Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

VILÁG PROLET AKJ AI EGYESÜLJETEK! r/iP03'J' Ti Pártszervezeteink minden segítséget adjanak meg a DISZ-munka megerősítésére A termelőszövetkezetek gabonájának ■ mintegy 80 százalékát géppel aratjuk le A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 141. szám. ARA 5« FILLÉR Péntek, 1955. június 17. H Megyei Pártbizottság tanácskozásra hívta össze a megyei pártaktívát A Megyei Pártbizottság június 18-án délelőtt 9 órára tanácskozásra hívta össze a megyei pártaktívát. Az aktívaülésen László István elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizcítság tagja, a Megyei Tanács YB-elnöke tart beszámolót a KV június 8-i határozata, alapján, megyénk mezőgaz­dasága szocialista! átszervezésének és a mezőgazdasági termelés növelé­sének további feladatairól. Az aktíva,ülés IKaposvárott, a Vörös Csillag filmszínházban lesz. 4 Központi Vezetőség júniusi határosa tó nah megró fásításáért Küzdeni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés növeléséért — ez a DISZ harci programja falun A DiSZ-kongresszus második napja A DISZ 11. kongresszusa csü­törtökön folytatta tanácskozásait az Országház kongresszusi termében. A csütörtök délelőtti ülésen Kob- lov Erzsébet, a DISZ Vas megyei bizottságának első titkára elnökölt. Az ülés a módosított szervezeti szabályzat előkészítésére öttagú bi­zottságot választott. Ezután meg­kezdték a kongresszus második na­pirendi pontjának tárgyalását. Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára tartott be­számolót a DISZ feladatairól a fa­lusi ifjúság között. GOSZTONYI JÁNOS ELVTÁRS BESZÉDE Az elmúlt napokban megyeszerte — a földeken éppúgy, mint a kiskapukban — a legtöbbet a párt Központi Vezetőségének júniusi ha­tározatáról -beszéltek. Minden tsz-tag, egyénileg dolgozó paraszt, gép­állomási és állami gazdasági dolgozó levonta a ráeső részből a ta­nulságot és terveket sző. Terveket, a határozat megvalósítására. Balatonőssöd tss község lesz A balatonős.zödi Vörös Csillag TSZ kommunistáinak régi tervé, hogy községüket szövetkezeti köz­séggé fejlesszék. Szükséges ez a to­vábbi fejlődés érdekében, s min­den adottság meg is van hozzá. Néhány jadatot 1 terveikből. A Vörös Csillag TSZ sertésállománya az utóbbi években igen örvendete­sen gyarapodott. Sertésből 100 szá­zalékkal, szarvasmarhából 18 szá­zalékkal több van, mint néhány évvel ezelőtt. Legelőterülete pedig mindössze 120 hold, s ez nem elég az állatok eltartásához, legalább még ennyire szükség lenne. Ha a község tsz-község lesz, ez megold­ható. 60 hold öntözéses kertészetre kiválóan alkalmas területe van a községnek. Szántóföldjük olyan si­ma, mint az asztal, kiválóan al­kalmas a gépi munkálásra. Sok munkaerő felszabadul így, s lehet­ne kertészkedni, szőlőt, gyümölcsöt Somogyváron mindkét tsz-ben, a Szabadságban és a Békében is ta­nulmányozták a KV júniusi hatá­rozatát. A Szabadság TSZ me­gyénk jó szövetkezetei közé tarto­zik, mégis úgy érzik a tagok, hogy igen sokat segít az új párthatáro­zat. Az elmúlt években például igen nagy nehézségek árán tudtak csak építkezni. A pártho.tározat most leszögezi, hogy több segítséget kell adni a tsz-ek építkezéséhez. A határozat nyomán most elhatároz­ták, hogy idei vetésterületük több­ségét kombájnnal arattatják le. A Béke TSZ elnöke, Gábriel Fü- löp elvtárs sokat kesergett azon, termelni. Hogy tervük megvalósulása már nincs messze, sok minden erre en­ged következtetni. 1953-ban ugyan feloszlott a Petőfi TSZ, de volt tag­jainak nagy része hamarosan visz- szatér a közös gazdálkodáshoz, ha szíves szóval hívják őket. T. Nagy József 16 holdas középparaszt pél­dául azt mondja: nem idegenkedik ő a szövetkezéstől, csupán egy a kikötése: tsz-tagok agitálják a be­lépésre. Magyarán ez annyit je­lent, belép, de nem ő 'lesz az első. Skerlecz János, a. Petőfi volt el­nöke, aki maga valójában ki sem lépett, ma is tsz-tagnak tartja ma­gát. Be is lép még ebben az évben. De László Sándor, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, Varga Jó­zsef mintagazda több dolgozó pa­raszttal együtt azt mondja: belép 6. ha mindenki jön. Ez pedig a jö­vendő tsz-község gondolatát fedi. ■ ■ hogy nem versenyezhet tsz-ük a Szabadsággal. Náluk ugyanis sok­kal lassabban halad a munka, mint a szomszédos tsz-ben. Ennek oka, hogy a tsz 150 hold földje 350 par­cellában van, nem egy közülük 400 négyszögöl. Tervük az, hogy a nyár folya­mán tovább fokozzák az egyéniek között a felvilágosító munkát, erő­sítik számszerűleg is tsz-üket, 150 hold tartalékterületet is átvesznek. A KV határozata lehetővé teszi a tagosítást, s utána már méltó ver­senytársai ' lesznek a ISzabadság- nak. Gosztonyi János beszéde elején azokról a hatalmas változásokról beszélt, amelyek a felszabadulás óta a parasztság életében végbementek. Ezt a nagy változást bizonyítja, hogy ma már számos új falusi is­kola. 3819 falusi könyvtár, 1858 fa­lusi kultúrház, 2378 falusi mozi biz­tosítja egyre szélesebb körben a dolgozó parasztfiatalok művelődését. Megnövekedett a dolgozó parasztif­júság szerepe az ország politikai életében, képviselői ott ülnek az országgyűlésben, tízezrével tanulnak közép- és főiskolákon, ezrével és tízezrével váltak kiváló szakembe­rekké. Parasztfiatalok legjobbjai néphadseregünk tisztjei lettek s számosán közülük fontos beosztáso­kat töltenek be politikai és gazdasá­gi életünk különböző területein. Gosztonyi János ezután így foly­tatta: Itt a kongresszuson is mondjunk ezért köszönetét a baráti szovjet népnek, szeretett pártunknak, s né­pi demokráciánk vezető erejének, a hős munkásosztálynak, a dolgozó parasztifjúság megváltozott életéért. Falvalnk életében bekövetkezett mélyreható változások eredménye­ként formálódott, fejlődött dolgozó parasztifjúságunk politikai, erkölcsi arculata is. A dolgozó parasztifjúság nevelésében nagy szerepet játszik ifjúsági szövetségünk. Ma már több mint 5000 falusi DlSZ-alapszervezetben több mint 200 000 dolgozó parasztfia­tal tagja ifjúsági szövetségünk­nek. Alapszervezeteink jó munkájukkal számos helyen kivívták már az egész falu megbecsülését, s közsé­gük gazdasági, politikai és kulturá­lis életének nélkülözhetetlen ténye­zőivé váltak. Falusi alapszervezeteinknek ré­szük van abban, hogy az elmúlt esztendőben többlíz- ezer fiatal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útiára, hogy gép­állomásainkon és állami gazda­Gosztonyi elvtárs ezután a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi határoza­táról szólt. Pártunk határozatából adódóan példátlanul nagyszerű feladat áll népünk, ifjúságunk előtt — megteremteni a szocialista me­zőgazdaságot és ezzel létrehozni országunk egységes szocialista társadalmát — mondotta. Most rajtunk — elsősorban falusi szervezeteinken — a sor, hogy harc­ba induljanak a párt Központi Ve­zetősége határozatának végrehajtá­sáért. Vonják be a fiatalok mind nagyobb tömegeit a falu szocialista építésébe, a termelőszövetkezeti, mozgalom fejlesztésébe, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésébe. Ez a mi legfontosabb feladatunk a falun. Elvtársak! Ma már dolgozó pa­rasztifjúságunk húsz százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorá­ban dolgozik. Abban, hogy a dolgozó parasztfiatalok élenjáró része a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett, kétségtelen része van a DISZ- szervezetek nevelő-, szervező mun­kájának is. Mégis hiba lenne meg­feledkezni arról, hogy az elmúlt másfél esztendőben ifjúsági szövet­ségünk és ifjúsági szövetségünk Központi Vezetősége, nem fordított kellő figyelmet a mezőgazdaság szo­cialista szektorának segítésére, nem segítettük eléggé az egyénileg dol­gozó par asztfia tál okát a szövetkezés útjára. Elhanyagoltuk a fiatal ter­ságainkban magas kitüntetés­sel jutalmazott fiatal munkahö- sök egész sora dolgozik, hogy a parasztfiatalok százezeréi példá­san vesznek részt a mezőgaz­dasági munkában — hogy falun is kialakulóban van pártunk és dolgozó népünk legfőbb célkitű­zéséért — a szocializmus épí­téséért küzdő újarcú magyar parasztifjúság. Ifjúsági szövetségünk nevéhez ma már olyan sikeres termelési akciók fűződnek, mint az ifjúsági cséplőcsa­patok, az országos ifjúsági silóbri­gádok, az ifjú traktoristák és trak­torosbrigádok versenye. Falusi DISZ szervezeteink eredményes munkáját igazolja, hogy az elmúlt esztendők­ben számos fiatal vált szakmája ki­váló mesterévé, a szocializmus épí­tésének ifjú hősévé. 1954-ben négy falusi fiatalt tüntetett ki államunk a Szocialista Munka Hőse aranycsil­lagával. Köztük Van Sziveri Kál­mán, a mágocsi Rákosi TSZ elnö­ke, aki itt ül közöttünk a kongresz- szuson. Több dolgozó parasztfiatal kapott Munka Vörös Zászló Érdem­rendet, köztük ifj. Köntés József, a Jászkiséri Gépállomás fiatal trakto­rosa. Elvtársak! Eredményeink —foly­tatta • Gosztonyi János —, melyekről Szakali elvtárs szólott & Központi Vezetőség beszámolójában, s ame­lyeket az imént is említettünk — mindenekelőtt a párt vezetésének, a párt gondoskodásának köszönhe­tők. Az elmúlt tíz esztendőben nem volt olyan időszak, amikor dol­gozó parasztifjúságunk, ifjúsági szövetségünk ne érezte volna harcokban edzett pártunk irá­nyító, segítő kezét. A párt politikája lelkesítette falun a szocialista építőmunka ifjú él­harcosait, a falusi diszistákat, ami­kor országos jelentőségű termelési mozgalmakat kezdeményeztek a ter­méshozamok emelése érdekében. melőszövetkezeti tagok nevelését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiata­lok egy része, megtorpanva a kez­deti nehézségektől, kilépett a ter­melőszövetkezetből. Dolgozó parasztifjúságunk neve­lésében is nagy károkat okozott a jobboldali elhajlás. Azok, a pártunk parasztpolitikáját eltorzító jobboldali nézetek, amelye­ket Nagy Imre elvtárs és követői hirdettek,, átmenetileg elhomályosí­tották parasztit jóságunk egy része előtt a szocializmus világos távla­tait. Pártunk szétzúzta e káros né­zeteket és ismételten megmutatta, hogy a dolgozó parasztság, a dolgozó parasztfiatalok felemelkedésének, boldo­gabb jövőjének egyetlen útja a szövetkezeti út, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. íme, nézzük, hogyan él- a ceglédi Nagy Sztálin Termelőszövetkezet 156 fiatalja? A szövetkezetben tavaly egy főre átlagosan 350 munkaegy­ség jutott és minden munkaegység 30,93 forintot ért! 1,57 kg kukoricát, közel 2 kg búzát, 1,5 kg burgonyát, 6 dkg cukrot, 40 dkg hagymát, fél liter bort, 2 deci pálinkát és 7 fo­rintnyi készpénzt kaptak egy mun­kaegységre, nem számítva a zöld­ségféléket, gyümölcsöt. 36 fiatal vett új télikabátot, nyolcán kerék­párt, öten rádiót. Nagy Erzsébet — aki két éve termelőszövetkezeti tag — teljes hálószoba bútort vásárolt és lehetne tovább folytatni a sort. De ne gondolja senki, hogy a jö­vedelem egyedül képet ad a ceglédi Nagy Sztálin fiataljainak életéről. Minden főbb mezőgazdasági munkát géppel végeznek s ez egyre inkább megszabadítja őket a látástól-vaku- lásig tartó nehéz fizikai munkától. A szövetkezetben eleven sportélet folyik. Két csapatra való futball-, férfi, női röplabda-, asztalitenisz-, sakk- és atlétikai felszerelés áll a fiatalok rendelkezésére. Tavaly eb­ben a termelőszövetkezetben egy- egy fiatal 55 mozieiőadást látott. Szép kultúrházuk, jó kultúr- és tánccsoportjuk van. S nemcsak a ceglédi Nagy Sztálin fiataljai élnek így, hiszen az ország­ban számos olyan termelőszövetke­zet van, amelynek jövedelme lénye­gesen magasabb, mint a ceglédi Nagy Sztálin TSZ-é. Tudjuk, még nincs mindenhol így. Uj életet épí­teni a régi helyébe nem megy egyik napról a másikra, s • nem megy a nehézségek, akadályok leküzdése nélkül. De a nagyüzemi szocialistái mező­gazdaság előbb-utóbb mindenütt megnyitja a dolgozó parasztif­júság előtt a felemelkedés kapu­ját. És éppen az ifjúságra vár e tekintetben úttörő hivatás. Az ifjúság nagyszerű jellemvoná­sa, hogy különösen fogékony az új iránt. Ez az ifjú élet természetes ve­lejárója, s ilyen a mi ifjúságunk is. Rákosi elvtárs arra tanít bennün­ket, hogy »az ifjúságnak merészebb a szemhatára .... az ifjúság fogé­konyabb az új iránt és ezt a fogé­konyságot ki kell fejleszteni«. Ha ösztönözzük, bátorítjuk a dolgozó parasztfiataloknak ezt a tulajdonsá­gát, az elsők között készek szakí­tani a kisparaszti gazdaság elmara­dottságával, szűk korlátáival. De ugyanakkor nem szabad elfe­lejteni, hogy ifjúságunkra is hatnak még a régi szokások, a régi szem­lélet. Ezért már az úttörő csapatok­ban és később, a DlSZ-szervezetek- ben be kell oltanunk a fiatalokba a közösségi szellemet. Az ifjúsági szövetség legyen olyan iskola, ahol a dolgozó pa­rasztfiatalok a közös munkában elsajátítják azt a képességet, hogy másokkal együtt dolgozza­nak és cselekedeteiket, egyéni érdekeiket összeegyeztessék a közösség érdekével. A DISZ feladata, hogy szüntele­nül terjessze az egyénileg dolgozó parasztfiatalok !között a szövetke­zeti gazdálkodás eszméjét, a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a Szovjetunió szocialista mezőgazdasá­gának, valamint jól dolgozó terme­lőszövetkezeteink példáján bizonyít­va a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét és nagyszerű távlatait. Szövetségünk minden aktivistá­ja, a DISZ minden lapja és ki­adványa legyen a szövetkezeti gazdálkodás bátor szószólója. Fiatal íróinktól, művészeinktől is azt várjuk, hogy segítsék alkotásaik­kal e feladat megoldását. Minden ékes szónál eredménye­sebb, ha a dolgozó parasztfiatalok személyesen győződnek meg a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről. Ezért a termelőszövetkezeti fiatalok­nak szoros baráti kapcsolatot kell teremteniük az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) A kommunisták járjanak as élen Balatonssárssón is A balatonszárszói kommunisták a párthatározat megjelenése utáni napon pártcsoportértekezleten vitatták meg a határozatot. A megbeszé­lés igen eredményes volt, s a kommunisták növekvő aktivitását ered­ményezte. Vasárnap már ennek nyomán indultak ki a községbe és lá­togattak meg egy-egy dolgozó parasztot és magyarázták meg a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásra való áttérés szükségességét. E látogatás során kézzelfogható eredmény ugyan nem született, még nem lépett be új tag a tsz-be, de az is becsülendő eredmény, hogy e napon minden kommunista tsz-tag agitált a termelőszövetkezet mel­lett. j Két gondja van a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Az egyik az, hogy új szövetkezetei alakítsanak-e, vagy a Békébe lépjenek. Számos érv szól amellett, hogy a tapasztalt, gazdasági alappal rendel­kező tsz-be lépjenek. G-ondot okoz az is a balatonszárszóiaknak, hogy a szövetkezésre való áttérésben vajon a kommunisták miért nem mu­tatnak példát? Pákozdi Gyula elvtárs például szintén nem zárkózik el a belépés gondolatától, de a többiekre vár. Ez bizony nem serkenti a pártonkívülieket a belépésre. Pákozdi elvtárs és a többi kommunista szívlelje meg pártunk tanítását, amely a párttag kötelességéül szabja meg, hogy mindenben élen járjon, s ez vonatkozik a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésére is. i A Lengyeltóti Gépállomáson a KV határosat nyomán munkatervet késsítenek A Lengyeltóti Gépállomáson a pártszervezet vezetősége volt az el­ső, amely nemcsak olvasta, hanem meg is vitatta a KV határozatát. Miután vezetőségi ülésen is megbeszélték. a tennivalókat, úgy döntöt­tek, hogy nem elég a határozat egyszeri elolvasása, a pártszervezetnek igen részletes, alapos munkatervet kell készítenie a végrehajtásra. S hogy ez így történhessen, megállapodtak, hogy minden vezetőségi tag még egyszer elolvassa a határozatot, jegyzetet készít belőle, amelyhez mindjárt hozzáfűzi a maga javaslatát is. így ülnek össze a napokban egy újabb megbeszélésre és készítik el munkatervüket is. Mátés elv­társ, párttitkárhelyettes még nem nyilatkozik, hogy mit akarnak ten­ni. Arról beszél, hogy a gépállomás minden kommunistája nagy örömmel fogadta a Központi Vezetőség határozatát, főleg azért, mert kimondja, hogy a gépállomás teljes egészében felelős a tsz-ek terme­lési eredményeiért. A somogyvári tss-ek géppel aratnak és tagosítást tervesnek A párt politikájáért való harc a DISZ munkájának alapja, további sikereink forrása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom