Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, Í955, június 11. Ä (Folytatás az 1. oldalról.) községekben érint és ott egyben elkerülhető a tagosítás megismétlése is. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél előnyös szövetkezeti községek alakítása. Egyidejűleg a termelőszövetkezeti községekben éppúgy, mint másutt, továbbra is meg kell akadályoznunk, hogy a kulákok a szövetkezetbe beléphessenek. TermsläszäveiRszeteiiik megszilárdítása, iejiesztése Bármennyire fontos is a termelő- szövetkezetek fejlesztése éi'dekében végzett felvilágosító munka, ez egymagában nem elég. Ezzel egyidőben átgondolt gazdasági szerviző tevékenységet kell folytatni azért, hogy az áttérés a kisüzemi gazdálkodásról a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra zökkenőmentesen menjen végbe és minél gyorsabban kibontakozhassék a nagyüzemi termelés fölénye és előnye. Teljesen elégtelen és helytelen az, hogy egyes párt- és állami szerveink nagyobb erőfeszítéseket tesznek új termelőszövetkezetek létrehozására vagy megnövelésére, mint a megalakult termelőszövetkezeteiknek erős jövedelmező gazdaságokká való fejlesztésére. Célszerű lenne, ha part- és állami szerveink olyan községekben, amelyekben megvan a lehetőség a szövetkezetek gyors fejlesztésére kidolgoznák s a dolgozó pajrtalsdtofckiail ismertetnék azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a szövetkezetek fejlesztésével együtt végre kell hajtani, s amelyek révén ezek a szövetkezeti gazdaságok gyorsan túljutnak a kezdet nehézségein és mar az első gazdasági évben beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Átgondolt és tervszerű politikai gazdasági és szervező munkával — a kommunisták példamutatásával és helytállásával — el kell tehát érni, hogy gazdaságilag megalapozva ez év őszén újra számszerűleg is növekedjék a szövetkezeti mozgalom. A továbbiakban pedig biztosítanunk kell, hogy ez a növekedés egyre gyorsabb ütemű legyen. Pártunk és kormányunk előtt most ,a legfontosabb feladat úgy fejleszteni a termelőszövetkezeteket, gépállomásokat és állami gazdaságokat, hogy azok megfeleljenek a mezőgazdaság szocialista átépítésében rájuk váró feladatoknak. A termelőszövetkezeteket olyan szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni, amelyek nagy .terméshozamaikkal, a munka magas termelékenységével a tagok számára megfelelő jövedelmet tudnak biztosítani és ily módon vonzóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság előtt. A gépállomásoknak mini a népi demokratikus állam előretolt falusi bástyáinak biztosítaniuk kell a, termelőszövetkezetekben a munkák mind fokozottabb gépesítésével a terméshozamok, valamint a munka termelékenységének növekedését és ezzel gazdasági, politikai és szervezeti szempontból is döntő . hatást kell gyakorolniuk a termelőszövetkezetek megszilárdítására, fejlesztésére. Az állami gazdaságokat — az eredeti célkitűzésnek megfelelően — magas . színvonalú árutermelő gazdaságokká kell tenni, amelyek minőségi vetőmagvak termelésével és tenyészállatok nevelésével motorjaivá válnak az egész mezőgazdasági termelés fellendítésének, és jól szervezett, magas színvonalon álló gépesített szocialista gazdálkodásukkal iskolapéldái a szocialista mezőgazdálkodásnak. Pártunknak és kormányzatunknak mindent el kell követni azért, hegy a mezőgazdaság egész szocialista szektora megszilárduljon és így el tudja látni a ráháruló feladatokat. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben jelentősen, erősödtek, nőtt a termelékenység, javult a munkafegyelem, fejlődött a közös gazdaság, növekedett a tagság jövedelme. A gyakorlat már nálunk is bebizonyította, hogy a szövetkezeti gazdaságokban a gépállomások segítségével a munka termelékenyebb, mint az egyéni gazdaságokban és így a termelőszövetkezeti, tagok ^ jövedelme is— azonos mennyiségű munka után K3£ szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól — jóval nagyobb, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. 8 mezőgazdaság összhozsmának növeléséért Nem lehetünk azonban megelégedve a termelőszövetkezetekben az egységnyi szántóterületre jutó átlagos hozamok alakulásával, pedig a szövetkezeitek szervezéséiben! az egyik legfontosabb cél éppen az, hogy gyorsain megnöveljük a mező- gazdaság összhozamát A termelőszövetkezetekben, íigye- lembevéve természeti adottságaikat. olyan talajművelési rendszert kell meghonosítani, amelyik mélyíti és gazdagítja a termőtalajt. Nemcsak fenntartani, hanem fokozni kell a talaj termőképességét, mindenekelőtt az istállótrágya helyes kezelésével és felhasználásával. Emellett termelőszövetkezeteinket egyre fokozottabb mértékben fogjuk ellátni műtrágyával, mert ez év őszén megkezdi a termelést a BajóvöLgyi Műtrágyagyár és bővül a péti gyár termelése is. Termelőszövetkezeti vezetőinknek meg kell tanulniuk a nagyobb műtrágya- adagok helyes alkalmazását, ami a termésátlagok emelésének fontos eszköze. _ Nagyobb műtrágya mennyiség használata azonban csak akkor járhat megfelelő eredménnyel és akkor segíthet magasabb színvonalra emelni egész mezőgazdasági termelésünket, ha ez együttjár az istállótrágya kezelésével és felhasználásának gyors és' gyökeres megjavításával. Véget kell vetnünk annak a tűrhetetlen helyzetnek, ami különösén a tiszántúli termelőszövetkezeteket jellemzi, hogy az istállótrágya rossz kezelésével és annak hanyag felhasználásával évente száz- és százmillió forint kár éri a termelőszövetkezeteket. Feltétlenül biztosítani kell a megfelelő vetőmagot és olyan minőségi törzsállományt a közös állattenyésztésben, amellyel magas hozamokat lehet elérni. Be keli tartani nz alapszabályt Gyorsabban fejlődne termelőszövetkezeti mozgalmunk, ha pontosabban betartanák az alapszabályt és különösen annak a háztáji gazdaság méreteire vonatkozó intézkedéseit. Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezeti tagokat segítette abban, hogy háztáji gazdaságukat az alapszabályban megszabott keretek között' fejleszthessék: tehénvásárláshoz | hitelt adott, elengedte a tejbeadási kötelezettséget. a háztáji tehén után. A továbbiakban is az a célunk, hogy minden termelőszövetkezeti tagnak legyen legalább egy tehene, egy vagy két hízott sertése és megfelelő baromfiállománya. A közös gazdaság elhanyagolása, a megszabottnál nagyobb méretű háztáji gazdaság azonban káros a tagságra, mert bomlasztja a termelőszövetkezeti gazdálkodást, megfosztja a szövetkezeti tagokat azoktól az előnyöktől, amely^jp£ közös gazdálkodással járnak. A járási tanácsoknak és a járási pártbizottságoknak biztosítaniuk kell, hogy a termelőszövetkezetek tagsága az alapszabályt ebben a tekintetben is tiszteletben itartsa és a megengedettnél nagyobb háztáji földet és állatállományt beadja a közös gazdaságba. 8 tsz-eklegfsntosatab feladata: a mezőgazdasági termelés A termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítésének, a tagság jövedelme növekedésének alapja a növénytermelés, az állattenyésztés fejlesztése, az átlagtermések és hozamok tokozása. Erre alapozva a termelőszövetkezetek jövedelmüket tovább növelhetik azzal, ha felhasználva a szövetkezet előnyeit, beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó termékeiket feldolgozott állapotban értékesítik. Államunk segíti a termelőszövetkezeteket abban, hogy saját terményeik feldolgozására kisebb segédüzemeket létesítsenek. Meg kell azonban akadályoznunk azt, hogy a termelőszövetkezetek olyan segédüzemeket létesítsenek, amelyek nem mezőgazdasági terményeket dolgoznak fel, vagy másoktól felvásárolt termékek feldolgozására rendezkednek be. Ez a termelőszövetkezetek figyelmét és erejét elvonja a legfontosabb feladatoktól, a mezőgazdasági termeléstől. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fellendítésében döntő szerepük van a gépállomásoknak. Munkásosztályunk, népi államunk erőfeszítésének eredményeként a gépállomások gépállománya jelentősen megnőtt, ez tette lehetővé, hogy 1954-ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére már több mint 5 millió normálhold értékű munkát végeztek. Lényegesen növekedett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál végzett munka mennyisége, ami 1954-iben az előző évinek közel 2,5-szeresére emelkedett. Javult a gépi munka minősége is, az előrehaladás mégsem kielégítő, és a gépállomások munkája még mindig főként ebből a szempontból fogyatékos. Ez az oka annak is, hogy a gépi munka terméstnövelő hatása még nem jelentkezik a kívánt mértékben a termelőszövetkezetek terméseredményeiben. A gépállomás munkáját csak akkor lehet jónak tekinteni, ha körzetében a termelőszövetkezetek termésátlagai jóval meghaladják azokat a terméseredményeket, amelyeket a szövetkezeti tagok előzőleg mint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok elértek. Ez a terméstöbblet a gépállomás munkájának igazi fokmérője. A párt és tanácsi szervek, a gépállomások vezetői és szakemberei nagyon sok helyen idegenkednek a munkaigényes termelési folyamatok gépesítésétől, mert ezek nagyobb szervező munkát igényelnek. Ez magyarázza azt, hogy míg javulás van az egyszerű alapvető ta- lajmunkák: á szántás, a vetés, a tarlóhántás gépesítésében, addig nagy az elmaradás a gépi növény- ápolásban, a gépi aratásban és különböző más munkák gépesítésében. Pedig jelentősen növelni a munka termelékenységét és gyorsabban, határozottabban érvényre juttatni mindazokat az előnyöket, amelyek -a szocialista gazdálkodásban rejlenek, csak a munkaigényes mezőgazdasági munkák gyorsütemű gépesítésével lehet. A gépállomás nemcsak az általa végzett gépi munkáért felel, hanem a termelőszövetkezetekhez beosztott mezőgazdászok útján felelős a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásáért is. Gondoskodni keli arról, hogy a gépállomások traktorosai ne véletlenül odasodródott emberek legyenek, hanem a gépet szerető tehetséges dolgozók, akik élethivatásuknak tekintik a traktoros munkát. A gépállomásokon mindenekelőtt a gépi munka minőségét kell megjavítani, hogy ennek kedvező hatása végre a termelőszövetkezetek növekvő termésátlagainak számában is kifejezésre jusson. Megnőtt az állami gazdaságok jelentősége > A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok megnövelik az állami gazdaságok szerepét és jelentőségét is. Az állami gazdaságok egyre inkább betöltik azt a fontos feladatot, mely a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk hárul. Szerepük különösen fonfos a kenyérgabona-, a hús-árutermelésben és jelentősen növekedett a tejtermelésben is. Kenyérgabona-termelésünknek 18,8 százalékát, vágó árutermelésünk '28,3 százalékát, •marhahús árutermelésünk 23,3 százalékát, a tejtermelésnek 21,1 százalékát ma már az állami gazdaságok szolgáltatják. Az állami gazdaságok a részükre biztosított lehetőségeket azonban még távolról sem használják ki. Munkájuk legfőbb hiányossága, hogy nagyon drágán termelnek, termékeik önköltsége magas és még mindig tűrhetetlenül nagy a veszteségük. Az állami gazdaságokban a legfontosabb feladat az önköltség csökkentése, a gazdálkodás veszteségmentessé tétele. Az állami gazdaságokban olyan mozgalmat kei! szervezni, amely a legszigorúbb takarékossági elvek érvényesítése s a szocialista tulajdon szigorú védelme mellett, minden helyi adottság kihasználásával!, nyereségessé teszi a gazdálkodást. Az állami gazdaságok az önköltséget csak akkor tudják csökkenteni, ha lényegesen megemelik az átlagterméseket és az állattenyésztés hozamát. E cél érdekében az állami gazdaságokban — még gyorsabban, mint a termelőszövetkezetekben — a j termelésben általánossá kell tenni mindazt az eredményt, amit a mezőgazdasági tudomány és az élenjáró gyakorlat elért. Az Állami Gazdaságok Minisztériumának fő feladata ezeknek az élenjáró módszereknek a bevezetése és elterjesztése a termelésben. Az állami gazdaságokban nem lehet csökkenteni az önköltséget, ha nem növeljük a mezőgazdasági munkák gépesítését. A magas önköltség egyik fő oka, hogy nem sikerült még áttörnünk azt az ellenállást, ami az állami gazdaságok vezetőinek és szakembereinek egy részénél — részben hozzá nem értésből, részben az újtól való idegenkedés miatt — a gépesítés ellen megnyilvánul. Haladéktalanul fel kell számolnunk azt a nagyfokú munkaerőpazarlást, mely a munkák alaescnyfo.kú gépesítése miatt, az állami gazdaságokban még ma is szinte általánosnak mondható. Az állami gazdaságokban gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi' tulajdon védelme biztosítva legyen és legszigorúbban kell eljárni nemcsak azokkal szemben, akik lopnak és fosztogatnak, hanem azok ellen is, akik eltűrik az állami vagyon megkárosítását és csákiszalmájának nézik az állam tulajdonát, kezdve a termelési igazgatóságtól a minisztériumi vezetőkig. Az állami gazdaságokból, a vezetés megerősítése érdekében.» a vezetők és az alkalmazottak közül cl kell távolítani az oda befurakodott ellenséges elemeket, volt hivatásos (ludovikás) katonatiszteket, n agybirtokosokat, nagybérlőket, kulákokat. Őrködni kell azonban azon, hogy amikor a legkeményebben fellépünk az ellenséges elemekkel szemben, megbecsüljük az állami gazdaságokban azokat a régi szakembereket, akik a felszabadulás óta jó munkájukkal bizonyították be népi demokráciánkhoz való hűségüket. Nem szabad megengednünk, hagy az ellenséges elemek elleni harc érintse és zavarja munkájukban ezeket a becsületes szakembereket. A szocialista munkaverseny a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfőbb mozgató ereje, előrehaladásunk egyik legfőbb hajtóereje. Az élenjáró mezőgazdasági dolgozók tízezreinek gyakorlati eredményei mutatják meg leginkább azokat» a hatalmas lehetőségeket, amelyekkel a mezőgazdasági termelés fellendítésében rendelkezünk. A mezőgazdaság szocialista szektora élenjáró dolgozóinak tízezrei jelentik számunkra a legnagyobb erőt a _ mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcban. Ök a haladás, a szocializmus zászlóvivői a mezőgazdaságban, ezért pártunknak és kormányunknak teljes erejével támogatnia kell őket. Halaszthatatlan feladat: a mezőgazdasági termelés fellendítése Tisztelt Elvtársak! Pártunknak ér. kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló munkával egyidejűleg komoly erőfeszítéseket kell tennie a mezőgazdasági termelés fellendítésére, továbbfejlesztve azokat az eredményeket, amelyeket az 1953. decemberi határozat végrehajtásában elértünk. Erőinket mindenekelőtt a legfontosabb kérdések megoldására kell összpontosítani: a kenyérgabona-, a takarmánytermelés és a kertészet fejlesztésére, valamint a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére. A mezőgazdasági termelés fellendítése soronkövetkező feladatainak kitűzésénél népünk állandóan növekvő igényeiből kell kiindulnunk. A dolgozó nép életszínvonalának emelkedésével — a bérből és fizetésből élők számának jelentős növekedésével — mind nagyobb lesz a kenyér- gaibomaszükséglet is. Ezért a mező- gazdasági termelésben legfontosabb feladatunk a kenyérgabonatermelés olyan arányú fejlesztése, hogy még kedvezőtlen időjárás mellett is behozatal nélkül, zavartalanul elégíthessük ki a lakosság szükségletét mindazokból az élelmiszerekből, amelyeket kenyérgabonából nyerünk, sőt megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk. Meg kell oldani a kenvárgabonakérdést Az előző években ezt a nagy feladatot nem tudtuk megoldani. Ezért fordulhatott elő, hogy bár országunk kiválóan alkalmas jóminőségű kenyérgabona termelésére, mégis ebben a gazdasági évben a lakosság zavartalan ellátásához jelentős behozatalra volt szükség. Ez súlyos terhet rótt népgazdaságunkra. Megengedhetetlen az, ami az elmúlt év őszén is történt, hogy míg a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok teljesítették kenyérgabona-vetéstervüket, addig az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 89,3 százalékra teljesítették, ami több mint 200 000 kát. hold kenyérgabona-vetésterület kiesését jelentette. Lehet-e csodálkozni a kialakult helyzeten akkor, amikor az elmúlt évben a kenyér gabonatermelés fontosságát lebecsülő hamis nézetek kaptak lábra és még a Szabad Népben is olyan cikkeket lehetett olvasni — itt elsősorban Fehér Lajos elvtárs cikkére gondolok —, amely- ivei kétségbe vonták a kenyérgaibo- natenmelés fejlesztésének jelentőségét. A dolgozók bőséges kenyérellátásához szükséges kenyérgabona vetés- területe a következő években nem lehet kevesebb a határozatiban javasolt 3.3—3,4 millió kát. holdnál. A vetésterv teljesítéséért már ez év őszén az illetékes helyi pártszervek és a tanácsok vezetőit, valamint a földművelésügyi minisztert és az állami gazdaságuk miniszterét személyükben kell felelőssé tenni. Egyidejűleg meg kell adnunk azt a jogot a községi tanácsok elnökeinek, hegy, a község kenyérgabona- vetéstervét egyénekre bontsák és a beadási könyvben mint kötelezettséget írják elő. Azokkal a termelőkkel szemben, akik kötelezettségüknek .nem tesznek eleget, még az ősz folyamán el kell járni és meg kell vonni tőlük a kenyérgabonabeadással kapcsolatos összes juttatásokat és kedvezményeket. Egyszersmindenkorra meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a kenyérgabona termésátlagainak alakulása szinte teljes mértékben az időjárás függvénye legyen. Az élenjáró termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy korszerű agrotechnikai módszerek idejében való alkalmazásával — minden különösebb anyagi befektetés nélkül — elérhető az 1953. decemberi határozatban előírt 1—1,5 mázsás térmésátlagnöve- lés. A tudósoknak és a kutatóknak az eddiginél sokkal nagyabb gondot kell fordítaniuk a kenyérgabonatermelés fejlesztésére, mind a kutatásban, mind a legjobb módszerek széleskörű elterjesztésében. Közvetlenül előttünk álló feladat az aratás, csépiás időbeni és veszteségmentes elvégzése és ezzel kenyérgabonaellátásunk .biztosítása a következő évre. A betakarítási szemveszteségek leszorítása kát. holdanként legalább 50 kilogrammal, országosan mintegy másfél millió jnázsával több kenyérgabonát jelentene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kenyérgabonatermés betakarítása nem egyszerű termelési folyamat, csupán, hanem igen fontos politikai és gazdasági feladat, amely nagy erőfeszítést követel nemcsak a dolgozó parasztság részéről, hanem a mező- gazdaságot irányító párt- és állam- szsrvek részéről is. össznépi feladat ez, melynek jó végrehajtásával sokezer vagon gabonával többet nyerhetünk. A mezőgazdaság »szocialista szektorában különös gonddal kell foglalkozni a gépi aratas helyes megszervezésével. Már jó előre szembe kell szállni a gépellenes nézetekkel, amelyek az elmúlt évben sok helyen akadályozták az aratógépek és kombájnok jó kihasználását, ez nagy szemveszteséget okozott, amit a folyó évben el kell kerülni. Kenyérellátásunk mellett legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk dolgozó népünk .bőséges ellátását állati termékekkel: hússal, tejjel, tojással stb. Bér a hús és más állati termékek fogyasztása az 1938. évihez viszonyítva jelentősen növekedett, mégsem mondhatjuk, hogy a (Folytatás a 3. oldalon.)
