Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-05 / 156. szám

Kedd, 1955. július 5.

SOMOGYI NÉPLAP

3

Tanácsaink és állami gazdasági vezetőink támogassák a nyári kultúragitációs munkát

Június 29-éni a MEDOSZ Somogy megyei bizottsága értekezletté hívta össze a hatáskörébe tartozó kuttúrfélelősöket. A megjelenés fontosságára külön felhívták a meghí- vottak figyelmét.

Több mint 20 kulturost vártak, azonban tíznél is kevesebben jelentek meg. Akik megjelentek, azoknak is csaknem fele 'bérelszámoló vagy pénztáros volt, tehát nem kulfúrvo- nalon, hanem egyebütt dolgoznak. A kultúr-nevelőmunka gazdasági megalapozásáról, illetve pénzügyi átszervezéséről lévén szó, ez^tal hasznos volt a megjelentek ga^rasági, pénzügyi jártassága. De vajon azért küldték volna az állami gazdaságok éppen őket, mert tudták, hogy ilyen természetű lesz az értekezlet tárgya? Nem! Hiszen nem értesültek -előre, hogy miről le?z szó az értekezleten.

Azért esett rájuk a választás, mert kéznél voltak, esetleg épp ők voltak azok, akiket pillanatnyilag nélkülözni tudtak,

vagy talán egyéb elintéznivalójuk is volt a városban.

Hogy mennyire nem tekintik némely állami gazdaságban fontos feladatnak a kultúrmunka fejlesztését, arra álljon itt a Lengyeltóti Állami Gazdaság példája. Amikor a gazdaság igazgatóságához megérkezett a meghívó, Izsák Évát, az egyik bérelszámolót jelölték ki az értekezleten való részvételre. Izsák Éva erre azt gondolta, hogy a továbbiakban őt bízzák meg a kuitúrfelelősi teendők ellátásával. Ezt azonban nem közölték vele, tehát ő csak gondolhatja. sejtheti, hogy erre a posztra állítják. A »'leváltott« kultúrfelelős- nek sem adták tudtára, hogy papíron őt szerepeltetik kulturosként. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a Lengyeltóti Állami Gazdaságban nincs sem 'tánc-, sem színjátszócsoport, nincs kultúráiét.

Megnyilvánul a kultúrmunka lebecsülése egyes községi tanácsoknál is.

A tanácsok rendelkeznek bizonyos összegű kulturális célokat szolgáló gazdasági alappal. Több helyen jogtalanul ezt nem kulturális szükséglet fedezésére használják fel. A Balatonuláriái Községi Tanács titkára, Novak József önhatalmúan feleslegesen 500 forint ára tűzifát vásárolt, 300 forintot pedig egyéb kiadások fedezésére használt fel a kulturális célokat szolgáló összegből. Másutt pedig főleg a sportalap részére vonnak el kisebb-nagyobb összegeket a kulturális hitelkeretből. Az elmúlt években a Lengyeltóti Állami Gazdaság sportkörének is többízben ebből a keretből juttattak teljesen szabálytalanul.

Miből fakadnak ezek a szabálytalanságok? Abból, hegy sok helyen lebecsülik a kultúr-nevelőmunka fontosságát.

Egyes íanácsvezetők és gazdasági vezetők még mindig nem látják tisztán, milyen nagy segítséget jelenthet a jól szervezett kultúrmunka a termelés növelésében, a soronlévő feladatok sikeres megoldásában.

A népművelési szervekre vár a feladat, hogy elsősorban a vezetőposz- ten álló elvtársakkal ennek fontosságát megismertessék.

A kuitúríeielősök is tegyenek meg

A SZOT titkárságának határozata értelmében most és a közeljövőben tartják az üzemekben a szocialista munkaverseny nyüvános seregszemléit. Ez alkalommal a szakszervezetek, a minisztériumok és a DISZ vezető szerveinek képviselői megvizsgálják az 1955. évre szóló vállalások teljesítését s a Minisztertanács és a SZOT elnökségének a szocialista munkaverseny néhány szervezési elvének módosításáról és a munkaverMegyénk valamennyi járásában augusztus 20-ig bezárólag mezőgazdasági kiállításokat rendeznek, amelyeken a rendező község környékéről a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok bemutatj ált a növénytermelésben és állattenyésztésben elért kimagasló eredményeiket. Ezeken a kiállításokon válogatják ki .azokat a termémindent, hogy szorossá váljon kapcsolatuk a népművelési szervekkel. A bélatelepi üdülőknek csaknem két hónapja van már közös kultúrfelelő- sük, azonban még a mai napig sem sikerült a Fcnyódi Járási Tanács népművelési csoportjának kapcsolatot teremteni vele. Hogyan végezhet jó munkát, hogyan szolgálja a kulturális ügyeket az üdülők kulturosa, ha nem működik össze a járási tanács illetékes szerveivel? Helyesen tenné, ha az ország távoli vidékeiről idejövő üdülő dolgozókat hozzásegítené, hogy megismerkedjenek Somogy népi művészetével, táncaival, dalaival, s ehhez a népművelési csoport segítségét is kémé.

Mind a kuítúrmunkásoknak, mind pedig a tanácsok, állami szektorok vezetőinek segíteniük kell a nyári kultúrmiunkát. Egy percre sem álL hat meg a kultúragitáció; ellenkezőleg: minden erővel arra kell törekedni, hogy a nyári nagy mezőgazdasági munkák idején kultúrcsoport- jaink minél hathatósabban vegyék ki részüket az aratás, csépié®, beadás sikeréért folyó nagy harcból.

Sz. I.

seny rendszeréről szóló határozatának végrehajtását.

A nyilvános szemle célja, hogy az ellenőrzés alkalmával felszínre kerülő jó tapasztalatok elterjesztéséhez és a hibák kijavításához közvetlenül adjanak segítséget az üzemek vezetőinek. Az ellenőrzés befejezése után a vizsgálat tapasztalatairól munkás- gyűlésen, aktívaértekezleteken vagy termelési értekezleten számolnak be az üzem dolgozóinak.

nyékét és állatokat, amelyek az országos kiállításra kerülnek.

Az első ilyen kiállítást július 31-én Igáiban és Nagyatádon tartják meg. Utána következő vasárnap, augusztus 7-én Barcson, Tabcn és Kadarkúton rendeznek kiállítást, augusztus 14-én Böhönyén, Lengyeltótiban, augusztus 20-án Siófokon és Csurgón rendeznek kiállítást.

Az üzemek éves vállalásai teljesítésének ellenőrzése

Mezőgazdasági kiállításokat rendeznek a nyáron nagyobb községeinkben

ÉRDEMES Y OLT-E?

TH ULSÄGOSAN SÍKOS az a Lej- ■*' tő, amely eljuttatja az embert a züllés mocsarába. ' Az élet egyik igazsága, hogy előbb vagy utóbb, de felelnünk kell az elkövetett tetteinkért magunk, családunk és a közösség előtt. Ha jól végeztük munkánkat, jót várhatunk, de ha felelőtlenül, közömbösen — az embereit megvetését váltjuk ki. Egy ("rite életútja akkor szép, ha az napiról napra gazdagabb, fokról fokra legyőzve a felmerülő akadály >kat. tud haladni egyenesen, határozottan, mindig felfelé. Sokszor tesz próbára bennünket az élet, s akik kiállják ezt a próbát, részük a megbecsült ember jussa lesz, de akik könnyelműen meghátrálnak, kiesnek a harcosok soraiból — szinte nemlétezőkké válnak. Ezt bizonyítja Baricsa Ferenc miklósi tanácselnök pé’dája is.

Baricsa Ferencet amikor Miklósiba került, nem igen ismerték az emberek, de bíztak benne és segítettek neki. Kapott családi házat, otthont, munkájában pedig segítségére volt a tanács, a község párttitkára. Segítették tanáccsal, jóakarattal, hogy ismerje meg a falu problémáit, a falu életét s azokat az embereket, akik bizalmukba fogadták. Egy ideig nem is volt semmi baj — szépen haladt a munka. Egyszer azonban jöttek a próbák, a kísértések, még végül Baricsa Ferenc áldozata lett saját könnyelműségének, káros szenvedélyeinek.

Az első botlás akkor történt, amikor múlt év karácsonyán, »megfeledkezve« magáról, túl sok bort fogyasztott, és a község dolgozóinak szemeláttára ott feküdt a hóban a borbélyüzlet előtt. A Járási Tanács

tudomást szerezve a dologról, figyelmeztette az elnökölt, mire ő megígérte, hogy többé nem iszik. 'De aztán jött a felejtés, s a bor várta áldozatát — sajnos nem hiába. Szinte minden nap vendége volt az italboltnak, ahol naponta 25—30 forintot költött el_ Természetes, hogy fizetésére szüksége volt a családnak, s neki kölcsönhöz kellett folyamodnia. Megint beszélni kezdtek róla a dolgozók. 1955. március 21-én ismét behívatták a Járási Tanácshoz, hogy legyen jelen a gamási tanácsét a ók fegyelmi tárgyalásán, és okuljon, tanuljon belőle.

Sajnos azonban, Baricsa nem sok tanulságot vont va a maga részére. Az ivótársak — akikkel közben megismerkedett — hívrák, s 5 nem tudott ellenállni a csábításnak.

jpOLYT A BOR, és ment az élet tovább - rossz kerékvágásban. Az ital rendszerint másnap is éreztette hatását, az elnök másnapos hangulatában ingerülten, egyre durvábban fogadta a tanácsért, segítségért hozzáforduló dolgozókat. Mindegy volt, hogy tsz-tag-e az illető, vagy 'becsületes1 egyéni gazda, röviden kiutasította őket az irodából. Ilyen volt Kara Ferenc tsz-tag esete is... Baricsa megfeledkezett arról, hogy párttag, akinek elsődleges feladata a mindenkori példamutatás.

Amikor már több ízben szembehelyezkedett magatartásával és indokolatlan intézkedéseivel a községi alap- szervezettel, a Járási Pártbizottság fegyelmi úton kizárta a pártból. Még ekkor sem jött észre Baricsa Ferenc. A visszaélések nemcsak hivatali, hanem magánéleti vonatkozásban is egyre gyakrabbakká váltak. Számtalan példát említhetnénk, hogyan károsította meg az államot, csapta be a községi, valamint a tanácsnál dolgozó embereket. Csak futólag említve, amiről a község ' lakéi úton-útfélen beszélnek: a »kölcsön« krumpli, »kölcsön« motorkerékpár, a legeltetési bizottság gyap- j újának ára, a kultúrháznál lévő tűzifa elszállítása és így tovább. Mindezek odáig juttatták, hogy jelenleg mintegy 3000 forint adósság nyomja a vállát.

Baricsa Ferenc elismeri, hogy súlyos hibákat követett ei. S most. amikor számot kell adná, felelnie kell cselekedeteiért, gondolkodóba esik: érdemes volt-e a pillanatnyi haszontalan élvezetekkel aláásni becsületét, s lejáratni a tanács megalapozott 'tekintélyét is? Bizonyára nem. Nem volt érdemes megcsalni, becsapni a dolgozókat, nem volt érdemes elszakadni a párttól sem, amely mindig segítette, amíg 'becsületes volt. De az élet egy másik igazsága, hegy a tények — tények maradnak, s a megtörténteken nem lehet változtatni. Segíteni csak teljesen új alapokon továbbinduló élettel, becsületes munkával lehet. Természetesen nem eddigi munkahelyén.

J ANÄCSELNÖKEINK tanuljanak Barjcsa példájából. Tanulják meg belőle azt, hogy az egyéni érdeket nem lehet, nem szabadi a közösség érdeke fölé helyezni, s a dolgozók bizalma kötelezettséget jelent: tanulják meg azt is, hogy a becsületes, szorgalmas, helytálló munkát értékeli, jutalmazza és megbecsüli a dolgozó nép, de könyörtelenül igazságot szolgáltat a kártevők, a haszontalan élősdiék fölött. W. J.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS &

A pártbizottságok és pártvezetőségek felelőssége a párttagság összetételének alakulásáért, a párttagság neveléséért

A Központi Vezetőség márciusi határozata leleplezte és szétzúzta azokat a jobboldali, an timar x ista nézeteket, amelyek elferdítették a párt helyes politikáját. Nem elegendő csupán elméletileg és politikailag szétzúzni a jobboldali nézeteket, hanem következetesen fel kell számolnunk minden ebből fakadó helytelen gyakorlatot is. Ezen mérhető le, hogy mit tesznek a pártszervezetek, a kommunisták a márciusi határozat megvalósításáért.

Pártunk Központi Vezetősége megállapította, hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink nem fordítottak megfelelő gondot' a párttagság ösz- szetételének alakulására és a párttagság növelésére. Pártbizottságaink és pártszervezeteink elmulasztották, hogy alaposan elemezzék pártunk növekedését és összetéte’ét és gyakorlati intézkedésekkel növeljék pártunk szervezeti erejét.

A párt összetétele nagyrészt meghatározza a párt egybefor- rottságát, fegyelmének, tudatosságát. Jelentősége igen nagy a párthatározatok végrehajtásáért folyó harcban.

A párttagság összetételére vonatkozó kérdésnek két oldala van. Egyrészt az, hogy kit, hogyan, milyen feltételekkel veszünk fel a pártba; másrészt az, hogyan alakít ki a párt a kommunistákból szilárd, összeforrott kollektívákat, amelyek teljesíteni tudják a párt által kitűzött feladatokat és vezetni tudják a tömegeket. Ezek a párttagságra vonatkozó elvek azon az elméleti tételen alapulnak, hogy a párt az osztály része, a munkásosztály élcsapata, tudatos és szervezett csapata, a proletariátus osztály szervezetének legmagasabb formája, amelyek tükröződnek pártunk Szervezeti Szabályzatában is.

Éppen ezekből az elvi. tételekből fakad az a nagy követelmény és felelősség, melyet pártunk támaszt pártbizottságaink és pártszervezeteinkkel szemben a tag- és tagjelölt- felvételnél, a párt összetételének s a párttagság nevelésének területén.

A párt csak akkor tudja vezetni a tömegeket, ha megfelelő tagsággal rendelkezik, ha kiválogatja és felveszi soraiba elsősorban az ipari termelésben példásan helytálló, a tömegszervezetekben, elsősorban a DISZ-ben jó munkát végző, öntudatos munkásokat, s a mezőgazdaság szocialista szektora kiváló dolgozóit, a példamutató egyénileg dolgozó parasztok legjobbjait, valamint a szocializmus építésében kitűnt legjobb értelmiségieket, műszakiakat stb. Pártunk nem törekszik a mennyiség haj- hászására, de nem zárja be kapuit az arra érdemesek előtt.

Az egészséges tag- és tagjelölt- felvétel erősíti a pártot, biztosítja az utánpótlást a legmegfelelőbb dolgozókból.

Pártszervezeteink és pártbizottságaink egy része sokszor hivatkozik arra, hogy nincs kit felvenni, mert kevesen vannak olyanok, akik megérdemlik a pártba való felvételt. Ez a káros nézet oda vezet, hogy az elmúlt félév során a megyében 3,5 százalékkal csökkent az üzemi munkások tagjelöltfelvétele, pedig a fel- szabadulási munkaverseny során számos üzem nyerte el az élüzem címet. Többek között a Somogymegyei Téglagyári Egyesülés és mégis a hozzá tartozó téglagyárak közül egyetlen alapszervezetben sem volt tagjelöltfelvétel.

Ezeket a nézeteket szét kell zúzni, mert tömegesen vannak üzemeinkben olyan jól dolgozó munkások, akik egyenesen elvárják, hogy pártszervezeteink észrevegyék őket, kísérjék figyelemmel munkájukat, ismertessék meg velük pártunk határozatait és kérjék ki véleményüket, segítségüket. A gondos nevelőmunka megérleli bennük azt az elhatározást. hogy a munkásosztály élcsapatának tagjai legyenek.

Pártbizottságaink felelősek

azért, hogy megfelelő ösztönzést adjanak az alapszervezet eknek a tag- és tagie'öltfelvétel megjavítására.

Pártbizottságaink magyarázzák meg a pártszervezeteknek, hogy pártunk sorait elsősorban az üzemekből, a termelésben kitűnt munkásokkal erősítsék. Pártbizottságaink, az üzemi1 alapszervezetek nagy része nem irányítja kellőképpen a tagfelvételt. Megvárják, amíg valaki kéri a felvételét a pártba. Az egész tevékenységük csak annyi, elbírálják, pedig 4

kérelmet KŰ'A^rt

mi sem károsabb, mint a véletlenre bízni a párttagok felvételét s ennek legtöbbször az a következménye, hogy egyes pártszervezeteinkbe nem kívánatos elemek is beférkőznek.

Nem állíthatjuk, hogy pártbizottságaink valamenyien elhanyagolják a pártépítés kérdését, de a pártépítés során nem mindig tartják szem előtt a legfőbb szempontot, a párt erősítését. A pártépítést gyakran formálisan végzik. Egyes pártbizottságok időnként értekezletet tartanak az üzemi pártszervezetek titkáraival és megbeszélik a pártépítés kérdéseit. Például: mint a Cukorgyár pártszervezete teszi. Ennek során megelégednek azzal, hogy formálisan megvitatják, milyenek a szervezetek, hány tagot vettek fel a pártba s azoknak a pártszervezeteknek, amelyek a tagfelvételt elmulasztják, ajánlják, hogy »szedjék össze magukat«. A legkevesebbet arról 'beszélnek, hogyan kell emglni a politikai nevelőmunka színvonalát, hogyan kell foglalkozni a pártonkívüliekkel.

A hibák oka tehát nem abban van, hogy nincsenek olyan jól dolgozó munkások, dolgozó parasztok, a szocialista építésben kitűnt értelmiségiek, hanem abban, hogy elhanyagoltuk a párttagság növekedésének s összetételének a tanulmányozását, nem irányítottuk megfelelően alap- szervezeteink figyelmét arra, hogy a pártunk sorait elsősorban a termelő munkában kitűnt dolgozókkal erősítsék.

Kihatott a tag- és tagjelöltfelvételi munkára pártunk helyes politikájának eltorzítása is. A jobboldali elhajlók igyekeztek lejáratni pártunk tekintélyét, kisebbíteni a pártunk útmutatásával elért hatalmas eredményeinket. Az agitációs és propagandamunkában háttérbe szorult pártunk harcainak ismertetése, a párttagság magasztos fogalmának megismertetése. Hozzájárult a hibákhoz az is, hogy pártszervezeteink a fokozott pártellenőrzést nem kötötték össze a párt szüntelen erősítésével, a dolgozók nevelésével. A Központi Vezetőség márciusi határozata felhívta a figyelmünket e hibákra. Gyökeres javulást azonban csak úgy tudunk elérni, ha pártbizottságaink, pártszervezeteink megjavítják a pártmunka módszereit és munkájuk középpontjába állítják a dolgozók közötti fáradhatatlan, elvtársias politikai tömegmunkát.

A tagjelöltfelvételi munka megjavításában nagy szerepük van a pártcsoportoknak és a párt- bizalmiaknak.

A pártbizalmiak egyik állandó feladata, hogy törődjenek a pártonkí- vüliek nevelésével. A csoport legtekintélyesebb, legtapasztaltabb tagjai maguk is vállalják, hogy elvtársi szeretettel és következetességgel foglalkoznak azokkal a pártonkívüliekkel, akik várják a kommunisták segítségét.

Nem kétséges, ha a pártbizalmiak megértik és átérzik felelősségüket, ha minden üzemi pártcsoport 1 hónap alatt csak egy tagjelöltet ajáni, akkor is kétszer annyi tagjelöltet vehetünk fel, mint az elmúlt évben.

Pártbizottságaink, pártszervezeteink munkáját a jövőben nemcsak azon mérjük, hogy hogyan alakulnak a termelési mutatók, hanem azon is, hogy politikai nevelőmunkájuk hogyan tükröződik a párt szervezeti erejének növekedésében, összetétele alakulásában.

Meg kell javítani a tag- és tagjelöltfelvételt azokban az üzemekben, amelyekben a párttagok száma különösen alacsony: ahol 'hosszú idő óta nem vettek fel munkást és műszaki dolgozót tagjelöltnek.

Nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezetekben. állami gazdaságokban és gépállomásokon a dolgozók nevelésére, nagyobb számban kell ezeken a helyeken tagokat és tagjelölteket felvenni. Emellett azonban gondot keil fordítani arra is, hogy az állampolgári kötelezettségüket jól teljesítő, a termelő munkában élenjáró, termelőszövetkezettel rokonszenvező, egyénileg dolgozó parasztokkal is növekedjen a párt taglétszáma.

A tag- és tagjelöltfelvétel a párt egészséges növekedésének biztosítása, pártszervezeteink állandó és rendszeres munkája kell hogy legyen. Pártszervezeteink a tag- és tag jelöltfel vételt ne külön feladatként, a folyó pártmunkától elvonatkoztatva, hanem azzal szorosan ösz- szekapcsolva végezzék.

Betlehem László, a Városi Párt-VB osztály- vezetője.

1