Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap kt *>. Csak oít folyhat jó népnevelőmunka, ahol erős a pártszervezet, jó a vezetés Az összefogás erejével hamarosan «kánaán« lesz a puszta helyén... A Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolása A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XII. évfolyam, 152. szám. ARA 5« FILLER Csütörtök, 1955. június 30. II KV júniusi határozatának végrehajtásáért fi kenyérgabonatermeiés növelésénsk néhány feladata «-Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének leg­kiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyér- gabonatermelésünk olyan arányú fejlesztése, 'hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden ter­mékével — mindenekelőtt kenyérrel' — saját termé­sünkből zavartalanul biztosítsuk, és rendelkezzünk gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalék­kal« — írja elő a Központi Vezetőség június 8-i ha­tározata. Minthogy országos érdekről, egész dolgozó népünk kenyérellátásának biztosításáról van szó, kö­telességemnek tartom hosszú évtizedes gyakorlati gabonatermelési tapasztalataimat e cikk keretében is elmondani. Mi okozza a kenyérgabonatermelésben mutatkozó lemaradásunkat? Ennek egyik okát abban látom, hogy több helyen nincs biztosítva kellően a talajerő utánpótlása. Csekély a talajok termőrétege, kevés bennük a humusz. Ezen sürgősen változtatnunk kell. Köztudomású, hogy a humusz teszi a talajt termővé azáltal, hogy a nedvességet magábaszívja, s nem en­gedi azt mélyebbre szivárogni, s ugyancsak a humusz teszi lehetővé a helyes talajélet kialakulását. Éppen ezért a korszerű agrotechnikának az a legfontosabb törekvése, hogy bőséges szervestrágyázással növelje a talaj táperejét, s növelje a termőréteget. Ilyen talaj­ban biztosítva van a humuszképző baktériumok élet­működésének minden feltétele, s az ilyen talaj ele­gendő mennyiségű, kellő hőmérsékletű nedvességet és levegőt tartalmaz, amelyre minden növénynek, tehát a gabonaféléknek is szükségük van. Nekünk, agronómusoknak mindent el kell követ­nünk azért, hogy a szántás mélységének helyes meg­választásával, istálló- és műtrágyázással jó. táperőben lévő termőtalajt biztosítsanak a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a gabonának. Meg kell magyaráz­nunk, hogy a talajbaktériumoknak életük fenntartá­séhoz és szaporodásához foszforra, meg káliumra van szükségük. E két elem pedig csakis a mély szántással kerül a felszínre. Ennek tudatosítása is elősegítheti a gabonaprobléma megoldását, Nagy figyelmet kell arra is fordítanunk, hogy a talajviszonyoknak legjobban megfelelő gabonafajtát termesszünk. Megállapításom szerint Somogyszob ho­mokos vályog, savanyú kémhatásos talajában a Cegléd környékén meghonosított Bánkúti-búza bővebb ter­mést ad, mint a kötöttebb, gyengén lúgos hatású talajban, kitermesztett Bánkútii-fajta. Az előbbi búza­fajta acélos szalmájú, a megdőlésre ellenálló, s mag­jainak magasabb a sikértartalma. Megyénkben a so­mogyi Tar-búza terem meg leginkább, amely erősen bokrosodik, tövenként 5—8 kalászt is hoz, kalásza telt, gazdagabb termést hoz, mint a Bánkúti. Ezzel szemben az a hátránya a Bánkú tival szemben, hogy kevésbé fagyálló, későbben érik, hajlamosabb a meg- szorulásra, sikértartalma kisebb, és lisztjének minő­sége gyengébb.- A mezőgazdasági kutatókra és szakemberekre vár a feladat, hogy tudásuk összpontosításával kineme­sítsék a legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkező T.ar-búzát, amely fontos előfeltétele megyénkben a gabonaprcbléma megoldásának. Ugyancsak a kutatók­ra vár az ágasbúza nemesítésének feladata is, amihez nagy segítséget jelent számukra a Szovjetunió mező- gazdasági szakemberei tapasztalatainak felhasználása. A legmegfelelőbb vetőmag kinemesítésén túl nagyobb figyelmet kell szentelni a legjobb termesztési- módsze­rek kialakítására, illetve alkalmazására is. Kívánatos lenne olyan nitrogéntrágyázási rendszer bevezetése, amely 'bőségesen fedezi a búza nitrogénszükségletét, és nem hosszabbítja mag tenyészidejét. A tenyészidő elhúzódása nemcsak rozsdafertőzést, hanem a mag megszorulását is okozhatja. A talajerő fokozása, a legjobb talajművelési mód­szerek bevezetése,- a talajviszonyoknak legmegfelelőbb vetőmag kinemesítése és alkalmazása elősegítheti, hogy megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai több gabonát termeljenek az egész dolgozó nép és a saját maguk számára. Bajor Lajos agronómus, Somogyszob. A KENYÉRCSATA SIKERÉÉRT Gépállomást dolgozóink az első arcvonalban Gépállomásaink dolgozói nagy lel­kesedéssel veszik ki részüket az ara­tásból. Ahogy beérett az őszi árpa, a (kombájnok, kévekötő-aratógépek azonnal tsz-eink segítségére siettek, hogy szemveszteség nélkül, mielőbb betakaríthassák az őszi árpát. A Nagyatádi Gépállomás sztaha­novista traktorosa, GRUBER ANTAL a lábodi Népakarat TSZ tagjait men­tette fel a nehéz aratási munka alól. Kévekötő gépével 2 nap alatt 16 hold őszi árpát vágott le. A Marcali Gépállomás egyik leg­jobb dolgozója, FEKETE MÁRTON hétfőn kezdte meg kombájnjával az őszi árpa aratását a somogyszentpáli Béke TSZ-ben. Fekete Márton mun­kájáról mindig megelégedéssel be­széltek a tsz tagjai, s most is dicsé­ret illeti lelkiismeretességéért. 1 nap alatt 7 hold őszi árpát aratott le és csépelt el a kombájnnal. A csákányi Haladás TSZ 10 hol­das ősziárpa-táfoláján kedden látott munkához kévekötő gépével SZABÓ JÁNOS traktorista. Tegnap jelentették, hogy keresztekben van már a dús kalá- szú őszi árpa. A Balatonkiliti Gépállomás trak­toristája, MOLNÁR JÁNOS az ádár.di Petőfi TSZ-ben kezdte meg először az őszi árpa aratását kedden reggel. Egy nap alatt le is aratta a 6 holdat, s tegnap már má­sik tsz-be ment aratni. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság dolgozói csatlakoztak a Marcali ÁG versenyfelhívásához Mi, a Balatonújhelyi Állami Gaz­daság dolgozói elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Marcali Állami Gaz­daság által kezdeményezett verseny­hez. Vállalásunk a következő: 1 Az aratásig az összes növény­-* • ápolási munkákat elvégezzük. sy Vállaljuk, hogy a gabona 90 százalékát géppel aratjuk, az aratást a kezdéstől számított 8 nap alatt befejezzük. Szemveszteségünket a legminimálisabbra csökkentjük. 9 Gabonatermésünk 20 százalé­'-** kát gyorsbeádásként fogjuk a begyűjtőhelyre szállítani. A Vállaljuk, hogy a nappal aratott területet éjszaka szántjuk. C Augusztus 10-ére befejezzük a gabonacséplést. G Az esetleges hibák kijavításá- ra mozgó javítóműhelyt állí­tunk fel.-le­fel­A legmesszebbmenően segítjük dolgozóinkat a vállalás teljesítésé­ben. Munkaidő után megfelelő pihe­nési és szórakozási lehetőséget biz­tosítunk számukra. Takács Ignátc igazgató, Szekér Kálmán főagronómus, Szabó János traktoros brigádvezető. Növényápolás — békeműszakban A Felsőbogátpusztai Állami Gaz­daság dolgozói — Nagy Mária és Poleszák Magdolna munkacsapatve­zetők kezdeményezésére — múlt va­sárnap békeműszakot tartottak. A gazdaság dolgozói, mintegy 90-en a növényápoiási munkákat végezték, hogy az aratás megkezdésére az ösz- szes munkaerőt összpontosítani tud­ják. 28-ásn már megkezdték a repce és az őszi árpa aratását, melyet 2—3 nap múlva be is fejeznek. Képek a görgetegi célgazdaság eleiéből A Mezőgazdasági Szeszipari ES görgetegi célgazda­ságábam évről évre szebb eredményeket érnek él. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeit kihasználva, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a géipi mun­kával egyre többet terem a föld. Tóth Zoltán vezető agronómus és Papp János brágádvezető irányításával tervszerűen, jól megy a munka. A gazdaság valamennyi dolgozóját egy cél vezérli: jó munkával egyre gazda­gabb termést elérni, hogy minél több jusson az ország­nak, a dolgozóknak. DISZ-íagokhoz méltóan ... A gazdaság területén nem találni kapálatiam, gyomos földet. A növénytermelési brigádvezető, Papp János irányításával jól halad a mövényáipalási munka. A kapálásban a DISZ munkacsapat tagjai járnak az élem A fiatal lányok DISZ-tagokhoz méltóan dolgoz­nak. Teljesítményük, keresetük egyre növekszik. A ku­koricakapálásban 170 százalékra teljesítették normá­jukat. A képen a DISZ munkacsapat tagjai láthatók, amint éppen a csicsókát kapálják. : ió kezekben van az „élet“ flisóbogáton II patalomiak legelső köfelességültttek tartják az állam iránti kötelesség teljesítését 108—121—1.36—111 százalék ... Ezek a számadatok olvashatók a Patalomi Községi Tanácsnál a legutóbbi értékelés eredményeit jelző táblán. E számok azt mu­tatják, hogy a község eddig 108 százalékra teljesítet­te hízottsertés-, 121 százalékra a tojás-, 136 százalékra a baromfi-, 110 százalékra a tej,beadását a második negyedévre. A községiben még keresve sem találni olyan gazdát, aki hátralékban volna beadásával. A becsületes, ön­tudatos gazdák közül ás kiemelkedik Kovács János 7 holdas dolgozó paraszt, aki e negyedben rendezte egész évi hízottsertésibeadását, a többi (beadási cikk­ből pedig félévre teljesítette a kötelezőt. Együtt em­líthetjük vele Porkoláb Péter 8 holdas dolgozó parasz­tot, aki minit tanácstag, mindig élenjár a beadásban és adófizetésben egyaránt. Ö is egész évre rendezte már hízottsertésbeadását. Nagy József 12 holdas dolgozó parasztra is büszke lehet a község. Azonkívül, hogy adóját jóval a határidő előtt befizette, beadását is mindenből korábban rendézte az előírtnál. Hosszú volna felsorolni az élenjáró gazdák névsorát, akik első és legfontosabb feladatuknak tartják az állam iránti kötelesség teljesítését. A falu összes dolgozó parasztjai megérdemlik az elismerést. Az Alsóbogáti Álla­mi Gazdaság határá­ban már kora hajnal­ban tralktorberregés, kaszapengés, vidám beszélgetés, kocsizörej veri fel a csendet. Megkezdték az árpa betakarítását. Kovács Pál elvtárs, a gazdaság igazgatója reggeltől estig járja a határt kocsiján. Ha valaki idegen kérde­zősködik utána, a vá­lasz csak ez: «Arra menjen az elvtárs, amerre árpa van. Ott valahol majd megtalál­ja.-« Most éppen a berecs- kapusztai üzemegység­nél ellenőrzi az árpa­aratást, megnézi, ho­gyan működik az ara­tógép. Kovács telVtárs így szól a dolgozókhoz: — igyekezni kell, elvtársak, hogy két-há- rom nap alatt befejez­hessük. — Bevégezzük ezt hamarabb is, holnap­után délre elkészülünk vele, igazgató elvtárs! Ma estére már a fele kévében lesz! — mond­ja Tamás Lajos az ara­tók nevében. A tábla szélén, az út mellett már magasodik a kévéskazal. A meg­rakott és üres szekerek szaporán kerülgetik egymást. A diszisták két kocsirakó brigádja serényen vetekszik az elsőségért. Az izmos kaszások, a vidám marokszedő lá­nyok, az olajos trak­torista arcán a boldog, bizakodó mosoly el­árulja: jó termés ígér­kezik az idén. Az igazgató, tovább indul. A halastavaknál a borsócséplő brigádot látogatja meg. Szem­ben az úton úttörők hordják nagy zsákok­ban az összegyűjtött kalászt. — Előre, pajtások! — köszönti őket. — Hogy megy a gyűjtés? — kérdi. — Igyekszünk vele, Kovács bácsi! A Her- necz Pista meg a Csa­pó gyűjtöttek legtöb­bet — válaszolják kó­rusban, — No, csak így to­vább, gyerekek! A halastó partján hatalmas porfelhőbe burkolva búg, dohog a cséplőgép. Az üzemegység DISZ-fiataljai dolgoz­nak a gépnél. Kovács elvtárs leugrik a kocsi­ról. — No, lányok, most tegyetek ki magato­kért! Mutassátok meg, mit tudtok! — Az ám! — nyelvel egyik piroskendős bar­na lány — le is hagy­juk a fiúkat! Kaszálás­kor is megfogtuk a ka­sza nyelét. — Ugyan, Kati! Tán csak nem azért, hogy belekapaszkodjatok? — vetette közbe tréfásan az egyik legény — Jól tudod te is — mérgesedett meg Kati —, hogy magam is 1200 négyszögölet lekaszál­tam! — Csak rajta, bará­taim — mondja búcsú­zóul Kovács elvtárs. A gépcsoportnál is elidőzik pár percig. — Horváth elvtárs! — szól be az egyik traktorosnak. — Ké­szüljön. Estére a be- recskai kettes táblában megkezdheti a szán­tást. Meghúzza a gyeplőt, s a ló lassú poroszká- lással elindul. A kocsi kerekei a gabonatáb­lák között szürke port kavarnak fel. Az igaz­gató még egyszer vé­gigjáratja szemét a határon, s megelége­detten szemléli a hul­lámzó búzatengert, amely nemsokára ka­sza alá érik. Büszke mosolyra derül arca, amikor a gazdaság de­rék dolgozóira gondol. Tudja, hogy jó kezek­ben van az «élet« be­takarításának sorsa Al- sóbogáton.., Kőrössy Judit if * f; f! ( « (ft íj! «7V ff f ® I i í i «r(V 7 •TV ♦)! nt fi i I $ íf I re «V fi i Ilyen szép rozs még nem termett ebben a határban A gazdaságban a kapásokon kívül gabonát is termelnek. 50 hold rozsvetésük igen szép: magassága eléri a 230 centimétert. A gazdaság dolgozói büszkék arra, hogy ilyen szép rozs még nem volt ebben a ha­táriban. Úgy számítanak, hogy megadja a 10 mázsát holdja. Képünk azt ábrázolja, amint a gazdaság agronó- musa és a brigádvezető a termés 'becslését végzik. Mindkettőjüknek az a véleménye, hogy a 10 mázsás átlagtermés biztosra vehető. Megbeszélték a kenyércsata „baditervét“ Jól felkészültek az aratásra is a gazdaság dől« gozói. Géppel is, kézierővel is arainak. Már megszer­vezték az arató munkacsapatokat: A növénytermelési brigád vezetője, Papp elvtárs ismertette a dolgozóikkal a Minisztertanács határozatát az aratás-eséplési mun­kák gyors elvégzéséről. A dolgozók megfogadták: mindent elkövetnek, hogy a legkisebb szemveszteség­gel, minél előbb zsákba kerülhessen a gabona. A kép a gazdaság dolgozóinak egy csoportját mutatja be, amint ebédszünetben brigádvezetőjük felolvasását hallgatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom