Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. június 2& Ak ik ab oldogabb paraszti élet útját vála szították A szövetkezeti mozgalom béndekpusztai úttörői ZEKE JÓZSEF A béndeki határban is szebbek a gabonák, job­bak a terméskilátások, mint az elmúlt évben. De olyan teltkalászú bú­zát megyeszerte nem *á_ tott Zeke József 10 hol­das béndeki gazda, mint amilyent a barcsi Vörös Csillag gabonatábláján. Sokat hallottak és ol­vastak már a béndekiek áz országoshórű barcsi szövetkezetről, de még egyikük sem látta, ho­gyan élnek és dolgoznak annak tagjai. így hát Ze­ke József gazdatársai megbízásából — no meg kíváncsiságból is —, mert azért mégiscsak a tulajdon szemölek hisz elsősorban az ember — május elején felkereke­dett, ellátogatott Barcs­ra. Jól megnézett ott mindent, mert tudta, az otthoniak alaposan kifaggatják majd ta­pasztalatairól. És ami­ót;* visszajött, hosszú estéken keresztül szá^- molt be a Barcson lá­tottakról .... Kincsetérő barcsi ta­pasztalatokkal, a szö­XÓTH FERENC vétkezés megannyi elő­nyét bizonyító érvvel a tarsolyában látott hozzá Zeke József Béndeken a szövetkezet létrehozá­sához. Nem volt egyedül ebben a harcban, mert Hegedűs József, Hajnal Ferenc. Vaskó Pál, Jó­zsef Ferenc és Szűcs Jözséf, áz előkészítő bi­zottság tagjai is "erősen serénykedtek a tsz , megalakításán. A népnevelőmunka eredményeként június 9-én 12 család megtar­totta a Petőfi TSZ ala­kuló gyűlését. Szövet­mezőgazdasági szocialis­ta nagyüzem arra való, hogy jobban boldogulja­nak a benne dolgozó emberek, hogy jobban éljen egész dolgozó né­pünk. Belépett a tsz-be — alapítótagként — Fo- nódi István, akit elnök­nek választottak meg, Antali Mihály, ifj. Kiss István és Tóth Ferenc is, mert tudják: eresen kötött talajú földjeiken mélyebb barázdát szánt az eke, ha traktor húz­za, nem pedig igás, vagy jártmos jószág. Az alakuló ülés után 5 hold rétjüket már kö­JÓZSEF FERENC zösen kaszálták le, s annak termését közösen takarították be. És most már esténkéül a közös gondokat vitatgatják: 200 db juhot kellene be­szerezni (Vaskó Pál szí­vesen vállalja a juhok gondozását); érdemes lenne 5 hold szőlőt tele­píteni a domboldalon; 5 holdat be akarnak vetni lucernával. A ter_ ANTALI MIHÁLY nek, s latolgatják: ho­gyan tegyék meg aratás után az első lépést a számukra még járatlan és bizony sok kezdeti nehézséget tartogató kö­zös úton. A kezdeti lé­pések sikerének fontos feltétele: a járási szer­vek vezetői és a gépál­lomás dogozó! álljanak szilárdan melléjük, bá­torítsák, támogassák őket. Segítsenek nekik minden akadályt elgör­dülni útjukból,’ amefy a szebb, boldogabb pa­raszti élethez vezeti őket. Adatok, érvek a tsz-mozgalom fejlesztéséhez így lett milliomos a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ A répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet április 25-ével szocialista településsé alakult A termelőszövetkezet szép fejlődést tett meg megalakulása óta: a tagok élete évről-évre jobb lett, jövedelmük ma már túlhaladja a jól gazdálkodó kö­zépparasztokét. A tsz fejlődésére hadd álljon bizonyítékul egy-két sta­tisztikai adat, amely szemléltetően igazolja, milyen utat tett meg a tsz 1950 óta. A termelőszövetkezet szántóterületének növekedése: 1950 1951 1952 1953 1954 88 kh 136 kh 160 kh 266 kh 282 kh A taglétszám növekedése: 18 21 32 52 52 1955 473 kh 99 A fel nem osztható szövetkezeti alap növekedése forintban kifejezve: 9786 Ft 80 634 Ft 400 149 Ezek az adatok mutatják, hogy a termelőszövetkezet földterülete, a, tagok száma évről-évre nőtt és nem maradt el a fel nem osztható szőr vetkezeti vagyon növekedése sem Azzal, hogy termelőszövetkezetünk földterülete elérte a 473 holdat, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése előtt hatalmas távlatok nyíltak meg. Megfigyeltük már, hogy ahol táblás gazdálkodást folytattunk, ahol az egész táblán egyöntetű volt az előve- temény, ott sokkal szebb volt. a ter­més. Az előkészítő és művelési mun­kák minősége is jobban megfelel így a növény igényeinek. Különösen, szép az idén a 35 kát. hold, egy- táblába vetett őszi búzánk. Szövetkezetünk törzsáUahenyésztő jellegű, a területi felfutás következ­tében azonban az állatsűrűség csök­kent. Most 1 kát. holdra 0.224 szá­mosállat, illetve 1 számosállat jut 4,25 kh. szántóra. Ezzel az állatlét­számmal nem biztosíthatjuk: i szán­tók tápanyagvisszapótiását, úgy, amint azt a Központi Vezetőség ha­tározata előírja. Ezért az állatállomány növelése mel­lett a pillangósvirágú takarmány- növények termesztésével, illetve a füves vetésforgó nevezetesé­vel akarjuk a terméshozamot növelni, talajunkat jó táperőben tartani. Termelőszövetkezetünk v árcseilátó övezetbe tartozik, ezért az idén ön­i1 464 599 1 362 120 Ft. tözéses kertészetet 'élesítettünk, hogy minél több zöldséget adhassunk a városi dolgozóknak. A múlt évben 2 holdon szamócát telepítettünk. Nagy érdeklődéssel figyeltük, hogy hoz-e termést az idén. Nem csalód­tunk benne, már az első termése is kielégítő volt. A következő években — jó gondozással — biztosan búsás jövedelmet hoz termelőszövetkeze­tünknek. Tsz-ünkben a terület, a tagok lét­számának növekedésével megnőtt a- vezetőség felelőssége ’s. A munkafegyelem további meg­szilárdítása megköveteli, hogy a munkacsapatoknál is bevezessük az egyszemélyi vezetést és a sze_ mélyi felelősséget. Szövetkezetünknek minden adottsága meg van arra, hogy minden tekintet­ben példamutató szocialista mező- gazdasági nagyüzemmé váljon. A termelőszövetkezet vezetőinek, tag­jainak, a gépállomás dolgozóinak az a feladatuk, hogy legjobb tudásukkal, minden erejükkel segítsék .élő a tsz további fejlődését. Munkájukban bátran támaszkodhatnak a1 párt se­gítségére, útmutatására, a párt veze­tésével biztosan háládnak előre _ a szebb, boldogabb paraszti élet út­ján. Jezerniczky Lajos termelőszövetkezeti agrcnomus. VASKÓ PÁL. kez’.ek, mer. belátták: a., vekről tehát beszélget- ifj. KISS ISTVÁN ......................................................................... „ Fekete“ tehenek — „fekete64 tej ÉRLELŐ NYÁR JlÁ ILYEN VIRÁGZÓ szövetkeze- ti községünk lenne, ha nem jött volna 1953 júliusa... — Orbán Imre 9 holdas Somogycsicsói gazda faluja minden dolgozó parasztjának a gondolatát öntötte e mondatba. Somogycsicsón ugyanis két évvel ez­előtt minden parasztcsalád a szövet­kezeti utat járta. Nagy Imre prog- rgmbeszéde azonban a tsz-nek mind a 187 tagját megingatta. A többség ugyan csak pillanatnyilag érezte vonzónak a kilépés »lehetőségét« — a kommunisták csakhamar sarkukra álltak és tántoríthatatlanul kitartot­tak szövetkezetük mellett. 67-en azonban visszatértek az egyéni sor­ba. Bármennyire rövid volt is a ki­lépetteknek a szövetkezetben töltött ideje, az 53-as vihar csak a szö­vetkezeti eszme zsenge hajtását ta­rolhatta le, de a közös gazdálkodás gondolatának gyökerei belekapasz­kodtak a gazdák leikébe. Azóta ezek a gyökerek csak mélyebbre hatol­tak, s mint szomjas földnek, bá­gyadt növénynek az éltető eső, olyan jót tett a gazdák lelkében korábban elhintett szövetkezeti eszmének pár­tunk márciusi határozata. A tavaszt nyár követte. A nyár forró lehelete megváltoztatja a ha­tár képét s a falu dolgozóinak gon­dolkodását. Merőben más ez a nyár, mint a két év előtti: amilyen viha­ros volt amaz, ugyanolyan, sőt ha lehet, még érlelőbb ez a mostani. Nemcsak a dolgos parasztkezek ve­tette gabona szökkent kalászba, ér­lelődik a csicsói határban, de a KV június 8-i határozata, a pártmunká­sok nevelő szava nyomán a gazdák lelkében is érlelődik ismét a nagyon megfontolt elhatározás, hogy szö­vetkezetivé alakítják községüket. Erről beszél ma mindenki a falu­ban, s napról napra közelebb jutnak a c&lcsóíák elhatározásuk valóra vál­tásához. A múlt héten már 12 dol­gozó paraszt írta alá a belépési nyi­latkozatot. Közülük F. Horváth Já­nos 10 holdas gazdával beszélget­tünk arról: miért tért rá ismét a közös útra. ... A nap már leáldozóban volt, amikor a Horváth-család hazaért a mezőről. Miután megismerkedtünk velük Parikász Ferenc elvtárssal, a Megyei Pártbizottság titkárával, a család mindhárom tagja munkához látott. A nagylány vizet mert a vá­lyúba az állatoknak, Horváthné ki­fogta az igából a teheneket, a több mint hatvan nyarat megélt házigazda pedig összegyűjtötte az udvaron a szétterített szénát. — Jó idő volt ma, megszáradt a takarmány. Hazahoztuk a rétről, de nem raktuk be a pajtába, mert egy kicsit vonyódott volt •— mondja Horváth gazda. Amit eddig itt láttunk, s amit Horváth Jánostól hallottunk, apró­ságnak tűnik bár, mégis világosan mutatja: szorgalmas, dolgos, gazdál­kodáshoz jól értő, munkájukat sze­rető emberek Horváthék. A ZT AN AZ ÉLETÜKRE terelő- ** dik a szó. ...1952-ben léptek be a Békebás­tya Termelőszövetkezetbe. Nem ment akkor minden rendjén a kö­zösben, A búzát búza után egyszán- tásba vetették. Aztán amikor kevés volt a termés, azt mondták: rossz a föld. Pedig nem igy van: rossz föld nincs, csak rossz gazda. A vezetőség sem tudta összefogni a tagságot: a törekvőbbek, akiket hajtott az igye­kezet, azok megtalálták a munkát, mások pedig csak a naplementét les­ték. A 60 szarvasjószág nem adott több tejet, mint amennyit 20 jól te­jelő tehéntől fejni kellett volna. Hiába tette szóvá ezt a dolgot Hor­váth János akkori tehéngondozó — a vezetőség nem hallgatott az idős, tapasztalt gazdára... Mi tagadás, voltak bajok a Béke­bástyában; de nem emiatt fordított hátat a Horúáth-család a szövetke­zetnek, E bajokon lehetett volna se­gíteni, az emberek véleménye, a tag­ság közös elhatározása alapján. (Az­óta meg is javította a gazdálkodását a tsz.) — A legnagyobb baj az volt — veti közbe Horváthné —, hogy ki lehetett lépni.. Már egészen kezdtünk összeszokni a szövetkezei­ben, aráikor elharigzott Nagy Imre beszéde Űrre :n'. ;s. kiléptünk ■ ■ Az elmúlt két év. alatt összehason­líthatatlanul megváltoztak a tsz tag­jai, s határozottabb lett a vezetés; jobban megy a munka;, .séebbek á terméskilátások. Tavaly mát, jól elő­készített talajba, vetésforgó szerint vetették a gabonát, A kapálásban is* segíti őket a gép, s határukban méf* a legkényesebb egyéni paraszti széni sem lát kivetnivalót. Szóval a tszi tagjai most már jó gazdái földjük-; nek. Horváth Jánosról ugyanezt tart-; ják a faluban. Nemcsak a gazdálko ­dásban való jártasságáért, hanem- kötelességtudásáért is szeretik, be-; csülik őt. Büszkén mutatta nekünk\ is kitüntető oklevelét, amelyet a; Megyei Tanácstól kapott a beadás i ban való példamutatásáért április 4-i én. A kenyérgabonabeadás sem je-\ lent neki nagy gor.dot: 35 mázsa tér-■ mést vár, ebből könnyen beadja az- államnak járó 880 kg-ot. A szövetkezet eredményeit látva- mindinkább megerősödött benne ez- a tudat: kár volt 1953-ban annyira- elhamarkodni a dolgot. Két hete megi azt olvasta az újságból: a párt, e: kormány szilárdan a szövetkezetek• mellett áll, s javasolja a dolgozó pa-‘ raszioknak: gazdálkodjanak közö-l sen, mert a szövetkezei a dolgozó- paraszt emberek boldogulásának- egyedül járható útja. A párt szava.i a párt javaslata egybeesett Horvátit gazda személyes jó tapasztalataival ■ s szilárdan elhatározta: újból tsz-tag* lesz. Ugyanez az elhatározás fogant1 meg Orbán Imre, Varga János, No-\ vák Ferenc és még több dolgozó pa-i raszt agyában, akik aláírták a beié-; pési nyilatkozatot. A nyilatkozator\ azonban üresen hagyták a »-szövet- 5 kezet neve« rubrikát. Nem a Béké i bástyába lépnek ugyanis be. Érmek; pedig az az oka, hogy a tsz tagjai — • teljesen helytelenül — hét lakattal- bezárták a szövetkezet kapuját c! visszakívánkozók előtt... fTORVÁTH JÁNOS és a többj gazda, akik ismét és végérvé ­nyesen elkötelezték magukat a szö-S vetkezeti gazdálkodásnak, most azovi fáradoznak, hogy a járási pártbizott­ság és a járási tanács segítségével\ új szövetkezetét alakítsanak. Uj sző ! vetkezetei, amely széttéphctei’evi egységbe kovácsolja a ma még kí-i -ülálló minden csicsói gazda erejét- tudását, lelkesedését, s amely rönid* idő alatt méltó versenytársa lesz a\ Békebástyának. ... így érleli ez a nyár szövetke-\ zeti községgé Somogycsicsót... “ KUTAS JÓZSEF. ; A tejbegyűjtésben mutatkozó hi­bákra a műit hónapban a Megyei Pártbizottság felhívta az illetékesek figyelmét. Az érdekeltek megszívlel­ve a bírálatot, munkához láttak, hogy kiköszörüljék a megye becsü­letén esett csorbát. Javult a Tejipari /Egyesülés ellenőreinek munkája. A begyűjtési hivatal dolgozóival közö­sen felkutatták a községekben az olyan teheneket, amelyek után a gazdája nem teljesíti a beadást. 2 hét alatt 103 »fekete-- tehenet találtak a megyében, amelyek után a gazda nem adott be tejet. Kaposfüreden 7 ilyen tehenet talál­tak. E tehenek tulajdonosai több hektoliter tejjel rövidítették meg a dolgozókat. Éz volt az oka annak, hogy Kaposfüred mindössze 68 szá­zalékra teljesítette havi tej beadását. A községi tanács vezetői, a begyűj­tési megbízott hagyták, hogy ezek a gazdák a törvényt megkerülve ne teljesítsék beadásukat, ugyanakkor pedig a tejet szabadpiacon, drága áron értékesítsék. Nem különb a helyzet Karádon sem. Itt 33 »fekete- tehenet találtak az ellenőrzés során. (Karád is csak 78 százalékra telje­sítette tejbeadási tervét.) A gondos ellenőrzés megyénk 20 községében talált beadás alól jogta­lanul mentesített teheneket, amelyek után ha teljesítik a beadást, éppen előkerült volna az a tejmennyiség, amely hiányzott a megye tervének teljesítéséhez. Ezek a példák azt mutatják, hogy igen sok a tennivaló a tejbegyűjtés terén. Községi tanácsainknak, begyűj­tési dolgozóinknak szakítaniuk kell nemtörődöm, megalkuvó magatartásukkal. A törvény szigorával kell fellépniük azok­kal a gazdákkal szemben, akik becsapják államot, eltitkol­ják tehenüket. A Tejipari Egyesülés dolgozói pedig gondosabban ellenőrizzenek, hogy felfedhessék a hibákat és azok idő­beni kijavításával hozzájárulhassa­nak a terv teljesítéséhez. Dolgozó parasztjaink tartsák be­csületbeli kötelességüknek a tejbe­adás teljesítését. Ha eleget tettek kötelességüknek, a felesleget szaba­don értékesíthetik. Gondoljanak ar­ra, hogy városi dolgozóinknak épp­úgy szükségük van a tejre, mint ne­kik a város által készített árucik­kekre. Ha elvárják, hogy az ipari munkás bőségesen ellássa a falut iparcikkel, akkor tartsák elsőrendű kötelességnek, hogy a falu viszont ellássa a várost élelmiszerrel. Ellentmondás a szavak és a tettek között Az Északsomogyi Erdőgazdaság (volt zamárdi gazdaság) vezetői bi­zonyára maguk sem tudják,^ hányszor mondták már: »Minden erőnkkel tá­mogatjuk a szövetkezeti mozgalmat«. Ám tetteik mérhetetlenül ellentmon­danak szavaiknak. A gárdonypusztai Béke Őre TSZ majorjában van az er­dőgazdaságnak egy erdészlakása. Az épület egyrészét Gyurákovics Lajos kerületvezető lakja, a többi helyi- \ ségbe pedig baromfiait szállásolta be, vagy raktárnak használja — az er­dőgazdaság vezetőinek helyeslésére, a tsz-tagok mélységes felháborodá­sára. Vitathatatlan igazság: az em­lített épület hasznosítatlan, illetve más célra használt része egy szövet­kezeti családnak megfelelő lakást biztosít, s ez az épületrész a tsz-t illeti meg. Kérte is még áprilisban lakásként az épületet Sovák elvtárs, tsz-elnök, s a Tabi Járási Tanács ki is utalta a lakást. Ám az erdőgazda­ság fellebbezett: Fürst Elemér erdő- mérnök, a szöllősgyöröki erdészet vehetője félrevezette a járási taná­csot, mondván: a tsz lakásproblémá­ja megoldódott. Hegyi Árpád elvtárs, a járási tanács osztályvezetője felült az erdőmérnök valótlan állításának, s nem győződött meg a helyszínen ennek ellenkezőjéről. A Megyei Ta­nács Igazgatási és VKG Osztályának közbelépésére Június 15-én aztán ki­utalta a Gamási Községi Tanács Vb a lakást Pál István tsz-tagnak. De nem költözhet be, mert Gyurákovics (volt csendőr) nem hajlandó átadni neki a lakáskulcsot, bízva abban, hogy felettesei ismét »eredményesen« fellebbeznek. Hozzátartozik a dologhoz, hogy Pál Istvánék április 5-e óta négyén dolgoznak a tsz-ben, s naponként 12 km-t kell gyalogolniuk lakóhelyük­től, Béndekpusztáról a szövetkezetig meg vissza. És ezt természetesnek tartja az erdőgazdaság vezetősége^ elsősorban Pópity Jenő elvtárs, az Igazgató!? Nem különbül »támogatják« Pó­pity elvtórsék a DISZ-t sem. Ujvár- falván a DISZ-szervezet az erdészet épületében kapott egy helyiséget, amely több mint egy ev óta üresen tátongott. Pópity elvtárs megfelleb­bezte ezt a kiutalást is, de egy szó­val sem említi, mire kellene nekik a Szoba ... .. . Legfőbb ideje, hogy az erdő- gazdasági vezetők ráeszméljenek: nem szavakkal, hanem tettekkel keli építeni a szocializmust...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom