Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-24 / 173. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. július 24. sa-sst I négyhatalmi kormányfői értekezlet pénteki tanácskozása Tanuljunk a szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból Genf (TASZSZ). A négyhatalmi kormányfői-, értekezlet folyó hó 22-én rendes ülést tartatot. A kormányfők 18 órakor piték, , össze, közvetlenül azután, hogy befejeződött a külügy­miniszterek ülése. A külügyminisz­terek azoknak iz irányelveknek a kérdését tárgyai iák. amelyeket a kormányfőknek keli majd a kühigy- mir.isztereknelj: adniuk. A kotmánjTők 'ülése Eisenhower elnöklétével nyílt" A kormány­fők meghallgatták a külügyminisz­terek munkájának eredményeit, majd úgy döntőitek, megbízzák a külügyminisztereket, terjesszenek a kormányfők elé "javaslatokat a kül- ügyminiszterék tanácskozásán tár­gyait kérdésekről. A kormányfők ezúton megkezdték a napirend negyedik pontjának, »A Kelet—Nyugat közöt d kapcsolatok fcAte«tésfetefc« tárgyalását Az első felszólaló e kérdésben, - Elsenhower, az Egyesült Államok elnöke volt. Eisenhower rámutatott, hogy a Kel|ä—Nyugat közötti kapcsolatok fejlesésének., kérdésp szorosan ösz- szefügig a közös céllá1, a nemzetközi feszültség enyhítésével és a világ­szerte észlelhető bizalma i-lanság csökkentésével. Ezért , ez a kérdés nem. vizsgálható különválasztva, el­szigetelten. Eisenhower véleménye szerint a Nyugat és IC ele, közötti kapcsolatok fejlesztése végett a kö­vetkező, konkrét intézkedéseket kel­lene tenni:, 1. Csökkenteni az akadályokat, amelyek, jelenleg gátolják a népek közti tájékoztatást és. eszmecserét. 2, Csökkenteni az akadályokat, amelyek világszerte gátolják a békés célú forgalmat. Ez lehetővé tenné, hogy valamennyien jobban megis­merjük egymást — jelentette ki Eisfroj^wsr.: % -Piyan feltételeket leéli terem­teni, amelyek ösztönzik a világ or­szágait, hogy növeljék a békés áru­cserét. Eisenhower a továbbiakban rámutatott, hogy a kapcsolatok min­dem fonná járnak — beleértve a rádióadásokat és az utazást is — akadályozása a világ egyes övezetei­ben különleges formát öltött és köl­csönös bizalmatlanságot okoz. Az utóbbi tíz évben Amerikának is bi­zonyos: fokig korlátoznia kellett sa­ját érdekei védelmében a személyek forgalmát és a kapeso’atok fenntar­tását. & * -nr’' Eisenhower azt a "véleményét fe­jezte ki, hogy a jelen értekezlet lerakhatja olyan konkrét intéz­kedések alapját, amelyeknek se­gítségével meg lehetne szüntetni a kölcsönös megértés és bizalom útjában álló másodrendű és igen fontos akadályokat egyaránt. Eisenhower ezután áttért a keres­kedelem kérdésére. Kijelentette, bogy a kereskedelem fontos tényező valamennyi ország állampolgárai életkörülményeinek megjavításában. Ahhoz azonban — mondotta —, hogyha kereskedelemnek a lehető legnagyobb szerepe legyen ezen a térén, mindent magában foglalónak és af égész világba kiterjedőnek keli lennie. Eisenhower ezzel kapcsolat­ban érintette azt a kérdést, hogy az elmaradott országok népeit modem technikai felszereléssel műszaki szakemberekké’., valamint azzal kell segíteni, hogy tőkéhez és hitel­hez juttatják őket. Kijelentette, hogy az atomtudománynak óriási le­hetőségei vannak erre. Az Egyesült Államok elnöke hang­súlyozta, hogy a kereskedelem fon- Á>s tényező marad az egyetemes bé- és jólét megteremtésében. Eisen- newer kijelentette, hogy amennyi­ben sikerül olyan, feltételeket terem­teni, amelyek között a kereskedjem korlátozása szükségtelenné válik, fokozatosan megszűnhet, világszerte, megteremti a gondolatok és az em­berek szabad és barátságos közele­dését, akkor a kereskedelem elin­dulhat azon célok felé, amelyekre törekszik. E. Faure francia miniszterelnök a kérdéshez hozzászólva kijelentette, hogy a népek kapcsolata fontos té­nyezője a népek közti feszültség enyhülésének; A francia kormány — mondot­ta — mindig híve volt annak, hogy az államok között terem­tődjék meg a bizalom és a ba­rátság. E. Faure a francia küldöttség nevé­ben olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek az a célja. hogy könnyebb legyen eljutná az egyik or­szágból a másikba, fejlődjék a né­pek kapcsolata a kultúra terén. A kulturális cseréről E. Faure azt mondotta, hogy annak helyes fejlesztése céljából olyan különleges Washington (TASZSZ). Noyes, a Washingtonban megjelenő Star szemleírója a leszerelés kérdésének genfi vitáját érintve megálllapítja, hogy ez a kérdés »teremti meg egye­lőre a legkomolyabb nézeteltérések lehetőségét a nyugati táborban. A nézeteltérések talán nem ás olyan nagyok a küldöttségeik között-, mint magukon a küldöttségeken belül. Ennek az értekezletnek egyik legér­dekesebb Vonása az, hogy a külön­böző problémák megközelítésében rosszul álcázott véteményeitérések varrnak a kormányfők és külügymi­nisztereik között«. Eisenhowernek azt a kijelentését érintve, hogy a fegyverzet korlátozá­sának kérdésében a kölcsönös ellen­őrzés »a tényleges leszerelés szem­Berlin (MTI). A potsdami moz­donygyár dolgozói 63 hamburgi dol­gozó részvételével tartott .értekezle­tükön levelet intéztek a , Genfijein tanácskozó négy kormányfőhöz. A német dolgozók képviselői a levél­ben üdvözlik a szovjet küldöttség javaslatát, hogy két szakaszban te­remtsék meg az európai kollektív biztonsági rendszert és ennek kap­csán oszlassák fel a jelenleg fenn­álló katonai tömböket. A levél hang­súlyozza: »A szovjet javaslat megvalósítá­sa döntően elősegítené Németor­szervezetet lehet létesíteni, amely megakadályozhat minden visszaélést. Utalt Faure arra is, hogy szükség van .tájékoztatáscseróre. A francia miniszterelnök a továbbiakban kije­lentette: széles körben fejleszteni kell a különböző országok kereske­delmi cseréjét (mezőgazdasági és egyéb gazdasági termékek cseréjét). Ezzel kapcsolatban rámutatott, fontos, hogy a Nyugat és Kelet országai együttesen vegyenek részt a közlekedés és az energe­tika kérdéseivel foglalkozó szer­vezet munkájában. Azt mondotta, hogy tanulmányozni lehetne közös európai ‘ beruházási alap kérdését. Ezután A. Edén, Nagy-Britennia miniszterelnöke javaslatára, akivel a többi kormányfő is egyetértett a Nyugat és Kelet kapcsolatain,ak fej­lesztése kérdésében, a tárgyalásokat félbeszakították azzal, hogy később visszatérnek erre. A kormányfők a következő ülést július 23-án budapesti idő szerint déli 12 órakor tartják. MTI. A Star sxemleírója a genfi értekezletről Egész Németország dolgozói üdvözlik a Genfben előterjesztett szovjet javaslatokat Nagyteljesítményű elektromos szovjet A tudományos kuta­tásban gyakran elő­fordul, hogy olyan fo­lyamatokat kell meg­figyelni, amelyek rendkívül rövid idő, a másodperc ezred, sőt milliomod részei alatt mennek végbe, mint ipáidéul a robbanás, az elektromos kisülés st'b. Az emberi szem ilyen esetekben termé­szetesen felmondja a fényképezőgép szolgálatot, de a film- szalag még ezeket a minimális ideig tartó folyamatokat is képes rögzíteni. Ehhez azon­ban olyan fényképező­gép kell, amellyel képsejrozht készíthető, mondjuk a 2—3 ez- redmásodpercig tartó robbanásról. A szovjet tudósok­nak sikerült ilyen ké­szüléket szerkeszteni. A készülék az egy­mással összekapcsolt televíziós adóra és vevőre emlékeztet és hozzáiúk 'hasonlóan működük, E rendkívül kis ex­pozíciós idejű fény­képezőgépnek az az előnye is megvan, hogy fotóka tód ja nemcsak a látható su­garak, hanem a látha­tatlan, például a hő- sugarak hatására is reagál. pontjából alapvető fontosságú«, No­yes ezt* írja: »Ennek az a világos ér­telme, hogy Eisenhower szerint ki lehet dolgozni ilyen ellenőrzési rend­szert, és hogy az Egyesült Államok kész ugyanolyan messze menni, mint Oroszország, és megengedi, hogy a külföldiek; felügyeletet tartsanak katonai és ipari berendezéseinknél. Másfelől Dulles nyilván kévéssé hisz ebben az elgondolásban. Azt tartják, ihc-gy ő igén 'kételkedőén kezeli a ímegfaleiő felügyeleti rendszer lét­rehozásának lehetőségét... Európai szövetségesei azonban ál­talában hajlandók arra a vélemény­re, hogyha lehet megegyezést elérni ebben a kérdésiben, akikor lehetsé­ges a tényleges leszerelési program«. szag állami egységének békés helyreállítását.« A henningsdorfi acélművek 19 000 dolgozója táviratban szólította fel az amerikai, az angol és francia kor­mányfőt, hogy a genfi értekezleten tegye magáévá a nemzetközi feszült­ség csökkentése érdekében előter­jesztett konstruktív szovjet javasla­tokat. A seblitzi barnaszénibányák 9000 dolgozója azzal a kéréssel fordult a genfi értekezlethez, hagy valósítsa meg a leszerelés végrehajtására és az atomfegyver eltiltására tett szov­jet javaslatokat. MTI. A FARKAS, A SZAMÁR ÉS A KAKAS- ■ z4 Nyugati Vadon egyik tisztá- , sán iőrbecsalt farkas sebek­kel borított, kiéhezett és legyengült teste kinyúlt. Valamennyi erdő fe­lett ő.akart uralkodni, míg ellensé­gei el nem látták a baját. Most rop­pant ártatlan képet vágott, a fogait sem vicsbrgáttá, hanem alázatos, es­deklő szemmel bámulta a szamarat, az oroszlánt és a kakast, akik arról tafiácskoztak körülötte, vajon segít­senek-e rajta vagy sem. Időnként bele is szólt a tanácskozásba a se­besült farkas: r — Szamár, te legbölcsebb mind­nyájunk közül, segíts rajtam! — kér­te az elnöklő „szamarat. — Nem kell félned, hiszen kelepcébe ejtettél, te vagy a legfiutalrhäsabb lény a va­donban! A kopottszőrü', süket és vaksi agg oroszlán . kelletlenül mordult fel; még pgm tudUtUy.mggbékélní azzal, hogy a szamár kiragadta mancsából a Nyugati Vádon'állatai feletti ural­mat7 Oá<íöí áÜ ij’.-fn - • — Minek segíteni rajta! — kuko­rékolt a kakas, akinek családjában a farkas már olyan sok gyásznak volt okozója. — Verjük inkább agyon! De a szamár odatipegett az el­nyúlt farkashoz s nyalogatni kezdte ■sebeit... — Rossz vége lesz ennek — sirán­kozott a kakas. — Amint meggyógyul a farkas, ismét a torkunknak ugrik. — Ne félj, nem engedjük ki a ke­lepcéből — biztatta a szamár — de ezért felfordulni nem hagyhatjuk! Tl/I ilyen igazad van, ó szamár, te állatok legnemesebbike! — hízelgőit a farkas. — De most adja­tok már valamit ennem; egyszer majd még talán meghálálhatom. — Semmit se adj! — kiáltott a ka­kas a máris induló szamárra. — Meglátod, amint erőre kap, kitépi magát a kezünkből és ismét letipor­ja az erdő vadonjait! — Nagyon ostoba állat vagy te, kakas — vélte fensőbbségesen a sza­már. — Hogy is szabadulhatna ke­zünkből? Hiszen a lábára sem bír állni. — Hogy is szabadulhatnék — bi­zonygatta a farkas is — hiszen én csak egy kis ennivalót kérek. De 'ha mégis kiszabadulnék, csakis a Keleti Vadonban fogok vadászni és nem a ti erdőtökben. — Ne higgyetek neki! El sem jut odáig — kukorékolt izgatottan a kakas. — Ott már egyszer kiporol­ták a bundáját! A szamár végül mégis hozott friss húst és vizet a farkasnak. Az öreg, fogatlan oroszlán óvatosan hátrahú­zódott a farkas közeléből, a kakas pedig egy fa legmagasabb ágára szállt fel. Onnan figyelte, mint áll lassan lábára a farkas, imint kezdi fogait mutogatni, vicsorgatni. — Látjátok, erőre kap — kiáltott le a kakas — megmondtam, ugye, hogy rosszul végződhet! — Miért? — nézett fel az oroszlán. A kakas pedig így válaszolt; — Mert a szamárra hallgattunk! A cséplésnél alkalyvnxssuk N, Bredjuk módszerét A gabonaneműek ösz- szatett cséplőgépekkel végzett nagytermelé­kenységű cséplésének módszerét Nyikolaj Nyi- kandrovics Bredjuk, a Bereznyanszki Gépálio- | más (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, csemyigovi terület) cséplőgépésze dolgozta ki és alkalmazta először 1949-ben a »Pracja« kolhozban. E módszer­nek az a lényege, hogy a cséplőgépcsoport mun­káját óragrafikon sze­rint szervezik, a mun­kaerőt ésszerűen osztják el és ösz- szahangoiják a cséplőbrigádok tevé­kenységét. A gabanacséplési tervfetadatot a cséplőgép működésének minden egyes órájára külön megállapíthat­ják, ami a cséplési műszak folya­mán biztosítja a gép állandó mun- kaütemét. A munka óragrafílkion szerinti meg­szervezéséhez a következő intézke­dések szükségesek: 1. Az erő- és cséplőgépet jól elő kel készíteni a munkához. 2. A cséplőbrigódot idejében kii kell egészíteni tapasztalt tagokkal és helyesen kell megszervezni azok munkáját. 3. Biztosítani kell a cséplőgépcso­port egyes részeinek állandó és tel­jes kihasználását. A szállítószalag fapal-> lójára fémszalagokat kell erősíteni azokon a helyeken, ahol a geren­dák súrolják. 5. Ha kazalozó nélkül dolgozunk, a cséplőgép­hez pótrácsot kell fel­állítani ott, ahol a szál-1 ma lekerül a szalmará- zóról. Ezen a rácson ki- pereg az a szem is, amely a szalmarázón nem rázódott ki. A ga­bonát a rács alól meg­határozott időköziben gyűjtsük össze és sze­lektoron tisztítsuk meg. Ha a cséplőgép kazalozóval dolgo­zik, N. Bredjuk a szaknarázó ládái­ról minden második lécet eltávolít­ja. 6, A cséplőgép első tisztítójában közönséges porrosta helyett más, nagyobb lyukú rostát kell alkalmaz­ni. A zab cséplésénél az első tisztító rostáját nem szabad a láda végéig tolni, hanem 2—4 cm-es rést kell hagyni, amelyen az elevátor által el nem távolított szem lepereg egy külön vályúba, utána a magtisztító­kon megtisztítható. Amikor a zabot a toklászoló csigás részén átboesát- juk, a felső ^ejleyótorfej^ tolózárját oly módon kell beállítani, hogy a gabona egyrésze a toklásactfö terelő­csigájára, a másik része pedig' a pneumatikus szallitoszalag traktor Bredjuk-féíe gyorscséplési módszer elhelyezési ábrája 4. Az egész műszak folyamán min­den órában ellenőrizni kell, hogy teljesítették-e az óragrafikonon meg­határozott gabonacsépilési feladatot. A cséplőgépet és az erőgépet ide­jében ki keli javítani, üzembehelye­zés előtt gondosan felül kell vizsgál­ni és be kell járatni. Az MK 1100-as és MSZ 1100-as cséplőgépek nagy­teljesítményű üzemeltetéséhez át­alakításokat kell végezni. A cséplőcsoport előkészítése 1. Meg ikell nagyobbítami az etető- asztalit. Ehhez két oldalteret kell készíteni, ami lehetővé teszi, hogy a kévéket két oldalról adogassák a cséplőgép etetőasztalára. 2. Két 1,5 méteres padot kell ké­szíteni, és ezeket a láncos kéveado­gató széleihez kell erősíteni. E pa­doknál a kévekötelet vágó munká­sok és az etetők kisegítői dolgoznak. 3. A gabanafelvonó meghajtó szíj- tárcsájának átmérőjét 160 mm-re kell növelni. Ezt úgy éráik el, hogy a tárcsára gumírozott szíjat erősíte­nek, vagy fémkoszorút szerelnek. 4. Két vezető fagerendát kell ké­szíteni és ezeket a láncos kéveado­gató alján kell felállítani. E geren­dák közbeiktatása esetén a kéveado­gató láncszemei nem érintkeznek fémmel, így élettartamuk lényegesen megnövekszik. csövön keresztül közvetlenül' a har­madik tisztítóba kerüljön. A szérű elkészítése és a cséplőbrigád megszervezése A cséplőgép gyakori vontatása és az ezzel kapcsolatos időveszteség el­kerülése érdekében a tsz-ek- ben a szérűk helyét már a csép- dés megkezdése előtt meg kell hatá­rozni, mégpedig úgy, hogy a szérűre olyan gabonamennyiséget szállíthas­sanak, amely a gép vontatása nélkül elegendő legalább egynapi munká­hoz. A mellékelt ábrán bemutatjuk az elhelyezés módját. A cséplőíbrágád minden dolgozójá­nak ismernie kell feladatát. A csép­lőbrigád megszervezését következő­képpen ajánljuk. A kévéket két ol­dalról 8—10 fő adogatja az etető- lasztalra, 2 fő etet, 4 fő segédkezik az etetésnél és elvágja a kéveköteleket, 23 fő végzi a szalma és pelyva el­takarítását és kiazalozását, végül 8 fő dolgozik a kicsépelt gabonával. Ezenfelül itt dolgozik a gépész vagy segédgépész, a motorkezelő, a mázsáié és a szérű brigádvezetője is. Az etetők 1—2 óránként, a többiek 4 óránként váltják egymást. Ha a kévék adogatása gépesítve van, a szalmát kazalozó, a pelyvát pedig légtömlős szállítómű szállítja el, akkor a brigád tagjainak száma 15—20 főre csökkenthető. ŰJ’ANTIBIOTIKUM Az öss ószövetségi Antibiotikum Kutató Intézet munkatársai az ak- íinamyces (sugárgombák) nevű gom- ijafajtából új antibiotikumot állítot­tak elő, amelyet biomicinnelk nevez­nek. A kísérleti és a klinikai kutatások azt mutatták, hogy a biomiciin rend­kívül hatásos szer a dizentéria (vér­has), a kiütéses has- és paratífusz, brucellózis stb. gyógyítására. A gyógyszer eredményesen alkalmaz­ható gyermekek tüdőgyulladásának [gyógyítására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom