Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-31 / 178. szám (179. szám)

Vasárnap, 1955. július 31. SOMOGYI NÉPLAP 7 AUGUSZTUS 20 TISZTELETERE Népköztársaságunk alkotmánya Munkások a tsz parasztokért — tsz-ta^ok a munkásokért A Kaposvári Vas- és Fémipari K ombinát patronálja a somogyvári Szabadság Termelőszövetkezetet. Az üzem dolgozói, ahol tudnak, minde­nütt segítenek a tsz-tagoknak. Kijavítják gépeiket stb. Közeledik alkotmányunk ünnepe. A Vaskombinát dolgozói verseny­re hívták a Szabadság TSZ tagjait, hogy augusztus 20-ig a maga munka- területén — a Vaskombinát dolgozói az üzemben, a tsz-tagok kint a föl­deken — melyikük végez erdeményesebb munkát. A Vaskombinát dolgozói versenyvállalásukban azt ígérték, hogy a harmadik negyedévi tervezett önköltséget 2 százalékkal csökkentik, s hogy augusztus 20-ra teljesítik szeptember 15-i tervüket. Az is szerepel még vállalásaik között, hogy alkotmányunk ünnepéig egy újtípusú répa­vágót gyártanak, mely nagyobb teljesítményű lesz az eddigieknél. ígé­retet tettek arra is, hogy az igazolatlan hiányzásokat június hónaphoz viszonyítva 20 százalékkal csökkentik. Versenykihívásukat a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai elfogad­ták. Vállalták, hogy augusztus 5-ig 6000 kereszt gabonát behordanak. A cséplést saját erővel, szemveszteség nélkül augusztus 10-re befejezik. Beszolgáltatási kötelezettségüknek a cséplőgéptől tesznek eleget. Augusz­tus 10-ig mintegy 200 mázsa gabonát adnak el szabadon az államnak. A tarlóhántással, másodvetéssel augusztus 5-re, az összes kapásnövé­nyek gazolókapálásával pedig augusztus 10-re készülnek eL Ha a Vaskombinát dolgozói és a tsz tagjai eleget tesznek e verseny­szerződésben vállalt kötelezettségüknek, akkor méltóan ünnepük meg augusztus 20-át, alkotmányunk megszületésének hatodik évfordulóját. A Vaskombinát és a somogyvári Szabadság TSZ dicséretreméltó pél­dáját kövesse megyénk többi üzeme és termelőszövetkezete is. A jövő évi kenyérgabona-vetésterv teljesítéséért Mezőgazdasági termelésünk fellen­dítésének igen lényeges féladata a kenyérigabcmatenmelés olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk el­látását zavartalanulbiztosi tsuk és megfelelő tartalékokkal ás rendel­kezzünk. Pántunk Központi Vezető­ségének határozata részletesem fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. A napokban jelent meg a Minisz­tertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről. A rendelet értel­mében a járási tanács wb-je a tsz-ek, tszcs-k, községek, városok részére augusztus 5-ig a vetéstervet köteles % hiszen a tsz háztáji terület elsősor­ban zöldségesfcert, gyümölcsös cél­jait szolgálja. A tsz háztáji gazdasá­gok szántóterületük 94,7 százalékát kukoricával ás burgonyával vetették el. A többi kategóriánál szintén van lemaradás. ' Különösein a kulátogaz- dásásoknál. Itt a szántóterületnek csak 35,6 százalékát vetették el ke­nyérgabonával. A felsorolt körülményeket a jövő évi kenyérgabona-vetésterv megálla­pításánál feltétlenül figyelembe kell venni. Három hét múlva, augusztus 20-án ünnepeljük al­kotmányunk megszületésének hatodik évfordulóját. Az alkotmány: alaptörvény, ami azt jelenti, hogy minden más törvény ennek elveire épül, ellentétben nem állhat vele. Végeredményben tehát az alkotmány szabja meg az államban élő emberek sorsát. A leg­több országnak van alkotmánya, de ezek jelentősen különböznek egymástól. A tőkés országoké az uralkodó osztály érdekeit védi és a dolgozó nép elnyomását, kizsákmányolását biztosítja. A szocialista tábor orszá­gai viszont a dolgozó nép szabad életét, a kizsákmá­nyolás teljes felszámolását biztosítják. Amaz alkot­mány a tőkéseké, emez pedig a dolgozó népé. Alkotmányunk megteremtését a Szovjetunió di­csőséges felszabadító harca tette lehetővé és az, hogy országunkban a párt által vezetett dolgozó népé lett a, hatalom. Alkotmányunk a Magyar Dolgozók Párt­jának kezdeményezésére született meg 1949. augusztus 20-án. Elvileg azonos a Szovjetunió alkotmányával, azzal a különbséggel, hogy a sztálini alkotmány a szocializmus győzelmét rögzíti le, népköztársaságunk alkotmánya pedig a szocializmus építésében 1949-ig elért eredményeink rögzítése mellett megmutatja a Alkotmányunk rögzíti a dolgozók jogait és kote- lességeit is. Megmutatja: hogyan kell élnünk és úol- goznunk, hogy felépíthessük a szocialista társadalmat; Védi a dolgozók szabadságát, kizsákmányolástól men; tes életét, biztosítja a munkához, a pihenéshez, a mő- velődéshez való jogot. Alkotmányunkat minden dolgozónak ismernie kell, beszélni kell róla nemcsak az ünnepre készülődés so- rán, hanem mindig és mindenhol. Az alkotmány ta- nulmányozása megtanít bennünket arra, hogy miképp pen gyakorolhatjuk jogainkat. Megismerése segít ben­nünket állampolgári kötelességeink teljesítésében. Az alkotmány ismerete perspektívát ad: bemutatja a jö- vöt, melyért érdemes harcolni. Ezért határozta el szer; kesztőségünk, hogy a mai naptól kezdve naponta hírt ad egyik legbensőségesebb, legnagyobb ünnepünk: augusztus 20-ra való készülődésről. Kérjük olvasóinkat és levelezőinket: írják meg lapunknak, hogy mit jeleni saját életükben az alkotmány megvalósulása, hogyan készülnek az alkotmány ünnepére, hogy mindenki lás­sa: szent nekünk ez az alkotmány, büszkék vagyunk jövő feladatait is. rá, hogy a miénk, a dolgozóké ez az alkotmány. kiadni. A rendelet kimondja azt is, hogy a községek részére a kenyérgabo­na vetésterületét úgy kell meg­határozni, hogy a termelők köte­lező vetésterületének százalékos aránya megfeleljen a helyi ter­melési viszonyoknak •és a gyakorlat során kialakult terü­leti arányoknak. Megyénk a korábbi években és ebben az esztendőben is lemaradt a kenyérgabona-vetésterv teljesítésé­ben, csaknem 9 százalékkal. A telje­sítést vagy nem teljesítést kettő szám hányadosa révén könnyű megállapí­tani. Azzal azonban, hogy megyénk miért nem teljesítette a vetéstervet, már kevesebbén foglalkoztak. A mi megyénk is részes abban, hogy kül­földről kellett kenyérgabonát behoz­ni. ' Az előző években a kenyérgabo­na-vetéstervet úgy bontották le köz­ségekre, hogy meghatározták: a köz­ség szántójának hány százalékát kell elvetni kenyérgabonával1. Vizsgáljuk meg, hogy a kenyérga- bonavetésterülettel kapcsolatban a ^gyakorlatiban milyen aránytalansá­gok keletkeztek. Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek általában évről évre na­gyobb százalékát vetették el szántó­juknak kenyérgabonával. Ugyanak­kor az egyéni gazdálkodóknál a ke­nyérgabona vetés aránya évről évre csökkent. Az egyéni «gazdálkodók 1951-ben szántójuknak 37,1 százalé­kát vetették el kenyérgabonával, 1955-ben ez az arány 35,2 százalékra ^csökkent. Mi befolyásolhatta az arány elto­lódását az egyéni gazdaságoknál? Elsősorban az, hogy a kisebb gaz­daságok nagyon alacsonyan teljesí­tették az előirányzatot. A kisparcaüás gazdaságok nehe- -2600611 'tudják a kenyérgabonavetés- itervet teljesíteni. Kis területen a ve­tésforgót nem tehet betartani. A kds- ■ paraszt szívesebben termel kapáso­kat, hogy állatállományának a ta­karmányt biztosítsa. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének szükségességét már ez a tény is igazolja. Ha a paraszti gaz­daságok tovább osztódnak, kiseb­bednek, ez a 'kenyérgabona-problé­ma megoldását tovább nehezíti. Ezenkívül a tanácsi szektor szántó­jának 3,6 százaléka ! tsz háztáji, köz­ség kezelésében lévő területek stb. Ezeken a területeken szintén ala­csony a kenyérgabonavetés aránya. A tsz-tagok háztáji területén a szántónak csak 0,4 Százalékát vetet­ték el kenyérgabonáival. Ez érhető, a kenyérgabona-vetésterv teljesí­tése most nagymértékben a járá­si és községi tanácsok munkájá­tól függ. Nem elégedhetnek meg azzal, hogy a gazdáknak meg­állapítják a vetésterület nagysá­gát, hanem e területek bevetését is figyelemmel kell kísérniük. Széles körben ismertetniük kell a Minisztertanács határozatát és azt, hogy mi tette szükségessé annak ki­adását. A vetésterv teljesítésének ellenőr­zését jelentősen megkönnyíti a he­lyesen vezetett nyilvántartás is. Ta­nácsaink ne tekintsék ezt felesleges munkának, mert ha ezt 'pontosan vezetik, tudják, hogyan áll 'községük -a terwtaljesítésben. A nyilvántartás megmutatja, kik nem teljesítették a tervet, s a tanács ennek alapján azonnal tud intézkedni a mulasztók ellen. A jó nyilvántartás révén a fel­sőbb szerveket is tudják .tájékoz­tatni. Nem fordulhat elő az a régi gyakorlat, hogy csak »körülbelüli-« adatokat jelentsenek a vetésterület nagyságáról, mert aki nem a való­ságnak megfelelő adatot jelent — legyen az tanácsi dolgozó vagy dol­gozó paraszt — szabálysértést követ el és a 'törvény 1000 forintig ter­jedhető pénzbírsággal bünteti. Súlyo­sabb esetekben a cselekményt bűn­tettnek keli tekinteni és elkövetőire börtönbüntetést kell kiszabni. Tanácsainkra nagy és -felelősség- teljes munka vár a határozat végre­hajtásával kapcsolatban. Lelkiisme­retesen, a határozat rendelkezései­nek és a felsőbb szervek utasításai­nak megfelelően végezzék tehát munkájukat. Gondoljanak arra, hogy az ő munkájukon is áH az ország kenyérellátásának jövő évi biztosí­tása. Mészáros János, Megyei Statisztikai Hivatal. Ifjúsági műszak a Kefeanyagkikészítő V-nál A Kefeanyagkikészítő Vállalat fia­taljai DISZ-gyűlésen tettek vállalást arra, hogy a kéthetes VIT-műszak alatt minőségi mimikával növelik át­lagteljesítményeiket. A fiatalok ver­senyét támogatja az üzem pártszer­vezete és vezetősége, hogy az ifjúsá­gi műszakban minél jobb eredmé­nyellet érhessenek eL Alkotmányunk minden sora élő valóság Néhány hét és újra augusztus 20-át, alkotmányunk szü­letésnapjának évfordulóját. Ha visz- szatekintünk az 1949 óta eltelt esz­tendőkre, azt látjuk, hogy az alkot­mányunkban lerögzített pontok mindegyike élő valóság. Az alkot­mány 46. és 47. paragrafusának az első pontja pl. ezt mondja: »A Magyar Népköztársaság biz­tosítja a dolgozóknak a pihenés­hez, az üdüléshez való jogát.-« »A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét.-« Hogyan igazolja ezt az élet? Az elmúlt 6 esztendő alatt ipari üzemeink mind korszerűbbé váltak. Egyre több dolgozónak biztosítanak jó munkakörülményeket. A nép állama gondoskodik arról, hogy az üzemi munkások a 8 órai munkaidőt egészséges, biztonságos üzemben töltsék el. Egy-egy üzemben évente több tízezer forintot fordítanak mun­kavédelmi berendezésekre. A Cukor­gyár nyersgyárában pl. üzem alatt nagy a hőség, ami káros' az emberi szervezetre és gátolja a munkát. Az ősszel meginduló kampányban ven­tillátor biztosija majd az egészséges, tiszta levegőt. A szeletszárítóban ugyancsak ventillátor tisztítja meg a széogáztól szennyezett levegőt. Az üzemek, vállalatok ebben az esztendőben a szociális beruházások ALKOTMÁNYUNK TISZTELETÉRE Növelik a termelékenységet, csökkentik a selejfet a Vaskombinát dolgozói Augusztus 20 megünneplésére készülnek a Vas- kombinát dol gozói. Vállalás okát tesznek, hogy az al- kotmányüranjepi versenyszakaszban tovább növelik ter­melési eredményüket, javítják a minőséget. A 9 tagú tisztítóbrigád pL azt vállalta, hogy tel­jesítményük átlagosan 120 százalék lesz, munkájuk minőségét pedig úgy javítják, hogy 0,5-ről 0,3-ra csök­kenjen selejtjük. Ígéretet tettek arra is, hogy igazo­latlan mulasztójuk nem lesz, az önköltséget pedig a gazdaságos szerszámfelhasználással 20 százalékkal csökkentik. Munkahelyüket állandóan rendben és tisz­tán tartják. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére párosversenyre hívják a vastörő brigádot. Dániel Oszkár formázó azt vállalta, hogy teljesít­ményét minőségi munkával 110 százalékra emeli, se- lejtje a megengedett 3 százalék alatt tesz. Párosver­senyre hívta Kele Ferencet. Erei József formázó szin­tén 110 százalékos átlagteljesítményt vállalt, ő Szabó József III.-at választotta párosversenytársul. Szabó József III. el is fogadta a versenyfelhívást, s arra tett ígéretet, hogy a teljesítménye átlagosan 120 százalék lesz, nem késik, munkahelyén állandóan rend és tisz­taság lesz. nált fel jelentős összeget arra is, hogy üzemi étkezdéjüket jobban fel­szereljék, otthonosabbá tegyék. Pél­dának említhetjük többek között a Cukorgyár üzemi konyháját, ahol a négyszemélyes tiszta asztalok­nál fehérkötényes személyzet szolgálja fel az ebédet. Több ipari üzem és vállalat — azonkívül, hogy a szakszervezeten és az üzemi bizottságon keresztül dolgozóinak üdüiójegyeket biztosít, töhb tízezer forintos beruházást for­dít arra is, hogy saját üdülőt léte­sítsen dolgozói számára. A Vaskombinátnak, a Somogy megyei Építőipari Vállalatnak saját nyaralója van a Balaton mellett, a Ruhaüzem üdülője most épül. Az üzemi üdülőkben a dolgozók azckkal a munkatársaikkal szórakoz­hatnak, pihenhetnek, akikkal együtt harcolnak munkahelyükön a .terv tel­jesítéséért. S ha sorba vesszük a város, a me­gye összes üzemeit, vállalatait, mindegyik költségvetésében ott ta­láljuk a több tíz-, sőt százezer fo­rintokat, hogy dolgozóinknak egész­séges munkakörülményeket biztosít­sanak. p. r. VIT-műszakkal az alkotmányünnepi verseny sikeréért A Textilművek fiataljai mindennap túlteljesítik tervüket A Textilművek diszistái hétfőtől, augusztus 1-től kezdve VIT-műszakot indítanak. Míg Varsában a Vi- . lágífjúsági Találkozó feledhetetlen' napjai tartanak, addig itthon a Textilművek diszistái azon igyekeznek; hogy napról napra túlteljesítsék termelési tervüket és így köszöntsék a világ fiataljainak baráti találkozóját.; A hónap első felében az átállás és az áramszünetek miatt lemaradt az üzem tervének teljesítésével. Tud­ják ezt a fiatalok, épp ezért tették azit a felajánlást, hogy a VIT-műszak alatt, valamint az alkotmányunk 'ünnepének tiszteletére indított versenyszakaszban pó­tolják a 'lemaradást, A gyűrűsfonó A-műszakjának fiataljai megígérték, hogy a VIT-műszak alatt a le­maradásból mintegy 4 ezer kg-ot pótolnak. A fiatalok igyekeznek minden nap túlteljesítem tervüket. Mind kevesebb azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik nem érik el a kW százalékot. Az üzem már, rendszeresen teljesíti tervét. A 28-i munkanapon a DISZ-fiatá.ok közül a legjobbak voltak: A gyűrűs- fanéból Sós Anna, az előfonó B-műszakjában pedig Baiaskó Magda A lánccsévéüő C-műszakjában Bódi Erzsébet volt ezen a napon a legtöbbet teljesítő. ünnepeljük jelentős részét öltözők, fürdők épí­tésére fordítják. A Vaskombinát dol­gozóinak korábban kicsiny, korsze­rűtlen volt a fürdője és az öltözője. Nemrég azonban új, kb. 300 000 forintos beruházással ké­szült modern fürdőt és öltözőt vettek birtokukba a dolgozók. Nem volt a Baromfifeldolgozó Vál­lalatnak sem öltözője, fürdője eddig. A több mint 300 000 forintos évi be­ruházásuk nagyrészét most ennek építésére fordítják. Már folyik az építkezés, s az üzem dolgozói rövi­desen használhatják majd korszerű fürdőjüket és öltözőjüket. Vajon melyik gyártulajdonos törő­dött azzal, hogy a gépeken dolgozó munkásokat esetileg baleset érheti? Elkaphatja kezét a gép, szeméhez vá­gódhat hegesztés közben a szikira? Gondoltak-e a múltban arra, hogy védőráccsal, védőruhával óvják a dolgozók testi épségét, egészségét? Nem! A dolgozó nép állama azonban biztosítja, sőt kötelezővé teszi a vé­dőrácsok, védőburkolatok felszerelé­sét az üzemekben. Mindehhez az anyagi fedezetet ás 'biztosítja. A Kefeanyagkikészítő Vállalat 43 ezer forintos szociális beruházási kereté­nek egyrészét védőrácsok és egyéb védelmi 'berendezések beszerzésére fordították. A közelmúltban számos üzem hasz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom