Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955, június 30, Nagygyűlés Helsinkiben a béke-világtalálkozó alkalmából Helsinki (TASZSZ). Június 27-én este a Béke Finnországi Híveinek Szervezésében a helsinki Hesperia- parkban nagygyűlést tartottak a béke-világtalálkozó alkalmából. Este hét órakor munkaidő után a város munkáslakta negyedeiből ezrek igye­keztek a gyűlés színhelyére. A béke- világtalálkozón képviselt országok zászlóival felvonulva zárt sorokban haladtak el Helsinki fő útvonalain, és a következő jelszavakkal tüntet­tek: »Üdvözöljük a béke-világtalál­kozót!« »Vesszen az atomháború!« »A népek a béke bástyái!« A több mint tízezer ember jelen­létében tartott gyűlést a nemzetközi Sztál in-békedíjjal kitüntetett Iver- sen tanár nyitotta meg. Koszambi bombayi egyetemi ta­nár az indiai nép üdvözletét tol­mácsolta a finn népnek. Elismeréssel nyilatkozott a finn nép békeharcáról. Csen Su-tung, a Kínai Országos Népi Gyűlés elnökségének alelnöke a kínai küldöttség és a 600 milliós^ kí­nai nép nevében üdvözölte a béke- szerető finn népet. Vercors francia író beszédében a többi között ezeket mondotta: »A •béke sorsa tőlünk függ, akaratunk­tól, a jóindulatú emberek rendíthe­tetlen erőfeszítéseitől«. Meleg fogadtatásban részesítették a gyűlés résztvevői Fagyejev szovjet írót. — Mi, nyolcvan ország képviselői — mondotta — döntő pillanatban gyűltünk össze Helsinkiben. Európá­ban a felfegyverzett Nyugat-Német- országgal a háború újabb tűzfészke keletkezik. Atom- és hidrogénbom- bás pusztító háború veszélye lebeg a világ felett. — Az a békés kezdeményezés azonban — mondotta Fagyejev —> amelyet több békeszerető kormány tett — köztük büszkén kiemelhetem országom kormányát is — és azok a bizonyos sikerek, amelyeket külön­böző nemzetiségű emberek százmil­liói által vívott békeharc aratott, is­mét azzal a reménnyel töltötték el a népek szívét, hogy lehetséges a nemzetközi vitás kérdések tárgyalá­sok útján való megoldása. — Ezek a remények most különö­sen a négy hatalom közelgő kor­mányfői értekezletéhez fűződnek. Százmilliók tekintete kíséri majd fi­gyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki önös célokból meg akarja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népe elítéli. Ezután Baltasar Sastro chilei volt képviselőházi elnök beszélt. Befejezésül Abdullah Diallo, Szu­dán képviselője szólt a gyűlés részt­vevőihez. Kiemelte, hogy a Szovjet­unió békepolitikája megfelel min­den nép kívánságának és hogy a töb­bi államnak támogatnia kell ezt a politikát. Washington (TASZSZ). Dulles amerikai' külügyminiszter június 28- án az amerikai külügyminisztérium­ban tartott sajtóértekezletén vála­szolt azokra a kérdésekre, amelyeket a tudósítók a fegyverzet csökkenté­sére előterjesztett szovjet javasla­tokkal kapcsolatban hozzá intéztek. Dulles, mint a United Press hír- ügynökség jelenti, kijelentette, hogy a fegyverkezés javasolt kölcsönös korlátozása »némi reményt nyújt«, ha meg lehet találni a fegyverkezési •terhek csökkentésének módját Eu­rópában. Azt állította azonban, hogy ezek a lehetőségek nem valósíthatók ■meg a négy hatalom közelgő genfi kormányfői értekezletén. Egy másik kérdésre válaszolva ki­jelentette, hogy az Egyesült Álla­mok nem zárja ki az olyan kérdé­sekről Kínával való közvetlen két­oldalú tárgyalások lehetőségét, mely kérdések nem érintik közvetlenül »a formózai kormányt«, az ilyen tár­gyalások azonban nem jelentik a pekingi kormány elismerését. Az amerikai repülőgéppel a Behring-szoros térségében történt incidensre vonatkozóan hozzá inté­zett kérdésekre válaszolva kijelen­tette, sajnálja, hogy ez az incidens megtörtént, de »kétségbevonja, hogy ez szándékos politikát jelentett«. Dulles az incidenssel kapcsolatos szovjet nyilatkozatra utalva kijelen­tette: »Ennélfogva remélhető, hogy a genfi értekezlet annak feltevésével kezdődhet, hogy mind a négy részt­vevője tartós békét kíván«. Dulles kijelentette, hogy mindig fennáll a tévedés lehetősége a repü­lők hely-meghatározásában, ugyan­akkor azonban azt állította, hogy a repülőgép nem sértette meg a Szov­jetunió légiterének határát. ítélet Csernovits Jenő, Szlota János és társaik bűnügyében A fővárosi bíróság Roósz-tanácsa hathetes tárgyalás után hirdetett íté­letet Csemovitz Jenő, Szlota János és társai bűnügyében. A bíróság a tárgyalás során több mint 80 tanút ■és több szakértőt hallgatott ki. A bíróság Csernovitz Jenőt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kü­lönösen nagy kárt okozó hűtlen ke­zelés, csalás, továbbá okirathamisí­tás miatt 15 évi börtönbüntetésre és 10 évi jogvesztésre, Szlota Jánost társadalmi tulajdon sérelmére is­mételten elkövetett hűtlen kezelés, a tervgazdálkodás érdekét veszé­lyeztető bűntett és egyéb bűncselek­mények miatt 6 évi börtönbüntetés­re és 5 évi jogvesztésre, Nótári Ist­vánt és Nótári Józsefet 3, illetve másfél évi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre ítélte. A bíróság köte­lezte a vádlottakat az okozott kár megtérítésére. Az USA-ban meghosszabbították a kötelező katonai szolgálatról szóló törvény érvényességét (MTI) Az AFP jelentése szerint az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében további négy évvel meghosszabbítják a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó tör­vény érvényességét. BOLGÁR ELEK J955. június 26-án súlyos és hosz- szú szenvedés után elhúnyt Bolgár Elek akadémikus, egyetemi tanár, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa. Bolgár Elek 1883-ban Kassán szü­letett. 1918-ban lépett Kommu­nisták Magyarországi Parijába, ahol éveken keresztül vett részt a párt agitációs és ideológiai munkájában. A Tanácsköztársaság idején külügyi szolgálatot teljesített. A fehérterror alatt kezdődött el 25 évi emigrá­ciója. Hosszú ideig az osztrák, illetve a német munkásmozgalomban tevé­kenykedett, majd 1937-től a Szovjet­unióban mint író és szerkesztő mun­kálkodott. Tudományos tevékenysé­get mint a rosztovi egyetem tanára fejtett ki. A szovjet hadsereggel részt vett hazánk, felszabadításában. Ez­után Budapesten folytatta tudomá­nyos működését, mint a budapesti Tudományegyetem professzora. A felszabadulás után hosszú ideig dip­lomáciai tevékenységet fejtett ki, több országban volt Magyarország követe. Bolgár Elek elvtárs komoly érde­meket szerzett a magyar történettu­domány, valamint az állam- és jog­tudomány fejlesztésében. 1949 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Népköztársaság kormánya Bolgár Elek elvtárs mar­xista tudományos munkásságát ma­gasra értékelte és érdemei elismeré­séül Köztársasági Érdemrenddel, va­lamint a Köztársasági Érdemérem bronz- és ezüstfokozatával tüntette ki. Bolgár Elek a dolgozó nép becsü­letes, hű fia volt. •Emlékét szívünkben megőrizzük. Andics Erzsébet, Béréi Andor, Fogarasi Béla, Gábor Andorné, Gergely Sándor, Gerő Ernő, G. Fa­zekas Erzsébet, Hevesi Gyula, Illés Béla, Kassai Géza, Kenyeres Jú­lia, Lukács György, Rákosi Mátyás, Ráth Károly, Réti László, Révai József, Wagner Anna. Budapest, 1955. június 27. * * * A Magyar Tudományé« Akadémia elnöksége mély fájdalommal jelenti, hogy Bolgár Elek akadémikus, az egyetemes és a diplomáciai történet kiváló tudósa, a jogtörténet profesz- szora, hosszas betegség után, június 26-án elhúnyt. A Magyar Tudományos Akadémia Bolgár Elek elvtársat saját halott­jának tekinti, temetésének időpont­ját később közli. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Rusznyák István akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége mély fájdalommal jelenti, hogy Szekfü Gyula akadémikus, egyetemi tanár, az Elnöki Tanács tagja, a magyar történet nagynevű kutatója, súlyos betegség után, folyó hó 28-án elhúnyt. Emlékét az Aka­démia kegyelettel őrzi. A Magyar Tudományos Akadémia Szekfü Gyula akadémikust saját ha­lottjának tekinti, temetésének idő­pontját később közli. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A világifjűságl találkozó előtt A béke barátainak ajándékai ... Leányfejek hajolnak egy ha­talmas terítő fölé. Ügyes kezek kü­lönböző nyelven hímzik ki a szót: béke. Rukojarva svéd falu leányai ezt a térítőt küldik ajándékba a varsói VIT-re. Malmberget község ifjúsága más ajándékot küld Var­sóba: egy vasércdarabot, amelybe a következő szavakat vésik: »A béke Norrbotten-fartománybeli híveitől«. Tevékeny munkát fejtenek ki a stockholmi, malmöi, uppsalai és más városokbeli szervezőbizottságok. E városokból többszáz küldött indul majd Varsóba. Svédország nyugati kerületeiből körülbelül ezer delegá­tust küldenek. A kétezer főt szám­láló svéd küldöttség Varsóban át­adja majd a svéd ifjúság legőszin­tébb jókívánságait a többi országok­ból összesereglett fiataloknak. Anglia küldöttsége Az angol ifjúság előkészületeit az országos előkészítő bizottság irá­nyítja. A bizottság filmbemutatókat rendez a legutóbbi bukaresti VIT- ről, dalosünnepségekét tart. Ezenkí­vül az országban 28 helyi előkészítő bizottság működik. A varsói találkozót sok angol if­júsági és diákszervezet támogatja. Az angol ifjúságot ezer küldött kép­viseli majd Varsóban. 17 ifjúsági szervezet már megválasztotta kép­viselőit. A küldöttség tagjai ifjú­munkások, diákok, fiatal művészek lesznek. Az Angliában élő gyarmati ifjúságot valószínűleg 200 küldött képviseli. A londoni fiatalok három híres kórust küldenek Varsóba. Ifjúsági ünnep Hanoiban Hanoiban nagy diáksportünnepsé- get rendeztek a varsói VIT-tel kap­csolatban. A város napsütötte ut­cáin és terein kora reggel végigvo­nultak a sportolók oszlopai. Reggel 7 órára a nézők, a közvélemény kép­viselői és a néphadsereg harcosai megtöltötték a városi stadion lelá­tóit. A hőmérő már ekkor 25 fokot mutatott. Megszólal a gong, s a diáksporto­lók oszlopai egymás után vonulnak fel a stadion zöld gyepére. A diák­zenekar a Vietnami Demokratikus Köztársaság himnuszát és a Ho Si Minh-ről szóló dalt játssza. Meg­kezdődik a díszszemle. A nézők lel­kesen üdvözlik a kibontott zászlók alatt vonuló ifjú sportolókat. 850 at­léta, tornász, labdarúgó, kerékpáros vonul el a közönség előtt. A dísz­szemle után együttes szabadgyakor­latot mutattak be a fiatalok, majd megkezdődtek az atlétikai versenyek. A sportünnepség labdarúgó mérkő­zéssel ért véget. Munkasikerek Eszak-Korea lakosai, akik az ame­rikai intervenciósok elleni harcban megvédtek függetlenségüket, most gyógyítják a háborúütötte sebeket. Az ország .ifjúsága a varsói találko­zóra készülődve a munkában és ta­nulásban elért- új sikerekkel kö­szönti a fesztivált. Országszerte mű­vészeti versenyeket rendeznek. Hon Szún Cser költő »Korea hangja« címen hazafias verset, Sze Man ír író »A haza ölelésében« címen kar­colatot, Mun Gén Hók zeneszerző pedig »A béke dala« címen kantá­tát írt. A fesztiválon két hazai fil­met mutatnak be a koreai fiatalok. A két film címe: »Gyönyörű dal« és »Ifjú házasok«. Ezenkívül kép-, fénykép- és plakátkiállítást készíte­nek elő, amely a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ifjú nem­zedékének munkahőstetteit szemlél­teti. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & Csak ott folyhat jó népnevelőmunka, ahol erős a pártszervezet, jó a vezetés A nagy nyári mezőgazdasági mun­kák idején — napjainkban — ko­moly, felelősségteljes feladat hárul a termelőszövetkezeti, községi párt- szervezetekre, a községi pártvezető­ségek tagjaira, mindenegyes kom­munistára. Míg az alapszervezetek népnevelői télen ,a falu lakóinak lá­togatásával, felvilágosító munkával igyekeztek meggyőzni népünket a párt príiiitikiéjáinislk helyességéről,! útmutatást adtak az egyes feladatok végrehajtásához, most kint a földe­ken. az aratógépek, kombájnok mellett kell serkenteniük, lelkesíte­niük dolgozóinkat a jó munkára, a betakarítás sikeres elvégzésére. Az a cél vezetett bennünket a marcali járásba, hegy egy község, egy pártszervezet népnevelőinek te­vékenységéből vonjuk le a tanulsá­gokat, beszámoljunk módszereikről, sikereikről és ezzel segítséget nyújtsunk megyénk valamennyi nép­nevelőjének. Mindenekelőtt Juhász elvtársat, a Matcali Járási Pártbi­zottság másodtitkárát kerestük fel, és tőle kértünk javaslatot olyan alapszervezetre, ahol a kommunis­ták, a népnevelők becsülettel meg­állják helyüket, s jelentősen elősegí­tik a mezőgazdasági munkák sike­rét. Juhász e’vtárs Kétlhely után So- mogyszent.pált javasolta, s mi az utóbbit választottuk. A JB nem ismeri az alap­szervezet munkáját Ezt a megállapítást hűen igazolja Babodi András, a somogyszenepáii községi pártvezetőség titkárának őszinte beismerése: »Nálunk bi­zony l.i rm (ishet nápnevédőmunká­ról beszélni ...« És ez a megdöbben­tő kijelentés mindenekelőtt azt a kérdést veti fel: vajon a járási •bizottság hennét, milyen úton sze­rezte értesüléseit, vagy ha mégis ismeri a somogyszentpáli kommunis­ták munkáját, akkor miért ezt a községet javasolta? Mert hegy a ké­sőbbiek folyamán meggyőződhettünk róla, nemcsak a népnevelőmunka, de a pártélet, a kommunisták tevé­kenysége is igen szűkkörű és terv­szerűtlen. Igaz —■ Babcdi elvtárs elmondta —, hogy »valamikor ré­gen« a tanácsapparátus és a föid- művesszövetkezet dolgozóiból létre­hoztak egy 10 tagú népnevelőgárdát, s ezek az elvtársak —i úgy ahogy — működtek is, de a vezetők már ak­kor is kihagyták soraikból a dolgozó paraszt párttagokat, s ők maguk felvilágosító munkájukban is inkább hivatali kötelességüket teljesítették. Hosszú Teréz begyűjtési előadó pár- tcmikívüli, de amint állítja, q is részt, vett a munkában (főleg a begyűjtést szorgalmazta). Szerinte a községi alapszervezetben ma is 20 tagú nép­nevelőgárda működik, bár rendszer­telenül, Sajnálatos tény azonban, hogy Babodi elvtárs megcáfolta eze­ket az állításokat, és kijelentette, hogy 4—5 hónapja csak papíron van népnevelőmunka. Ebből arra is lehet következtetni, hegy Juhász elvtárs a jelentésekből' merítette ér­tesüléseit, melyek nem feleltek meg a valóságnak, s így ellenőrzés nél­kül adta tovább a hírt: »jól dol­goznák a somogyszentpáli népneve­lők.« Erőtlen vezetés — gyenge pártélet Népnevelőmunka helyett a vezető­ségek hanyag munkájáról a kem- munisták tétlenségéről győződhet­tünk meg. A községi pártvezetőség- választás alkalmával tapasztalt, pártmunkában jártas elvtársak ke­rültek a vezetőségbe, s a pártbizott­ság joggal várta erős, példamutató szervezeti élet kibontakozását. Nem így történt. Babodi elvtárs jóakara- tú, lelkes kommunista, de nem elég­gé erőskezű, nem tudja jót összefog­ni, irányítani a vezetőséget. Minden héten, vezetőségi ülést tart, elmond­ja a feladatokat, felhívja a vezető­ség tagjainak figyelmét a pártélet megjavítására, a mezőgazdasági munkák sikerének elősegítésére, és a következő héten kezdheti elölről, mert a vezetőség »nem ér rá«, nincs ideje pártmunkát végezni. A közsé­gi vezetőség határozatai — melyeket beküldőnek a pártbizottságra, s má­sodpéldány hiányában végrehajtását ellenőrizni nem tudják —• nem ke­rülnek le az alapszervezetekhez. Tóth Istvánná elvtársnő, a termelő- szövetkezet és Harangozó Gyula elv­társ, a falusi alapszervezet titkára szó nélkül hallgatja végig a vezető­ségi ülést, s a következő alkalom­mal beszámolnak arról, hogy alap- szervezetükben nem csináltak sem­mit. Ez a tétlenség természetesen rá­nyomja bélyegét a kommunisták munkájára is. Vajon lelhet-e párt­munkát várni az alapszervézet tag­jaitól, ha a titkár is kivonja magát ez alól? Semmi esetre sem! A kom­munisták irányítást, példamutató munkát várnak titkáruktól. A veze­tőség irányításáért viszont Babodi elvtárs a felelős, és meg kell talál­nia a módot arra, hogy a kollektív vezetés megteremtésével a vezetőség tagjai aktív segítőtársaivá váljanak. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden vezetőségi tag feladatot kap a titkártól, ennek végrehajtását ha­táridőhöz köti és rendszeresen, meg­felelően ellenőrzi a tagok tevékeny­ségét. A vezetőségi tagoknak pedig felieüősséget keil érezniük 'a! kom­munisták munkájáért, s tudniuk kell, hogy a párthatározatok végre­hajtása rájuk is és elsősorban rájuk kötelező. A káderképzés a jó párt­munka alapja Tóth Istvánná elvtársnőt, a ter­melőszövetkezeti alapszervezet titká­rát mintegy három hónapja válasz­tották meg. Tóth elvtársnő példamu­tató a termelőmunkában, tekintélyt szerzett a dolgozók előtt, de felada­tát mégsem tudja ellátni. Vajon mi ennek az oka? Egyszerűen az, hogy a község tapasztaltabb 'kommunistái magárahagyták őt, nem segítik elsa­játítani a vezetés módszereit, nem segítik elő marxista—leninista kép­zését, s a legalapvetőbb feladatokkal Sem ismertették meg. Tóth elvtárs­nő — mint mondja — többször kért segítséget Bakó elvtársiéi, a tsz el­nökétől, aki nemrég jött a JB-ről, a tsz-be, de Bakó elvtárs sem »ér ár« átadni tapasztalatait. És ezért ke­mény bírálat illeti Bakó elvtársat! Az elvtársak elmondták, hogy in­kább összeállítja maga a beszámolót, minthogy Tóth elvtársnőnek segítsé­gére sietne, sőt maga tartja a tag­gyűlést is. így aztán sohasem tanul­ja meg a titkár az alapszervezet életének irányítását, hisz a legegy­szerűbb feladatokat, taggyűlések le­vezetését is — saját kérésére — a vezetőség tagjai végzik. A pártmun­ka a tsz-ben is egyre jobban ellany­hul, a párttagok már megszokták, hogy nem kapnak pártmegbizatást a vezetőségtől. Mindez korántsem jelenti, hogy Tóth elvtársnő hibái nem járulnak hozzá a nagy visszaeséshez. Ö több­ször ismételgeti, hogy »nem tüdőm, mit csináljak«, de ahogy a beszél­getés folyamán kiderült, nem is nagyen akarja tudni. Egy alkalom­mal például a vezetőség egyik tag­ját kérte meg a taggyűlés levezetésé­re, s ő ez idő alatt, moziban szóra­kozott. Vajon arra vall ez a példa, hogy Tóth elvtársnő el akarja sajá­títani a vezetés módszereit? Nem! Ez arra utal, hogy tájékozatlanságá­ra hivatkozva másra, a vezetőség tagjaira hárítja a felelősséget. Tóth elvtársnő többször is résztvesz érte­kezleteken, vezetőségi üléseken, s egy kis akarattal ott is elsajátíthat­ná a vezetés alapjait. A feladat tehát az, hogy Tóth elvtársnő a »belenyugvás« helyett fordítson nagyobb gondot önmaga képzésére. A tapasztaltabb elvtársak segítségét pedig ne abban lássa, hogy megáldják helyette a feladato­kat, hanem együtt, közösen, a veze­tőség tagjainak segítségével tegyék kézzelfoghatóbbá, tartalmasabbá az alapszervezet munkáját. A községi pártvezetőség tagjai, élükön Babodi elvtárssal, elismerik, hogy sok tennivaló akad a párt­munka megjavítása terén. Tudják, hogy a főhiba saját magukból, a vezetés erőtlenségéből adódik. — Mi csak a személyes példamutatást tűztük célul, s a vezetéssel nem tö­rődtünk — mondta Babodi elvtárs, s ezzel meghatározta feladataikat is. Mindenekelőtt teremtsenek ren­det saját portájukon, hogy meg­felelően irányíthassák a falu kom­munistáit, mert ha jó a vezetés, ak­kor jó a pártmunka, akkor van mód és lehetőség a népnevelőbrigádok te­vékenységére; akkor van mód arra, hogy a somogyszentpáli kommunis­ták, s a falu dolgozói eredményeseb­ben hajtsák végre a párthatározato­kat. Jávori Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom