Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1055. május 21. Újabb ßgyelmextetes az európai népek számára A Pravda berlini tudósítója az Ausztriával szemben folytatott zsaroló bonni politikáról Moszkva (TASZSZ). P. Naumov, a Pravda berlini tudósítója az Auszt­riával szemben emelt bonni köve­telésekről többek között ezeket írja: Amint megtörtént az osztrák ál­lamszerződés aláírása, Bonn uralko­dó körei zsarolási kampányt indítot­tak Ausztria ellen. E kampány ürügyéül az osztrák ál­lamszerződés 22. cikkelyét választot­ták. E cikkely értelmében ugyanis Ausztria kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át német jogi szemé­lyek tulajdonába olyan javakat, jo­got vagy érdekeltségeket, amelyeket mist volt német javakat, vagy azok­kal kapcsolatban kapott meg. Naumov megemlíti, hogy a bon­ni kormány kötelezettséget vállalt minden olyan szerződés elismerésé­re, amely a négy nagyhatalom és Ausztria között az ausztriai volt né­met javakra vonatkozóan létrejönne, majd felveti a kérdést: mi rejlik te­hát ebben az esetben az Ausztriá­val szemben emelt bonni követelé­sek mögött? Erre a kérdésre könnyű válaszolni. A nyugatnémet révan- siszta körök — miután kudarcba ful­ladtak a közvetlen Anschlusshoz fűzött számításaik — elhatározták, hogy kerülő úton próbálják céljai­kat megvalósítani. Mindenáron el akarják ismertetni az osztrák kor­mánnyal a nyugatnémet monopóliu­mok jogát volt ausztriai javaikhoz. A nyugatnémet uralkodó körök más célokat is követnek. Mint a Neues Deutschland című lap közli, »bonni kormánykörökből szerzett ér­tesülések szerint ezek a diplomáciai lépések arra is irányulnak, hogy a nyugatnémet közvéleményt az oszt­rák államszerződés ellen hangolják-«. A nyugatnémet uralkodó körök Ausztria-ellenes durva kirohanásai — állapítja meg befejezésül a tudó­sító — csupán újabb figyelmeztetést jelentenek az európai népek számá­ra, amelyek joggal látják a német militarizmus feltámasztásában az európai béke veszélyeztetését. A varsói szerződés az NDK népi kamarája előtt Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarája péntek délelőtt összeült, hogy meg­vitassa a május 14-én aláírt varsói szerződést. Az NDK kormánya és a külügyi bizottság a szerződés tör­vénybeiktatását ajánlotta a kama­rának. A pénteki ülésen elhangzóit kor- mánnyilatkozatot egész Németor­szágban igen nagy érdeklődés előzte meg. ,A szovjet javaslatok életet öntöttek a tárgyalásokba4 — írja a Times London (TASZSZ). Hírügynökségi közlemények szerint az ENSZ lesze­relési albizottságába delegált fran­cia képviselő nyilatkozatot tett an­nak kapcsán, hogy az albizottság június 10-ig szünetelteti munkáját. A Times című befolyásos angol lap hangsúlyozza, hogy »a legutóbbi szovjet javaslatok ... életet öntöttek a tárgyalásokba«. A négy nagyhatalom diplomáciai képviselői megbeszélést tartottak Berlinben Berlin (MTI). Conant amerikai, Fráncois-Poncet francia, Hoyer-Mil- lar brit és G. M. Puskin szovjet nagykövet péntek délelőtt megbeszé­lést folytatott a Szovjetunió berlini nagykövetségének épületében. A nyugati hatalmak képviselőinek ké­résére létrejött megbeszélés tárgya a Nyugat-Németország és Nyugai­Berlin közti országutak használati illetékének kérdése. A Német Demokratikus Köztársa­ság néhány hét előtt — mint isme­retes — a karbantartási költségek növekedése miatt felemelte a terü­letén átvezető utak használati illeté­keit. Állattenyésztési SZAKEMBEREK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE A Földművelésügyi Minisztérium csütörtökön értekezletre hívta ös'ze a megyei mezőgazdasági igazgatósá­gok állattenyésztési osztályvezetőit, a Fővárosi Tanács, valamint a me­gyei jcgú városi tanácsok mezőgaz­dasági osztályának főálilatitenyésztölt és föálliaftorvosalt. Azj értekezleten Rim.“er Károly, a Földművelésügyi Minisztérium ÁMattenyészftéfii Fő­igazgatóságának vezetője ismertette az állat tenyésztők és az állatorvosok előtt álló feladatokat. A Központi Vezetőség márciusi határozata — mondotta többek kö­zött — a termelőszövetkezetek fej­lesztése terén jelentős feladatokat tűzött ki az állattenyésztők és állat­orvosok elé is. A tsz-ek fejlesztésé­nek és megerősítéséinek alapvető fel­tétel e állattenyésztésünk megjavítása és jövedelmezővé tétele. El kell érni, hogy ebben az évben a termelőszö­vetkezetek közös állattenyésztésének hozamai meghaladják a környék egyénileg dolgozó parasztjainak ter­melési szintjét. Ennek eléréséhez a legdöntőbb fel­adat az egész állattartás alapját je­lentő takarmányibázcs biztosítása. A lakarmányá! ap 'biztosításánál a fő fi­gyelmét a 1 teirmelőszövetkezetek kö­zös és háztáji állatállományának ta­karmányé.’látására kell fordítani. Érvényt kell szerezni az alapszabály ama rendelkezésének, hogy addig nem lehet takarmányt szétosztani, amíg a közös állomány takarmánya nincs biztosítva. Ezután az állategészségügyi hely­zetről beszélt, majd átadta a szót Magyart András elvtársnak, a föld­művelésügyi miniszter első helyette­sének. Magyart elvtárs ’egfontosabb feladatként a termeilőszövettkezetrik szarva -.marhaá'. 1 omán y ának s zámbel i fejlesztését, az állattenyésztési hoza­mok növelését, a tsz-ek terveinek teljesítését, a legelőgazdálkodás megjavításáról, hozott minisztertaná­csi határozat maradéktalan végre­hajtását és az apaáíiatgazdálkoclás megjavítását jelölte meg. Hangsú­lyozta, hogy a feladatok végrehajtá­sában nagy mértékben kell támasz­kodni a gépállomás! agronómusokra. Szólt a hiányosságokról és sok konkrét példán mutatta meg, ho­gyan kell ezeket kiküszöböl ni. Az építőipari szakszervezet taggyűlései elé Építőipari dogozóink szakszerve­zeti taggyűléseket tartanak a május 23-tól június 10-ig terjedő időszak­ban. E taggyűléseken vitatják meg szakszervezetünk központi vezetősé­gének május (i-.i határozatát, mely megszabja szakszervezeti tagságunk feladatát a márciusi határozatok megvalósításéért folyó harcban. Pártiunk Közjpcm/ti Vezetőségének határozatát az építőipari dolgozók is nagy örömmel és megnyugvással fo­gadták. Útmutatásai a’apján megér­tették, hogy népünk jólétének eme­léséhez, hazáink további felvirágoz­tatásához nekik is jobb munkával, szilárdabb fegyelemmel, s az önkö’t- ség nagyabb arányú csökkentésével kell hozzájárulniuk. Szakszervezeti dolgozóink, közelgő taggyűléseiken épp e feladatokat fogják részleteden megbeszélni. E taggyűléseken min- diemki előtt világos és konkrét pél­dákkal kell rámu'atni arra: az eddigi lazaság, pazarlás, fe­gyelmezetlenség óriási akadálya volt Jólétünk további fejlesztésé­nek, elért eredményeink meg­szilárdításának. Jól tudjuk, hogy iparunkon ‘belül meg kell erősíteni vállalataink veze- : tését, amihez üzemi bizottságaink­nak is az eddiginél nagyobb segítsé­get kell nyújtaniuk. Minden terüle- bten véget kell vetnünk a pazarlás­nak, nemtörődömségnek, a szerkezet­ien* égnek és fegyelmezeitlenségnek. Felelőtlen elnézés helyett meg kell valósítanunk a legszigorúbb munka- fegyelmet, a munka ésszerű és jobb megszervezését. Biztosítanunk kell a jóminőségű szerszámokat és gépeink karbantartását, emellett szélesítenünk, illetve növelnünk kell a. folyamatos munkaverseny­be bekapcsolódó dolgozók tábo­rát és teljesítményét. Sokkal bátrabban kell rátérnünk az egyösszegű utalványozásokra is. Mindehhez nélkülözhetetlenül szükséges a vezetőik és irányátők pél­damutatása. Nekik kell biztosítani a zökkenőmentes termelés minden fel­tételét, a munka fclyamaitosságát, s a tervfegyelem szigorú betartását. Keményen felelősségre kell vonniuk az igazolatlanul mulasztókat, s a munkafegyelem lázi tóit, a társadalmi tulajdon lelkiismeretién e’iherdálólt. De biztosítaniuk kell a dolgozóknak járó szociális juttatásokat és munka­védelmi beruházásokat is. Üzemi bizottságaink felelőssége és feladatai tehát egyaránt na­gyok. Meg kell értetniük mindem dolgozó­val, hegy ha fegyelmezetten és pél­damutatóan harcolnak a munkaidő télies kihasználásáért, ha nem tűrik meg a fegyelmezetlenséget, ha mun­kájukat kifogástalan minőségben végzik és óvják a rájuk bízott szer­számokat, gépeket, ha ésszerűen ta­karékoskodnak a gondjaikra bízott anyagokkal — akkor nemcsak na­gyobb megbecsülést szereznek az épí­tőipari munkának, nemcsak népgaz­daságunk fokozott iramú fejlődésé­hez járulnak hozzá eredményesen, hanem egyéni keresetük is több lesz. Népi demokráciánk építésének ed­digi szakaszában építőipari doLgozó- ink példásan álltak helyt. Hatalmas létesítményeket hoztak létre me­gyénkben ás, így például a Kapos­vári Textiilműveket, melynek láttán méltán lehetnek büszkék mindannyi­an. De hogy pártunk március: hatá­rozatát teljes egészében megvalósít­hassuk, ahhoz még szilárdabb helytállásra, még példamutatóbb magatartásra, jobb és eredményesebb munkára van szükségünk. Üzemi bizottságainknak a most megtartásra kerülő taggyűléseken e feladatokat kell — mindenre kiter­jedő figyelemmel — megbeszélniük a szakszervezeti dolgozókkal, meg­hallgatva az ő javaslataikat és el­gondolásaikat is. A jól szervezeti; és jól előkészített szakszervezeti taggyűlé­sek minden bizonnyal sikeresen fog- inak lezajlani, s ezzel nagymérték­ben elősegítik majd az építőipari dol­gozók nevelését, összefogását, a jó munkára való felkészülést. Varga György, az Építőipari Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának elnöke. OVECSKIN: Fal usi hétköznapok 10 Május 19-én megkezdődött a Lengyel Népköztársaság szejmjének VII. ülésszaka Varsó (PAP). Május 19-én dél­előtt 11 órakor megkezdődött a Len­gyel Népköztársaság szejmjének VII. ülésszaka. Az ülésen részt vesz B. Bierut, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának tagjai A. Zawadz­kinak, az államtanács elnökének ve­zetésével, s a kormány tagjai J- Cyrankiewicznek, a minisztertanács elnökének vezetésével. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak több, Lengyelországban ak­kreditált diplomáciai misszió vezetői és tagjai. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PEKING (Uj Kína) Csou En-laj, a Kínai Népköztárísaság Államtanácsának elnöke csütörtök este fogadáson lát­ta vendégül Krisna Menont, az In­diai Köztársaság ENSZ-küldöttét. A fogadáson megjelent India pekingi nagykövete, valamint a pekingi dip­lomáciai testület többi tagja. Jelen voltak a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának, a Kínai Országos Népi Gyűlés Elnökségének, továbbá a különféle demokratikus pártoknak és más népi szervezeteknek képvise­lői, valamint kiváló kínai tudósok, írók és művészek. PÁRIZS (TASZSZ) A l’Humanité jelentése szerint a francia kormány véglege­sen meghatározta a7 1955. évi hadi­kiadások összegét. Eszerint Francia- ország 1955-ben ezer milliárd fran­kot költ katonái célokra — harminc mvlliárddal többet, mint tavaly. Az említett összegben nincsenek benne a polgári minisztériumok költségve­tésében szereplő katonai célú kiadá­sok. HANOI (U.i Kína) Ho Si Minh. a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elnö­ke 65 éves. Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke szerencsekí- vánataival kereste fel Ho S; Minb elnököt 65. születésnapján. »Még na­gyobb sikereket kívánok önnek a békére, a függetlenségre, az ország egyesítésére és Vietnamban a de­mokrácia megvalósítására, az ország gazdasági életének helyreállítására és fejlesztésére irányuló erőfeszíté­sekhez« — hangzik az üdvözl 5 táv­irat. NEW YORK (TASZSZ) Mint az UP jelenti, McCarthy levelet intézett Eisenho­wer elnökhöz. A levélben követeli, hogy »szükség esetén küldjenek csapatokat« Kínába a kémkedésért elítélt • amerikaiak kiszabadítására. McCarthy kijelenti, hogy ő maga is mint tartalékos tengerész-gyalogos alezredes hajlandó erre a célra szol­gálatait felajánlani. PHENJAN (TASZSZ) A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság belügyminiszté­riuma május 18-án nyilatkozatot adott ki arról, hogy délkoreai hadi­hajók rendszeresen behatolnak a köztársaság felségvizeire és hogy a Li Szin Men-klikk ügynököket küld a köztársaság területére. A nyilatko­zat a többi között elmondja, hogy május 10-én több délkoreai hadi­hajó hatolt be a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság felségvizeire és a hadihajók csak akkor távoztak, amikor a koreai néphadsereg alaku­latai tűz alá vették őket. VARSÓ (Uj Kína) Peng Tö-huaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának el­nökhelyettese és nemzetvédelmi mi­niszter, kedden meglátogatta a len­gyel néphadsereg katonai műszaki intézetét és légierő egységeit. A len­gve! légierő léglökéses repülőgépei díszrepüléssel köszöntötték Peng Tö-huajt. Kedden este K. Rokossow- ski marsall, a Lengyel Miniszterta­nács elnökhelyettese és Lengyelor­szág nemzetvédelmi minisztere Peng Tö-huaj tiszteletére fogadást adóit. Martinen:, Borzov távollétében meglátogatja Borzovát, az elsőtit­kár feleségét, akinek elbeszéléséből megtudja, hogy az asszony Masa Gromova, a híres traktorista, aki Fása Angelinávál, a híres traktoros- lánnyal versenyzett. Továbbiakban megtudjuk Martinov, a másodtitkár múltját is., ' — Doni kozáklány va­gyok ... Borzov is ott dolgozott a mi kerüle­tünkben; a Komszomol kerületi bizottságának volt a titkára. Harminc- nyolcban ismerkedtünk meg. A második felesége vagyok, az első meghalt. Nyiria az első feleségé­nek a leánya ... Ülj már az asztalhoz... És te, Pjotr Illarionovics, hova valósi vagy? Azelőtt mi­vel foglalkoztál? — Az én életemben nincs semmi olyasmi, amivel dicsekedhetnék. — Martinov hangjában nem volt egy csepp szo­morúság sem, szinte vi­dáman mondta. — Ti­zenkét évvel ezelőtt ír­tam egy elbeszélést, kö­zölték a »Komszomol- szkaja Pravdá«-ban és azóta az irodalom a szenvedélyem. írtam vagy két mázsa regényt, de egyik sem volt jó. Lapoknál is dolgoztam. Sokáig utazgattam, mint kiküldött tudósító. Mi­előtt ide jöttem volna, kerületi újságot szer­kesztettem az N-i terü­leten. Ott is folytattam a2 írást. Kisfiam is tud­ja, hogy egyre várom a postát, választ várok a szerkesztőségekből... Néha elibém szalad és messziről lelkendezik: »Papa, gyere gyorsan haza, nagy levelet kap­tál!« No — gondolom — te is megörvendeztettél fiacskám! Jobb lenne a kis levél. Hiszen a nagy azt jelenti, hogy vissza­küldték a kéziratot. Volt egy becsületes kritiku­som, aki kertelés nélkül megírta: »A regényírás, úgy látszik, nem a maga kenyere. Válasszon, elv­tára, más foglalkozást, más életcélt«. Megfogad­tam a tanácsát. Bár en­nek a munkámnak itt ugyanaz a célja, mint az írásnak; közös ügyért harcolunk mindannyian. Tulajdonképpen nem is magám választottam új hivatásomat: felkértek, legyek pártmunkás és én elfogadtam az ajánlatot. — Az újságban gyak­ran bíráltam, szidtam a kerületi párttitkárokat. Kíváncsi voltam, milyen párttitkár leszek jóma­gam! ... — fejezte be ne­vetve Martinov. — Én pedig, ha nem is mutatom, Pjotr Illa­rionovics — mondta Marja Szergejevna — de néha sajnálom, sőt kíméletlenül szi­dom is magam, amiért otthagytam a munkámat és kiléptem a kolhozból. Ha tovább versenyeztem volna Pása Angelinávál, ki tudja, melyikünkről írnának most többet. — Amikor Borzov fe­lesége lettem, még egy évig dolgoztam traktor­ral, azután abbahagy­tam. Borzov féltékeny- kedett a munkacsopor­tom vezetőjére. Pedig nem volt semmi oka rá. Nyugodt, udvarias le­gényt neveztek ki a női brigád vezetőjévé, ga­lamblelkű embert, aki mindent megtett a ked­vünkért. Igaz, hogy de­rék. szép szál ember volt, szélesvállú. a lá­nyok egyre kacérkodtak vele, de az igazgató na­gyon szigorúan figyel­meztette, hogy rendesen viselkedjék. Az igazga­* Pál ács = hóhér. — A ford. tótól pedig, mivel Pala- csevinak* hívták, már csak a neve miatt is szörnyen félt mindenki. Egvszer hajnalban jöt­tem haza — motorkerék­páron jártam — és Bor­zov valóságos kihallga­tást rendezett: »Kivel töltötted az éjszakát? Hiszem tegnap este volt a váltás!« »A .Nati’-n,* a traktoromon voltam egész éjjel. Váltótársnőm megbetegedett, helyette dolgoztam« — feleltem. Reggel kiment a gépál­lomásra, hogy ellenőriz­ze, vajon valóban nem dolgozott-e azon az éj­szakán a váltótársam?... Aztán vettünk egy há­zat, berendeztük a kis háztáji gazdaságot. Fér­jem is mindinkább ké­nyelemre, nyugalomra vágyott, amikor haza­tért a munkából. Pihen­ni akart... így történt. Masa Gromováról sokat beszéltek, de hírneve nem tartott sokáig! Itt aztán kértem férjemet, adjon nekem valamilyen munkát. így lett belő­lem kertész. Őszintén szólva ezekhez a vető­magvakhoz én egyálta­lán nem értek. Még anyám konyhakertiében sem ültettem káposztát. Alig. hogy felnőttem, sü1 dől Any koromban már a gépkocsira ültem. Csak a gépek érdekeltek. Ami volt, elmúlt. Most már késő volna rúzs he­lyett kenőolaiia! kenni magam — tette hozzá nevetve. — Ha masza- tos leszek, nem fog sze­retni a férjem ... Az asztalra pillantott. * Nati = traktor már­kája. — A ford. — Mit is felejtettem el? ... Hiányzik a ke­nyér. És a teát sem főz­tem még be. Látod, ilyen háziasszony vagyok én! Üc bocsáss meg. félbe­szakítottalak az élőbb. Nem fejezted be, amit magadról akartál me­sélni — mondta, mikor visszajött a konyhából. — Tulajdonképpen nincs s több mondani­valóm. Az újságtól egyenesen ide* kerültem. Ide osztottak be. Az a terület, ahol azelőtt dol­goztam, az élen járt. Nem is tudom, hány em­bert kellett átadni az el­maradottabb területek­nek. A mi kerületünk­ből, tudom, kettőt. En­gem és egy kerületi inst­ruktort. Azóta sem hal­lottam róla, nem tudom, mit csinál. Egyesek így búcsúztak tőlem: »Saj­náljuk, hogy el kell vál­nunk, de nem tehetünk semmit, éppen a legjobb embereinket kell átad­nunk a lemaradó szom­szédos területnek«. Má­sok meg így beszéltek: »Meg akarnak tőled sza­badulni, Martinov! Túl­ságosan sokat kritizálsz az újságodban és na­gyon élesen beszélsz az értekezleteken«. De egyébként nem sajná­lom, hogy ideküldték. Elvégre is mindenütt lüktet az élet, minde­nütt emberek dolgoznak. — Nem nagyon férsz meg Borzovval? — Hát, nem nagyon ... Marja Szergejevna le­ült, szemben Martinov- val és tenyerébe rejtve arcát, az asztalra könyö­költ. — Tudod, miért hívta­lak meg? — Nyűt, vi­dám arca, a kedves szep- lők & a mosolygó rán­cok alatt elkomoivodott. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom