Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-15 / 165. szám

Péntek, 1955. július 15. SOMOGYI NÉPLÁP % Mikor akarja megkezdeni az aratást a Csokoayavisontai Gépállomás? A legfontosabb dolog most az ara­tás gyors befejezése és a cséplés azonnali megkezdése. Ebben a mun­kában a gépállomásoknak kiemelke ­dő szerepük van. A gépállomás pél­damutatásától függ a termelőszövet­kezetek eredménye és a dolgozó pa­rasztok gyors aratása is. A Megyed Párt-VB és a Megyei Tanács megvizsgálta a Csokonyavi- scmtai Gépállomás aratási munká­ját és megállapította, begy tűrhetetlen^ lazaság, felelőtlen­ség és könnyelműség mutatkozik az ország kenyerének biztosítása iránt. Reggel 6 órakor az igazgatót még lakásán találták. Dániel János elv­társ egy csöppet sem volt meglep­ve és semmi kivetni valót nem ta­lált abban, hogy a gépállomás 4 kombájnja és a 6 aratógépből 4 még a gépállomáson állt és várta az in­tézkedést. Az intézkedés azonban — azzal a furcsa indokkal, hogy «-nem érett a gabona« — még mindig ké­sik. Az sem volt helytelen számá­ra, hogy a 33 szántótraktor, tehát a gép- állomás összes traktora három nap óta áll, és az egyéni dolgozó parasztoknál semmiféle tarlóhántási munkát nem végez. Pedig ezek a gépek 630 hol­dat művelhettek volna meg ezidő alatt. A gépállomás területéin a kom­bájnok naponta átlag csak 4 holdat arattak árpából. .Másodnövényt a gépállomás területén mindössze 18 holdon vetettek. Az igazgató elv­társ nem ismerte, hogy a hozzá tar­tozó termelőszövetkezeteknek meny­nyi a gyorsbeadási tervük. Az Igazgatónak ez a megnyugvó, könnyelmű álláspontja úgy látszik, átragad a többi vezetőkre, a párt- szervezetre is, amely nem veszi ész­re, hegy milyen súlyos felelősség terheli a gépállomást, az ország ke­nyerének biztosításában, és nem harcol erélyesebb intézkedések meg­tételéért. Ezúton is figyelmeztetjük a Cso- konyavisontai Gépállomás igazgató­ját, vezetőit, hogy szüntessék meg a könnyelmű gondolkodásmódot, a laza veze­tést, mert ezzel nagy károkat okoznak a termelőszövetkezetek­nek és az országnak is. A pártszervezet pedig álljon élére az aratás gyors befejezéséért vívott harcnak, szün­telenül sarkallva a gazdasági veze­tőket párt és állam iránti kötelessé­gük teljesítésére. SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL Ä lüszfielhalmosék az ellenség szekerét tolják Istvándi nagy napja Kedves Somogyi Néplap! ISI emrégen arról írtam, hogy községünkben az elvetett mag egyre terebélyesebb fává nőtt. S íme, a fa kiterebélyesedett. Járá­sunkban ebben az esztendőben első, de úgy tudom a megyében is első termelőszövetkezeti község avatása volt a múlt vasárnap. Napokkal előbb készültünk már az ünnepségre, melyben segítettek a járási pártbizottság és a járási tanács dolgozói is. Itt volt közöttünk Misefa János elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, Mátyás elvtárs, a járási tanács elnöke is. Községünk múltját, jelenét, termelőszövetkezetünk fejlődését, jövő­jét én ismertettem. Beszéltem arról, milyen volt a sorsa a dolgozó pa­rasztnak a múltban és milyen az élete most, amikor a szövetkezetbe lé­pett. Elmondtam azt is, hogy a parasztemberek sorsának jobbrafordu- ilása csak a közös gazdálkodással válik lehetővé. Mátyás elvtárs, járási tanácselnök avatta községünket termelőszö­vetkezeti községgé. Utána az úttörők köszöntötték a termelőszövetkeze­tek tagjait és a megjelenteket. Sokunk szeme harmatos lett, amikor az ünnepség végén elénekeltük az Internadortálét. Az egymás iránti meg­becsülés érzésével ültünk a közös ebédhez, szórakoztunk a futball­meccsen és a szuloki kultúrgárda műsorán. A vacsorát szintén közösen fogyasztottuk el és hajnalig mulatott községünk új útra lépő dolgozó pa­rasztsága. Másnap aztán még nagyobb kedvvel láttunk munkához. A.ratjuk mar a búzát. Kombájn, kévekötőgép segíti munkánkat, de a kaszát is ke­zünkbe fogtuk. Nagyon szép a határunk. Bő termés lesz mindenből. Csak azt tudom mondani dolgozó paraszttársaimnak, minél többen kö­vessék példánkat. Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke. Alvó könyvek Szeretem n jó könyveket és bizo­nyára így van -még néhány millió ember szép hazánkban. A városi em­bernek könnyű, ha könyvet akar vá­sároltad, .hisz csak bemegy a könyves­boltba és kiválasztja a neki megfe­lelő műveit. A falusi ember azonban a földmű vessző vetkezeti boltra van utalva. Menjünk be pl. a Zákány! Földművesszövetikezet boltjába. Itt a polcokon egy-fcét éve porosodnak a ‘könyvek, lassan átadván magukat az enyészetnek, pornak, mclynak, egér­nek. Talán Mark Twain, Petőfi, Jó­kai, Tolsztoj is elférne a sok szak- könyv, a 20—30 forintos, néhány la­pos képeskönyvek mellett? A bolt vezetője azt mondja, .hogy 3000 fo­rint értékű könyv van a boltjukban, de csak nem akar fogyni. Próbálják meg a felettes szervek az üzlet ösz- szes könyveit kicserélni és helyette különféle szépirodalmi és műszaki könyveket küldeni. Ebben az esetben italán az alvó könyvek is felébredné­nek csipkerózsika-álmukból. Szőnyi István levelező, Zákány. Holdanként 12 mázsa repce a somogyszili Kossuth TSZ-ben Tóth József elvtárs, a somogyszili tsz párttitkára jelenítette a járási pártbizottságnak, hogy 23 hold rep­céjük 270 mázsás termést adott, amely holdanként 12 mázsás átlag­nak felél meg. A gépállomás segíté­sével időben betakarították és el­csépelték a repcét. Szépnek ígér­kezik a tsz gabonája is. Javul a munkafegyelem a Tanácsi Építő Vállalatnál A Somogy megyei Tanácsi Építő Vállalat féléves .tervét 114,7 száza­lékra teljesítette. A vállalat dolgo­zói és vezetői nagy erőfeszítéseket tettek a második negyedévben, hegy az első negyed lemaradását pótol­ják. Ez sikerült is. Javult a munka­fegyelem. A második negyedévben például már egyetlen igazo­latlanul mulasztójuk sem volt. A vállalat azért tudta a tervét tel­jesíteni, mert a dolgozók bekapcso­lódtak a munkaverse,nybe, és vala­mennyien helytálltak. Különösen ki­vált magas teljesítményszázalékávai Valter János és Hegedűs Lajos kő­műves-brigádja: rendszeresen 200 százalék fölött teljesítették tervü­ket. Csokonyavisontán is nagy vissz­hangot keltett a kenyérgabonafe­lesleg állami felvásárlásának sza­bályozásáról megjelent 'miniszter- tanácsi határozat. A község kom­munistái, becsületes do’gozó pa­rasztjai helyeselték a rendeletet, az ellenség, a kulákok pedig tu­datosan, rosszindulatúan félrema­gyarázva mindent elkövettek, hogy nyugtalanságot keltsenek a faluban. Különféle rémhíreket terjesztettek, aminek következté­ben valóságos lisztfelvásárlási láz ütötte fel a fejét a községben. A falu kommunistái nyomban munkához láttak. Először népes tanácsülésen ismertették a dolgo­zó parasztokkal a rendeletet, osz­latták el a téves nézeteket, s ver­ték vissza az ellenség rágalmait, majd házról házra járva értették meg mindenegyes dolgozó paraszt­tal a minisztertanácsi határozat jelentőségét. Amikor így minden­ki megtudta a valót, azt, hogy államunk milyen magas árat biz­tosít a megvásárolt felesleges ke­nyérgabonáért, s hogy miiyen elő­nyökkel jár a felesleges kenyér- gabona eladása az államnak, egy­szeriben megváltozott a dolgozó parasztok közti hangulat. Tudják a csokonyavisontaiak, hogy álla­munk az ő javukat és érdekeiket szolgálja ezzel az új rendelettel is. Ezt fejezte ki Kocsis Lajos 9 holdas dolgozó paraszt is, aki így nyilatkozott a népnevelőknek: «•Először én sem fogadtam nagy örömmel a rendeletet, mert a ku­lákok híresztelései néhány pilla­natig engem is megtévesztettek. De amióta megismertem a minisz­tertanácsi határozat teljes szöve­gét, világosan látom, hogy álla­munk nagy segítséget nyújt ne­künk, dolgozó parasztoknak ke- nyérgabonafelcslegünk jó áron való felvásárlásával.« Kocsis gazdának 7 mázsa köte­lező beadása van. Felajánlotta, hogy ugyanannyit fog az állam­nak is eladni. Jól fog jönni neki a kedvezmény is — úgy véli. Ugyanígy nyilatkozott Török György 11 holdas do'gozó paraszt is, amikor kijelentette, hogy ösz­szes kenyérgabonafeleslegét az ál« lamnak fogja eladni. Persze, az ellenség nem nyug­szik, továbbra is elkövet mindent, hogy a dolgozó parasztok érdekei ellen törjön. Ezért kommunistá­inknak, népnevelőinknek az a leg­fontosabb kötelességük, hogy ál­landóan magyarázzák a Miniszter- tanács határozatát. Nem szabad, hogy a kulákok aljas mesterkedé­sei egy pillanatig is megzavarják az aratási munkák menetét, vagy hogy gátolják a kenyérgabonafe­lesleg állami felvásárlásának sza-‘ bályozásáról — a dolgozó nép ér­dekében — kiadott rendelet vég­rehajtását. A csokonyavisontai eset nem egyedülálló a megyében. A liszt iránti kereslet az utóbbi napok« ban Kaposvár üzleteiben is fel­tűnően megnövekedey. Főleg a falusiak köréből akadnak egye« sek, akik nagymennyiségű liszt­tel felpakolva utaznak haza — felülve az ellenség zavartkeltő rémhíreinek. Az imperialisták belső szövetségesei, a kulákok azt terjesztik, hogy az állam minden szem gabonát elvesz a dolgozó parasztoktól, s többen ennek az aljas rágalomnak hitelt adva, így akarják magukat liszttel biztosí­tani. Az osztályellenségnek az a célja, hegy az új kenyérig zavart igyekezzen kelteni köz,ellátásunk­ban. Legyenek éberek kommunistá­ink! A Minisztertanács határoza­ta a felesleges kenyérgabona fel­vásárlásáról olyan fegyver a ke­zükben, amellyel könnyen meg­semmisíthetik az ellenség próbál­kozásait. Járjanak nyitott szem­mel, s azonnal leplezzék le azo­kat, akik a kormány rendeletét szándékosan félremagyarázva nyugtalanítják dolgozó parasztsá­gunkat a nagy kenyércsaia idején. Államunk minden dolgozónak Sjo- ségesen biztosítja a kenyeret. Ne üljön fel tehát senki a rosszindu­latú híreszteléseknek, semmi szükség, hogy egyesek lisztet hal­mozzanak fel, mert aki ezt teszi — akarva-akaratlar.u! az ellenség szekerét tolja. AZ ŰJ IDö LEGÉJABB SZÁMÁRÓL Az Uj Idő most megjelenít 9. számának vezércikke a négy nagy­hatalom kormányfőinek közelgő ta­nácskozásával foglalkozik. G. Tun­ikái, a jogtudományok doktora a Kínai Népköztársaságnak az ENS.Z- tagsághez éaló vitathatatlan jógáiról ír, Kanvar Szén, az indiai hivatalos személyek és szakemberek küldött­ségének vezetője a küldöttség szov­jetuniói élményeiről és India víz- és energiagazdálkodásáról nyilatkozó tt az Uj Időnek, N. Kruglov pedig tar­talmas cikkben ismerteti az ameri­kai munkások mindiinfeáhb fejlődő sztrájkharcát. XXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A második félév első dekádja a Textílművekben-esa ■■■■■■■■ ■ ■■ ■■■■■ ■■■ iiihiii ■■ ■■■ l iiillilillllilliBiilliiiiniljinsssaisifl A Textilművek dolgozóinak a harmadik negyedév első defcádjá- ban több nehézséggel kellett meg­küzdeniük, hegy tervüket teljesít­hessék. Uj gyapottal dolgoznak, ami egyelőre kedvezőtlenül befolyásolja a termelés eddigi ütemét. Mind­ezek ellenére a gyűrűsfonó műszak­jaiban kimagasló tdljajsítmények születtek. Az A-műszakban Fodor Mária ért el kiváló eredményt, aki 109,5 százalékra teljesítette dekád- tervét, A B-műszakfoan Dénes Má­riát illeti az elismerés 108,2 százaié­OIIIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllniiiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiglIllllllllllllllllllllllllllB Könyvtárosaink — a szocialista kultúra szószólói kos dekádátlagáért. A legjobb ered­ményt azonban az első 10 napban a gyűrűsfonó C-műszakjában dolgozó Schwarcz Teréz és Löki Jánosné ér­te el. Az ő átlagteljesítményük 1,11,3, illetve 112 százalék volt. Hogyan tudták ezek a dolgozók s rajtuk kí­vül még jónéhányam ilyen szép eredményt elérni, bár ők is az új gyapottal dolgoznak? Úgy, hogy fo­kozott figyelemmel ügyelnek a gé­pükre, s nem sajnálják a fáradsá­got, hogy a műszafckezdés előtt 10 perccel előbb bejöjjenek, s átve­gyék a gépet. így a műszak alatt már nem kell emiatt egy percet sem állniuk. Meg kell említeni a leszedőcsopor- tek jó teljesítményét is. Dicséret Szocializmust építeni azt is je­lenti, hogy minden munkást és parasztot műveltté akarunk tenni — és azzá is teszünk. (Sztálin) A kulturális forradalomnak tehát együtt kell járnia a politikai forra­dalommal Ahhoz viszont, hogy mi­előbb és teljes mértékig végrehajt­hassuk kulturális átalakulásunkat, újjá kelllett formálni annak alapvető tényezőit is. A 'könyvtárak ügye is egyik lényeges része kulturális for­radalmunknak. A Hcrthy-rendszer hagyott ránk »örökül« könyvtárakat, ezek a könyvtáraik azonban semmiképp sem felelhettek meg a dolgozók érdekei­nek. A nagyrészt silány, művészdet- <len irodaiammal megtöltött könyvtá­rak nem töltötték be hivatásukat. Tehát első teendő a könyvtárak új­jászervezése és új tartalommal való megtöltése volt. A mai 'könyvtárak­ban megtalálhatók a marxi—lenini klasszikusok mellett a haladó, mo­dern realisták művei, de megtalál­hatók a magyar és a világirodalom klasszikusai is. A könyvtárak helyzetének átfor­málásánál fontos volt a könyvtárak és az olvasók egymáshoz való vi­szonyának megváltoztatása. Az ol­vasókat meg kellett tanítani Olvasni és meg kellett szerettetni a könyvet. Ezt a múlt rendszer elhanyagolta, mert nem volt érdeke, hogy művelt­té, kultúrálttá váljék a nép. Ennek megváltoztatása nagyrészt a könyv­tárosok jó munkáján áü. Elengedhe­tetlenül fontos, hogy elsősorban ma­guk a könyvtárosok rendelkezzenek általános és politikai műveltséggel. Nem lehetnek pusztán gépies könyv - kiosztók. Többnek keld lenniük, tar­talmasabbá 'kell válni munkájuknak. Az új, a szocialista kultúra szószólói­vá keli lenniük, akiknek munkássá­gát a kommunista eszmeiség, pártos­ság hatja át. Tehát először új könyv­táros,akiről ikeilett gondoskodni, akik érzik felelősségük súlyát, akik tisz­tában vamrnak feladataikkal. A könyvtárosok feladata, hogy munká­jukkal segítsék a dolgozók politikai öntudatát, általános műveltségi szín­vonalát emelni, szakmai ismeretei­ket bővíteni Könyvtáros'aink és 'könyvtáraink többsége ma már .betölti hivatását. Kemény munkát végeztek, míg el­jutottak idáig. A könyvtárosok kez­deti módszereihez tartozott a «pad- kás«-módszer. Ez az első lépésekéi jelentette a könyv, az olvasás meg­szerettetése terén. A .könyvtáros ke- zébeíogva egy csomó könyvet, végig­járta a falu utcáit, leült a házak előtti kis padkára, s mintegy csalo­gatta magához az olvasókat. Beszélt az írókról., műveikről, részleteket öV vas'Ott fel könyveidből. Ahol ered­ményt ért el, ott már legközelebb nem kellett újra ehhez az elemi mód­szerhez folyamodnia, már az olvasó ment a könyvtároshoz, a könyvtárba, az olvasó volt az, aki .könyvet kért. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ma már —■ főleg községekben — a könyvtáros nem látogatja az olvasókat. A nagybajomi könyvtáros, Rostás Lászlóné pl. gyakran elmegy olvasóihoz. Elsősorban azokat keresi fel, akik rég nem voltaik nála. Ilyenkor könyveket visz magával, hogy mindjárt kölcsönözhessen .is. öt éve működik a görgetegd .könyv­tárban Kiss Lajosaié. Miniszteri di­csérő oklevelet kapott példamutató munkájáért. Ő szintén gyakran szál­lítja házhoz a könyvekeit. Az olvasás megszerettetésének, a könyvtár és az olvasó kapcsolata szo­rosabbá tételének azonban több útja is van. A kaposkeresztúróaik szíve­sen járnak a könyvtárba, amely leg­szebb a megyében. Vízsraltek Gyöngy- né könyvtáros oly vonzóvá «vará­zsolta« a könyvtár helyiségét, hogy örömmel látogatják a falu dolgozói. Természetes azonban, hogy ő 'is gyakran .keresi fel az olvasókat. Megyénk legjobb könyvtárai közé 'tartozik a hedrehelyi. Idős és fiatal, férfi és nő egyaránt szívesen olvas­sa a könyveket, melyeket Márton István pedagógusba könyvtár veze­tője ajánl. Ahhoz, hogy egy könyvtár jól mű­ködjék, betöltse hivatását szükséges, hagy a .pártszervezetek és a taná­csok segítsék munkájukat. Ahol nem támogatják, ott már eileve nem mű­ködhet jól a könyvtár. így van ez Taszáron, A taszári tanács már hosszú ideje nem ad megfelelő he­lyiséget a könyvtár számára. Far Bálf'ntné könyvtáros kénytelen volt szükségmegoldáshoz folyamodni: sa­ját lakásában helyezte el a könyv­tárt. A törökkoppényi tanács szin­tén felelőtlenül kezelte a községi könyvtár ügyét, úgyhogy a Megyei Könyvtár vezetői kénytelenek vol­tak .megszüntetni a könyvtárt. Kaposvár minden üzemének és majdnem minden vállalatának van önálló .könyvtára. Az üzemek könyv­tárainak helyzete sokkal jcifcb, mint a vállalatoké, hiszen egyrészük füg- igetlenített könyvtárossal rendelke­zik. Nehezebb a helyzet azokban a könyvtárakban, ahol a könyvtáros társadalmi munkával végzi a teen­dőket. Mutatkoznak ugyan még hiá­nyosságok, bár ezek napról napra ei- enyészőfabekké válnak. A könyvtáro­sok szeretik a könyvet, ezért lelkiis­meretesen végzik önként vállalt munkájukat. A Kaposvári Textilnagjkereske- detmi Vállalat könyvtára csaknem 800 kötetes. Salamon Éva könyvtá­ros majdnem minden szabadidejét a könyvtár rendezésére fordítja. Ennek eredménye meg is látszik az ízlése­sen díszített könyvtárszekrényeken, .a papírba burkolt .könyveken, az .áttekinthető nyilvántartásokon.' Ha­sonlóan rendes, gondozott -képet mu­tat a Gyógyszertár Vállalat kapos­vári központjának könyvtára is. Hogy a vállalat vidéken dolgozó ái- kalimiazottai is .gyakran juthassanak 'könyvhöz, minden áruszállításkor az áruval együtt .kiküldik a kért köny­veket. Szépek az eredmények, melyek a könyvtárak mennyiségi és minőségi javulását .mutatják. Feladataink azonban megköveteliik, hogy ne pi­henjünk meg, hanem haladjunk to­vább a pártmutatta úton. illeti Cifra Káimánnét és Fekete Já­nost, akik csoportjukkal az első de­kádban igen jó eredményt értek el. Jelentős munkát végeznek ok is. Egy-egy csoporthoz 24 gép tartozik; Munkájukat úgy kell beosztani, hagy a gépek, amelyek már meg­teltek, egy percet se álljanak, Azok a fonónők, akik az első de­kádban még nem érték el a 400 szá­zalékot, kövessék élenjáró társaik példáját. Használják ki a munka­idő minden percét, hogy tervüket ők is teljesíteni tudják. 500 000 forintot akarnak megtakarítani a Mélyépítő Vállalat dolgozói A 3-as számú Mélyépítő Vállalat az első félévet jó eredménnyel zárta. Tervüket 111,8 százalékra .teljesítet­ték. Az első félévben növekedett a termelékenység és csökkent az ön­költség a vállalatnál. A második fél­évben az elsőhöz hasonló jó ered­ményt kívánnak elérni. Épp ezért 'augusztus 20. tiszteletére új versenyt szerveznek, új feladatokat tűznek maguk elé. Augusztus 20-ig mintegy félmillió ferintot .akarnak megtaka­rítani. A vállalat műszaki dolgozói pedig azt ígérték, hogy a munkák helyes megszervezésével' segítik a dolgozókat, hogy a félmilliós megta­karítást elérhessék. A vállalatnál fo­lyó munkaversenyben eddig Eret József segédmunkás, Gyúró Lajos, Triszt János és Tóth Mihály kőmű­ves brigádja ért el jó eredményt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom