Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

Szerda, 1955, augusztus 17. SOMOGYI 1SEPLAP 3 Somogy tsz-mozgalmának előhbrevüelét szolgálta az iharosberényi tapasztalatcsere-tanácskozás Lapunk vasárnapi számában már hírt adtunk arról, hogy a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács Iharosberén-ybe hívta össze a tsz- mozgalom fejlesztésén, munkálkodó elvtársakat, hogy kicseréljék tapasz­talataikat, átadják egymásnak hasz­nos módszereiket. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Hevesi János elvtársnak, a Csurgói Járási Pártbi­zottság első titkárának beszámolóját és részleteket közlünk a felszólalá­sokból. A szövetkezetek fejlesztésének egyák feltétele: a jól jövedelmező, példamutató tsz-ek A csurgói járás termelőszövetke­zetei a múlt évben gazdaságilag és politikailag megszilárdultak, javult a vezetés, a munkafegyelem, nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedel­me, a fel nem osztható szövetkezeti alap — kezdte beszámolóját Hevesi elvtárs. Szemléltetően bizonyítják ezt a következő számok: Az egy tagra jutó közös vagyon értéke Az egy munkaegységre eső osztalék 1953-ban: 1327,— Ft 1953-ban: 20,42 Ft 1954-ben: 2002,— Ft 1954-ben: 32,— Ft E számok a járás összes termelő­szövetkezeteinek átlagát mutatják. Még szembetűnőbb .a fejlődés egyes tsz-efanél. A csurgói Uj Élet TSZ- ben például 1953-hoz viszonyítva 12 forinttal nőtt egy munkaegység ér­téke. Idén pedig már 50 forintot ter­veztek, amely a jó termés nyomán még növekedni fog. Ma már nincsenek gazos földek a járás termelőszövetkezeteiben, a gépállomások is több segítséget ad­nak a mezőgazdasági munkákhoz, s termelőszövetkezeteink vonzó pél­dát mutatnak az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztoknak. Amikor pártunk márciusi határozata után, Megyei Pártbizottságunk útmutatá­sa alapján megkezdtük a tsz-ek meg­szilárdításával egyidejűleg a szám­szerű fejlesztést is, volt mire tá­maszkodjon szervező és agitációs munkánk. A meglévő termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, új tsz-ek alakítását tűztük célul Több községben megvizsgáltuk, megvannak-e a termelőszövetkezeti községgé fejlesztés feltételei, s en­nek alapján kezdtük el felvilágosító, szervező munkánkat. Somogycsicsó- ban megvoltak a feltételek, hisz a jól működő tsz, a tagok jó kapcso­lata az egyénileg dolgozó parasztok­kal egyik legfőbb feltétele a tsz- község megteremtésének. A terme­lőszövetkezet állandóan segítette az egyéni parasztokat fogattal, (gazdasá­gi felszereléssel. Az ellenség hangja nem tudott érvényesülni, mert har­cos kommunisták voltak a faluban, akik bátor szószólói a tsz-mozgalom- nak. Első tsz-községünk tehát So- magycsicsó lett. Ezután Iharoson és Iharcsberényben kezdtük meg a fel- világosító munkát. Iharosberényben az Úttörő TSZ vezetőségét meg kel­lett szilárdítani, s meg kellett javí­tani a munkafegyelmet. Amikor rend volt a tsz-ben, megkezdhettük a po­litikai munkát. Milyen volt a politikai munka Somogycsicsó, Iharos és Iharosberény községekben? Első munkánk e községek tsz_-ei -eredményeinek felmérése és nép­szerűsítése volt a falu dolgozó pa­rasztjai között. Figyelembe vettük, hány család lépett ki 1953-ban, s kik azok, akik szívesen visszalépné­nek a közösbe, őket kerestük meg legelőször és győztük meg a tsz-be való -belépésről. Mindig éber szem­mel figyeltük az osztályellenség te­vékenységét is, és meggátoltuk, hogy -befolyásolja a -becsületes dolgozó pa­rasztokat. Mindegyik községben 5—6 járási pártmfunkás irányította a népneve­Érvekkel láttuk e Az agitációs munka megkezdése ■előtt értekezletre hívtuk össze a népnevelőket, ismertettük velük a községben működő tsz eredményeit, a tagok egy munkaegységre eső ré­szesedését. összehasonlítottuk agy tsz-tag és egy egyénileg dolgozó kö­zépparaszt jövedelmét. Nemcsak a jelenlegi helyzetről, hanem a fejlő­désről is vázlatot készítettek maguk­lők munkáját. A helyi vezetők, a kommunisták, tsz-tagok saját példá­jukkal agitáltak elsősorban. Tömeg­szervezeti vezetők — Iharosban pél­dául a népfrontbizottság tagjai — is példát mutattak a tsz-be való belé­pésben. A népnevelők között voltak gépállomási dolgozók, pedagógusok, s ami a legfontosabb: szövetkezeti tagok, akik valamennyien ismerik a tsz belső életét. A népnevelőket meg­határozott utcarészre osztottuk el, 5—8 családhoz, s állandóan e csalá­dokhoz jártak agitálni. 1 a népnevelőket nak a népnevelők. Legfontosabb tud­nivalójuk a népnevelőknek a terme­lőszövetkezetek alapszabálya volt. Addig nem engedtünk ki tsz-agitá- cióra népnevelőt, amíg nem volt tisztában a tsz-ek belső életévéi, szervezeti kérdéseivel. Esténként mindig tanácskozást tartottunk, s a népnevelők megvitatták, kicserélték tapasztalataikat, módszereiket. ^Nem akarok első lenni“ és „majd ha mások belépnek“ szavakat hangoztató dolgozó parasztok meggyőzése A dolgozó parasztok mindhárom faluban szinte kivétel nélkül arról beszéltek, meg vannak győződve a termelőszövetkezet helyességéről, majd be is lépnek, de nem akarnak •elsők lenni, majd ha belép a szom­széd, ők is belépnek. Ezek a néze­tek arra hívták fel figyelműinket, hogy szoros rokoni és -baráti szálak kötik egymáshoz a dolgozó parasz­tokat. S azokat kellett megtalálnunk, .akikre a rokonság és a falu népe is -egyaránt hallgat. Ezeket a dolgozó parasztokat saját kérésükre csopor­tos -beszélgetésre hívtuk össze, s kér­tük segítségüket a szövetkezet fej­lesztéséhez. Amikor ezek az élenjáró -gazdák aláírták a belépési nyilatko­zatot, utánuk tömegesen léptek be az egyéni gazdák. Iharosban Kocor János, a vógrehajtóbizottság tagja maga kérte az agitátorokat — mi­után áláírta a belépési nyilatkozatot — hadd szóljon a falu dolgozó pa­rasztjaihoz, hogy azok kövessék pél­dáját. Az ellenség hangjának leleplezése és megsemmisitése Felvilágosító munkánkkal egyidő- ben az ellenség is igyekezett érvé­nyesítem befolyását. Iharosban és Iharosberényben azt híresztelték, hogy még a bútort és a lábos-okát is be kell vinni a termelőszövetkezet­ibe, hogy nem marad semmi háztáji föld. Az ilyen híresztelést a meglévő tsz-ek példájával s az alapszabály ismertetésével visszavertük. Azokat pedig, akik megfenyegették a tsz-be -belépő dolgozó parasztokat, akik tsz-ellenes híreszteléseket terjesztet­tek — miután lelepleztük őket, meg­mutattuk valódi ábrázatukat — át­adtuk a hatóságnak és megkapták érte méltó büntetésüket. Sokat segített az írásos agitáció A népnevelők munkáját segítette az írásos agitáció is. A tsz-be belépő dolgozó parasztok röplapokon levelet intéztek a község legtekintélyesebb dolgozó parasztjaihoz, hogy ők is bátran lépjenek a párt mutatta út­ra. A han-goshíradón keresztül ál­landóan ismertették az új belépők nevét. Úttörő köszöntő-brigádokat alakítottak. Szemléltető táblákon is­mertették a helyii Úttörő TSZ és a «negye élenjáró tsz-einek eredmé­nyét, a tsz-tagok életét. Igen hatá­sos volt, hogy az úttörők — miután az új belépőket felköszöntötték — kis piros zászlókat helyezitek el az új tsz-tagok házán. Az új tsz-eknek azonnal segítséget adunk Nagyon fontos, hogy az újonnan alakult -tsz-eket ne hagyjuk maguk­ra. Az első lépéseknél azonnal segít­ségükre kell sietni, hogy a közös gazdálkodást meg tudják kezdeni. Ezért a járási -tanács mezőigazdasági osztályától minden újonnan alakult termelőszövetkezetbe egy-egy szak­embert küldtünk, akik számbavet- ték a belépő családok háztáji gaz­daságon felüli állatállományát, gaz­dasági felszerelését, melyet -be kell vinniük az új tagoknak a közösbe. Segítették a tsz vezetőségét a gabo- n-avetésterv elkészítésében, a beve­tésre kerülő táblák kijelölésében, hogy még a tagosítás előtt meg­kezdhessék á talaj-előkészítő munká­kat. Felmérik a gazdasági épülete­ket, ahol a közös állatállományt el­helyezhetik, s hogy milyen állami segítséget kell adni az új tsz-nek. Már intézkedtünk például, hogy az új tsz-ek cseretermény ellenében minőségi, nemesített vetőmagot kap­janak az őszi kalászosok vetéséhez. Fontos feladatunk, hogy az új tsz-ek ben megalakítsuk a pártszervezetet A gazdasági támogatáson kívül igen fontosnak tartjuk a politikai munka megindítását is, az új tsz-ta- <gok nevelését. Ezért az új tsz-tagok közül azokat, akik arra érdemesek, felvesszük a pártba, s a régi, har­cos kommunisták mellett újakat ne­velünk. Felszólalásait a tanácskozáson Kovács Sándor elvtárs, a Kapos­vári, Járási Pártbizottság első tit­kára a kommunista példamutatás­sal és a tsz-tagok felvilágosító mun­kába való bevonásával! foglalko­zott. A kommunistáktól nemcsak szavakat, hanem tetteket is várnak — mondta. Az tetszik a tsz-tagok- nak is, az egyénileg gazdálkodó dolgozó -parasztoknak is, ha párttit­káruk, tanácselnökük is belép -a tsz-be. Az olyan párttitkár, aki csak szavakban és nem tettekben ért egjtet a Párt tsz-fejlesztésről szóló politikájával!, az valóban gátolja annak végrehajtását. Föltette a kér­dést Kovács elvtárs, vajon kire hall­gassanak az egyénileg gazdálkodók? A párttitkárra, a tanácselnökre vagy pedig a kulákofcra? A kaposvári járásiban is voltak olyan tsz-ek s még vannak is, ame­lyeknek tagjai nem mennek az egyé­ni gazdák közé, nem hívják a tsz-be őket. Itt elsősorban a kommunistá­kat győzzük meg, hogy helytelen a befelé fordulásuk, hogy -legjobban a tsz-tagok -tudják meggyőzni az egyé­nieket a belépésre. Mészáros Gézáné elvtársnő, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titká­ra arról számolt be, hogy a rinya- besenyői új tsz tagjai tapasztalatcse­rére mennek a barcsi Vörös Csillag­ba, hogy a közös gazdálkodást a gyakorlatban sajátítsák el. Söjtör István elvtárs, a Zala me­gyei Nagykanizsai Járási Pártbizott­ság első titkára sok hasznos tapasz­talatról számolt be a tanácskozáson. Abban a községben, abol a tsz-fej- lesztést megindítják, taggyűlést tar­tanak, ahol a kommunisták megvi­tatják a szövetkezet fejlesztését és maguk aláírják a -belépési nyilatko­zatot. Ezután összehívják a tanács­ban működő MDP csoportot és a tanácsban dolgozó kommunistákat meggyőzik a közös gazdálkodásról. Utána összehívják a tömegszerveze­tek vezetőségét, felkérik őket, segít­sék a tsz fejlesztését. I-gy például a DISZ vezetőségét, a Hazafias Nép­front elnökségét, a különböző tömeg- szervezeteket. Azcfcban a községek­ben, ahol tsz-fejlesztés-t akarnak, előre kiadják a tsz-ek mintaalapsza- bályzatát. Suri Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Tanács elnöke arról beszélt, hogy a járási pártbizottság és a já­rási tanács munkájának jó össz­hangja az egyik legfőbb feltétele annak, hogy a kaposvári járásban jól fejlődik a t-sz-mozgalom. Nagyon fontos az új tsz-ek megszilárdítása — mondta Suri elvtárs —, ezért arra kérte az illetékes felsőbb szerveket, engedjék meg, hogy saját apparátu­sukban átcsoportosítást hajthassa­nak végre, hogy minél több erőt tud­janak az újonnan alakult tsz-ek megszilárdításához adni. Több felszólaló beszélt arról, hogy fokozni kell az «asszonyok közötti felvilágosító munkát, mert sok gazda arra hivatkozik, hogy -«én belépnék, de az asszony nem akar». Jusson el a népnevelő felvilágosító szava az asszonyokhoz; sokat segíthetnek a tsz-ben dolgozó asszonyok, akik sa­ját életükkel bizonyíthatják be, hogy jobb a tsz-ben, mint egyénileg. A tanácskozáson sok jó tapaszta­lat, módszer cserélt gazdát, s azok alkalmazásával még előbbre vihetjük Somogybán a tsz-mozgalmat. Készítsünk minél több sílótakarmányt másodvetésből Takarmánybázisunk alapját nö­veljük, minél nagyobb területen ve­tünk másodnövényt. Az idei esős idő­járás kedvező a másodvetésű növé­nyek fejlődésére és nagy termés vár­ható ezekből a zöldtakarimányokból. Termelőszövetkezeteinknek és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztsá­gunknak arra kell törekednie, hogy állatai takarmányozását minél vál­tozatosabbá tegyék, ezt pedig télen jó siilótakarmány etetésével érhetik el. A silótakarmánnyal azonban nem csak a változatos takarmányozást biztosítjuk, hanem csökkentjük az állattartás költségeit is, növeljük a termékhozamot, egyszóval nagyobb jövedelmet biztosítunk az állatte­nyésztésben. Az esős időjárás hátráltatja a szálastakarmányok betakarítását. Minden termelőszövetkezet és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt igyekezzék tehát szálastakarmánya egyrészét silózással tartósítani, ezzel elkerüli azt a kockázatot, hogy a rendre lekaszált takarmány több­ször megázva, kilúgozódva kerül raktározásra. Helyesen cselekszik a nedrehelyi Búzakalász TSZ vezetősége, amikor úgy igyekszik sarjuterrnését veszte­ségmentesen elraktározni, hogy egy részét zölden lekaszálva azonnal be- silózza. De nemcsak a zöldfüvet akarják eltenni silóba, hanem a 15 kát. hold másodvetésű napraforgó, csatornádé, édescirok termését is be- silózzák. Jól felkészült a silózásra a kétesei Előre TSZ is, amely 600 köbméter saldieret mind zöldtakarmáninyal tölti meg. Másodvetési tervüket 144 százalékra teljesítették. A zavartalan átteleltetés céljából igyekezzék -minden termelőszövet­kezet és dolgozó paraszt sok másod­növényt vetni, hogy minél több zöld­takarmányból készíthessenek silót. A gépállomási mezőgazdászok is segítsék a termelőszövetkezetók si- lózási tervének maradéktalan tel­jesítését. Kövessék Hujder Ferenc gamási mezőgazdász példáját, aki a gamási Haladás TSZ-ban a napok­ban töltetett meg 160 köbméter siló- teret jómiinőségű zöldtakanmányból. Sokat kell még termi — különösen a fonyódi és nagyatádi — járási ta­nácsok főállattenyésztőinek, a kör­zeti állattenyésztőknek, gépállomási mezőgazdászoknak, de a községi ta­nácsoknak is a silózási tervek tel­jesítése érdekében. Wéber Endrei Nemesített őszi kalászos vetőmagakció a barcsi, fonyódi és nagyatádi járásban A Földművelésügyi Minisztérium központi készletből idén nagymeny- nyiségű államilag' felülvizsgált és fémzárolt, nemesített őszi búza, rozs és őszi árpa vetőmagvat bocsát So­mogy megye rendelkezésére. Első­sorban az újonnan alakult és szántó- területben erősen megnövekedett ter­melőszövetkezeteket látják el őszi kalászos vetőmaggal. A barcsi, fo­nyódi. és a nagyatádi járás egész te­rületén az egyéni termelőknek is biztosítják az őszi kalászosok vetés- területére a nemesített vetőmagva­kat, A termelőszövetkezetek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán, az egyéni termelők pedig a községi ta­nácsoknál jelentsék igényüket au­gusztus 20-ig. A nemesített vető­magvakért azonos fajú és mennyisé­gű szokványcsereterményt kell be­adni. Ha nem áll ilyen termény ren­delkezésre, akkor beadható: 100 kg nemesített búzáért: 100 kg szokvány- búza, vagy 112 kg rozs, vagy 118 kg árpa, vagy 118 kg zab, vagy 118 kg májusi morzsolt kukorica; 100 kg nemesített rozsért: 100 kg ' szokvány-rozs, vagy 89 kg búza, vagy 105 kg árpa, vagy 105 kg zab, vagy 105 kg májusi morzsolt kukorica. 100 kg nemesített őszi . árpáért: 100 kg szokvány-árpa, vagy 85 kg búza, vagy 95 kg rozs, vagy 100 kg zab, vagy 100 kg májusi morzsolt kukorica. „SEGÍTETTEK, KÖSZÖNJÜK NEKIK“ A drávaszentesi Búzakalász Termelőszövetkezetnek 7 hold csibe­húrja ázott kint a -határban napokon át, mivel a sok esőzés miatt nem tudtuk learatni. A tagság elkedvetlenedett, elkeseredett, mert már azt gondoltuk, hogy kárbavész a 7 hold csibehúr. Azonban egy napon a Cső- -konyavisontai Gépállomás igazgatója, Dániel elvtárs és főmezőgazdá­sza, Danes elvtárs meghozták a segítséget a tsz-nek. Azonnal intézked­tek, hogy az aratástól felszabadult kombájn kezdje meg a termelőszövet­kezet 7 holdas tábláján a csibehúr aratását. Kihasználták az egy na­pos jóidőt is, learatták, elcsépelték a csibehürt. A segítség ezzel nem fe­jeződött be. Dániel elvtárs megsokallta, hogy a rostálás nagyon lassan megy, a kombájnt rostálásra is beállította. A több napot igénylő kézi­rostálás helyett kombájnnal 3 óra alatt befejeztük a 60 zsák mag ros­tálását és tisztán került a magtárba. Most is látjuk, hogy milyen nagy segítséget jelent nekünk a gép. Dániel és Danes elvtársak már több­ször tanújelét adták segíteni akarásuknak, de igazán csali most győ­ződtünk meg elvtársi segítőkészsógükről. Köszönetét mondok nekik a Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága nevében. Czigány Péter, a Búzakalász Termelőszövetkezet tagja. ÜJ KENYÉR Még friss, még me­leg. Féleségem nemrég szedte ki a kemencé­iből. Üj kenyér: foszlós és fehér a bélé. Jó ét­vággyal. majszolja! csöpp lányom, s engem is elfog valami érthe­tetlen gyermekes mo­hóság. Már a harma­dik karéjt vágom. Fe­leségem mosolyog, fe­jét ingatja, s abból a szeletből harap, ame­lyiket a kezemben -tar­tom. Róza néne bejön, ő is kér, hogy majd ha süt, visszaadja. Felesé­gem ad néki. Róza néne dicsért Valóban, na- igyon jó. Fogom a kést, még két nagy dara-oot lekanyarítok, s roha- nok a kút mellett át a szomszédba. — 1 Böske nénem, Böske néném! — Itt vagyok — ki­ált amaz a konyhából, s nem tudja mire «élni lelkendezésemet. — ízlelje meg, új kenyér! — Van nekünk is ... — szabadkozik. — De nem új ke­nyér. Fogadja csak el. Kezébe veszi, forgat­ja, szagolgatja, meg­nyomja, s ő is nagyon dicséri. (Amelyik ke­nyeret pedig dicséri, az igazán jó lehet, mert ő a környéken arról hí­res, hogy a legjobb ke­nyeret süti.) Margit néném nincs otthon. Kissé csalódot­tan viszem haza a ke­nyeret. Jön anyám is. Lentről jön, a tsz alsó udvaráról; -gabonát hordanak. Első kérdése, hogy sikerült a kenyér?! •Máskor ha fáradt volt, ledőlt és pihent ebéd előtt, de most nem. Letört egy darabot a kenyérből, jóízűefn,- «üresen» ette. Elmoso­lyodott. Most is, mint minidig, h-a| valamlii nagy öröme van, szem­beállítja a jelent a múlttal. I Feleségemnek magyarázza tki tudja a beszéd fonalában hon­nan indultak), hogy a Jurcsek idején (van-e dolgozó paraszt, aki ne emlékezne -rá?), hogy* is, -mint is volt. Még én is emlékszem rá. * * » Nyolc éves múltam akkor, de mondhatom, hogy jó kenyeret nem is igen ettem. Minden esztendőben rosszul mehetett szüleimnek, sohasem volt elég a bú­zánk. Kilenc hold föl­dünk és mel lé1 8—10 hold bérleti termett,- de... — és ez a de meg is ette. Amit nem vitt el a gazda a bérletért, -azt elvitte Jurcsek. (Haj, de -átkozott emlékek maradtak utána...) Ami megmaradt a §a~ honáiból, az vetőnek kellett, és hogy lega­lább ünnepeken ka­lácsnak és kilfőzőnek legyen -búzaliszt. A rozsból is alig maradt valami. A -boltban nem volt kenyér. Már jóval a következő évi aratás előtt nem volt miihez nyúlni. Anyám jóságos sze­me tele volt szomorú­sággal, amikor tovább emlékezett. Az árpából alighogy megérett, né­hány -kérész-tat előre elcsépeltünk. A múlt keserűségeit újra és újra előhozni nem szé­gyelltem soha, és most is megmondom, hogy 'a disznók elől ettük fél az árpát. Frissen még csak jó volt az árpada­rából sült kenyér. De amikor megszáradt, feltörte szájpadláso­mat, hogy még a levest se kívántam. Akik nem éltek benn, azok ma nem tudnak úgy örülni az új kenyérnek, mint mi hárman: édesanyám, feleségem és én. Bondor Gé/a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom