Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

Vasárnap, 1955. június 26. SOMOGYI JSEPLAP 3 PÄRT ÉS PARTÉPÍTÉS A jákóí kommunisták küzdjenek ezért, hogy pártszervezetüknek tekintélye, ereje legyen a faluban r—7---------~——tt--------t ( Jjibbei tiipodfiink azokkal, akik a g,é<fieket miuikáiha Lendítik »A párt tagja lehet az, aki ma­gáévá teszi a párt célkitűzéseit, politikai irányvonalát és Szer­vezeti Szabályzatát, részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszeresen fizeti a tagsági díjat... « (Az MDP Szervezeti Szabályzatából.) A pártihoz való tartozás e legfőbb követelményére kell hogy emlékez­tessük elsősorban a jákóí kommu­nistákat, amikor munkájukról aka­runk beszámolni. Csütörtökön este tartott taggyűlésük ugyanis azt mutatta, hogy elfeledkeztek a párt­tagok kötelességéről, vagy meg sem tanulták, mit jelent ahhoz a párt­hoz tartozni, amelyik a kizsákmá­nyolás felszámolását, a szocializmus felépítését tűzte célul. Nem lehet mondani pedig, hogy új, fiatal párt­tagokból áll a 14 tagot számláló pártszervezet, hisz több olyan tagja van, mint Boda Imre, Lenért Fe- rencné, akik 1945. óta a párttagok soraiban vannak. Miké István, Sza­bó Ferenc elvtársak is küzdelmes éveket hagytak maguk mögött és évek óta párttagok. Miért kell mégis emlékeztetnünk a .iákői párt- szervezetet a Szervezeti Szabályzat­ra? (Erre a taggyűlés ad választ. Nem készült fel a pártvezetőség a taggyűlésre A most folyó taggyűléseken a KV júniusi határozatát kell megvitatni­uk kommunistáinknak. .Árról kell tená’csikomiuk, hogyan hajtják vég­re a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről, a termelés növelésé­ről szóló párthatározatot. A három­tagú pártvezetőség nem v;tatta meg előzőleg a határozatot, de azt nem is tehette, mert vezetőségi ülést sem, tartottak. Szabó Ferenc párttitkár elvtárs öt perces »beszámolóban« mondta ei. a kommunisták »feladatait«: a tsz-mozgaiom fejlesztésében, az ara- tás-cséplés, gabonabegyűjtés meg­szervezésében, a felvilágosító mun­káiban. Néhány elkoptatott üres szó, teljesen elvonatkoztatva a falu életétől, ez. volt a beszámoló. így aztán' a hozzászólások is tartalmat­lanok voltak. Hiába igyekezett tnondani valamit Kővári tanácstit­kár elvtárs és- Dávid elvtárs, a já­rási pártbizottság instruktora, a be­számoló hiányosságait nem pótol­hatták. A rossz előkészítés rányom­ta bélyegét a taggyűlésre, feltárta a jákóá pártszervezet munkájának fogyatékosságait. Joggal felteheti bárki a kérdést: miért nem segítette Dávid elvtárs. a JÍB intsruktora a pártvezetőséget a taggyűlés előkészítésében? Mert Dávid elvtársnak »egyéb« elfog­laltságai miatt egy napos jákóí tartózkodása alatt nem jutott ideje a pártvezetőséggel beszélni, segíteni a titkár elvtársat a beszámoló elké­szítésében. Jogosan bírálták a járá­si pártibizottságot a pártszervezet tagjai, hogy nem kapnak segítséget a JB-tőL Tájékozatlanok a párttagok, téves nézeteik vannak A taggyűlésen kiderült az is, hogy nemcsak a párttitkár elvtárs készült fel rosszul a taggyűlésre, a párttagok is tájékozatlanok voltak. A pártvezetőség nem vitatta meg a KV júnusi határozatát, a párttag­ság pedig mégcsak nem is ismeri azt Ebből fakad aztán, hogy telje­sen hibás nézetük van egyes kér­désekről. Nem értik r. mezőgazda­ság szocialista átszervezését, A ter­melőszövetkezetet a múlt rendszer uradalmaival hasonlítják össze, nem látva az alapvető különbséget közöttük. Cselédsorsról beszélnek, anélkül, hogy ismernék a szövetke­zet működési elveit, megértenék, hogy az uradalmakban kizsákmá­nyolt cselédek voltak, akiket akkor dobtak ki, amikor akartak az urak. a tsz tagjai pedig a maguk gazdái, s olyan jövedelmük, biztonságuk van, amilyen az általuk helyesnek tartott egyéni gazdálkodás mellett nincs meg. Nem is lehet csodálkoz­ni, hogy a faluban csak rosszat mondanak a tsz-xől, amikor a párt­tagoknak nincs kellő ismeretük a közös gazdálkodás formájáról. Va­jon milyen politikai felvilágosító munkát tudnak végezni a páríon- kfviiliek között? Bizonyos, hogy meggyőződés nélkül nem tudják a párt célkitűzéseit ismertetni, nem tudnak, azok. vaJőraváltásáért küz­deni. A pártszervezet nem tölti be a falu vezetője, irányítója szerepét Dávid elvtárs, a JB instruktora mondta felszólalásában: »Nem lát­szik meg, hogy Jákóban van párt­szervezet; baj van a párttagok te­kintélyével.« Ez igaz is. A pártta­gok ezt alátámasztották felszólalá­saikkal. Arról azonban elfeledkezett Dávid elvtárs és a pártszervezet tagjai is, hogy ez a legsúlyosabb bí­rálat munkájukról. A pártszervezet vezető, irányító ereje a párttagok aktivitásán áll, s ezt elsősorban Dá­vid elvtáxsnak kellene tudnia, és minden erejével harcolnia kellett volna azért, hogy a pártszervezet -betöltse e feladatát. Joggal pana­szolta Boda elrvtárs, nem tudják, hogy mit tegyenek. Ha hoznak is határozatot, nem hajtják végre, senki sem ellenőrzi azt. Lénártné elvtársnő arról beszélt, hogy a pártonkívüilieknek nagyobb tekintélyük van, mint a párttagok­nak, mert a község vezető helyeire nem párttagokat, hanem pártonkívü- lieket választanak. Meg se kérdezik a pártszervezetet, amikor egy-egy állást vagy megbízatást betöltenek, így például agronómust burgonya­felvásárlót, begyűjtési megbízottat, tejüzemi vezetőt a pártszervezet megkérdezése nélkül állítottak be az utóbbi időben. A pártszervezet nem számoltatja be a tanácselnököt, a földművesszövetkezeti vezetőket, munkájukról, nem ellenőrzik tevé­kenységüket. Itt van az aratás, a gabonabegyűjtés nagy munkája, de a pártszervezet még csak most gon­dolkodik azon, hogy érésfigyelő-bri- gádot kellene alakítani, s valamit tenni kellene, hogy a versenyszelle­met felszítsák a falu dolgozó pa­rasztjai között. Arra persze mai- nem maradt a taggyűlésnek ideje — éppen a rossz előkészítés miatt —, hogy ezekben a kérdésekben hatá­rozatot hozzon. A párttagok elhanyagolják a tagdíjfizetést, évek óta nincs tagjelöltfelvétel A párttagság legelemibb köteles­ségeivel is baj van a jakéi párt- szervezetben. Egyes párttagok még áprilisi tagdíjukat sem fizették be: többek között Noé Vendel, Andri János és Herincs Gyöngy elvtáxsak. Ez persze a pártvezetőség hanyag­ságát, felületes munkáját is tükrö­zi. Két év óta nincs tag- és tagjelölt- felvétel a jákóí pártszervezetben. Hogy miért nincs? Arra nem tudtak választ adni az elvtársak, pedig igen egyszerű a válasz. Ka nincs pártélet, a párttagok passzívak, a párttagoknak nincs szavuk a község életében; ha nincs politikai felvilá­gosító munka, akkor nem is erősöd­het új tagokkal a pártszervezet. Hogyan foglalkozik a pártszervezet a DISZ-szei, a tömegszervezetekkel. hogyan neveli a párton-kívülieket? Ilyenről nem beszélhetünk a jákói pártszervezet munkájában. Sürgős feladat a párttagság aktivitásának növelése A jákói pártszervezet munkájá­nak megjavításában legsürgősebb feladat a párttagság aktivitásának növelése. A pártvezetőség dolgozzon ki munkatervet erre. A rendszeres vezetőségi ülések, taggyűlések, a pártépítő munka kérdéseiről szólja­nak. Tanulmányozzák pártunk Szerve­zeti Szabályzatát, a párttagok kö­telességeit és jogait. Érezzék át a párttag megtisztelő kötelességét, váljanak a párt célkitűzéseinek harcos szervezőivé, végrehajtóivá. Ennek legfőbb feltétele — amit őszinte önkritikával Szabó elvtárs, a párttitkár is elismert .—, hogy fel kell vértezniük magukat a párt politikájának ismeretével. Vala­mennyien megjárták már az élet is­koláját, elmondták: egyikük sem akarja a múltat vissza, készek meg­védeni népi demokráciánk vívmá­nyait. De ma még idegenkedtek az újtól, a termelőszövetkezettől. Eb­ben a kérdésben ismereteik hiá­nyosak!. Nem akarják elhinni azt sem, amit saját szemükkel láttak Répáspusztán. Beburkolóznak tu­datlanságuk fátyoléba, nem néznek előbbre, arra az útra, amelyet a párt mutat. Először önmagukkal kell megvív­niuk a harcot, önmagukat kell meg­győzni, hogy helyes az, amit a párt akar, mint ahogy ezt a 10 év ered­ményei már bebizonyították. Ehhez a járási pórtbizottságinák, effisŐsor- ; ban Dávid elvtársnak kell sok se- , gítséget adnia. Dávid elvtárs változ- : tasson munkamódszerén. Tanítsa í meg a pártvezetőséget a pártélet ; alapvető módszereire. Vezetőségi ;; ülések megtartása, taggyűlések le- jj vezetése, tag- és .tagjelöltfelvétel,“ í párfteHeíiőrzés :— imidezekre meg­kell tanítani a falusi kommumistá- kát. A párt azért állította Dávid elv_ társat arra a. helyre*' ahol van, hogy ezt megtegye. Tanítsa meg a veze­tőséget, -a párttitkár elvtár&t, ho­gyan készítsék el a taggyűlés be­számolóját Segítse egy Vezetőségi' ülésen elkészíteni a határozati ja­vaslatot Mindén tudásával küzd­jön azért, hogy a jákói pártszerve­zetnek tekintélye, ereje legyen a faluban. A párt által kitűzött feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha fokozódik a falusi kommunisták aktivitása. és példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal, a párt cél­kitűzéseinek harcosaivá 1 válnak. Alakítsák meg abból a magból a tsz-előkészítő bizottságot, amely a taggyűlésen kezdett kícsírázni. A párttagság minden erejével küzdjön a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséről, a termelés növeléséről hozott KVJhatározat megvalósításá­ért. H. J. Tanuljunk az SZKP tapasztalataiból A kolhoz pártszervezetének munkája aratás idején írta: N. Lapsin, a Krasznodar-határterületi Bugyonnij- kolhoz pártszervezetének titkára A KUBÁNY VIDÉKÉN július a legnagyobb dologidő. Aratják a ga­bonát, szedik a zöldséget, a gyü­mölcsöt, folyik a beadás, a takar­mánygyűjtés, kazlazzák a szalmát és a pelyvát, törik, bántják a tar­lót, tatarozzák, építik az állatte­nyésztési helyiségeket. Ezeket a munkákat mind egyidőiben kell el­végezni és egyiket sem lehet el­hagyni. A Bugyonnij-kolhoz párttagsága sokat fáradozott a júliusi' munka megszervezéséin:. A '■ kommunistákig Komszcmol-tagok és élenjáró pár- tonkívüli kolhoztagok közül kerül­tek ki a tapasztalt szérűvezetők és a felelős gabonaátvevők (mázsátok). A pártbizottság beosztotta a nép­nevelőket és instrukciókat adott ne­kik, hogyan ismertessék a júniusi mezőgazdasági párthatározatot. A pártszervezet javaslatára a Koroszomé!-tagok bevonták a mun­kál. i a felsőosztályos iskolásokat is, akik nem tagjai a kolhoznak: If­júsági munkacsapatokat alakítottak szérűmunkák végzésére, gabonaszái- lításra, zöldség- és gyümölcsszedés­re. 12 ilyen munkacsapat létesült. AZ ARATÁS MEGKEZDÉSÉVEL a - pértvezetőség és, a kolhozvezető­ség tagjai állandóan a határt jár­ják,' hogy- .ott a . helyszínen . irányít­sák a brigádok munkáját, kiküszö­böljék a hiányosságokat, legyőzzék a nehézségeket. Nagy szükség is volt rájv’ Az ötödik brigádnál a k eze- lők a brigádvezető akarata érié­re éretlen táblát akartak lea. tná. V. Jensin pártcsoportbizalmi jelen­tést tett, a párt- és kolhoz,vezetőség haladéktalanul beavatkozott, s más táblákra irányította a“ kombájno­kat. HALADÉKTALANUL munkához láttak a népnevelők is. Mind a hri- gádokban dolgoznak, s közvetlen formában magyarázzák meg társa­iknak a feladatokat. Már az aratás második napján megkezdte a mezei szállások láto­gatását a pártszervezet agitációs ko­csija. Az agitációs brigád friss fali­újság-példányokat, színes plakáto­kat, rádiót, gramofont vitt magával. A brigád ebédszünet idején külön aratási műsort ad elő a szérűkön. A népnevelő 10 perces beszédét tré­fás jelenetek, népdalok a hanyago­kat, lelkiismeretleneket kipellengé­rező csasztuskák követik. A KOMMUNISTÁK serkentő pél­dájára csaknem valamennyi kolhoz­tag minden nap derekasan kiveszd részét ,a közös munkából. A napokban Kangyalka elvtárssal, a Lengyeltóti Gépállomás igazgatójával beszélgettünk. Miről is lehet szó ilyenkor, június vé­gén? Nem nehéz kitalálni, hisz néhány nap választ el bennünket az egyik legfelelősségteljesebb mezőgazdasági munkától, ,az aratástól. Erről beszél most minden ember a faluban, ,a gépállomáson és e felől érdeklődünk mi is. — Maradjanak csak itt az elv társak — marasztalt az igazgató:—-: néhány perc múlva megérkeznek a kombájnvezetők, traktoristák! Az aratásról tartunk egy fontos megbeszélést. Hogyne várnánk meg őket! A- ő felkészülésükre, terveikre va­gyunk kiváncsiak és a gépállomás vezetőinek előkészítő munkájára. Az előkészítésben, szerződéskötésben nincs is hiba — legalább is az első pillanatokban erről értesültünk. Az igazgató elvtárs és. Vas­vári elvtárs, a főmezőgazdász felváltva újságolták, hogy ez évben 1120 kát. hold terület aratására kötöttek szerződést, hogy a gépeket lelkiismeretesen kijavították — erről a szemle alkalmával is meg­győződhettünk —, hogy három kombájn és öt aratógép a következő napon már indul a határba, s hogy a kombájnokra tisztítóberende­zést szereltek: most tiszta gabonát kapnak, s a géptől azonnal be­szállíthatják a terményraktárba. Sőt azt is elárulták, hogy a kom­bájnokkal terven felül is fognak aratni, már kiszemelték a megfe­lelő területet. Megtudtuk azt is, hogy a pártszervezet vezetősége előző este megbeszélte a feladatokat, a gépállomás vezetőségének tervét, & traktoristák, gépek elosztását. De amint később kiderült, kommu­nisták és vezetők egyaránt megfejedkeztek a legfontosabbról, sz ­emberekről, akik munkába lendítik a gépeket:;. Kinyílt az ajtó, s a beszélgetés félbeszakadt. Beléptek a nagy» ikenyércsatára készülő, olajoskezű, legjobb traktoristák. Néhányat már ismerünk közülük, hisz jó munkájukkal kitűntek a földeken; sztahanovista oklevelet szereztek a tavaszi munkák idején. Leültek az asztal körül, a szekrény mellé és megkezdődött a rövidnek ígér- kező megbeszélés. Vasvári elvtársat nagy figyelemmel hallgatták a traktorosok, amint a tervet, a traktorosok, gépek és területek elosztását olvasta fel Egyik-másik tapasztalt dolgozó elmosolyodott a hír hallatára, mások arcáról nehéz lett volna leolvasni, hogy mi a véleménye. Az ismertetés közben csak Bakonyi Erzsébet elvtársnő juttatta- kifeje­zésre megelégedését, amikor nevét, s szeretett gépe, a kombájn^ ter­vét hallotta. — Bakonyi Erzsébet: 192 hold— mondta a főmezőgaz­dász, s a fiatal kombájnvezető arca felderült az örömtől. — Hű, ez nagyon jő lesz... — Csak ennyit mondott, s a többit gyorsan a'fü­lünkbe súgta: — Én 200-at vállalok ám!. . . -* ■ : És folytatódott tovább a felsorolás. Mindenki feszült figyelem­mel hallgatott. S amikor Kangyalka elvtárs kérte - a dolgozókat, hogy Ők is mondják el véleményüket, Gyurka István traktoros tar­totta fel a kezét. 1 '• — Én bizony nem megyek Gyugyra aratni. Tagja vagyok a len­gyeltóti Táncsics TSZ-hek s ott ;s lesz munka elég! A múlt’évben is becsaptak, mert a pusztaszéntgyörgyi Uj Életben még ináig sem fi­zették ki á járandóságomat... ’ t Ez a hozzászólás megzavarta az embereket. Tudták ők jól. hogy erkölcsi kötelességük elmenni más tsz-be aratni, ha szükség van' á gépi erőre, de ezek a szavak egy kicsit megingatták őket. Vajén1 mi lehet e mögött? ' t Jj Lassan megismerkedtünk a részletekkel is. íjyurka, elvtársiak á múlt évről valóban 120 kg gabonával adós maradt a pusztaszent- györgyi tsz. S ez elvette a kedvét a munkától. Igaz, Kanjptafei,.eto-. társ, az igazgató csak fél éve van a gépállomáson^ s csak az éíozo esti vezetőségi ülésen értesült Gyurka elvtárs. „sérelmérpl*. de,* ott azonnal intézkedni'kellett volna. A vezetőség nem tartotta szükséges­nek az emberekről való gondoskodást, s ez most rossz irányba te­relte a megbeszélést. Pedig Vasvári és Mátés elvtársák, a pártve­zetésé" tagjai tudtak erről, többször-is jártak Pusztaszentgyörgyöq,. de egyszer sem jutott eszükbe, hogy érdeklődjenek Gyurka István sérelme felől. Itt bizony súlyos mulasztást követtek el. De nem utol­só sorban Gyurka elvtárs, aki ahelyett, hogy szorgalmazta volna já­randósága kifizetését, megsértődött és elhatározta, hogy nem dolgo­zik másutt, csak saját tsz-ében. ... 1 De mi volt a helyzet a másik oldalon? Riba Lajos, elvfáns,.,,.^ pusztaszéntgyörgyi Uj Élet TSZ elnöke — mint később megtudtak — elismeri, hogy az éwégi zárszámadásból bizony kimaradt a .len­gyeltóti traktoros. De bármelyik pillanatban, hajlandó kifizetni já­randóságát, s már kérte is Gyurka elvtársat, hogy menjen el a 'gabo­náért. Csakhogy Gyurka elvtárs megsértődött,.. Eddig a történet, amelyből meg lehet állapítani, hogy a párt- szervezet még most sem sokat törődik az emberek problémáival, ügyes-bajos dolgaival. Pedig a gépek kijavítása, a szerződéskötések még nem biztosítják az aratás sikerét. Arra is kellett volna gon­dolni a gépállomás vezetőinek, ho,gy a gépekkel emberek dolgoznak, s az emberek munkakedve, a róluk való gondoskodás sokat jelent... Az értekezlet folytatódott. Horváth Lajos kombájnvezető .. ájlt fel: — Én úgy gondolom, nem lejjZ baj a térvteljesítéssel. Köny- nyebb dolgunk lesz, mint a múlt évben, mert akkor kitapasztaltuk a gépeket, és az átépítéssel most jobb munkát is végezhetünk. . Gábor János kombájnos 27G k. .hold gabona betakarítását vál­lalta és megígérte mindhármuk nevében, hogy dicsőséget sze­reznek a gépállomásnak. Aztán egv régi ismerősünk, Herr Sándor “lé­pett a? igazgatói irodába. Köszöntötte az elvtársakat, s az igazga­tóhoz fordult: — Igazgató elvtárs, én csépelni akarok az idén is..: Ha visszaadják a tavalyi gépemét, még' jobb eredményt érek el! Herr Sándor öreglaki' kisiparit már jól ismerik a gépállomá­son, tudják, hogy betartja a szavát. Az elmúlt évben ő volt az első a megyében a cséplőgép felelős vezetők között, 50 vagon gabonát csépelt... De azért — úgy láttuk— nincs minden rendben, Npm valami jó a kapcsolata a gépállomással, s ebben mindkét fiél lu­das. Herr Sándor először nem a gépállomásra jött, hanem Zsulécz elvtársnak, az egyik brigádvezetőnek jelentette be cséplési óhaját, így történt aztán, hogy a tavalyi gépét már máshoz oszlottak be. De előzőleg olyan kijelentést is tett, hogy csak akkor »hajlandó« csépelni, ha ő javíthatja ki a gépet, .mert a gépállomás nem ért hozzá... és ezzel — akarva, akaratlanul — lebecsülte a. gépállo­mást, a jól képzett dolgozók munkáját. Nyilvánvaló, hogy egyúttal megsértette a gépállomás vezetőinek önérzetét is. A megbeszélésen aztán mégis visszakapta a gépét- Rövid vita után minden rendeződött, s mindkét fél tanulhatott a beszélgetés­ből. Herr Sándor jó cséplőgépvezeto el kell ismerni muríkáját. De nem lehet rosszat mondani a gépállomásra sem, ezt éppen Hjbrr Sándornak kellene tudni, aki ért a gépekhez. A gépállomás'pártszer­vezetének pedig feltétlenül foglalkozni kell a kívülálló traktorossal, hisz ilyen szakképzett, becsületes emberre szüksége van a gépállo­másnak. ; A megbeszélés véget ént. Traktorosok és vezetők megértőén fogtak kezet, s komoly arcvonásaik elárulták, hogy érzik" a felelős­ségét, mely rájuk hárul és mindent megtesznek"majd ai aratás éi-1 keres, szemveszteség nélküli elvégzéséért. " \ : “ ‘ Á pártszervezet vezetői s a kommunisták megígérték: állandóan szem előtt tartják, hogy a technikai erőt; a gépéket emberek hoz-- zák mozgásba, s úgy gondoskodnak róluk, mint jó apa a fiáról, hogy1' fegyelmezetten, lelkiismeretes munkával, jókedvűen és traktoroshoz méltó helytállással segíthessék élő az aratás' sikerét. J jatoOri BéVtu \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom