Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. április 19. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a fejlett gépi technika és a me­zőgazdasági tudomány eredmé­nyeinek széleskörű, hatékony fel­használása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövet­kezetekben és az állami gazdasá­gokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jö­vő útja a szövetkezet. Ezért kormá­nyunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mező gazdaság szocialista szektorának tá­mogatása. Arra kell törekednünk, hogy ter­melőszövetkezeteinkben, gépállomá­sainkon és állami gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy termésered- ményeijk —■ felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gazdá’kodó dolgozó paras z. tok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szükség, amely a termelőszövetkezetekben a termelés növelését segíti elő, amely- lyel állami szerveink, de elsősorban a mezőgazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és kijavít­ják a hibákat, segítik a -mezőgazda­ság szocialista szektorában a terme­lés és* ennek következtében a jöve­delem növekedését Az elmúlt másfél évben megkísé­relték a termelőszövetkezeteket hát­térbe szorítaná, jelentőségüket csök­kenteni. Mégis minden kuláíkmester- kedés ellenére is ma már 200 000 pa­naszt család saját tapasztalatából győződött meg a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről — látva a szövet­kezeit előnyeit s azt, hogy pártunk és kormányunk teljes erejével támo­gatja a szövetkezeti -mozgalmat, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tíz­ezrei csatlakoznak hozzájuk. Ezt mu­tatja annak a 15 000 dolgozó paraszt­nak a példája is, akik ez év első ne­gyedévében léptek be a termelőszö­vetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gazdaságokat. A Magyar Dolgozok Pártja politi­kájának -megfelelően kormányunk a termelőszövetke­zetek támogatásával egyidőben fokozza erőfeszítéseit a mezőgaz­dasági termelés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kor­mányhatározat végrehajtáséira. A de­cemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés kö­vetkezett be. Nem kielégítő azonban a -helyzet a mezőgazdaság két rend­kívül fontos területén: a Kenyérga- bcnatenmelésben és a szarvasmarha- tenyésztésben. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfe­szítéseket tenniük a mezőgazdasági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafo­lyamatoknál — így különösen a nö­vényápolásnál és betakarításnál — a mezőgazdasági munkák gépesítése sem, holott a mezőgazdaságban leg­inkább ezzel tudnánk íokozni ,a mun­ka termelékenységét és a termésát­lagokat. Termelőszövetkezeteinkben és álla­mi gazdaságainkban egy-két éven belül meg keM oldanunk és meg is oldjuk — a kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a gépi nö­vényápolást. Növényápolási munká­ink gépi művelése lehetőséget ad e fontos kultúránk vetésterületének kibővítésére, a mezőgazdaság szocia­lista szektorában termésátlagaink emeléséi-e és ezzel növeli a termelő­szövetkezeti tagok jövedelmét, illetve segíti megszüntetni az állami gaz­daságok veszteségét. Gépállomások és állami gazdasá­gok a rendelkezésükre álló gépeket még nem használják ki megfelelően, és még mindig kevés gondot fordíta­nak a munka minőségére, az önkölt­ség csökkentésére, a munka termelé­kenységének emelésére, a társadalmi tulajdon megvédésére, pedig a gépi munka az egyik legfőbb eszköz a nagyüzemi termelés előnyeinek ikd> domborítására zetiek és egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rend1- szerünk és a szabadpiaci értékesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket abban, hogy jobb munkával fokoz­zák termelésünket a növénytermettés és az állattenyésztés miniden ágában. Ipari és mezőgazdasági termelé­sűink növelésének, a termelékenység emelésének és az önköltség csökken­tésének is egyik legfontosahb célja, hogy népünk fokozódó igényeit, job­ban ki tudjuk elégíteni közszükség­leti cikkekkel. Áruellátásunk jobb az előző éve kénél. Nagykereskedelmi készletek a fontosabb iparcikkeknél az elmúlt év első negyedének há­romszorosára növekedtek, és ennek révén