Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

I • SOMOGYI HKPLAr kl ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL fisra Vasárnap, 1955. június 26. 3Cis pa (tísú kn ah, áttör ők íttk Csépeljünk óránkint 6—8 tonna gabonát Nyikolaj Bredjuk, a gyorscséplés Sztálin-díjas mestere mondja el munkamódszerét A »Prácja«-kolhozban a gyorscsép- lési módszer alkalmazásával napon­ta két műszakban 120—150 tonna ga­bonát csépeltem ki. Egy műszakban egy 45 főnyi cséplőbrigád dolgozott. Egy-egy műszakban a cséplőmunká­sokat a következőképpen osztottuk el: négyet etetőnek, kettőt segéd­etetőnek, két másikat kévevágónak. Az osztagokon 14 kévehányó dolgo­zott, hat ember pedig a szalmát és a pelyvát hordta. A szalma kazalo­zására — amig elevátor nem volt — 16 embert osztottunk be. Ez lehető­vé tette a folyamatos munkát és a gép kapacitásának teljes kihasználá­sát. Annak érdekében, hogy az óra­ütemtervet pontosan betarthassuk, egyszerre két oldalról dobálták az osztagokról a kévéket a cséplőgépre. A négy etető páronkint dolgozott, s óránkint váltották egymást. Az etető­párok gondosan ügyeltek arra, hogy a soronkövetkező kéve mindig az előtte dobra eresztett kévének egy- harmadával együtt haladjon az etető­résbe Az etetők mellé két-két segítsé­get állítottunk: egyikük átvágja a kéve kötelét, a másik pedig szétte­ríti a kévét és átadja az etetőnek. A gép két oldalán lévő asztagról 14 ember adogatja a kévét föl az asztalra: 7 az egyik asztagról, 7 a másikról. A 7 ember egymástól más­fél méterre áll föl s így valósággal futószalagot képeznek. Még a cséplés megkezdése előtt négy-négy asztagot raktak minden szérűn: kettőt jobb­ra, kettőt balra. A szalmát két egy­mással párhuzamos kazalba rakták. Az elevátor felszerelése után 20 kol­hozparaszt és 8 ló munkája vált fö­löslegessé a szalmahordásnál és a kazlak rakásánál. A munkát a következőképpen szerveztük meg: az első brigád reg­gel 7—9 óra között kezdte a munkát, és 19—21 óráig dolgozott. Minden műszakban tartottunk 45 perces szü­neteket, 5—6 óránkint. Ezenkívül minden 2 és fél—3 órában leállítot­tuk a gépet 5—10 percre technikai ellenőrzés céljából. Azokon a napo­kon, amikor 130 tonnát csépeltünk, a cséplőbrigádok 4 óránkint váltották egymást. A gyorscséplési módszer al­kalmazásával az egész cséplési idényben körülbelül 5 ezer munka­egységet takarított meg a kolhoz. A cséplőgép teljes kihasználása érde­kében gondoskodni kell arról, hogy amint az egyik szérűn elfogy a csé- pelnivaló, rögtön megkezdhessük a munkát a másik szérűn. A folyama­tos munka megszervezésében nagy szerepe van a gépállomások agronó- musainak. A legnagyobb gabonatáb­lák központjában kell asztagolni, s idejében el kell látni a szérűt minden szükséges felszereléssel. A »MK—1100« típusú cséplőgéppel sok gabonát ki lehet csépelni eredeti formájában is, s alig kell szerkezetén változtatni, hogy alkalmassá tegyük A napokban a kievi Tiszti Házban találkozót rendeztek az „Auróra”, a „Patyomkin” és a „Varjaq” hajók hő­sei a „Patyomkin” páncéihajón ki­tört lázadás 50. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi est részvevői melegen köszöntötték Grigorij Nyekrasevicsot, Grigorij Poltorackijt és Geraszim Ha- cenkot, a „Patyomkin” volt matrózait; a gyorscséplésre. Mi például csu­pán annyit tettünk, hogy mindkét ol­dalon szélesítettük a gép asztalát, ritkábbra állítottuk a szalmarázó ke­resztléceit, és még hozzászereltünk a szalmarázóhoz egy 1,5—2,5 méter nagyságú farácsot, amit 40x40 milli­méter átmérőjű lécekből készítettünk és lejtősen állítottunk fel. így aztán elejét vettük a szemveszteségnek, a mag nem hullott a szalmába. Minden kolhoznak módja van arra, hogy megszervezze a gyorscséplést. Azt hiszem, valamennyi cséplőgé­pész legalább 100—200 tonna gabonát csépelhet ki ezzel a módszerrel min­den kétműszakos munkanapon. Andrej Sketnyiket és Moqyeszt Vlaqyi- mirenkot, a „Varjaq” cirkáló volt mat­rózait, valamint Alekszandr Nyevolint, az „Auróra” cirkáló egykori gépészét. I. Ponomarjev, a „Patyomkin hősei” című könyv szerzője beszámolt a tör­ténelmi jelentőségű lázadás részvevői­vel való találkozásairól, a „Patyomkin” volt matrózai pedig visszaemlékeztek a lázadás hősi napjaira. A SZOVJET CSUVAS-FÖLD Megnyílt az út a kahovkai zsilipen át A Dnyepr két partján Zaporozsjetől Kahovkáig lázasan folyik az építkezés. A 250 kilométeres útszakaszon sokezren dolgoznak, a leendő Kahovkai-tenger medrét mélyítik. Lakónegyedeket, állattenyésztő tele­peket, középületeket költöztetnek át arról a vidékről, amelyet nemsoká­ra elborítanak az új tenger hullámai. Nyikopolje és Kamenka mellett magas védőgátak épülnek, amelyek megvédik majd a víztől a fontos iparnegyedeket, a föld méhének kin­cseit és a termékeny völgyeket. XJj villamos- és távíróvezetékek, gép- kocsiutak és vasútvonalak vannak épülőben. A Dnyepr egyelőre megkerüli az építkezés területét és a mestersé­ges ideiglenes hajózható csatornán folyik a tenger felé. Nemrég haladt át az első hajókaraván a kahovkai zsilipen. Az építők becsülettel teljesítették vállalásukat: egy évvel határidő előtt adták át a hatalmas kahovkai vízmű első objektumát, a kahovkai zsili­pet. Ezzel megteremtették a lehetőséget, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évében üzembehelyezzék a kahovkai vízierőmű négy agregátját. Alekszandr Szergejevics Hohlov vezette a zsilip építését. Sok nagy építkezésen dolgozott már, résztvett a dnyepri »Lenin« vízierőmű újjá­építésében is. — A kahovkai zsilipnek csak egy kamrája van — mondja — pe­dig a vízszint-különbség a víztárolók végleges megtöltése esetén több méter lesz. Az irányítóberendezések mind központosítottak és gépesítet­tek, úgyhogy kevés ember kell a zsilip gyors és megszakítás nélküli ke­zeléséhez. i Igen rövid idő alatt épült fel a kahovkai vízmű. Az építők két év­nél alig több idő alatt 240 000 köbméter betont raktak le. 17 tonna fém- szerkezetet és berendezést szereltek fel, több mint hétmillió köbméter­nyi talajmunkát végeztek. '• Legendás hajók hőseinek találkozása Vegyük birodalmunkba a határt! Még csak őszülő kalászokat ringat a szél a határban, de mi már gondolunk az aratásra. Azt ajánljuk a hörcsögöknek és ürgéknek, hogy költözzenek el a marcali határból, mert mi egy szem gabonát nem ha­gyunk a tarlón. A kalászgyüjtésben se akarunk lemaradni, ha a vasgyűj­tésben szép eredményt értünk el. Aratás után rohamra! Az őrsök versenyezni fognak egymással a kalászgyűjtésben. A búza­táblákat már felosztottuk az őrsök között és elhatároztuk, hogy a győz­tesnek valami szép ajándékot veszünk. HORVÁTH ÉVA, BOCSKAI JÓZSEF, FARKAS FERENC Marcali. * * * Pajtások! Gondoskodjatok róla, hogy a Ti falutok határában se maradjon bú­zakalász a tarlón. Kövessétek a marcali úttörőket! Kedves Pajtások! A következő hetekben Lev Tolsztoj, a nagy orosz mesemondó műveiből közlünk az úttörő-rovatban mesé­ket, melyeket figyelmetekbe aján­lunk. Kísérjétek figyelemmel a va­sárnapi szám úttörő-rovatát, olvas­sátok el szorgalmasan a méseket, melyeken, nagyon jól fogtok szóra­kozni és sokat fogtok belőlük ta­núim. írjátok majd meg, hogy ki­nek miért tetszett a mese és milyen meséket szeretnétek olvasni? Először a »-Paraszt meg az ördög« című mesét közöljük folytatásokban. A párásat meg aa ördög A Z IDŐSEBBIK NŐVÉR ellá­fogatott a városból a húgá­hoz falura. Az öregebbik a város­ban élt, egy kereskedő felsége volt, a fiatalabbik parasztemberhez-ment feleségül. Teázgatmak a nővérek, beszélgetnek. Az -idősebbik dicse­kedni kezd, a városi életet magasz­talja: milyen tágas lakásban él ott, milyen tisztén jár, hogyan öltözteti a gyermekeit, milyen jókat eszik, iszik, mennyit kocsikázik, sétál, meg színházba is jár. Megmérgesedett a kisebbik, sza_ puini kezdte a kereskedő életet és dicsérni a paraszti sort. — Nem cserélném el — azt mond­ja — az életemet a tieddel ! Sze­rényen élünk, az igaz, de nincs mi­től tartamúink. Ti ugyan szép tisz­ta lakásban éltek, de vagy sokat nyertek, vagy mindeneteket elvesz­titek. A közmondás is azt tartja : nyereség a veszteségnek édes -test­vére. Úgy is fordulhat: aki ma gaz­dag, az holnap alamizsnáért kopog­tat az ablakon. Biztosabb a mi éle­tünk, a parasztélet! A parasztnak lapos a hasa, de sohasem éhes; gazdagok nem leszünk, de mindig jóllakhatunk. Az idősebbik nem hagyta a ma­gáét: —- Az ám, jóllakhattok, de mi­vel? Disznóhússal, meg -borjúhús­sal. Nincs ízlésetek, meg -viselkedni sem tudtok. Akárhogy húzza az igát az embered, így éltek csak, bokáig a trágyában, így is haltok meg, s ugyanígy élnek majd a gyerekei­tek is. — Igaz — mondja a kisebbik — így élünk. De kemények vagyunk, nem hajbókolunk senki előtt é» nem tartunk senkitől. A ti életetek a városban csupa kísértés, ma jól megy a sorotok, holnap rosszul »- aztán az emberedet elcsábítja a kártya vagy a bor, akkor aztán be­fellegzett. Talán nem esik meg ilyesmi? p AHOM, A GAZDA, a kemen­cén üldögélt, hallgatta hogy szaporítják a szót az asszonyok. — Igaz, — bólintott felesége sza­vára — szentigaz! Ha a magunk­fajta süldőkorától fogva a föld­anyácskát túrja, eszébe se jut soha holmi bolondság. Egy csak a baj — kevés a föld! Volna csak annyi, amennyi kéne, nem félnék magától az ördögtől se! Az asszonyok magitták a teát, fe­csegtek még egy darabig, ruhákról, cicomáról, aztán elmosogattak és lefeküdtek. Az ördög pedig fenn -gubbasztott a kemencén, hallott minden szót Igen megörült, hogy a parasztasz- szony dicsekvésre késztette az urát: azzal kérkedett az ember, hogy ha földje volna, még az ördög se bírna vele! »Jól van — mondja az ördög — összemérjük az erőnket. Adók ne­ked földet, amennyit csak kívánsz. De a földdel veszítelek el!...« (Folytatjuk.) Irta Sz. Iszljukov, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsának elnöke Továbbra is gyűjtsük a vasat és a fémet! A május—júniusi vasgyújtő hó­JÜNIUS 24-E nevezetes nap a csuvas nép életében. V. I. Lenin kezdeményezésére 1920-ban ezen a -napon alakult meg a Csuvas Auto­nom Terület, amely később Auto­nom Szovjet Szocialista Köztársa­sággá alakult át. A csuvasok törté­nelmük folyamán először tömörül­tek szervezett államba. A szovjetha­talom mindörökre megszabadította őket a nemzetiségi és a társadalmi elnyomástól. A Csuvas Autonom Szocialista Köztársaság a Szovjetunió közepén, a Volga jobbpartján terül el. Hatá­rait a Mari, a Mordvin és a Tatár Autonom Köztársaság, valamint Gorkij és Uljanovszk terület képe­zik. Területe 18 000 négyzetkilomé­ter. Lakosságának száma alig több egymilliónál. A szovjethatalom fennállása óta, a nagy orosz nép és a többi szovjet népek testvéri segítségével, a csuva- sok ragyogó eredményeket értek el mmd gazdasági, mind politikai, mind pedig kulturális téren. A csuvas nép ma már büszkén tekint vissza a megtett útra. Az Októberi Forradalom előtt a Csuvas-föld gazdaságilag elmaradott terület volt. Vezető iparágában, a faiparban II üzem mindössze 779 munkással dolgoztatott! Volt egy hajlított-bútorgyára, ezenkívül még néhány kisipari vállalata. A szovjethatalom évei során a köztársaságban új iparágak szület­tek és fejlődtek ki, mint például az elektrotechnikai ipar, a gépipar, a textilipar és az építőipar. Magas fej­lettségi fokot ért el a fafeldolgozó-, a fűtőanyag-, az építőanyag- és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar- ág. A Csebokszáriban készült villa­moskészülékek nagy hírnévnek ör­vendenek mind a Szovjetunióban, mind a népi demokratikus országok­ban. E .s'irendű bútor készül a su- merlinszki bútorgyárban is. A gyá­rak dolgozói méltán büszkék arra, hogy munkájukkal ők is hozzájárul­tak a moszkvai Állami Egyetem és a varsói Tudomány és Kultúra pa­lotájának berendezéséhez. EGYRE NAGYOBB méreteket ölt a népgazdaság villamosítása. Csak­nem 30 év alatt a villamosenergia- termelés 212-szeresére növekedett. A közeljövőben felépül a Volgán a csebokszári erőmű, amely igen nagy szerepet játszik majd a Csuvas-föld, valamint a szomszédos területek és köztársaságok gazdasági életében. Másképpen él már a dolgozó pa­rasztság is. A csuvas nép méltán büszke a földművelés és az állatte­nyésztés mestereire, akik közül 21- en a Szocialista Munka Hőse büszke címet viselik. A szocialista munka hőseinek sorában találjuk az egész Szovjetunióban híres Sz. K. Korokov és V. V. Zajcev kolhozelnököket. Ezek az egyszerű parasztemberek nemcsak hogy hozzáértően vezetik a sokágú gazdaságot, de emellett te­vékenyen résztvesznek az állami életben, küldöttei a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának. A múltban a Csuvas-föld lakossá­gának 90 százaléka írástudatlan volt. Nem volt egyetlen iskolája, színhá­za vagy könyvkiadó vállalata sem. A CSUVAS NÉP, a Szovjetunió többi kis és nagy népeivel együtt tevékenyen résztvesz az ország irá­nyításában. A forradalom előtt egyetlen csuvas sem volt az állam- hatalmi szervekben. Ma a csuvas nép 119 fia és leánya küldötte a Szovjetunió, az OSZSZSZK és a Csuvas ASZSZK Legfelső Tanácsá­nak. A helyi szovjetek több mint 10 000 küldötte a csuvas népből szár­mazik. A csuvas nép megismerte a szovjet rendszer hatalmas előnyeit és sohasem fogja cserbenhagyni a többi népekkel együtt választott szo­cialista utat. Jól tudja, hogy csakis a szovjet népek egységes családjá­ban biztosított további felvirágzása. nap sikeresen lezárult. A kis pajtá­sok derekasan kivették részüket ebből a sokszor nem könnyű, de igen hasznos munkából. A legjob­bak már megkapták jutalmaikat is. Kerékpár, rádió, légpuska, fényké­pezőgép boldog tulajdonosai lettek a legjobb vas- és fémgyüjtő fiata­Vízszintes: 1. Uj városunk. 10. A A V, 11. Meghűlt ember iszik ... 12. Hátrafelé haladó állat. 14. M B A O. 15. Község, dráma címében is szerepel... példa. 16. Á L P.. 18. »eká«. 19. Savanyú piros bogyó. 20. Büntet. 21. Majdnem bejgli. 24. Sós Albert. 25. Ide is lehet menni kirándulni. 27. Vasútállomás. 29. Senki tárgyesetben.. 30. Énekhang. 32. Női név. 34. Kötőszó. 35. Nem visszafelé. 86. Nő... kártyában is használják. 37. Még ezen is csomót keres. 41. Egyik legszebb kiránduló- helyünkre. Függőleges: 1. Nagyfülű állat. 2. Fényképek vannak rajt. 3. Száraz fű. 4. Morzé hang fordítva. 5. Taga­dószó. 6. Mint a 26 vízszintes. 7. Rosszat kívánás. 8. Alföldi város (háza). 9. Pocsolyás. 13. Majdnem ka­mat. 17. 10. latinul. 18. Az egek lók. Pajtások! A vasgyűjtő hónap be­fejezésével a vas- és fémgyűjtés nem fejeződött be. Kohászaink, martinászaink állandóan sok ócska­vasat várnak, hogy a nyersvas és ócskavas, mint izzó acél hagyja el a martin-kemencét. Gyújtsd a vasat és a fémet, száz alakban újjáéledi tulajdonosa. 21. Test sérülése vise.- szafelé. 22. J S N. 23. satöbbi ke­verve. 26. Vég nélkül kis kar. 2T. Somogy megyei község, Nemes .. >. 28. Férfi név. 30. A víg özvegy ope­rett szerzője »H« nélkül. 31. Leány­név. 33. A M Á. 35. Mák betűje keverve. 37. Antal Tamás. 38. Nát­rium vegyjele. 40. Az ÁBC elölről ée hátulról a második betűje. Beküldendők a vízszintes 1, 35, 41. Függőleges: 17. Múltheti sakkrcjivényünk helye« megfejtése a következő: Jó szóra­kozást, kellemes pihenést, élmények­ben gazdag kirándulásókat kívá­nunk minden úttörőnek. Könyvjutalmat nyertek: Kertésfe Bea Kaposvár és Bátort József Ma- gyaratád. A könyveket postán fog­juk kiküldeni. A képen: Csebokszári (Csúvas ASZSZK). A háború után felépült lakó­házak. FEJTSD MEG! (KIRÁNDULÁSI HELYEK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom