Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

Szombat, 1855. június 11. SOMOGYI NÉPLAP A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Folytatás a 2. oldalról.) mind magasabb igényekhez képest az ellátás megfelelő lenne. Mi az oka ennek? Emelnünk kell 8 takarmány­növények termésátlagait Állatállományunk számszerűleg el­érte, sőt túl is haladta a falszabadu­lás előtti mennyiséget. Ez az állo­mány jóval nagyobb hozamok eléré­sére képes, termelőképességét azon­ban még távolról sem használjuk ki, főleg azért, mert nem termelünk megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt. Ebbe a helyzetbe nem nyugodha­tunk bele. Takarmányszükségletünk biztosításának nem lehet módja a vetésterületek növelése, mert többi növényeink, területét sem csökkent­hetjük. Az a feladatunk, hogy a mosta­ni takarmány-vetésterületeken a helyileg megtermelhető legér­tékesebb, legtöbb tápanyagot adó takarmánynövényeket ter­meljük, azok termésátlagait fel­emeljük és így teremtsünk szilárd alapot az állati termékek termelésének jelen­tős fokozásához. Takarmánynövényeink közül a ku­korica és lucerna a legértékesebb, ezért más, kevésbé értékes takar­mánynövények rovására elsősorban ezek vetésterületét kell növelni és fokozni termésátlagukat. A kukoricatermés átlagai az el­múlt évtizedekben alig növekedtek, pedig úgyszólván nincs még olyan növényünk, amelynek termésátlagát úgy . fokozhatnánk, mint a kukori­cáét. Mit keli tennünk a nagy átlag­termések eléréséhez a kukorica termelésében? Mindenekelőtt országosan alkal­mazni kell mindazokat az agrotech­nikai eljárásokat, amelyekkel bizto­sítani lehet a magas kukoricater­mést: őszi trágyázás, őszi mélyszán­tás, jó vetőmag, legalább háromszori kapálás és nyári gazoló kapálás, a kukorica idejében való törése és a szár haladéktalan felhasználása siló­takarmány készítésére. Az állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben a fejlettebb termelési eljárások alkalmazásával még további nagy lehetőségek van­nak a kukoricatermelés Tokozásánál. Ilyen elsősorban a kukorica négyzetes fészkes vetése, ami lehetővé teszi a gépesített nö­vényápolást és ezzel a munka termelékenységét mintegy két­szeresére fokozhatjuk. A múlt évben a Baranya megye mo­hácsi járásában lévő Bolyi Állami Gazdaságban a négyzetesen vetett kukorica 27,3 mázsás átlagtermést hozott a sorosan vetett kukorica 15,2 mázsájával szemben, egyidejűleg a négyzetesen művelt kukorica ön­költsége ebben a gazdaságban alig érte el a sorosművelési kukorica ön­költségének felét. A fajtaheterózis kukoricavetőmag használatával már igen sok terme­lőszövetkezet és állami gazdaság ért el jó eredményt és a jövő évben már 500—600 000 kát. hold bevetéséhez szükséges vetőmaggal rendelkezünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az egyszerű heterózis kukorica^ vetőmag használata 10—15 szá­zalékkal növeli a termést. Ennél nagyobb hasznot hajthat és 20—25 százalékos terméstöbbletet je­lenthet a beltenyésztéses hibrid ku­korica, amelynek előállítására nagy- jelentőségű munka folyik a Marton- vásári Növénytermelési Kutató In­tézetben. Ez az intézet állította elő a kiváló termőképességű M—5-ös beltenyésztéses hibrid kukoricavető­magot, amelyből 1957-re már 100 000 kát. hold vetéséhez elegendő vető­magot szaporíthatunk el. A kukoricatermelés mellett a szálastakarmány növényei kö­zül legnagyobb figyelmet a lu­cerna termelésére kell fordíta­nunk. A szálastakarmányok vetésterületén belül e növény vetésterületi arányát kell elsősorban növelnünk és sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a betakarítási veszteségek csökkentésé­re is. A takarmánytermelés, elsősorban a kukoricatermelés növelésére tá­maszkodva minden lehetőségünk megvan arra, hogy továbbfejlesszük állatállományunkat és növeljük az állattenyésztés hozamát minden fontos állattenyésztési ág­ban. Az 1953. decemberi határozat megjelenése óta a növénytermelés­hez hasonlóan állattenyésztésünk több fontos ágában is jelentős ered­ményt értünk el. Sertés- és baromfiállományunk: — dolgozó parasztságunk állattenyész­tési kedvének növekedése folytán — a határozatban előírtaknak megfe­lelően alakult, s nőtt lóállományunk is. Nincs azonban megfelelő előreha­ladás — sőt visszaesés tapasztalható — az állattenyésztés legfontosabb ágában, a szarvasmarhatenyésztés­ben. Különösen rossz a szarvasmar­haállományon belül a tehenek ará­nya: a tehén és előhasi üsző az össz- állománynak mindössze 45,7 száza­léka. A tehénállomány csökkenés ében szerepet játszik az is, hogy a mező- gazdaságot irányító szervek: a Föld­művelésügyi Minisztérium, elsősor­ban az állattenyésztésért felelős miniszterhelyettes, Magyari András elvtárs, a megyei tanácsok és a me­zőgazdasági igazgatóságok, valamint a megyei pártbizottságok nem fog­lalkoztak és még ma sem foglalkoz­nak > kielégítően a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztésével. Egyes me­gyékben, olyan káros begyűjtési és felvá­sárlási gyakorlat alakult ki, hogy a begyűjtési, illetve a fel* vásárlási terveket a szarvasmar­haállomány, különösen a tehén- állomány rovására igyekeznek teljesíteni. Mindezekért súlyos felelősség terheli a Begyűjtési és Élelmiszeripari Mi­nisztériumot — személy szerint Mi­hályi Lászlót, az Állatforgalmi Igaz­gatóság vezetőjét, valamint e két ■minisztérium vidéki begyűjtő és fel­vásárló szerveinek vezetőit, akik a könnyebb ellenállás irányában ha­ladva ily módon akarták pótolni a sertésbegy űjtésben mutatkozó elma­radást. A szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tése érdekében mindenekelőtt ezen a tűrhetetlen helyzeten keli változ­tatnunk. Meg kell óvnunk a tehénállo­mányt. Ezért a húsbeadási terveket más állattenyésztési, ágak, elsősorban a sertésbeadás, a nagyobb ökörkivágás, a tinó- és faikanövendék-állomány magasabb súlyra való hizlalása, ál­talában a vágósúly növelése érdeké­ben kell biztosítanunk. Az üszőnevelés előkészítése ér­dekében a határozati javaslat intéz­kedéseket tartalmaz olyan üszőneve­lési szerződéses akció megindításá­ra, amely a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat fokozottan érdekeltté teszi az üsző­nevelésben. E célt szolgálja az a ja­vaslat is, hogy az eddig egyéves kor­ban 400 forintos üszőnevelési adó- kedvezményt a jövőben féléves kor­tól kezdve írjuk az üszőtartók javá­ra és azt 600 forintra emeljük. A húsbeadási tervek maradéktalan tel­jesítésének biztosítása a tervezettnél nagyobb állatkivágás nélkül — meg­követeli a vágósúly emelését. Min­den lehetőség megvan arra, hogy a szarvasmarhánál a vágósúlyt dara­bonként egy mázsával emeljük: ez negyedévi hússzükségletünket fedez­né, egyidejűleg javítaná a marha­hús minőségét, ez egymagában is megszüntetné a húselíátási zavaro­kat. A hús mellett a szarvasmarhate- nyésztés legfontosabb terméke a tei A tehénállományunk zömét képező jótejelőképességéről ismert magyar piros-tarka marha megfelelő te­nyésztésével és gondozásával jelen­tősen meg tudjuk emelni a tejter­melést- és ezzel a tej és tejtermékek fogyasztását is. A mezőgazdaságot irányító állami szervek, valamint a megyei párt- és tanácsi szervek az eddigieknél fo­kozottabban segitsék a termelőszö­vetkezeteket abban, hogy saját erő­forrásaik, az állam által nyújtott hitelek és kedvező feltételű akciók felhasználásával nagyhozamú tehe­nészeteket alakítsanak ki és az egy tehénre jutó fejési átlag már az el­következendő évben egyetlen terme­lőszövetkezetben se legyen kevesebb 2000 liternél. Kedves elvtársak! Dolgozó népünk táplálkozását változatosabbá és egészségeseb­bé kell tennünk, ezért biztosí­tani kell a bőséges zöldség- és gyümölcsellátást. A dolgozók folyamatos és olcsó zöldségellátásának további gyors ja­vítása érdekében az idén szervezet­tebbé kell tennünk a zöldségellátást. Ezért szüntettük meg a bürokrati­kusán és drágán dolgozó MEZÖKER Vállalatot és a dolgozóit olcsóbb és friss zöldséggel való ellátásának magszervezését a földművesszövet­kezeteikre bíztuk. A SZÖVOSZ­nak és a föidművessző vetkezeteknek egyik legfontosabb kötelessége most, hogy ezt a rájuk bízott új feladatot eredményesen és közmegelégedéssel oldják meg. Fokozottabb gondot kell fordítani elsősorban a Sárköz, Sajó-Hemád- völgy, a Szigetköz zöldségtermesz­tésének fejlesztésére, mert ezek a vidékek kiválóan alkalmasak zöld­ségtermesztésre. De tovább kell fej­leszteni a hagyományokkal rendel­kező Békés, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár megyei, a makói, szentesi, valamint a Balaton környéki zöld­ségtermelést is. A kertészet fejlesztésében — a Zöldségtermelés mellett — a legna­gyobb jelentősége a gyümölcsterme­lésnek van. A decemberi párt- és kormányhatározat által nyújtott tá­mogatás következtében ez a terme­lési ág is fellendült. Megnövekedett a telepítési kedv. Távlati fejlesztési terveink sze­rint mintegy 200 000 kát. holddal kí­vánjuk növelni üzemi gyümöl­csöseink területét. E program jelentőségét még fokoz­za az, hogy a telepítéseket nagy­részt mezőgazdasági művelésre ke­vésbé alkalmas, részben futóhomok- területeken és kopár hegyoldalakon kívánjuk elvégezni. Uj gyümölcsö­sök telepítésével áz 1 kát. holdra eső termelési érték ezeken a területeken 20—30-szorosára is emelkedik. A nagyüzemi gyümölcstermelés fejlesztése mellett többet kell törőd­nünk a szétszórt háztáji gyümölcsö­sök pótlásával Elő kell segíteni, hogy ipar- és bányavidékeink dol­mány fejlesztésére évente kb. két­millió gyümölcsfacsemetét kívánunk forgalomba hozni. Nagyszabású gyümölcstermelési programunk végrehajtásában me­gyei tanácsainknak és pártbizottsá­gainknak igen fontos feladataik vannak. A Szabolcs-Szatmár me­gyei tanácsnak, a világhírű szabolcsi Jonathán alma és a szatmári sziiva, Bács-Kiskun és Pest megye taná­csainak a híres kecskeméti kajszi, őszibarack, cseresznye és meggy termelését kell felkarolniuk. Nagy jelentőségű feladat többek között a Balaton északi partvidé­kén az őszibarack és mandula ter­melésének nagyszabású fellendítése Az 1953. évi párt- és kormány- határozat után ' fokozódott a szőlőtelepítési kedv és megkezdődött a kiöregedett szőlők felújítása. A felújítás és pótlás megkönnyítése céljából az elmúlt évben mintegv 8000 hektoliterrel csökkentettük a borbeadási kötelezettséget a felújí­tott szőlők után és 6800 kát. hold fiatal, még nem termő újonnan tele­pített szőlő mentesítettünk a beadá­si kötelezettség alól A beadásra ke rülő bor átvételi árát 2,50 forinlttau emeltük. Javult a szőlőkaró- és a védekezőanyaigellátás is. Rézig álic megfelelő mennyiségben áll rendel­kezésre. Szőlőtermelésünkben -a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nincs elég gyökeres vesszőink, főleg olt­ványunk, elsősorban a történelmi borvidékeken, az új telepíté­seken és a régi felújításához Ezért mindenekelőtt a gyökeres olt­ványok termelését kell fokoznunk, felhasználva azokat a «egyösszegű beruházásokat, amelyeket állami gazdaságaink az elmúlt évben erre a célra kapta!:. Tisztelt Központi Vezetőség! Dolgozó népünk kenyérrel, hüssai és egyéb élelmiszerekkel való zavar­gozói is kertjeikben minél több j tálán és kielégítő ellátása érdeké- gyümölcsfát ültessenek. 1956-tól jban a mezőgazdasági termelés fej­kezdve a háztáji gyümölcsfaállo- j lesztésével egyidejűleg feltétlenül biztosítani kall a beadási kötelezettség maradéktalan és időben történő teljesítését. Az elmúlt évben és részben még ez év első negyedében is — annak ellenére, hogy a termelőszövetkeze­tek élenjártak a beadásban — az. állampolgári fegyelem meglazulása és a spekuláció elhiarapódzása kö­vetkeztében a mezőgazdaság egészé­ben mégsem teljesítette a csökken­tett beadási terveket. 1954-ben a pa­rasztság mintegy 1000 vagon hízott- sertéssel, többezer vagon kenyér- és takarmánygabonával maradt adósa az államnak. Az állampolgári fegyelem lazulá­sa, amely a beadási tervek nem tel­jesítésében nyilvánult meg, minde­nekelőtt azért következett be, mert a jobboldali elhajlás következtében megnőtt a kulák szarva, erősödött az üzérkedés, a falun. Emellett sokán még pártunk és államunk vezető szerveiben sem értették meg a begyűjtési törvénynek azt a sajátosságát, hogy ez nem ide­iglenes rendszabályt rögzít, ha­nem gazdasági rendszerünknek egyik legfontosabb alapvető vonása. dolgozó parasztoknak juttat. arcik beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó terményeik egy részét az államnak szabadfelvásáriá- sd áron adják el. Emellett a szabadfelvásárlási ter­veket le kell bontani a községekig és megkívánjuk a községi, járási és megyei tanácsok végrehajtóbizott­ságaitól, hogy a szabadfelvásárlási terveket is teljesítsék. Az állami szabadiéiváisáriás mel­lett továbbra is fenn keU tartanunk a szerződéses termelési rendszert, sőt azt a jövőben tovább kell széle­sítenünk. Az a lehetőség, bogy a beadási kötelezettség teljesítése után a termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termékeiket minden korlátozás nélkül szabadon vihessék piacra, nem ideiglenes rendszabály, ha­nem népgazdaságunk egyik alapvető vonása. Nem engedhetjük meg, hogy a ter­melő és a fogyasztó közé kereske­dők, kupecok és spekulánsok kap­csolódjanak, mert ez az árak fel ve­réséhez, indokolatlan jövedelemszer­zéshez vezet, árt mind a termelők­nek, mind a fogyasztóknak. Az ed­digieknél sokkal határozottabban érvényt kell szereznünk annak a rendszabálynak, amely megtiltja a mezőgazdasági termékeik tovább­adásra való felvásárlását. Tisztázni kell a spekuláció fogal­mát. Atban az esetben, ha a ter­melő szabadpiacon közvetlenül a fo­gyasztónak ad el, nem beszélhetünk spekulációról. Ha azonban közvetítő ép közbe, aki terményt harácsol össze azzal a céllal, hogy azt haszon- sal továbbadja, altkor világos, hogy pékulációval állunk szemben. A spekulánsok ellen törvénye­ink teljes szigorával leéli fellép­nünk és káros működésüket le kell leplezni mind a munkások, mind a dolgozó parasztok előtt. A mezőgazdasági termények köte- ező begyűjtése és az állami szabad éivásárlási terv teljesítése érdeké­én .párt- és állami szerveinkre az ^következő hónapokban nagy harci óladat vár. Maradéktalanul télje- .íteni kell a kenyérgabonabegyűjtés zévi tervét, továbbá elő kell készí­teni és teljesíteni kell az őszi ter- nénybegyűjtési terveket. E feiada- ok sikeres elvégzése érdekében -endszabályokat kell foganatosítani izokkal a községekkel, termelőszö- etkezetekkel és egyénileg gazdálko- ió parasztokkal szemben, amelyek, illetve akik begyűjtési kötelezettsé­güket nem teljesítik. Meg kel! javítani a mezőgazdaság állami irányítását A párt politikája megvalósításában népi demokratikus államunk hatal­mas szerepet játszik. Népi demokratikus államunk és kormányunk gazdasági szervező és kulturális nevelőmunkájának jelen­tőségét azért is hangsúlyozni kell, mert az elmúlt évben a jobboldali nézetek elterjedésével együtt járt e tevékenység lebecsülése is. E néze­tek háttérbe szorítva a gazdasági szervező munkát, a mezőgazdasági termelésben szinte kizárólagosan a termelési érdekeltségre építettek, azaz ezen keresztül bizonyos mérté­kig az automatizmusra, és az összes hiányosságok orvoslását a mezőgaz­dasági termékek árainak emelésében látták. Meg kel! javítani a járási ta­nácsok és a járási mez;)gazdasá­gi osztályok munkáját is. Lehet-e szó nélkül hagyni az olyan ielenségeket. amilyenek Heves me­gyében a pétervásári járásban van­nak? A járási tanács végrehajtó bi­zottságát és annak elnökét, Detár István elvtársat nem nyugtalanítot­ta, hogy a járás területén lévő 13 tsz-nek mindössze 57 tehene van és hogy 3 tsz-nek egyáltalán nincs ál­latállománya. Szolnok megyében a jászapáti járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Aradi Béla elv­társ eltűrte, hogy a gépállomások mezőgazdászai a gépállomás! mun­kagépek igénybevétele ellen lépjenek fel A többéves begyűjtési rendszer alapján a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok érdekeltsége a termelésben nem csökken, hiszen a beadási kötelezettséget nem a ter­méseredmények, hanem a megmű­velt föld mennyisége és minősége után állapítják meg. Minden terme­lőszövetkezeti tag és egyénileg gaz­dálkodó paraszt érdekelt abban, hogy többet termeljen, mert így töb­bet vihet a szabadpiacra, ami szá­mára magasabb árat, nagyobb jöve­delmet biztosít. Ezért a begyűjtési kötelezettség teljesítése nincs ellen­tétben a mezőgazdasági termelés fellendítésévéi. Az állam azonban még a csökken­tett kötelező begyűjtési tervek ma­radéktalan teljesítése esetén sem rendelkezik olyan mennyiségű mező- gazdasági termékkel, amelyre az el­látás szempontjából feltétlenül, szük­ség van. Sokezer vagon kenyérgabonát, ta­karmánygabonát, hűsít állami sza­badfelvásárlás útján kell beszerezni. Ezt az elmúlt évben megnehezítet­te a spekuláció elburjánzása, a szabadpiaci árak spekulatív felhaj­tása. Az állami szabadfelvásárlás növelése érdekében pártunk és kor­mányunk bevezette azt a rendszert, hogy egyes fontos iparcikkeket (épí­tőanyagokat, motorkerékpárt, drót­fonatot stb.) elsősorban azoknak a A dolgozó parasztság, beleértve a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat is, a . jelenlegi árak mel­lett teljes mértékben érdekelt a me­zőgazdasági termelés növelésében. Megtalálják számításukat. A továb­bi fejlődés most elsősoriban a gazda-5 sági irányító és szervező munkától függ. E cél érdekében meg kell nö­velni az állami szervek, elsősorban a megyei, járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak felelőssé­gét a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos feladatok el­végzésében, továbbá meg kell ja­vítani a mezőgazdasági igazgatást. A mezőgazdasági irányítás leg­fontosabb láncszemévé az elmúlt évben a gépállomások mezőgaz­dászi hálózata vált, amely közvetlen kapcsolatban van a termeléssel, széles hatáskörről ren­delkezik a termelőszövetkezetek meg­szilárdításában. A gépállomási me­zőgazdászok munkáját mindenek­előtt azon kell lemérni, hogy mi-, ként fejlődik a rájuk bízott terme-! lőszövetkezetek növénytermelése és állattenyésztése. Olyan fizetési rend­szert kell részükre kidolgozni, amely messzemenően érdekeltté teszi őket a termelőszövetkezetek gazdaságának fejlesztésében és a hozamok növelé­sében, Nem javult megfelelően a Föld­művelésügyi Minisztérium, továbbá az Állami Gazdaságok Minisztériu­mának munkája sem. Itt az a leg­főbb hiba, hogy a dolgozók nagy ré­sze .nem a munkák érdemi elvégzé­séért, hanem az akták elkészítéséért érez felelősséget. A feleiősségrevonás is legtöbbször ehhez igazodik. Ezen a helyzeten a legrövidebb időn belül változtatni kell. A mezőgazdaság irányításában bü­rokratizmust szült a tervezés eddigi rendje is, amely szerint a Földmű­velésügyi Minisztériumnak és az Ál­lami Gazdaságok Minisztériumának meg kell tervezni a termelésnek túl­ságosan részletekbemenő mutatószá­mait is. A jövő évben a Szovjetunió új ter­vezési rendszerének tapasztalatai fel- használásával nálunk is be kell ve­zetni az egységnyi területre eső ho­zamok tervezését. A mezőgazdaság irányításában az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a szakmai pro­pagandának, a mezőgazdasági tudomány vívmányai és az élen­járó tapasztalatok elterjesztésé­nek. A szakmai propagandamunka azon­ban nem korlátozódhat csak az új módszerek ismertetésére, mert ifi»* (Folytatás a 4. oldalon*)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom