Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-05 / 182. szám

VILÁG PROLET AKJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Engels Frigyes Mit kell tenniük a lengyeltóti népnevelőknek a gyors betakarítás, cséplés és beadás sikeréért? Veszélyes ösvényen A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK ITTTTTT XII. évfolyam, 182. szám. ARA 5« FILLER Péntek, 1955. augusztus 5. f I As ország érdeke, Somogy beesülete azt kívánja: minden erőnkkel küzdjünk a kenyércsata győzelméért Késedelem nélkül hordjuk be és csépeljük el a gabonát Számoljuk fel a gabonabegyűjtésben mutatkozó elbizakodottságot! Somogy nyolcadik az országos gabonabegyüjlési versenyben é 0 Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács VB felhívása megyénk dolgozó parasztjaihoz V! és mezőgazdasági dolgozóihoz K A Megyei Párt-végrehaj főbizottság augusztus 4-én rendkívüli végrehajtóbizottsági ülést tartott, ^amelyen megvitatta a gabonabehordásban és cséplésben az esős időjárás okozta nehézségek leküzdésének’! •{(módját. Több fontos intézkedés mellett a VB határozatot hozott arra, hogy a Megyei Pártbizottság és a Me-| figyel Tanács VB felhívással forduljon a megye dolgozóihoz, hogy késedelem nélkül hordjuk be és csépeljük el a gabonát. FELHÍVÁS! Az esős időjárás rendkívüli helyzetet teremtett a gabonabehordásban és cséplésben. Dolgozó pa­rasztságunknak, a mezőgazdasági dolgozóknak ép­pen ezért rendkívüli feladatokat kell megoldaniuk, hogy minél kevesebb szemveszteséggel betakarít­suk dolgozó népünk kenyerét. A párt- és tanács­szerveknek, a gépállomási és állami gazdasági igazgatóknak úgy kell irányítaniuk, szervezniük a munkát, úgy kell mozgósítaniuk a falu népét, a tsz-ek tagjait, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozóit, hogy a nap minden percét kihasználva hordják és csépeljék a gabonát. Dolgozó népünk kenyeréről, a Somogy megyei dolgozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók becsü­letéről van szó. «Megyei Pártbizottságunk és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága bizalommal fordul Somogy dolgozó parasztjaihoz, mezőgazdasági dolgozóihoz, a járási és községi párt- és tanácsszervekhez. Mint az aratásban, most a behordásban és cséplésben is számít helytállásukra. Tekintsék hazafias köteles­ségüknek a kenyérgabona veszteségmentes betaka­rítását! Váljék megyénkben harci feladattá a ga­bona gyors bchordása, cséplése. Le kell győzni az eső okozta nehézségeket, s ha kell, óránként intéz­kedjenek a munkaerők átcsoportosítására, a hor­dás, a cséplés jó megszervezésére. Legyen dicső­ség és hősiesség dolga minden községben, minden tsz-ben. minden állami gazdaságban a behordás és cséplés gyors befejezése. Tegyük magunkévá pártunk központi lapja, a Szabad Nép augusztus 3-i számában megjelent »•Hordani és csépelni!« című vezércikk hasznos tanácsait. Kaposfőn is alkalmazták a keresztek szétrakását, a nedves kévék sátorba állítását. Mi­előtt kocsira raknák a kévéket, alkalmazzuk ezt a módszert! Az asz tagrakásnál az ablakos kazalt javasolja a vezércikk: minden 2—3 sor nyirkos kéve közé gerendát, rudat vagy téglát rakjunk, hogy az asztagot átjárhassa a levegő. E módszere­ken kívül a helyi adottságok, a gyakorlati ta­pasztalatok figyelembevételével hordják be a gabo­nát, rakják asztagba, mert a mezőn, a keresztek­ben lévő gabonában nagyobb kárt okozhat az esős időjárás és a cséplést is hátráltatja. A községi párttitkárok, tanácselnökök, tsz- elnökök, gépállomási és állami gazdasági igazga­tók, agronómusok legyenek a kenyércsata nagy ütközetének: a behordás, cséplés gyors elvégzésé­nek parancsnokai! Úgy szervezzék, irányítsák e munkát, hogy minden fogat, minden vontató hord­ja a gabonát. Járják a falut, szervezzék a dolgozó parasztok összefogását a behordásra, a közös szé­rűn való cséplésre. Ha egyik községben az eső akadályozza a behordást, a körzeti agronómusok szervezzék meg, hogy a szomszédos, 2—3 kilomé­terre lévő községet fogaterővel segítsék. A tsz-ek kérjék patronáló üzemüket és a földművesszövet­kezeteket, hogy teherautójukkal segítsenek a be­hordásban. Azok az állami gazdaságok, amelyek már befejezték a gabonabehordást, fogaterőikkel, járműveikkel adjanak segítséget a tsz-eknek, hogy azok gabonája is minél előbb asztagba kerüljön. A gépállomási igazgatók biztosítsanak minden fel­tételt a zavartalan cséplésre, s ha nappal az eső akadályozza a munkát, szervezzék meg az éjszakai cséplést. Dolgozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók! Az esős időjárás kenyerünket veszélyezteti. Amíg a mezőn vannak a keresztek, minden nap ki van­nak téve a viharnak, az esőnek, s a szemveszte­ség nemcsak a gazdának jelent pénzben kifejezhető kárt, hanem kárt okoz az országnak, a dolgozók asztalára is kevesebb kenyér jut. Még 114 000 hold­ról vár a gabona behordásra. Ha késlekedünk. 2 százalékos szemveszteséggel 205 vagon gabonát veszíthetünk. Ez 280 forintos áron számítva 5 745 000 forintot jelent. Áldozatkész munkára, helytállásra van most szükség. Mindannyiunk érdeke, hogy a kenyér­csata utolsó ütközetét győzelmesen megvívjuk. E győzelem kivívására hívjuk fel megyénk dol­gozó parasztjait, mezőgazdasági dolgozóit. AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A Begyűjtési Minisztérium augusz­tus 3-án a július 30-i állapot szerint értékelte az augusztus 20-a tisztele­tére iradult gabena-begyű j tési ver­senyt. Eszerint megyénk a nyolcadik helyen áll. 'Miint az értékelésből ki­tűnik, az idei jó termés, a dolgozó parasztok öntudata, beadási készsé­ge nyomán elért jó eredmények több begyűjtési dolgozót, járási, sőt me­gyei hivatalt is elbizakodottá tett. Ez megmutatkozott a kaposvári já­rásiban is — írja az értékelés —, ahol éppen ezért, mindjárt az első héten 181-re szaporodott fel a hát­ralékosok száma. Az értékeléshez hozzáfűzhetjük, hogy sem a 'kaposvári járásnak, de megyénk egyetlen járásának sincs oka arra, hogy eíbizakodjék az ed­A sógorsági komaság nem arra való ... Megyénk dolgozó parasztjai több­ségükben becsülettel teljesítik állam iránti kötelességüket és adják el fe­lesleges gabonájukat az államnak. Elvétve Ugyan, de találkozunk olyan jelenséggel, hogy egyes begyűjtési (megbízottak visszaélnek hatalmuk­kal és sógor-koma alapon, a község többi dolgozó parasztjának rovására, jogtalan engedményeket adnak egyes személyeknek. Balatonszentgyörgyön Somcsi Jó­zsef begyűjtési megbízott egy dol­gozó paraszttal, akinek 14,81 mázsa felesleg gabonája volt, az előírt 11,85 mázsa helyett csak 7 mázsáit ada­tott be. A szerződésen ugyan rajta volt, hogy a felesleg gabona 80 szá­zalékát kell eladnia az államnak, a vételi jegy azonban csak 7 mázsáról szólt. Hasonló esetet jelentettek Segesd- rről, ahol egyes beavatottak kevesebb szabadgabona eladást írtak elő roko­naiknak, mint amennyit a község többi dolgozó parasztjainak. Megengedhetetlen az ilyen sógor­koma alapon való előírás, ez sérti a becsületes dolgozó parasztokat. digi eredményen, hiszen a nyolcadik hely egyáltalán nem adhat erre ala­pot. Különösen súlyos a lemaradás a nagyatádi, marcali és csurgói já­rásban, amelyek erősen visszahúzzák megyénket az országos versenyben. A begyűjtőszervek ne tűrjék, hogy egyetlen hátralékos is legyen me­gyénkben, s számolják fel a gabona­begyűjtésben megmutatkozó elbiza­kodottságot. A Begyűjtési Minisztérium érté­kelése szerint a megyék sorrendje a következő: 1. Szolnok, 2. Bács, 3. Pest, 4. Haj­dú, 5. Békés, 6. Fejér, 7. Csongrad, 8. Somogy, 9. Szabolcs, 10. Komárom, 11. Baranya, 12. Szolnok, 13. Győr, 14. Veszprém, 15. Zala, 16. Nógrád, 17. Heves, 18. Borsod, 19. Vas. Ezt nem engedhetjük! fl behordássat való késlekedés 5 millió forint kárt okozhat megyénkben , Megyénkben még 114 000 holdon vár a gabona behordásra. Eső áztat­ja. vihar szórja szét a kévéket, s minden napi késlekedés millió forin­tokat kitevő kárt jelenthet megyénk dolgozó parasztsága számára. Ha a kint lévő gabona átlagtermését 9 mázsásban, a veszteséget pedig 2 százalékban számítjuk, akkor 205 vagon kenyérgabona veszhet el, ami 280 forintos mázsánkénti árral szá­mítva 5 745 000 forintot jelent. Eny- nyi pénzt nem dobhatunk ki az ab­lakon, nem károsíthatjuk meg az országot. Dolgozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók! Nem engedhetjük, hogy ilyen óriási kár érje az országot, me­gyénket. Nincs elpazarolni való ga­bonánk, nincs kidobni való pénzünk. Éjt nappallá téve küzdjünk most minden szem gabonáért, az ország kenyeréért, a lehető leggyorsabban hordjuk be és csépeljük ei a gabo­nát. CIKKÜNK NYOMÁN Iharosberényben is győz az új paraszti élet Szerdán estig 19 család választotta a közös gazdálkodást- A som geszti Ili Barázda TSZ kommunistái már eikeresift az egyéni gazdákat Lapunk keddi számában bíráltuk a somogygeszti Uj Barázda TSZ kommunistáit, hogy nem keresik fel az egyénileg, gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat, hogy nem hívják őket maguk közé a tsz-be. Tóth István elv­társ, a pártszervezet titkára megszívlelte lapunk bírálatát. Amikor el­olvasta a cikket, megértette, hogy milyen fontos a kommunista tsz-ta- gok példamutatása a népnevelőm-unkában. Másnapra taggyűlést hívott össze, amelyen a járási pártbizottság titkára, Holota Imre elvtárs is részt vett. A rendkívüli taggyűlésen felolvasták a Somogyi Néplap cikkét, amellyel teljes egészé-ben egyetértettek, és határozatot hoztak, hogy min­den kommunista még ezen a héten 1—i dolgozó parasztot megnyer a szövetkezeti gazdálkodásnak. Voltak olyanok is, aikik két családot vál­laltak. Tóth elvtárs, a párt-titkár már »előlegben« két családot meggyő­zött, akik -alá is írták a belépési nyilatkozatot. Tóth elvtárs újabb két család meggyőzését vállalta e hétre. Komlód! Sándor, Somogy vári Já­nos, Makarész István, Ácsai István és a többi párttagok is vállalták -a. felvilágosító munkát: 1—1 család meggyőzését. Prekácjja József elvtárs azt fogadta meg a taggyűlésen, hogy édesapját győzi meg arról, hogy lépjen be a termelőszövetkezetbe. A somogygeszti kommunisták Példája mutatja, hogyan kell fogadni a bírálatot, mit kell tenni azért, hogy a párt célkitűzéseit valóra vált­sák. f Amiért dicsérni s amiért bírálni kell a Mernyei Gépállomást Az idei tavasz óta, de különösen az utóbbi hetekben erősen rátapadt az i-harosberényi gazdák figyelme az Úttörő TSZ-re. Az elismerő sza­vakból egyre inkább az önhibázta- tás és vágyakozás hangja is kicsen­dült. »Kár volt két éve 'kilépnünk... Hasznunkra válna, ha visszatérnénk a közösbe, ha új életre keltenénk volt szövetkezetünket«. S amiről he­tekkel ezelőtt csak maguk között beszélgettek a falu dolgozó paraszt­jai, az ma már nyílt titok a község­ben: az új tsz-ek létrehozása elin­dult a megvalósulás útján. A tsz- tagak és gépálű-cmási dolgozók, okcs- szavú pártmunkások napról napra több és több parasztcsaládot nyer­nek meg a közös gazdálkodás ügyé­nek. A szívós, hozzáértő felvilágosí­tó munka nyomán Iharosberényben szerda estig 19 család írta alá a be­lépést. Németh János 13 holdasi, Szűcs István 8 holdas, Magyar József 8 holdas -gazdáik az első -között szakí­tottak a régivel. Miután Tóth Imre fiával együtt aláírta a nyilatkoza­tot, Varga Sándor 9 holdas gazda is üzent a tanácshoz: estére hozzájuk is menjenek e! az agitátorok, de vi­gyenek magukkal belépési cédulát is... Nem volt eredménytelen ez a családlátogatás. Közben a két éve felbomlott Dó­zsa TSZ volt tagjai közül is többen össze-összeültek esténként beszélget­ni. Volt úgy, hogy a szőlőhegyen, po- harazgatás közben latolgatták késő éjszakáig a szövetkezet újjáalakítá­sának lehetőségeit, -kedden este pe­dig a tanácsnál cserélték ki gondo­lataikat. A megjelent gazdák egyré- sze azon a véleményen volt, hogy »ráérünk« még arra. Ök éjfél tájban haza is mentek, öten azonban ott maradtak. Bartó József, Lukács Já­nos, Vass Ferenc, H. Varga Sándor, P. Szakály József — mindannyian tekintélyes középparasztok — hosszú vívódás után, dolgavégeztével tértek haza. Egyszerre, egymás kézmozdu­latát figyelve rótták alá nevüket a nyilatkozatinak. A népnevelők fáradhatatlanul folytatják tovább a felvilágosító munkát. Győrfi elvtárs, a gépállo­más párttitkára meg Pallag elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője szerdán este Ihász Józsefék otthoná­ba kopogtattak be. Hosszan elbeszél­gettek a háziasszonnyal, a szövetke­zésről. Iihászné szavai elárulták: ők lélekben már tsz-tagok ... Kérdéseit mindig így kezdte: »Mondják, elv- társaik, ha mi most -belépünk a szö­vetkezetbe ... « Nem elszólás volt ez, hanem annak tanúja, hogy iiz Ihász-család is felismerte már: job­ban boldogulnak a közösben, mint a 7 holdon egyénileg. Csak persze -azt az aláírást nem -akarták elha­markodni. Választ vártak és kaptak minden őket foglalkoztató kérdésre; hogy a gyümölcsös és a szőlő meg­maradhat-e a háztájiban; hogy a háztáji tehén után valóban nem keli-e tejet beszolgáltatni; hogy a betegeket ingyenesen kezelik-e stb. Búcsúzóul így szólt az agitátorokhoz Ihászné: »Nyugodtan elmehetnek elvtársak! Nem hiába kerestek fel bennünket. Holnap még megbeszél­jük a férjemmel, hogy melyik cso­portba állunk be. Jöjjenek el holnap este is, de Ihász elvtárs hívja magá­val azt az elvtársat is, aki a napok­ban itt volt nálunk. Megígértük ne­ki, hogy az ő papírjait írjuk alá...« VESSÜNK MÉG TÖBB MÁSODNÖVÉNYT! A Csokonyaviscnitai Gépállomás körzetében 15 tsz van. Ezek együttes másodvetési terve 185 hold. Július 25-i-g a tsz-ek ezt a terveit egészé-ben már túlteljesítették, több mint 200 holdon vetettek másodnövényt. A túlteljesítésben azonban nem min- .den termelőszövetkezetnek van része. Még nagyon kevés másodlnövényt ve­tett a rinyaújnépi -Béke, a -heresz- nyei Dimitrov, a vízvári Vörös Csil­lag és a -bélavári Béke TSZ. Vajon ezeknek a tsz-eknek az agronómusai nem tudják, -hogy a másodnövónynek milyen nagy jelentősége van? Példát vehetnek a bolhói Ségvári TSZ-ről, ahol a tervezett 8 hold helyett 32 hol­don, a komiósdi Terv TSZ-ről, ahoi 10 hold helyett 16 holdon vetettek eddig másodnövényt. A csokonyavi- sontai Haladás TSZ pedig 44 holdon termel másodnövényt. Gépállomásaink agronómusai nem­régiben állapították meg a tsz-ek ál­latállományának egész évi takar­mányszükségletét. Csak ú-gy lesz azonban elegendő a takarmány, ha több másodnövényt vetnek termelő- szövetkezeteink. Danes Lajos főmezőgazdász. Szívükön viselik a dolgozók kenyérellátását A zimányi és rácegrespusztai dol­gozó parasztok, miután teljesítették beadásukat, nagymennyiségű ke­nyérgabonát ajánlottak fel az ál­lamnak eladásra. Ifj. Hilt István 12 holdas rácegresi dolgozó paraszt 20 mázsa kenyérgabonát adott az ál­lamnak, 5600 forintot kapott érte. özv. Várvölgyi Györgyné és Ado- mics Mihály dolgozó parasztok is jó példával jártak elöl. 13, illetve 15 mázsa kenyérgabonát adtak el ál­lamunknak. Köszönet a kiváló gaz­dáknak. Elismerésre méltó az az áldozatos munka, amelyet a Mernyei Gépállo­más kommunistái végeznek Somogy­geszti tsz-községgé való fejlesztésé­ben. Esténként Tátrai elvtárs, a gép­állomás igazgatója, Kiss Károly, a párttitkár, Balogh és Czmerk elv­társak és a többi kommunista a község népnevelőivel együtt járják a házakat, beszélgetnek a dolgozó pa­rasztokkal a termelőszövetkezetről. Felvilágosító szavuk nyomán egyre több somogygeszti egyénileg dolgozó paraszt választja a közös gazdálko­dást. Ezért dicséret illeti őket. Az viszont nem vet jó fényt a gép­állomás kommunistáira, hogy az Uj Barázda TSZ-ben másfél hónap óta áll a cséplőgép dobsín-cserélés miatt. Időben figyelmeztette a tsz a gépál- lomásiakct, hogy javítsák meg a gé­pet, a gépállomás azonban csak most, amikor a legnagyobb szükség lenne a gépre, állt neki a javítás­nak. Az sem tetszik az Uj Barázda TSZ tagjainak, hogy a borsócséplő- Igép nem dolgozik, s elvitték annak kazalozóját. A jó felvilágosító munka párosul­jon Somogygesztiben a gépállomás jóhírével is, amelyet a jó gépekkel, a traktoristák jó munkájával bizto­síthat magának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom