Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. június 22. Elutazott Helsinkibe a magyar békeküldöttség Hétfőin délben a Keleti-pályaud­varról Andics Erzsébet Kossuth-dí- jas akadémikus, a Béke -V ilág t anács tagja, az Országos Békeíanács elnö­ke vezetésével elindult Helsinkibe az a 20 tagú magyar de egáció, amely a finn fővárosban június 22- én kezdődő béke-világtalálkozón a magyar békeharcosokat képviseli. A küldöttséget a pályaudvaron ünnepélyesen búcsúztatták. Mihály­f.i Ernő, az Országos Béketanács al­bínóké, á Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára mondott beszédet, amelyre Andics Erzsébet, a küldöttség vezetője válaszolt. A kül­döttséggel egyldőben a Béke-Világ- tanécs meghívására dr. Czapik Gyu­la egri érsek, a magyar püspöki kar ezidőszerimti elnöke i,s elutazott a 'béke-világtalálkozóra. MTI. ß Die Welt a demokratikus országokkal folytatott kereskedelem kibővítését követelő nyugateurópai hangokról* Berlin (TASZSZ). A Die Welt cí­mű nyugatnémet laip washingtoni jelemitésében azt írja, hogy amerikai kormánykörök k'jelentései szerint a nyugat-európai államok egyre áil'ha- tafosabb2in követelik a Kelettel foly­tatott kér esik edietem kibővítését. A lap rámutat, hogy az amerikai kor­mány kénytelein volt engedni ebben a kérdésben, tekintette! aura, hogy a nyugat-európai országok egyre elé­gedetlenebbek amiatt, hogy az ame­rikaiak sok árufajta terén tilalmaz­zák a demokratikus országokkal való kereskedelmet. »•Az amerikai külügyminisztérium — írja a jelentés — jelenleg terve­ket dolgoz ki a Nyugat és Kelet kö­zötti kereskedelem korlátozásainak részleges megszüntetésére.« A lap megállapítja, hogy sok nyligaí-euró­pai államban, amely elégedetlen a Kelettel való kereskedelem amerikai korlátozásával, azt követeli, hogy a négy hatalom küszöbön, álló értekez­letén vitassák! meg á. (nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiterjesz­tésének kérdését. MTI. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Ni hí u Sztálingrádban Leningrad (TASZSZ). Dzsavaharlal Neh.ru indiai miniszterelnök és a kíséretéiben lévő személyek június 20-án meglátogatták a lewingrádi Sztálin, Fémáriugyárait, A do’gozók meleg fogadtatásban részesítették az indiai kormányfőt. Búcsúzáskor a gyár dolgozói megkérték, az indiai miniszterelnököt, tolmácsolja üdvöz­letüket és 'baráti jókívánságaikat In­dia népének. Az indiai kormányfő ezután meglátogatta a Zsdanov út- törőpalotát. A főépület .bejáratánál ifjú lenimgrádiak virágcsokorral fo­gadták Nehmt, aki a gyermekekkel együtt járta végig a palota terme­it és szobáit. A belgrádi Politika a kormányfői tanácskozásról Belgrad (TASZSZ). A Politika cí­mű jugoszláv lap a mégy hatalom kormányfőinek közelgő találkozóját érintve többek között ezt írja: Az egyenjogú tárgyalások módszere, aínely magától értetődő módom fel­tételezi, hagy a felek a béke érdeké­ben készek engedményeket tenni, mindinkább az az egyetlen ut lesz, amely a világ békéjének biztosításá­hoz vezet. A szükséges jóakarat, az őszinte erőfeszítések esetén, továbbá, ha a feleik hajlandók a másik fél javaslatait őszintének tekinteni és megtárgyalni, ha hajlandók enged­ményeket tenni és lemcmdaini a .tömbök politikájáról — akkor elér­hetők pozitív eredmények. A cikk végül hangsúlyozza, hegy a genfi kormányfői értekezleten «nemcsak számos fontos intézkedést hozhat­nak a béke megszilárdítására és a megoldatlan kérdések rendezésére, hanem ez az értekezlet új korszakot is nyithat a nemzetköz« viszonyok területén.« Tanácskozó a SEATO Karacsiban Pekintg (Uj-Kíma). Az úgynevezett csemdesóceáai védelmi szerződés (SEATO) nyele tagországának kép­viselőd hétfőin Karacsiban megkezd­ték értekezletüket, amelyen katonai jellegű szerződésük gazdasági vonat­kozású problémáit íá.rgyaiják meg. HELSINKI ELŐTT Mindig akkor ébredünk rá va­laminek az értékére, -amikor úgy érezzük, hogy az veszélyben fo­rog, s rádöbbenünk, hogy ha nem vigyázunk rá eléggé, el is veszít­hetjük. Békében élünk. 10 éve mosolyog ránk derülten az ég. 10 éve terem nekünk a zsíros, fekete föld. 10 éve lettünk igazán em­berré. 10 éve vagyunk szabadok. A háborús gyújtogatok azonban mindent elkövetnek, hogy igye­kezzenek zavarni ezt a békés, de­rűs életet. A békét akaró emberek milliói­nak hangja azonban erősebb min­den háborús uszításnál. Ezeknek a millióknak megnyugvására szolgál a Jugoszláviával való kapcsolat rendezése, a semleges Ausztria. Ezeket az eredményeket nem kis­mértékben a százmilliók békehar­cának is köszönhetjük. Ebből a harcból a magyar dolgozók is ki­vették részüket. Ezt bizonyítja az a 7 146 480 aláírás is, amelyet kül­dötteink visznek el a helsinki bé­ketalálkozóra. Ezer és ezer példa tanúsítja, hogy a vijjíg dolgozói hisznek a békében. A helsinki Ki­állítási Palota előtt, ahol a kong­resszus ülésezik, elültetnek egy 14 méter magas ősi fát, a finn feny­vesek királyát, amely a finn nép nemzeti szimbóluma. Ez a fa a bé­keharc óriási erejét és szilárdságát jelképezi. A kongresszusra való készülő­désnek egy csodaszép epizódja a Csehszlovák Béketanács kezdemé­nyezésére készült »Lidicei rózsá­kért«. Lidicét, ezt a csehszlovák falut — mint emlékezetes — a fa­siszták a földdel tették egyenlővé. Itt most rózsakertet létesítettek, melybe a világ minden tájáról ér­keznek rózsák — a dolgozók em­lékezetének virágai. A lidicei pél­dára hazánkban a budapesti Vá­rosligetben is létesítenek egy ilyen Lidicére emlékeztető {rózsakertet. Ide ültetik el a dolgozók küldte »emlékezés rózsáit«. Ez a kert Bu­dapest dolgozóit, és mindenkit, aki arra jár, Lidicére emlékezteti, azt jelképezi, hogy soha nem felejtjük el a fasizmus áldozatait, és még elszántabb harcra serkent bennün­ket az új fasizmus ellen, a háború ellen, a békéért... T.-né. II párt és az állam teljes erejével a szövetkezetek mögött áll és mindenben segíti őket Megtartotta II. negyedévi közgyűlését a Termelőszövetkezeti Tanács Budapesten az Építők Rózsa Fe­renc Kultúrházában szombaton tar­totta meg rendes negyedévi tanács­ülését a Termelőszövetkezeti Ta­nács. Az ülésen megjelent Dobi Ist­ván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke, Macolcsi János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tit­kára és Erdei Ferenc elvtárs, föld­művelésügyi miniszter. Az ülést Fodróczi Lajos, a Győr megyei mi- hályi Táncsics Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke, a tanács elnök- helyettese nyitotta meg, utána Dobi István tartott beszámolót. Dobi Intvén eivtárs beszéde A III. pártkongresszus határozatá­nak megvalósítása nagy lépésekkel viszi előre a szocializmus győzelmé­nek ügyét, biztosítja a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban — kezdte beszédét Dobi elvtárs. — Eb­ben a szellemben született a Köz­ponti Vezetőség júniusi határozata. A határozatból szövetkezeti tag­jaink félreérthetetlenül láthatják, hogy a párt és államunk teljes ere­jével mögöttük áll és mindenben se­gíti őket. Ha szövetkezeti mozgal­munk többéves eredményeit nézzük, nyugodtan mondhatjuk, hogy ter­melőszövetkezeteink igen jelentős része — különösen azok, amelyek az utóbbi években megszilárdították gazdaságukat — úgyszólván teljesen túljutott a kezdettel járó nehézsége­ken. A termelőszövetkezeti mozgalom­ban végbemenő egészséges fejlődés nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nő a munkaiendület, javul a munkafegyelem, hanem ennek o'yan kifejezői is vannak, amelyek a tag­létszám növekedésében jelentkeznek. A termelőszövetkezetekbe az utóbbi hónapokban egyre nö­vekvő számban lépnek be új ta­gok. Ebben az évben június 1- ig termelőszcvetkezeteinkbei 16 318 család lépett be 22 815 taggal. A szövetkezeti mozgalom erősödését mutatja az ú.i terme­lőszövetkezetek a'akulása is. A dolgozó parasztságnak a szövet­kezeti gazdálkodás iránti érdeklődé­sét fejezi ki az eddig létrejött el°- készítő bizottságok munkája. Az or­szágban jelenleg 278 előkészítő bi­zottság működik. Ezekben az előké­szítő bizottságokban számos helyen A helyi tanáesok a törvényesség megszilárdításáért Kassai János, a Megyei Tanács VB titkára A Központi Vezetőség 1955. már­cius 4-i üléséin megvizsgálta, hogy — többek között — .tanácsaink hogyan hajtatták végre az 1953. júniusi -ha­tározatokat és megállapította, hegy a helyes határozatok .jobboldali él- ferdítése több esetben visszaélésre vezetett-; opportunizmus ütötte fel a fejét. Ennek következtében az álla­mi szervek — így több helyen a ta­nácsok — elhanyagolták az állam­polgári fegyelem, az állampolgári kö­telességek teljesítésének maradékta­lan megkövetelését, teret engedtek a kulákok és más ellenséges elemek próbálkozásainak. Eltűrték a terme­lőszövetkezetek elleni agitációt, a társadalmi tulajdon megkárosítását, a munkafegyelem lazitás-át. Az 1953. júniusi óta iábrakapott opportunizmus következtében egyes helyeken a kulákok, osztályidegen, elemek, spekulánsok fittyet hánytak a törvényesség betartására, úgy vél­ték, »elérkezett az ő idejük«. Meg­indították támadásukat a népi de­mokrácia eredményei, vívmányai el­ten. Erélyesebb harcot az opportunizmus, a jobboldali elhajlás ellen A Központi Vezetőség értékelésé­ből tanácsainknak le kell vonniuk a tanulságot és felszámolniuk az oppor­tunizmust, a jODboldali elhajlást. Az a megállapításunk, hogy nem minden tanácsunk tette ezt, nem minden tanácsiunk változtatott eddi­gi magatartásán, nem mindenütt kö­vetelik meg a törvényesség mara­déktalan 'betartását. így van ez Segesd községben is, ahol szép számmal vannak kulákok, és mégis — egy kivételével — vala­mennyi hátralékos a hízottsertésbe- adással ,— többen közülük már évek óta. Mi ez, ha nem a törvényesség betartásának az elmulasztása, oppor­tunizmus, bűn a munkásosztály, a népi demokrácia ellen?! Ilyen jelen­ség több is van a megyében. Egyes községi tanácsaink elnézik, hogy a kulákok, spekulánsok és egyéb ellen­séges elemek különböző fondorlattal igyekeznek kibújni a kötelezettségek teljesítése alól. Mike községben Pé­teri! György kulák évek óta hátra­lékos a beadással és 13 000 forint Irta: adóval. A gazdaságában található állatokat a Balatomíenyveser. és Bu­dapesten élő gyermekei nevére írat­ta, hogy ezáltal mentesüljön a lefog­lalás alól. Mindez a községi tanács szeme előtt történik, s a tanács ve­zetői nem veszik észre a kulák mes­terkedését. Az opportunizmus, elvtelen maga­tartás láttán egyes dolgozo parasz­tok is igyekeznek a. köteiességteljesi- tés alól kibújni, a törvényeket ki­játszani. Nyüván úgy gondolják, ha a kuláknak, lehet akkor nekik még inkább szabad. Csak egy példa: Jánosa József mikei dolgozó paraszt három kát. hold kenyérgabona el­vetését jelentette be. Amikor a köz­ségi tanács tavaszi búzavetésre kö­telezte (mert a megállapított terüle­tet nem vetette el), ibevaillctóa, hogy nem három, hanem .kilenc hold ga­bonavetése van, csak a többi* nem a saját, hanem elhagyott területen vetette el, amiről az ősszeli ném adott számot. Helytelenül járt el a tanács, hogy a bejelentést egyszerűen tudo­másul vette és nem vonta felelősség­re Jánosa Józsefet azért, mert be­csapta az államot. Az ilyen jelenségek nem elszige­teltek. Számos községben a dolgozó parasztok megsértik a föld bérletére vonatkozó jogszabályokat, Nagykor­pádon pl. korábbam tömegesen mondta te a gazdák földijeikről az ál­lam javára és utána ugyanazt a te­rületet bénbevatték. Megtörtént az is, hogy a leadott földet részben az apa, részben a vele együtt élő fia vette ki kishaszembérbe, hogy ezáltal kijátsszák a begyűjtési törvényt, Tanácsvezetöink ne tűrjék a rendeletek kijátszását Társhatóságainktól sokkal több se­gítséget várnak tanácsaink, és azeik vezetői a törvényesség megszegőivel1 szemben, A társhatóságokra is áll a jobboldali elhajlás, ami ibizcnytai'an- sáigot okozott nem egy tanácsi ve­zetőben, Balatonkeresztúron pl. Haj­dú József kulák korábbam, felaján­lotta földjeit az államnak. A föld egy részét az állami gazdaság kap­ta, másik részét csereingatlan ként gazdáknak adták ki. 1953. őszén, amikor úgy érezték a kulákok, hogy eljött az ő idejük, a börtönből ki­szabadult kulák és lánya 'megjelen­tek a tanácsnáll és bejelentették, hogy visszaveszik földjeiket. A vb- elnök ehhez természetesen nem já­rult hozzá, e:r;re önkényesen elvetet­ték ,a földeket, a vib-elrjökkel szem­ben pedig szemtelenül léptek fel. Mivali ezért a kuiákfaimiiliét kitessé­kelte az irodából, a Lengyeltóti Já­rásbíróság nem a szemtelenkedő és a földet önkényesein elfoglaló kulák- csa’ód elten, hanem a vb-elmök el­len hozott ítéletet és sújtotta pénz- büntetéssel, Az ilyen esetek láttán megnőtt a kulákok és egyéb ellenséges elemek szarva, s egyre-másra kezdtek szem­telenül' követelődízei. A kulákok nem egy esetben kö­vetelték vissza (egyes helyeken éber­ség hiányában vissza is kapták) az 1949-foen elkobzott, vagy 1052-ben ■törvényesei} álliajmosítídtít házingat­lanaikat, jóllehet az tsz használatá­ban volt, vagy éppen a tanács vette .igénybe. Tanácsvezetőinkmiek nyitott szem­mel kell járniuk, nem szabad eltűr­niük a rendeletek kijátszását. Ke­mény kézzel kell bánói a rendben-' tókkal, a törvények megszegőivel. A törvényesség megszilárdításá­nál állandóan szem előtt kell tarta­ni, hogy a kulákok és tolvajok — ugyanazon érem két oldala — a szocializmus építésének legfőbb el­lenségei. Esősorban rájuk keCfli a szo­cialista törvényesség élét irányítani. Ahol a tanács megköveteli a ren­det, a törvények 'betartását, ugyan­akkor oltalmazza a lakosság tör­vényben biztosított jogait, citt a me­zőgazdasági munkák, a begyűjtés és adófizetés terén is meglátszik ennek az eredménye. így van ez p\ Len­gyeltóti községben. Ennek eredmé­nyeként végzett Lengyeltóti, a fel- szabadulási versenyben országosan a harmadik helyen. Mindent a párt útmutatása szerint Melyek a legfontosabb feladatok a törvényesség megszilárdítása terén? A tanácsi vezetőknek elsőrendű kötelessége, hogy a lakosságot érin­tő jogszabályokat rendszeresen is­mertessék. Az ismertetésnek több formája lehet, pl. gazdagyűlés, köz­érdekű hírszolgálat, tanácsülés, ta­nácstagok egyéni beszélgetése stb. A tanács előtt áV.ö úgynevezett központi feladatok végrehajtása csak akkor tehet eredményes, ha azok megoldásába a lakosság legszélesebb rétegeit sikerül bevenni. Ehhez kér­ni kell a pártszervezet, a tömeg- szervezetek segítségét. Az ismerteté­sen túlmenőéin meg kelt magyarázni a lakosságnak a jogszabályok szük­ségességét és helyességét is. Nem szabad szem elől téveszte­nünk, hogy tanácsi munkánkban az adminisztratív intézkedést — az ál­lamigazgatási kényszert a meg­győzésnek kell megelőzni. Olyan esetekben azonban, ami­kor az .ismételt figyelmeztetés, a meggyőzés nem vezet eredményre, nem szabad eltekinteni a törvény­ben előírt büntetőszankciók alkal­mazásától sem. Tanácsaink vezetői jól jegyezzék meg, hegy annak _ ta­nácsi vezetőnek van tekinté'ye, az szolgálja a nép érdtekét, aki mara­déktalanul érvényt szerez a párt és a kormány határozatainak, illetve rendtelteteiinek. A mezőgazdasági termelés, a be­gyűjtés, az adófizetés torén keU el­sősorban 'felszámolni az opportuniz­must; érvényt keli szerezni a dolgozó nép törvényének. Ez annál is in­kább fontos, mert az e téren elkö­vetett bábák fejlődésünk akadályá­vá válhatnak, dolgozó népünk fel- emelkedését lassíthatják meg, kö­vetkezésképpen éket vernek a mun­kás-paraszt szövetség közé. Tanácsi vezetőinknek a 'tanácsok sokrétű feladatai közül mindenkor meg kell találniuk azokat a soron- lóvő tennivalókat, amelyeket mun­kájuk középpontjába kell1 állítani. Napjainkban a termelőszövetkezetek fokozott megsegítése, a mezőgazdasá­gi termelés fellendítése, a, t^fsadal- mi tulajdon megvédése, ,a munka- fegyelem megszilárdítása azok a l'sg- fomtosabb feladatok, amelyek taná­csaink előtt állnak. Tanácsi munkánkban biztosítani kell, hogy a szocialista jog és tör­vényesség — mint felépítmény — kedvezően (befolyásólja a gazdasá­gi alap fejlődését, a szocializmus gazdasági alaptörvényének minél szélesebbkörű érvényesülését. aktívan közreműködnek a középpa­rasztok, a termelési bizottságok el­nökei, a községi tanácselnökök. Termelőszövetkezeteink előtt je­lenleg három igen fontos termelési feladat áll: a növényápolás, a szá- last akar mányik betakarítása és fel­készülés az aratásra — állapította meg Dobi elvtárs. Részletesen szólt ezután *a növényápolás és a szálas­takarmány betakarításának fontos­ságáról, majd így folytatta beszédét: A növényápolás és a takarmány­betakarítás mellett jelentkező nagy feladat az aratásra való felkészülés. Közismert, hogy az aratás a mezőgazdasági ter­melés egyik legnagyobb munka­csúcsa, amely körültekintő és alapos szervező munkát, gondos előkészülteteket igényel. Ebben az időben minden figyelmet, minden rendelkezésre álló erőt, munkaerőt és anyagi eszközt egyaránt itt kell összpontosítani. A termelőszövetkezetek majdnem kivétel nélkül úgy készülnek az ara­tásra, hogy a gépállomás segítségét jelentős mértékben igénybeveszik. Ezt mutatja az, hogy amíg a múlt évben a szövetkezetekben az aratás gépesítése 47,9 % volt, addig az idén az aratásra váró terület 61 százalé­kára kötöttek szerződést. Az aratás és a betakarítás munkáinak veszte­ségmentes elvégzése mindenekelőtt a szövetkezet és a gépállomás együt­tes munkáján múlik. Az előkészületek egy része a szö­vetkezetekre tartozik. A gépi aratás csak akkor lehet eredményes, ha azok a feltételek is megvannak, Ame­lyeket a termelőszövetkezeteknek kell biztosítaniuk. Hazánkban a kombájnaratás még csak néhány éves. Kombájnvezetőinknek tehát azon kell lenniük, hogy valóban nagyszerű gépükkel jó és szép ara­tási, cséplési munkát végezzenek. De adják meg ehhez a kellő segítséget a termelőszövetkezetek 's. Meg kell honosítanunk azt a szellemet, hogy az aratási és a betakarítási munká­kat nem lehet befejezettnek tekin­teni, amíg a tarlóhántást el nem vé­geztük. A Központi Vezetőség határozata a fejlesztés központi kérdésévé teszi a meglévő termelőszövetkezetek poli­tikai, szervezeti és gazdasági meg­szilárdítását. Jól működő termelőszö­vetkezeteink eredményeinek fokozá­sát, a gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetek megerősítését, munkájá­nak megjavítását elsősorban a szö­vetkezeti demokrácia és az alapsza­bály szigorú megtartása útján érhet­jük el. A párt és a kormány továbbra is nagy segítségben részesíti egyénileg dolgozó parasztságun­kat is a termelés növelésében. Ugyanakkor a termelőszövetke­zeteket az eddiginél is fokozot­tabb támogatásban 1 részesíti. Segítséget nyújt dolgozó paraszt­ságunknak ahhoz, hogy saját meggyőződése alapján önkénte- - sen rálépjen igazi boldogulásá­nak útjára. 1 ! A fő figyelmet a legjobban bevált III. típusra kell fordítani, de nem szabad elhanyagolni a szövetkezés egyszerűbb formáit sem. Az alacso­nyabb fokú szövetkezés! formák kö­zös tevékenysége kifejlesztésének növelése érdekében olyan új alap­szabály-tervezet készül, amely ezen a téren tágabb lehetőségeket biztosít. Az egyénileg dolgozó 'parasztság érdeklődése fokozódik a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Állami és párt- szervezeteink feladata, hogy figye­lemmel kisérjék és segítsék az elő­készítő bizottságok munkáját. A szövetkezeti gazdálkodás meg­valósításának csak a legelső, kez­deti lépése a szövetkezet megalaku­lása. Különös gondot kell tehát for­dítani az újonnan létrejött termelő- szövetkezetek segítésére. Meg vagyok róla győződve, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács min­den tagja, a termelőszövetkezetek egy növekvő tagságának több mint 200 ezres tábora, lelkesen sorakozik fel a munka frontján a többtermelé­sért és a szocializmus győzelméért — fejezte be beszédét Dobi elvtárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom