Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-15 / 113. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. május 15. JELEMTÉS fi FÖLDEKRŐL iAZ ÉVI TERV TLLTELJESITESEERT Sürgősen fogasoliuk meg tavaszi kalászosainkat A rossz időjárás miatt a vetés igen elhúzódott, éppen ezért tavaszi kalászosaink: a búza, árpa és a zab nehezen indult fejlődésnek. Hogy jó termést takaríthassunk be, feltétlenül fontos, hogy elősegítsük fejlődésüket. Sürgősen végezzük el a tavaszi kalászosok fogasolását boronával. Ne feledkezzünk meg a kikelt kukorica, burgonya, napraforgó fogasolásáról sem. A fogasolás felér egy egyszeri kapálással, s ha idejekorán elvégezzük, 10—15 százalékos termés- többletet jelent. 4 somogyszili Kossuth TSZ-ben sem tűrik a gazt A somogyszili Kossuth Termelőszövetkezét tagjai fontos feladatuknak tartják a kalászosok acatolását. A múlt héten ezt végezték. 180 hold búzavetésükből, 6 hold rozsból és 30 hold őszi árpából irtották ki a kártékony gyomokat. Boranálnait, scatßlnak, ssrabolnali, egyelnek SJszfopanban Az osztopáni dolgozó parasztok és a termelőszövetkezét tagjai megboronálták tavaszi kalászosaikat. Időt szakítottak az őszi gabonavetések acatolására is. Tudják a gazdák, hogy a gyom eltávolítása most még könnyen megy, s az a haszna, hogy a gaz nem vonja el a tápanyagot a kultúrnövé- nyektől, több lesz a termés. A 80 hold cukorrépavetés nagyrészét megsarabolták, de vannak, akik már ki is egyelték cukorrépájukat. A kukorica egyelését is megkezdték. Dávid István fogott hozzá elsőnek. A többi gazda kukoricája is olyan szépen kel, hogy 2—3 nap múlva az egész határban megkezdhetik az egyelést.---------«■» » —--------Z üldsilót készít a íiRyaszen'kifálvi Kossuth TSZ A rín vaszent királyi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai már most gondoskodnak szép állatállományuk téli takarmányának biztosításáról. Az őszi takarmánykeverékeket a múlt héten lekaszálták és azonnal a silózógépre hordták. 100 köbméter zöldsilót készítettek el a héten. A silózást folyamatosan végzik, hogy állataiknak mindig friss, jóminőségü zöldíakarrnányt biztosíthassanak. Hasznosítsuk a határszemlék tapasztalatait Megyénkben tegnap befejeződtek a határszemlék. A szemlebizottságok gondos körültekintéssel végezték munkájukat. Felülvizsgálták, hogy az áprilisi határszemléken tapasztalt hiányosságokat hogyan küszöbölték ki, a tartalékterületeket hogyan hasznosították. Megállapították, hogy az áprilisban talált tartalékterületek nagyrészét hasznosították tanácsaink, a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket pedig az erdőgazdaságok vették át erdősítésre. A kutasi szemlebizottság 45 hold megműveletlen területet talált. A községi tanács azonnal intézkedett. 35 holdat egyéni gazdáknak adtak ki művelésre — azóta már be is vetették —, 10 holdat pedig a tanács maga vett kezelésbe. A Szabási Községi Tanács, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák jó munkáját igazolja, hogy a faluban egyetlen hold megműveletlen területet sem talált a szemlebizottság. A sarabolást • is szorgalmasan végzik a dolgozó parasztok. Nagyfokú felelőtlenség jellemezte a Lábodi Községi Tanács munkáját a határszemle előkészítésében. A lábodiak a nagykor- pádiakkal vannak párosverseny- ben. A nagykorpádiak a megbeszélt napon megjelentek Lábodon,., hogy közösen végezzék a határszemlét. Legnagyobb meglepetésükre a lábodi tanács elnöke teljesen megfeledkezett a határszemléről, és mivel nem készítette azt elő, a korpádiak kénytelenek voltak hazamenni és a határszemlét későbbi időpontra halasztani. A lábodi tanácselnök súlyos mulasztást követett el, amikor erre a fontos munkára nem készült fel időben. A párosversenyben lévő termelőszövetkezetek, községek értékelő bizottságainak tagjai a mai napon .mégegyszer megnézik versenytár-: saik határát és a ’tapasztaltak alapján dől el, melyik község lesz a verseny győztese. ............................................ H l jj A hívó szóra egymásután j lépnek be a családtagok a tsz-be Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban! Újabb csatlakozások a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához A répáspusztai Első Ötéves Terv Termelőszövetkezet kommunistái, egész tagsága nagy lelkesedéssel fáradoznak azon, hogy szövetkezetüket számszerűleg is megerősítsék. Az elmúlt két hét alatt 8 család 17 taggal, 81 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. A tsz-tagck május 6-i közgyűlésükön határozatot hoztak, hogy azokat a családtagokat, akik városban, üzemben vagy különböző munkahelyeken dolgoznak, visszahívják a termelőszövetkezetbe. Alig egy hét telt el a közgyűlés óta, de a határozat megvalósítása során máris szép eredményekkel dicsekedhetnek. Eddig 22 családtag választotta a felemelkedés útját. Gulyás Andrásné, akinek férje és két fia dolgozik a tsz-ben, gyors számvetést csinált Kiszámította, hogy a múlt évben egy-egy családtagja 2860 forint értéket keresett havonta. Úgy döntött, hogy a közösségi munka neki is jövedelmezőbb lesz, mintha alkalmi munkát végezne havi 800 forintért. Horváth Mihálynéval, László Lászlóval és a többi 19 családtaggal is beszélgettek a közgyűlés határozatáról, s meggyőződésük alapján valamennyien a közös gazdálkodás útjára léptek. Az új belépők mintegy 100 000 forint értékű állatállományt és különböző mezőgazdasági felszereléseket hoztak magukkal. A családtagok visszahívása tovább folyik, s a járási pártbizottság, az alapszervezet kommunistái és a tsz-tagok lelkesen dolgoznak virágzó termelőszövetkezetük megszilárdításáért Molnár József, Bíró József és Bíró Ferenc elvtársak is megígérték, hogy a jövő hét folyamán kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. Megyénk ipari üzemei és vállalatai egymásután csatlakoznak a 20 -budapesti üzem versenyfelhívásához és tesznek értékes vállalásokat az évi , terv teljesítésére, illetve -túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére és -a minőség javítására. A SOMOGY MEGYEI FINOMMECHANIKAI ÉS GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT dolgozói írják:- Vállaljuk, -hogy* éves tervünket december 20-na befejezzük, a lakosság részére tervezett árucikkeket december 10-ig teljes egészében legyártjuk. Önköltségünkét 2 százalékkal kívánjuk csökkenteni. Itt figyelembe kell venni, hogy vállalatunk több új gyártmányt készít, s a" prototípusok legyártása, szerszámok készítése és az ezekkel való kísérletezés önköltségünket erősen terhelik. Az értékes verseny- vállalások között még ígéretet tettek arra-, hogy -az egy főre eső termelési értéket 5 százalékkal emelik A SOMOGY MEGYEI TANÁCS BÁNYA- ÉS ÉPÍTŐ ANYAGIPARI ÉS vezetősége, pártaiapszervezete és üzemi ibizottság-a értekezleten vitatta meg a 20 budapesti ipari vállalat felhívását, s csatlakoznak ehhez. Vállalják, hegy éves tervüket december 15-re -teljesítik, 100 százalékos tervszerűség betartásával. A termelés növelésével párhuzamosan a selejtszázalékot 0,ö százalékkal kívánják csökkenteni. A munka jobb megszervezésével, a technológiai utasítások pontos betartásával, a termelékenység növelésével, anyag- és emer- giatak-aréko-ssággal önköltségüket éves viszonylatban 1 százalékkal csökkkentik. A SOMOGY MEGYEI FAIPARI VÁLLALAT dolgozód is 'bekapcsolódnak e ver- senymo/gnlomba. Vállalásaik között szeirepa-1, hogy éves termelési tervüket értékben 8 százalékkal túlteljesítik, ami az* jelenti, hogy tervüket december 4«re befejezik — ez 171 ezer forint megtakarítást jelent. — Vállalják továbbá, hegy terven felül két -garnitúra fényezett hálót és három garnitúra nyers konyhaiberendezést készítenek megtakarított anyagból 13 200 forint termelési értékben. A termelési értéket Ét- tervezettel szemben 5 százalékkal kívánják túlteljesíteni. I A Nagybereki Tőzegkitermelő V. A Csurgói Vegyes Faipari V. is csatlakozik a felhíváshoz. ígéretet tesznek a terv határidő előtti teljesítésére, a termelékenység növelésére, s az önköltség csökkentésére. Éves viszonylatban önköltségüket 5 százalékkal csökkentik, ami 241 200 forintnak felel meg. Éves tervüket dolgozói sem maradnák ki a nemes- versengésiből. Vállalásaik között szerepel, hogy éves tervüket december 25-re teljesítik, önköltségüket pedig 5 százalékkal csökkentik, -ami 25 500-' Megyénkben csaknem 2000 holddal nagyobb a kuk oricavefésterülef Megyénk termelőszövetkezetei befejezték a kukoricavetést. Az egyénileg (dolgozó parasztok is május 16- án végeznek ezzel a munkával. Az idén megyénkben csaknem ikétezer kot. holddal nagyobb területen termelnek kukoricát a , tervezettnél. Ez holdanként 20 mázsás termés esetén is közel 40 000 mázsa csövestengerivel jelent többet, amelyen mintegy 5000 süldőt hizlalhatnak majd fel. Nagy lendülettel halad la jcukorrépa sarabolása is. 14-ig több mint 6000 holdon már elvégezték a sorközi művelést. december 20-ra akarják befejezni. Felajánlásaik maradéktalan va’-óra- váltását jó műszaki feltételek biztosításával, a terme'őeszközök jó és ésszerű kihasználásával, gépek beállításával kívánják biztosítani. A Kaposvári Eendeltszabóság dolgozói írják: — Éves tervünket december 2l«re, Sztálin elvtárs születésnap j ára teljesítjük és a különféle költségekből 5 százalékos megtakarítást vállalunk. Ígérjük,, hegy a minőségi kifogásokat az év végéig a legminimálisabbra csökkentjük. forintos megtakarítást jelent a vállalatnak, a népgazdaságnak. A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói is csatlakoznak a budapesti üzemek versenyfelhívásához. Úgy tervezik, hogy termelési tervüket december 19—ig befejezik, azaz 31— ig 103,8 százalékra teljesítik. Ez évben terven felül 23,5 tonna varró- és. kézimunkafonalat akarnak gyártani. Önköítségcsökken-tési tervüket 1,4 százalékkal túlteljesítik. Az Újpesti Cérnagyár dolgozóival tett közös vállalásaik értéke 11 725 000 forint. Szilárd vezetéssel megyénk legjobb szövetkezetei közé kerül a böhöoyei Szabadság TSZ A böhönyei Szabadság TSZ gondosan művelt földjein lázas munka folyik. A tsz tagjai becsülettel megdolgoznak azért, hogy gazdag' termést takaríthassanakbe. A dúsan zöidelő őszi vetéseket időben fej- trágyázták, acatdták. A tavasziak szépein sarjadtnak. Amint kibújt a cukorrépa, azonnal hengerelték, majd sarabolásához fogtak. A kertészetben már kiültették a káposzta-, paprikapaiántáikat, s a cukorborsó hamarosan virágzik. A sertéstenyésztésben a malacok leválasztását, a juhászaiban a birkamyírást készítik elő, a tehenészek pedig az állatok iegelőreszoktatásával foglalkoznak. A .termelőszövetkezet iparosai: a kőművesek az épületeket csinosítják, s új falakat ráknak; a kovácsok, bognárok pedig a gazdasági felszerelések javításával . foglalatoskodnak. Az egész tsz-tagság egy nagy család együttérzésével, gondosságával, összefogásával ápolja ú.i, boldog életét tápláló gyümölcsének egyre terebélyesedő, bőségesebben termő fáját, a közös gazdaságot. Nem 'csoda, hogy a még egyedül, dolgozó , parasztok közül mind többen kérik felvételüket a tsz tagjai közé. Az a 13 család, amely az idén, állt közéjük, boldögám, bizakodva, veszi, ki részét a közös munkából és osztozik a közös gondokban.: biztos- mali látja itt a szép jövőt Vajon így volt-e itt ezelőtt még egy éve is? Bizony nem... fl régi nem aüia át egykönnyen a helyét az ásnak Bár a régi mindig gyengül, s az új mindinkább erősödik, végül győztes lesiz, d.e ez időt, szívós, küzdelmet igényel. A régi és az új elsősorban az emberekben vívja 'harcát. Szakítani kell a megszokottal és meg kell ragadni, meg kell szeretni az újat. Nos, ez nehezen ment itt, a böhönyei Szabadság TSZ-ben is. Bár odatartoztak a közöshöz, mert szövetkezeti parasztnak vallották magukat a tagok, de még erősebben élt bennük az ►►enyém«, mint a ►►miénk«. S főleg azért volt ez így sokáig, mert gyenge volt az az erő, amely a közös, felé húzta volna őket: a kommunisták nevelő szavai munkája. Ezért volt az, hogy a tsz földjéhez kevésnek bizonyult a munkaerő. így -aztán nem tudta -adni a ts2 azt a példát, amelyet egy nagyüzemi társasgázdálkodásnak kellett volna adnia. A tsz földje csak nagyjából volt megművelve, mert a családtagok elvétve dolgoztak a közösben, de akik ott dolgoztak, azek sem mind szíwel-lélekkel. Az asszonyokat szinte nem ds érdekelte a közös, csak annyiból, hogy férjük mit hoz onnan a konyhára. S hogy miért nem vonzódtak a. közös felé az asszonyok, annak is megvan az oka. Elsősorban a tsz pártszervezetének gyengeségét látjuk ebben. Éveken át csak éppen hogy neve volit. itt a pártszervezetnek, nem volt az motorja, gerince a szövetkezet irányításának, a közös munka szervezésének. A szövetkezet kommunistái néni álltak ki szilában a tsz törvénye, az alapszabály mellett, , hagyták, hegy el burj éhezzem- az ig-az- | ságtalanság a tsz-ben. Az .történt ugyanis, hogy 1952- ben —- amikor pedig a tsz asszony tagjai ás már részt kértek a közös munkából — Dunkler Gyöngy volt | járási könyvelő, javaslatára, az évvégi zárszámadáskor nem számolták el a tsz női dolgozóin,sk munkaegységét. Csak a férfiak részesedtek a közös jövedelemből, az asszonyokat egyszerűen kkmlMzták. A tsz vezetői, kommunistái nem gondoltak arra, hogy ezzel a helytelen eljárással valósággal ellökik 3 közös munkától a tsz-asszenyokat. Tehát megsértették az asszonyok igazságérzetét, az.o- két az asszonyokét, akik az egyéni ; sorban ás mindig szívesen osztoztak férjük gondjaiban, s ott szerettek dolgozná, ahol férjük, akik a munkában nevelődtek, edződtek. Ahogy a részesedésnél a férfiak jötték csak számba, a munkáiban is magukra maradtak. Az asszonyok a háztáji gazdaság mellett inkább elmentek egyéni gazdákhoz részesmunkára, sem mint a közösben dolgoztak volna. Gelencsér Istvánná még a múlt évben is egyéni gazda rokonainál művelt részes földet, s ráadásul több, állatot tartott a háztájiban, . mint amennyit az -alapszabály megenged. •De a háztáji gazdaság is sok helyen több területtel és állattal. remdelke-. sett, mint amit megállapít az alapszabály. Odáig fajult a dolog —mert most már hívták az asszonyokat a közös munkára —-, hogy tavaly részéből akartak kapálni a közös földié«: rületen az asszonyok és. a csalódta-; 'gok. így is azonban, csak 9 asszony, vett részt a közös munkában, pedig több mint 50 nő van a tsz-ben. A kevés munkaerő, a szervezetlenség, fegyelmezetlenség miatt aztán gazos maradt a tsz kukoricája, répája, kint rothadt a sok jó takarmány. Olyan kára lett tavaly a szövetkezetnek, ' amely erősen megrövidítette az cs*ztalékot, de gátolta a tsz erőteljes fejlődését is. Csak a kukoricánál és a szénánál több mint 330 ezer forint kárt okozott a felelőtlen, laza munka. Ez pedig azt jelenti, hogy minden munkaegységre 15 forinttal kevesebb jövedelem jutott. így egy olyan család, mint Horváth Istvánék, akik öten dolgoztak. a fcözösibm, legalább 15 ezer forint jövedelemtől esett el. Ennyi pénzből nyugodtan felruházkodha- tofct volna a Horváth-cs-al-ád, sőt egyébre is jutott volna belőle. De ennyi pénzből már egy jól tejelő tehénre is futotta volna. No de nemcsak idáig, hanem még sóikkal mesz- s/.ebb ás hatott. a károsodás ereje. A hibák kcvelkezisiénve: anyagi és erkölcsi károsodás A széna- .és abrakhiány visszavetette a közös állatállomány fejlődését. Tehénállományuk kondíciója annyira leromlott, hogy alig 2—3 liter tej volt a -fejési átlag a tehenészetben. Nem gyarapították számszerűleg sem a tehénállományt, bár kellett 'volna a földterülethez mérten, de nem volt takarmány. A juhászaiban például az anyajuhok 99 százaléka .ikerbárányt ellett, de az aibrakhiáffiy. miatt, legyengült anyák, nem voltak képesek egyszerre . Két bárányt felnevelni, s így a bárányok jórésze elpusztult. De a gyapjú-hozam sem lett olyan, mint amá.lyenre számítottak. A sertésszapor-u- iatíbó! soványan adták, el a süldőket,, mivel hizlalásra, nem jutott abrak. Felébredt a tsz lemmunisláinalt felelősségtudata Ezek a hibák nemcsak gazdaságilag, ’hanem erkölcsileg is rovására voltak a ts.z-nek. A múlt evben szinte megyeszerte rossz híréről emlegették a -böhönyei Szabadság: TSZ-t, S hogy ez így volt, azt tétlenül nézte hosszú időn át a községi tanács, de a járási párt- és tanács- szervek sem nyújtottak segítséget. Megvárták, hogy a tsz-tagság jelentős részében megérlelődjék az a -helytelen nézet, hogy mindemben a közös gazdálkodást és nem a rossz: gazdasági -irányítást 'és vezetést okolja. A megyei párt- és tanácsszervek- mek keílet-t erélyesen intézkedniük, hogy a szövetkezet tagjaiban s elsősorban a kommunistákban felébresz- szék a közös iránti felelősségtudatot és ráirányítsák a figyelmet a bajok okára, s megmutassák azok kijavításának módját. Két viharos közgyűlés követte egymást a tsz-ben, mire a tagság helyesen- döntött: új vezetőséget választott. Elnöknek a harcokban mag- eözeft kommunistát, Mi-klai János élvtánsat választották, aki elsősorban a- pártszervezet segítségére támaszkodott. Bauer elvtárs, a tsz pórttitkára is igyekezett, hogy az előbbi hibákon mielőbb -javítson a pártszervezet, hogy képes legyen a tsz kommunistáinak kollektívája úgy dolgqzm, ahogy azt a pánt elvárja tőlük. <A cikk befejező részét-következő, számunkban közöljük.) .... , Szűcs Ferenc
