Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-31 / 178. szám (179. szám)

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. július 31. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL 1955: A vízierőmű-építkezések éve írta: J. Rjabcsikov DCufiaf tálaknak, átlő fő kitek KESZTHELYI ZOLTÁN: A N Y A M A szovjet energetikusok a nagy vízierőmű építkezés esztendeijéinek nevezték 1955-öt, az ötödik ötéves terv befejező évét. A Szovjetunióban jelenleg egyidő- ben több mint 700 viiilanytelepet épí­tenek, vagy (bővítenék. Ezek köziül több mint 40 vízierőmű. Ebben az esztendőben helyezik üzembe a Volgán a világ legna­gyobb vízierőművét, a kujbise- vit, valamint a gorkiji vízierő­müvet, a kahovkai hidrocentrá- lét a Dnyeperen, a narvai vízi- erőművet és a dubosszari vízi­erőmű második részlegét a Dnyeszteren. A kujbisevi vízierőmű látja majd el viManyenergiával Kujbisev, Sza- ratov, Moszkva és a moszkvai terű­tat a vikamosvas/uitaknak, segít a Volgán-túli földek öntözésében és megjavítja a hajózási viszonyokat. Ez az óriási vízierőmű a Szovjet­unió európai részének leghatalma­sabb emergiabázisa lesz. Az épülő kujbisevi tenger fene­kén többezer gép vágja az utolsó fákat, egyengeti a földét, készíti a hajóút at és mélyíti a csendes öblö­ket a halak számára. Ugyanez a kép tanul a látogató szeme elé az ősi Goronyec falainál. Itt épül a gorkiji vízierőmű. Az it­teni geológiai viszonyok rendkívül rosszak. Hogy a készülő tenger med­rét megvédjék a talajvíztől és a Volga vízétől, fagyasztaná kellett a talajt. Az Irtis-falyón nemrég adták át rendeltetésének az Uszty-Kameno­ú {.vonalat vezettek a buhtarmim he­gyekig. Ott, ahol nemrég verték le az első cölöpöket, ma már Szerebr- janki városka forgalmas utcái hú­zódnak, s a Fekete-hegyek képezte szűk szorosban, ahol alig fér. el a keskeny Irtás, büszkén ívelődik a sziklapadozatra épült magas gát. A gát valóságos tengerré duzzasztja az Irtist, egészen a Zajszan-tóig. A Buhtarminszki vízierőmű, mely az altáji energiagyűrű része, elekt­romos árammal látja el a vaskohá­szati üzemeket, a réz- és szénbá­nyákat és a vasutakat, működteti a gépeket. Az A’.táa-érchegység és Kelet-Ka- zahsztán szintén hatalmas energia­bázist kap. A most épülő nagyteljesítményű vízierőművek között különleges he­lyet foglal el az első angarai vízi­erőmű. Az Angara, amelynek forrása és torkolatvidéke között 380 méter a szintkülönbség, nagymennyi­ségű energiát rejt magában. »■Fehér szén« készletének metiy- nyisége felülmúlja a Volga, a Dnyeper, a Don és a Ráma kész­letét együttvéve. A Bajkál tóból eredő egyetlen fo­lyót, az Angarát a Bajkál tóba öm­lő 336 folyó látja ed vízzel. Az An­gara vízszintimgadozása igen cse­kély. A tervezők éppen ezért eltekintet­tek a vízgyűjtőmedence szabályozá­sához szükséges különálló beton'bu- kógót építésétől. A fölösleges vizet a vízierőmű épületében lévő áttörete- ken keresztül távodítják el. A víz­erőmű épülete a szokásostól elté­rően nem külön helyezkedik el,, ha­nem beépítették a gátba. A Balti-tenger partvidékén Észt­ország és a ieningrádi terület hatá­rán emelkedik a narvai vízierőmű. A Narva megfékezett vízesései Le» minigrád gyárainak és üzemednek, va­lamint Észtország városainak és kol­hozainak adják energiájukat. A szovjet emberek megfékezik a félelmetes folyókat és nagykapacitá­sú energiaibázist teremtenek meg, hegy minél magasabb szintre emel­hessék a Szovjetunió iparát, közle­kedését és mezőgazdaságát. let iparát. Ezenkívül áramot szolgál- gorszki vízierőművet, ahonnan vas­Víxierőmű-építkexés A Szovjetunió legnagyobb fojyója, a Vo|qa igen nagy energiatartalékokat rejt magában. A forradalom előtt egyetlen vízierőmű sem használta ki ezt a rop­pant energiát. Ma már három vízierömű turbináit hajtja meg az ivankevs2kí, az uglicsi és a scserbakoviét. Ezek az erőművek a Volga felső folyásánál vannak és részét képezik a volgai vízierőművek sorozatának. E három vízi­erőmű mellé további három épül: a gorkiji, a kujbisevi és a sztálingrádi. A gorkiji erőmű a Volga középfolyásánál Gorkij város mellett épül. Ez évben mar áramot fog szolgáltatni. Kujbisev város közelében épül a kujbisevi erő­mű, a világ legnagyobb vízierőműve. Ez az erőmű egyedül másfélszer annyi villanyenergiát szolgáltat majd mint Olaszország 1500 vízierőmüve, vagy Fran­ciaország valamennyi vízierőműve. A kujbisevi vízierőmű egyetlen turbinája annyi energiát termel, amennyi 20 000 szerszámgép meghajtásához elegendő. Az erőműnél húsz hasonló kapacitású turbina szolgáltat majd áramot. A ké­pen: Épül a kujbisevi vízierömű. Részlet az építkezésről. Szovjet tudósok a nagy Déli-sarkvidéki expedícióban 125 éves a Bauman Műszaki Főiskola Az 1957-ben az eddigi legnagyobb nemzetközi expedíciót indítják a déli sarkvidékire. Tizenegy ország 300 u- dósa 20 megfiigyelőálíomáson tanul­mányozni fogja a déli sarkvidék idő­járását, a kozirhi'kus sugaraikat és más természeti jelenségeket. Az ex­pedícióban argentin, ausztráliai, bel­ga, chilei, francia, angol, japán, nor­vég szovjet, délafriikai és északame­rikai tudósak vesznek részt. ÖSSZEVESZETT A FELESÉGÉVEL írta: Csehov Az ördög látott rendje... Megsértett, hamarosan majd vál- ilyett Az ember ha- összeszidott... és most lat csókolgatunk, zajön a hivatalból, az ajtó mögé sompo- térdre borulunk... Ki éhes mint a farkas lyog... békülni akar. nem állhatom az és a kánya tudja, No, de várhat ítélet ilyen érzelgős jelene- hogy ezek mivel ete- napjáig! Inkább fel- teket... De mégis meg tik! Igen! és még akasztom magam, de kell neki bocsátani... csak szóvá sem lehet nem békülök«. Mert hiszen... az ő tenni! Amint egy Az ajtó halk nyi- jelenlegi állapotában szót szól az ember, korgással kinyílott, de ártalmas minden iz- mindjárt könnyek, sí- nem zárult be. Vala- galom... De egy órács- rás a vége. Hogy az ki belépett és csen- kát csak hadd szen­eiig vitt volna el, des, bátortalan lép- vedjen... megbüntetem mielőtt megházasod- lekkel a pamlag felé és aztán megbocsátok tam! tartott. neki...« A férj csörömpölve »-Jól van! — go:i- Egyszerre csak ar- dobta kanalát a tá- dolta. — Csak kérj cához egész közel a nyérra, felugrott az bocsánatot, könyö- füle mellett mély só- asztal mellől és dühö- rögj, zokogj. . . Fity- haj lebbent el, s üté­sen becsapta maga fenét! Még ha itt le- na egy második... mögött az ajtót. A beled ki a lelkedet, majd egy harmadik., feleség felzokogott, akkor sem csalsz ki S egyszerre csak egy arcához szorítva az tőlem egyetlenegy szót pici kéz érintését ér­asztalkendőt és szín- sem! Alszom és sem- zi a vállán, tén kiment. S ezzel miféle eszmecserére »Na isten neki! az ebéd véget is ért. nem vagyok hajlan- Megbocsátok! Eleget Dolgogószobájában, dó.« kínlódott szegényke! a férj a pamlagra S a férj még job- Már csak azért" is, dobta magát és arcát ban belefúrta fejét a mert hiszen jómagam mélyen a párnába párnába és csendesen vagyok az egésznek fúrta. _ horkolni kezdett. De az oka. Ilyen semmi­»Az ördög vett rá a férfiak éppoly in- ség és mindjárt fel- engem erre a házas- gatagok, mint a nők. bőszített! No... elég ságra! — gondolta. Könnyen haragra lob- volt kicsikém!« — Szép kis »családi bánnák, de hamar S a férj hátranyúj- élet«, mondhatom, meg is békülnek. A tóttá kezét és átöleí- Alig pár hónapja nő- férj megérezve a há- te a mellette fekvő sültem, s máris leg- ta mögé telepedő test meleg testet, szívesebben golyót rö- melegét, makacsul — »Pfuj. te büdös A képen: a Moszkvád Bauman Mű­szaki Főiskola anyagvizsgáló labo­ratóriumában. 2100 kilométer vasútvonal a szüzföideken Az Uralvidék, Kazahsztán és Szi­béria művelés alá vett szűzföldj ein 1957 augusztuséiig további 2100 kilo­méter új vasútvonalat építenék. A SZOVJETUNIÓ IS RÉSZT VESZ A STOCKHOLMI ST. ERIKS- VÄSÄRON A skandináv kereskedelem szem­pont jából rendkívül nagy jelentőségű a stockholmi St. Eriks-vásáron idén 45 százalékkal nagyobb tesz a kül­földi részvétel, mint tavaly. Az au­gusztus 27-től szeptember 9-ig tartó pítenék az agyamba!« egészen a dívány há- Egy negyedóra múl- tához húzódott, s rán- va az ajtó mögött dított egyet a vállán, könnyű léptek nesze »Igen... most csú- haJlatsaott... szunk-mászunk, oda­-Igen, ez a dolgok simulunk, hízelgőnk, dög!« Mellette a pamla- gon hatalmas kutyá­ja, Diana hevert. Fordította: Klauber Ilona vásáron most vesz először részt a Szovjetunió, India és az Egyesült Államok. A 14 külföldi pavilon kö­zül a 3000 négyzetméteres kiállítási területű szovjet pavilon lesz a leg­nagyobb. Puhán vetetted meg az ágyamat, Midőn azt hitted, hogy már mélyen Hogy könnyedén ringasson el az álom, alszom. Kéklő szemed arcomra rátapadt Sírtál és veled sírt a szomszédasszony. És suttogtad: »A szívecskéd ne fájjon...« Megsirattátok ifjú életem; A te szemedből lágy mosoly fakadt, »Komor világ ... « — motyogtad, szinte Bár gond gyötört a terhes éjszakákon, hallom Becéztél, míg eljött a pirkadat, A bekességes, éji Dunaparton, Nehéz pilládra nem jött édes álom. Ha sír a szél és beszélget velem. Egy kellemes vasárnap emléke W9 agyogó napsütéses reggelre ébredtem a múlt vasárnap. Máskor az ilyen szép virradat közömbös volt számomra, de ekkor lázas iz­galmat váltott ki belőlem. A napsütésen múlt, hogy a kirándulásunk jól mgy rosszul sikerül. A kilátások jóit, állapították meg, amikor az úttö­rő-ház felé indultam.. Pajtásaim már ott voltak. Az igazgató bácsi a ter­mészet szépségeiről beszélt velük. Közben megérkezett vezetőnk, Pacskó tanár bácsi. Röviden ismertette velünk a kirándulás útvonalát és célját. Aztán fogtuk sátrainkat, s útunkat a Töröcskei-erdő felé vettük. A tábor helyére megérkeztünkkor sátrainkat levertük, kijelöltük új birodalmunk határát. A gyaloglás és a munka után rövid pihenőt tartottunk, és nyár­son szalonnát sütöttünk. Ami ezután következett, az csak azok számára lehetséges, akik részt vesznek az úttörőház vasárnapi kirándulásain. Játék, fényképezés, szám­háború, növénygyűjtés és még nagyon sok másfajúi foglalkozás a nap hátralévő részét élménydússá tette számunkra. Elérkezett a délután, s a nap lassan lefelé hanyatlott. Vissza kellett indulni. Kissé fáradtan talán, de egy kellemesen eltöltött nap emlékeivel tér­tünk vissza második otthonunkba, az úttörő-házba. Mindannyian boldo­gok voltunk, hogy a nyár folyamán minden vasárnap ilyen gazdag él­ményben lesz részünk. | SZÖRÉNYI CSABA Vili. o. tan., az úttörő-ház tagja. Egy jámbor arab és a dervis — Népmese — Egy dervis Mekká- ba indult. Minit szent­életű jámbor férfiú­hoz illik, nem vdt ne­ki egy árva piaisztere sem, és abból élt, amit útközben kapott az utasoktól... A dervis nagyon messze volt még Mek­kától. Kegyetlenül ttű­zött a nap és üresen korgó gyomra eszébe juttatta az ebédet. Szerencsére meglátott az út közelében egy kicsiny oázist, a 'kar­csú pálmák közül (kristálytiszta vizű csermely folydogált. Ránézett a szent em­ber a fákra, azután az utat nézte, feltekintett a napra és eszébe ju­tott, hogy reggel óta nem evett semmit. Ez­zel aztán letért az út­ról és a fák alatt meg­húzódó kunyhó felé tartott. A házból egy szegény arab 'jötltj ki elébe. A szegény ember meghívta a dervist magáihoz, elláttJa étel­lel, itallal, és saját ágyát kínálta fel ne­ki, hogy kipihenje ma­gát. Eltelt három nap. A szegény arab minden erejével azon volt, hogy. minél jobban megvendégelje a szem embert. Annak meg eszébe sem jutott, hogy folytassa útját. Lassan egy hét is elmúlt. A dervis ak­kurátusán naponta négyszer asztalhoz últ és még akkurátusab- ban végighevert a há­zigazda ágyán. — Uram, — szólt az arabhoz aggódó fele­sége — nem lenne va­jon ideje 'már, hogy vendégünk ismét útra keljen a szent vá­ros felé? Mindenün­ket megeszi, hiszen szegény emberek va­gyunk és a gyerekeink sírnak az éhségtől. — Nagy bűn, ha az ember kiűzi házából a szentéletű vándort — felelte a jámbor arab. Elmúlt még egy hét. Még egyszer, de most már határozottabban szólít az arabhoz fele­sége. — Uram! Legyen úgy, ahogyan te aka­rod, de mégis meg kell valahogyan szabadul­nunk szentéletű ven­dégünktől. Hamarosan magunknak sem tesz betevő falatunk, neki meg minden nap na­gyobb az étvágya. — Hát, ha így van, mit tehetünk — egye­zett bele az arab. Fél­behagyta munkáját és odament a dervishez. A szent ember ott ült a pálmák alatt, lá­bát a csermely vízébe lógatta. Egy ürücorabot rágott éppen s közben a csillagok járásán tű­nődött. A házigazda jámbor 1 képpel köze­ledett hozzá és félén­ken megszólalt: — Szemléletű atyám, áldalak és köszönetét mondók neked azért, hogy látogatásoddal megörvendeztetted sze­rény hajlékomat. De szégyenemre. (Allah látja, hogy az igazat -mondom) ma öltük le az utolsó bárányunkat és az utolsó datolyánk is elfogyott már. — Le,gyen szavad szerint. Ébressz fet, mihelyt pirkad a haj­nal, hogy még jókor elvégezhessem regge­li Imámat, s folytat­hassam útam a szent város felé. Reggel, alighogy meg- halványodtaik a csilla­gok és pirosodni kez­dett keleten az ég al­ja, a házigazda meg­érintette a vendég vál­lát: — Ébredj, szent atyám. Ideje, hogy út­nak indulj. Már edfcu­korékclta a kakas a hajnalt. — Hát neked van még egy kakasod? — csodálkozott a dervis. — S ezzel a másik ol­dalára fordult és to­vább aludt. Fordította: Csalié J. A „Törd a fejed pajtás!“ megfejtései 1. A hajó is és a víz ás könnyebb az Egyenlítő környékén, mint a Fe­hér-tengerben. Eszerint a hajó az utazás egész tartama alatt ugyan­annyi vizet szorít ki a tengerből. 2. A víz és a hajó súlya egyenlő arányban csökken. Ezért a képzelet­beli holdbéli tóban sem változik meg a hajó 'bemerülése. 3. Ugyanígy az ember úsznátudisa ugyanolyan fontos a holdbéli tóban, mint a földi tavakban. Megfulladni mindkettőben egyformán könnyű. 4. Gyalog is haladhatunk gyorsab­ban a főidnél a sarkok közelében, legfeljebb 50 kilométernyire a sar­koktól. 5. Ha sebesen haladó gépkocsi ke­let felől nyugat felé megy, a vezető­je úgy iáit ja, mintha a nap nyugat­ról kelet felé menne. FEJTSD MEG! 1 2 :::::: 3 4 5 6 7 Ujj!; 8 9 10 íi !|j:|:|12 13 14 ijiiii 15 ijjjii 16 17 18 MII?' Hűi; 19 20 v> 21 Vízszintes: 1. Végtag. 3. Nagy ne­met zeneszerző. 6. Kötőszó. 7. Visz- sza: gyümölcs. 8. Eltűnik. 10. Vissza: névelő. 12. Majdnem női név. 13. Trombita-hang. 16. Véd. 17. Folyam­kezdet. 19. Kerti szerszám, össze­vissza. 20. Izom-tartó. 21. Jegyes, Függőleges: 1. Nagy magyar zene­szerző. 2. Földet forgat. 3. Majdnem bivaly. 4. Ritka női név. 5. Ikerszó. 7. Állat háza. 9. A 'beszéd része. U. Vissza: időmérő. 14. Székelyeknél di­vatos férfi név. 15. Nem ő. 18. Visz- sza: orosz uralkodó volt. 20. Indo- genmán nép. Beküldendők: a dőlt betűvel sze­dett sorok. 3S0 OOO kombájn A Szovjetunió mezőgazdaságának (gépesítése -gyors ütemben halad. A Szovjetunió földjein idén rrtár 359 ezer kombájn aratja a termést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom