Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
Vasárnap, 1955. június 26. SOMOGYI NÉPLAP A jó kultúragitáció elősegíti a nagy nyári mezőgazdasági munkák sikeréi A marcali járás népművelési szervei gazdag programmal készülnek a nyári kultúragitációra A nyári mezőgazdasági munkák idején a népművelés szerveire is nagy feladatok hárulnak. Az eredményesebb munka érdekében a kul- túrcsoportok, színjátszók, népitáncosok, rigmusbrigádok a nyáron fokozzák szerepléseiknek nemcsak számát, hanem minőségét is az idénymunkák alatt. A Marcali Járási Tanács Népművelési Csoportja a kultúrház vezetőségével közös tervet készített a nyári kultúragitáció színvonalasabbá tételére. Terveikben szép számmal szerepelnek tudományos előadások, központi előadók részvételével. Az előadások nemcsak felvilágosító célt szolgálnak, hanem azokkal szórakoztatják is a falvak népét. Július 3-án a niklai Berzsenyi Múzeumot látogatják meg Somogy- szentpál, Csömend, Boronka, Pusztakovácsi és Táska községek dolgozó parasztjai. A múzeumban a TTIT munkatársa Berzsenyi Dániel életével, munkásságával ismerteti meg a látogatókat. Niklán ugyané napon a Berzsenyi-múzeum látogatóival közösen falunapot rendeznek és tapasztalatcserét is tartanak ez alkalomból. A kultúrcsoportok újabb és' újabb egyfelvonásosokat, jeleneteket tanulnak, és ezekkel a szomszédos vagy a távolabbi községek dolgozóit szórakoztatják majd, . A nemesvldiek pl. a Pettyes című színművet, Va- rászlón a nemesdédiek pedig a Borjú című színművet mutatják be csere- műsoraikban. A nyári kultúragitá- cióból a népi együttesek is kiveszik részüket. A fiatal szenyéri együttes Kukoricafosztás című népijátékával szórakoztatja közönségét. Nemesdéden mindhárom termelő- szövetkezetben a közeljövőben kezdődő előadássorozatokon a Szovjetunió kolhozairól hallanak a tsz-ek tagjai. A községek általános iskolái, kis úttörői lelkeshangú köszöntőkkel üdvözlik a munkában szép eredményeket elérőket. A vései és a Vé- se környéki termelőszövetkezetek falunapi kiállításra készülnek, melyen bemutatják legszebb terményeiket, és tapasztalatcserén ismertetik munkamódszereiket. A Járási Népművelési Csoport már megkezdte az őszi oktatási évad szervezésének munkáit. Nem egyes előadások lesznek a jövőben, hanem előadássorozatokat indítanak. A tervek szerint az aratás megkezdése napjának reggelén az ősi hagyományokhoz híven aratóünnepeket rendeznek. Reméljük, hogy a népművelési csoport a szép tervek mindegyikét végrehajtja, hisz nagy jelentősége van a nyári mezőgazdasági idénymunkák folyamán a jő kultúragitációnak. Néprajzi szakkör a Nagyatádi Kultúrházban A Nagyatádi Járási Kultúrház vezetősége kezdeményezésére mintegy két hete megalakították a néprajzi szakkört. A kör jelenleg 14 taggal működik. Első feladatul azt tűzték ki, hogy Nagyatád község és a járás területén kutatásokat folytatnak történelmi tárgyak, népi szokások, táncok, dalok, mesék feltárására. A szakkör tagjai főleg pedagógusok. A további tervek közé tartozik a tagok létszámának növelése is. volt arról is, hogy a tagok felveszik a kapcsolatot a Kaposvári Múzeum munkatársaival, akiktől azt kérik, hogy segítsék, támogassák a szakkör munkáját. A nagyatádi járásban is felkészültek a köszöntő brigádok A Nagyatádi Járási Tanács Népművelési Csoportja megszervezte a járásban az üzemek, kultúrotthonok A kultúrház által rendelkezésre bocsátott szakköri teremben he- tenkéht, kéthetenként jönnek össze a tagok, s mindenki beszámol a kutatások, megfigyelések eredményeiről. A legutóbbi, június 22-én tartott összejövetelen szó volt arról is, hogy a köszöntő brigádjait, amelyek június 26-tól szeptember i-ig á járási székhelyen és a falvakban vidám műsorszámokkal szórakoztatják az arató, cséplő dolgozókat és a begyűjtésben élenjárókat. Nagyatádon 6 köszöntő brigád alakult. Brigádot szerveztek a Fonalgyárban, a Konzervgyárban, a Dohánybeváltóban, az általános iskolában, a területi DISZ-szervezet együtt a gimnáziuminál és a kultúr- házzal. Egy-egy brigád hetenként kétszer szerepel, így a járás valamennyi községébe eljutnak. A műsor összeállításánál azt vették figyelembe, hogy főleg vidám, szórakoztató jellegű legyen és ne legyen 30— 35 percnél hosszabb idejű. Július elsején lép életbe az „Általános balesetelháfíté és egészségvédő óvórendszabály A dolgozók életének, testi épségének és egészségének megóvására »Általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály-« kiadását rendelte el az egészségügyi miniszter. Ez abban különbözik a mintegy 15 év óta érvényben lévő »Általános balesetelhárító óvórendszabály«-tól, hogy nemcsak a balesetelhárítás kérdéseivel foglalkozik, hanem ezen túlmenően konkrét előírásokat is tartalmaz a munkás egészségvédelmére, s rendelkezései kiterjednek minden munkaterületre. Az új rendelet az eddiginél nagyobb felelősséget hárít a műszaki vezetőkre, és intézkedéseket tartalmaz a munkáltató és munkavállaló felelősségével kapcsolatban. Az óvórendszabály nagy részt szentel a balesetek elhárítását célzó oktatás kérdésének. Kimondja, hogy csoportvezetői és ennél magasabb beosztású munkavezetői, illetve műszaki vezetői beosztásban csak az alkalmazható, aki ismeri a munkaterületére vonatkozó előírásokat, 1957 január 1-től kezdve J>edig csak az, aki ezek ismeretéből vizsgát is tett. A dolgozó csak azokon a munkahelyeken végezheti munkáját, amelyekre a vállalat igazgatója vagy megbízottja beosztotta, és csak azokat a gépeket, munkaeszközöket kezelheti, amelyek kezelésére kioktatták. Az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály július 1-én lép életbe. Szövege füzet alakban a Népszava Könyvkiadó Vállalatnál szerezhető be. Dolgozók távirata a helsinki béke-világtalálkozóra A Vegyianyag, az Üvegértékesítő és a Papírértékesítő Vállalat dolgozói a következő szövegű táviratot küldték a helsinki béke-világtalálkozóra: »Ma, amikor a világ dolgozói nagy bizalommal tekintenek a! béke-világtalálkozó munkaijára, mi, a Pécsi Vegyianyag, Üvegértékesítő és Papírértékesítő Vállalat kaposvári ki- rendeltségének dolgozói egy akarattal csatlakozunk a világibéke megvédésének nagyszerű gondolatához. Becsületes munkával, terveink túlteljesítésével harcolunk a békéért, A béke-világtalálkozón részvevő minden küldöttnek sikerekben gazdag, eredményes tanácskozást kívánunk. Gellért Imre MDP-alapsz. titkár, Sárdi Gábomé SZB-einök.« Mit kell tenniük építőipari üzemeinknek, hogy teljesíthessék tervüket? Az Építők Szakszervezetének Területi Bizottsága megvizsgálta, hogyan teljesítik az építőipari üzemek éves tervüket, verseny vállalásaikat. Majd megbeszélésre jöttek össze az építőipari üzemek vezetői, igazgatói, főmérnökei, üb.-elmökei és üzemi párttitkárai, hogy megvitassák az építőipari üzemek munkáját, a III. tervnegyed, a második félév feladatait. Megállapítottuk, Ihogy üzemeink komoly eredményeket értek el — különösen az első negyedéves terv teljesítésében, A ifléléivlben 3 üze« műnk lett élüzem. Építőipari válla-* lataimk most arra tesznek erőfeszítéseket, hogy második negyedéves tervüket teljesítsék. A Téglagyári Egyesülés pL már június 18-ával eleget tett félévi tervkötelezettségének. E megbeszélésen építőipari válla« lataink, üzemeink vezetői sok helyes, jó tapasztalatot mondtak el, de feltárták a hibákat is, melyek akadályozták a második negyed« éves terv telejsítését. Súlyos hiba az, hogy több üzemünkben a mennyiségi tervteljesítés mellett kedvezőtlenül alakult az önköltség, nem kielégítő a gazdaságosság. Miben mutatkoznak meg ezek a hibák? Miért nem tudják teljesíteni tervüket magas és mélyépítő üzemeink? A Megyei Építőipari Vállalat pl. sem áprilisi, sem májusi tervét nem teljesítette. Vagy egy másik kirívó példa: a 3-as számú Mélyépítő Vállalanál júniusban a bérhányad 13,9 százalékkal volt magasabb, mint a termelékenység. Miből adódnak ezek a hibák? Mindenekelőtt abból, hogy nem tartják be a terviegyélmeí. A 3-as számú Mélyépítő Vállalat adándi munkahelyén pl. a segédmunkásoknak 2483 köbméter sóder átkarolását igazolták, holott mindössze 1500 köbméter érkezett az egész év folyamán. A balatonújhelyi munkahelyen a terv szerinti 10 köbméter pillérfalazat helyett 31,3 köbmétert igazoltak és fizettek ki. Hasonló a helyzet a gépek kihasználása terén is. Mind a megyei vállalat, mind a Mélyépítő Vállalat a munkahelyekre túlzottan nagy gépesítéssel vonult fel. A munkahely kicsi, a gépeket kihasználná nem tudják, ott hevernek, ugyanakkor a kölcsöndíjat fizetni kell az Épület« gépeket Kölcsönző Vállalatnak. Hiba az is, hogy építkezéseinken nem utalványoznak előre, vagyis nem adnak ki előre munkalapokat.; A dolgozók nem tudják, milyen munkáért milyen bért kapnak. Rossz a munkahelyi szervezés is. A munkások szinte óráról-órára, eset« leg naponként tudják meg, hogy hol, mikor és milyen munkát kell' végezmiök. így természetesen a brigádok nem tudnak megfelelően felkészülni. Sokhelyütt nem látják el megfelelően a dolgozókat szerszámmal. Emiatt csökken a dolgozók. keresete, a vállalat pedig nem teljesíti tervét. Építőipari üzemeink éves versenyvállalásokat tettek. A legtöbb esetben azonban nem tudják, hogy időszakonként hogyan teljesítik vállalásaikat, (Az éves versenyvállalásokalt nem bontották fel hónapokra. Üzemi pártszervezeteink, üzemi bizottságaink is elhanyagolták ennek ellenőrzését. Emberéletet ment, aki vért ad A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezete a véradó mozgalomért A Magyar Vöröskereszt egészség- ügyi tömegszervezet. Feladata igen sok felé ágazik. A Vöröskereszt segít megvalósítani a Minisztertanács anya- és gyermekvédelemre vonatkozó rendeletéit, az üzemi baleset- elhárítást, a fertőző betegségek elleni széleskörű társadalmi védekezést, a rákbetegségek időbeni felismerését célzó rákszűréseket, az üzemekben széleskörűen kiépített elsősegélynyújtó hálózatot. Jélantős feladatai vannak a nyári mezőgazda- sági munkák idején a mezőgazdasági dolgozók körében. A Vöröskereszt ontos feladata az önkéntes véradók toborzása is. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a Vöröskeresztnek még most is csak jótékonykodó szerepe van, mint volt a felszabadulás előtt. Tudni kell, hogy a Vöröskeresztnek ma igen komoly közegészségügyi és járványvédelmi feladatai vannak. Gondoljunk csak a vöröskeresztes dolgozóknak az influenza-járvány és a dunai árvízvédelem idején végzett hősies munkájára. Szülők és gyermekek, öregek és fiatalok ezrei köszönhetik gyógyulásukat, sokszor életük megmentését a modem orvos- tudomány egyik nélkülözhetetlen eszközének, a vérátömlesztésnek. Minden beteg ingyen juthat hozzá a drága gyógyszerhez. Semmi pénz nem elegendő előállításához. Egyetlen forrása: az emberek önzetlensége, áldozatkészsége, együttérzése. Somogy megyében is igen sok édesanya, édesapa köszönheti életét annak, hogy idejében kapott vért, amely a teljes gyógyuláshoz vezette. ■így rrmteite meg Németh Felemmé kaposvári véradó Húsz r'éremcné 3 gyermekes mezőcsokonyai édesanya életét. Küsz Ferenené meleghangú levélben köszönte meg, majd férje és kis gyermekei személyesen is köszönetüket nyilvánították Németh Ferencnének. Né- methné akkor adott először vért. Látta, hogy ő egyedül csak egy édesanya életét menthette meg, arra gondolt, ha többen volnának az önkéntes véradók, hány ember életét menthetnék meg? Ez a gondolat ösztönözte arra, hogy 12 önkéntes véradót szervezzen szomszédaiból és ismerőseiből, A Magyar Vöröskereszt somogyi szervezete Kaposvár városban és a kaposvári járásban toboroz véradókat. A kaposvári járásban a véradó toborzás csak 30 fcm-es körzetre szűkül, s mintegy 60 községet érint. Általában 3—4 véradó van egy-egy községben, ez a szám azonban kevés. Számukat fel kell emelni El kell érni, hogy a véradók maguk is szervezzenek, toborozzanak, mert csak az lehet jó agitátorunk, aki személyes példamutatással bebizonyítja, hogy a véradás nem fáj és senkit nem tesz beteggé. Aki beteg, attól nem is kémek vért. Mielőtt a vért (levennék a véradók igen alapos egészségügyi vizsgálaton esnek át. Csak teljesen egészséges ember lehet véradó. Sokat kell foglalkozniuk a körzeti orvosoknak a véradás jelentőségével? Ha körzetükben történik Irans« fűzi (vérátömlesztés), azt ismertetni kell, hogy lássák a hozzátartozók, rokonok, szomszédok és az egész falú: emberéletet mentettek véradással. Ne csak azokat küldjék az orvosok véradásra, akiknek magas ' a vérnyomásuk, hnr.em azokat is, akik fiatalok, egészségesek és készek embertársaikon segíteni. A véradók toborzásában a Vörös- kereszt szervezeteknek is jelentős feladatuk van, A községi Vöröskereszt szervezetek vezetőségében véradó felelősöket kell kijelölni. A körzeti orvosok és a megyei véradó állomás vezető főorvosa, dr. Tarján László elvtárs a véradó mozgalomról előadásokat tartanak, melyeket szemléltető dialemezes vetítés is követ. A vetítésen bemutatják a véradás lefolyását, sőt azt is, nogy kihez kerül a vér. Azt tapasztaltuk, hogy legtöbben azért félnek a véradástól, mert nincsenek tisztában elméleti és élettani alapjaival, csókán vannak, akik különböző rémhíreket hallottak a véradásról, s azck hatása alatt állnak. Somogy megyében pl. olyan rémhír járja, hogy a véradó férfi lesoványodik, a Véradó nő pedig meghízik. Ezt a rémhírt csak azzal tudjuk megcáfolni, ha a véradó férfiak és nők, akik már többszázan vannak, nyilatkoznak és elmondják, hogy egyik állítás sem igaz. Fontos, hogy minden véradó, ahol csak megfordul, mindenütt mondja el, hogy egészségére egyáltalán nem ártalmas a véradás. A szocializmusban a betegség nem magánügy. A vérátömlesztésre szoruló betegek hozzá tart őzéin ak sem kell a veszély óráiban véradó után futkosni, mert az életmeinő vért ma már korszerűen felszerelt és beran- dezett véradó állomás biztosítja Somogy megyében is. Megyei szervezetünk ezúton is felhívja' á dolgozókat,, jelentkezzenek véradásra, hogy kórházainkban mindig legyen elegendő vér az arra rászorulók életének megmentéséhez. Honfi Istvánná megyei vk. titkár. Dolgozóink népi ismerik eléggé a tervfeladatokat, az éves versenyvállalást. Nem tudják, hói tartanák az éves terv teljesítésével. Kivétel a Téglagyári Egyesülés, ahol 'szülte napról napra tudatják a dolgozókkal, hogy a tervhez viszonyítva van-e lemaradás, s ha igen, megindul a küzdelem a mulasztottak pótlására. Nem 'kielégítő üzemeinknél, vállalatainknál a versenynyilvánosság sem. Több üzemben, vállalatnál szinte csodának számít, haj deká« dónként értékelik a versenyt. A versenynyilvánosság elhanyagolása fontosságának lebecsülése pedig annyit jelent, hogy a dolgozók lelkes vérsenyfelajánlósait becsülik le. Mik a legsürgetőbb feladatok, hogy építőipari üzemeink teljesítsék féléves tervüket? Mindenekelőtt össze kell hangolni üzemenként . a kollektív szerződéseket és a termelési terveket! ' Helyes lenne, ha üzemeink ott, ahol lemaradás mutatkozik, ütemterveit készítenének; hogy miképpen pótolják a mulasztást. (Üzemi bizottságaink gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók megismerjék az éves. versenyvállalásokat és a kollektív szerződés Mer vonatkozó neszét, (s mind önerő vélj mozgósítsanak a lemaradás pótlása«! ra. Azon a munkahelyen, ahol a legsúlyosabb a lemaradás, a dolgozókkal külön meg kell beszelni* hogy mi ennek az okozoja, s mit kell tenniök. A vállalatvezetők sürgősen szilárdítsák meg o bérfegyelmet. Fokozottabban ellenőrizzék a terv mennyiségi teljesítése mellett a minőségi és az önköltségi mutatók betartását. Szigorúan követeljék meg a műszaki dolgozóktól is a fegyelmet, a helytállást. Segítségükkel 'biztosítsák a jobb munkaversenyfeltételeket, a jó munkaszervezést, a szerszámokat, a gépek teljes kihasználását és ami a döntő: a napi tervek teljesítését és értékelését. Emelni kell a termelési értekezletek színvonalát. Szükséges, hogy a termelési értekezleteket a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók tartsák meg. Az itt elhangzott helyes javasltatokat) valósítsák meg. Terjesszék el a jó munkamódszereket, vezessék be az újításokat. Széles körben' népszerűsíteni kell a sztahanovista módszereket. A verseny nyilvánosságának megjavítása végett a szakszervezeti szerveink használjanak fel minden lehetőséget. írásos, szóbeli agitáció* csoportmegbeszélések, üzemi híradó, stb. Biztosítani keli minden építőipari vállalatnál, hogy á műszaki dolgozók fokozottabban kapcsolódd járnák be a versenybe. Nélkülük munkaversenyt szervezni és folytatni szinte lehetetlen, hiszen rajtjuk áll a munkaverseny műszaki és gazdasági feltételeinek biztosítása. Természetesen üzemi bizottságainknak ehhez segítséget kell adniuk. Üzemi bizottságaink a tervteljesítésért, az önköltségcsökkentésért folyó harcban támaszkodjanak a becsületes, helytálló dolgozókra. Ne tűrjenek a munkahelyeken fegyelmezetleneket, csellengőket. Mozgósítsanak az üzemük, vállalatuk előtt álló feladatokra. Munkahelyenként teremtsék meg a bizakodó légkört, mert üzemi bizottságaink aktívái bizony sokszor elfogadják a vezetők kifogásait, nehézségeikre való hivatkozásait. Ha üzenteink, vállalataink kijavítják mindazokat a hibákat, melye« két ezen az értekezleten feltártunk és megvalósítják az itt célul tűzött feladatokat, akkor — és csakis ak« kor — teljesítik féléves tervüket és eredményesen dolgoznak majd a harmadik negyedben és a második félévben is. ... Varga György az Építők Szakszervezetének TB elnöke.