Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-06 / 105. szám
2 SOMOGY! SEt’LAr Péntek, 1955. május 6. Dides rágalmazási pere a l’Humanité ellen Párizs (MTI). Dides rendőriéi- ügyelő rágalmazási pert indított a IHumainité ellen. A lHumanité ugyanis a Baranes-üggyel kapcsolatiban azt írta Didiesről, hogy a megszállás alatt a Gestapo számára dolgozott és elsősorban azért állt az amerikaiak szolgálatába, hogy megmeneküljön a büntetéstől. A párizsi törvényszék keddre tűzte ki a por tárgyalását. Dides védői bemutatták több magasáliLású személyiség levelét, köztük Bruno belügyminiszterét és Baylot rendőrfőnökét, akik azt állítatták, hogy Dides- niek nem volt kapcsolata a Gestapo- vail, csak a kommunista párt ellen harcolt. A per ►»'koronatanúja-« egy Charles Dalarü nevű egykori detektív volt, akit a németekkel való Ügyminiszterét és Baylot rendőrfőnö- tatósa miatt 20 évi kényszermunkára ítéltek. DaLarü 1947-ben megszökött börtönéből, majd Dides szolgálatába lépett. Viinney, a l'Humanité védője megkérdezte Daferü-t, voltaképpen kinek dolgozott. Dalarü azt válaszolta, hogy a hatalom számára, többet azonban nem volt hajlandó elárulni, majd elismerte, hogy Dides szolgálatában állt és azt is, hogy hamis útlevelet kapott tőle. Beismerte, hogy az a rendőrbrigád, amelynek ő veit a vezetője, hétezer hazafit tartóztatott le, akik közül ötezret bíróság elé állítottak és elítéltek. Vinmiey hozzátette, hagy ezeket a hazafiakat azután a. németek kezére adták és deportálták. A tárgyalás során Rochet kommunista képviselő hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés ülésén még a szélsőjobboldali Legendre képviselő is kénytelen volt elismerni, hogy Dides az amerikaiak szolgálatában állott. A bíróság jövő hétre napolta el a tárgyalást. Ekkor kerül sor a védlő- és vádbeszédekre. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK A karlsruhei alkotmánybíróság elutasította a Saar-egyezmény ellen benyújtott panaszt Berlin (MTI). A karlsruhei alkotmánybíróság I. számú tanácsa kihirdette döntését a Saar-egyezmény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében. Az ítélet elutasítja a panasztevő bonni parlamenti képviselők követelését, hogy a bíróság nyilvánítsa alkotmányba ütközőnek és ezért érvénytelennek a ratifikált Saar-agyezményt. Lapjetanitések szerint a nyugatnémet és a francia kormány most jegyzékváltással haladéktalanul életbe lépteti a Saar-egyezményt. Adenauer fegyverkezési költségelőirányzata túlszárnyalja Hitlerét Berlin (MTI). A nyugati hatalmak szakértői kijelentették, hogy Nyu- gat-iNémetország katonai kiadásai az újrafelffegyverzés első három észtén^ déjében összesen 113,5 milliárd márkát igényelnek. Ez azt jelenti, hogy Adenauer a lakosság terhére három év alatt hajlandó 25 milliárddal tobtet fcadi tartó fegyverkezésre, mint amennyit Hitler .hat év alatt ,a második világháború előkészítésére költött. Robbanás egy amerikai aerofizikai laboratóriumban iNew York (TASZSZ). Az Associated Press jelentése szerint az Egyesült Államok haditengerészetének dangerfiéldá (Texas) aerofizikai laboratóriumában robbanás történt. A robbanás következtében 13 ember megsebesült. Az Egyesült Államok közös hadműveleti központot állít fel az áruló Csang Kaj-sekkel Peking (Uj-Kína). Az Egyesült Államok újabb lépést tesz háborús előkészületeiben, amikor Tajvan szigetén létrehozza közös hadműveleti központját az áruló Csang Kaj-sek- ■klikkel. H. H. Hopwood, az amerikai csen- desóceáni flotta parancsnokságának vezérkari főnöke a napokban Tajvan szigetére érkezett a közös hadműveleti központ létrehozására. Magyar irodalomtörténeti előadás a berlini Humboldt-egyetemen Berlin (MTI). Kcmlós Aladár irodalomtörténész Berliniben »Ady Endre korának irodailkna« címen előadást tartott a Humboldt-egyetem finnugor intézetének magyar-szakos hallgatói előtt. »Bandungi napot" tartanak Indiában Delhi (TASZSZ). Az Indiai Országos Béketanács, más szervezetekkel karöltve elhatározta, hogy május 15- én »bandungi napot" tart az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén eléírt eredmények; megünneplésére. Ezen a napon gyűléseket és tüntetéseket rendeznek az országban,. Ezeknek részvevői állást fogital- nak a bandungi értekezlet határozatai mellett. A Központi Vezetőség februári, a 1 népnevelőket, azokat az elvtársakat, falusi pártmunka megjavításáról akik alkalmasak e nehéz, de megszóló határozat^ értelmében Gyéké- I tisztelő feladatra. S ha az új vezető- nyesen április 12-én hívták össze a ség állandó és jó kapcsolatot tart a falu kommunistáit, hogy összevont ’népnevelőkkel, ennek eredménye rötaiggyülésen megválasszák az ú], községi pártvezetőséget. A megválasztott héttagú vezetőség biztos alapc-t nyújt a pártallapszerve- zetek munkájának megjavításához. A vezetőség tagjaivá választották mindkét termelőszövetkezet és a területi alapszervezet legjobb kommunistáit, a politikai oktatás vezetőjét és egy egyénileg dolgozó paraszt párttagot is. Függetlenített titkáruk, Tóth István elvtárs, a közelmúltban még a Csurgóil Járási Párt- bizottság instrukitoraiként dollgozdtlt, s a pártmunkában szerzett sokoldalú tapasztalatait most igyekszik hasznosítani az áltállá jói ismert község pártszervezetei munkájának felién-i dítésére. A vezetősógvá’lasatás óta mindössze videtsen észrevehető lesz. A politikai oktatás megjavítását, a lemorzsolódás megszüntetésének módját ugyancsak határozatba foglalta a vezetőség. Az a megoldás, melyet választottak, követésreméltó. Az ,oktatás .állandó ellenőrzésére, a megjelenés biztosítására ugyanis háromtagú bizottságot választottak. A tsz és a területi alapszervezet egy- egy legjobb kommunistáját és a politikai iskola propagandistáját választották meg e bizottságba. Öle felelősek az oktatásért, a pontos megjelenésért; ezenkívül felkeresik azokat a 'hallgatókat, akik távolmaradtak a foglalkozástól és újabb elvPÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Gazdag eredményekhez vezető úton holad a gyékényes! községi pártvezetőség a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén márts szép eredményeiket értek el a vezetőségválasztás ótet. A vezetőség tagjai elhatározták, hogy kótheteirakénit agitációs vasárnapot tartanak, s a munkába bevonják a tsz és a területi a’ápszeryezet párttagjait is. S hogy ez a határozat máris eredményt hozott, mi sem bizonyítja jobban, mint -az, hogy az eddig két alkalommal megtartott agitációs nap 'alkalmával 7 új belépőt szerveztek a termelőszövetkezetiekbe. Ez a munka és eredmény, mely mindössze 'három hét alatt született, utat mutat megyénk többi községi pártvezetőség,ének is. A pártvezetőség e feladatok mellett nem feledkezik meg a termelés pártel lenőrzéséről sem. A május 6-i vezetőségi ülésein az adó- és 'begyűjtési, megbízott elvtársak számolnak be végzett munkájukról. A pártegység megszilárdítása érdekében pedig megbízták a vezetőség tagjait, hogy látogassák meg a fegyelmezetlen íagókatii beszélgessenek velük és segítsék őket a helyes útra. A népfront-bizottságban megalakították az MDP-csopcrtot, az ifjúsági szervezet megerősítésére három fiatal kommunistát irányítottak át a DlSZ-.bp, előkészítették a párteso- portbizabni-hálózat kiépítését — és mindezt három hőt alatt. A tapasztalatok alapján tehát megállapíthatjuk: jól dolgozik a gyékényesi községi pártvezetőség. Az első három hét eredménye mindennél jobban igazolja, a Központi Vezetőség haitároZatáhak szükségességét és azt, 'hogy a megfelelő összetételű községi pártvezetőiség jó irányítás mellett nagy feladatok -megoldására képes. Fogyatékossága azonban, a gyékényes! pártvezetőség munkájának, hogy még a mai napig sem készítettek mumlkatervet. A munkaiterv ’hiánya pedig -kapkodásra vezet és bizonytalanná teszi a vezetőség tevékenységét. Ezt a hibát sürgősen ká kell javítani! Ha a vezetőség a jövőben, jól ösz- szeállflitott mumkaterv alapján,, a már tapasztalható lelkesedéssel és akarattal dolgozik tovább, gyökerében megváltoztathatja az eddig elhanyagolt községi pártszervezetek politikai munkáját. három hét telit el. Ennyi idő kevés i torsaikat is ^ igyekeznek^ meggyőzni a ahhoz, hogy a vezetőség alapjában | politikai képzés szükségességéről. A magjavítsa a pártszervezetek politi- (bizottság tagjai mér az elmúlt bakai munkáját a községben, de rövid j'noim hét alatt is eredményesen dol- idő alatt is lehet eredményesen dd- j goztak: eddig 18 elvtáns jelentkezett gozni. A tapasztalatok azt mutat jak, a jövő évi politikai oktatásra. / hogy a .gyékényesi pártvezetőség ezt a néhány hetet is jól kihasználta. Mit tett a vezetőség a Központi Vezetőség által megszabott feladatok teljesítéséért? Találunk-e olyan változást a falu életéiben,, amely már az ő munkájuk kézzelfogható eredménye? E kérdésekre az első vezetőségi ülés határozata és határozat egyes pántjainak végrehajtása ad megfelelő választ. A vezetőség tagjai mindenekelőtt felmérték a falu politikai munkájának helyzetét és egy olyan, részletesen megvitatott határozati jiavas- latot fogadtak el, mely kiterjed a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden területére. Elsősorban a népnevelőmunka megjavítását tűzték ki célul,. Gyékényesen valamikor 35—40 lelkes népnevelő dolgozott, de a vezetőségek hanyagsága miatt már közel egy év óta nem végeznek felvilágosító munkát. E súlyos hiiba kijavítása nagy körültekintést követel az új vezetőségtől. A terület körzetekre való felosztása mellett — melyet határozatba foglaltak — fel kell keresniük a régi A községi pártvezetőségnek 'az a további feladata, hogy vezetőségi üléseken .számoltassa be a három elV- társat és rendszeresen ellenőrizze a bizottság munkáját. A határozat következő pontja ismét azt bizonyítja, hogy jó úton halad az új vezetőség. Ez a határozat minden vezetőségi tagot felelőssé tesz a pártépítő munkáért. Helyesen állapították meg a gyéké- myesi elvtársak, hogy a pártszervezetek megerősítése nemcsak a községi vezetőség feladata. E munkából részt keli vállalnia az alapszervezeti vezetőségek minden tagjának, kell, hogy ők is állandóan foglalkozzanak egy-egy élenjáró dolgozóval. Bár a múlt havi taggyűlésen két taggal és egy tagjelölttel gyarapodott a párttagok száma, a pártépítés területén még nem mutatkozik eléggé az új vezetőségválasztás hatása. Még csak határozattal találkozunk, a vezetőség tagjai felsőbb irányításra várnak. Tóth eivtárs szerint ő maga ellenőrzi majd a vezetőség ilyen irányú tevékenységét. Helyesebb lenne, ha a vezetőségi tagok hetenként, a vezetőségi üléseken beszámolnának végzett munkájukról, így jobban lemérhető az eredmény is. Gyékényes kommunistái A termelŐRxövethesetek jövedelemelosztásáról írta: Losonczi Pál. a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke Sokan azt mondhatnák, hogy most nem időszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni, hiszen soká lesz még évvége, messze még a zárszámadás ideje. Én mégis azt tartom, hogy mindig helyes a jövedelemelosztásról beszélni, mert a zárszámadás nem az év végén, hanem egész évben készül, vagyis az egész évi gazdálkodás és munka szerint alakul. A termelőszövetkezetekben végzett munka alapján részesednek a tagok a közös jövedelemből, és ahol ezt az elvet szem előtt tartják, ott nincs is semmi baj sem évközben, sem az évvégi zárszámadáskor. Nem nehéz megmagyarázni a kisebb jövedelmet elérő tagoknak, hogy a másik azért kapott többet, mert többet dolgozott, vagy nagyobb gonddal , végezte el a rábízott munkát. A munka eredményességét mindenkor figyelembe kell venni, ami egyik legjobb mutatója a munka minőségének. A jelenleg használatos munkaegység lényegében a munka mennyiségi mérője. Hogy a mennyiségi és minőségi munkák között még elég nagy a különbség, azt sokan tudják, erről a későbbiek során szólni akarok még. A termelőszövetkezetek az állam iránti kötelezettség teljesítése és a különböző tartalékolások után fönnmaradt jövedelmet — mely ha egyikicsit is jól gazdálkodtak, az össztermelési értéknek több mint a fele — munkaegységek alapján osztják szét tagjaiknak. Mi tehát az a munkaegység, amit mi is olyan nehezen értettünk meg és utána igyekeztünk másokkal is megértetni? Mennyi meggyőző érv kellett ahhoz, hogy a munkaegységnek nálunk is becsülete lett, mondhatnám. olyan becsülete, hogy hiába is akarná valaki rábeszélni tagjainkat valami másféle jövedelemelosztási alapra. Olyan a munkaegység, mint a jó valuta, amelynek aranyalapja van. Ez az aranyalap nálunk a munkaegység mögött lévő termelési érték. Azért van tehát nálunk becsülete a munkaegységnek, mert meg kell érte dolgozni. De hogy ténylegesen kifejezze a végzett munkát, fontos, hogy már az év elején a tervkészítés első munkája a munkanor- mák rendezése legyen. A munka- normák kialakítására segítségünkre van a munkaegj'ségkönyv a mintanormáival. Ezt minden szövetkezet az ő sajátos viszonyai szerint megváltoztathatja, fiigyelembe- véve az ott lévő termelési viszonyokat, a munkába állítható gépek kihasználásának lehetőségeit. Sok olyan, munka is előfordul a szövetkezetben, amire nincs minta norma. Ezeknél a munkáknál abból kell kiindulni, hogy egy közepes erejű tag mennyit tud abból elvégezni egy nap alatt normális munkával, vagy milyen szakértelmet igényel. Amíg mi sem törődtünk ezzel a kérdéssel, sokszor előfordult, hogy a tagok nagyon vonzódtak az olyan munkák után, melyeknek a normája laza volt. Fordítva is fennállott ez: az olyan munkától pedig húzódoztak, amelynek feszített volt a normája. Bár eleinte mérgelődtem ezen és azt szoktam mondani, hogy még nem elég öntudatosak a tagok, de később úgy gondoltam, hogy én magam sem mennék szívesen oda dolgozni, ahol a fél munkaegységet is csak nehezen lehet egy nap alatt megszerezni, ugyanakkor pedig látnám, hogy más munkánál könnyen elérik a két munkaegységet is egy nap alatt. Az ilyen jelenség tehát nem az öntudaton múlott, hanem a helytelenül alkalmazott normákon, és sok esetben fontos munkák maradhatnak el a rosszul elkészített normák miatt. Mint az előbbiekben megjegyeztem. a munkaegységnek megnőtt nálunk a becsülete értékének növekedésével, szeretik is a tagok. Van, aki nagyon is szereti, annyira, hogy munka nélkül is szeretne minél többet beíratni a tagkönyvébe. Ahol erre mód és alkalom van, meg is teszik. Ilyen eset, elvétve ugyan, de előfordul még nálunk is. Nagyon veszélyes jelenség ez, mert a rest tag úgy gondolja. minek dolgozzak, ha munka nélkül is lehet munkaegységet szerezni, és ha valóban lehet, mindent el is követ, hogy így szerezzen. A szorgalmas tag is hamar tudomást szerez erről, ő pedig úgy vélekedik: bolond lennék, ha törném magamat, hiszen aki keveset dolgozik, majdnem annyi, vagy egyes esetekben még több munkaegységet is szerezhet, mint éh. Ahol ez a nézet elburjánzik, vontatottan megy a munka és természetes. hogy kevesebb lesz a szövetkezet termése, kevesebb lesz a tagok jövedelme fis. Nagyon helyesen szidják ilyenkor a szövetke- et vezetőségét, hogy miért tűrte el az év folyamán a munkaegységek munka nélküli szerzését, ami édestestvére a lopásnak, ez pedig nem más. mint a közös tulajdon, fosztogatása, s ugyanúgy kell fellépni az ilyen tagokkal' szemben, mintha azok a társadalmi tulajdont egyéb módon károsították volna meg. A munkaegységek elszámolása, azok ellenőrzése állandó feladata legyen a vezetőségnek. Ez nem lehet kampánymunka, nem lehet a zárszámadáskor tisztázni ezeket a dolgokat, mert hiszen évközben is adunk ki már előleget, másrészt pedig nem lehet pontosan visszaemlékezni, ki mit és mikor végzett az év folyamán. Nálunk a munka mennyiségét a munkacsapatvezető írja be a tagkönyvbe, a munkaegységet pedig a brigádvezető számolja el. Ha a munka minősége ellen kifogás merül fel, nem veszik át azt a tagtól, hanem kijavítására, illetve újbóli elvégzésére kötelezik. Ha a tag ezzel az utasítással nem ért egyet, joga van az .ellenőrző bizottsághoz fordulni, amely a 'helyszínen dönti el, kinek van igaza és erről a közgyűlésnek tesz jelentést. Minden hónap 5-ig kell a brigádvezetőknek az előző hónap munkaegységeit elszámolni, a tagkönyveket az irodába eljuttatni az elszámolások könyvébe való bejegyzés végett.. A könyvelők csak az elnök láttamozása után írhatják azt be a tag elszámolási lapjára. Ha helytelenül írtak be munkaegységet, a könyvet visszaadjuk a bri- gádvezetőnék, hogj’’ javítsa ki a bejegyzést. Ha a brigádvezető nem érzi ezt jogosnak, lakkor á közgyűlés dönti el a vitát. A jövedelem nagyrészét a munkaegységek után osztják ki a szövetkezetekben. de ha a termelési tervek túlteljesítéséről van szó, akár a növénytermelésben, akár az állattenyésztésben, feltétlenül gondoskodni kell a premizálásról. Ennek nagy lendítőhatása van a munkák elvégzése szempontjából. Éppen ezen dől meg az az állítás, ami így hangzik: »hogyan lehetne a közösben egyetértés, amikor nem vagyunk egyformák". Igdz, hogy nem egyformán dolgoznak a tagok, de nem is egyenlő mértékben részesednek. Nyilvánvalóan az a helyes, hogy aki többet termel, az 1öbbet is kap. Ezzel — a premizálással — javul tehát a munka minősége is. Sohase sajnálja tehát a prémiumot kiadni a vezetőség, hiszen a többlettermésnek csak egy részét adják ki a tágnak, a nagyobb része bentmarad a szövetkezetben. De hogy tényleg eredményt érjünk el a premizálással, annak egyik alapvető feltétele a tervek jó elkészítése és a későbbiek folyamán a nyilvántartások pontos vezetése. Kára származik a szövetkezetnek abból, ha azért szabnak alacsony termésátlagokat és kevés fialási átlagot, hogy prémium címén minél többet osszanak ki. Nálunk már 1950 óta jutalmazzuk a tagokat. Azóta minden évben kerestük a módját, hogyan lehetne igazságosabbá tenni és hogyan segítené elő premizálási rendszerünk a termelés általános fel- lendítését 1953-i.g a terméstöbblet 20 százalékát annak a tagnak adtuk, akinek területén a többlettermés volt, függetlenül az arra fordított munkaegység számától. 5 százalékát pedig azoknak a foga- tosoknak és traktoristáknak adtuk, akik ezen a területen dolgoztak. Kétségtelen, hogy ennek nagy hatása volt a munkák pontos és időbeni elvégzésére, különösen a szorgalmasabb tagoknál. De számunkra nem hozta meg mégsem a várt eredményt, mert azok a tagok, akik már előre is látták, hogy tervük túlteljesítéséből nem lesz semmi, még a kevésebb termésüket sem (takarították be kellő gondossággal. így pl. holdanként 30 mázsás kukoricatermést terveztünk, s aki ezt elérte, nem kapott prémiumot, csak a munkaegységeire eső osztalékot. De ugyanezt megkapta az is, aki mondjuk csak 15 mázsát termelt egy holdon, mert ugyanannyi munkaegységét szerzett ő is, mint aki a térvet teljesítette. Tehát ösztönző, de nem kötelező hatása volt ennek a rendszernek. Ezért tavaly már úgy döntöttünk, hogy két növényből — kukoricából és cukorrépából — a tag a területe termésmennyiségének arányában. az átlagtermést alapul véve kapott osztalékot egy-egy munkaegységre. A gyakorlatban ez úgy áll, hogy a szövetkezet átlagtermése kukoricából 30 mázsa lett. Az egy munkaegységre eső kukorica osztaléka pedig 2 kg. Akinek ahány százalékkal ^magasabb volt a termése a 30 mázsánál., annyival többet, és akinek amennyivel keve-
