Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLE TAGJAI EGYESELJETEK Somogyi Néplap Megyei mezőgazdasági igazgatók és járási mezőgazda íági osztályvezetők tanácskozása A kaposvári járás DlSZ-traktor istáinak vállalása nyomán Egcszheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 106. szám. AHA 50 FILLÉR Szombat, 1955. május 7. AKIK AZ ÉLETET ADJAK, MEG IS VÉDIK AZT Tegnap este az ország minden ré­szében meghatott szavakkal és számtalan jókívánsággal búcsúztat­ták azokat az idős és fiatal anyá­kat, akik asszonytársaik megbízá­sából Budapestre mentek a Magyar Anyák Országos Konferenciájára. Egész úton másról sem folyt a be­széd, mint arról, hogyan, miként tolmácsolják majd ezer és ezer dolgozó ^asszony, gyermekét féltő gonddal nevelő anya szívből jövő üzenetét. Rakosgatták az ajándéko­kat, melyeket szerető kezekkel ma­guk varrtak a távoli tanyák, apró kis falvak s a gyárvárosok ottho­naiban. Budapesten már várták őket a vendéglátó MNDSZ-asszo- nyok, virágcsokrokkal, zenével, ölelő karokkal, majd közösen foly­tatták útjukat a Budapesti Tanács­háza felé, ahol megkezdődött az or­szágos tanácskozás. Megyénk asszonyai is régóta ké­szülődtek erre a konferenciára. Minden faluban, minden községben »anyák gyűlésén« vitatták meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és megbélyegző szavakkal ítélték el az új háborús gyújtogatok mesterke­déseit. Száz és száz asszony hatá­rozta el, hogy az eddiginél még na­gyobb erőfeszítéssel küzd a béke megszilárdításáért, — de nemcsak szóval, hanem tettekkel is. A böhö- nyei tsz-ben pl. nyolc asszony je­lentette ki, hogy csatlakozik a 200 munkaegységért folyó mozgalom­hoz: köztük Niklai Jánosné 3 gyer­mekes édesanya is. Az üzemek és gyárak dolgozó női szintén kivá­lasztották maguk közül azt, aki munkájával és magatartásával leg­méltóbbnak bizonyult mindannyi- uk képviseletére. A Textilművek- ből Parragi Lajosné elvtársnő in­dult útnak, de a többi 22 somogyi küldött között ott volt Szente La­josné is, a göllei Uj Élet TSZ tag­ja és az a Pongrácz Györgyné mar­cali lakos is, aki az anyák gyűlé­sén határozta el: mostmár vég­képp a szövetkezeti termelés útját választja, így harcol tovább nép­gazdaságunk, édes hazánk felvirá­goztatásáért. A fonyódi asszonyok közül Jani Jánosné 3 gyermekes háziasszony foglal helyet a konfe­rencia üléstermében, de ott van Nánási Imréné elvtársnő is, a Me­gyei Tanács elnökhelyetese éppúgy, mint özv. Forintos Ferencné, a sér- sekszöllősi Uj Gazda TSZ-ből. Miről folyik hát ez a tanácsko­zás? Egy a jelszó: t- a béke! Közös elhatározással tesznek hitet a ma­gyar asszonyok és anyák békesze- refetük, békeakaratuk mellett. A konferencia tanúbizonysága annak, hogy az édesanyáknak, akik az éle­tet adják, van erejük meg is vé­deni azt. Még fel sem száradtak az édes­anyák könnyei, még sok ház falán ott vannak a géppuska, gránát vagy foombaszilánk által lyuggatott se­bek, de már újabb, az eddiginél ■borzalmasabb (háború veszélye fe­nyegeti az emberiséget. Azt a meg­döbbenést, amelyet a német mili­taristák felfegyverzése, az atomhá­borúval való fenyegetés váltott ki az emberek millióiból, hazánkban és a világ minden táján felváltja a tiltakozás, az ellenállás áradata, mely végüiis győzni fog a háborús erők felett. Alig van közöttünk olyan asszony, akinek ne maradt volna fájó emléke az elmúlt hábo­rúból, akitől ne kívánt volna mér­hetetlen áldozatokat a borzal­mas vérontás, akiben ne ébresztett volna olthatatlan gyűlöletet minden elnyomó és minden elnyomással szemben ezek a rettenetes emlékek. Éppen ezért minden asszonynak, minden édesanyának szent a béke ügye, drága gyermekeink jövője, népünk boldogsága. Ha meggondol­juk, milyen nagy tetteket hajtot­tunk végre az elmúlt tíz esztendő alatt és még milyen óriási felada­tok várnak ránk, nem is lehet más. forróbb óhajunk, mint békében él­ni! Minden eddigi győztes csatánk-' ban ott voltak az élen az erősszí- vű, erősakaratú, öntudatos, dolgo­zó asszonyok, kik tetteikkel bizo­nyították be, hogy nemcsak az ott­honokban, a családi tűzhelyek mellett, a gyermekek nevelésében állják meg helyűket, hanem a mun­ka minden frontján, legyen az me­zőgazdaság, ipar, tudomány vagy művészet. Méltó megbecsülés és el­ismerés övezi a szocializmusért, a bókéért, a hazáért ily nagyszerűen küzdeni tudó asszonyokat. Ezek a tettek minden szónál ékesebben beszélnek a nők, asszonyok és anyák hatalmas erejéről. Anna Seghers Sztálin-békedíjas német írónő a Béke-Viilágtanács tagja írja egyik levelében: »Ha egy kórusba lehetne egyesí­teni ezeknek a nőknek a szavát, hangjuk keresztül harsogná a vi­lágot. E nők szava az anyák vi­lágkongresszusán baráti egységben zeng majd, amikor védelmezik az életet, ,amit \adtak, amikor védel­mezik majd a béJcéf.« Az Anyák Világkongresszusának előkészítője ez a konferencia, amely a magyar anyák nevében emeli fel tiltakozó szavát minden háborús uszítás, minden fegyverke­zési hajsza, minden újabb vérontás ellen! Szilárd egységben tiltakozunk az ellen, hogy ismét fegyvert adjanak azok kezébe, akik alig tíz évvel ezelőtt feldúlták falvainkat, el­pusztították gyárainkat, hidainkat és akik a háború véres csatatereire hajtották szeretteinket. Nem fe­ledhetjük el a meggyilkolt és ár­tatlan emberek: nők, gyermekek és aggok emlékét, nem feledhetjük el a bombák és gránátok tép­te emberi roncsokat, nem fe­ledhetjük el Oradourt és Lidiczét, nem Auschwitzot és Hirosimát, a millió és millió hős mártiromságát, I akik az elnyomott népek, az egész emberiség boldogságáért és szabad­ságáért adták életüket. Ez az em­lék egyúttal figyelmeztetés is szá­munkra: ébereknek kell lennünk! Nem engedhetjük, hogy újra fegy­vert adjanak azok kezébe, akik már oly sokszor katasztrófába és gyász-1 ba borították az egész világot! Nem engedhetjük, hogy a náci fe­nevad újra kitörjön barlangjából és eltiporja békés munkánk gyümöl­cseit, áldozatul vegye ma oly gond­talanul játszadozó, tanuló, okosodó gyermekeinket és új életet terem­tő, erős férfiúinkat! Mi, somogyi asszonyok, akik nem lehetünk mindnyájan ott e hatalmas jelentőségű, harcos kon­ferencián: e napokban munkapad­jaink, szerszámaink, földjeink mel­lől köszöntjük még jobb munkával, emelkedett lélekkel és ünnepi han­gulatban az Anyák Országos Kon­ferenciáját. És fogadjuk, anyai szívünk minden szereidével, minden ere­jével — a világ színesbőrű és fe­hér asszonyaival egyetemben fogad­juk: hogy nem engedjük még egy­szer lángragyújtani a világot! Fo­gadjuk, hogy munkánkkal, harcos békeakaratunkkal oltalmazzuk az emberiség jövőjét, boldogságát! Háborús fenyegetésekkel, háborús paktumokkal szemben mi gyerme­keinket, s anyai szívünket emeljük magasra, és hisszük, tudjuk,’ bizto­sak vagyunk benne, hogy a mi aka­ratunk, a mi erőnk győz mindenek felett! Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban! Csatlakozások a húsz budapesti ipari vállalat versenyfelhívásához VASKOMBINÄT Nemrég jelent meg a Szabad1 Nép hasábjain a 20 budaipesti üzem versmyfelhívása az ország összes ipari vállalataihoz, gyáraihoz, üzemei­hez. E versenyfelhívással kapcsolatban a Vas- és Fémipari Kombimat dolgozói írják: Tudjuk, hogy a Központi Vezetőség határozata alapján az iparban a tervek túlteljesítése, a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése és a minőség megjavítása a döntő feladat. A 20 budapesti üzem dolgozóinak felhívása mozgósítja országunk üzemi és vállalati dolgozóit az éves terv legfontosabb mutatóinak túlteljesítésére. Vállalatunk, amely mindig teljesítette kötelezettségét, mindig túlteljesítette termelési) és ön» költségcsökkentési tervéit s a jövőben is azok között akar lenni, akik megér­tik a párt szavát s az élvonalban küzdenek pártunk célkitűzéseinek meg­valósításáért, Ezért örömmel csatlakozunk a 20 budapesti üzem által indított hatalmas megmozduláshoz és a következő felajánlásokat tesz- szük: Vállaljuk, hogy üzemünk éves tervét december 3-ra teljesíti és ezzel 1 millió forint termelési értéket adunk terven feiül népgazdasá­gunknak. A termelés növelése 'mellett nem hanyagoljuk el' a minőség megjavításét sem. Elsősorban a selejtet kell csökkentenünk. E célból vállaljuk, hegy az első negyedévhez viszonyítva (éves viszonylatban) 15 százalékkal csökkentjük a selejtkárt. Javítjuk termékeink, öntvényeink minőségét. A munka jobb meg­szervezésével, a technológiai utasításiok pontos betartásával, a termelé­kenység növelésével, az anyag-, energia és szerszámf elhasználás terén be­vezetendő takarékossági intézkedésekkel 550 000 forinttal csökkentjük tervezett önköltségünket. Hogy a nehézipar zavartalan termelését elő­segítsük, vállaljuk, hogy a nehézipari vállalatokkal kötött kooperációs szerződéseinknek mindenkor határidőre eleget teszünk. Célkitűzéseink megvalósítására széles alapon megszervezzük a szocialista munkaver­senyt, hogy növekedjék a sztahanovisták száma, emelkedjék a munka 'termelékenysége, javuljon a termékek minősége, csökkenjen az önkölt­ség. Fercnczi József ,igazgató. Babodi István párttitkár, Balázs Lajos műszaki vezető, Lonkai József üb-aínök. 4000 HOLD NÉGYZETES KUKORICA MÁJUS 7-IG Megyénk gépállomásainak agro- nómusai és traktorosai mindent el­követtek, hogy a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetekben minél nagyobb területen négyzetesen ves­sék el a kukoricát, hogy ezzel is hozzájáruljanak a több terméshez. Megyénk központilag csat- öt ta­lajvezérléses négyzetbe velő gépet kapott,, de ennek mintájára majd­nem minden gépállomás átalakítot­ta a csoroszlyákat és azokkal vetette el a kukoricát. Május 6-án délig a megyében a tsz-ek határában csak­nem 3 ezer holdion került földbe a kukoriravetőimag négyzetesen.' A Mennyei Gépállomás 400, a Fonói Gépállomáson több mint 200 hol­don vetették el ily módon a kuko­ricát. A répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ-ben is mind az 50 kát. hold kukoricát négyzetesen vetették el és ha csak két mázsás több’et- termésit vesznek alapul holdanként, akkor is egy vagonnál több kukori­cájuk lesz, amelyen 14 süldőt hizlal­hatnak fel csaknem két. mázsás súly­ra. . A megyében még folyik a négy­zetes kukorica ültetése. CUKORGYÁR A Vaskóméinál dolgozóival egyidőban a Cukorgyár dolgozói is csat­lakoztak a 20 'budapesti ipari üzem felhívásához, az alábbi verseny­vállalásokkal: ! Mindenekelőtt a nyersanyag biztosítását tűztük ki célul. Vállaljuk, hogy a leszerződött vetésterületen június 20-ig elvégeztetjük a cukorrépa egy elését, egyben megszervezzük a cukorrépa kártevők és betegségek elleni - védelmét. Fontos feladatunknak tekintjük az önköltség csökkentését és a ter­melékenység emelését. Evégből a cukor termelési költségének a tervhez viszonyított 1,2 százalékos csökkentését vállaljuk, ami lényeges -.zen- és egyéb üzemanyagmegtakarítással jár. Hogy ezt elérjük, lelkiismeretes kar­bantartást végzünk és üzemünket augusztus 20-ig répafeldolgozásra kész állapotba hozzuk. Vállalásokat tettünk még többek között a forgóeszköz csökkentésére, a szabványos cukormdnőség elérésére, az újítómozgalom kiszélesítésére. Tabák Lajos vállalati igazgató. Geges József üb-elnök, Hevesi Lajos üzemi PB-titkár. lávában folyik a növényároüás a böhönyei Szabadság TSZ-ben A böhönyei Szabadság TSZ-iben tegnapelőtt már 17 lelkes tag: férfi­ak, asszonyok, lányok járták a hafal- majs búzatáblákat',, lirtották, á gyo­mot a vetés közül. Egy nap alatt több mint 55 holdon végezték el a gyomirtást. Szépen kikelt a cukor­répa iis.. Ezt tegnap meighengerez- ték, ma pedig megkezdik a sara.bo- iását. Jobban igyekezzenek a zselickisfaludi gazdák a kukoricavetéssel! Zseückísfaludon még mintegy 40 százalék hiányzik a kukoricavetés- terv teljesítéséből. Nem elég, hogy a Kaposvári Gépállomás traktorosai éjt nappallá téve fáradoznak, a dol­gozó parasztok is igyekezzenek mi­nél előbb földibe tenni a vetőmagot. Sietniük kell a burgonya minél előb­bi vetésével is. A község apraja- nagyja azon legyem, hogy ha késve js, de jó talajba kerüljön a mag. Látogatás egy 115 holdas konyhákért ben BATÉ KÖZSÉG alatt, a Kapos ibalpartján fekszik Rákó-puszta, a Kaposvári Állami Gazdaság egyik üzemegysége. A régi kis puszta he­lyén ma szépen gondozott gazdaság, gyönyörű kertészet van. A gazdaság épületei alig látszanak ki a zöldelő fák közül; olyan ez az üzemegység, mint egy jól ápolt, rendbentartott li­get. A gazdaság területének nagyré- szén konyhakerti növényeket termel­nek. A földek végénél folyik el a Kapos, amely még a legszárazabb esztendőiben is biztosítja a 115 hol­das kertészet öntözéséhez szükséges vízmennyiséget. A városi lakosság jobb és olcsóbb zöldségellátását je­lentősen elősegíti a kertészet, amely jó jövedelmet hoz a gazdaságnak. •A puszta déli oldalén, egy kis ker­tészként van, ahol melegágyakban, melegházakban nevelik a kényes palántákat, amelyeket ilyenkor ki­ültetnek a földeikre. Kolléga György, a gazdaság kertésze már 5 évi dol­gozik itt. Igen becsületesen, szorgal­masan látja el feladatát. Kolléga elvtárs, a kertészkert »gazdája« büszkén mutogatja a kis növénye­ket. Először a melegágyakat tekin­tettük meg. A zöldelő kis dudváfcat melegágyakban nevelték, ápolgatték. Most, hogy itt a jó idő, nappalra le­veszik róluk az üvegablakokat, a nádpallókat. Naponta kétszer, há­romszor is megöntözik őket, így az­tán napról napra nőnek. Éjszakára visszarakják az üvegablakokat, ne­hogy megfázzanak. Hat ágy korai káposztapaíánta olyan szépen kifej­lődött már, hogy hétfőn megkezhe- tik kiültetésüket. — Ebből június végére már lehet piacra vinni — mondja Kolléga elvtárs. — Jó ter­més esetén 80 mázsát is elszállítanak holdjáról. 5 hold kelkáposztát már kiültettek. Naponta kétszer öntözik, ezek is szépen fejlődnek, úgyhogy jú­niusban piacra kerülhetnek. TOVÁBB MEGYÜNK a kertben, ágy korai 'bécsi karalábé palánta gyomlélásét végzik az asszonyok. A kertészeti brigád tagjai jól dolgoz­nak; szorgalmas munkájukért meg is kapják a megérdemelt bért: 900— 1000 forintot is megkeresnek havon­ta. Rengeteg korai, későd káposzta-, karalábé-, karfiol-, paprika-, paradi­csom-, uborkapalántát nevelnek itt a melegágyakban, nagyrészüket már a jövő héten kiültetik. Ezek majd csak júniusiban, júliusiban, augusz­tusban hoznak termést, de gondos­kodtak arról is a rákópusztaiak, hogy előbb kerüljön paprikai paradi­csom, uborka, karfiol, karalábé a városi dolgozóknak. Hogy hogyan, arról1 is beszámolunk. » A melegágyas kertből átmentünk a melegháziba. Erre naigyon büszke Kolléga elvtárs. Az üvegház kis ládái­ban virágzó paprika- és paradicsom­tövek nevelkednek. 5 centis papri­kák, diónagyságú paradicsomok csüngnek már a tövekről. Június elején szállítják ezeket, piacra. Az öreg kertész igen félti őket, napon­ta többször is megöntözi a töveket, a forró naptól szellőztetéssel és árnyé­kolással! védi. Láttunk itt virágzó uborkaindákat, kis uborkákkal, ka­ralábét, melyből már a héten szál­lítanak Kaposvárra; a karfiol ás két hét múlva piacra kerül. Kint a földeken már készítik a palántáknak a jó talajt. A 9 lóerős motor naponta kétszer szívat a Ka­pósból vizet. A három szivattyú úgy ellátja vízzel a főárkokon keresztül a földeket, hogy a 115 holdas kerté­szet minden egyes kis növénye ele­gendő nedvességhez jut. — LESZ ITT ELEGENDŐ papri­ka, paradicsom, káposzta, nem kell félniük a háziasszonyoknak, hogy kevés lesz és drága — mondta bú« csúzóul Kolléga elvtárs. — Jó mun­kánkkal azon leszünk, hogy minél többet szállíthassunk a piacra, ez­zel mi hozzájárulhassunk a városi dolgozók jó ellátásához. Hajdú Györgyné

Next

/
Oldalképek
Tartalom