Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
Péntek. 1955. június Ifl. SOMOGYI NÉPLAP 3 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai (Folytatás a 2. oldalról.) ;n tűrhetetlen a munkafegyelem íegsértése, a 'bércsalás, a pazarlás ; szégyen a veszteséges gazdálko- ás. A gazdaságok vezetői minde- iitt kovácsolják ki az állandó mun- áskollektívát. O Az Állami Gazdaságok Mi- ” nisztériuma dolgozzon ki terít a feladatukat jól végző munkás- paraszt káderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján | bátran kell őket előléptetni. Azokat a régi szakembereket, akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyobb megbecsülésben. kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolítani azonban a gazdaságokba befurakodott. ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket. VI. A kenyérgabona-termelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fel- ndítésének legkiemelkedőbb, min- ;nt megelőző feladata kenyérgabo- itermelésünk olyan arányú fejlesz- se, hogy dolgozó népünk ellátását kenyérgabona minden termékével - mindenekelőtt kenyérrel — saját rmésünkből zavartalanul biztosít- ik és gyengébb termésű esztendők- ■ megfelelő tartalékkal rendelkeztek. 1 Azért, hogy dolgozó népünk 1 * bőséges kenyérellátását még ?d vezetienebb időjárás esetén is ztosítani tudjuk, a kenyérgabona késterülete 1955—56-ban nem lehet ívesebb 3,3—3.4 millió katasztrális óidnál. A kenyérgabona vetéstervé- ík maradéktalan teljesítéséért, sze- élvükben felelősek a földművelés- ?vi miniszter és az állami gazda- igok minisztere, valamint a megyei, rási. községi párt- és tanácsi szer- ?k vezetői. A kenyérgabona terelése a tervben meghatározott teil eten kötelező. Az egyénileg gaz- Síkodók beadási könyvében a közig vetéstervének megfelelően már (55 őszén elő kell írni. hogy ke- ■•érga borából mennyit kell vetők. A termelők kötelesek a vetés ■egtörtentét a községi tanácsnál bementeni. A községi tanács a beie- ntés valódiságát ellenőrizze. Azok- 1 a termelőktől, akik az előírt verier ületen nem teljesítik a vetést, eg kell vonni a kenyérgebonabe- lás után járó korpajuttatást, valami a beadással kapcsolatos egyéb ídvezmén veket. •y Az előirányzott kenyérgabona "• vetésterülettel is csak úgy biz- •síthatjuk az ország kenyérgabonalátását. ha s mezőgazdaság szocia- ;ta szektorában, valamint az egvé- parasztgazdiaságokban gyorsan és ámottevően növeljük a kenyérga- j>n,a holdankénti átlagtermését. Biz- sítani kell, hogy a kenyérgabona lagtermésének egv-másfél mázsás re'ése — a decemberi határozat őírásának megfelelően — 1956-ban egvalósuljon. í> A termésátlagok növelése ér- * dekében meg kell javítani a izatermesztés agrotechnikáját. En- ;k érdekében: Fokozottan ügyelni kell arra. hogy a búza az adott körülmények között a legjobb elővetemények után kerüljön elvetésre. Gyorsan fejlődő műtrágya-gyártásunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ez év őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának növelése érdekében a gyenge homoktalajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőséig szerint másodnövényként vetett — zöldtrá- gyéval való .megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan homokterületeit, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme 4 aranykoronánál kisebb és ahol főterménynek vetett és zöidtrágyának alászántott csillagfürtöt, vagy somkórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól. A mezőgazdasági tudomány legjobb szakemberei összpontosítsák erőfeszítéseiket bővebben termő, szárazságtűrő, nagy ellenállóképességű búzafajták kinemesítésére. A Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabonatermelés gépesítését. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabonatermelés minden, munkafolyamata gépesíthető legyen. C A párt- és állami szervek * előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottságoknak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabonatermésünk veszteségmentes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a 'betakarítás gondatlan megszervezése miatt évről évre veszendőbe megy. Ennek megszüntetése érdekében mindenekelőtt gondoskodni kell a rendelkezésre álló igépierő, főleg a kombájnok teljesítőképességének kihasználásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A takarmánytermelésről Az állatállomány számára mielőbb yan szilárd takarmányalapot kell remteni, amely még viszonylag ‘dvezőtl,enebb időjárás esetén is ztosítja a megfelelő takarmányel- tást. Ezért az értéktelenebb takar- ánvnövények rovására növelni kell holdanként legnagyobb takarmány- téket adó növények — elsősorban kukorica —• vetésterületét. A ren- ílkezésre álló eszközökkel főként növények hozamát kell növelni. "I Sürgősen véget kell vetni aku- • koricatenmelés elmar-adottsá- mak a mezőgazdaság szocialista rektorában és biztosítani kell, hogy -56-ban a kukorica vetésterületi ■ánya a termelőszövetkezetek kö- >s gazdaságában és az állami gaz- iságokban áz 1955. évihez képest ■szágosan legalább 40 százalékkal jvekedjék. Növelni kell a nagytö- egű és magas tápértékű silókuko- ca vetésterületét is. Az őszi takar- ánykeverékek után a termelőszö- »tkezetek és állami gazdaságok le- ítőleg mindenütt kukoricát vesse- ík. ty Kultúrnövényeink közül a ku- korica ■ hálálja meg legjobban a iss istállótrágyázást és az őszi élyszántást. Ezért mind az állami izdaságok, mind a tenmelőszövet- ízetek és az egyénileg gazdálkodó írasztok a rendelkezésükre álló is- .llótrágyát elsősorban a kukorica ,á használják fel és végezzék el a ikorica alá az őszi mélyszántást. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a ku- irica terméshozamának növelése ’dekében általánossá kell tenni a ikorica négyzetes vetését és mű- íléséí. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv7 végéig pedig — a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami (gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés munkafolyamatainak teljes gépesítését. A A kukorica terméshozama nö- vetésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica-vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica-vetőmag. (T A legközvetlenebb feladat, hogy már ez évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gazdaságok, gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami (gazdaságok és a gépállomások univerzál-traktorainak teljes kihasználásával — kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő - takarmányalapját. /C Növelni ‘kell az évelő pillan- gósok, főként a lucerna vetés- területét. Az állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a piliangóstakarmányok jó minőségben történő, gondos, veszteség- mentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépi erő — traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek stb. — teljes kihasználásával. A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról. A Földművelésügyi Minisztérium még ez év júniusában köissön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 ka- 'tasztr-ális hold lucerna és 5000 katasztrális hold vörös'here, a termelő- szövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal 30 000 katasztrális hold lucerna és 30 000 katasztrális hold vöröshere megfogására. A szerződés alapján minden 100 kiló 88 százalékos tisztaságú lucernamagért 2500 forintot, vöröshcremagért 1500 forintot kell fizetni. Ezenkívül a _ gépállomások gondoskodjanak arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behordást követő 10 napon belül elcsépeljék. A Földművelésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is adjanak nyersmag áron ólomzároit vetőmagot. VIII. Szarvasmarha-tenyésztés Állattenyésztésünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfi't- nyésztés — az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határozat a fő figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a 'begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarha-begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére a megengedettnél nagyobb számiban vásárolnak fel levágás céljára teheneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokat. A Központi Vezetőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvarmarhatenyésztés fellendítése a következő 2—3 év legfontosabb feladata. A szarvasmarhatenyésztés ál! * talános fellendítésének fő kérdésévé a tehénállomány növelését és a tej hozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére: a) A tenyésztés fejlesztése érdekében 1955—56-ban 20 000, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szerződést kötni, 12 —18 hónapos nevelési időtartammal, nagyobbrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — minőségtől függően — kilónként 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző után — három részletben — 1500 forint előleget kell adni. A héthónapos vemhes állapotban átadott üszők után az átadáskor 1000 forint vem- hességi pótlékot kell fizetni. b) Az üszőnevelés elősegítésére minden, hathónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni. <y Különös gonddal kell fejlesz“* teni a szarvasmarhatenyésztést a termelőszövetkezetek közös gazdaságában. Mindenekelőtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven_ belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert. fi Véget kell vetni annak a ká- * ros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszeripari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő áUatck átlagsúlyának növelésére és 1955—1956-ban legfeljebb 100 000—100 000 tehenet szabad levágni. Az Élelmiszeripari Minisztérium a levágásra kerülő tehenek közül 50 000 feljavítására kössön szerződést. A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell ráhízlalni és a rá- hízlait súlyért kilónként 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobb számú felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bikabor jú-híz- lalási szerződések kötését, s a jelenleg érvényben lévő szerződési feltételek mellett ez évben további 100 000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni. A A tehénállománv megfelelő ’*'• utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására. Azokat az üszőborj óikat. amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis esököttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30 0Ö0 darabos keretben vágás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen. C A Földművelésügyi Miniszté*-*• rium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a .mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállatellátásnak megjavításáról. A számszerű eredmények egyoldalú haj'hászása helyett a legjobb egvedek 'gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésével, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarihaállo- mányukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhozamát. IX. Zöldségburgonyagyümölcs- és szőlőtermelés 1. Zöldség- és burgonyatermelés. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legalább 132 kilóra emelkedjék. Tovább kell fejleszteni a zöldség- termelést, a nagyvárosok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Ózd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gép,állomások könnyű traktorokkal, kuit.ivátorokkal való ellátását és né- hár-,3' gépállomás ezévi tapasztalata alapján meg kell kezdeni a zöldség vetésének és sorközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtáséval elő kell segíteni növényházak és meleg- ágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhasználásával. A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges-tápkockás palántanevelést. Ezért 1955. végéig ki kell alakítani a Szovjetunióban (bevált kézi tőzegkockakészítővgép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását. A Központi Vezetőség -ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára. Meg kell javítani a jóminőségű vetőgumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell. 2. Gyümölcstermelés. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfaállom á- nyának erőteljes növelése mellett folytatni kell az új üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10—15 éven belül 300—320 ezer katasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kell telepíteni. A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét. Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jonathán alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni. 3. Szőlőtermelés. A jelenlegi szőlő- terület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118 000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192 000 katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65 000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt. A szőlő anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 katasztrális holddal — kell növelni. Az anyatelepek támberendezései- nek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdanként 10 000 forint hitellel segítse az állam, amelyet- a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visszafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1956-ban 35 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darabra kell növelni. Tokaj hegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei tanács gondoskodjék arról, hogy Tokajhegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Heves, Veszprém és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni (borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét. X. A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget több évre lelőre meghatározó begyűjtési' rendszer, a termelési és hizlalást szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési! ibizitcnságánaic megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábrakapott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a ikulákok többségé és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek. • | Dolgozó népünk állandóan * növekvő élelmiszerszükségletének kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hízlaiási rendszer kiszélesítését. y A beadási kötelezettségei a termelőszövetkezeteik és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében biztosítani keli, hogy a termelők maradéktalanul teljfegítsék az állam iránti kötelezettségüket. A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kel őket zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabadfelvásárlást. Q Az 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszereit. Ennek alapján az 1955.—56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy .keli megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év november 30-ig -befejeződjék. A Tovább kell fokozni az -állami -*1* és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. (Folytatás a 4. oldalon.)
