Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-22 / 145. szám
B- Ál VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A helyi tanácsok a törvényesség megszilárdításáért Gondolatok egy évzáró-ünnepélyen A kaposvári járás fiataljainak nemes vetélkedése MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam, 145. szám. ARA 51 FILLER Szerda, 1955. június 22. Nagyobb gondot a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére Pártunk Központi Vezetőségének június 8-i határozata nyomatékosan hangsúlyozza: ». .. a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhaitenyésztés - fellendítése a következő két-három év legfontosabb feladata.« Bár a párt és a kormány 1953. decemberi határozata a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére irányította a fő figyelmet, mégis e téren nagy lemaradás mutatkozik megyénkben is. Különösen szembeötlő hiba az, hogy a tehénállomány az elmúlt évben csökkent. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a tehenek selejtezését nem elég körültekintéssel végezték az állatorvosok, így volt ez főleg a barcsi járásban, de a megye több járásában is több tenyésztésre alkalmas állatot kiselej. teztek. Meg kell mondanunk, hogy ebben nemcsak az állatorvosok követtek el hibát, hanem néhány termelőszövetkezet vezetői is. A nagy- berényi Petőfi TSZ-ben például a területileg illetékes {állatorvos 1 tenyésztésre alkalmasnak minősített egy tehenet, azt azonban a tsz vezetőségének kékesére a Jtabii állatorvos kiselejtezte. Megyénk egyes termelőszövetkezeteiben gátolta a közös szarvasmarhaállomány fejlesztését a háztáji gazdaság és a háztáji állatállomány túlméretezése. Az alapszabály szerint működő termelőszövetkezeteink — tsz-eink többsége ilyen — örvendetes előrehaladással i büszkélkedhetnek az állattenyésztés fejlesztésében. A somogymeggyesi Előre Termelőszövetkezetnek 1953-ban 7 darab tehene volt, s megfontolt gazdálkodása eredményeként ma már 15 fejőstehenet mondhat magáénak. De ezzel az eredménnyel sem elégednek meg a termelőszövetkezet tagjai: gondolnak szarvasmarhaállományuk további fejlesztésére is. Ezért van ma 15 darabbal több növendék-szarvasmarhájuk, mint másfél évvel ezelőtt. Fehér Gyula elvtárs büszkén mondta a megyei pártaktíván, hogy szépen fejlődik az állattenyésztés az ő tsz- ükben is, Nagycsepelyen. Ez a termelőszövetkezet ez évben 5 darab tehenet vásárolt, s hogy mennyire törődnek a tsz-tagok az állomány mennyiségének növelése mellett az állatok minőségével is, mutatja, hogy az újonnan vásárolt tehenek közül 3 darab törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Az állattenyésztő szakemberekre vár a feladat, hogy minden termelőszövetkezetet és megyénk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait is buzdítsák az említett jó példák követésére. Párt- és államszerveink egy pillanatra se szűnjenek meg hirdetni az állattenyésztés jelentőségét. Egyéni gazdáknál s a termelőszövetkezetekben is szívós meggyőző politikai munkával el kell érni, hogy több állatot, több szarvasmarhát í tartsanak, s ne tekintsék a szarvasmarha- tenyésztést másodrendű feladatnak. Sajnos, nem egyedülálló megyénkben az a példa, amilyent a szuloki Kossuth TSZ-ben tapasztalhattunk a múlt évben. A tsz tagjai nem becsülték kellően tehénállományukat. Nemcsak az volt itt a hiba, hogy kevés szarvasmarhát tartottak, hanem az is, hogy a meglévő silótakar., mányukból hónapokon át egy cseppet sem adtak még a fejősteheneknek sem. Miközben megállapították, hogy kevés a fej, »nem kifizetődő« a tehéntartás — teljesen megfeledkeztek arról, hogy ez az ő hibájuk. De hol volt a gépállomás tsz-be helyezett agronómusa, s miért nem magyarázta meg a tsz vezetőinek és tagjainak: a fehérje- és nedvdús takarmányt nem a lovak, hanem elsősorban a fejőstehenek érdemlik meg és hálálják meg. íme, így születik az1 a teljesen helytelen »elmélet«,' hogy »a tehéntartás nem fizetődik ki«. Minden parasztember és minden termelőszövetkezeti tag tapasztalatból tudhatja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Losonczi Mihály elvtárs, a bolhói Ságvári TSZ elnöke ugyancsak szombaton mondta a megyei pártaktíván: 1949- ben, a szövetkezet megalakításakor 1 lovuk volt csupán. Ma 46 szarvas- marhát tartanak, amely a többi állattal együtt bőségesen ellátja a szükséges istállótrágyával a 160 hold földet. Nem véletlen hát, hogy a jótáperejű szövetkezeti földek 2,5—3 mázsa gabonával többet ígérnek, mint az egyéni gazdák parcellái. Az is világos, hogy a 13 literes fejési átlag csak emelkedik ebben a tsz-ben, mert /bőséges zöldsilót készítettek az állatoknak. És itt eljutottunk egy újabb feladathoz: a tejhozam növeléséhez, A le'kiismere- tes gondozás és szakszerű takarmányozás mellett ennek nagyon fontos alapja: a jólbevált zootechnikai módszerek alkalmazása. Kopácsi József elvtárs, az andocsi Sztálin TSZ tehenésze elmondta: 1952-ben a napi háromszori fejés, tőgymasszázs bevezetésével szinte pár hét alatt literekkel növekedett a napi tehenen- kénti tejhozam. Milyen kár, hogy három év alatt megfeledkeztek erről a módszerről az andocsiak Sok tennivaló van állami gazdaságainkban is a szarvasmarhatenyésztés megjavításában. Annak ellenére, hogy a nagybereki, balatonújhelyi és még néhány állami gazdaságban fejlett az állattenyésztés, a megye állami gazdaságainak többségében nem elég olcsó és nem megfe’elő hozamú a szarvasmarhatenyósztés. A Marcali, a Kutasi és a Kaposvári Állami Gazdaság különösen lemaradt a tej- és marhahústermelésben. A KV június 8-i határozata és a megyei pártaktíva világosan megszabta, állami gazdaságaink teendőit : rajtuk a sor, hogy céltudatos munkával nagyobb elismerést vívjanak ki maguknak. A szarvasmarhatenyésztésben komoly mulasztásaink vannak. Felelősek ezért megyénk mezőgazdasági szakirányító szervei, de hibásak ebben járási és községi pártszerveink és \ pártszervezeteink is. Okulnunk kell elkövetett hibáinkból és sürgősen hozzá kell látnunk azok kijavításához. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság javítsa meg ellenőrző munkáját, adjon nagyobb segítséget megyénk állattenyésztése fejlesztéséhez. \ Ugyanez vonatkozik a gépállomások kihelyezett agronómusaira, akiktől azt várja pártunk és kormányunk, hogy fáradhatatlan szószólói legyenek a fejlett zootechnikai módszerek alkalmazásának. Községi tanácsainkon áll, hogy mozgósítsák fai Jmezőgaz- dasági (határozat megjelenése után oly nagy lelkesedéssel megalakult termelési bizottságokat, s rajtuk keresztül az egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezeti állattenyésztőket feladataik maradéktalan elvégzésére. Az újjászervezett legeltetési bizottságoktól szintén sokat vár pártunk és kormányunk a legelőgazdálkodás és az apaállatok gondozásának megjavításában. A KV június 8-i határozatának ügye csak akkor jut győzelemre, ha kommunistáink példát mutatnak ennek megvalósítására. A mezőgazdaságban dolgozó elvtársainknak fontos pártkötelességük: tettekkel és felvilágosító szóval egyaránt küzdjenek a szarvasmarhatenyésztés színvonalának emeléséért Magyarázzák meg termelőszövetkezeteink tagjainak. egyénileg dolgozó parasztjainknak, állami gazdasági dolgozóknak, hogy a több tehén több trágyát, a, több trágya magasabb terméshozamot, az pedig gazdagabb jövedelmet jelent. Vegyük még hozzá a szerződésesen beadott tej utáni korpajuttatást, aztán a növendék- üszők gazdáit megillető 600 forintos adókedvezményt — mindez a többi érvvel együtt amellett szól, hogy érdemes, gazdaságos, kifizetődő a szarvasmarhatenyésztés. A legfőbb érdek«.— dolgozó népünk érdeke — azt kívánja megyénk minden mező- gazdasági dolgozójától, hogy tudása legjavával küzdjön a szarvasmarhatenyésztésben mutatkozó lemaradás mielőbbi felszámolásáért, a tej- és húshozam gyors növeléséért — ami mezőgazdaságunk felvirágoztatásának, népünk életszínvonala további emelésének fontos alapja. Felhívás Somogy megye ifjú tatójnvezeliez A DISZ Megyebizottság e hó 21-én tartott ülésén foglalkozott a Mernyei Gépállomás ifjú kombájnveze- tőinek nagyszerű felajánlásaival, melyek elősegítik, hogy a dolgozók kenyere időben, szemveszteség nélkül a rendeltetési helyre kerüljön. A DISZ Megyebizottság teljes erejéből támogatja a Mernyei Gépállomás fiataljainak kezdeményezését és felhívással fordul Somogy megye minden ifjú kombájnvezetőjéhez, hogy csatlakozzék a Mernyei Gépállomás ifjú kombájnvezetőinek nagyszerű felajánlásaihoz, harcoljon minden Somogy megyei ifjú kombájnvezelő, hogy elsősorban a csz-ek földjeiről időben és szemveszteség nélkül arassák le a dolgozók gabonáját. Mutassátok meg, ifjú kombájnvezetőink, hogy a DISZ II. kongresszusa után még fokozottabb mértékben, még nagyobb lelkesedéssel dolgoztok a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a magyar nép és az egész ifjúság jobb életéért. DISZ Somogy megyei Bizottsága. TSZ-EINK A GYARAPODÁS, ERŐSÖDÉS ÚTJÁN Nincs olyan nap, hogy ne jelentenék valahonnan a megyéből: »Újabb belépőkkel gyarapodott termelő- szövetkezetünk«. A dolgozó parasztok közül mind többen látják: sokkal jobban megy a munka, sokkal szebb az élet a közösben. A múlt héten megyénk termelőszövetkezetei 72 családdal, 135 taggal és 588 kát. hold földdel gyarapodtak. A három legutóbb megalakult termelőszövetkezeten kívül előkészítő bizottságok is alakultak. Ba- latonmárián 10 család 25 hold szőlővel akarja a közeljövőben megalakítani a szőlőtermelő szövetkezetét. A barcsi járásban Bélaváron 5 család 25 hold földdel alakította meg az előkészítő bizottságot. A csurgói járás Iharos községében 3 család, 5 taggal, 22 hold földdel alakított előkészítő bizottságot. Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek. A szabás:: Uj Barázda, a darányi Petőfi, a rinyaújlaki Petőfi, a visnyei Ut a szocializmushoz és a somogyaszalói Latinka TSZ-ben volt a legtöbb belépés a műit héten. A somogyaszalói Latinka TSZ-be pl. 6 család, 10 taggal és 26 kh. földdel lépett be, a szabási Üj Barázda TSZ pedig 3 család, 7 taggal és 21 kh. földdel gazdagodott. Tsz-eink eredményei, a kommunisták, a tsz- tagok felvilágosító szava nyomán egyre terebélyesedik a boldog paraszti jövő virágzó fája: a termelőszövetkezeti mozgalom. flz aratás, cséplés, beadás élenjáróinak köszöntésére készül a kultúrbrigád A szöllősgyöröki kultúrgárdát messze környéken ismerik a dolgozók, és mindig szívesen látták vendégül őket, ha ellátogattak hozzájuk új műsorukkal. A hosszú téli estéket jól felhasználta az együttes. Szorgalmasan készültek a műsorral, utána Községről községre járva szórakoztatták, tanították a dolgozókat, egészen az utóbbi hetekig. A terv is csak ennyi volt, hisz a nyári nagy dologidőben a fiatalok nem érnek rá minden este próbára járni vagy vidéken játszani. Az ősszel majd újult erővel dolgoznak tovább. Ez a szünet azonban nem jelenti azt, hogy Szöllős- györökön a nyáron nem lesz kultúrcsoport. Koltay Péter, a kultúrotthon igazgatója már gondoskodott arról, hogy e csoport helyét egy még fiatalabb együttes foglalja el. Ez az együttes az úttörők nyári kultúrbrigádja lesz. A közeljövőben már megkezdik, az előkészületeket a nyári műsor összeállítására. Egyfelvonásosokat, énekszámokat, szavalatokat, táncokat tanulnak, hogy az aratás-cséplés idején színes műsorral köszönthessék az arató- és cséplőbrigádokat. A szöllősgyöröki tánccsoport tagjai: Sebestyén Mária, Túli Éva, Fersch Ibolya, Berkes Marika, Tóth Erzsébet és Francsics Irén. Minden évben jóleső érzéssel fogadják a dolgozók ebédidő alatt a kis műsort, melyben gyermekeik köszöntik őket jólvégzett munkájuk jutalmául. A kultúrbrigádok felkeresik majd a beszolgáltatásban élenjáró dolgozó parasztokat is és kedves rig- mussal köszöntik őket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ilyen köszöntéseket örömmel fogadják a dolgozók. Minden gazda arra igyekezett, hogy kiérdemelje a brigád köszöntését. Az idén még színvonalasabb, még gazdagabb műsorral akarják meglepni az élenjáró dolgozó parasztokat. A% ifjúság szebb, boldogabb jövőjéért, a békéért Somogy legkiválóbb diszistái a kongresszuson Lelkes hurrával, falakat rengető, ütemes tapssal s a DIVSZ-in- duló forró hangulatú, pezsgő ritmusával ért véget a magyar ifjúság hatalmas seregszemléje. Küldötteink már hazaérkeztek, de gondolataik még most is ott járnak a kongresszusi teremben. Féltő gondossággal dédelgetik apró, de sokat jelentő élményeiket, melyek oly széppé, feledhetetlenné tették a Budapesten töltött napokat. Elevenítsünk csak fel néhányat közülük... PARLAMENT... Csodálatos látvány egy fiatal fiú, leány számára, aki mindeddig csak hírből, képről ismerte e monumentális épületet. A kongresszus első napjának napsugaras reggelén ott álltak Somogy ifjúságának legjobbjai az Országház lépcsői előtt, s szívük szorongó érzéssel telt meg. Szabó István, Kurucz Margit, Gaál Irma, Fodor Gizella és a többiek ajkán elhalkult a vidám ének, kipirultak az arcok, s fiataljaink a csodálatos látványtól lenyűgözve, némán lépték át e történelmi épület küszöbét... Amint haladtak felfelé a piros bársonyszőnyeggel borított lépcsőkön, folyosókon, s amint lépteiket lelassítva gyönyörködtek a kongresszusi terem magá- valragadó fafaragványaiban, szépségeiben, felszabadult, büszke érzés töltötte el szívüket. — Igen, ez is a miénk... — mondotta meghatódva Tóth Laci, és boldog örömmel szívta magába a sok szégyent és sok dicsőséget megért kongresszusi terem levegőjét. Azokban a padokban, ahol tizenegy évvel ezelőtt még a régi magyar felsőház urai ültek, s arról beszéltek, hogy birtokaik, gyáraik védelmében miként vigyék vágóhídra a magyar ifjúságot, most Somogy és az egész ország legjobb, legkiválóbb diszistái foglaltak helyet. Vajon lehet ennél megtisztelőbb, felemélőbb érzés?... A mi fiaink nem háborúról, nem a nép nyomorbadöntéséről tárgyaltak. Az ifjúság szebb, boldogabb jövője lebegett szemük előtt; erről vitatkoztak, s ezért tettek hitet egységesen elszánt békeakaratukról. A hosszú percekig tartó meghatott csend után egyszerre csaknem hétszáz ifjú torokból zúgott fel a lelkes hurrá, üdvözölve a tanácskozás kezdetét ...-» * * EGYÜTT A VILÁG IFJÚSÁGA... Fiúk és leányok, a kongresszus küldöttei meleg, baráti szeretettel fogadták a Szovjetunió s a szomszédos népi demokratikus államok ifjúságának küldötteit. Eljöttek közénk, mert együtt éreznek velünk, mert magukénak érzik a magyar ifjúság sikereit, hatalmas eredményeit. Mily jóleső érzés volt hallani, amikor Ra- pohin elvtárs, a Komszomol küldöttségének vezetője így szólította meg a tanácskozás résztvevőit: »Drága barátaink« ...! És mennyi szeretet, őszinte baráti érzés tükröződött arcáról, amikor átnyújtotta az ajándékot: a magyar és a szovjet ifjúság megbonthatatlan, örök barátságának jelképét. Nem, soha nem lehet elfelejteni ezt az ünnepi pillanatot. És a többi ország küldötte, a lengyel, román, bolgár, német, albán, osztrák és csehszlovák fiatalok képviselői mind, mind ajándékkal kedveskedtek a kongresszusnak. S a magyar ifjak véget nem érő tapssal, hurrával válaszoltak. Az elnöki emelvény lassan megtelt zászlókkal, ajándékokkal, melyeket az elnökség tagjai sok-sok forró csók, testvéri ölelés kíséretében vettek át vendégeinktől. A szünetekben fiaink, leányaink szinte megrohamozták a külföldi fiatalokat. Aláírást, néhány emlékeztető sort kértek tőlük, s jelvényeket cseréltek, hogy ezzel is megpecsételjék örök barátságukat, s e jelképekkel vigyék el falujukba, üzemükbe és iskolájukba a szomszédos népek ifjúságának forró üdvözletét. Együtt tanácskozott a békeszerető népek ifjúsága, s a kongresszus a testvéri szeretet, a baráti együttérzés szimbóluma volt... TAPSORKÁN zúgott fel ki tudja hányszor a kongresszusi terem falai között. És ez a taps a tetszésnyilvánítás, az együttérzés jeleként juttatta kifejezésre a fiatalok hatalmas lelkesedését. De ez a mód, az ifjúi hévnek, izzó lelkesedésnek ez a kifejezési formája kevésnek bizonyulta Hányszor és hányszor zúgott fel a falakat rengető hurrá és hányszor csapott ez át egy-egy forró hangulatú, pezsgő ritmusú indulóba! Igen, a mi fiaink megtalálták a módot tomboló lelkesedésük kifejezésére, s Rákosi elvtárs, Vang Jü-hui és ct többi hozzászóló szavai közt számtalanszor csendült fel a DlVSZ-induló, a Komszomol s a népek ifjúságának forradalmi dalai... JÁVORI BÉLA.
