Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-25 / 148. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1936. június 26. A helsinki béke-világtalálkozó részvevői csütörtökön tartották első munkaülésükat, amelyet Josue de Castro (Brazília), az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezeté- . gáti propaganda a félelem és bizal- nek elnöke vezetett. Imatlanság légkörének kialakításával A béke-világtalálkozó ülése A csütörtöki ülés első szónoka, Candy kanadái anglikán lelkész, a toncmtói egyházközségi békebizott- ság elnöke kijelentette, hogy a nyuigyekszik ellensúlyozni a Béke-Vi- lágtanács és a nemzetközi békemozgalom nagyszerű, immár gyürhölcsö- zőnek nevelhető munkáját. Kuo Mo-zso beszéde Viharos taps zúgott fel a teremben, amikor Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke lépett a szónoki emelvényre és 600 millió kínai fénfi és nő üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a kongresszus részvevőinek. Kuo Mo-zso -beszédében méltatta a nemzetközi bókemoagakxm eredményeit és ezzel kapcsolatban kitért azokra a legfőbb nemzetközi eseményekre, amelyek bizakodással és derűlátással töltik el a béke híveit. Méltatta a Szovjetunió béke- lépéseinek jelentőségét, így elsősorban az osztrák államszerződés megkötését, továbbá a Nyiugat-Német- ország kormányához intézett javaslatot a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai, gazdasági és .kulturális kapcsolatok felvételéről. E kapcsolatok megteremtése — mondotta — kétségkívül nagy lépéssel előrevinné a német kérdés rendezésének ügyét. Kína népe üdvözli a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményét — mondotta Kuo Mo-zso —, mert ezek hozzájárulnak a nemzetközi bizalom helyreállításához és a béke megszilárdításához. A továbbiakban kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság teljes mértékben támogatja a varsói szerződést, beszélt a szovjet beszerelési javaslatok jelentőségéről, a küszöbön- álló négyhatalmi értekezletről, továbbá az ENSZ ünnepi üléséről, aimivel kapcsolatban kijdlen- tette, hogy a Kínai Népköztársaság magáévá teszi az alapokmányokban felsorolt elveket. Sajnos, ezeket a fenkölt alapelveket bizonyos államok különböző mesterkedésekkel megszegték. Az ENSZ-et például a Koreában megindított agresszív háború igazi céljainak leplezésére használták fel. Nagyon helytelen, hogy egész sor államot mindmáig nem vettek fel az ENSZ tagjai sorába. Az ENSZ alapokmányának jubileumával kapcsosaiban reméljük, hogy ez a fontos nemzetközi szervezet a jövőben érvényesíti majd az alapokmányban foglalt elveket és a népek békés együttélésének valóban hatásos előmozdítójává fejlődik.. Tudomásul vettük Eisenhower amerikai elnök békesaólamokfoan bővelkedő ünnepi beszédét. A szép szavak olvasásaikor azonban lehetetlen vissza nem emlékeznünk az olyan kevéssé szép tényekre, mint az Amerikai Egyesült Államok katonai költségvetésének csillagászati számaira, a Csendes^óceán térségében folytatott /amerikai atombomba-kísérletekre, az Egyesült Államok külföldön — többek között a tajvani körzetben ás — fenntartott, körülbelül ezer katonai támaszpontjára. Ami Tajvan kérdését illett, Csou Ennlaij miniszterelnök és külügyminiszter félreérthetetlenül leszögezte, hogy ez a sziget kínai terület és felszabadítása Kína belügye. Kína népe nem engedi elvitatni Tajvan felszabadítására vonatkozó jogát, igyekszik azonban békés eszközökkel elérni azt. A Kínai Népköztársaság kormánya ennek előrebocsátásával' kész ebben a kérdésben tárgya uá- sotoait folytatná az Amerikai Egyesült Államok kormányával, de semmi esetre sem mehet bele abba, hogy ezeken a tárgyalásokon az áruló Csatig Kaj-sek-klikk képviselői is részt vegyenek. Várijuk a washingtoni kormány konkrét lépéseit ezzel az üggyel kapcsolatban. A békeszerető emberiség nemzetközi mozgalma komoly sikereket ért el, de nem lankadhatunk a békeharcban, mert tudjuk, hogy a béke biztosításának útjában álló erőpolitika hívei még nem változtatták meg irányzatukat és terveiket. További éberségre és elszántságra van szükségünk, hogy megszilárdítsuk a békét, és jobb, boldogabb életet teremtsünk minden .ország, minden nép, mindén ember számára — fejezte be nagyhatású beszédét a kínai küldöttség szóvivője. Dr. Czupik Gyula egri érsek beszéde Dr. Czapik Gyula egri érsek, a magyarországi római katolikus püspöki kar ez idő szerinti elnöke, a ■ béke-világtalálkozó csütörtöki ülésén beszédet mondott. Többek között a következőket mondotta: Elnök Ur! Tisztelt Kongresszus! Megtiszteltetésnek veszem a konigrc/sszusrá való meghívásomat és kiküldetésemet, a lehetőséget, hogy itt felszólalhatok. Amikor itt megjelenek és szólok, mondandóimat két részre osztom. Az első rész személyi vonatkozású, a második tárgyi. Ami felszólalásom tárgyi részét illeti, röviden összefoglalhat cm: békét, akarok a földkerekségen. Békét akarok az emberi jog alapján. A természet több vágyat oltott bele az emberbe. E vágyak közül az egyik sokszor küzdelembe kényszeríti az embert, de a küzdelemben az a remény erősíti, hogy utána nyugalma lesz és a béke napjait élvezheti. Ezt a békevágyat nem lehet megfojtani és kiirtaini, mert az, amíg emberi természet lesz és amíg áll a föld, annak minden táján ott szuny- nyad a becsületes embereik lelkében és csak alkalmat kapjon, fel- szítódik, mint a parázs a levegő hatására. És itt a parázs-hasonlatnál maradok. Ha több parázsszem kerül egymás mellé, nagyobb hőt rejtenek ki és jobban izzanak. Ha ezer és millió ember f og kezet a békevágyban, lelkünk parazsa nagyobb erőt ad majd. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy széles e világon millió és százmillió ember érez így és ezek vágyai izzásának lángja odaírja a világ égboltjára: Békét akarunk! A kereszténység békét hirdet és követel, ámde nem a pacifizmus defetista rossz értelmű mérefébein.. Erkölcstana nem veti el abszolúte a háborút, de azt csak igazságos esetekben, mint a legvégső eszközt ismeri el és akkor is erkölcsi keretek közé szárítja. Ez az állásfoglalás ma különösen aktuális. Tessék leülni a tárgyaló- asztalhoz és ott bebizonyítani az igaz jogot, érvényesíteni a méltányosságot és az emberies megértést, Akit a jog, a méltányosság és emberies megértés nem győz meg, az emberi közösségből önmaga rekesztette ki magáit. A keresztény erkölcs további követelménye, hogy a háború által ne szenvedjenek az attól távolálló ártatlanok. Konkréten: semmi körülmények között se vétessenek használatba a hádrcigénbombák, az atomfegyverek, általában a tömeg- pusztító eszközök. Végül: békét akarok, mert magyar vagyok! Az én hazám népe immár két világégés és viiágremgésl távlatából nem romantikus lélekkel emlékezik a háborúról. Kétszer szenvedte át az anyagi és erkölcsi «pusztulások rémét. Érthető, hogy irtózik minden következő háborútól. Mi tapasztalatból tudjuk, hogy azok a bombák, ágyúgolyók, pusztító támadások, melyek rajtunk vógiigviharzottak, bizony nem nézték, vajon Istennek temploma, kultúránk csarnoka, avagy családi boldogságnak fészke, melyet rombadöntenek. A magyar haza népe tudija, hogy az elesettek halálhörgésénél is van borzasztóbb és ez az édesanyák sikolya, az özvegyek és árvák sírása. A magyar nép országának rom- badőtite után nem állott ki a világ országútjára és nem nyújtogatta kéregéivé kezét alamizsnáért. A magyar nép talpraállott, elhordta a romókat, hozzákezdett az újjáépítés erőfeszítést és áldozatokat kívánó munkájához. Alkotmányba iktatta a vallíásH és lelkiiismereti szabadságot; kiterjesztette a társadalambiz- tosítást, iparkodott a nehéz körülmények között is jobb szociális helyzetet teremteni. És mindezt nem alkalomszerűen, hanem előre kidolgozott gondos tervek szerint tette. Ebben a tagadhatatlanul parat la* munkában mindenki összefogott, a kormánytól kezdve ai kezét és eszét használni tudó minden becsületes polgárig. Ebben a helyzetben mindenki beláthatja, hogy a magyar nép nem akar háborút, hanem igenis békét követel! Délutáni ülés A magyar érsek latin nyelvű beszédét töfclbízben hosszas helyeslő taps szakította félbe. Az ülésen beszédet mondott Kaoru Jasui egyetemi tanár, az atom- és hidregémfegyver eltiltásáért küzdő japán bizottság főtitkára, «aki javasolta, hogy a béke-világtalálkozó részvevői nyilvánítsák az atomháború elleni tiltakozás nemzetközi napjává 1955. augusztus 6-át, Hirosima elpusztításának 10. évfordulóját. A továbbiakban felszólalt Grüber prépost, a német evangélikus egyház képviselője. Hangsúlyozta: valamennyi keresztény egyház kötelessége, hogy megbélyegezze az erkölcstelen és veszélyes »erőpaliti- kát«, amely az emberi elme által felfedett természeti erőket zsarolásra és pusztításra igyekszik felhasználná. A csütörtöki] ülésein felolvasták Pietro Neműnek, az Olasz Szocialista Párt főtitkárának, Bertrand Russel angol tudósnak, Katajama volt 'japán miniszterelnöknek és Brazília szakszervezeti szövetségének a béke-világtalálkozóhoz intézett üdvözletét. A Helsinkiben tartózkodó Nazim Hikmet, a kiváló török költő -Fegyvertelenek« címmel verseit írt a béke-világtalálkozóról. A ihat nyelvre fordított költeményt sokszáz példányban osztották ki a küldöttek között. Államvédelmi szerveink amerikai kémeket és diverzánsokat vettek őrizetbe A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma az utóbbi időben hazafias lakosok segítségével amerikai kémek és diverzánsok néhány csoportját leplezte le és vette őrizetbe, akiknek ügyében a vizsgálat folyik. Szilárd Sándor, Jakab Ferenc és társai, valamint más amerikai kémek és diverzánsok őrizetbe vétele alkalmával az államvédelmi szervek lefoglaltak amerikai gyártmányú fegyvereket és lőszert, a külföldi kémközpontokkal való titkos összeköttetéshez használt vegyszereket, hamis iratokat, külföldi valutát stb. Az őrizetbe vett kémeket és diverzánsokat a CIC nevű amerikai kémszervezet és az úgynevezett -Szabad Európa Rádió« imperialista propaganda- és kémszervezet szervezte be és részesítette különleges kiképzésben, a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. PÁRT ÉS PARTÉPlTÉS * Jelentősen segítette munkámat a Ili. pártkongresszus és a KV márciusi határozata anyagának tanulmányozása Az 1954—55. pártoktatási év kiemelkedő jelentőségű ténye volt, hogy a hallgatók megismerkedhettek a III. pártkongresszus anyagával, határozataival, a kongresszuson elhangzott referátum és a hozzászólások gyakorlati vonatkozású kérdéseivel. Én a politikai gazdaságtan H. évfolyamának anyagát tanulmányoztam az elmúlt oktatási évben. E tanulmányok mellett a III. pártkongresszus anyagának megismerésére, a gyakorlati munkában való alkalmazására is kiterjedt tanulásunk. A tanulás még jobban elmélyítette a szeretetet a Szovjetunió iránt. Az ország egyik legkorszerűbb, szovjet módszerekkel szervezett és (berendezett textilipari üzemében dolgozom. A kongresszusi referátum nemzetközi helyzettel foglalkozó része, amely a magyar—szovjet barátság magasztos gondolatával foglalkozott, megállapítja:-A testvéri barátság nemcsak hatalmas erőforrása a demokratikus tábornak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és biztosítéka«. Felszabadítónk, a nagy Szovjetunió segítsége, a magyar—szovjet barátság szervezete, az MSZT. mely ebben az évben ünnepelte tízéves létét, tette lehetővé, hogy üzemünk a legkorszerűbb technikával épülhetett első ötéves tervünk keretében. A magyar—szovjet barátság nyomaival, eredményeivel napi munkámban lépten-nyomon találkozom, mikor a korszerű szovjet gépek termelését látom, amikor dolgozóink a legkorszerűbb munkafogásokat sajátítják el, amikor gyárunk egész apparátusát a modem szovjet gyárszervezés módszerei alapján alakítjuk ki. A kongresszusi anyag tanulmányozása az őszinte barátság magasztos gondolatát még jobban elmélyítette bennem, egyúttal arra ösztönzött, hogy még jobban megismerjem a fejlett szovjet technikát. A nemzetközi helyzetben való eligazodáshoz a III. pártkongresszus anyaga kitűnő támpontot nyújtott. A tanulmányok lehetővé tették napjaink nemzetközi eseményeinek megértését és a béketábor erejében, további győzelmeinek biztos tudatában való megerősödésemet. A kongresszus anyagából különösképpen azokat a részeket tanulmányoztam alaposan, amelyek gyakorlati munkámmal vannak kapcsolatban. A kongresszusi anyag tanulmányozásával egyidejűleg a gyakorlatba igyekeztem átültetni a Központi Vezetőség 1954. októberi, az Országos Könnyűipari Tanácskozás 1955. januári és a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatait. A határozatok végrehajtása segíti a termelés emelését 1. A könnyűipari vállalatok elé a III. pártkongresszus célkitűzései és a Központi Vezetőség határozatai azt a feladatot állítják, hogy a megnövekedett szükségletek kielégítésére a közszükségleti cikkek minél nagyobb mennyiségét, jobb minőségét, dúsabb választékát és alacsonyabb önköltségét valósítsák meg. Tervező munkánkban az elmúlt év utolsó negyedében célul tűztük ki, hogy a termelés minőségének megtartása mellett megvalósítjuk a termelés emelését, így az utolsó negyedévi termelési céljainkat az elmúlt időszakhoz képest 3,1 százalékkal magasabban szabtuk meg. A termelés emelését .a műszaki feltételek megteremtésével 1955. évre is átvittük oly módon, hogy I. negyedévi tervünk az 1954. utolsó negyedévéhéi további 3 százalékos, II. negyedévi tervünk pedig az I. negyedévhez képest ismételten 3 százalékos emelkedést írt elő. E tervek teljesítésére áll a Hl. pártkongresszusnak az a megállapítása, hogy: »Erezhető a javulás a termelésben, a munkások, a műszaki értelmiség magatartásában, hangulatában is«. Dolgozóink helytállása tette lehetővé, hogy a felemelt terveket rendre teljesíthettük, elérhettük a kétszeres élüzem címet, és eddigi eredményeink alapján bizton tekinthetünk a harmadik élüzem cim elérése elé is. Javítottuk a minőséget A mennyiségi tervek teljesítésével nem feledkeztünk meg a minőség javításáról sem, aminek bizonyítéka, hogy minőségi munkánkra legjellemzőbb fonalegyenlőtlenségünk a III. pártkongresszus óta fokozatos javulást mutat. Az elmúlt év májusában fonalegyenlőtlenségünk 11,3 százalék, decemberében 10,6 százalék, ez év áprilisában 10 százalék. Műszaki és fizikai dolgozóink magatartása, munkához való hozzáállása, a technológiai fegyelem megszilárdítása tette lehetővé a minőség nagymérvű javítását. Ezt a továbbiakban is döntő kérdésnek tekintjük. Erre annál is inkább szükség van, hogy napjainkban a korábbi hónapokhoz képest előállott átmeneti minőséglngadozást sürgősen megszüntessük, és minőségi mutatóink valóban a minőség további fokozatos emelését bizonyíthassák. Nőtt az egy főre eső termelékenység 2. A munka termelékenysége — amely végeredményben a dolgozók életszínvonala emelésének döntő eszközeként jelentkezik — nem hanyagolható el a tervező munkában. A pártkongresszus utáni időszakban a munka termelékenységének 7 százalékos emelkedését írtuk elő, ugyanakkor ténylegesen az elmúlt év utolsó negyedévében az 1954. II. negyedévhez képest 11 százalékos termelékenység-emelkedést értünk el. A termelékenység emelését végrehajtottuk 1955. I. negyedévében is, amikor a tervhez képest 7,1 százalékkal volt magasabb termelékenységünk. Az 1955-ös gazdasági év még hátralévő időszakában további termelékenység-emelést hajtunk végre a Központi Vezetőség márciusi határozatának megfelelően, ugyanakkor a termelékenység emelésére végrehajtandó műszaki intézkedéseken kívül különösképpen a tervező munkában tovább harcolunk a munkaidőn belüli kiesések, igazolatlan hiányzások ellen. Megmagyarázzuk dolgozóinknak, müyen nagymérvű hátránnyal jár ez minden dolgozóra és népgazdaságunkra is a hiányzás, vagy a munkaidő nem teljes kihasználása. Csökkent az önköltség 3. Rákosi elvtárs kongresszusi referátumában mondotta, hogy: »Az önköltség nem kielégítő alakulásának egyik legfőbb oka, hogy vállalati igazgatóink, sőt minisztériumi vezetőink többsége még mindig csak a tervek mennyiségi teljesítésével törődik, de elhanyagolja a gazdaságosság kérdését«. A textilipari önköltségcsökkentés a textíliák önköltségének alakulásában döntő jelentőséggel bír, hiszen az előállított termékek önköltségének több mint 60 százalékát a külföldről behozott drága gyapot teszi ki. Az elmúlt évek folyamán önköltség-tervezési módszerünk nem ösztönzött kellőképpen a termelési tervek teljesítése mellett a minél nagyobb arányú önköltségcsökkentésre. A megtervezett önköltségcsökkentést nem igyekeztünk mélyreható műszaki intézkedésekkel alátámasztani, hanem megelégedtünk olyan intézkedésekkel, amelyek csak egy-két önköltségcsökkentési tényezővel foglalkoztak. A Központi Vezetőség múlt év októberi és ez év márciusi határozata többek között az önköltségcsökkentést is népgazdaságunk további fejlődésének kulcskérdésévé teszi, s ennek tervező munkánkban is meg kell mutatkoznia. A múlt év utolsó negyedében az önköltségicsökkentés teljesíthetőségére már alaposabb műszaki intézkedési terveket dolgoztunk ki, s ez év első és második negyedévében ezt a folyamatot tovább fejlesztettük. Ennek bizonyítéka, hogy II. negyedévi önköltségcsökkentési tervünknek már több mint 90 százalékát e megtervezett műszaki intézkedések végrehajtásával kívánjuk biztosítani, jóllehet ez az arány az elmúlt években a 20 —25 százalékot alig érte el. A műszakiak tudományos munkája az önköltségcsökkentési mozgalomban jelentősen kibontakozik,' aminek bizonyítéka, hogy a Textilipari Tudományos Egyesület helyi csoportja által ellőfonó üzemrészünkben javasolt rotafü bevezetése nemcsak termelékenység-emelkedést biztosított, hanem jelentősen csökkent ennek az üzemrésznek az önköltsége is. önköltségünknek több mint 70 százalékát teszik ki az anyagköltségek. A tervező munkában az anyagköltségek terén történő normalizálás és az önköltségcsökkentési lehetőség feltárására a pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai hívták fel a figyelmünket. Eredmények az anyagtakarékosságban Rákosi elvtárs referátumában megállapította, hogy: ( »Az önköltségcsökkentésnek egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen bizttísítható anyagok megengedhetetlen pocsékolása«. Gerő elvtárs felszólalásában hangsúlyozta: »Az önköltség csökkentésének nálunk legfontosabb eszköze az anyaggal való takarékoskodás — a pazarlás megszüntetése«. A mi termelési területünkön ez a nehezen biztosítható anyag a meglehetősen sok deviza-forintot igénylő gyapot. Ha anyagkihasználásunkban a nyersgyapotnál csak 0,5 százalékos javítást tudunk elérni, ez negyedévenként kb. 60—70 000 forintos megtakarítást jelent. Figyelmünket az elmúlt negyedévek folyamán az
