Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. augusztus T* Egy jó szemléltető ’M agitáció (ÍJieJ03e(l ta üld i A scmogygeszti Uj Barázda TSZ­ÉLENJÁRÓ CSÉPLÖGÉPVE- a LÄTRÄNYI_ ALKOTMÁNY fc teljesítésén Sí ZETŐK: 1. Karolyi Janos., Kapos- TSZ tagjai a gépállomás dolgozol- J\W>ven iut a tsz tanainak ás Van Ü5 SiP3^’Jl !5g°?x_fCSt ",alk elégével néhány nap alatt -Livel agitálni a fez fejlesztéséért az gabonakeresztüket. í-uj Barázda tagjainak. De milyen a 68 l)!parasztember, csak azt hiszi el, amit pelt gabonával (930-as gép), 2. Fehér József, Fonói Gépállomás, 26,5 vagon elcsépelt gabonával (1070-es gép), 3. Muczer László, Marcali Gépállomás, 25,5 vagon el­csépelt gabonával (1070-es gép). f, I •j * í k- A tarlöhántAsban élen­járó TRAKTOROSOK: Balaton­ok kiüti Gépállomás: Major István 165 hold, Darányi Gépállomás: Vo- ij. denyák József 118 hold, Ladi Gép­iit állomás: Jónás János 112 hold. •behordtáfc 2700 A behordásnál Kisari Imre .Bertalan László traktorosok, a Okiát. Tóth István elvtárs, az Uj Ba- tsz-ből pedig különösen Kadlicskó .jOrázda tagja 21 mázsa gabonát vitt József, Kalapos József, Tóth János ff’fel a padlásra, melyet előlegben ka- és Fehér Józsei végeztek dicséret- Ijípott munkaegységére. Mint mondja remélté munkát. A tsz eddig 1 A— ő úgy agitál, hogy az egyéni gaz- vagon szerződéses gabonáért 24 */-dát felvezeti a padlására, győződjön ezer forintot kapott az államtól. őjmeg saját szemével;, hogy jobb a * # * okközöslben, -mint egyénileg. Most Bu­A CSOKONYAVISONTAI HA- 4Ízs®3ci Laí°s 7 holdas dolgozó parasz- LADÄS Termelőszövetkezet 40 JM** invitálja »padláslátogatásra«, kát. hold zabföldjén befejezték az Búzsaki gazda is kedvet kap­aratást. A Csokonyavisontai Gép- O^í0® a tsz-be való belépésre, állomás aratógépkezelői: Andik Géza és Elekes János minden di- K Borítsanak fátylat a régi sérelmeikre A BALATONÖSZÖDI VÖRÖS CSILLAG TSZ dolgozói örömmel , , , , ,, jelentették: befejezték a cséplést. ®f?tet megérdemelnek lelkusme- í Beadási kötelezettségüket a csép- re-es munkájukért. A lőgéptől azonnal teljesítették. A * * * A Scmogygeszti 1953 júniusa előtt gépállomás traktoristái már csak-« GA.DÄNY község egyéni dolgozói fez-község volt. A falu minden dől­ném 95 százalékig elvégezték a megértették a Minisztertanácsnak jfflgczó parasztjai tagja volt a község tarlóhántást a termelőszövetkezet a kenyérgabona szabadfelvásárlá- tjükét tsz-ének. Az 53-as őszi vihar és IS jövő évi kenyérgabona-vetésterv teljesítéséért földjén. * * * RINYAUJLAK község dolgozói 1 nemcsak az adófizetésben, hanem a termelő munkában is élen jár­nak. A Petőfi TSZ tagjai például 13—14 mázsás búzatermést taka­rítottak be, de nem marad le tő­lük a Kossuth és az Uj Élet tag­díj sága sem. A termelőszövetkezetek jó példája vonzza az egyéni dolgo­zókat, s már többen ígéretet tettek, 'hogy a következő gazdasági évben ők is kérik felvételüket a nagy családba. 0! * * * A A KASTÉLYOSDOMBÓI FEL­fk SZABADULÁS Termelőszövetke- (V zet 40 kát. hold vöröshere száilí- ók tására kötött szerződést a Magter- *1* meltető Vállalattal. A tsz tagjai úgy -számolnak, hogy ha csak más­fél mázsás termésük lesz, akkor is ez a szerződéskötés 100 ezer fo­rintos jövedelemhez juttatja a szö­vetkezetét. Megyénk tsz-ei köves­sék a kastélyosdombóiak -példáját, s előnyös szerződéskötéssel gazda­gítsák termelőszövetkezeteiket. * sáiról szóló rendeletét. Lang Sán- f|*a tagok ingatag magatartása miatt dór 5, Trail Éva egyedül gazdálko- fi* azonban a községnek csak egyik dó pahasztasszony 11, Ladancsics J^.+sz-e maradt meg, a másik feloszlott. János 7 mázsa szabadgabonájával Sok an még mindig azt az időt hány- járult hozzá az ország kenyérellá- oktorgatják, amikor a rossz vezetés, a tásának biztosításához. ‘(haját hanyagságuk miatt egymást (jcmarták az emberek. A népnevelők A FONYÖDI JÁRÁS termelő- ^tan-útfélen ebbe botfának bele és szövetkezetei már augusztus 4-én 1’, azzal zárkóznak e a be­befejezték a tarlóhántást és a má- Fepes /vl®y meg “«f* volt aVer' Jcdvetést. Több mjnt 1200 hold K ,en" *' en­tarlót buktattak le és mintegy 500 il A scmogygeszti egyéni gazdák ne holdon vetettek másodnövényt. A Jfccsak a múltba nézzenek, vegyék ész legkiemelkedőbb eredményeket ißre az ül Barázda TSZ szép eredmé- Öreglak, Balatonszentgyörgy. ‘ Len- W}yeit. Császár István, Ladiszlai La- gveltóti és Balatonboglár dolgozói A’os, Szekeres János előre nézzenek érték el. Wés kövessék Habián Antal, Kovács jtjLajcs, Juszt István, Marton Gyula, AMajor József példáját, akik szomba- A BARCSI ÜZEMEK és hivata- Ktcp fátyolt borítottak a múltra és .lók dolgozói nagy segítséget nyúj- ö) aláírták a belépési nyilatkozatot, tanak a termelőszövetkezeteknek a ti betakarításban. A Fűrészüzemből 25, a KTSZ-től 10, a földműves- f1 szövetkezettől 15, a járási tanács­tól 30, a vasúttól 20 és a népbolttól 3 dolgozó ajánlotta fel segítségét a kastédyosdomfoói, istvándi, komiós­di és barcsi termelőszövet kezetek- tek. Kombájnok segítik a cséplést Pártunk és kormányunk számít az asszonyok helytállására Áz MNDSZ megyei, elnöksége és a Megyei Begyűjtési Hivatal felhívás­sal fordult megyénk asszonyaihoz, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére minden .becsületes paraszt- asszony teljesítse egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. »Ne engedjük, hogy hanyagsá­gunk miatt megyénk az utolsó hely­re kerüljön az országos verseny­ben!-« — hangzik a felhívás.1 — »Lel­kesítsen bennünket az a tudat, hogy pártunk és kormányunk most is szá­mít az asszonyok helytállására, tá­mogatására. Bizonyítsuk be, méltók vagyunk pártunk és kormányunk bi­zalmára, teljesítsük népünk iránti kötelezettségünket. Ezért az augusz­tus 8-tól 20-ig tartó begyűjtési he­teken valamennyi -becsületes pa­raszt-asszony tegyen eleget tojás- és baromfitoeadásának.« Gépállomásainkon a kombájnokat s beállították cséplésne. Sok segítsé- .get adnak az aprómagvak és a ke- Ijjn.yérgaJbama csépléséhez. Azokban a özségekben, ahol lemaradtak az ap- rómagcsép’éssel. ezt végzik el előbb, utána a kenyérgabönacséplést segí­tik. A Darányi és a Csokonyavisoníai Gépállomás kombájnjai már gabo­nát csépelnek. Istvándiban az aratás után most a cséplésben is segítenek a gépek a tsz-ek tagjainak. Kom­bájnnal csépelik a termelőszövetke­zet gabonáját. Vízvárra a Csokonyavisomtai Gép­állomás két kombájnt is küldött, hogy mielőbb zsákba kerülhessen a dolgozó parasztok gabonája. Az egész országban szorgos mun­ka folyik a kenyérgabona betakarítá­sáért. Ebben az esztendőben taná­csainknak nagy erőpróbát kell ki- áliniiuk. Az időjárás viszontagságai­val. küzdve meg kell gyorsítani a be­takarítást, cséplést. A cséplőgépek búgnak, megy a betakarítás, de már a jövőre gondolunk. Az eddigi ta­pasztalatokból okulva már most elő­irányozzuk a jövő évi kenyérgabona- vetést. A Minisztertanács határozata elő­írta, hogy a járási tanácsok augusz­tus 5-i'g kötelesek lebontani közsé­gekre a kenyérgabona-vetéstervet. A rendelet kimondja azt is, hogy a községek részére a kenyérgabona ve­tésterületét úgy kell meghatározni, hogy a termelők kötelező vetésterü­letének aránya megfelel jen. a helyi termelési viszonyoknak és a gyakor­lat során kialakult területi arányok­nak. A Barcsi Járási Tanács a Minisz­tertanács határozatát a kenyérgabo­na községekre történő lebontásával kapcsolatban jól hajtotta végre. A járási, tanács végrehajtó bizottsága először lebontotta a tervet községek­re, külön az egyéni gazdálkodók, kü­lön a termelőszövetkezetek részére. A terv lebontása után értekezleten minden tsz, minden községi tanács elnökével .megbeszélték a kenyérga­bona-vetéstervet. A közös megbe­szélés alapján egyes községeknél mó­dosítottak a helyi körülményeknek megfelelően. Az egyes községeknél helyesen -fi­gyelembe vették a termelési adottsá­gokat, szokásokat. Pl. Csokonyavi- sontán a "gazdák általában kevés szerződéses növényt termelnek. Na­gyobb arányban vetnek kenyérgabo­nát, mint a többi községben. A já­rási tanács Csofccnyavisontán az egyéni .gazdálkodók szántóterületé­nek 44,1 százalékán előirányozta a kenyérgabonayetést. Elgondolásuk helyességét igazolja az, hogy a köz­ség egyéni gazdálkodóinak 1641 kh. kenyérgabonát terveztek, ugyanakkor a tavaszi vetésösszeírás szerint az egyéni gazdálkodók 1705 kh. ke­nyérgabonát vetettek. Tehát nem a járási átlagnak meg­felelően bontották le a tervet, ha­nem községenként figyelem.be vettek bizonyos körülményeket. A termelő- szövetkezeteknél a II. negyedévi' adatfelvétel szerinti szántóterületet vették figyelembe. A járási tanács végrehajtó bizott­sága augusztus 5-ig, az előírt határ­időre lebontotta községekre a ke­nyérgabona vetéstervét. Az egyéni gazdálkodókra történő lebontás már a községi tanács fel­adata. A községi tanács vezetői az egyéni gazdálkodókra történő lebon­tásnál feltétlenül vegyék figyelembe az alacsonyabb kategóriákat, a tar­talékterületeket, valamint a községi apaállatok részére tartalékolt terüle­teket. Mészáros János, Megyei Statisztikai Hivatal­Augusztus 15-én kezdődik a második országos ifjúsági silózási verseny A DISZ II. kongresszusa a dolgozó és tanulóifjúság nevében, védnöksé­get vállalt az ezévi silózási tervek teljesítéséért. A DISZ Központi Ve­zetősége, a MEDOSZ országos elnök­sége, a Földművelésügyi Minisztéri­um és az Állami Gazdaságok Minisz­tériuma most versenyre -hívja a. fia-‘ tatokat. A II. országos ifjúsági silózási ver­seny legfőbb feltétele, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások és a községek fiataljai a silózási tervek túlteljesítéséért dolgozzanak. Lelkes munkával vegyenek részt a silózás­ra kerülő takarmányok betakarításá­ban. a takarmánytartalékok felkuta­tásában: vegyék ki részüket az új si­lók építéséből, a régi silók kijavítá­sából. A verseny augusztus 15-én. kezdő­dik, s az állami gazdaságokban no­vember 15-ig, a tsz-ekben, gépállo­másokon és egyénileg dolgozó pa­raszti tatainknál december 1-ig tart. A versenyben részt vehetnek a ter­melőszövetkezetek, az állami gazda­ságok, .gépállomások és községek, va­lamint az őket patronáló üzemek, os­kolák és a fegyveres erők _ DISZ- szervezetei, vagy DISZ-en kívül ál­ló fiataljai. A versenyt tíznaponként értékelik, s a versenyidőszak végeztével kü­lönféle jutalmakat osztanak ki a DlSZ-szervezetek a fiatalok között. A versenyben részvevő állami gazdaságok DISZ-szervezetei közül a nyolc legjobb, a tsz- és a községi te­rületi DISZ-szervezetek közül a .ti­zenkét legjobb részesül jutalomban. Az első helyezettek a DISZ KV és az illetékes minisztérium vándorzász­laját kapják rpeg, a többiek ,a DISZ KV dicsérő oklevelét. A jutalmak között van keskenyíilm-vetítőgép. teljes labdarúgó-felszerelés, 5000 fo­rint értékű könyvtár, mikrolemez- játszó készülék, röplabda- és asztali- tenisz-felszerelés. A versenyfelhívás végül kéri a- mezőgazdasági szakembereket, a he­lyi tanácsok vezetőit, nyújtsanak se­gítséget a verseny sikeréhez és buz­dítja az ország fiataljait, hogy mi­nél többen vegyenek részt a máso­dik országos silózási versenyben. Másfélszáz kilométernyi a hossza, húsz-harminc kilométer a szélessége az Észak-somogyi Erdőgazdaság bi­rodalmának. Hetek kellenének ahhoz, hogy bejárjuk ezt a széles határt Za- imárditól SZőcsény-pusztáig, Tabtól Ujvárfalváig. Válasszunk hát ki a hét erdészet közül egyet, a szőllős- györökit, s időzzünk el pár órát a Somogytur melletti Tan^-pusztán, ebben az erdészkerületben, s lássuk, mivel foglalkoznak az itteni dolgozók. Ötpercenként dől egy-egy fa A Kanász-domb felől pár nap óta ismerős motorzajt hoz a nyári szél: most »vetették ‘be« a csehszlovák mo­torosfűrészeket. Bihall Ferenc és Ele­kes Imre nagyon óvatosan, elővigyá­zatosan, de máris tüneményes gyor­sasággal dolgoznál; a géppel. Nagy szakértelemmel megállapítják, me­lyik irányba célszerű dönteni a fát. Eszerint »hókáznak«, aztán közben egy-egy fej.bóLintással vagy szempil­lantással jelzik egymásnak, mikor kell a fa másik oldalára áttenni a fűrészt. Úgy irányítják mindkét ol­dalról a gépét, hogy a szakadások határvonalai párhuzamosak legye­nek. így nem hasad .be a szál, s nem megy veszendőbe a fatörzsnek egy darabkája sem. Szaporán dönti ez a kis gép a fákat: e.gy nyolcvan éves bükköt 5 perc alatt levesz a lábéról. így tíz-tizenkét embert ment fel naponta a fatarolás, nehéz mun­kájától. Egy hibája van csak a mo- torosfűrésznek — mogulja Gelling József kerületvezető. — Az, hogy nem négy évvel ezelőtt kaptuk... Amott az erdő szélén minden mun­kát 'kézzel végeznek — hiszen csak két motoros fűrész van. Farkas Fe­renc, Pávics Illés és a többiek galy- äyaznak. Kocsis György, Szabó Jó­zsef és a többi tapasztalt erdei mun­kás a »hossztolást« végzik. Osztályoz­zák a rönköket— melyiket mire le­het felhasználni. A legszebb, vasta­ERDEI EMBEREK KÖZÖTT A TÁRD! ERDÉSZKERÜLETBEN gabb fából késeit áru lesz. Gondo­san kiválasztják a másfél, 2 és fél méter hosszú, 12—22 cm. átmérőjű rönköket — ezeket bányában hasz­nálják fel. Vasúti talpfa, szerfa, tű­zifa —■ ez az osztályozás további sor­rendje. A munkák dandárja tehát még az emberekre vár, de a két motoros fű rész már előhírnöke annak az egyre közelgő időnek, amikor a technika áldása, a gépek itt az erdőben is tág teret .hódítanak. „Az erdészet tengelye“ így nevezik a fogatgazdaságot, amelyre nagy szerep hárul a 'fák el­szállításában. Ha ugyanis a gépjár­művek nem tudnak tő mellől szállí­tani, akkor a 8 fogat hordja a fát a kövesútig. Ebben korábban volt némi lemaradásuk, de a .harmadik negyed­év végére (az erdőgazdaságban szo­kásos időszámítás szerint június 30-ig) utolérték magukat. Ma már »hatköbméteres« lovaink vannak — dicsekszik Pópity Jenő elvtárs, a gazdaság igazgatója, s aztán sebté­ben megmagyarázza ennek a különle­ges jelzőnek az értelmét. Nemzet­gazdasági érdek, hogy a fogattartás kifizetődé, legyen. Ezért nálunk min­den fogatnak naponta legalább 6 .köbméter fái' keit éijsállítani — ez a gazdaságosság fokmérője.. Ha azt írjuk, hogy a gazdaság jú­lius elsején adósság nélkül "kezdte meg utolsó negyedévi értékesítési ‘ter­vét, akkor a vezetők mellett szántért dicsérően szólhatunk Szdita Ferenc, Tóth József, Dömötör János, Dobai Lajos és a többi fogatos munkájáról. Az ő érdemük is, hogy a »gazdaság tengelye« elbírta a rárakott terhet, hogy a bogiári állomáson mindig volt elegendő fa a vagonok berakásához, s most is van a kövesútnál annyi rönk, hogy napokig fuvarozhatják a gépkocsik. A jövő erdeje — Bodza, meg kökénygyökérből nem nő hasznos fa — jegyzi meg tréfásan Fürst Elemér, az erdészet vezetője. Ezért céltudatos munkával biztosítják az erdő utánpótlását. Er­re való a csemetekert. Virágos- vagy kertészkertnek is díszére válna az a példás rend, amely a facsemeték kertjében ural­kodik. A sorok közt keresve sem találnánk egy szál gyomot sem, s az »apró« fák üdén zöldéinek Bar­tók Józsefné, Tolnai Magda, Tóth Mária, Riba Anna és a többi cseme­tekerti dolgozó szorgalmas munkája nyomán. Több mint hétszázezer fenyőcseme­te — fekete, vörös erdei és lucfenyő vegyesen — a faiskola növendékei. — Fenyőben legszegényebbek er- deinfc, ezért nevelünk ilyen sok fe­nyőcsemetét— mondja Fürst elvtárs. Aztán büszkén mutat egy másik par­cellát, amelyen — köztesként — ku­koricát is vetettek. No, nem annyira a kukoricatermés végett, 'hanem azért, hogy a gyorsan fejlődő kuko­rica árnyékolja a csemetéket. A kis bükk ugyanis kevesebb napfényt, több árnyékot igényel — így terem­tenek hát kedvező életfeltételt a jö­vő bükikjeiinek. A fenyő- és bükkcsemetéket saját szükségletére neveli az erdészet, a kanadai nyár-, akác- és juharfákból viszont a Balaton somogyi partján létesítenek lombos zöldövezetet. Vá- lent Ferenc csemetekertvezető el­mondja* hogy a tavasszal mintegy 200 ezer lombos csemetét adtak köz- ■a. Ezekből a gyorsan nö­vő fajtákból idén még fél milliónyit küldenek a Dunántúl csaknem min­den részére. „Az erdő traktora“ Nemcsak mesterségesen — cseme- tézéssel —* erdősítenek, hanem ter­mészetes felújítással is. Az erdőután­pótlásnak ezt a módját főleg a bük­kösben kell alkalmazni. Azt mond­ják, a bükk lusta maghozó. Ha azon­ban — tegyük fel: a bükk egyharma- dát .kiritkitják, a megmaradt bük- kök .bőséges magot érlelnek. Persze arra is ügyelni kell, milyen talajba hull a mag. A fák között nem lehet géppel szántani, feltúratják hát a földet maghullás előtt a sertésfalká- val — a »ritkított erdő traktorával«. Ennek kettős haszna is. van: a serté­sek elpusztítják a pajorokat s a gaz­daság olcsón tud sertést nevelni. Mert itt disznótartással is foglalkoz­nak, mégpedig nagyon gazdaságosan. A süldők takarmányának csak alig egyötöde származik zsákból, na­gyobbrészt az erdőn, legelőn élnek. I.gy az üzemi konyhán soha nincs hiány húsféléből sem, ízletes és bő­séges ellátást kapnak itt a dolgozók, napi 8 forintért. A tardiak, úgy­szólván mindent megtermelnek — són és cukron kívül — amire szük­sége van a 'konyhának, sőt a többi er­dészet üzemi konyháját is ők látják el hússal. Tizenöt-húsz hízó most is szépen gömbölyödik már az ólban. Gondoskodnak róla, hogy az 50 da­rab 80 kg-os átlagsúlyú süldő ás mi­előbb kés alá érjen. Ami nem tartozik a gazdaság profiljához A nyári nap sugárözönében már messziről kéklik az erdőgazdaság há­romholdas szőlője. Még nem az érett fürtök, hanem a rézgáliccal perme­tezett szőlőlevelek pompáznak 'azúr színiben. Király István, Selyem Gyu­la, Salamon István és Teremi Jó­zsef — a szőlős brigád .tagjai ugyan­csak Mtettek az idén magukért, hi­szen többet rá akasztani sem lehet­ne a tőkékre, annyi fürt érlelődik rajtuk. Szerény számítás szerint is kétszeres termést hoz a szőlő, mint tavaly — meglesz a 20—25 hektós át­lag holdanként. Ebben része van ter­mészetesen Inkei Máriának és mun­kacsapatának. Ezek a dolgoskezű lá­nyok éven át tisztán tartják a szőlő földjét. Nem hiába járnak hát ide a falu szőlőtermelő gazdái — szakértel­met, szorgalmat tanulni. De meg­csodálhatja bárki a 20 holdas gyü­mölcsöst is, mely mintegy hat és fél. vagonnyi termést ígér. A gazdaság 11 holdas rozstáblája. dísee volt az egész határnak. Több, mint két méteresre megnőtt a rozs — a háromszori gépi szántás, a két­szeri pétisózás megtette a magáét: 14 és fél mázsa szem termett egy- egy holdon. A többi gabona: a búza és árpa átlaga is két mázsával meg­tetőzte az egyéniekét. Ha nincs is termelőszövetkezet Somogyturon, az Erdőgazdaság terméseredményeiibőL azonban láthatják a falu egyénileg; dolgozó parasztjai: többet termel,, jobbat termel a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem. * * * Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik az Észak-somogyi Erdő- gazdaság becsületes munkája a üir_ di kerület eredményeiben. A látoga­tás tapasztalatai arról tanúskodnak:, a vezetők és dolgozók egyaránt de­rekasan küzdenek az olcsóh’o és több fa termeléséért, s előrelátóan gondos­kodnak a holnap erdejéről. Szorítsuk meg a kezüket, s kívánjunk neikik: sok sikert további munkájukhoz. Kutas József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom