Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. április 24. Megpszfrie lelkes előkészületek folynak a tizenegyedik szabad május 1 megünneplésére Május elseje megünneplésére me- gyeszerte íjsiíkesem ,készülnek a dol­gozók.- A ' megye minden ítészén meg­lepetésekben .gazdag ünnepi műsort .terveznek. Április 30-,áia,este a Bala­toni manitén,, a. Urává -pariján és a ntegye. számé?'-,, unészéh- ■ öröm tüz ek gyúftnafe •magdTmájus- -elsején.-® ap^svardte iötagyiszáibású máj álüst r®adeanek-.a vétooteiiJfeltett , .elterülő szaafewm ipéÉeftov iTöfob -szabadtéri színpadon. a-.váüos és a járás legjobb kulturcsoportjai,és népi együttesei szóraikozitatiják a dolgozókat. Az -út­törők és EűSZríiisíalek: népi tpmeg- játókokaft rsttdeznek. A város spor­tolói: .pedig ■ - változatos, sportműsort terveznek. . Számos községben rendeznek ha­sonlóan változatos ünnepi progra­mot. Tabon népművészeti kiállítás nyílik, ihélyem a járásban élő nép­művészek, elsősorban a Tab környé­ki csipkeverők munkáit mutatják be. Barcson az új járási . kulltúrház- ban képzőművészeti kiállítást ren­deznek. Marcaliban. pedig a megye 10 éves fejlődését szemléltető kiállí­tás nyílik. Valamennyi községben, továbbá ipari és mezőgazdasági vállalatnál, termelőszövetkezetnél és tömegszer­vezeteknél lelkes előkészületek foly­nak a tizenegyedik szabad május 1 megünneplésére.-aiijjsp. isvsrTií.í Ci&aSISfl Yf&m M dolgozói a tenmefósii- tervek .túitejjje- iBátésével már hetek óta, de az üzem fánteáeteyeayte is ipar .papok óta ké­szül a május i-i felvonulás .megszer­vezésére. Kedves üöndé^eik Tesznek őzen a .papon, A nagy , seregszemlére meghívták a sornogyvárl Szabadság. TSZ tagjait, akik örömmel tesznek A kaposvári vas- és FÉMIPARI KOMBINÁT eleget a meghívásnak. A Vaskomibi- | nát dolgozói a mezőgazdaság dolgo- ! zó inak megsegítés ét szolgáló, ikistgé- | pékét is visznek majd egy teher­autón. Transzparensekkel, vörös ; zászlókkal és az üzem 10 éves fej­lődését jelző táblákkal is szánpompá- Slsabbá teszik a felvonulást. A kaposvári Kisker és NÉPBOLT VÁLLALAT dolgozói együtt vesznek részt- a se­regszemlén. Azt tervezik, hogy a tra<nszp»ái'en*sék, zászlók és mözgalmi- jélsZavafcat jelző táblákon kívül-áru­házaik egyes áruit is bemutatják a felvonuláson. A két kereskedelmi vállalat dolgozói telkesen készülnek •május X méltó megünnepléséne: ezt •már jó munkájukkal is -bebizonyítot­ták. AZ IGAZSÁGÜGY dolgozol is megkezdték a készülő­dést. Az értelmi&ég legjobbjai közt akarnak ^fieivonuí-ni május elsején. A készül®, transzparensek, zászlók és tábláik mind jat hirdetik majd, hogy .igazságügy dplgdtói szilárdan állnak pártunk politikája mellett és a proletámemzetköziség nagy ünne­pén, május elsején is egységesen tesznek hitet 'amellett, hogy a nép ügyéért harcolnak. Országos mozgalommá nőtt Somogy megye takarékossági versenye-;>§aK sá né Somogy megye Tanácsa, a Szak­szervezetek Megyéi Bizottsága és a Hazafias Éfépfromteblzóftsiág együtte­sen ú j egyéni takarékossági mozgal­mat" indítottak. A mozgatom célja, hogy ‘1 minél,' több dolgozónak, minél tóhfo csiÉadinak legyen fákarékbetét- könyr%,v amelyben " gyűjtik ■ későbbi kiadásdkra félréíétt' pénzükét. A me- gj^í szervek- a-'pért irányításával és segítségével a -megye- •- valamennyi városára és községére, üzemére, ter­melőszövetkezetére, sőt iskolájára is kifcerjgdlő _t^arékassági aktívalháll)- zatot'szerveznek. Az aifoWvák jó mun­kája -pgíti majd aifekaa-ékosság gon­dolatának népszerűsítését. , Somogy .megye az egész országra‘ ki akarja í-erjeszteni ezt. a takarékossági moz­galmat és ezért, versenyre hívta ki valamennyi -megyénket. "Alighogy megjelent a versenyki­hívás; sorra csatlakoztak hozzá me­gyéink. Ma már valamennyi megye részt vesz a versenyben Mindenütt megkezdték a szervező munkát, hogy minél jobb eredményeket érjenek el. Tolna megyében pl. a megyei ope­ratív bizottság után többségükben már megalaJcultak a községi takaré- 1 kossági bizottságok is. Baranya, Győr-Sopnon és Szabolcs megyében a takarékossági bizottságok, egymást is versenyre hívták ki. Felhívás a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó amnesztiarendelettel kapcsolatban, amit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának tizedük évfordulója alkalmá­ból 'bocsátott ki .— ,a Magyarok Vi­lágszövetsége, Információs, Irodája a nagy érdeklődésre való tekintettel április 27—28-án a dunántúli megyék megyei tanácsának székhelyén fel­világosítást nyújt az érdeklődő .Cetek­nek. Mindazon személyek, akik a du­nántúli megyékből levéllel fordultak az információs irodához felvilágosí­tás végeit, -keressék fel a megyei ta­nácsokat április 27—28-án és ott megkapják a szükséges, tájékoztatásit. KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (TASZSZ). Az AFP tudósí­tójának jelentése szerint a da­maszkuszi sportstadionbam az egyip­tomi és a száriad iábdarúgócsapat mérkőzése alatt meggyilkolták Ad­nata Máliki ezredest, a szíriai had­sereg helyettes vezérkari főnökét. A merénylő öngyilkosságot követett el. A gyilkos a fasisztabarát szíriai -néppárt-« tágja -volt. A tudósító kiemeli, hogy a me- rénvtet politikai jellegű. Itew York. Az United Press da­maszkuszi tudósítója szerint Malik! ezredesről köztudomású volt, hogy meggyőződésesen ellenezte Szíria részvételét külföldi egyezményekben és szövetségekben. Malik! annakide­jén tevékenyen részt ve'.t Sisak) i dák-’ fátori rendszerének felszámolásában. # ❖ * Berlin (ADN). A Német Demokra­tikus Köztársaság állambiztonsági szervei elfogták Lutz Königet, aki- a würzburgi -amerikai titkos szolgá­lat megbízásából kémkedett. König azt a feladatot kapta, hogy a Német, Demokratikus Köztársaság területén katonai és politikai jellegű kémte­vékenységet folytasson, különös te­kintettel a szovjet hadsereg objék- tumaira. * * * Moszkva (TASZSZ). Ebben az év­ben lesz a »Patyomkin« páncélos felkelésének 50. évfordulója. A »Pa- tyomkin« páncélos a cári Oroszor­szág feketetengeri flottájának hadi­hajója volt. A »Patyomkin« fegyveres felkelé­sének résztvevői közül még ma is több mint hetven tengerész él. A Szovjet Hadsereg Központi Há­zában rendezett esten a »Patyom­kin« páncélos hősei találkoznak a szovjet hadsereg, és, haditengerészeti flotta katonáival. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatják a »Pa- tyomkán« tengerészeinek visszaemlé­kezéseit. A balti flotta tengerészeinek meg­hívására a »Patyomkin« hősei Le­ni ngrádba is ellátogatnak. *y?t:vífogn-«. ~'te-. >■" Ífswbf7»ti jfewtote.-v -.Wv Él ' ■-aril I.- j -. A A'túzŐ déli napsugár átforró- sítoli a' a hídon' az aszfaltot. EppéH ' vígéi ért a .intse. A templom­ból fekete ünneplőbe öltözött embe­rek főitek M-':: Áz asszonyok panasz­kodtak: — 'Pit takarítunk 'be októberben? Második hónapja, nincs eső. — 'A, Jr&tit közeledik Salgótarján felé — szóltak közbe a férfiak. .,4 féUzepiű koldus.^ feszület alatt ült. kenetté fekete sapkáját, hom­lokáról tpíötö[te az izzédságcseppe- két. Az"ässZohyok pár fillért dob­tak,, sppkyjáfoa, a kocsmáros pedig eg fi iyffhíf-ötpengőst. Sándor min­dég 'egyformán válaszolt: ,— Adjon, az úr sok boldogságot. ’’élőre múlva már üres ivott a tér. Sándor felvette e földről taz öreg ■hegedűt. Álla ss bal válla közé szo- rítoffjg. opfvßgighuzta vonóját a hú­rokonf Egy vidám' csárdásba kezdett. Az utca néptelen volt. IMég a ku- ttfék >is1 félrehúzódtak a melegtől. A templomból utolsónak a pap, Rákóczi:i tisztelendő úr lépett ki. Megállt-'tíz ■ajtóban, végignézett az utcán, aztán lassan közeledett Sán­dor felé: - ■ ■ - v> • >; • -1—■' Jóttápotüdvözölte a pap. ‘f — Adjon áz úr sok boldogságot — veins zol ta Sándor. ftpy-' rügyön fontos dologról aka- 1-ok -rtüvgával .beszélgetni — mondta. Tessék, tisztelendő uram. — Ismerem magát — folytatta Rákóczi -, s egy nagy titkot éka- rok wágárw bízni. - Ma segítenünk kdlír.yi(t:"éfá}sz katonának, hogy át- kélhemeríek a Aoli)ón. Népünknek szüksége, mn erre. — -Mit • Jcétt tennie a félszemn Sándornak? Trt-rij' ­— Hallgasson meg figyelmesen. Kátrnápja rejtőzködnek a templom pincéjében. Estefelé o túlsó partról A csárdás írta: Anver Bikcsentajev égy csónak jön értük. A katonák egy jelt várnak majd, nehogy néme­tekkel, vagy nemkívánatos emberek­kel találkozzanak. Ért engem? Maga úgyis itt ül a téren; senki sem fog gyanakodni, ha jelt ad. Játszhatna például valamilyen meghatározott dallamot... — Csárdás jó lesz? Szeretem a csárdást, mint ahogy szeretem Ma­gyarországunkat is — válaszolta csendesen a félszemű hegedűs. — Ha nincs akadálya a menekü­lésnek, játszón csárdást, ha pedig ... — Ha pedig nem lehet ^menekülni, szomorú nótát játszom, hogy figyel­meztessem őket — mondotta a he­gedűs. — Viszontlátásra, Sándor — bú­csúzott a pap, s visszatért a temp­lomba. Jj'stefelé felhős lett az ég, gyen- *-J ge szél mozgatta meg a forró levegőt. Kijöttek a lányok az futcá­ra; s vidáman, egymással tréfálkoz­va sétáltak a templom közelében. Nyomukban a legények. De azok most komolyabbak voltak, sorozásra készültek. A fiatalok körülvették Sándort. De hamar szétszéledtek. — Rosszat álmodott az öreg Sán­dor — mesélték otthon a lányok —, mm akart csárdást játszani. Alkonyaikor megérkeztek a né­metek, Két kocsi megállt a Zoltán kocsmája előtt. A kocsmáros két lánya csak úgy sürgött-forgott kö­rülöttük. Az ó> ’ó Sándor megint ott ült a feszület alatt. Nagyon szomorú dalt játszott. A hegedű nyekergése be­hallatszott a kocsmába. A. németek először Zoltánnak szóltak: — Hagyja abba ezt a nyivákolást! Később magukhoz hivatták a he­gedűst. I — Foxtrottot akarunk hallani! — Nem ismerem a divatos tánco­ltat — válaszolta a zenész. — Mi csak magyar táncot tánco­lunk — vihogtak a lányok. Az egyik német az asztalra csa­pott, — A hölgyek parancsolnak! — kiáltotta. — Sándor bácsi, játssza el a mi nótánkat. Csárdást táncolunk — ug­rándoztak a lányok. — Hát akkor legyen csárdás! — rendelkezett ugyanaz a német. Az öreg hegedűs azonban szabad­kozott: — Nem, nem játszom csárdást — és nem játszott, akárhogy kérték. Felmérgesedtek ezen a németek. Különösen egy magas, hórihorgas katona. Felállt és elővette pisztolyát. A kocsmáros erre ijedten kilépett a pult mögül. A lányok hátrálni kezdtek. Az öreg Sándor leengedte hegedűjét. — Ne bolondulj meg! — lépett közbe egy másik német. Dülöngélve közeledett a hegedűshöz. Kikapta Sándor kezéből a hegedűt és kidob­ta az ajtón. Aztán utánalépett és rátáposott. Az öreg kiszédelgett az utcára. Ránézett a széttört hegedűjére,. az­tán eltűnt a sötétben. A németek éjfélfelé indultak út­nak, Nemsokára már a távozó gé­pek zúgása sem, hallatszott, Az éj­szakai csendben vidám, csárdás hang­jai csendültek fel. A félszsmű Sán­dor énekelt. Két felderítő nem hiá­ba, várta a jelet. Rövidesen a folyó túlsó partján voltak. S ándor pedig egymás után fúj­ta a. vidám dalt. A kocsma előtt ott feküdt széttört hegedűje. Felébredt földrészek »Ázsiát,: borzolt Afrikát falnák-« — írta még két évtizede József Attila. S ma a két nagy földrész állam vezető politikusai a világot szaggató fogukat csattogató .imperialisták nélkül egy asztalnál ülnek az indonéziai Bandungban, hogy megvitassák: a szolgaság lerázásá­nak útjait, módjait. Egy hét óta tart a bandungi páratlan jelentőségű értekezlet. Mérleget, vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyút­tal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az élihangzótt megnyilatkozá­sok alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok állás­pontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az ér­tekezletet követő hónapokban mutatkozik meg igazában. Fogjuk meg hát a dolgok könnyebbik végét és nézzük, milyen „tanulságok von­hatók le az eddigi eseményekből. A legfontosabb következtetés az lehet, hogy A BANDUNGI ÉRTEKEZLET BEVÁLTOTTA A HOZZÁFŰZÖTT REMÉNYEKET. A 29 ország küldöttei azért gyűltek össze elsősorban, hogy kinyilat­koztassák, véget ért egy hosszú, évszázados korszak,. amikor euró­paiak uralkodtak másfélmüliárd színesbőrű felett. Noha vannak még gyarmatosítók és gyarmattartók, vannak leigázottak és rabság­ban tartottak, a megindult felszabadulási folyamat felfelé ívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikában, ahol ne lenne szervezett és erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Líbia küldötte mondotta ki, hogy ma »az elsőszámú rossz, ami a feszültséget okozza, a gyarmatosító rendszer«, de ebben any- nyira egységes volt az a vélemény, hogy még az egységbontási cél­zattal odaküldött »amerikai« ázsiaiak és afrikaiak sem mertek el­lentmondani. A második nagyon fontos jellemvonása és egyúttal fő célkitű­zése a bandungi tanácskozásnak, hogy a résztvevő országokat EGYSÉGBE FOGJA A BÉKE NAGYKITERJEDÉSU ÖVEZETÉNEK MEGTEREMTÉSÉRE. Ennek jelentőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számbavesz- szü-k, milyen erők és milyen célzatai működnek Ázsiában és Afri­kában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Lét­rejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SÉATO), két­oldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült Államok, más­részről a tajvani klikk, a liszinmantsták. a délvietnami rendszer és a hozzájuk hasonló rendszerek között, folyik a japánolt háborús fel­készítése és most akarják kialakítani a középkeleti agresszív töm­böket, a török—-pakisztáni és a török—iraki paktumokra alapozva. Ez az. irányzat arra törekszik, hogy bekerítse Kínát és az európai mel­lett megteremtse a másik háborús pólust a Távol-Keleten, valamint a Közel- és Közép-Keleten. Az ezzel szembenálló vonal a békés egy­más mellett élést vallja programjának és olyan kormányok tudihatók mögötte, mint elsősorban a Kínai Népköztársaság ás a bandungi összehívók közül India, Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött áll minden ázsiai és afrikai országban igen széles, nagyki­terjedésű társadalmi réteg. Ez utóbbi érezteti hatását a bandungi Homansavoy-száiló ter­meiben is, ahol a küldöttek tanácskoznak. Emeljünk ki két felszó­lalást. Az egyiket Takaszabi japán tárosnélküli miniszter mondot­ta, a másikat Mohamed Ali, annak a Pakisztánnak a miniszterelnö­ke, amelybe nagy reménységüket vetik Washingtonban. Takaszaki azt. fejtette ki, hogy a mai japán kormány külpolitikájának irányelve együttműködni más nemzetekkel £s ÁPOLNI A BARÁTI KAPCSOLATOKAT a világbéke megteremtése érdekében. Mohamed Ali arra mutatott rá, hogy noha a Bandungban megjelentek egymástól eltérő fajokhoz tar­tóznák, éghajlatuk és kultúrájuk más és más, sokféle nyelven be­szélnek és különböző társadalmi szokásaik varrnak) mégis közös óhaj vezeti őket, hogy előmozdítsák a tiemzetközii megegyezést és a bé­két, A pakisztáni miniszterelnök több pontot említett a béke fenntar­tásának alapelveiként és ezek nem igen esnek messze a Csou En-laj —Nehrurféle öt. alaoelvtől, amely ma már szerte a világon példa az egymás mellett élésre. Nem arról van szó, hogy mindazt, amit a japán kormány hiva­talos képviselője es a pakisztáni miniszterelnök'mond, teljes kész­pénznek vegyük. Az a fontosabb és lényegesebb, hogy kutassuk az okát, miért mondanak ilyeneket. És itt érkeztünk el a bandungi ér­tekezletnek talán legfontosabb eredményéhez. A tanácskozáson azért került fölénybe az egymás mellett élés gondolata a zavartkeltéssel és a provokációkkal szemben — ilyenek is voltak ott —. mert az ér­tekezlet legtekintélyesebb résztvevője a Kínai Népköztársaság volt, a kínai kormány politikája volt a legfőbb vonzóerő. Ez már egymagában is elég ahhoz, hogy elszigetelje az olyan pro­vokátorokat és hazudozőikat, mint az iraki, a török és a fülöoszigeti kü’dött. Ezek az értekezlet elején megkísérelték, hogy világnézeti különbségek és ellentétek ürügyén viszályt és széthúzást szítsanak, de magukra maradtak. A LEGKEMÉNYEBB CSAPÁST Csou En-lajtól. a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetőjétől kapták. Higgadt, méltóságteljes, a kommunista diplomata biztonsá­gával és a szocialista diplomácia fölényének tudatában elmondott beszédében hangoztatta, hogy a béketábor országai nem félnek más világnézetektől és ezért nem is az foglalkoztatja őket „legjobban, ami az államokat egymástól szétválasztja. Inkább azokat az érintkezési pontokat keresik, ahol a különböző rendszerű országokat közel le­het hozni egymáshoz, a béke fenntartása érdekében, A bandungi kül­döttek — mondotta — nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vi­tákat folytassanak, hanem azért, hogy egységes frontot kovácsoljanak ki a háború és a gyarmatosítás ellen, közös gazdasági és kulturális fellendülésükért, függetlenségükért. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki, hogy még a más szándékúak is kénytelenek voltak elismerni az ahban mondottak helyességét, am t ők úgy fogalmazták meg, hogy Csou En-laj »békülékeny hangen« szónokolt. Bandung tehát csak megerősítette azt az általunk már ismert igazságot, hogy a kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztár­saság megalakulása a kovásza annak az erjedésnek, ami az elnyo­mott országokban megindult és ami a gyarmati rendszer szétesé­sére vezet. A fentebb elmondottakkal alátámasztatm kívántuk, hogy az értekezlet ' ÚJABB SZEG A GYARMATOSÍTÁS KOPORSÓJÁBA. Sőt, annál is több. Mélyebbre ásta ennek a rendszernek a sírját azzal is, hogy egységbe fogta Ázsia és .Afrika népeit az imperialista háborús politika ellen. Végezetül ismét emlékeztetni szeretnénk ar­ra, hogy Bandung hatása igazában majd az elkövetkező hónapokban mutatkozik meg. | . _______________________-_____________J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom