Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

somon néplap Szombat, IMS. június 11. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Folytatás a 3. oldalról.) zán eredményes csak akkor lesz, ha egyben harcot is jelent a régivel, az elmaradóval és nem utolsósorban a hanyagsággal szemben. A mezőgazdasági szakmai propa­ganda akkor válik a termelés fej­lesztésének igazán jelentős mozgató erejévé, ha olyan tudományra tá­maszkodik, mely közvetlen kapcso­latban van a gyakorlattal és leg­főbb célja, hogy a mezőgazdasági ter­melés számára új módszereket és el­járásokat dolgozzon ki. Sajnos, a magyar mezőgazdasági tudomány — bár sok területen kiváló eredményt ért el — ma még korántsem tölti be ezt a feladatát, ma még kevés az olyan gyakorlatilag hasznosítható eredmény, amelynek bevezetése nagy lépéssel vinné előre a mezőgazdasági termelés hozamainak növelését és főleg a kutatók maguk sem harcol­nak eléggé az elért nem kevés ered­mény gyakorlati felhasználásáért. Emellett másfelől nagy hiba, hogy mezőgazdasági szakmai propaganda irányítói nem törődnek a gyakorlat­ban bevált tudományos eredmények elterjesztésével és alkalmazásával, amelyekkel a mezőgazdasági terme­lés hozamait gyorsan tudnánk emel­ni. Ma még ezen új és haladó mód­szerek bevezetése és elterjesztése a mezőgazdasági szervek jelentős ré­szében, sőt magában a Földművelés- ügyi Minisztériumban és az Állami Gazdaságok Minisztériumában is sokszor közönybe fullad. Már pedig a közöny, halálos ellensége a fejlő­désnek. Pártunk irányításával össznépi üggyé tesszük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés fellenditését A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok megoldása nagy erőfeszí­téseket követel meg egész pártunk­tól. Csak a .párt összes erőinek össze­fogásával és mozgósításával lehet a mezőgazdasági termelés egyidejű fellendítése mellett végrehajtani azt a történelmi jelentőségű forradalmi változást, amelyet a mezőgazdaság kollektivizálása jelent. E téren főfeladat most a falu párt- és állami irányi! ásónak káderek­kel való további hathatós erősí­tése. Olyan káderátcsoportosításra van szükség, amelynek segítségével a pártmunkában tapasztalt szervezők­ké és vezetőlaké nőtt pártkáderek — elsősorban ipari munkások — szá­zával mennek falura, magúkkal vive a pártmunkás politikai szilárdságát, a város magasabb kultúráját, az ipar nagyfokú szervezettségét. A Politikai Bizottság azt javasol­ja a Központi Vezetőségnek, hozzon olyan határozatot, amely szerint a városi, hivatali és üzemi pártszer­vezetek még ebben az évben köte­lesek 1200 kommunistát falusi mun­kára küldeni, akik gépállomási, álla­mi gazdasági igazgatók, termelőszö­vetkezeti elnökök, illetve párttitká­rok lehetnek. A hivatali, üzemi, városi pártszer­vezetekben széleskörű felvilágosító munkát kell folytatni, hogy a kom­munisták megértsék, hogy ,ai mezőgazdaság szocialista, át­szervezése, a mezőgazdasági ter­melés fellendítése óriási jelen­tőségű egész országunk, egész népgazdaságunk fejlődése szem­pontjából. és ily módon el kell érni, hogy azok a kommunisták, akiket a párt falusi munkára küld, ezt a megbízatást megtiszteltetésnek vegyék és annak örömmel tegyenek eleget. Mindenekelőtt politikailag szilárd elvtársakat kell küldeni, olyanokat, akik a gyakorlati párt- vagy gazda­sági munkában megmutatták, hogy van tehetségük és szervezőképessé­gük. A járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek legjelentő­sebb feladata most, hogy a kommu­nistákat harcos kiállásra és példa- mutatásra neveljék és e tekintetben különösen fontos, hogy a még egyé­nileg dolgozó paraszt párttagjainkat meggyőzzék a szövetkezeti út he­lyességéről. Pártunk a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért, a mező- gazdasági termelés fellendítésé­ért folyó nagy munkában bizton épít a falun dolgozó kommunis­tákra, akik az elmúlt évben sok kemény harcot vívtak meg eredményesen és akiknek helytállásától, harcos kiállá­sától függ a mezőgazdaságban jelen­leg előttünk álló feladatok végre­hajtása ás. Pártunk előtt a mezőgazdaság te­rületén két alapvető feladat áll: szo­cialista alapra helyezni a mezőgaz­daságot, ezzel egyidejűleg fellendíte­ni a mezőgazdasági termelést. Ezt a két feladatot egységesen kell és csak egységesen is lehet végrehajta­ni. 1 :1 i A mezőgazdaság szocialista átszer­vezését és a mezőgazdasági terme­lés egyidejű fellendítését azért tűz­hetjük ki célul, mert népgazdasá­gunk, amelyben az uralkodó pozíciók a munkásosztály kezében vannak, állandóan fejlődő szocialista iparra és ezen belül elsősorban fejlett ne­héziparra támaszkodik. Népgazdasá­gunk, szocialista iparunk biztosítani tud a mezőgazdaság számára min­den anyagi lehetőséget, amely a ter­melés fellendítéséhez és a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséhez szükséges. Hála munkásosztályunk­nak a szocialista iparosításban el­ért eredményeiért, mert azok lehető­vé teszik azt, hogy nehéziparunk el tudja látni a mezőgazdaságot szántó- és uni- verzál-traktorok ezreivel, kom­bájnokkal, munkagépekkel, mű­trágyával, megfelelő növényvé­dőszerekkel és minden egyéb fontos termelési eszközzel. A Központi Vezetőség azért tűz­heti ki célul a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és a mezőgaz­dasági termelés fellendítését, mert államhatalmunk szilárdan a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály kezében van. Népi demokra­tikus államunk mint újtípusú mun­káshatalom a párt politikájának vég­rehajtásáért hatalmas arányú poli­tikai és gazdasági szervező munká­ra képes. A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok végrehajthatók, mert a párt mint egész társadalmunk elis­mert vezető ereje, élvezi a dolgozók bizalmát,, e feladatok végrehajtására mozgósítani tudja egész társadal­munkat, munkásosztályunkat, dol­gozó parasztságunkat, néphez hű ér­PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Emeljük a nők körében végzett politikai munka színvonalát Értekezleteken, amikor a tenni­valókról. van szó, majdnem mindig elhangzik, hogy a murakába be keü vonni a nőket is, mert a nők száz­ezres tömegeinek segítsége nélkül nem építhetjük fel a szocializmust. A tettre buzdító szó tehát elhangzik, következhet a valóra váltás. Ez azonban már nem mindenütt olyan egységes, mint a szavakban való ki­állás. Megyénkben még sokhelyütt csak elhangzott szó marad a nők politikai, munkába való bevonása, já­rási pártbizottságaink, pártszerveze­teink nem fordítanak elég gondot a nők politikai nevelésére, szocialista emberré formálására. Pártunk Központi Vezetőségének 1953. november 20-i, a nők között végzendő politikai muhkáról szóló határozata hosszú időre megszabta a pártszervezetek feladatát a nők ne­velésében. Mióta megtárgyalták a határozatot járási pártbizottságaink, azóta egy részük több figyelmet szentel e munkára és értek is el szép eredményeket, egy részük. azon­ban a megtárgyalásnál nemigen ment tovább és még mindig csak az MNDSZ- szervezetek feladatának tekinti a nők politikai nevelését. Kétségtelen, a legtöbb feladat az MNDSZ-re hárul, de egyedül, a párt irányítása, állandó segítsége nélkül nem képes teljesértékű munkát vé­gezni. Somogyiján 352 MNDSZ-szer- vezet csaknem 17 ezer taggal mű­ködik. A szervezetek megoszlása munkaterületenként a következő: 257 községi területi, 8 városi területi. 14 üzemi, 34 termelőszövetkezeti, 10 állami gazdasági, 26 hivatali és 3 vasutas MNDSZ-szervezet van. Ez ha figyelembe vesszük a KÖzpon­telmiségünket. A párt irányításával.ti Vezetőség 1953. novemberi hatá- — a .pártszervezetekre, a kommunis- v rozata előtti szervezetek számát — tákra támaszkodva — a mezőgazda- j igen örvendetes növekedést mutat, ság szocialista átszervezését, a me- > Megállapítható tehát, hogy a hatá- zőgazdasági termelés fellendítését I rozat megjelenése után járási párt­A marcali járásban nem sok se­gítséget kap a nőmozgalom a járási pártbizottságtól. Nem mintha a JB nem látná világo­san a nők politikai nevelésének fon­tosságát, hanem azért, ment rossz a kapcsolat a JB és az MNDSZ kö­zött. Ezzel pedig a nők körében vég­zett politikai munka látja 'kárát. Tűrhetetlen az az állapot is, mely a csurgói járásban van. Bár az agi­táció nem reszortmunka, s nemcsak a JB agit.-prop. osztályának felada­ta, mégis igen hátráltatja a pántha­tározat végrehajtását, hogy már hó­napok óta nincs betöltve ez a mun­kakör a járási bizottságon. A nők politikai nevelésének lebecsülését mutatja ebben a járásban az is, hogy a JB az elmúlt években keveset tö­rődött az MNDSZ káderproblémái­val. A kaposvári, barcsi és a fonyódi járási bizottságoknak is van még tennivalójuk, habár ezekben a járásokban a párt- bizottság első titkárától kezdve ihin- den elvtárs rendszeresen foglalkozik az MNDSZ-szervezetek segítésével, a szervezeten kívüli asszonyok politi­kai nevelésével. E járásokban — mérsékeltebben a tahiban is — rend­szeresen napirendre tűzik a nők körében végzendő politikai munka megbeszélését. Ennek eredményeként politikailag fejlett nőkkel, kommu­nista asszonyokkal erősítik a nő­mozgalmat. A Siófoki Járási Pártbi­zottság határozata nyomán például a siófoki községi pártbizottság tíz kommunista asszonynak pár (megbízatásul az MNDSZ- ben való munkát adta. igazi össznépi üggyé tudjuk tenni. Nem kétséges, hogy a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség pártunk és kormá­nyunk irányításával megoldja mind­azokat a feladatokat, amelyek a me­zőgazdaság területén előttünk álla­nak, megteremti a szocialista mező- gazdaságot és ezzel létrehozza ha­zánkban a szocialista társadalmat és a szocialista népgazdaságot, amely »mindkét lábával a szocialista tala­jon áll«, szocialista iparra és szocia­lista mezőgazdaságra támaszkodik. Jj880. d leq,n(upÁ&l%& ni(ityifav Ivéno — Emlékezés Kaffka Margitra, születésének 75. évfordulója alkalmából — született nem tudta elkísérni utolsó útjára leg- Hangyaboly-ban a haladás másik el­junius 10-én Nagykárolyban a magyar irc- jobb barátját, a legnagyobb magyar lenségével, a klerikalizmussal szá­dalomtörténet mindmáig legnagyobb írónőt. Nemsokára követte ő is. mól le. Mint tudjuk, Kaffka több írónője, Kaffka Margit, egy elszegé- Kaffka Margit nagy tehetsége ko- éven át zárdái életet élt, kitapasztal- nyedett dzsentri család sarja. Apját rán kezd kibontakozni. Kezdetben ta ennek az életnek minden ellent- korán elvesztette, anyja másodszor verseket ír, Szabolcska Mihály és mondását. Ezek a tapasztalatok ér­is férjhezment, de a család egyre Kiss József hatására. Ezt a hatást Idődnek regénnyé a Hangyaboly­romló anyagi helyzetét még ez sem azonban rövidesen levetkőzi: Ady ban. »A Hangyaboly zárdái történet, tudta feltartóztatni. Kaffka szegény Endre tanítványa, igaz híve lesz. amelyben két zárdái növendék sze­lányként nevelődött, tanulni sem tu- Első kötet^ 1903-ban jelent meg, mén keresztül bepillantunk egy szer­előit volna, ha nem vesztik fel in- Versek címmel. Legkiválóbb verse a zetesi nevelőintézet életébe«. gyenes bentlakó növendékként a Pétiké jár című, amit az anyai érzés a regény azt a harcot mutatja be, szatmárnémeti irgalmasrendi apácák melege, őszintesége tesz egyedülálló- amely a nő szabad választásáért, lei­tanítóképzőjébe. De ennek az »ingye- vá költészetünkben. ki, érzelmi életének szabadságáért nes« helynek nagy ára volt: egy esz- juaffkát legnagyobb magyar női folyik. Közben lelepleződik a zárdái tendei ingyenes tanítással kelteti fi- íróvá nem versei, hanem re- élet minden képmutatása, »fülledt zetnie érte és elszenvedni a zárdái gényei tették. Élete főműve, a Szí- légköre«, szemérmetlen vagyonszer- élet minden megaláztatását, képmu- nek és évek, könyvalakban 1912-ben zósi politikája, egyszóval az egész taió álszenteskedését. jelent meg, mely egycsapásra meg- zárdái élet. »A mikrokozmosz nyüzs­Miután letöltötte egyéves ingyenes hódítja az olvasókat és írókat. Ebben gése, a feketeharisnyás lányok, a be- szolgálatát, Budapestre ment es el- a műben reálisan és könyörtelen törőktől holtraijedt apácák riadt szemlélettel mutatja be a dzsentri- futkosása, az elhízott, vörösarcú, sze- íviagyarország pusztulását. Hiteles relmében betegesen sóhajtozó Kuni­képet. ad a »feudalizmus rendszere gunda nővér, sok intrika, zűrzavar, altat nevelt és a kapitalizmusban ön- értelmetlenség, mindez ,kísértetiesen con kapott állást. 1904-ben férjhez- állóvá válni kényszerülő nő helyze- egy nagyobb hangyaboly felbomlott, megy, férjétől azonban rövidesen el- téről és problémáiról«. (Bodnár eszeveszett nyüzsgését idézi« — írja vál, mert férje nem nézte jó szem- György.) iA nőprobléma feltárása róla jellemzésként G. Kelemen Má­méi irodalmi munkásságát. 1910-ben egyébként is egyik legjellemzőbb vo- ria. kisfiával együtt Budapestre költözik, nasa az írónő művészetének, a nő- Kaffka Margitnak ezeken a fő Az első világháború elején ismét kérdés minden írásában szorosan alkotásokon kívül több regénye és férjhezmegy: férjében ezúttal jó összejügg az eszmeiességgel, a társa- novellás-kötete is megjelent (Mária élettársra talál. Férje katonaorvos, dalmi mondanivalóval. A regénynek évei, Állomások, Csendes válságok, ezért csak rövid ideig lehetnek kiváló a szerkesztése is és jól sike- A révnél stb.). Ezekben a művekben együtt, s Kaffka Margit a többi asz- rült jellemek dicsérik Kaffka jel- elítéli az felső világháború véres szonnyal együtt küzd a háború el- lemábrázoló képességét. kegyetlenségeit, tovább boncolja a len, a békéért. A regényt — éppen reálissága nőkérdést. Az előbbi regények szín­Fejtődésere nagy hatással van Ady miatt — nagy ellenszenvvel fogad- vonalát azonban nem éri el velük, barátsága, Móricz Zsigmond nagyra- ták szülővármegyéjének urai, mert t/ affka Margit szocialistának becsülése, lelkesítése. Velük együtt az alakokban magukra ismertek. vallotta magát. Eljutott a reménykedve várja a forradalmat: Móricz Zsigmond és Ady Endre munkásmozgalom jelentőségének fel- szocialistának vallja magát. Az azonban nagyra értékelik, dicsérő, ismeréséig és haláláig harcolt az or- 1918-as októberi forradalmat lelkesen elismerő, bátorító, biztató szavakkal szág átalakításáért legjobbjaink: Ady köszönti, de a proletárforradalmat mulatnak rá a könyv igazi értéké- és Móricz Zsigmonddal szoros ba- már nem éri meg: 1918. november re. Kaffkának ez elég, hogy bátran rútságban. Kíméletlen szókimondá- végén fiával együtt a spanyolnátha megírja következő nagy művét, a sa, a nőprobléma feltárása és nagy ágyba dönti, s december 1-én, 38 Hangyabolyt, mely 1916-ban jelenik írói tehetsége méltóvá tette arra, éves korában meghal. Temetésén meg. hogy Schöpflin Aladár kijelentse ró­Móricz Zsigmond és Babits Mihály Amint a Színek és évek-ben saját Ui: »Nincs ilyen asszonyias író több, végezte a polgári iskolai tanárkép­zőt. Ekkor már rendszeresen írt, fő­ként verseket és elöeszéléseket. A tanárképző elvégzése után Miskol­búcsúztatták, A nagybeteg Ady már osztálykötöttségével, ugyanígy a talán az egész világon«. bizottságaink első segítsége új szer­vezetek alakulásában nyilvánult meg. E téren különösen a tabi és a kaposvári JB segítsége igen értékes. A tabi járásban az MNDSZ-szerve­zetek száma ennek nyomán 13-ra, a kaposvári járásban pedig 10-re emel­kedett. Ha a számok tükrében vizs­gáljuk a segítséget, kiderül, hogy a barcsi, a csurgói és a fonyódi JB nem adott kellő támogatást új szervezetek létrehozásához. A járási bizottságok, ha végre akarják hajtani, illetve az alapszer­vezetekkel végre akarják hajtatni a nők körében végzendő politikai mun­káról szóló KV-határozatot, elsődle­ges feladatuk, hogy a határozatot ne csak a JB tárgyalja, hanem az alap­szervezetek is, s végrehajtásának rendszeres ellenőrzését követelje meg tőlük. Noha a Fonyódi Járási Pártbizottság rendszeresen segíti az MNDSZ járási elnök munkáját, s gondot fordít arra, hogy a párt ve­zetése érvényesüljön a szervezetek­ben, hogy megfelelő politikai tartal­ma legyen a nőmunkának, vannak hibák még ebben a járásban is. Hagyják például, hogy a járás egyik legjobb tsz-ében, az öreglaki Ifjú Gárdában a vezetőség ne járuljon hozzá a tsz MNDSZ-szervezetének megalakításához. Pedig az Ifjú Gár­da-beli asszonyok, lányok, akik pél­dásan részt vesznek a közös mun­kában, akik közül sokan felveszik a versenyt a férfiakkal, politikai ne­velőmunka hatására még lelkesebb zászlóvivői lehetnének a nagyüzemi gazdálkodás ügyének. A többi járás még kevesebbet tett e párthatározat. végrehajtásáért, Bálványoson a községi pártvezetőség titkára, Erdős elvtárs, iskolaigazgató felesége mutat dicséretes és köve­tendő példát az MNDSZ megerősí­tésében. Felvilágosító szavai nyomán 15 asszony kérte felvételét a szerve­zetbe. A nők részvétele nélkül nem le­het felépíteni a szocializmust —- ta­nítják a marxizmus—léninizmus klasszikusai. Többségükbén megér­tették ezt a tanítást pártszerveze­teink, kommunista asszonyaink, akik különösen a Központi Vezetőség 1953. november 20-i határozata óta sokat tesznek azért, hogy okos szó­val, pártunk politikájának megma­gyarázásával mind több hazáját sze­rető nőt bevonjanak szocializmust építő, békét védelmező nagyszerű ter­veink megvalósításába. Azonban még kevés, amit eddig tettek. Vannak azonban még járási pártbizottságok, pártszervezetek, amelyek a pártha­tározat ellenére is lebecsülik a nők politikai nevelését, vannak még kommunista nők, akik kizárólag az MNDSZ feladatának tartják a pár- tonkívüli és szervezetenkívüli nők körében végzendő politikai munkát. Meg kell érteniük ezeknek az elv- társaknak, hogy pártunk sokkal ál­dozatosabb helytállást kíván tőlük. Gondoljanak Lenin elvtárs tanítá­sára, akik a nők politikai neveléséről a következőket mondotta: »A szovjet hatalom megkezdett munkája csak akkor vihető elő­re, ha a nők százai helyett a nők milliói és milliói fognak részt- venni benne Oroszországban. Meggyőződésünk, hogy akkor maradandó lesz a szocialista építés ügye...« Ne tévesszük szem elől a marxiz­mus—léninizmus tanítását és hajts UK <i végre következetesen a Központi Ve­zetőség 1953. november 20-i hatá­rozatát, emeljük magasra a nők kö­rében végzett .politikai munka meny- nyiségi és minőségi színvonalát. Pócza Jánosné. NAGYSZERŰ ÚJ TERVEK A JUBILÁLÓ MSZT MUNKÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZ1ESÉERT A tízéves fennállását ünneplő MSZT a dolgozók egyre szélesebb köreibe juttatja el a szovjet kultúra eredményeit, népszerűsíti az élenjáró termelési módszereket, terjeszti a be­vált szovjet tapasztalatokat. A dolgozók között 1954—1955-ben mintegy 1200 irodalmi, történelmi és földrajzi szakkör működött, majd­nem 45 000 hallgatóval. A nagy ér­deklődés miatt jövőre az MSZT ki­szélesíti a szakkörök munkásságát és újabb területeket kapcsol be. Lesznek irodalmi és zenei szakkörök is. A természet- és társadalomtudo­mányi szakkörökben a szovjet nép nagy múltját, a szovjet technika vívmányait, a szovjet paraszt életét és az atomenergiának az ember szolgálatába állítását ismertetik. A Szovjetunió földrajzával foglalkozó szakkörökben »Utazás a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségé­nek területén« címmel tárják a hall­gatók elé a Szovjetunió 16 köztársa­ságának földrajzáról a legfontosabb tudnivalókat, »Változtatások a Szovjetunió térképén« címmel az-új szovjet városokról, ipari és egyéb létesítményekről számolnak be. Különösen a dolgozó nők között tarthatnak nagy népszerűségre szá­mot a szovjet nők é.etével foglalko­zó szakkörök, amelyekben a házas­ságról, az anya- és csecsemővéde­lemről, a szovjet asszonyok háztar­tásáról és egészségének védelméről hallanak majd értékes előadásokat.. Beszámolnak a szovjet rákkutatás eredményeiről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom