Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-26 / 174. szám

A négy kormányfő nyilatkozata a genfi értekezlet záróülésén VILÁG PROLETÁRJ Al EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A Texíilművek oktatási bizottságának nyári munkaterve Siófokon láttuk, hallottuk — szóvátesszük XII. évfolyam, 174. szám. ARA 51 FILLER Kedd, 1955. július 26. Új fejezet a aemzethiSzi kapcsolatokban Az emberiség fellélegzett, több reménységgel és bizakodással tekint jövője elé: Genfben eredménnyel járt a négy nagyhatalom kormány­főinek egyhetes értekezlete. Az emberek milliói reménykedtek, hittek és hisznek abban, hogy a nemzetközi ellentétek gordiusi cso­móját nem karddal kell kettészelni, hanem türelmesen ki lehet azt bo­gozni. A genfi értekezlet annak bizonyí­téka, hogy kellő jóindulattal, ered­ményesen lehet hozzálátni e tíz év alatt összegabalyodott csomó kibogo­zásához, S erre a jóindulatra most, az értekezlet után is igen nagy szük­ség van. Nem lehet véletlennek te­kinteni, hogy a kormányfők az érte­kezlet záróülésén erre is igen nagy súlyt helyeztek. Bulganyin elvtárs szavaival élve: »Amennyiben vala­mennyien az együttműködésnek ugyanazt a szellemét tanúsítjuk, amely itt Genfben megnyilvánult, akkor ez biztos záloga lesz annak, hogy elérjük a béke fenntartásának nemes célját, és a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől...« S a nyugati kormányfők közül talán a legtalálóbban Faure francia minisz­terelnök féjezte ki ugyanezt a gon­dolatot, kiemelve, hogy a kormány­fők ezután sem válnak el egymástól. »Ezt úgy értem — mondotta •—, hogyha nem is leszünk együtt fizi­kai értelemben mi négyen ugyanab­ban a teremben, erkölcsileg egynek kell maradnunk ugyanabban az aka­ratban « A genfi értekezlet értékelésénél ezt a gondolatot feltétlenül ki kell emelnünk, hiszen a genfi határoza­tok — határozatok, ^melyeket ez­után nem kevesebb jóindulattal és közös akarattal kell valóraváltani. Kétségtelenül biztató jelnek kell tekinteni arí, hogy Genfben az egész értekezlet folyamán érvényesült az együttműködés szelleme, ezért lehe­tett jelentős lépésekkel megközelíte­ni olyan kérdések megoldását, ame­lyek eddig megoldhataílanoknak lát­szottak. Az már a négy nagy találkozója előtt nyilvánvaló volt, hogy a nem­zetközi élet minden kérdését nem lehet öt-hat nap aiatt véglegesen megoldani, s az emberiség nem is ezt várta az értekezlettől, hánem — amint Bulganyin elvtárs az értekez­let záróülésén kiemelte — 'azt, hogy hozzájáruljon az államok közötti fe­szültség enyhüléséhez, valamint a közöttük feltétlenül szükséges biza­lom helyreállításához.« Genf azon­ban ennél jóval többet adott az em­beriségnek, többet, mint amennyire előzetes politikai kombinációk alap­ján számítani lehetett. Hiszen azok az irányelvek, amelyekre vonatko­zólag megegyezés történt, éppen a leglényegesebb kérdésekben — az európai biztonság, a német egység, a leszerelés, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok — a négy nagy­hatalom kormányfői közötti megál­lapodáson alapuló közös utasítá­sok, amelyeket közösen adtak külügyminisztereiknek — kitűzve egyúttal a külügyminiszterek továb­bi tárgyalásainak időpontját is. A közös utasításoktól a közös, tel­jes megoldásig még hosszú az út, a genfi találkozó azonban megmutatta, hogy van ilyen út, s hogy ez az út reális, járható. Nem alaptalanul hangzott el Géniről az a vélemény, hogy a genfi értekezlet eredménye »világtörténelmi jelentőségű ered­mény, a békéért, az országok együtt­működéséért és a bizalom megterem­téséért küzdő erők tíz esztendő óta aratott legnagyobb győzelme.« Már a külügyminisztereknek adott irányelvek első pontjának megneve­zése — »Európai biztonság és Né­metország« — is azt a kompromisz­szumot jelenti, amely e kérdések ■ megvitatásában érvényesült. A né­met kérdés vagy az európai bizton­ság kérdése nincs még ezzel megold­va, de megnyílt az út megoldásuk felé. S minthogy az ellentétes véle­mények e kérdésben a megoldás ‘ sorrendjéről folyt vitában csúcso­sodtak ki, az emberiség bízhat ab-, ban, hogy e kérdés megoldása, ha 1 hosszú tárgyalások útján is, de tető ' alá kerül. Ez a kérdés volt egyéb­ként az értekezlet legfontosabb prob- ' lémája, s arra, hogy e kényes kér­désben kompromisszumos megoldás- 1 ra fog sor kerülni, a, legvérmesebb megfigyelők sem számítottak. De az élet megmutatta, hogy megvan erre ‘ a lehetőség és — amint a Pravda , vezércikke irta: »Az eszmecsere megmutatta, hogy az értekez el min­den részvevője megegyezésen alapú- . ló megoldásra törekszik ebben a fontos kérdésben. Remélhető, hogy ' a kérdés további megvitatása folya- - mán még jelentősebb sikerek jön­nek létre« Az értekezleten nagy figyelmet szenteltek a leszerelés kérdésének is. Az ezzel kapcsolatos vita megmutat­ta, hogy az értekezlet valamennyi részvevője amellett foglalt állást, hogy, megegyezésen alapuló megol­dást kell keresni, míg a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokról hozott irányelvek általában minden oldal­ról a gazdasági és kulturális kap­csolatok elmélyítését foglalták ösz- sze. Feltétlenül ki kell emelnünk a Szovjetunió diplomáciájának pozitív szerepét és kezdeményező készségét ezen az értekezleten, ami nagymér­tékben elősegítette a sikert, a Szov­jetunió javaslatai mindenkor a fenn­álló realitásokból indultak ki, nem tűztek ki maximalista követeléseket, hanem a kérdések lépésről lépésre való megoldására helyezték a fő súlyt. S most az értekezlet után a szovjet diplomácia, a szovjet kor­mány élenjár a Genfben hozott irányelvek és határozatok megvaló­sulásának elősegítésében is. Bu'ga- nyin elvtárs mondotta a genfi záró­ülésen: »Valamennyien elismerjük az itt hozott határozatok fontos je­lentőségét. Ezek a határozatok új szakasz kezdetét jelentik aß országa­ink közötti kapcsolatokban ... Ezek a határozatok pozitív jelentőségűek lesznek más országok szempontjá­ból, az egyetemes béke megszilárdu­lásának ügye szempontjából is. A szovjet kormány megteszi a szüksé­ges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­tését és az egyetemes béke megszi­lárdítását szolgáló határozataink va­lóra váljanak.« Akadnak kútmérgezők, akik a nemzetközi kapcsolatok forrásának tisztuló vizét ismét be akarják szennyezni. A New York Herald Tribune pl. úgy igyekszik beállítani a dolgot, hogy a genfi értekezlet eredményei »felülről nézve nagymér­tékben negatívok« —, de még az ilyen vélemények szerzői is elisme­rik egyébként, hogy »előre lehet lát­ni, hogy végülis a kérdések megol­dódnak és rendeződnek. Végtére is vannak olyan realitások, amelyeket fel kell ismerni és amelyekbe bele kell egyezni.« A magyar nép a békére vágyik, s lelkes helyesléssel fogadja a békét szolgáló genfi megállapodásokat. A magyar nép békésen akarja építeni országát, s életbevágó érdeke fűző­dik ahhoz, ami egyébként az egész emberiség életbevágó érdeke, hogy a genfi értekezlet határozatai vaió- raváljanak. A magyar nép minden erejével dolgozni fog ezeknek a meg­állapodásoknak a teljes valőraváltá- sáért. Akik a felemelkedés útját választották Az elmúlt héten isimét 138 család, 207 taggal, 503 hold földdel lépett be megyénk tenmelőszövetkőzeteibe. A legtöbb belépő újra a kaposvári járás tsz-eifoe volt. A járásiban a nagy aratás-cséplési munkák idején sem szűnt meg a felvilágosító, nevelő munka. A tsz- tagok, a pártmunkások az aratás, cséplés, 'beadásra való mozgósí­tást összekapcsolták a tsz-szervczésse], és népnevelőmuinkájuik min­den területen eredményt hozott. A meglévő tsz-ekbe újabb 39 család, 64 taggal, 194 hold földdel lépett be. A kaposvári járás után a marcaliban írták alá legtöbben a be­lépési nyilatkozatot a múlt héten: itt 27 család, 43 taggal, 111 hold földdel lépett a termelőszövetkezetek tagjainak sorába. Nagyobb arányú belépés volt még a siófoki, a fonyódi és a barcsi járásban. A barcsi járásban a múlt héten 11 család választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Darányban 8 család, 14 taggal1, 46 kh. földdel lépett be a három tsz-(be. Üdvözöljük az új tsz-tagok so­rában Ser Jenő, ifj. Fer-kó József, ifj. és id. Petfendi Sándor, Zákáinyi János, Sáli Jánosné, Forró József, Keserű István dolgozó paraszto­kat és családjait. Pétórhidán 3 család, 6 taggal lépett a csoportba. Mint a párt tagjai mutattak példát Debá-ga István, Antal elvtárs és Mátai Vince elvtársak. Lassult azonban a tsz-szervezés üteme és a felvilágosító, népneve­lőmunka a csurgói járásban, ahol pedig azelőtt a kaposvári járás után a legtöbb belépőt számlálhatták. A járás tsz-tagj-ainak, kommu­nistáinak nem szabad felhagyniuk a felvilágosító szóval, a nagy munkák idején is keressék fel a dolgozó parasztokat, s beszéljenek nekik a termelőszövetkezeti mozgalomról. Legkisebb volt a 'belépők száma a .tatod és a nagyatádi járás­ban. Itt javítani kell az ágitáción. A pártmumkásck mellett a tsz- tagok és az új belépők is keressék fel a dolgozó parasztokat, mert személyes példájukká! sokkal előbb meg tudják győzni a még kí­vülálló egyéni gazdákat. A legtöbb belépő a következő tsz-ekbe volt: a somogygeszti IJj Barázda 11 család, 21 taggal, 52 hold földdel, a nemesdédi Május 1 13 család, 17 taggal, 62 hold földdel, a nemesdédi Dózsa 2 család, 16 taggal, 17 hold földdel, a nemesdédi Kossuth 6 család, 10 taggal, 32 hold földdel, a somogymeggycsi Előre 6 család, 6 taggal, 28 hold földdel gyarapodott. Uj termelőszövetkezet Kőkúton alakult a múlt héten 13 csalód­dal. Iharosiberénybeni III. típusú, Balatonkeresztúron pedig I. típu­sú tsz-eiőkészítő bizottságot alakítottak. t;! Befejezték a cséplést, beadták a kötelezőt, túlteljesítették a szabadgabons felvásárlási tervet — most várják a szabadpiaci jog engedélyezését a szegerdőiek Örömmel csépelnek a drávaszentesi Dózsa TSZ-ben Búzatermési átlaguk közeljár a 14 mázsához. Kötelező beadásukat és állami felvásárlási tervüket teljesí­tették, sőt 20 mázsával több gabonát adtak a hazának a tervezettnél. Az egyénieknél is megkezdődött a csép­lés, ők is jó termésre számítanak. Jó munkájukat bizonyítja, hogy már eddig 15 holdon végeztek másodve­tést. Jól halad a tarlóhántás és a másodvetés a vízváriaknál A termelőszövetkezet és az egyé­ni dolgozó parasztok az aratás befe­jezése után azonnal megkezdték a tarlóhántást. A tsz-bsn 77, az egyé­nieknél 106 hold a tanlóhántás te­rülete. A másodvetés is eredménye­sen folyik: a tsz 11 holdon, az egyé­niek 30 holdon 'biztosították az ál­latállomány téli ellátását. Jainkovics József elvtárs, a Szeg­erdői Községi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke jelenítette szer­kesztőségünknek, hogy a község szor­galmas népe hétfőn délután valóra váltotta fogadalmát. Szegerdő dol­gozói befejezték a cséplést, s ezzel egyidőben gabonabegyűjtésá tervüket is hiánytalanul teljesítették. Janko- vics elvtárs örömmel közölte, hogy a falu dolgozói a tervezett 200 má­zsa szabadigabcma helyett 320 mázsát adtak a dolgozó népnek. Ezzel a szegerdőtök szerezték vissza elsőnek megyénkben a gabona szabadpiaci jogát. Ez alkalomból szeretettel kö­szöntjük Szegerdő becsületes dolgo­zó parasztságát s sóik sikert kívánunk további munkájukhoz. A szegerdőiek várják a felsőbb szervektől a szabadpiaci engedély megadását. 140 maisa szaöatígasiBnÉt ári el az államnak a tiagyfserki Becsület TSZ A nagyiberki Becsület Termelőszö­vetkezet szombaton este büszkén je- entette, hogy 220 holdnyi területen learatták gabonájukat. A három nagyberki .termelőszövetkezet közül elsőnek fejezték be az aratást. Ga­bonájuk egyrészét kombájnnal! arat­ták le és csépelték el, s az így el­csépelt. gabonából teljesítették 227 mázsa beadási kötelezettségüket, A tsz a kombájn által learatott és elcsépelt kenyérgabonából 140 má­zsát ajánlott fed megvásárlásra álla­munknak. Bőséges termést takarított be ez évbein a Becsület TSZ tagsága. A kombájn álltai learatott területen 15 mázsás átlagtermésük volt. Hason­lóan gazdag volt a termés a terme­lőszövetkezet 10 holdnyi repcetáblá- j'án. Holdanként 14 mázsa volt a ter­més, amelyet kiváló minőségéért ve­tőmagnak minősítettek. A termelőszövetkezet vezetősége jutalmul a szorgalmas munkáért, az aratás sikeres befejezéséért szomba­ton Fonyódra viszi a termelőszövet­kezet tagjait 'kirándulásra, hogy hét­főn ismét kipihenve, újult erővel lássanak munkához. A villám felgyújtotta a gabonát, de megakadályoz­ták a tűz tovaterjedését A múlt hét péntekén tűz keletke­zett a nagyberki Igazság Termelő- szövetkezet learatott búzatábláján. A villám belevágott egy bűzabereszt- toe, amely azonnal lángragyúlt. A tűz gyorsain terjedt, de a közeli mosdósi gyermekgyógyintézet dolgozóinak közbelépésével meg tudták menteni a gabonát a pusztulástól. Dicséret il­leti a dolgozókat, akik életük koc­káztatásával, a nagy vihar közepet­te ásóval, kapával, vasviClJákikal fel­szerelve siettek a gabona megmen­tésére. ÁRPÁVAL SPEKULÁLT a sa­foadfcrgalmi engedély megadása, előtt Schiffer József volt babócsai hentes. 2 mázsa árpát adott el a barcsi vágóhíd vezetőjének. A rend­őrség a szállítás pillanatában érte- tetten őket. Ügyükben helyszín* tárgyalást tartanak. A szabás! dolgozó parasztok várják, hogy segítsék őket rávezetni a felemelkedés útjára C ZABÁS KÖZSÉGBEN két ter- ^ melőszövetkezet működik. Az alsó. faluvégen van a Búzakalász, a falu közepén pedig az Uj Barázda. Mindkettő jól gazdálkodik, a fejlett módszerek alkalmazásával évről évre több -termést taikarítanak be. A ta­gok megelégedettek. Nem egy közü­lük csaknem 30 000 Ft értékű jövedel­met vitt haza zárszámadáskor. Sokat segítenek nekik a gépek: felmentik eket a nehéz fizikai munka alól. A szántást elvégzi a traktor, nem kell az -eke szarva mellett görnyedniük kora reggeltől késő estig, mint az egyéni sorban. A legnehezebb me­zei munkát, az aratást is gé.p végzi. A gabona nagyrészét most is a kom­bájn aratta le, a tagoknak már csak annyi munkájuk akadt, hogy a ki­csépelt magot haza-hordták. A szal­ma hazaszállításával sem kellett fá­radozniuk, itt is segített a gép. A szalmalehúzót a traktor után kap­csolták, az összehordta a szalmát, a kazaiozó felrakta a kocsira és már szállították is haza. Milyen büszkék voltak a tsz-tagoik és milyen csodálkozva — mondjuk meg őszintén: irigykedve — nézték ezt az egyónd gazdák. Este, a nagy melegtől és a nehéz munkától ki­merültén, aratásiból tartottak haza­felé a gazdák, amikor a tsz-mél ara­tott a kombájn Sokan közülük meg­álltak a tábla szélén és beszédbe elegyedtek a tsz-tagokkak a párt­munkásokkal . — Könnyű nekik — mondogatták a tsz-fagokra célozva — mindent megtesz helyettük a gép, és többjük Is van, mini nekünk. — Igen, könnyebb a tsz-tagoknak, minit az egyénieknek, de maguk ;s megtehetik — mondta nekik Takács elvtárs, a járási pártbizottság titká­ra. — Minden -gazdának jogában áll, hogy ezt a -könnyebb életet válassza. A járási pártbizottság, a járási ta­nács kommunistái minden reggel, minden este felkeresik a dolgozó pa­rasztokat, hogy megmagyarázzák: felemelkedésük egyetlen útja a szö­vetkezeti gazdálkodás. Pár napja (már a tsz-tagok is velük tartanak. A szövetkezet tagjai vállalták, hogy is­merősüket, rokonukat meggyőzik és megnyerik a tsz ügyének. A leg­több helyen szívesen fogadják a nép­nevelőket, elvitatkoznak a minta- alapszabályról, a kül- és belpolitikai eseményekről. Sok -gazdánál termé­keny talajra hullott a szó magja, gyümölcsözött, a tsz javára billent a mérleg. IRALFI GYULÁÉKNÁL is győ- ™ zött az új a régi felett. Pálfi gazda jó gazdálkodó, tekintélyes kö­zépparaszt. Mindig az élenjárók kö­zött volt, soha _ nem maradt adósa éilamuniknak. Fia egyetemre jár, or­vosnak készül. Pálfi Gyula megér­tette, hogy a -termelőszövetkezetben a hélye, s mint jó gazda, -tudását ott hasznosíthatja a legjobban. Család­éval együtt aláírta a belépési nyi­latkozatot. Ezen az estén -a Hársfa utcában még másik 5 dolgozó pa- rasztcsalád lépett be a termelőszö­vetkezetibe. A falu másik utcájában is vívódik az új a régivel. Horváth (tüske) gaz­da, a tsz-elnök apósa nem szívesen fogadta a népnevelőiket. Egyszerűen kijelentette, hogy ő nem lép be. A két elvtárs erősen hadakozott Hor­váth -gazdával. Elmondták, hogy a tsz-taigok mennyivel könnyebben él­nek, az aratást is gép végezte he­lyettük, míg a H-orváth-család napo­kig görnyedt a nagy melegben, hogy a termést -betakaríthassa. A tagok jövedelme sokkal több, mint Hor- váthéké. Császár János és felesége pl. 626 munkaegységük után 28 403 forint értékűt vittek haza zárszám­adáskor. Míg ifj. Császár Imre egyé­ni gazda és Horváth gazda jövedel­me 9000 forintot sem -tett ki a múlt évben. A tsz-tagok már most is kap­tak előleget: 1 -kilo árpát és 4 forin­tot munkaegységenként. Az egyéni gazdáknak nincs »előlegük« semmi­ből, nekik csak év végén kamatozik a fáradságos munka, amikor a ter­mést 'betakarítják. Ezekre a meggyő­ző érveikre nem tudott ellentmonda­ni Horváth bácsi. Felesége és lánya is a népnevelők segítségére siettek. Igyekeztek ők is meggyőzni az öre­get, hogy lépjenek be a tsz-he, hi­szen rokonaik már mind bent van­nak és jobban boldogulnak, mint ők. Horváth -gazda gondolkodóba esett. Mind jobban- kezdi érdekelni, -hogy kikhez járnak esténként a népneve­lők, és kik írták már alá a belépési nyilatkozatot. Várható, hogy hama­rosan döntésre kerül nála is a sor, és -bízunk benne, hogy ő is a tsz mel­lett dönt. Segítenek a -népnevelőknek az újonnan belépettek .is. Annál hatá­sosabb aigitációs módszer nemigen van, miiint amikor Pálfi Gyula, Bor­bély Ferenc és a többiek kezükben a belépési nyilatkozattal, hívják gaz- datársaik-at, hogy kövessék őket. MEGMOZDULT A FÖLD Sza- ~' * bás községben is. Biztos, hogy a népnevelők felvilágosító munkája eredményt hoz. A tsz-tagok, a párt­munkások foytassák tovább a har­cot, a dolgozó parasztok várják, hogy segítsék őket rávezetni a he­lyes útra, hogy Szabás is hamarosan termelőszövetkezeti község tehessen. Hajdú Györgyné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom