Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. június 17. Tanácskozik a DISZ II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Sajnos meg kell állapítanunk, hogy termelőszövetkezeteink jelen­tős részében még egyáltalán nincs DISZ-szervezet. Vannak DISZ-ve- zetők, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a tsz-ek nagyrészében nincse­nek fiatalok. Gosztonyi elvtárs ezután példák­kal bizonyította be, hogy nem a fia­talság kis létszáma az oka annak, hogy sok tsz nélkülözi még a DISZ szervezet segítségét. Ennek oka el­sősorban szövetségünk munkájában keresendő. El kell ismernünk, hogy az elmúlt másfél évben a Központi Vezetőség nem fordított kellő fi­gyelmet a tsz DISZ-szervezetek megalakítására és megerősítésére. Ennek hatása érezhető volt a DISZ bizottságok munkájában is. Kong­resszusunk egyik fontos feladata —* mondotta —, hogy ismételten rá­irányítsa a figyelmet a termelőszö­vetkezeti DISZ-szervezetekre. El kell érnünk, hogy a kong­resszust követően a tsz-ek több­ségében, mindenütt, ahol ötnél több fiatal van, létrejöjjenek, megerősödjenek a DlSZ-szerve- zetek vagy DlSZ-csoportok. Elvtársak! Az utóbbi hetekben az ország különböző részéből érkeztek hírek, hogy — szakítva a régi, meg­szokott úttal — egyre több diszista, fiatal lépi át a termelőszövetkezet küszöbét. Nem egy helyen a falusi DISZ-szervezet titkárának elhatáro­zását követve kérték a diszisták fel­vételüket a termelőszövetkezetbe. Dolgozzunk tehát úgy, hogy a pél­damutató kezdeményezéseket egyre több fiatal, egyre több DISZ-tag kövesse. Elvtársak! Pártunk III. kongresz- szusa és Központi Vezetőségének ez év júniusi határozata hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egyidejűleg meg kell oldani a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztését. E feladat azt követeli tőlünk, hogy a dolgozó parasztifjúság százezres tömegeit példamutató munkára neveljük. A diszisták legyenek élenjárók a mezőgazdasági munkában Az I. kongresszus óta eltelt öt esz­tendő alatt falusi szervezeteink je­lentős része eredményesen vett részt a mezőgazdasági munkában. A disz­isták, fiatalok és úttörők tíz- és százezrei kapcsolódtak be évről év­re az ország fásításába és csupán tavaly mintegy húszmillió facseme­tét és suhángot ültettek el. Az el­múlt öt esztendőben évenként átlag kétezer önkéntes • ifjúsági aratóbri­gád dolgozott, s mintegy nyolcvan- ezer úttörő vett részt a kalászgyűj­tésben. Az ifjúsági cséplő munkacsa­patok első országos versenyében 2197 brigád, 62 000 tagjával mintegy ötmillió mázsa (gabonát csépelt, el. Szervezeteink többszáz diszistát és fiatalt küldtek az állattenyésztésbe. A DISZ-szervezetek igen sok falu-1 ban védnökséget vállaltak a lege­lők és rétek ápolása felett. Kima­gasló eredményt (hozott az első or­szágos ifjúsági silózó-verseny, mely­ben 1440 ifjúsági brigád vett részt. A diszisták és fiatalok több mint egymillió köbméter silótakarmányt készítettek, harmincötször annyit, mint amennyi 1939-ben az egész or­szág silótakarmánykészlete volt! Termelési mozgalmaink sikere a dolgozó parasztifjúság lelkes, áldo­zatkész munkája mellett elsősorban annak köszönhető, -hogy a Komszo- mol tapasztalatait és módszereit al­kalmazzuk. Ifjúsági szövetségünk több vezetőjének, köztük megyei és járási titkárainknak alkalmuk volt közvetlenül is tanulmányozni a Komszomol falusi munkáját. Gosztonyi János ezután hangsú­lyozta, hogy a jövőben még fokozot­tabb mértékben felhasználja a DISZ a Komszomol gazdag tapasztalatait. Elvtársak! Az elmúlt év tapasz­talatai alapján akkor vehetünk részt legeredményesebben a júniusi párt- határozat végrehajtásában, ha a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének néhány fontosabb feladatára össz­pontosítjuk az ifjúság, a DISZ ere­jének döntő részét. A kenyérgabonatermelésben most közvetlenül előttünk álló feladat az, hogy időben és veszteség nélkül vé­gezzük el az aratást, cséplést. A falusi DISZ-szervezetek ezért a következő hetekben erejük jelentős részét az ifjú kombájnisták és ara­tógépkezelők. az ifjúsági aratóbrigá­dok és cséplő munkacsapatok segí­tésére fordítsák. Javasoljuk a kongresszusnak, hogy hirdesse meg az ifjúsági csép­lő munkacsapatok második orszá­gos versenyét. (Nagy taps.) Állattenyésztésünk fejlesztése, a szilárd takarmánybázis biztosítása érdekében az idén újra megszervezzük az országos ifjúsági silózási ver­senyt. A tavalyi eredmények feljogosíta­nak arra, hogy javasoljuk: a DISZ vállaljon védnökséget az országos silózási terv teljesítése felett. (Nagy taps.) Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata célul tűzte ki, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 1956-ban a vetésterületnek legalább felén a magasabb terméshozamot eredmé­nyező négyzetes fészkes eljárással vessék a kukoricát. Ezért javasoljuk a kongresszusnak: ifjúsági szövetsé­günk vállaljon kötelezettséget arra, hogy 1956-ban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ifjúsági brigádjai és munkacsapatai százezer kát. hold vetésterületen biztosítják a kukorica négyzetes fészkes veté­sét. Ennek érdekében a DlSZ-szerve- zetek már a télen hozzák létre az ifjúsági brigádokat és munkacsapa­tokat. Ismertessék meg velük a ku­koricatermelés új, élenjáró módsze­reit. Szervezzenek közöttük ver­senyt a magasabb termésátlagok el­éréséért s a versengés vegye kezde­tét már a trágyakihordás idején. Az országos termelési mozgalmak mellett a Bács-Borsod és Szabolcs megyei DISZ-szervezetek példájára ki kell szélesíteni az adott terüle­tek sajátosságait figyelembe '-evő helyi akciókat, különösen gyümölcs­ös burgonyatermelésünk növelése és szőlőtelepítésünk segítése érdekében. A lakosság jobb zöldségellátásáért kívánatos lenne, ha több megyebi­zottság a Komszomol tapasztalatai alapján a fiatalok ügyévé tenné a tőzeges tápkockák készítését. A szövetkezeti, a gépállomás! és az állami gazdasági fiatalok feladatairól A szövetkezeti diszisták megtisz­telő hivatása, hogy leküzdve a gépi munkától való idegenkedést, segít­sék a rendelkezésre álló gépek maxi­mális kihasználását, elsajátítsák és bátran alkalmazzák a mezőgazda- sági termelés élenjáró módszereit. A szövetkezeti DISZ-szervezetek őrködjenek a működési alapsza­bály betartása, a közös vagyon felett és lépjenek fel minden olyan tö­rekvéssel szemben, amely, ha át­menetileg növelné is a tagok jöve­delmét, aláássa a közös vagyon gya­rapodását. Törekedjenek arra, hogy a fiatalok, családtagok is részt ve­gyenek a közös munkában és kö­zülük minél többen lépjenek be tagként is a termelőszövetkezetbe. A tsz DISZ-szervezetek törődjenek a fiatalok érdekeinek védelmével is. A mezőgazdaság szocialista átala­kításában, a termelés növelésében nagy felelősség hárul a gépállomá­sok DISZ-szervezeteire. A diszisták többsége érzi is ezt a felelősséget. Ezt bizonyítja az ifjú traktorosok és traktoros brigádok első országos versenye is. Ehhez a versenyhez több mint ezer brigád és több mint tízezer traktoros csatlakozott. Az ifjúsági brigádok többsége határidő előtt teljesítette tavaszi tervét. De nem lehet, elvtársak, szó nél­kül elmenni amellett, hogy még sok fiatal traktorista nem használja ki jól a gépét, pazarolja az üzemanya­got, nem érez felelősséget az általa megmunkált földek hozamáért. Ezért a gépállomási DlSZ-szervezetek- nek több gondot kell fordítaniuk a fiatal traktorosok nevelésére. Az ifjú traktorosok versenyét to­vábbfejlesztve kell biztosítaniuk a gépek fokozottabb kihasználását, a gépi munka minőségének javítását és önköltségéinek csökkentését. Növelni kell az ifjú trafctoriis+ák felelősség- érzetét a tsz-ek egész gazdálkodása iránt. Ezek jelentik ma fiatal trak­toristáink legfőbb feladatát. így vál­hatnak a mezőgazdaság gépesítésé­nek igaz, lelkes úttörőivé. A fiatal traktoristák között vég­zett munkánk megjavításának fon­tos feltétele, hogy lényegesen töb­bet törődjünk -a traktorosképző MTíH-initézetekkel, az ott folyó okta­tó-nevelő munkával. Ifjúsági szövet­ségünk kötelessége, hogy évről évre a legjobb dLszistákai küldje a gép­állomásokra dolgozni, akik kiválóan elsajátítják a gépek kezelését és akikből kikovácsoiódik az a törzs- gárda, amely büszkén; vállalja, s élethivatásának tekinti a traktorista munkát. Pártunk Központi Vezetőségének -legutóbbi határozata nagy feladato­kat ró .az állami gazdaságokra. Az állami gazdaságok DISZ- szervezeteinek többségé nem vé­gez rendszeres nevelőmunkát, tevékenységük leszűkül az ál­landó munkások kis csoportjára. A mezőgazdaság szocialista szektorainak előtérbe helyezése nem jelenti, hogy elhanyagolhatjuk az egyénileg gazdálkodó paraszt­fiatalok termelésének segítését. Figyelembe véve, hagy a dolgozó pa­rasztifjúság döntő többsége egyéni gazdaságban dolgozik, ;a Diszknek nem szabad megfeledkeznie az egyé­nileg gazdálkodó parasztifjúság ter­melőmunkájának segítéséről. A jövőben nagyobb számmal keli Elvtársak! A nagyüzemi mezőgaz­daság törvényszerűen megköveteli a technika, a növénytermelés és állat­tenyésztés legújabb módszereinek elsajátítását. Az ifjúság feladata, hogy mint a jövő szakembere, tanuljon és mielőbb megszerezze ezeket az ismereteket. Ezért a jelentőségét megillető ma­gaslatra keb emelni a DISZ mun­kájában a dolgozó parasztifjak és leányok szakoktatását. A gépállomások DlSZ-szerveze- tei biztosítsák, hogy az ifjú traktorlsták és gépkezelők teljes létszámmal vegyenek részt a technikai tanfolyamokon. Gosztonyi elvtárs ezután az egy­re élesedő osztályharciról ’beszélt. Központi Vezetőségünk dicsőség- könyve kegyelettel őrzii Tafcó Brigit­ta és Gyenes István, a Beregi Ál­lami Gazdaság kiváló dolgozóinak emlékét — mondotta —, akik szor­galmas munkájuk közben aljas ku-- lákmerénylet áldozatai lettek. Em­lékük figyelmeztet bennünket arra, hogy egy percre se szűnjünk meg fo­kozni a fiatalok éberségét sfi osztályellenséggel szemben. Ismeretes, hogy 1953. júniusig óta a falusi reakció, elsősorban a ku- lákság, a jobboldali nézetek hatá­sára fokozta ellenséges tevékenysé­gét. Erősödött a párt, a munlkás­Gosztonyi elvtárs ezután a DISZ és á (panaisztiifjúság kapcsolatainak fontosságáról .beszélt, majd így folytatta: Áz elmúlt öt év alatt — különö­sen. az utóbbi hónapokban — erő­södött a DISZ és a dolgozó paraszt- iitfljíúsáig kapcsolatai. Az utolsó há­rom hónapban is több mint hatvan­ezer dolgozó paraszitfiatal lépett be falusi DISZ_szervezeteinkbe. A dolgozó parasztifjúság nagy többsége azonban még nem tagja szövetségünknek. Az egyénileg dol­gozó parasztfiatailoknak csupán 17,5 százaléka, a mezőgazdaság szociaüs­A DlSZ-bizottságck vessenek vé­get az állami gazdasági DlSZ-szer- vezetek elhanyagolásának. Erősítsék meg úgy a szervezeteket, hogy ezek —: az állami gazdaságok veszteség- mentes termelése érdekében — ké­pesek legyenek az egész ifjúságot, bevonni a tervek teljesítésébe, a munka minőségének javításába, az önköltség csökkentésébe. A diszis­ták kötelessége, hogy harcoljanak a szilárd munkafegyelemért és védjék a szocialista tulajdont. bekapcsolni az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat a korábban már említett országos termelési akciókba. A mezőgazdaság fejlesztése meg­követeli, hogy fokozottabban törődjünk az egyénileg • dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésével és segíte­nünk kell, hogy ők is alkalmaz­ni tudják saját föMiriken az élenjáró agro- és zooíschnikai eljárásokat. A termelőszövetkezeti, állami gazda­sági és területi Dl S Z-szervezet eik törekedjenek airra, hogy minél több fiatal tanuljon a túli hónapokban tanfolyamokon. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében és az ifjúság szakmai ne­velésében egyaránt nagy szerepük van a fiatal mezőgazdasági szak­embereknek. A megyei és járási DlSZ-bizott- ságok közvetlenül felelősek azért, hogy a DISZ-szervezetek minden támogatást megadjanak a fiatal szakembereknek és vonják be őket a helyi szerve­zetek munkájába. osztály elleni rágatamhadjárat, a liermelőszövetkezetek lejáráltása* bzí adófizetés, a beadás és a tervek teljesítésének szabotálása, a speku­láció. Sajnos, a DISZ-szervezetek sok helyen nem vonták le a szükséges következtetéseket az ellenség akna­munkájának felélénküléséből. A falusi DISZ-szervezetek lep­lezzék le a kulákság tevékeny­ségét. Mutassák meg a ravasz- kodó kutak igazi arcát, szer­vezzék meg az önkéntes ifjúsá­gi társadalmi ellenőrzést, hogy elejét vegyék a szabotázsok­nak, megakadályozzák, hogy a kulákok és kupecek (kijátsszák beadási, adófizetési kötelezett­ségüket. ta szektorában dolgozóknak csak 27 százaléka, a falusi lányoknak mind­össze 15 százaléka DISZ-tag. Ez a helyzet — ahogyan pártunk Központi Vezetősége az ifjúság kö­zötti mun,ka megjavításáról szóló határozatában : ‘ megáfflapífotita:i »gyengíti a párt eszmei és politikai befolyását az ifjúság között, s meg­könnyíti az ellenség tevékenységét, az ellenséges nézetek fennmaradá­sát«. Szövetségünk gyenge politikai és szervezeti befolyása is egyik oko­zója annak, hogy a parasztfiatalok között még sokhelyütt él a kispolgári ideoló- | gia, klerikális reakció befolyása, a múlt káros szokásai, az iszá- kosság, a durvaság, a tisztelet­len magatartás az idősebbek, szülők iránt. Az előadó ezután a hibák kijaví­tásának módijáról beszélt. A dolgozó paraszitifjúsáigunk életének döntő eleme a munka — mondotta. — Kö­vetkezésképpen alapszervezeteink elsőrendű fel­adata, hogy a fiatalokat a min­dennapos termelő munkában neveljék szocialista emberré. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk ,az ifjúság életének más fontos elemeit, a fiatalok ne­velésének egyéb fontos eszközeit. A falvak fiatáljai is szeretnek mun­ka után tanulni, jó könyvet olvas­ni, előadásokat hallgatni, táncolni, sportolni Éppen ezért politikai és szervező munkánk központjába a falusi alapszerve­zetek erősítését, fejlesztését kell állítanunk. Biztosítani kell, hogy a falusi szer­vezetek képesek legyenek kielégíteni a parasztíiataiok sokoldalú érdek­lődését. A kultúr- és sportmunka nemcsak érdekes, színes, hasznos szórakozást, tartalmas élményt visz az alapszer- vezetek életébe, hanem segít sora­inkba hozni a DISZ-től még távol­álló fiatalokat. Az ifjúsági 'szövet­ség nevelőmunkájának ezeket a hasznos módszereit sajnos nem na­gyon használtuk az elmúlt eszten­dők során. Falusi DISZ-szervezeteink válja­nak motorjává a parasztifjúság művelődésének, sportjának, s fejlesszék ki saját szervezeti ke­reteik között is a kultúr- és sportmunkát. Ideje érvényt szerezni annak a ren­deletnek, amely szerint a kultúrott­hon igazgatóhelyettese mindenütt a DISZ megbízottja legyen. Falusi sportmunkámk továbbfej­lesztése érdekében biztosítani kell a DlSZ-alap- szervezetek aktív szerepét az egységes falusi sportkörökben. Olyan falvakban, ahol a sportkör még nem működik, a DlSZ-szerve- zeitok aláltítsamiak spoirtcsápatotkat, gondoskodnunk kell az ilyen sport- csapatok számára megfelelő vezetők képzéséről is. _ A dolgozó parasztfiatalok egész­séges, nevelő jellegű szórakozása érdekében tovább keli folytatnunk az ifjúsági találkozók szervezését körzetemként, járásokban, megyék­ben és Budapesten is. S a jövőben egyre inkább ia falusi DlSZ-szerve- zetek váljanak a hagyományos nép­szokások, szüreti mulatságok, külön­böző bálok, ünnepségek rendezőivé is. Kultúr- és sportmunkánk, az if­júság szórakoztatási lehetőségeinek megteremtése természetesen, csak akkor lehet eredményes, ha az if­júság szocialista nevelését szolgálja. Nincs köszönet az olyan kultúr- és sportmunkában, amelyik ön­célúvá válik, kizárólagos helyet foglal el a szervezet életében, amelyik eltereli a fiatalok fi­gyelmét életük fő kérdéseiről, a munkáról, társadalmi kötelezett­ségeikről. A szervezeti életet csak akkor te­hetjük tartalmassá, (vonzóvá, ha alapszervezeteink állandóan részt vállalnak a politikai, termelési fel­adatok végrehajtásában, s ha eze­ket is érdekesen, színesen szervezik meg a fiatalok számára. A DISZ segítse az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is a termelőmunkában A fiatalok sajátítsák el a mezőgazdasági szakmai ismereteket Egy pillanatra se szűnjön meg a harc az osztályellenség ellen A DISZ legfontosabb feladata az alapszervezetek erősítése és az ifjúság nevelése A DISZ foglalkozzon a szervezeten kívüli feladatokkal is Tömegbefolyásunk gyengeségének másik oka, hogy sok DlSZ-alapszer- vezetben helytelenül foglalkoznak a szervezeten kívüli fiatalokkal. Több helyen, így pl. Egyeken az alapszer­vezeti vezetők olyan álláspontra he­lyezkedtek. hogy »maradjunk inkább kevesen, de azok jók legyenek«. Az A'sótekeresi Állami Gazdaság DISZ- vezetői azt tartották, hogy nem ér­demes a szervezeten kívüliekkel »fe1 hígítani« az alapszervezeteket, s hogy' azokat csak akkor kell maii a DTSZ-be felvenni, ha előbb »meg- nevelődnek«. Az övén lehetetlen módszerek nemcsak hogy nem hozzák kőzetébe a fiatalokat, hanem eltaszítják őket ifjúsági szövetségünktől. Számos tervezetünk munkájában komoly hiba, hogy nem veszik eléggé figye­lembe az Ifjúság különböző rétegei­nek, különböző korosztályainak sa­játos igényeit. Ez a fő oka többek között annak, hogy a falusi lányok és húsz éven felüli fiatalok nagy tö­megei még nincsenek a DISZ-ben. Miért van olyan kevés lány falusi DISZ-szervezeteinkben? Sokhelyütt távoltartja a lányokat a DISZ-től a legények udvariatlan, durva maga­tartása. Emiatt, de különösen a klerikális reakció befolyása miatt ír- nem egy helyen a szülők is ellen­zik, hogy lányuk a DISZ-be járjon. A Somogy megyei Tarany köz­ségben és másutt is a falusi pap nem egyszer kiprédikálta azokat a lányokat, akik résztvet- tek a DISZ munkájában. Falusi DISZ-szervezeteink ne i tűrjék, utasítsák vissza a klerikális re­akció ilyen mesterkedéseit. Helyes nevelőmunkával le kell szok­tatni egyes legényeket a lányokkal szembeni modortalan magatartásról. A szervezeti életet is vonzóvá kell tennünk a lányok számára. Alap­szervezeteink rendezzenek ezért kü­lön előadást a lányoknak, őket ér­deklő témákról. A lányok, a fiatalasszonyok ré­szére szervezzenek főző-, sza­bász-, varró-szakköröket, csecse­mőgondozó tanfolyamokat. Von­ják be jobban a lányokat a kul­túr- és sportmunkába, így érhetjük el, hogy a falusi lányok nagyobb számmal jönnek a Dl’SZ- be. Ugyanez vonatkozik a húsz éven felüliekre is. Alapszervezeteink fog­lalkozzanak ezért többet az időseb­beket jobban érdeklő gazdálkodási, termelési problémákkal, a család- alapítás, a családi élet kérdéseivel. Szervezeteink jelentős részének nem sikerült még megfelelő kap­csolatot teremteni a szülőkkel, a fel­nőttekkel. s különösen a pedagógu­sokkal. Enél'kül pedig nehezen le­het megjavítani a szervezeti mun­kát. Tasson hosszú ideig gyenge volt a DISZ-élet. A helyzet akkor válto­zott meg, amikor az újonnan meg­választott vezetőség tagjai sorra iár- ták a szülőket, s megkérték őket, hogy engedjék el a DISZ-be gyer­mekeiket. Az alapszervezet munká­jába bekapcsolódott az egész tan­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom