Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-10 / 161. szám

Vasárnap, 1955. július 10. SOMOGYI NÉPLÁP 7 A szocialista munkafegyelem megszilárdítása elsőrendű kötelességünk De parkőr bácsi, kérem .. . / A Központi Vezetőség márciusi határozata feltárta, hogy a jobbol­dali elhajlás milyen hatalmas káro­kat okozott népgazdaságunknak, szocialista építésünknek. Ennek a káros, oppurtunás'ta irányzatnak a hatása különösen megmutatkozott a munkafegyelem meglazulásában-, ami igen jelentős mértékben hozzájárult az önköltség kedvezőtlen alakulásá­hoz, a termelékenység visszafejlődé­séhez. Ezek pedig magukkal hozták, hogy csökkent a nemzeti jövedelem, s így 1955-ben jelentős mértékben kellett csökkenteni a beruházásokat. Most tehát legfontosabb feladatunk, hogy még ebben az évben végleg felszámoljuk ezeket a ■ lazaságokat, és a termelékenység alakulásában döntő változást idézzünk elő. A ter­melékenység állandó növelésével együtt csökkenni kell az önköltség­nek. Ennek elengedhetetlen feltéte­le a munkafegyelem megszilárdítá­sa. A szocialista munkafegyelem meg­szilárdítása »— mondotta Lenin elv­társ — »a legnehezebb, de egy­szersmind a leghálásabb feladat, mert csak e feladat megoldásával teremthetjük meg a szocialista ren­det.« Sem a hároméves, sem pedig az ötéves tervidőszak alatt soha nem volt olyan laza a munkafegyelem, mint 1954-ben. Országszerte emelke­dett az igazolatlan mulasztások szá­ma, egyre több volt az önkényesen kilépő is, elterjedt a lógás, a munka­idő ki nem használása. Mindezt az akkori jobboldali, liberális irányzat tette lehetővé. A mi megyénkben is hasonlóképpen alakult a helyzet, a mi üzemeinkben is egyre jobban láb- rakapott s, fegyelmezetlenség. Akire nem hat a szép szó, másképp keli fegyelemre tanítani Á párthatározat óta üzemeink túl­nyomó többségében megindult ugyan a harc a munkafegyelem megszilár­dításáért, az eredmények azonban még nem kielégítőek. Vannak olyan vállalataink, üzemeink, ahol a ne­velőmunka mellett sok esetiben — igen helyesen — nem riadnak vissza azoktól az adminisztratív intézkedé­sektől sem, amelyeket a munka tör­vénykönyve a fegyelem meglazít óira előír. A Kaposvári Gépállomáson dolgo­zott két testvér: Tolnai István és Tolnai János traktorosak. Mindket­ten hanyag, rossz munkások. Fe-lélőt- lenségükben odáig mentek, hogy több esetben egyszerűen otth-cinma­radtak, nem tartatták karban gépü két, nem végezték el a rájukbízott feladatot, nem törődtek azzal, hogy gépüket várják, hogy azok munká­jára nagy szükség van, és hogy könnyelműségük hatalmas károkat okoz. A többszöri figyelmeztetés sem használt. Erre fegyelmi úton elbocsá­tották őket. Vagy otít volt K. Kovács László traktoros esete. Ö a tavasszal jött dolgozni a gépállomásra, de alig egy hónap után önkényesen ott­hagyta munkahelyét, mondva: »Eny- nyit igazán másutt is megkeresek.« Nagy hanggal ment, annál kisebb hanggal jött vissza. (Mert három hét után ismét munkára jelentkezett a gépállomáson.) Csakhogy K. Kovács Lászlót nem fogadták vissza. Mind­össze egy hónapot dolgozott a gép­állomáson, akkor is hanyagul végez­te munkáját. Ilyen emberek csak rontják a munkaszellemet. A többi dolgozó pedig ezeket a példákat lát­va komolyabban veszi munkáját, és ma már alig akad önkényes ki­lépő vagy igazolatlan mulasztó. Rosszul járnak az önkényes kilépők! Javult ebiben az évben a munka­fegyelem a Textilműveknél is, csök­kent a munkaierővándorlás, bár itt még viszonylag igen magas az iga­zolatlanul mulasztók, önkényesen ki­lépők száma. Az utóbbiak különösen az úgynevezett kétlaki dolgozók kö­zül kerülnek ki, akik a tavaszi mun­kák megindulásával hagyják eil a gyárait. De itt is igen sokan vannak olyanok, akik egy-két hónap múlva ismét kopogtatnak az üzem ajtaján és kérik visszavételüket. Vissza azonban csak azok kerülhetnek, akik azelőtt jól dolgoztak és akiket a munkaerőgazdálkodási hivatal is ki­közvetít. Az ilyenek, mint Bajkó Irén, Szűcs Ibolya, Vörös Irén és a többiek most már látják, milyen helytelenül, milyen meggondolatla­nul cselekedtek, hiszen most SZTK- járulékuk két évig csak 50 százalé­kos lehet, csökken fizetett szabadsá­guk, egy hónapig nem kapnak étke­zési hozzájárulást. Bár általánosságban az előző évi­hez képest javult a munkafegyelem üzemeinkben, mégis messze alatta marad a. követelményeknek. A Vas- kombinátban például az igazolatlan mulasztások száma 1955-ben semmi­vel sem alacsonyabb, mint az előző évben volt! A laza munkafegyelemnek nem­csak az igazolatlan mulasztások, az önkényes kilépések, lógások a fok­mérői, hanem a rosszminőségű mun­ka, a selejt, a technológiai utasító-( sok be nem tartása is. Ebből is lát-* szik milyen fontos feladat a műn-* kafegyelem megszilárdítása! Elsőnem-1 dű kötelessége tehát gazdasági veze-1 tőinknek. pártszervezeteinknek,' szakszervezeteinknek, hogy hathatós j intézkedéseket tegyenek a munka- fegyelem megjavításáért. Milyen intézkedések a legcélravezetőbbek? Elsősorban a nevelő, meggyőző munka, amelyben résztvesznek az üzem összes öntudatos, példamutató dolgozói. Ahol azonban ez nem se­gít, ott adminisztratív intézkedések­hez kell nyúlni. Alkalmazni kell a fegyelmi büntetések különböző fo­kait, mint ahogyan azt a Kaposvári Gépállomáson teszik. Náluk a mun­kafegyelem javuló formát is mutat. Igen hasznos, célravezető módsze­re a munkafegyelem megszilárdításá­nak az is, ha a vállalat vezetősége gondoskodik a dolgozók munkakö­rülményeinek megjavításiáról, bizto­sítja számukra a szociális juttatáso­kat, és igyekszik a munkahelyet a dolgozók második otthonává tenni. Igen jó példa erre a Textilművek le­ányotthona. Amióta a fanónők szép, egészséges, barátságos otthont kap- ták, határozottan javul náluk a munkafegyelem, sokkal kevesebb az önkényes kilépő! Fejlesszük a dolgozók öntudatát Gondoskodni kell a munkások ta­nulási lehetőségeiről, terjeszteni kell közöttük a kultúrát, mert a művelt­ség, a kultúra fejleszti a dolgozók öntudatát. Mennél öntudatosabb a dolgozó, annál fegyelmezettebb, an­nál jobban látja, hogy megváltozott a munkához való viszonya, ma öm- magáért, az egész dolgozó népért dolgozik és érzi az ebből reáháruló hatalmas felelősséget. Fogjanak tehát össze üzemeink ve­zetői, pártszervezetei, tömegszerve­zetei ~ munkafegyelem további meg­szilárdításáért, és a példamutató dol­gozók segítségével neveljék, formál­ják dolgozóinkat fegyelmezett, öntu­datos, emberekké. Népszerűsítsék a legjobbakat, de ne riadjanak vissza szükség esetén komoly fegyelmi in­tézkedésektől sem. Igyekezzenek végre olyan légkört kialakítani, amely-ben szégyen a hanyagság, a ló­gás, a mulasztás, és amelyben) a dol­gozók maguk közösítik ki a munka- fegyelem megsértőit. — Parkőr bácsi, kérem, nem lé­pünk rá a fűre, ne tessék kiabálni velünk... 1 Remegve, félve„ sí­rásra görbülő szájjal mondta e sza­vakat a kaposvári Április 4 úti mintaóvoda kis növendéke a Hippi- Rónai Múzeum előtt lévő park marcona őrének. A felügyelőkkel sétáló kis gyermekeket harsány or- dítozással üldözte ki a parkból 'szombaton délelőtt a park durva őre. A járókelők megbotránkozva látták — s mint mondják, nem első esetben — amint durván, botjával kergeti az úton haladó gyermeket. 'Azon pedig már mindenki felhábo­rodott, hogy az óvónő kérésére sem volt hajlandó abbahagyni az ordí- tozást, s megengedni, hogy a gyer­mekek a parkban sétáljanak. Az rendben van, hogy vigyáz a parkőr arra, ne tapossák le a füvet, ne tépjék le a virágokat, de az már nincs rendben, hogy durva ordíto- zásával üldözze a parkban sétáló gyermekeket. Elvégre a park nem azért van, hogy mutogassák, hanem azért, hogy gyermekeinket és a sé­táló dolgozókat felüdítse. Az illetékesek intézkedjenek, hogy a durva magatartású parkőr helyett gyermekeket szerető ember kerüljön oda, aki szép szóval is tudja figyelmeztetni a fűre lépőket. Gyűjtsük össze a papírhulladékot A Csepeli Papírgyár dolgozóinak felhívása A papírgyártáshoz szükséges nyers­anyag jelentős részét külföldről kell behozni, ezért szükség van arra, hogy az országban bőven található papírhulladékot minél nagyobb mér­tékben felihasználjuk az új papír gyártásához. Igen fontos, hogy min­den hazai eredetű rostanyagot ösz- szegyűjtsünk, mert csak így csök­kenthetjük az importot. Felkérjük az ország összes üze­meit, vállalatait, hivatalait, selejtez­zék ki irattáraikból a felesleges le­veliiket,, 'feiljegyzéseket. Kérjük a városi és falusi dolgozókat, szedjék össze a háztartások papírhulladékát és adják át a MÉH-nek. Kérjük az úttörőket, DlSZ-fiatalnkat, a . dolgo­zókat, álljanak a papírgyűjtési moz­galom élére. Gyűjtsék össze minden lakásban a hulladékpapírt, régi új­ságokat, s mindennemű papíirfélesé­get. A Csepeli Papírgyár dolgozói. * * * Somogy megyében a papírgyűjtés­nek immár hagyományai vannak: 1953-ban és 1954-,ben Somogy megye első volt az országos papírgyűjtési versenyben. A DISZ Somogy megyei Bizottságánál .már tanulmányozták a Csepeli Papírgyár, felhívását, s a MÉH Vállalattal közösen dolgozzák ki a munkatervet ahhoz, hogy So­mogy ebben az esztendőben is meg­őrizze korábbi elsőségét. Kulákmesterkedést lepleztek le a nagyszakácsi dolgozó parasztok Hét termelőszövetkezetünk -máris teljesítette t akarmánygabon-abeadá- sát, a dolgozó parasztok egymás­után tesznek eleget áll-a-m iránti kö­telezettségüknek, a ku-lákok, a nép ellenségei azonban egy pillanatra sem nyugszanak. Uton-útfélen ki­mutatják foguk fe-hérét, ki akarják játszani a dolgozó nép államát. Kövér József nagyszakácsi kólák 16 mázsa sertéssel és több mázsa gabonával tartozik. Még az elmúlt évről is maradt vissza beadási köte­lezettsége. Most, amikor -aratás után rendezhette volna tartozását, újabb fondorlattal aka-rt kibújni a kötele­zettség alól. Fia, a Nemesviden lakó Kövér Vince 16 kereszt árpát vitt el apja föld­jéről, és otthon azt a saját neve tőszervek előtt rendez, amikor azok a tartozását kérik. »•Nem termett! Miből adjak be?« Stb ... A hely-beli dolgozók azonban le­leplezték a kulák mesterkedését. Fölháborította őket, hogy míg ők becsületesen eleget tesznek állam iránti kötelezettségiüknek, Köyér Jó­zsef aljasul kijátssza ,a törvényt, megkárosítja a dolgozókat, megcsal­ja az államot. Azonnal jelentették _ a szélhámosságot a községi tanácsnak A rendőrség máris nyomoz az ügy­ben, és beigazolódott a vád. Kövér József hamarosan a bíró­ság előtt felel majd aljasságáért. A dolgozók olyan -büntetést követel­nek, amely Kövér Józsefet és a hoz­zá hasonló elvetemülteket megtanítja A Textilm üvek dolgoséi állják ssavukat A Kaposvári Textilművek dolgozói az elsők között csatlakoztak a 20 bu­dapesti üzem versenyfelhívásához s tették meg jelentős versenyvállalásai­kat is. Az azóta eltelt két -hónap munkáját vizsgálva, megállapíthat­juk, amit vállaltak/ teljesítik is. Az üzemben bármerre járunk, bárme­lyik dolgozóval beszélgetünk, tudnak arról, hogy az üzem december 20-ra akarja teljesíteni éves if.rvét. Ha a szakszervezeti bizalmiakat kérdez­zük meg, hogy dolgozó társaik mi­ilyen vállalást tettek és hogyan -telje- tik azt, nem jönnek zavarba a kér­dés hallatára. Ménesi Irnréné bi­zalmi is jól. ismeri az üzem verseny­vállalását, ismeri dt gozó társaiét is. A Text-ilművek dolgozói csatlako­zásukban ígéretet tettek a minőség meg­javítására is. A tervezett minő­ségi százalék 1,83 volt. Vállalás sukban ezt a számot 1,58-ra kí­vánták csökkenteni, de máris 1,39 százalékot értek el. Azt is vállalták, hogy a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva ön­költségüket 3 százalékkal csökken­tik. Már az első negyedévben túltel­jesítették ezt. A második negyedév­ben 3,5 százalékot vállaltak, bizonyo­sain ezt is teljesítik. (A félévi zárás még nem készült el.) Ugyancsak ezt mondhatjuk el a termelékenység alakulásáról is. Az év elejétől szá­mítva az egy munkaórára eső ter­melésnél 7,8 százalékos túlteljesítést érték el. A dolgozók -becsülettel valóra vált­ják adott szavukat. Tóth Mária pL azt s. felajánlást tette, hogy 48,38 Ft értékű hulladékanyagot takarít meg. Az értékelés szerint ez az összeg majd megháromszorozódott. Szép Rózsa a szálelszívó hulladékot hó- «napról-hónapra jelentősen csökkent'. Ez a hulladék áprilisban még 1,40 kg volt, májusban már 90 dkg-ra csökkent. Az üzemben járva, elmegyünk Gál Marika gépe mellett is. \ fiatal fo­nónő szomorúnak látszik. Lukács elvtársnő, az üzemi- bizottság elnöke meg is kérdezi szomorúságának okát. Keserűen panaszolta, hogy nem tud­ja teljesíteni vállalását, mert vaami baj van a -géppel. — Tegnap is csak 103 százalékot értem cl, ped;g 110 százalékos átlagteljesítményt vállal­tam — mondja. De egy fonónőnek sem mindegy, hogy mennyi a teljesítménye. A bérrendezésekkel a magas tel­jesítménnyel jelentősen több fi­zetés jár, mint eddig. Lényegesen emelkednek b bérek minden üzemrészben. A gyűrűsfonó­ban átlagosan 1.44 Ft-tal fog növeked­ni a fonónők keresete, az előfonóban mintegy 68 Ft-tal. Legszámottevőbb az emelkedés a térüzem dolgozóinál, náluk mintegy 220 Ft a különbség. Érdemes tehát a főmérnöknek -n maga­sabb teljesítményre törekedniük, vállalásaikat valóraváltamuk. Igye­keznek is valamennyien, pedig sok nehézséggel kell megbirkózniuk a harmadik negyedév első napjaiban. A munka verseny lelkesen fcly'k, ezt köszönhetik annak, hogy ;.ó - rak­ták le alapját. A dolgozók hónaprói- hónapra újabb célokat tűznek maguk — Csentfaragásos dísztűket készí­tenek az iparművészek és faragó­mesterek. A dísztűk virágmimíáit színezik is. Az újfajta dísztűk -árusí­tását a háziipari boltok 'kezdték meg. — Július 17-én IBUSZ különvonat indul Kaposvárról a Balatonra. A 66 százalékos kedvezményű különvenat reggel 6 óra körül indul Fonyódra, s onnan 20 óra tájt tér vissza. elé. Éves vers-em-yvállalásukat szaka­szokra -bontották, s most azon igye­keznek, hogy augusztus 2j-ig minél jobb eredményt érjenek e1 az ön­költségcsökkentés, az ar yagtakrré- kosság terén. Ügyesen népszerűsítik az üzem mind jobb és jobb eredményeit, g dolgozók kiváló teljesítményeit, példamu­tatókat. A sikerek forrása a kommunisták pé-idamutatása. Az előfonó »B« mű- szakjábain például 2,2 százalékkal magasabb a kommunisták átlagtel­jesítménye, mint a pártcnkívülieké. De magasabb a párttagok teljesít­ménye a gyűrűs «-C« műszákban is. A párttagok átlaga 107,4, a párton- kívüldeké pedig 106 százalék. A vállalat üzemi bizottsága törődik a dolgozók ügyes-ibajos problémái­val. Lukács el-vtársmő, az ÜB elnöke ezt mondja: —- Sokat kell foglalkozni a dolgo­zókkal, me-rt van bennük lelkesedés, kezdeményező kedv, csak úgy kell bánná, velük, -hogy mindez a felszínre -is kerüljön. Az üzemben gyűjtött tapasztalato­kat leszűrve, megállapíthatjuk, hogy a Textil-művek dolgozói eredménye­sen harcolnak vállalásaik, az éves terv teljesítéséért, pártunk Köz-pon­ti Vezetősége határozatának végre­hajtásáért. — Magyar fénykép nyerte a nem­zetközi Rollei-Flex verseny első dí­ját. A Nyugat-Németországban meg­rendezett nemzetközi fényképkiállí­tásra a világ csaknem minden tájá­ról 55 ezer képet küldtek be. A jeli­gés pályázatot most értékelték, s az első díjat a magyar Pélvölgyi Fe­rencnek ítélték oda. Magyar pályá­zó végzett az 5. és a 6. helyen is. 760 -kg gabonát kötött zsákokba. Ap­ja pedig már előre arra a siránko­zásra készült, amit majd a begyűj­anra, hogy aki megszegi a törvénye­ket, aki veszélyezteti a dolgozó nép érdekeit, annak bűnhődnie kell. Somogyi szőlőtermelők! Kövessétek a Heves A Heves megyei -termelőszövetke­zetek és egyéni gazdák versenyt in­dítottak a szőlőtermelés fokozására. 12 Heves megyei termelőszövetkezet és 2500 egyénileg gazdálkodó dolgo­zó paraszt tett. vállalást arra, ho-gy a szőlő átlagtermését 10 százalékkal növelik és ez évben 41 600 mázsa szőlővel adnak többet .népgazdasá­gunknak, mint az elmúlt években. A szőlő sok munkát kíván, és külö­nösen nagy gondot kell fordítani a peronoszpona elleni védekezésre. Ezért a Heves megyeiek elhatároz­ták, hogy négyszer permeteznek, és az aratás, cséplés, másodnövényvetés ideje alatt sem hanyagolják el a sző­lők gondozását. A permetezéshez jó- minőségű növényvédelmi meszet biztosítanak, ellenőrzik a kutak megyeiek példáját! üzembiztonságát és vízfogó gödröket létesítenek. A peronosapora jelző állomások számát 30 százálékkal nö­velik. A Heves megyei szőlőtermelő gazdák megértették pártunk szavát — többet termelnek, több szőlőt, bort akarnak adni népgazdaságunknak. A mi megyénk szőlőtermelői: a kőröshegyiek, szóiádiak, ibalaitommá- rdaiak és a többiek kitűntek már or­szágosan is jó -borukkal. A balaton- fmenti borokat szerte az országban ismerik. Ezért szőlőtermelőinktől azt várja a kormány, hogy a Heves megyeiekhez hasonlóan termeljenek több szőlőt,. csatlakozzanak a felhí­váshoz, mutassák -meg, hogy So­mogybán is -terem olyan jó szőlő, mint az ország sok másik szőlőter­melő vidékén. Az új bérezési rendszer még nagyobb eredmények elérésére ösztönöz A Textilművekben július elsejével új bérezési rendszer lépett életbe, melyet a dolgozók örömmel -fogadtak: Bidó Józsefné elvtársnő, a lánccsévé­lő dolgozója erről többek között ezt mondta: — Tizennégyszer értem el eddig a sztahanovista szintet. Jó munkával akarom meghálálni pártiunk és kor­mányunk szerető gondoskodását, hogy igyekezetünket megfelelően ér­tékeli. Ezért felhívom üzemünk ösz- szes dolgozóit, tegyenek verseny- vállalást augusztus 20 tiszteletére, hogy amint ígértük: éves tervünket december 20-ra befejezhessük. Vál­lalom, hogy a gyengébben teljesítő dolgozókkal foglalkozom, hogy mi­nél többen érjék el a sztahanovista szintet. A felhíváshoz mindjárt csatlakom zott Kocsis Ella, a -gyűrűsifonó dol­gozója. ö a következőt vállalta: Augusztus 20-ra felajánlom, hogy tervemet átlagosan 110 százalékra teljesítem. Amikor az új -bérezésről hallottam, ón is megörültem, hogy többet fogok keresni. Ezért még azt is megígérem, hogy két gyengébb dolgozótársammal foglalkozom, hogy ők is mielőbb sztahanovisták lehes­senek. — 300 ezer négyzetméter nádpallót és egy millió 300 ezer fc-rint értékű cemen-tárut gyártottak a Fonyódi Járási Szövetkezeti Központ kisegítő üzemágéban Balatonmáxián. A kör­nyék lakói közül igen sokan keresik fel az üzemet vásárlás céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom