Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
^A on n\' ^ VILÁG PROLETARJAl EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Dolgozó népünk nem tűri, hogy a kulákok büntetlenül szabotálják a beadási kötelezettséj teljesítését A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 135. szám. ÁRA 59 FILLER Péntek, 1955. június 10. A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól I. Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végibe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipariagrár országgá vált. A párt. irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyharmadát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy 200 000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegény- parasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségük. A termelőszövetkezeti moizgaimat megindulásától kezdve segítik a gép* állomások, amelyek az egész országot behálózzák, s munkásosztályunk hősi erőfeszítése nyomán, népi államunk révén, közel 12 000 traktorral és más, korszerű mezőgazdasági gépek tízezreivel rendelkeznek. Kialakultak és számottevően erősödtek az állami .gazdaságok. Az elmúlt évben már a mezőgazdáság szocialista szektora adta az árugabona mintegy 36, a rizs 84,8, a vágósertés 42,6, a tej 40 százalékát. Közel negyedmillió azoknak a dolgozóknak a száma, akik az állami gazdaságokban és a gépállomásokon dolgoznak. Ezzel kialakult a munkásosztály széles falusi rétege, amely a termelőszövetkezeti parasztsággal" és a szegényparaszlsággal együtt az ipari munkásság hű és szilárd támasza a falun. A mezőgazdaság szocialista/átszervezésének megkezdésével egyidejű- I: leg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi haHározatar, amelynek nyomán egészséges fejlődés: indult; meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vetitek; háromnegyedmilliió kát. holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama; részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-.ben 3740 db traktorral, 1379 db fogatos- ós traktorekével, 950 db cséplőgéppel, 774 000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953-ban.. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben láforakapoit jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására a tanácsok s a begyűjtési apparátus egy részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem folytatott következetes, harcot. A szocialista iparosításnak, főként a nehézipar fejlesztésének lebecsülő- ’ mára a továbbiakban is, hogy ter' mésük s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve lese veszélyeztette a mezőgazdaság gépesítését, a nagyüzemű mezőgazdán sági termelés technikai alapjának kiszélesítését. A jobboldali nézetek hirdetői — túlbecsülve az egyéni parasztgazdaságokban rejlő lehetőségeket — fékezték a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus építését hazánkban. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgári fegyelmet is; a termelők beadási kötelezettségüket csak részben teljesítették. Nagy a lemaradás olyan termékek begyűjtésében, is, amelyekben az elmúlt évben növekedett a termelés, mint pl. a kukorica-, burgonya- és sertésbegyűjtésben. Jórészt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányítószervek: a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953. decemberi határozat számos intézkedését.. Ez is oka annak, hogy a termelési színvonal nem. emelkedett kielégítően és nagy az elmaradás olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyérgabona-termelés és a szarvasmarha-tenyésztés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, népellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését. Ezek a határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése. dolgozó népünk jólétének emelése érdekéiben a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelő- zövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezete she va i <r.- kértes tömörülése útján — olycn ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. fo) Növelni kell és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletétl mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazda- sági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniuk, egész termelésük, s elsősorban árutermelésük gyorsabb növelésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a; Köz|pointdi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabona- termelést, a szairvaisimairha-itenyész-i tést, vadamint az egész állattenyésztés takarmányalapjának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyű- és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak, s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekéiben. pártunknak és kormányunknak továbbra ás támogatnia kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növeléséiben. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szégyenek. A két fő feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mező- gazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista ipaÄ Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. június 7-éi és 8-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politika Bizottság beszámolóját, melyeit Hegedűs András elvtárs terjesztett ele a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági terme lés fellendítésének további feladatairól. A beszámolót és a hozzá be terjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható vit után egyhangúlag elfogadta. A Központi Vezetőség ülésének második napirendi pontjai 'Rákos Mátyás elvtárs beszámolója volt a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről, t beszámolót a Központi Vezetőség egyhangúlag tudomásul vette, jóvá hagyta s ezen állásfoglalását ugyan csalt egyhangúlag elfogadott (hatá rozatban szögezte le. rank növekedése, valamint a mezó- ( gazdaság szocialista szektorának ban múlhatatlanul szükség van népi az maerősödése megteremtették azt alapot, amelyre támaszkodva gyobb léptekkel mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonkövetkeze- irányító demokratikus1 államunk tes gazdasági szervező és munkájára. Pártunk és kormányunk irányításával, társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a leniin elvek alapján a szegényparasztságn támaszkodva, szövetségben a közép parasztsággal, harcolva a kuláksái ellen, tovább erősítjük és szilárdítju! a munkásosztály és a dolgozó pa rasztság szövetségét, feladataink si keres megoldásának biztos zálogát. II. Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk; és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy .gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei 5. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdításai érdekében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésiben, minid az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. 1. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csak a párt s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbei A mezőgazdaság szocialista! átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden pártós állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mező- gazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisiták határozott és mindennapos agitációs munkávaili verjék vissza a kulákságinak és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék fci a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. 2. A mezőgazdíaság szocialista átszervezése során biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott terme3. lőszövetkezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. Hazánkban a termelői szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka; termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti; forma, kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyeimet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földjáradék, valamint a bevitt állatok és eszközök értéke eigy részének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltai könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban lévő állami földek arányától függően, jövedelmük 10, de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányában osszák szét földjáradék címén. A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. 4. A földművelésügyi miniszter ten gyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágaibb lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendele- tefcben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik) és terménybeadási kötelezettségüket közösen teljesítik. Ahol a termelőszövetkezeteik 'be nagyobbarányú a belépés illetve ahol új termelőszövetkezetei alakulnak, a szocialista nagyüzemi gazdálkodási előfeltéjteleinek megte remtése erdőkében a termelőszövet kezetekbe bevitt földeket össze kel vonni, s ennek megfelelően ilyet községekben már ez év őszén föld rendezést, illetve tagosítást kel végrehajtani. A tagosítás fő formája a jövőbe« — ahol a dolgozó parasztok dönt. többsége a terrmeíőszövet keze tekb belepett — az egész községre kiter jedo földrendezés legyen. Ezért termelőszövetkezetek szervezéséire szövetkezeti, községek létrehozásán kell törekedni, hogy egy községbe; lehetőleg ne kerüljön sor többször tagosításra. Kivételesen* amíg a tér melőszövetkezeti mozgalom lassáb ban fejlődik, a földművelésügyi mi niszter részleges tagosítást is enge délyezihet. A Központi Vezetőség kötelezi a illetékes part- és állami szervekei hogy mind a földrendezést, mind részleges tagosítást a lehető legna gyobb ikörültekintéssel, lehetőleg a egyénileg gazdálkodó dolgozó pa rasztofckal való kölcsönös megegye zés alapján hajtsák végre oly mó dón, hogy az minél kevesebb egyé tejteg gazdálkodó dolgozó paraszté érintsen és az érintett dolgozó pa rasztok szövetkezeti táblába, es földjeikért azonos értékű földe kapjanak) cserébe; földrendezésné —- a kulaksag korlátozására irányú ló politikának megfelelően — a ku Iákok földjét a községek határánál legtávolabbi részén kell kiadni. ív A párt- és állami szervek for dítsanak az eddiginél sokka nagyobb gondot arra, hogy az ú; illetve a megnövekedett termelő szövetkezetekben a szövetkezet ■nagyüzemű gazdálkodás előnyeit mi nél gyorsabba® kibontakoztassák A termelőszövetkezeti mozgalon fejlesztése során el keli kerülni hogy egy-egy termelőszövetkezet te rülete kezdetben az 1000—1500 kai hold szántóterületet meghaladja Ugyanakkor elő kell segíteni, hog; a jelenlegi kis — 100—300 kát. hol das — termelőszövetkezetek nőve. kedjenek és így képesek légyénél valóban nagyüzemi módon gazdái kodni. III. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítéséről A mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeres végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele a termelő- szövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítése. A termelőszövetkezetek az elmúlt másfél év alatt erősödtek. Mind több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek a növénytermelésben és az állattenyésztésben az országos átlagnál jobb eredményeket érnek el és vonzó például szolgálnál! az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára. A termelőszövetkezetek többségében javult a munkaié gyeiem, a tagok nagyobb szorgalom mai vesznek részt a közös munká ban. Erre mutat, hogy a közös va gyón egy év alatt 22 százalékkal nő vekedett, egy-egy dolgozó tag része sedése pedig 20 százalékkal haladt! meg az 1953. évit. A termelőszövetkezetek egy részé ben azonban a termelési színvona még mindig alacsony, főként azért mert gyenge a vezetés, laza a mun (Folytatás a 2. oldalon.)
