Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
2 SOMOGYI mPLAP Péntek, 1955. június 10. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) .afegyelem, a tagolt nem becsülik léggé a közös vagyont, gyakran ie gsértik az alapszabályt és mert a épállomások munkája a javulás elmére sem kielégítő. A termelőszövetkezetek megszilár- ításában a legfőbb feladat most az, ogy a növénytermelés és az állatte- yésztés hozama már ebben az éven jelentősen emelkedjék és a jö- edelmezőbb gazdálkodás eredtné- yeként a tagok jövedelme túlhalad-* a az egyénileg gazdálkodó dolgozó arasztokét. Ez az egyik legfonto- abb f eltétele annak, hogy a termelő- zövetkezeti mozgalom már ebben az vben számszerűleg is egészségesen ovább fejlődjék. A terméshozamok övelése érdekében jobban ki kell asználni a rendelkezésre álló gépe- et, bátrabban kell bevezetni a fej- stt agrotechnikai eljárásokat, gyor- abban kell növelni a talaj terrnő- rejét és fokozottabban kell érvé- yesíteni a termelőszövetkezeti ta- dk anyagi érdekeltségét. A termelőszövetkezetek törekedje- ek arra, hogy szántóterületük mint- gv 20 százalékán évenként végezzék 1 a szervestrágyázást, s a holdan- ént átlagosan felhasznált műtrágya rennyiségét pedig emeljék mintegy 00 kilogrammra. 1 Fokozottabban kell támogatni • a termelőszövetkezeteket beruázásaik megvalósításában. Részükre 956-ban 20—30 százalékkal több pítőanyagot kell adni, mint 1955- ien. Az építőanyagok nagy részét az Iső negyedévben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházá- aik megvalósítása során az állami egítségre való túlzott támaszkodás lelyett az eddiginél sokkal jobban asználják fel saját eszközeiket, íunkaerejüket. Építkezzenek egv- zerűbben és olcsóbban, helyileg biz- asítható anyagokkal. A járási tanások végrehajtó bizottságai engedé- rezzék a termelőszövetkezeteknek, ogy a területükön lévő tanyaép lile- eket tulajdonosaik beleegyezésével s az ellenérték megtérítése mellett ebonthassák és ebből is építkezhes- enek. A termelőszövetkezetek tagosított őrületéről a kulákokat és egyéb el- enséges elemeket el kell távolítani, le részükre házhelyet kell adni, meg :ell nekik engedni lakóépületük lerontását és a tanács által kijelölt lázhelyen új épületek építését. 0 A termelőszövetkezeti mozga- “• lom további egészséges fejlődé- e érdekében erősíteni kell a terme- őszövetkezetek belső szervezettségét s nagyobb gondot kell fordítani az Japszabály betartására. Véget kell etni annak, hogy a termelőszövet- :ezet átjáróiház legyen. Ezért vissza :ell állítani az alapszabálynak azt a orábbi helyes rendelkezését, hogy a ermelőszövetkezetből való kilépési zándékot csak a belépéstől számí- ott 3 év eltelte után lehet a közgyű- éstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetősé- ei, a pártszervezetekre támaszkod- a, szilárdítsák meg a munkafegyel- net és a családtagok közös rnunká- ■a való (bevonásával szüntessék meg munkaerőhiányt. Szigorú rendet :ell teremteni a munkaegysegek lyilvántartása és elszámolása terén. 1 megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek biztosíta- li a nyilvántartás megszervezését, és dlenőrizzék, hogy a termelőszövet- :ezeti tagok az alapszabályt betartok. A termelőszövetkezeti tagok anya- ;i érdekeltségének további fokozása 'égett a jól dolgozó brigádoknak, nunkacsapatoknak, az állattenyész- ésben pedig a tagoknak, a terven elüli termés és termék után őket negillető prémiumot ki kell adni. Mindenütt létre kell hozni a meg- elelő munkaszervezgtet. A munka- zervezet alapvető formája mind a lövény termelésben, mind az állat tenyésztésben: a brigád. A termelőszövetkezetek megerősítse érdekében a közös gazdaság sok- ildalú, gyors fejlesztése mellett topábbra is segíteni kell a termelőszo- /etkezeti tagokat, hogy az alapszabály által megengedett kereteik között ejleszthessék háztáji gazdaságukat. Mindenütt törekedni kell arra, hogy t termelőszövetkezeti tagok háztáji 'azdaságában legyen egy-egy tehén is a család szükségletéhez képest .—2 hízósertés. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban i tagok meggyőzése útján — gondoskodjanak az alapszabályellenesen 'elduzzasztott háztáji gazdaságok túl- néretezettségének megszüntetéséről, nert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A Földművelésügyi Minisztérium minden termelőszövetkezetben tegye kötelezővé a könyvelést, valamint könyvelő alkalmazását. A kisebb területű termelőszövetkezetek alkalmazzanak megfelelő fizetés ellenében a könyveléshez értő — elsősorban földművesszövetkezeti — dolgozókat. A Magyar Nemzeti Bank ellenőrizze és segítse a termelőszövetkezeteket a szakszerű és megbízható könyvelés és nyilvántartás megszervezésében, a hitelek rendeltetésszerű felhasználásában. A termelőszövetkezeti alapszabály betartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságot. O Ki kell szélesíteni a termelő'szövetkezeti vezetőkáderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti vezetőik továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat az Agrártudományi Egyetem és a mezőgazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente 600—700 termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági akadémiák és technikumok neveljenek minél több szakembert a termelőszövetkezetek számára. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti tagok szélesebb körű szakmai képzéséről helyi "ezüstkalászos« tanfolyamokon gon- goskodjék. Emellett a gépállomások mezőgazdászai tartsanak a téli hónapokban minden termelőszövetkezetben szakelőadásokat. A termelőszövetkezetek tartsa- * nak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy korábban kilépettek visz- szavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály betartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térítés nélkül, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is, tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulákokat és más osztályidegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy a (kulákok ne furakodhassanak be a termelő- szövetkezetekbe. Ahol eddig mégis megtűrtek kulákokat és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák el. IV. A gépállomások munkájáról A mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres végrehajtása, a mezőgazdasági termelés hozamának előirányzott növelése jórészt a gépállomások munkájától (függ. Pártunknak és népi demokratikus államunknak, s az egész munkásosztálynak az ediginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsai! fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. A gépállomások többsége már eddig is nagy segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az elmúlt évben több munkát végeztek a termelőszövetkezetekben és az egyéni parasztgazdaságokban, s javult a gépi munka minősége is. A termelőszövetkezetekben dolgozó 2500 gépállomási mezőgazdász egy része már eddig is számottevő segítséget nyújtott a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztéséhez. A gépállomások munkája a javulás ellenére sem kielégítő. Munkájuk nyomán még nem emelkedik kellően a termelőszövetkezetekben a növénytermelés és az állattenyésztés hozama. A gépállomások vezetőinek és dolgozóinak egy részét még nem hatja át az a tudat, hogy nagyrészt a gépállomás jó munkájától függ a termelőszövetkezetek megerősödése és számszerű fejlesztése, valamint a terméshozamok általános növelése. A gépállomások többségében — a gazdasági szervező munka alacsony színvonala, a munkafegyelem lazasága és a szocialista tulajdon gondatlan kezelése miatt — nem használják ki megfelelően a gépeket. Alacsony a munka termelékenysége és magas az önköltség. Részben ennek következtében olyan fontos munkafolyamatoknál, mint a kapálás. a gabona betakarítása, még kevés segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások munkájában meglévő hibák és hiányosságok, a mezőgazdasági szervek nem kielégítő munkája mellett, annak tudhatok be, hogy a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai és egyes megyei, járási pártbizottságok nem értékelik még jelentőségének megfelez lően a gépállomások szerepét, nem fordítanak megfelelő gondot irányításukra. "I A gépállomásokat új, nagy tel- * jesítményű gépekkel kell felszerelni. hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) a gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85—90 százalékát; b) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesítését is; c) a növényápolási munkáikat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55—60 százalékban és az ezzel egyidőben jelentkező szálastakanmány-foetakarí- tást 50 százalékban gépesítsék; d) lényegesen fokozzák a termelő- szövetkezeteikben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágyahordás, terményszállítás 45— 50 százaléka géppel történjék. O A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell dolgozniuk, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növény- termesztés és az állattenyésztés hozama, és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. a) A gépállomások vezetői személy szerint felelősek a gépi munkák minőségéért. Kötelezni kell őket a gépi munka olyan megszervezésére, hogy azt az agrotechnikai követelményeknek megfelelő határidőben és kiváló minőségben végezzék el. Szigorítsák meg az elvégzett munkák minőségi átvételét és kötelezzék kártérítésre azokat a dolgozókat, akik rossz munkát végeznek. A földművelésügyi miniszter javasolja a termelőszövetkezeti elnököknek. hogy a traktorosbrigádok kiváló munkát végző dolgozóit részesítsék természetbeni vagy pénzbeni jutalomban. b) A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését, és minden eszközzél segítsék elő a nagyüzemű gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. A termelőszövetkezetek vezetőségei a szövetkezeti gazdaságok fejlesztése érdekében az eddiginél hathatósabban támogassák és segítsék a gépállomási mezőgazdászok munkáját. A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig minden gépállomáson alkalmazzon állattenyésztési szakembert, aki a főagronómus irányítása mellett segítse és ellenőrizze a gépállomási mezőgazdászok állattenyésztési munkáját. c) Növelni kell a gépállomások szerepét és felelősségét a termelő- szövetkezetek termelési tervének és költségvetésének elkészítésében. A Földművelésügyi Minisztérium gondoskodjék arról, hogy il956—tói kezdve a termelőszövetkezetek termelési tervfeladatait a megyei tanácsok a gépállomásokig levigyék. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek iga-uzsorával kizsákmányolják őket. 4 Vég at kell vetni a gépállomá- • sokon az anyaggal, s az anyagi és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. 5 A gépállomások vezetői a • pártszervezetek s a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerő vándor! ást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DlSZ-szer- vezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult’ traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül, leszerelésük után, minél többen menjenek a gépállomásra dolgozni. /k A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni jó politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendelkező, tapasztalt munikáskáderekkel. valamint megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-oan pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépé!1 cmásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfolyamot. rf A Központi Vezetőség felhívja * * a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával. a munka minőségének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és gabonabetakarítás — elvégzéséhez, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. A mezőgazdasági gépek kor- • szerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrészellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. V. Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állami gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Eginre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen, ellenséges elemek, al- szakemberek is furakodtak be, akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás me§ javításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteseg- ment-es, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké -e gyék gazdaságukat. 1 A termésátlagok, az állatte- • nvésztés hozamának növelésével tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban 3 millió mázsa kenyérgabonát, 500 ezer mázsa húst és 130 millió 'liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átadniuk. 2 Az állami gazdaságok jótelje- • sítményű tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A térimé1 őszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40 ezer te- nyészsertést és 4000 kost adjanak. Q Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek további növelése mellett a kapásnövé- hyek termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gondot a legértékesebb takarmánynövény, a kukorica termesztésére, amelynek vetésterületét 1956-ban — 1955-höz képest — legalább 40 százalékkal emeljék. Az állami gazdaságok minisz• tere tegyen intézkedéseket, hogy a (gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pro- dig további 5 százalékkal növekedjék. Az erőgépek teljesítőképességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. C Az állami gazdaságokban szi- gorúan meg kell .követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 25 százalékát a gazdaság terven felüli beruházásaira és 15 százalékát 'jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem jutalomban részesíteni nem szabad. Gondosabban kell felhasznál* ni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználásával (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.), a saját re- zsis építkezések (bővítésével olcsóbbá kell tenni. 'T Az állami gazdaságokban az * • önköltség csökkentése, a veszteség megszüntetése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítani. Ebben a munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és MEDOSZ-szervezetekre, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amely. (Folytatás a 3. oldalon)
