Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
AHOL MÉG NEM ÜNNEPELHETNEK SZABADON rcapfc- "tiTikrf '20 miiílió .Csaüiá Őejáéfezik 'még annyival izérémy keretek között í Ijfiaytelein ■ nyomorúságos ftfpit te ngetói az életét. A^rjNatíoinal City Bank Úgy “véli, hegy az USA hónapról hónapra gyorsai ^pzsfetrk ehhez, hogy a zést tegye meg főüzúetté íéndeije alá az összes Az amerikai Szabadság-szobor, melyet az imperialisták vBlamosszékbe ültettek. A Magyar írok Szövetsége 1950- ibetn meghívta I. kongresszusára Howard Fasit-ot, a nagy amerikai írót. Az író válaszlevelében — melyét a kongresszuson felolvastak — közölte, hogy a meghívásnak nem teilet) ekjget, lme)r)t az amerikai fasizmus megtagadta tőle az útleve- . Jet: Howard Fast azóta egyetlen ál-, kaicimmal sem hagyta el az Egyesült Államok területét. Akár börtönben van* akár szabadlábon — mindenképpen fogoly hazája határain belül. 1 1952. szeptember 18-árn, ugyanabban áz időpontban, amikor az «Erzsébet :-löriáilynő» utasszállító gőzös elindult Nevv York kikötőiéből Európa félé, ■a,..rádiók 'hangszórói James.- Mac f,ti-r.anery, az Egyesült Államok igaz- .^gágugymmiszterónek beszédét, köz- '^ Vetítették,’ melyben 'bejelentette, hogy 'títd&ífötita a hatóságokat Charlie ^M^plítri, a híres filmszínész. letartóz- Itrrásűra abban áz esetben, ha mog1 kii?éue9nlé a visszatérést az Egyesült íj&l-'simqbba. «•*■- í ,r«v visszanézve . a hajúról, .csak, a Szahadsagszobor meggyalá- ..z^íL* kpdbsvesző ajakját látta, -rn^ly minidig homályosabb lett* mindig mélyebbre süllyedt, mintha szégye©, né magát... •Amerikában meggyaíázták a 'éza.- badságót, beszennyez.! ék e szent net Vjsj:.:-, .Vérrel, ártatlan emberek 'Y$ré- „Vbl fröcskölték tele, is jelképét,, az óriás szcfcrot megibéklyózták, vilía- nfcosszékbe üalettsik és kivégezték; pgy ’azokat az embereket szofcitpk. “ /.hem tetszenek á hátalmasjfcá- ik Amerikában. Olcsón adják- vúsziik. ott az emberi életet. Égy vÉjgftjJigfoná statisztikus kíszámítot- t^fíbgy mennyit őr •. Ay ember élete a «szabad» Amerikában. Pontosan 2 telár 80 "centet, egy centtel se többet. jjjpímitalgih adat tanúskodik, arról, hapy d tömegek . nyomora és’ elszegényedése évről évre milyen rohamosan fokozódik az Egyesült Államokban. ' A kaliforniai egyetem a hivatalos, síatisztikaíi«dálok alapján .számításokat végzett, mely szerint az amerikai .tpunkás átlagos • munkabére á íétniinjirniumnak csak a kétharmadát biztosítja. A hivatalos statisztika beismeri, hogy az Egyesült Ailarpoikban körülbelül 5 millió családinak 1000 dollárnál kevesebb az évi keresete. miiílió .Csaüiád nem mén- annyival sem, hogy között élhessen és viszonyok "életét. sok rejtőznek, akik vagyonukat) szándékoznak gyarapítani, aranyat akarnak sajtolni a dolgozók véréből. Kulm, Rockefeller, Dupont, Morgan, Mellon aranyéhes, háborúért őrjöngő doHármilliomosok. Egy USA-ban megjelenő könyv megállapítja, hogy a gazdasági életet Amerikában mindössze 400 ember uralja. Cannon amerikai szenátor igen kifejezően fogalmazta meg e díszes társaság katonapolitikai terveit, amikor azt mondta: -«Nekünk más országok katonáit kell felfegyverezni, hadd küldjék azok saját ifjúságukat a pusztulásba, ahelyett, hegy mi a magúinkét küldenénk.» Ez a terv nem maradt meg tervnek, már hozzá is kezdték a fcivite- lezéshesj Nyugati-Németország ifjúságát kezdik mundénrbaö étöz tétnii, már idomítják őket, A nyugatnémet városok utcáin még ott vannak a második vülághá- jború nyomai: a romházaik; a nyemo- | rákok, a marikéval bicegő emberek, a háború áldozatainak sebei még falig hegedtek be, de már ott dübörögnek az új tankok, melyek hivatása, hogy még több embert tegyenek : nyomorékká, még több anyá.t öz- j veggyé, még több gyermeket árvává, még több embert hajléktalanná. Még csak gyakorlatoznak, de gyakorlat közben már próbálják a taintése és újak építése, lőterek és óvóhelyek létesítése. Természetes, hogy az építkezések költségeit a döLgo- zókböl sajtolják ki. Az egyanesadök és levonások, úgyszintén a munkásoktól. beszedett biztosítási járulék- keik havonta mintegy 50—60 márkáit tesznek ki. Ilyenformán Nyugat- Nómetországbam a munkások átlagos havi bére felnőtt munkásoknál körülbelül 200 márka, munlfeásnőknál 100—120 márka és serdiülőkméli 40— 50 márka. Ezek a 'bérek is napról napra csökkennek, az árak pedig á.llaind'óaln emelkedned. Keresetéből1 a nyugatnémet munkás éppen hogy •tengetni tudja nyomorúságos életét. De semmivel se jobb a dolgozó parasztok helyzete. A junkerek most is, akárcsak a múltban, hatalmas földbirtokok fellett rendfelkezinek, s kíméletlenül kizsákmányolják a dolgozó parasztokat és a mezőgazdasági munkásokat. A parasztok földjeit tönkreteszik a gyakorlatozó tankok, gépkocsik, nem törődve azzal1, hogy családok kenyerét, betevő falatját tiporják a földbe. De a német nép inam nyugszik bele, hogy egy új háborúba rántsák az amerikai imperialisták az országot. Az 1924-es évfolyam óva dinit! Az 1924-ben született minden 100 ifjúból a második világháborúban 25 elesett, 31 rokkanttá, 7 sebesültté >w- • A Szabadság-szobor árnyékában... Ez a sors vár mindenkire, aki ki meri mondani az igazságot Amerikában. Szögesdrót, jraternálótábor, válogatott kínzás jut osztályrészül azoknak, akik nem tudnak belenyugodni az elnyomatásba. Az amerikai államgépezetben búr-' ^iáistáik lába alatt. Május 1 legyőz^ jánzik a csalás, megvesztegetés, j betétién "eszméje egységbe forrasztja Igen jó példa erre a volt .elnök, l ^z egész világ dolgozóit, Truman, aki maga is a legbe estéié- | Ez az egységbe tömörült erő a nébb- üzletekben szerepelt. A kor- j földgolyó nagyrészén már lerázta rupt ál'amgépezet védelmére ©étre- [ magáról :a vérszávókat; • s eitaposta hozott FBI ■ gengszterbandának az őket.'mint a férgeket. Május 1 esz- elnöke, Hoover úr tízmilliók újjle- jp,éjének ereje mindjobban megmu- nyomatát őrzi. És ezek ' vezetik'az fgtkozik a kapitalista .világ elnyo- országöt! Szabadságiról, egyenlőség- mott kizsákmányoitjainak egyre főről locsognak, de a vendéglők ajtajára fcozödö harcában. Elszánt ez a harc,, .kiíratják, hegy ‘négennek és Kutya- inferf a kapitalizmus igájában nyögő, hak tilos á bemenet, A négerek osakjiőgipelk ttMiák: "csakis úgy. jönnek el akkor vettek jók, -amikor a második K ^ßzelern napjai/ a ragságuknák világháborúban meg kellett tornak I ; " / a Morgapok'millióinak védelmében, | i-osz vege mar... csak akikor jók, ha vért. kell adni, | de ha szólni: merészelnek jogaik vé- f vni'MnirYvn,cr'C’'7ÁV trár iró-inlr. >. City Bank» s Letter hegy az USA gazdasága hónapra gyorsabb ütemben ehhez, hogy a fegyvérke- -meg főüzűetité és ennek az összes gazdasági háborús gyújtogatás sötét tervei tt az amerikai dolilármiüliomo.Néger .gyermekek a «szabad» Aíner lkában, A «szabadság» nekik- azt" jelenti, hogy apjuknak szabad volt meghalnia a Rockefellerek, Dupomt- ofc aranyainak védelmében. ONtefcik pedig szabad rongyokban, éíhezvej. félve xette'gnii attól, hogy miikor viszik el őket" valamelyik ültetvényre ~ . rabszolgán'ak. kok erejét: vajon képes-é ibedönteni egy ház falát? És ezt a képességüket a dolgozók házain próbálják ki, békés családi otthonokat döntenek romba, mert gyakorlatoznak i..... &é- szüilmek. Az amerikai imperialisták a nyugat-németországi monopolistákban és földesurakbaini készséges 'szövetségesekre tatilálitak. A német iparmágnások és junkerek, akik Nyu- gat-Németországct a legnagyobb katasztrófába dönitütték, nem növelhetnék vagyonukat az amerikai imperializmus támogatása . nélkül. Njnugat-Németországbain, folyamatban van a régi repülőterek kibővívagy munkaképtelenné vált, közülük; csak 37 maradt egészségesen élet—| ben. De nemcsak Nyugat^fíémetarszáig— ' ban, hanem valamennyi kapitalista, államban elrettentő a munkások helyzete., Franciaorsziágnak a Mar--, shalL-terv és a Schuman-iterv hatására folyamatban lévő müitarizádé- sa, az agresszív katonai tömbökben.- váló részvétele, a katonai szükség- , letekre fordított összegek szakadatlan növekedéséhez vezeit. Az ország, ikaítenai költségvetése 1948Jban 600 ] milliárd frank volt, de 1951-ben azaz összeg már 1300 milliárd frankra; emelkedett, 1952-ben pedig meghaladta az 1500 milliárd frankot. A munkások helyzete itt sem jobb semmivel, mint bármelyik kapitalista országban, akár Nyugat- Németországban, akár Olaszországban. Francia- országban katasztrofális a teljes munkanélküliek helyzete, akiknek csupán, elenyésző része' jogosult az igen szűkös segélyre. A Marsha:l~terv. tragikus távlatokat nyitott Olaszország előtt is. Ez: olyan újabb nemzeti katasztrófa csíráját tartalmazza, melynek méretei, nehezen kéozelhetők el. A Márshaíll-kölcsönök: adófizetővé szegődtették. az olasz .népet az aroeri—, kai iíupariaiíanus . igá—' jában. delmében, vüiamosszék vár rájuk és ihternálótábor. A gyarmatokon még1 rosszabb a helyzet. A gyarmati dolgozók kettős kizsákmányolás alatt szenvednek. Az imperialisták a gyarmati népekkel szemben alkalmazott rabló, leigázó politikájukat a nemzeti1 égyenlőtlen- ség és a «választott» faj uralmának eszméjével próbálják ' igazolni: Egy afrikai munkás évi jövedelme olyan kevés, hogy azt egy »angol munkás egy-két hét alatt megkeresi.- ■ Mivel a munkabér távolról sem biztosítja a megélhetést, a család minden tagja, apa, anya, gyermekek kénytelenek munkát vállalni embertelen körülmények között. A rabszolgáimul» ka sok nőt arra kényszerít, hogy megélhetését prostitúcióval szerezze meg. Az állandó éhezés és egészségtelen viszonyok következtében- a déiaifrikai népességnek körülbelül1 80 százaléka tuberkulózisban, maláriában, tífuszban, nemi és más betegségekben szenved. De hiába minden önkény, hiába minden zsarnokság, hiába tiltják meg'a tüntetést, a sztrájkot, a népek megtalálják az utat, mely a szabadsághoz vezet, kibontják a forradalom vörös zászlaját és letipcrják az elnyomók gyáva seregét, elsöprik a zsarnokokat. Mozog a föld az impeHiába az imperialista nagytőkéseik minden kényszere és megtorlása;, a múnkások a kommunista párt mutatta úton haladnak, érzik, hogy a párton keresztül mellettük áll az egész haladó emberiség... Eljön majd az idő, amikor az elnyomott munkások és kizsákmányolt gyarmati népele kibontják a forradalom, a szabadság vörös zászlaját és eltiporják a vérszívó zsarnok férgeket, hogy az egész világon együtt ünnepeljük a megdicsőült munka ünnepét; a párt, á munkásosztály vezetésével. ir»« Ma csak gyakorlatoznak... Holnap? Ha rajtuk múlna csupán, háborút •’ indítEinának. A békétúbor fokozódó ereje aasn.bam megálljt parancsol a rombolás démonainak. Rajtunk is áll, hegy e démonok örökre elpuszt uljanak. M, Akik nem felejtenek... A második világháború nyomorékjai élő felkiáltójelként kiáltanak nemet a háború őrültjeinek. De nemcsak ők: ve- ! ük együtt minden becsületes ember, tiltakozik, tüntet a habarás propaganda legcseSiByebb meigayilvámslásai eRen is. nuH
