Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLLTAKI AI EGYESÜLJETEK! A bóhönyei községi pártbizottság munkája az állami fegyelem megszilárdításáért Somogyi Néplap A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Újabb csatlakozások a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához Sportpályázatunk első fordulójának nyertesei XII. évfolyam, 115. szám. ARA 50 FILLER Szerda, 1955. május 18. 42 család 78 taggal, 184 hold földdel lépett be az elmúlt héten megyénk tsz-elbe Hétről hétre újabb családok kérik felvételüket megyénk temmelőszö- vetksezeteiibe, s választják a közös gazdálkodás útját. A termelőszövet­kezetek példája, a felvilágosító szó gondolkodóba ejti az egyénileg gaz­dálkodókat, s mind1 többen győződnek meg arról: jobban boldogulnak, ha a közös utat választják. A termelőszövetkezetek megerősí- mertetik a tésében és fejlesztésében különösen állami kedvezményeket, a kaposvári járásban érmek el szép eredményeket. A kitartó, szervező munka, amelyet még az elmúlt év őszéin megkezdték, sikerekkel jár: új tsz-ek, új belépők hirdetik a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlődését a járásiban. A járási pártbizottság újabb és újabb kezdeményezésekkel segíti a mozgalom fejlődését: a tsz-elnökök jó megválasztá­sa, a vezetés megszilárdítása, kommunisták példamutatása, családtagok bevonása a munká­ba, mind-mind segítik a tsz-ek fejleszté­sét. Most a nagy mezőgazdasági muni- kák időjén sem feledkeznek" meg a tsz-ek számszerű fejlesztéséről és a tez-gazdaság megszilárdításáról. Is­tsz-eknek nyújtott újabb ■tanácsokat adnak a közös gazdáság felvirágoz­tatására. Az elmúlt héten is a leg­több belépő a kaposvári járásban volt. 22 család, 47 taggal', 130 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. A megye tsz-eibe ‘belépett dolgozó parasztoknál ez több mint fele. A többi járások példát vehet­nek a kaposvári járásról és hasonló kezdeményezéssel fejleszthetnék a termelőszövetkezetekét járásukban. Több gondot kell fordítani az előkészítő bizottságok alakítására is. Az elmúlt héten mindössze egy elő­készítő bizottság alakult Balatanúj- lakon. Az összes belépők száma 42 család, 78 taggal, 184 hold földdel. ■«-»---------­n övényápolás Jól halod a Felsőbogáton A Felsőbogáti Állami Gazdaság dolgozói szakszerű növényápolással akarják biztosítani a terméshozam növelését. Időben megkezdték a nö­vényápolást, s a dolgozók szebbnél szebb eredményeket énnek el. A bor- sósarafoolásnál Horváth Mária, Vida Mihály és Poleszák Magda munka­csapata 250, 210, illetve 195 százalé­kot teljesített. Már megkezdték a cukorrépa egyelését is és két nap alatt 22 kát. hőiden végezték el e fontos munkát Itt elsősorban Nagy Mária és Poleszák Magda munka­csapata tűnt ki 174 százalékos tel­jesítésével, de özv. Bambái Józsefre munkacsapata is alig pár százalékkal maradt le. A gazdaság dolgozói a jövő hét folyamán megkezdik a dohány ül­tetését, s elhatározták, hegy ezt a munkát is határidő előtt befejezik. 'A dolgozók a gazdaság vezetőitől megkapnak minden segítséget, hogy bebizonyíthassák: elszánt akarattal dolgoznak a párt és a kormány me­zőgazdaságfejlesztési határozatának végrehajtásáért. Jó és rossz községek az adófizetésben Annak ellenére, 'hogy megyénk ál­landóan teljesíti napi adóbefizetés! tervét, s legtöbb községünk példa­mutató, egyes községekben súlyos le­maradás van. Miért tudja például Vízvár 86 százalékra, Nyim 84,5 szá­zalékra teljesíteni az adó be /ételi tervet, ugyanakkor Bolhás 20.8, Cso­rna 30, Nagyiberény pedig 31 száza­lékra áll. Helyes lenne, ha Ander Tibor tanácselnök és Biliege Imre adóügyi megbízott (Bolhás) megkér­dezné Bermáth József tanácselnököt, Kairó Károly adóügyi megbízottat (Vízvár), hogyan tudják túlteljesíte­ni adóbefizetést tervüket. PÉLDAMUTATÓ KÖZSÉGEK: Község: Tanácselnök: Adóügyi megbízott: 1. Vízvár 86 % Bemáth József Karó Károly 2. Nyim 84,5% Nagy Ferenc Lenkei József ROSSZ KÖZSÉGEK: 1. Bolhás , 29,8% Ander Tibor Billeg« Imre 2. Csorna 30 % Vég József Kontra József 3. Nagyberény 31 % Kokna Károly Németh Gyula A felszabadulási versenyt kezdeményező Lengyeltóti az országos elsők között végzett Vasárnap délelőtt adták át ünne­pélyes keretek között Lengyeltóti község dolgozó parasztjainak a Be- gyűjtési Minisztérium vándorzászla­ját és a 20 000 forint pénzjutalmat. Lengyeltóti az országos begyűjtési versenyben harmadik helyezést ért el, s megyénkben kivívott jó hírne­vüket tovább öregbítették országos hírnévvel. Az ünnepélyre mintegy 350 dolgozó paraszt gyűlt össze. Ünnepi beszédet Csutak Pál elvtárs, a Megyei Be­gyűjtési Hivatal vezetője mondott. Csutak elvtárs megemlékezett a köz­ség 10 éves fejlődéséről, arról, hogy Lengyeltóti sokat kapott 10 év óta pártunktól, államunktól és ezt a gaz­dák jó munkájukkal, az állam iránti kötelezettség pontos teljesítésével vi­szonozták. Lengyeltóti évek óta kezdeményező a megyei versenyben és páros ver­senyben van öreglakkal. A verseny­ből mind az országosból, mind a pá­rosversenyből 'győztesként került ki. A lengyeltóti dolgozó parasztok be­csülettel teljesítették vállalásukat. Papp Ferenc, Dávid Gáspár és Kol­ler Imre dolgozó parasztok pL egész évre letették a beadási kötelezettség gondját Majd befejezésül a Megyed Pártbizottság és a Megyei Tanács el­ismerését és köszönetét tolmácsolta Csutak elvtárs a község dolgozó pa­rasztjainak. A Hazafias Népfront részéről Var­ga Károly elvtárs, a Népfront megyei elnöke mondott köszönetét Lengyel­tóti dolgozó parasztjainak a begyűj­tésben való helytállásukért. A község dolgozóinak nevében Koller Imre 8 holdas mintagazda vá­laszolt és ígéretet tett arra, hogy az augusztus 20-i versenyben is olyan derekasan helytállnak, mint ahogy eddig tették. A KAPÁKÉ A SZŐ A HATÁRBAN Megyénkben már teljes ütemben megindult a növényápolás, a ha­tárban a kapáké a szó. A jó gaz- dák tudják: egy percnyi késede­lem sem lehet a növényápolásban, hisz úgyis kiszaladtunk az időből — egy hónap csak és itt lesz az aratás. Minden erőt mozgósítani kell tehát a növényápolásra, hogy ezzel megteremtsük a gazdag ter­més alapjait. Termelőszövetkezeteink egyrésze már befejezte a cukorrépa sarabo- lását, s amint a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága jelen­ti, az egyelést is megkezdték A somogyjádi Augusztus 20 TSZ tag­jai példát mutatnak a növényápo­lásban, a szorgos tagok már végez­tek a cukorrépaegyeléssel. Az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok is kihasználják az eső utáni kedvező időt és szorgalma­san végzik a növényápolást Ed­dig 6040 hold cukorrépát sarabol- tak meg és 760 holdon végezték el az egyelést. fl hábonymegvsri Dózsa TSZ tagjai felosztották egyénekre a kapósok területét A múlt évben már szakítottak a bá­bon y megy éri Dózsa TSZ tagjai a bandában való dolgozással és egyé­nekre osztották fel a területeit. így aztán a tsz kapásai messziről kivál­tak az egyénieké közül is, ősszel pe­dig gazdag termést takarítottak be. A tsz az idén is felosztotta a terü­letet, s a tagok már végeztek a cu­korrépa sarabolásával és szépen so­roló kukoricájuk ápolásához is rövi­desen hozzálátnak. Egy tagra kukoricából 2 ezer, cu­korrépából 400 négyszögöl terület ju­tott. A tsz-tagok egymással verse­nyezve dólgozniak, melyikük parcellá­ja lesz a legszebb és adja a legtöbb termést. DCuteseíérú tapasztala tokát szereztek .. . Új tsz-ek tagjai és egyéni gazdák látogatása a barcsi Vörös Csillagban — Mi is eljöttünk, hogy megnéz­zük, hogyan is gazdálkodnak az or­szágoshírű barcsi Vörös Csillag tag­jai — mondta mintegy üdvözléskép­pen Losonczi elvtársnak, a tsz elnö­kének a balatonkeresztúri tsz-előké- szítő bizottság egyik tagja. — Maguk is tsz-tagok akarnak lenni? — kérdezte mosolyogva Lo­sonczi elvtárs. — Nekünk is van annyi eszünk — válaszolt a kérdezett —, hogy a job­bik életet választjuk. De előbb saját szemünkkel meg akarunk győződni arról, hogy valóban sokkal jobban élnek-e a tsz-tagok, mint ahogy mi, egyéniek. — Hát akkor csak nézzenek jól körül minálunk — szólt Losonczi elvtárs, majd betessékelte a gépko­csiról leszálló vendégeket a kultúr­terembe. Alig rázták le magukról az út po­rát a fonyódi járásból érkezett ven­dégek, újabb gépkocsik fordultak be az udvarra — a marcali és nagyatádi járásból. Nemesdédiek és varász- lóiak, belegiek és nagykorpádiak szálltak le a kocsikról. Losonczi elv­társat — aki fogadta őket — azon­nal körülvették és hamarosan élénk beszélgetés alakult ki közöttük. — Mi most alakultunk — mondta az egyik idősebb nemesdédi tsz-tag. — Szeretnénk, ha az elnök elvtárs el­mondaná, hogyan is tették meg a kezdeti lépéseket. Sok függ attól, hogyan kezd a tsz — mondta az elnök. — Ha betegen indul, akkor évekig is nehezen tud­ja kiheverni a bajokat. Ha jól kez­dik és jól is folytatják a közös gaz­dálkodást, akkor jóformán meg sem érzik és egy-két éven belül el is fe­lejtik a kezdeti nehézségeket. — Szóval úgy van a tsz is — ma­gyarázta egy másik barcsi szövetke­zeti paraszt —, mint az ember. Ha gyenge a szervezete, könnyen ágy­nak esik, aztán érzi még hosszú idő múlva is a betegséget. De az egész­séges szervezeten nem egykönnyen fog a betegség. Közben 10 órára befutott mind a 6 gépkocsi a tsz udvarára. Mintegy 250 új csoport-, tsz- és előkészítő bi­zottsági tag és több egyéni gazda el­jött, hogy megtekintse a milliomos barcsi Vörös Csillag TSZ gazdaságát. Az első három gépkocsi hamarosan ki is indult Belcsapusztára, ahol a tsz tehenészete és tejfeldolgozó üze­me van. A gépkocsikon férfiak, asz- szonyok, fiatalok és idősebbek szo­rongtak. Ki innen, ki onnan jött, s a beszélgetés fonalát igen hamar megoldták. A mernyeiek hamarosan megtudták, hogy Gyű gyón is közö­sen dolgoznak. A nagykorpád! új tsz tagjai arról kérdezősködtek, hogy az istvándi Április 4. tagjai milyen termést várnak gabonából. Ilyen élénk beszélgetés közben ért ki a gépkocsi Belcsapusztára. Volt sok látnivaló a tehenészetben Először a szarvasmarhaistállóba vezette a vendégeket Feigli Ferenc, a termelőszövetkezet agronómusa. A hosszú istállóban két sorában feküd­tek a tiszta, jól gondozott tehenek. Szinte mindegyik tehénnél megáll­tak a vendégek és Feigli elvtárs, majd Hemlgl István, az állattenyész­tési brigád vezetője elmagyarázta a korszerű állattartás módszereit. Az idősebb látogatók bizony nem res- tellték feltenni a szemüveget, hogy tüzetesen megnézhessenek mindent. A »Cédrusát, amelyik naponta 22 liter tejet ad, valósággal megcsodál­ták. — Gyönyörű jószág — mondta elismerően az egyik gazda. — Ho­gyan takarmányozzák a teheneket? — kérdezték az egyik állatgondozó­tól, özv. Dénes Ferencnétől. —• Itt van az egy napra való ta­karmány tárolva a takarmányos kamrában — mutatta. Megtekintet­ték a vendégek a friss lucernával le­szecskázott takarmányt, melyet me­lasszal keverve adnak a jószág elé. — Ez igen — mondták elismerően — ettől tejelhetnek a tehenek. — Maga is a teheneket gondozza — kérdezte Dénesnétől a varászlói Győzelem TSZ két tagja, Csiszár Já- nosné és Kuti Imréné. — Úgy bi­zony, még hozzá 14-et — válaszolta. S hogy derekasan elvégzi munkáját, azt bizonyítja az is, hogy a múlt év­ben 530 munkaegységet teljesített. Az idén azonban még több lesz az egysége, mert több tehén gondozását vállalta. Az asszonyok tovább érdeklődtek Benda Károlynétól, aki ugyancsak állatgondozó. Bendáné elmondta, hogy megtalálta számítását a közösben. Biztos meg­élhetése van négytagú családjának. Tavaly 28 000 forint készpénzt, 21 mázsa kenyérgabonát, ezenkívül ku­koricát, burgonyát, takarmányrépát, cukrot és még más egyebet is ka­pott. E szavak megnyugtatták a varász­lói asszonyokat arról, hogy ők is jól választottak, amikor szövetkeztek. Megnézték az anyáktól különvá­lasztott, itatásos módszerrel nevelt kis borjakat is a vendégek. Kreskai Lászlónak, az istvándi Petőfi TSZ egyik tagjának nagyon tetszettek a szépen fejlődő kis állatok. Érdeklő­désére Feigli elvtárs igen szívesen elmagyarázta az itatásos borjúneve­lési módszert és ennek előnyeit. Ezután Hemingl Istvánná kalau­zolásával ellátogattak a tiszta, kor­szerű tejfeldolgozóba. Herninglné el­mondta a látogatóknak, hogyan ké­szítik gépekkel a vajat, a túrót, ame­lyet naponként szállítanak Buda­pestre, elárusító csarnokukba. Min­den hónapban 5—6 mázsa vajat ké­szítenek és küldenek a pesti dolgo­zóknak. Ezután megnézték a 20 holdas burgonyatáblát. Ebből az előcsíráz­tatott burgonyából 1 hónapon belül már szállítanak is piacra. „Pár év múlva nekünk is lesznek ilyen szép sertéseink44 Ismét gépkocsira ültek a vendé­gek. Poros, kanyargós dűlőutakon ment az autó Viktórpusztára, a tsz sertéshizlaldájához. 309 darab fél­éves süldő legelészett a jó füves ré­ten. A szépen gömbölyödő hízók pe­dig a lucernásban táplálkoztak. Ide engedik őket naponta kétszer egy- egy félórára. Ezt a legeltetési mód­szert igen helyeselték a vendégek. Többen is mondogatták, hogy ott­hon új tsz-ükben hasznosítják is ezt a tapasztalatot. Innét a szépen soroló cukorrépa és a bő termést ígérő búzatáblák mel­lett vezetett az út Drávaerdőre. Drávaerdő valóságos »kis tsz falu-“, a tsz tagságának egynegyede itt la­kik. Külön iskolájuk van, a gyere­keknek nem kell kilométereket gya­logolniuk Barcsra. Itt van a tsz hatalmas sertésfiaz- tatója. A tiszta, fehérre meszelt kut- ricákban szebbnél szebb kövér kis­malacok bújtak össze egymást mele­gítve, mert az anyákat kint jártat- ták. Különösen megcsodálták a mintegy három és félmázsás anya­kocát. — Ennek biztos lesz 18—19 malaca — mondogatták egymásnak. Győri István, az istvándi Petőfi TSZ tagja meg is jegyezte: »Úgy igyek­szünk, hogy 2—3 év múlva már ne­künk is legyenek ilyen szép álla­taink«. Szőke Gyula, a szilvásszent- mártoni tsz tagja így vélekedett: »Több tsz-ben voltam már, Répás­pusztán, meg Baranya megyében is, de ilyen szép állatokat egyik szö­vetkezetben sem láttam« — mondta elismerően. Szépek az anyakocák, a kismala­cok. A kutricák rendesek, de talál­tak hibát is a látogatók. Meg is mondták Losonczi elvtársnak, hogy az apaállatok gondozására több fi­gyelmet kell fordítani. Losonczi elv­társ megköszönte a hasznos tanácsot. Drávaerdőről a baromfitelepre látogattak el a vendégek. A hosszan elterülő zöld gyepen vidáman sütkéreznek a kis csirkék. Markó Ferenc és felesége 2150 darab 6 hetes magyar sárga­fajta kis csibét nevel és gondoz. Markóné éppen etette az apró jószá­gokat, amikor odaérkeztek a látoga­tók. Hívására szinte repültek a kis csirkék a kásával megrakott faviP lyukhoz. Jóllakva egymás után sza­ladtak az itatókhoz, amelyekben ké­kes víz állt. A vendégek kíváncsian kérdezték meg Markó Ferencet, hogy mitől olyan kék a víz. Meg­kapták a választ. A baromfitelepen tavaly igen elterjedt a ragályos nát­habetegség. Az idén rézgálicos vízzel próbálják megelőzni e járványt. Min­den 10 liter vízbe 1 gramm rézgáli- cot tesznek. Nagy érdeklődéssel né­zegették a látogatók a csapóajtós to­jóládákat és a csibenevelőt. Majd megtekintették a termelőszövetkezet újonnan berendezett fürdőjét és napközi otthonát a park közepén. Itt építik a szabadtéri színpadot és büfét is létesítenek a parkban. A park mellett pedig labdarúgópályát építenek. A gazdaság látogatása után vissza­tértek a vendégek a tsz székházába, ahol megvendégelték őket, majd utá­na rövid megbeszélésen értékelték a látottakat. Sok hasznos tanáccsal, sok értékes tapasztalattal indultak haza az új tsz-parasztok, egyéni gazdák. Sokat láttak, sokat tanultak Barcson. Most pedig rajtuk a sor ... Hajduné — Kelemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom