Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-02 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Az ifjúsági seregszemle mérlege Honvédelemmel a béke szolgálatában Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 154. szám. ARA 5« FILLER Szombat, 1955. július 2. Miért léptem lse a termelőszövetkezetbe? Somogy és Baranya megye határán lakom, a Vis- nye községhez tai-tozó Palaj-pusztán. Négy gyermekem van. A felszabadulás előtt cselédek voltunk és igen sokat •/nélkülöztünk). Pedig de szerettünk volna sor­sunkon változtatná, gyermekeinknek boldogabb, embe­ribb életet biztosítani! Akkor azonban nem lehetett. Csak a felszabadulás változtatta meg addigi nyomo­rúságos életünket. A földreform során 12 kát. hold földet kaptunk és azon kezdtünk dolgozni. Szorgalmas munkával igyekeztünk földünkön a legtöbbet termelni. Mégis úgy tapasztaltuk, a mi erőnk nem elégséges ahhoz, hogy a földből jobb termést, nagyobb eredményt érjünk el. Sokat gondolkodtunk, •tanakodtunk, hogyan lehetne életünket még szebbé, még gazdagabbá tenni? Rákosi Mátyás elvtárs kecskeméti beszéde után. egyre több család kezdett gondolkodni azon, nem volna-e helyesebb közösen gazdálkodni? S' megala­kult Visny-e községben a Néphadsereg Termelőszövet­kezet. Ez a tsz csakhamar jelentős eredményeket tu­dott felmutatni az egyénileg gazdálkodókkal szemben mind^ a terméshozam növelésében, mind az állatte­nyésztés fejlesztésében. A tagok pénzbeli és termé­szetbeni jövedelme meghaladta az egyéni gazdákét. Mi. palajpusztaiak is addig számítgattumk, míg megszületett az elhatározás: termelőszövetkezetet alakítunk. A megalakulás azonban nehezen ment, ke­vesen voltunk. Kitartó munkánk azonban mégis meg­hozta eredményét: megalakult a termelőszövetkezet “Ut a szocializmus felé« névvel. Nyolc család lépett 1 be a tsz-be a családtagokkal együtt. Mi, asszonyok is tagjai vagyunk a termelőszövetkezetnek. Úgy fogunk dolgozni, hogy méltók legyünk termelőszövetkezetünk nevéhez. Tsz-ünk még csak pár hetes, de mi már tud­juk. hogy jobb sorunk lesz a közösben, mint egyéni gazda korunkban volt. Jó példa már bőven van előt­tünk. Azt is tudjuk, hogy termelőszövetkezetünket segíti pártunk és államunk. Van már közös szarvasmarhaáUományunk, s most biztosítjuk a teleltetéshez szükséges abrakmennyiséget. A tsz megalakulása óta 4 családdal bővült tagsá­gunk. Most 12 család 22 taggal dolgozik a közösben. Felvilágosító szavunkkal egyre több és több dolgozó parasztcsaládot akarunk és fogunk meggyőzni a közös gazdálkodás előnyeiről. Hiába igyekeznek lebeszélni ókét a kulákok, felvilágosító munkánk nyomán és eredményeink láttán -agyre többen és többen fordul­nak érdeklődéssel felénk. Bízunk munkánk további sikereiben. Mi, asszo­nyok termelőszövetkezetünkben megalakítjuk az MNDSZ-szervezeteí. A télen tanulni akarunk, hogy még jobban megállhassuk helyünket a munkában szövetkezetünk, felvirágoztatásáért, gyermekeink bé­kés, boldog jövőjéért. Németh Jánosaié tsz-tag. « $ I í ‘ I Hklk a felemelkedés útját választották Megyénkben egyre nő a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsége. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok figyelik a termelőszövet­kezetek munkáját, életét, s mindinkább arról győződnek meg, hogy könnyebb és jobb a közösben. E héten is számos községből jelen­tették, hogy újabb tsz született, hogy új tagokkal nőtt a tsz tag­sága, vagy a falu szövetkezeti községgé alakult. Gadács: sxövet kezeli község Kovács Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Párt VB első titká­ra örömmel közölte, hogy a gadácsi tsz-be tegnapelőtt mintegy 20 dolgozó parasztcsalád kérte felvételét. A Nemecz-testvérek három külön családjukkal 27 hold főidet vittek a közösbe. Példájukat követ­te Muretics István 12 holdas és Apáti József 7 holdas gazda is. A falu dolgozó parasztságának több mint 70 százaléka, a község föld­területének túlnyomó része a szövetkezetbe került, s így Gadács szövetkezeti község lett. Ráksiban 3, Somogy aszalóban pedig 5 gazda lépett az új útra. Somogycsic&ó a sxöve&keseti községgé alakulás hiisaiibén A Csurgói Járási Pártbizottság jelentette, hogy Somogycsicsón a Békebástya TSZ mellett most új tsz alakult Búzakalász néven. Az új tsz-be az elsők között lépett be Dávid József 11 holdas gazda, akit mint tapasztalt és szakiskolát végzett embert elnöknek válasz­tott a tagság a 25-i alakuló közgyűlésen. Ekkor még csak 17 csa­lád, 32 tag és 160 hold föld volt az új szövetkezetben, de tegnap esté­re már 31-re emelkedett az új belépő családtagok száma. A szerve­zési munkában nagy érdeme van Orbán Imre 9 holdas gazdának. Kovács Péternek, valamint Szabó János párttitkár elvtársnak. Nem feledkeztek meg közben a Békebástya fejlesztéséről sem, ide 6 család lépett be egy hét alatt. A község lakosságának 97 szá­zaléka szövetkezetbe tömörült. A község 1300 hold földterületéből már csak 40—50 hold van egyéni tulajdonban. Hamarosan megtart­ják a tsz-községgé-avatást. III. típusú tsx alakult Kelevíxen Keleviz kis község a marcali járásban. Bize községgel »osztozik-« egy tanácson. Sokáig hallani sem akartak az itteni gazdák a szö­vetkezésről. A júniusi párthatározat után a községi párt- és tanács­vezetők hozzáfogtak, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztokat a szövetkezés előnyeiről. Gyűléseken, házi agitáció során ismertették a KV és a Minisztertanács határozatát a gazdákkal. Nagy Ferenc párttitkár elvtárs példát mutatva, íeleségével együtt elsőnek írta alá a belépési nyiltakozatot, s 4 hold földjükkel együtt 2 lovukat is fel­ajánlották a közösbe. Pandur Ferenc tanácselnök és Vizsralek Fe­renc vb-titkár követték Nagy elvtársat feleségükkel együtt. Hama­rosan együtt járt velük agitálni Zsidi István 12 holdas is. Az alakuló gyűlésen őt választották elnöknek. Süti Károlyné dolgozó paraszt­asszony is tagja lett az új tsz-nek. Csakhamar 11 család, 20 taggal és 75 hóid földdel megalakította Uj Barázda néven a III. típusú ter­melőszövetkezetet. i i Híradós a földekről KOMBAJNOSOK AZ ÉLVONALBAN A Balatomküiti Gépállomás kombájnjai már a múlt héten megkezdték a körzetükhöz •tartozó termelő­szövetkezetekben az aratást. Takács István kombájnos, aki a foalatonszemesi Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozott, s egy nap alatt aratta la és csépelte ei a tsz 8 hold őszi árpáját, amely 94 mázsa termést adott.. Éberhardt József kétszeres sztahanovista ’kombáj­nos a balatonendrédi Kossuth TSZ réticsenkeszét vág­ta le 5 holdon. Most a balatonkiliti Dózsa TSZ-ben aratja az őszi árpát. Balogh János traktoros eddig 295 holdon végzett növényápolást A Balatonkiliti Gépállomás dolgozója, Balogh János traktoros a tavaszi idény megkezdésétől állandóan növényápolást végez gépével. Legutóbb a balatonkiliti Dózsa Termelőszövetkezetben fejezte be a 9 hold ku­korica harmadszori kapálását. Eddig 295 holdat kapált meg és gyomtalanított a termelőszövetkezetek földjén, •Becsületes, jó munkájáért szeretik a környékbeli termelőszövetkezetek és mind többen hívják a gép se­gítségét a növények ápolásához. BISZ-aratóbrigád segít az aratásban és cséplésben Baíatonőszödön Balatonőszöd községben a napokban csupa DISZ- tagcfcból 10 tagú önkéntes airatóbrigád alakult. A fia­talok elhatározták, hogy azoknak a gazdáknak segíte­nek, ahol kevés a munkaerő és idősebb családtagok dolgoznak. Az önkéntes aratóbrigád előzőleg már ki­javította az utakat, hidakat, hogy a gabonabebordásit semmi se akadályozhassa. A gabonát közös szérűkre hordják. Jól fizetett a nagybajemi Győzelem TSZ őszi árpája A Nagybajomi Gépállomás kembájnosa, Bodó Fe­renc a helyi Győzelem Termelőszövetkezetben aratott kombájnjával. A tsz tagsága nagy elismeréssel nyi­latkozik a kombájn munkájáról, amely 9 hold őszi' árpát vágott le. Az árpa szépen fizetett: a 9 holdról1 110 mázsa került a szárítás után a magtárba. 18—20 mázsás átlagtermésre számítanak őszi árpából Öreglakon öreglak községben a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok már a múlt hét végén megkezdték az őszi árpa aratását. Az Ifjú Gárda TSZ a napokban már le is aratta a 10 hold őszi árpát és ma megkezdte a cséplést. 18—20 mázsás átlagtermésre számítanak. A községben tegnapig 42 holdon vágták le a dolgozó parasztok gabonájukat. Hétfőn ők .is megkezdik a cséplést. Mánkéban a Hazafias Népfront Az aratás, betakarítás és cséplés sikeréért TASZÁR község Hazafias Népfront-bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a szervezet eddig végzett munkáját. A nép­front-bizottság az elmúlt hetekben, hónapokban jelen­tős segítséget nyújtott a pártszervezetnek és tanács­nak a növényápolásd munkákra való mozgósításban. A bizottságnak is része van abban, hogy a község ha­tárában gyommentesek a fcapásnövények, szépek a gabonák és minden növény bő termést ígér. Ezen az ülésen a népfront-bizottság tagjai meg­vitatták a következő feladatokat, melyeket az aratás, a gyors betakarítás és a szemveszteség nélküli cséplés ró rájuk. A tagok ígéretet tettek, hogy az aratási, cséplési munkákat elsőnek fogják elvégezni a község­ben, és példát mutatnak a beszolgáltatásban is. Vál­lalták, hogy a község dolgozó parasztjaival’ beszélget­nek a gyors beadás fontosságáról. Megvitatták a Köz­ponti Vezetőség június 8-i határozatát és megfogadták, hogy a pártszervezettel és a tanáccsal karöltve fog­nak dolgozni a termelőszövetkezet fejlesztésén és megerősítésén. A RÁKSI Hazafias Népfront-bizottság is megtárgyalta az idő­szerű mezőgazdasági munkák kérdését, az aratás, betakarítás, cséplésre való felkészülést. A bizottság tagjai vállalták, hogy minden munkában példát mu­tatnak a község dolgozó parasztjainak, és felvilágosító munkával elérik, hogy Ráksi a községek közötti páros versenyben az elsők közé fog kerülni. Ne hanyagoljuk el a növényápolást! Megyénk legtöbb termelőszövetkezetében megkez­dődött az aratás. Nagy igyekezettel és szorgalommal láttak hozzá az érett kalászok levágásához. Sok tsz- ben — példamutatóan — úgy szervezték meg a mun­kákat, hogy a növényápolás se szenvedjen hátrányt. A törökkoppányi Koppányvölgye és a nágocsi Sza­badság TSZ-ben azonban teljesein megfeledkeztek a növények ápoláséról. Kukoricájuk nagy,részét eddig még csak egyszer kapálták meg. A gyorsan elburjánzó gyomok veszélyeztetik a növényeket. A gondos gazdá­nak nemcsak egy dologra kell figyelemmel lennie, ha­nem igyekeznie kell más soronlévő munkák elvégzé­sére is. Tehát nem szabad elhanyagolni a gyomirtást sem. A munkaerő jobb megszervezésével, a gépek segítségével megoldható, hogy időben végezzenek az aratással, s a növényápolás is haladjon. QjeLe hizakodúm ai az új élet leqejdl úttllmi Segesden június 24- én 10 dolgozó paraszt- család 18 taggal, 100 hold földdel III. típu­sú termelőszövetkeze­tet alakított Május 1 néven. (Újsághír.) E néhány szó igen egyszerűen hangzik, de annál nagy obb a jelentő­sége. Ahhoz, hogy ezt elmondhassák a segesdi» ek, igen kemény harcra, a kommunisták szívós, lankadatlan felvilágosí­tó munkájára volt szük­ség. Győrfi Sándor és iffj. Sáreez István — mindketten párttagok — már ezelőtt három év­vel elhatározták, hogy létrehozzák a termelő­szövetkezetet. Házról; házra jártak és magya­rázták: a párt jót akar a dolgozó parasztságnak a szövetkezéssel. Győrfi elvtárs élő példákkal magyarázta a közös munka előnyeit, melyek­ről személyié sen győző­dött meg a környékbeli termelőszövetkezeteknél, ahol mint traktoros dolgozott gépével. Egyre többen hallgattak a sza­vára, s hétről hétre erő­södött az új paraszti élet bátor úttörőinek tábora. Már hét család el is: ha­tározta magát, s aláírta a belépési nyilatkozatot. Ám ekkor az ellenség is latbavetette erejét, a kulákok mesterkedése átmenetileg sikerrel járt. Mivel a pártszervezet és egyéb szervek nem állot­tak határozottan, Győr- fiék mellé, egyelőre nem tudott megalakulni a szövetkezet. Azonban — ha lassabban is — tovább érlelődött az új­nak a gondolata, s az emberekben egyre ele­venebben viaskodott az új a régivel. A KV márciusi hatá­rozata után Győrfi eiv- társék ismét friss erő­vel hívták a becsületes gazdákat a szövetkezés zászlaja alá. Segítségük­re sietett Witbmarm József elvtárs, a helybe­li gépállomás igazgatója is, aki már sok termelő- szövetkezetünknek meg­születésénél segédkezett. Csatlakozott hozzá Vö­rös Lajos elvtárs, a gép­állomás brigádvezetője, s szabadidejének nagy­részét a tsz szervezésére fordította. S hogy még erőteljesebbé váljon a tsz-ért folyó harc, né­hány gazdával ellátogat­tak a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet­be: hadd győződjenek meg saját szemükkel, hogy mennyivel jobb a közösben, mint egyéni­leg. — Úgy van, ahogy mondom — magyarázta ifj. Sáreez István^ ami­kor megjöttek Barcsról. — Olyan állatállománya van a Vörös Csillagnak, amilyen a múltban: még az uradalmaknak sem volt. A gabonájuk meg.. • a környéken nem lát­tam olyat... az őszi ár­pájuk talán a 14 má­zsát is megadja holdan­ként, de a búzájuk biz­tosan ad 13—14 má­zsát ... De ez nem cso- d", mert már bevezet­ték a füves vetésforgót, s azokon a nagy táblá­kon könnyen dolgoznak a gépek is. Beszéltem ott egy öreg emberrel, aki év végén 8 mázsa terményt meg 20 ezer forintot kapott az. oszta­lékból, pedig tavaly nagy kára volt a Vörös Csillagnak, *. a jég igen sok terményt tönk­retett. Takács István 18 hol­das gazdát jól dolgozó, értelmes ! embernek is­merik. Nem sokat kel­lett néki magyarázni, aláírta a belépést har- madmagával. Mindjárt felajánlotta a két lovát is a közösbe. Ezután már ő is járta a háza­kat a szövetkezeti agy­ben. Ambrus József !7 hol­das gazda kiváló állat­tenyésztő hírében áli a faluban. »Csakis a szö­vetkezetben tudná nagyszerűen értékesíteni jó tapasztalatait« — biztatták. — Hát ami azt illeti, 25 éve foglalkozom törzsállatteny és zit őssel, de csak így kicsiben. ■ Míg ezt mondta, gon­dolatban már nagyüze­mi állattenyésztőnek érezte magát, maga előtt látta a szép kövér- tőgyű tehéncsordát, amelyet ő nevelt, s cso­dájára járnak az embe­rek. — No, majd meggon­dolom — adta meg a választ —, csak meg kell még beszélni a csa­láddal. — Aztán felke­reste Ambrus Istvánt, aki hallgaJtni szoKott mindig az ő szavára. — Én már igent mondtam — oiztatta szomszédját (bár akkor még csak magának mondott igent), mert úgy látom, jobb lesz ne­kem is a közösben, s ha nekem jobb lesz, ak­kor neked is.. , — No, ha ez beviszi a 18 holdját, akkor én sem féltem a 4,5 holda­mat — gondolta Amb­rus István, és ő is ki» mondta az igent. Amikor megjelent a KV június 8-i határoza­ta, szinte büszkék vol­tak, akik akkorra már elhatározták, hogy be­lépnek a tsz-be. És vitték, ismertették a párthatározatot a fa­luban. A .gépállomás igazgatója, Wittmann elvtárs szemléltető pél­dákkal magyarázta a| gazdáknak, hogy meny­nyivel olcsóbban és elő­nyösebben tudnak gép­pel dolgoztatni a közös­ben. A tsz-nek olcsóbb a gépi munka — mondta Wittmann elvtárs. — Ha már a közösben szántunk malgiunknakjy akkor egy-egy holdnál 30 forintot takarítunk; meg közép-mély szán­tás esetén. Ez pedig 100 hold közép-mély szán­tásnál 3000 forint meg­takarítást jelent. És a többi kedvezmény: a be­adásnál, az építkezésnél stb. mind, mind a ma­guk jólétét szolgálja a szövetkezetben. A szövetkezés iránti lelkesedés lángja egyre magasabbra csapott Se­gesden, s az ellenség legnagyobb rémületére egy szép napon meg­alakult a tsz. De utána sem pihentek meg a szövetkezetbeliek. Ál­landóan agitálnak, be­szélgetnek a még kívül­állókkal, hívják őket maguk közé. Úgy hogy őszre, mire megkezdik a közös munkát, még töb­ben lesznek. Ez a véle­ménye Takács István­nak, akit elnöknek vá­lasztottak. Amürus , -Já­nos is erősen gondol­kodik, s már megígérte, hogy a cséplés után ő is belép. Az új tagok szervezé­sén kívül egyéb közös ügyükre is gondolnak. Úgy “-kóstolónak-« már közösen kaszálták le és takarították be négy holdról a szénát. Egy kazlat már a közös ál­latállomány részére ké­szítettek. Tervbevették siló építését és törzsál- latállomány beállítását. A ^gépállomással most egyezkednek, hogy a tarlóhántást időben ; el­végezze a tsz területén. Az új élet segesdi út­törői tele bizakodással, lelkesedéssel törnek elő­re a pártmutatta úton, a gazdag, boldog jövő felé. Szűcs Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom