Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-17 / 167. szám

Vasárnap, 1955. július 17. SOMOGYI NÉPLAP 5 TÖBB ÉS HARCOSABB MŰVÉSZETI AGITÁCIÓT K ultúrmunkásáink álljanak csatasorba valamennyien jövő évi kenyerünk biztosításáért Gyönyörűen sárgulnak a gabonák a dús somogyi lankákon. Teljes erővel folyik az aratási, az életet adó kenyér biztosításának legfonto­sabb mozzanata. Nem kell sok ma­gyarázat a kenyér fontosságának igazolására, elég, ha a »fcenyórke- reső« szavunkra jutattunk, amely ékesen bizonyítja, hogy népünk a családfenntartással azonosította en­nek a szónak az értelmét. Népünk például «életnek« nevezi a búzát. Érthető tehát, hogy az aratás a mezei munka góliátja. Ilyenkor minden épkézláb ember, még az öregek is többet dolgoznak, mert rájuk hárul az egész házkörüli munka. Ha a falusi emberek minden ere- •jüket összeszedve feszülnek neki az aratásnak, akkor nem alhatmk a népművelési munkások sem. Nem mert) á népművelési' munka,; mint a felépítmény része alá van rendel­ve a politikai és gazdasági főfelada- toknaik, mert a kenyércsata megví­vása a közös nagy ügy, mindany- nyiunk érdeke. Miben és mivel segíthet a népművelési munka? Elsősorban a nagy munka üte­mének fokozásában, javításában, gyors és mielőbbi befejezésében, a begyűjtés maradéktalan- végrehaj-i fásában. A népművelési munkának megvannak ehhez a megfelelő esz­közei, csak élni kell tudni velük. A segítés egyik módja a nemes szóra­koztatás, amely pihentet, vidámsá­got kölcsönöz, új erőt ad a további munkához, mert a rosszkedélyű em­ber nehézkesen dolgozik, a vidám ember munkája pedig vidámabb, gyorsabb, termékenyebb. A segítés­nek ez a módja nem az egyedüli, sőt nem is a fontosabb. Minden dologinak a legdöntőbb tényezője a magvas tartalom. így van ez a népművelési munkával is. A neve­lés, az aratás, cséplés és begyűjtés segítésénél sem maradhat él. Éppen ezért a segítés legfontosabb, legha­tásosabb formája a szókimondó, színvonalas művészeti agitáció. Er-^-* re kell sorompóba állni minden bultúrmunkásnak. Meg kell azon­ban mondani, hogy a szórakoztatás és a nevelés nem választható el mereven egymástól, ez a két ző szorosan, szervesen Összefügg éppúgy, mint a forrna és tartalom. érdemes tsz-tagokat, kumbájnoso- kat, traktoristákat, egyéni paraszto­kat. Ahol ez már hagyomány, a di­csérés megtörténhet az illető laká­sán is, másutt a hangoshíradó köz­vetítésével. A hangoshíradókiat heti rendszeres műsorral kell működtet­ni a rádióhoz hasonlóan. Helyes, ha községi tanácsaink megállapodnak a postahivatallal abban, hogy estén- kimt egy bizonyos árában összekötik a vezetékes rádiókészülékeket a helyi hangoshíradóval és a család vacsorázás közben hallgathatja a helyi adást. Ki kell szélesíteni a szemléltető agitációt A _ pedagógusok által készített tsz- grafikonofc mellé függesszék ki a falu életét tipikusan tükröző karika­túrákat. 'Készítsenek rajzos naptá­rakat, amelyek a fontos tennivalók határidejére hívják fel a figyelmet. . Mindezeket a feladatokat csali úgy tehet eredményesen végrehajta- mi, ha alapos szervezéssel,, körülte­kintéssel látunk munkához. Népmű­velési ügyvezetőink, kuhúr'),* hon­igazgatóink rendszeresen havi ütemterv alapján irányítsák a mű- művészeti agitációt. Alakítsanak írói- és rajzmunkaközösségeket és ezek segítségével lássák el rig­mussal, párbeszéddel, rövid1 jelene­tekkel az agitációs brigádokat, han- gosbíradókat és karikatúrával vagy egyéb rajzanyaggal a faliujságtáblá- kat a központilag 'beszerezhető anyagok mellett. A helyi anyag igen fontos mert a művészeti agitáció hatása a művészi megformáláson kívül főleg a helyi konkrétságtól, életszerűség­től függ. Vannak már példák a jó munká­ra, de az elért eredmények csak kezdetiek még a barcsi és a tabi já­rásban és Nagyatád, valamint Mar­cali községben is, hol pedig a leg­¥úiius 19-én lett volna 76 éves " Móra Ferenc, a XX. század magyar irodalmának egyik ,1'egna- ténye- ^gyobb alakja, ha nem kellett volna neki meghalnia alkotó erejének és munkájának télijében, 55 esztendős jobban felkészültek i ,ai művészeti, agitációra. Sokkal nagyobb lendü­lettel, ügybuzgalommal és szeretet­tel kell tovább fokozni a művészeti agitációt. Végleg el kell oszlatni és fel kell számolni azt a hibás néze­tet, hogy a művészeti agitáció nem tudja segíteni a gazdasági feladato­kat. A művészeti agitációt nem csökkenteni, hanem növelni kell. A művészeti agitáció árnyoldala — a számbeli elégtelenség mellett — a harcosság hiánya. Az agitációs műsorok majdnem teljes egészében csak dicsérő jellegűek. A dicsérés nem helytelen, sőt szükséges, de egyoldalú alkalmazása csorbítja a művészeti agitáció hatását. A mű­vészeti agitáció az egyetemes pórtagitóció szerves része és az a feladata, hogy segítsen elter­jeszteni olyan hangulatot, amely szerint a gyors és jó aratás, ibehor- dás, cséplés, beadás hazafias köte­lesség, becsület és dicsőség dolga; a. lustaság, restség, lomhaság, lemara­dás pedig megvetésnek és megbé­lyegzésnek számítson. Éppen ezért a művészeti agitáció minden eszközé­vel meg kell dicsérni és népszerűsí­teni. kell az élenjárókat, segítő bí­rálattal serkenteni, ösztönözni a le­maradókat. Ügyeljünk azonban ar­ra, nehogy méltatlanul dicsérjünk, vagy igazságtalanul bíráljunk, mert ezzel elveszítjük a művészeti agitá­ció hitelét. Egyszóval1, ne a tények helyett agitáljunk, hanem a ténye­ket ismertessük a művészeti agitá­ció eszközével. A művészeti agitációban nagy gondot kell fordítani a falusi ki­zsákmányoló osztályellenség, a ku- lákság fondorlatos cselszövéseinek 'leleplezésére. Legyem ; oszitályharcos a művészeti agitáció! Kufltíkmunkások! Álljatok csatah sorba valamennyien jövő évi ke­nyerünk biztosításáért! Honfi István M. T. népm. oszt. vezető. SOMOGYI RÜGYEK KOVÁCS FERENC honvéd: VIDÁM ARATÁS Tegnap még a fegyvert forgatták, ma meg a kaszát markolják: fiatalarcú, jól megedzett, mosolygó katonák. Űj kedvet és új erőt kaptak az arany-szőkét táblákra és a ragyogó napnál is szebb szemük csillogása. Hajlongó, szép lányok kapkodják kaszásuk után a rendet, és dalolva feledik az égető meleget. — Ilyen szép sereget nem láttál úgy-e? mióta zeng a nyár, mióta közös lett gyümölcsöd te sárguló határ! Így nem küzdött talán egy célért senki, jobb kedvvel, mint e had, hiszen egy örök tudat készti, hogy magának arat! íme: a megjósolt ifjúság, a győztes idők serege! Csillogjon hát izmos kezében A Béke fegyvere! BONDOR GÉZA: FEHÉR CIPÓT SZELEK Ültem a dűlőút füvén. Meg nem értem apám, Miért káromkodik szegény. Szidta a szenteket. Ahány Ajkára jött. Kiabálva. A ló állt. Az eke Kifordult. És mi jött aztán!? Rút szó fergetege. Ma már megértem és tudom, Mi fájt, mi ölte meg Java korban, fiatalon. Fáj a szívem, remeg ..; Megbocsátani, a múltnak Nem tudom! — Pusztuljon Ki szóban is visszakéri Gazdagabb utunkon. Hiába szórta a magot, Hiába szökkent a szem Szárba. Már várta a múltnak Zsákja. Telhetetlen, Öbölös hasát szétteripesztve Hiába csordult vér Apám feltört tenyeréből. Csak korpakenyér Jutott. Eszembe jut, hogy Fehér cipót szelek ::: Kislányom kéri a karéjt, Vele feleselek..; Anyám gondolata hol jár? Tán éppen ott már, Ahol a téesz földjein Kalászt érlel a nyár;:; TORKOS JENŐ: BUZA-MAGBOL LETTEL Friss-sütetű barna-piros cipói ... Benned még a nyár heve, Illata.. S békésen érlelő ezüstsugár — És a bíbor-hajnal gyöngyharmata . Beléd csókolta láng-leheletét A virághímes, színpompás tavasz, És féltőn óvott, őrködött feletted Gondos nevelőd — a magyar paraszt. Friss-sütetű barna-piros cipói ... ízesen foszlós hófehér kenyéri.,. Egykor bánat, ma öröm forrása, Mely minden kincs- és hírnél többet ért Nevetsz csillogó fehér polcokon. Ránkveted arcod boldog mosolyát, S támasztod tested — ínycsiklandozó — Munkás életünk szorgos illatát.^ Friss-sütetű, éltet adó cipó! ... Igaz valóság ... (s egykoron alom .. Mosolyogj, nevess, kacagj biztatón, S áraszd illatod szét a világon. Móra Ferenc (1879—1934) el a demokratikus haladásiba vetett hűiét. A cselekmény egésze az új igyőzeiimót mutatja be a makacsul és hasztalanul ellenszegülő régivel szemben. A régi világ letűnésének kérdésében nem találunk benne ha­tározott állásfoglalást. Mégis az író “tem“ia **“■l,osy* —fa' f***».«—*** ­vagyon felhalmozása, a gazdagság, jómód milyen szívtelenné, önzővé szakállnak is több intelligenciája Az a jó művészeti agitáció, amelyrkomában. Bár inem kerek évforduló nevel és szórakoztat egyaránt. Hal,ez a nap, mégis megragadjuk az al- bármeüyik ismérv hiányzik, márkáimat, hogy magenüékezzümk róla, nem is beszélhetünk művészeti agi-f mert Móra Ferencről írni, életét és , , „ . . ... . . . .... , táviéról. Éppen ezért nagy igénnyel ^munkásságát ismertetni dolgozó né- ltesea az embert. Bordacs jómódú pa- van, mint itt a miniszter elnöknek.*< kell összeállítani a művészeti agitá-'Wnk előtt - úgy véljük - mindig ^tgazda, a tas Gergő keresztapja, Móra Ferenc nagyon helyesen *­ció anyagát és az előadással művé-{időszerű és fontos faladat. megparancsolja a hozzavetodott kis gyedemeg, hogy mmrien írónak ^ ^ cfmű reeényén Mvül a „Geor. sai élményt kell nyújtani, amely k.o-\ Szegény foitozószűcsmek a fia. Kis- arva gyérének, hogy fütyüljön, am- a legkedvesebb müve, amelyet g icriillwl<fcf «.azát**i-m^ /iQ97\ é< moly, alapos felkészülést kíván. Hogyan alkalmazzuk a művészeti agitációt? rá-íjidős LurfSegyhá^Tzületett.“ Tiföldi, kor.f körtf szedi- neh°Sy sokat nem írt meg. Ez a megállapítás kunsági magyar. Nehéz, küzdelmes «Pfk. örul az mgyen munkaerőnek, Ionosképpen ervenyes az o , [gyermekkora után elvégzi az egye- de Myyast azért siránkozik, hogy eietmuvere Ha olvassuk novetot & gazdasági és kulturális ! temet, de a tanári pályát már 2.3 éves a -heresztfra« milyen veszedel- regényé! .tele vannák ezek az írások ------_ ----­J lkarában ott hagyja és újságíró lesz. "**» lgyerek' ?e^SS?’ SS A művészeti agitációnak sok for-5A szegedi Városi Múzeumban dolgo- Ifjúsági műveinek, de 'bármely ^ Wva^t,t £ ^ssé szemlélődő, mája van. Nincs helyhez, beépített#™ Tömörkény István makett, majd írasanak az clvasasa azért os jeuanitos ^ természetű író önvallo­r .. . . . _ ‘O'VO no Ir n ol t n 1 ,r» minmimvt - fTOr/ n rj - ,, , n.' rv v-\ -TT/xT—r.— if.rrAirMv-w-'írvt i o.Vv/Vl " ^ kü­het belőle meríteni: »amelyeket az új élet új céljai kívánnak«. Népies tárgyú műved közül meg kell említeni az «-Ének a búzamezők­és igikon« <1925), «Véreim« (1927) e«ész (1935) című gyűjtemé­nyes kiadásokat. Ezekben általában másaival és keserű utalásokkal arra, hogy ő nem érez magában elég erőt és hivatást, hogy szembeszálljon a társadalmi elmaradottságnak és1 mű- azzal a világá­val, amelyben élt. Szemei eüőftit színpadhoz kötve és~ az Időbearf~ a!-^annak -halála után a múzeum igaz- az ifjúság nevelése szempontjából, kalmazás is tág lehetőséget r'vujt (l'gatójává nevezik ki. Régészeti mun- mert ezekből a művekből magukba Fel kell használni minden kínálkozó l,kassága is igen jelentős. Az ő kezde- szívják gyermekeink az ízes, szép lehetőséget és valósaggá kell tenni,<> fényezésére végzik el azokat az magyar beszédet, megismerik a ma- „ mert a tehetőség még nem valóság.# ?'íö1di ásatásokat, amelyek értékes gyár ember jellegzetes eszejárását és ^ sötétségnek Ne legyen egyetlen műsoros előadás fiaitokat szaligálltatitak hazánk törté- imondatszerkesztését. Mikszáth, Tö- *■ 8 sem, amelyből hiányzik a művészeti f netóről, a irtepvándcriásfcoirabeíji idők- mötrkény és Móricz mellett éppen agitáció. ' A bői. Több mint -húsz esztendei írói abban van Móra Ferenc írói mun­Vmunkásség után tesz crszágoshírű káaságámak egyik üegnagyotob értéke, ) íróvá. Már az ötvenedik életévéhez hogy a magyar népétet és népnyelv (közeledik, amikor megjelennek no- kiváló ismerője, a szegedi és Szeged vellásfcötetei és regényei. A hátralévő környéki kisiparosok és dolgozó kis- (néhány évbein nagy írói (terveket for- parasztok ételének hű krónikása és (gat a fejében, lázas sietséggel dől- megetevenítője. írásai nemcsak né- gozik és aráinyíliag ikeréin ragadja ed pies nyelvükkel -tűnnek ki, hanem a haléi az élők sorából. még inkább maradandó értékűek az Jojóra Ferenc mindenekelőtt a lát.taC, hogy a népi eleven humor ki­Tanácsüléseken, pár-tniapokcm, kis-' gyűléseken, vasár- és ünnepnapo­kon tartott műsorokban mindig le­gyen egy-egy tartalmas, rövid jele­net, amely aktuális problémával foglalkozik. A műsorokban mindig iktassanak helyileg írt rigmust, tartsanak rövid felolvasásokat szép­irodalmi könyvekből (pl. Nyikolaje- va: Az aratás, Veres Péter: Próba­tétel, Sciohov: Uj barázdát szánt az eke s-tb.) Mivel a nyár folyamán ke­vesebb idő jut a műhelymunkára, feltétlenül fokozni kell a cseramű- sor akciót. A művészeti csoportok látogassanak el kész műsoraikkal a szomszédos községekbe. Műsoraikat elmaradottságáról ír, vagy a népel­nyomó közigazgatás bürókraitizmusá- ról. Van néhány olyan egészein bá­tor műve iis, melyben megüti a leg­nagyobb miagyar kritikai realisták, Eötvös, Mikszáth és Móricz hangját ós. Ilyen -például a «Földhözragadt János története« című elbeszélése, amelyet a Tanácsköztársaság leveré- se utáni földosztásról megírja, hogy beghettek - a jelek szerint - áf »újgazda« végül is könyörög, dolgozó népet nyomorban és sötétség- hogy vegyek vissza tote a földet Az ben .tartó rendszer leleplezésének, a eb'be-n az albeszetesebein hitval- jelen sötétségéből az emberi haladás ^ tesz arról, hogy életcélja nem jövője felé vezető napsugaras út az írói dicsőség hajhaszasa hanem a megvilágításának a nagy művei - fölgozo nap szolgálata: »Engem is olyan művek körvonalai, amelyeknek klontott az alföldi paraszt simsa a alaptendenciája és eszmei mondám- nyugalom szigetéről .. A Foldhozra- valója is félreérthetetlenül haladó Qadt Jánosok elebe tolakodtak az lett volna - azonban szemtelődő em- OUmpuson fényeskedoknek ...« béri magatartás ában bár nem sze­gődött az ellenforradalmi rendszer szcLgálaitába, nem jutott el ezek 1950-ben haladószeliemű eil­megirasaig. beszéléseinek gyűjteményét adta ki: 1? emcsa-k az ifjúság, hanem a Amint említettük, a tavalyi könyv- ilS íeCmőttek számára is novellái naPra 32 »Aranykoporso« című re­* népi demokratikus köinyvki- adás »Hiszek az emberben« magyar ifjúsági irod-aliom leg- fogyhatatlan -kiincsesházai. kiválóbb képviselői közé tartozik. Az lifjúság számára írt művei közül a Már megjegyezhetjük, hogy a »Kincskereső kísködmöin«, a «-Dióbé'l 9B népi nydvjtárás túlzott hasz- ['kcrályfi« (ez utóbbi 48-as témájú niálata nem jelzi az árodiaüiom jövő ,gyönyörű gyermekregény!) és a töb- fejlődésének az útját a szocialista _________________ ______ b iek szinte felüímúlhatatiiam értékű reeülzríiius korában (a néptől tanult és regényei így is nagy értéket je- Senye jelent meg, az idei könyynap­_____________.0____ _________ művek 10-<t® 16—17. éves korig az ízes magyar nyelv és népies humor terítenek. Regényei közül a legjsmer- ta pedig »Négy apának egy leanya« a z élenjáró gazdák tiszteletére mu-.(ifjúság számára. Nevelőertékük igen -annál inkább!) azonban Fora Ferenc tebbek az »»Ének a búzamezőkről« című regénye, mely egy kedves, hu- itas-sák -be. inagy. A »Ktocskereső kisködmön« a maga idejében mégis haladó volt^a (1927) és az »Aranykoporsó« (1932). maros történet keretében — lévén Az élenjáró tsz-t'aigok-at, egyéni'((eszmei mondanivalója például az a nép életéinek a feltárásában, a népies gz utóbbi a tavalyi könyvnap aikal- szó éppen egy magyar író önéletraj- gazdákat az első sorokban ültessék(iim-ondat, hogy: »A szeretet az élet«, nyelvnek a használatában. De ő jelent meg újabb kiadásban, zárói — az írónak ugyancsak s^)k> le tiszteletjeggyel és a bemondó AiHogy az emberi életben a legna- nemcsak a létező valóság hű fotog- Móra Ferencnek egyik legtöbbet ol- e demokratikus haladást szolgáló ajánlja a műsor egyes számait aziigyobb kincs a szeretet és hogy a leg- ráfusa, a meglévő dorgok krónikása yggQtt és legtöbbre értékelt munkája, megjegyzését és eszmefuttatását tar­élenjáróknak személy szerint is. ibo'dctgabb az az ember, aki ember- akart tenn/i. Nagyműveltségű író, aki ^ harmadik évszázadban lejátszódó -taűmazza, mint például amiikior el- Népművelésj iigyvezefúőink, kute ('társait önzetlenül szeretni tudja. Es Anatole France, Bemard Shaw, történelmi regény, amely egy tünde- mondja, hogy a taihikerütetii főigazga- túrotthonigazlgatóink 1 Iszervezzerek 1 tez a szeireteit nem akármilyen szere- Flaubert, Zola és a több: nagy euró- szép és megható szerelmi tör- tó mennyire járatlan az irodalomban, mozgó agitációs brigádokat és ezekdtet, hanem első sorban a szegények- pai író »iskolájába^ járt«. .Tudja, téinet keretében a pogányság és ke- mennyire nem törődik a saját o- kerékipáiron keressék fel az arató-1 took, a kizsákmányoló társadalmi hogy a ha_adó regényírók »nem az reszténység korfordulójának idejét, a vábbképzésével az egyetemi tanul- és cséplő munkacsapatokat, s arrajpend ellnyamottjaónak á szeretet-e: a egyének regényét írják meg, hanem j-égi és az új harcát mutatja be. A mányok befejezése óta, vagy amikor -alkalmas időben (pl. ebédszünetben) ((dolgozó nép szereitete. Márton szűcs az emberiségét«. De látja azt is, fcnitiiliia megállapította, hogy az író a falu népének életerői írja: »íme a adjanak rövid ajándékműsort a ré-< »mondja: »Én mindig akkora subát högy az ún Magyarországom az u. n. áliiásfogilaMsa ebben a történeti re- falu bírája, aki még most is úgy stzükre. Az iE^'atás befejezésével 11 varrók álmomban, hogy a világon müve: t osztály mennyiire művelet- gönyben nem egyértelmű, de nem is tiranizálja a kisgazdát, mintha Eöt- rendezzemek aratási ünnepségeket,('minden szegény embernek elég, aki len, hogy Magyarországon »az egye- „„„„in,,., - A «zereniő tu v°s *orában élnénk.« Az agitációs brigádok a helyi szó-\didereg.« Ez az emberszeretet nem térni tanárság is örökölhető«, az is- _ a T, , , ‘ " Dr. BELLYEI LÁSZLÓ kásekhoz alkalmazkodva dicsérjék# légüres térben mozog, nem független kolázot.t magyar emberek egyszerűen dosok alakjaban (Bion, Heptogiossus a irodalmi szakosztályá­;meg rövid rigmusokkal az arra fa konkrét társadatoii helyzettől. Az nem olvasnak könyveket, nincsen és Lactantius) és szavaiban mondja nak elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom