egyénieké csak 9 mázsa volt. Rozsból is 16 mázsát ta­karított be a tsz holdanként, míg az egyéni gazdák csak 10 mázsát. Megnézték a földeket, az állatállo­mányt, még az elnök háztáji gazdaságát is. Megszem­lélték a tsz hatalmas tábláit, az állattenyésztést és el­ismeréssel beszéltek a 170 sertésből, 20 lóból, 50 szarvasmarhából álló állományról. Szép ez az ered­mény, ha tudjuk, hogy 1950-ben még csak az államtól kapott két lovuk volt. Az 1943-ben alakult Szabadság TSZ-nek 51 tagja van, \ mindannyian megelégedett, biztos jövedelmű dolgozók, 370 hold közös föld gazdái. Elisabeth Bloch, a nyugatnémet küldöttség egyik tagja mondotta: »Engem leginkább az ragad magával, honnan indult el ez a tsz és hova jutott. De hova fog még ezután eljutni! Hiszen ez csak a kezdet és a jö­vő korlátlan." A körséta után a tsz udvarán felállított sátorban pihentek meg a vendégek és magákról, országuk éle­téről beszéltek. A népi demokratikus országok küldöt­tei büszke örömmel számoltak be eredményeikről, a náluk lévő tsz-mozgalomról, az ő parasztságuk fel- emelkedéséről. A kapitalista országokból jött elvtársak pedig arról (beszéltek, hogy itt is bizonyságot szereztek arról, hogyan él a felszabadult magyar tsz-paraszt, hogyan válik mind jobbá, mind kulturáltabbá élete. »Eddig is tudtuk, hogy a szocializmus győzelme elke­rülhetetlen, de amit itt láttunk, az 'bebizonyítja, a falu szocialista átalakulása elengedhetetlen feltétele a parasztság felemelkedésének" — mondotta a francia Artur Ramette. Mindjobban felmelegedtek az elvtársak, mind töb­ben jöttek a tsz-tagok is, hogy üdvözöljék vendégeiket. De a falu kívülálló dolgozó parasztjait is egyre jobban érdekelték a tsz vendégei és sokan jöttek oda a sátor­hoz megnézni a messziről jött elvtársakat. Az egyik asztalnál egy német kisfiú barátkozott a magyar gyerekekkel. Arrább egy nyugatnémet fiatal, a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik harcos tagja érdeklődik a magyar fiataloktól az ifjúsági szervezet életéről. Megdöbbenten néz a fiatalokra, amikor meg­hallja, hogy a sávolyi Szabadság TSZ-nek nincs DISZ­szervezete. »Tudjátok ti, mit jelent Nyugat-Németor- szágban az ifjúsági szervezet tagjának lenni? Tudjátok ti, hogyan üldözik ott a haladó szervezeteket? Az ön­tudatos fiatalok mégis szervezetten harcolnak a béké­ért, a jobb jövőért. Nektek pedig minden lehetőségtek megvan ahhoz, hogy hasznos munkát fejtsetek ki né­petek még boldogabb életéért, a világ ifjúságáért, a békéért. És ti ölhetett kézzel ültök?« Szavai nyomán a fiatalok kicsit bűntudatosan néztek össze, s nyomban elhatározták, hogy még aznap megalakítják a DISZ- szervezetet. Még ott voltak a külföldi vendégek, amikor a tsz fiataljai a járási DISZ-titkárral összeültek, hogy megbeszéljék a DISZ megalakulását. A fiatal német fiú nem hiába beszélt! A légkor egyre melegebb, egyre szívélyesebb lett. Egymás mellett ültek a tsz-tagokkal a különböző nem­zetiségű elvtársak és sokszor bizony kézzéi-lábbal ma­gyarázva, de azért megértették egymást. Mert egy nyelven beszéltek, a béke hangján, a nemzetközi pro- letáriátus egységes nyelvén. »A ti munkátok, a ti ered­ményeitek bennünket is lelkesít« —mondotta Ludtvig Eisemann elvtárs. — Amit itt láttunk,, azt mind elmondjuk otthon —• ígéri Lauscher elvtárs, az osztrák küldött — ezzel fogjuk segíteni a ti munkátokat, ti pedig dolgozzatok még jobban, érjetek el még szebb eredményt, ezzel se­gítitek ti a mi munkánkat, így tudunk mi a kapitalis­ta országokban csattanós választ adni a rágalmazók­nak. így kapcsolódik egybe a mi munkánk a tietekével, így tudunk közös erőfeszítéssel harcolni a békéért, • a szocializmus győzelméért. összeverődnek a tenyerek, csend ü’nek a poharak. A békére, a nemzetek közötti együttműködésre, a sá­volyi Szabadság TSZ további jó eredményeire isznak. Azután csend lesz. Mindenki feláll. Egyszerre hangzik fel a különböző nemzetek nyelvér, az internacionálé. A sávolyi Szabadság TSZ tagjai együtt tesznek foga­dalmat a német, osztrák, román, francia elvtársakkal: minden erejükkel segíteni fogják egymást közös céljuk megvalósításáért, a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért. TVT eghatott pillanatok ezek. A tegnap még isme­■‘-TA retten emberek egymás kezét szorongatják. Majd különböző mozgalmi .indulok köverkeznek. Együtt énekel mindenki. Aztán jóbarátihoz illően búcsúzni kezdenek. Sorra ölelik, csókolják a vendéglátókat. Megindul az autóbusz. Integetnek az elvtársak és viszik messzire a hírét annak, hogy Sávolyon a tsz- tagok boldogan haladnák előre a felemelkedés, az új paraszti élet útján. L. K.-né.

Next

/
Oldalképek
Tartalom