fokozottabb mértékben lehet­séges a lakosság igényeinek folya­matos és megfelelő választék sze­rinti kielégítése. Több fontos cikk­ben azonban, és mindenekelőtt ser­téshúsban, az áruellátás még nem kielégítő. Bár ez év márciusában több nyers-hús került belföldi forga­lomba, mint az előző év megfelelő időszakában, és több mint bármikor eddig, mégsem tudtuk teljes mér­tékben kielégíteni a szükségletet. Az a célunk, hogy búsból épp úgy. mint minden fontos élelmiszercikkből, tel­jes mértékben kielégítsük a lakos­ság növekvő szükségleteit. A húshelyzet megjavítása érdeké­ben is nagyobb gondot -kell fordíta­nunk a szarvasmarhatenyésztésre és a sertéshizlalási szerződések kiter­jesztésére. Tisztelt Országgyűlés! A magyar népgazdaság alapjában egészségesen fejlődik. Egyszersmindenkorra fel­számoltuk a munkásosztálynak annyi keservet jelentő munkanélküliséget. Hazánkban egyre jobban kibontako­zik a szocialista gazdálkodás és ter­melés óriási előnye és fölénye. Min­den lehetőségünk megvan arra. hogy az elmúlt évi hibákat kiküszöbölve, népgazdaságunk gyorsabban fejlőd­jék és szilárd alapot adjon a népjó­lét további emeléséhez, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez, honvé­delmünk megerősítéséhez. Ezután az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejlesztésének kérdésével foglalkozott Hegedűs elvtárs, majd rátért az államigazgatási szervek munkájának ismertetésére. Államigazgatási szerveink — mon­dotta — csak akkor tudnak megfe- ’elni a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén rájuk háruló fel­adatoknak, ha kásosztály vezetésével élt ezzel : lehetőséggel és élvezte a Szovjet unió és a népi demokráciák állandó támogatását, hazánkban erős népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa és Központi Vezetőségének határo­zatai világos utat mutatnak népi de­mokratikus rendszerünk további erő­sítésére. Népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési fegyel­met, amely az elmúlt évben meglazult. Kormányunk nem tűri el, hogy ku- lákok és egyéb spekulánsok 'begyűj­tési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak. A begyűj­tési törvény kötelező mindenki szá­mára és maradéktalan ifcettjíeKÍtésiéit feltétlenül meg keM követelnünk. A mezőgazdasági termelés fellendí­téséhez, begyűjtési terveink mara­déktalan teljesítésének megvan min­den lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, ve­gyianyaggal tudja ellátni szorgal­mas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetke­az államvezetés minden láncsze­mében felszámoljuk a bürokra­tikus módszereket, ha minden • dolgozó nagyobb felelősségérzet­tel dolgozik. Állami vezetésünk minden dolgo­zójának őrködnie kell törvényeink betartásán, amelyek ma már né­pünk érdekét, a szocializmus építé­sét, országunk fejlesztését szolgálják Törvényeink betartása és betar­tatása, a szocialista törvényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alapkövetelménye. A Magyar Népköztársaság kor­mányának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a mun­kásosztály hatalmát, népi hatal­munkat továbbfejlessze. E cél érdekében erősítjük a párt és a munkásosztály vezető szerepék to­vább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, fejlesztve a nehézipart, tovább foly­tatjuk a szocialista iparosítás poli­tikáját, növeljük erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fellendítésé­re és — nem hanyagolva el az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztsá­got — erőteljesen támogatjuk a dol­gozó parasztság felemelkedésének egyedül járható útját jelentő szövet­kezeti mozgalmat. Népgazdaságunk fejlesztésével szilárd gazdasági ala­pot teremtünk a népjólét emelésére és honvédelmünk további erősítésé­re. Biztos vagyok abban, hogy kor­mányunknak ezeket a célkitűzéseit — amelyeknek pártunk politikája az alapja — egységesen magáévá teszi az országgyűlés. (Taps.) Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtá­sát támogatja a Hazafias Népfront, szakszervezetek, a Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége, és az összes többi tö­megszervezet. Az egész magyar dol­gozó nép lelkesedéssel vesz részt ezeknek a feladatoknak a végrehaj­tásában, mert ezek országunk, fel- emelkedését, hazánk felvirágoztatá­sát célozzák. A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunk második évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a béke és a haladás erői, amelyeknek felszabadulásunkat és szabad életünk első tíz évének min­den eredményét köszönhetjük. Ma már ezek az erők összehasonlíthatat­lanul nagyobbak, mint a haladás­ellenes, reakciós erők. ügy gondo­lom, hogy az egész országgyűlés és az egész dolgozó nép nevében je- enthetem ki: mindent elkövetünk azért, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez ké­pest tovább erősítsük a béke és a haladás táborát. (Taps.) Cüzjl) LENIN ÉLT, LENIN ÉL, LENIN ÉLNI FOG! r JLeMui az Iljíuáqi'él 19 5 5 J A kormány legfontosabb feladatá­nak tartja az államvezetés színvona­lának további emelését, hogy újtí­pusú szocialista államunk — amely­ben a munkásosztályé a vezető sze­rep és amely egész működésében a dolgozó nép érdekét szolgálja — megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyek a szocialista társadalom felépítésében, a népgazdaság fellen­dítésében, a népjólét emelésében reá hárulnak. A nemzetközi helyzet vázolása után így folytatta beszédét Hegedűs elvtárs: Tisztelt Országgyűlés! Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió se­gítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a Szovjet Hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tő­kés és földbirtokqs iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására. A magyar nép a párt és a mun­Ezeknek a nagy feladatoknak a vég­rehajtásában, a hazánk további fel­emelkedéséért folyó lelkesítő munká­ban az egész nép. a párt és a kor­mány töretlen egysége az az erő, amely országunkban biztos záloga sikereinknek és ügyünk győzelmé­nek! Hegedűs András nagy tapssal fo­gadott beszéde után Rónai Sándor bejelentette, hogy Mekis József elv­társtól levél érkezett, amelyben a Minisztertanács elnökének helyette­sévé történt megválasztása következ­tében az országgyűlés alelnöki tiszt­ségéről lemond. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette és az országgyűlés alelnöki tisztségére egyhangúlag Vass Istvánná képvise­lőt választotta meg. Rónai Sándor javaslatára végül betöltötték a megüresedett bizottsági helyeket. A jogügyi bizottságba Ko­vács Béla, a külügyi bizottságba Kö­böl József, a gazdasági és pénzügyi bizottságba Gáspár Sándor képvise­lőt választották meg. Rónai Sándor javaslatára az or­szággyűlés legközelebbi ülését ápri­lis 19-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják és annak napirendjére az 1955. évi költségvetés tárgyalását tűzték ki. A költségvetés általános és tárcánkénti vitáját az országgyű­lés együttesen folytatja le és vele együtt tárgyalja a költségvetési tör­vényt, valamint az 1954. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést. Megjelent a Propagandista áprilisi száma A Propagandista most megjelent száma különösen a KV márciusi határozatának eredményes feldolgo­zásához nyújt segítséget. A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi határozata — iránytű szocialis­ta építőmunkánkhoz címmel a folyó­irat szerkesztőségi cikket közöl. A cikk elemzi a határozat jelentőségét a szocializmus további sikeres épí­tése szempontjából. Részletesen fog­lalkozik azzal a problémával, hogy jelen időszakban miért a jobbol­dali elhajlás vált fő veszéllyé pár­tunkban. s rámutat azokra a konkrét feladatokra, amelyek a jobboldali elhajlás elleni harcban a propagan­damunkára is hárulnak. Molnár János: A Szovjetunió fel­szabadító szerepe — nemzeti függet­lenségünk forrása és biztosítéka cí­mű írásában a magyar történelem tanulságait elemezve bizonyítja, hogy hazánk nemzeti függetlensége, gazdasági felemelkedése, a népjólét növekedése elválaszthatatlan a Szovjetunió felszabadító tettétől és állandó segítségétől. V. I. Lenin lágnézetének legnagyobb distája - emlékezik még 85. évfordulójáról. | 955. ÁPRILIS 22-ÉN ünnepel­jük V. I. Lenin, a nemzetközi proletariátus zseniális vezére szüle­tésének 85. évfordulóját. Lenin az emberiség történetének legkima­gaslóbb egyénisége volt. Az ő nevé­hez fűződik a Szovjetunió Kommu­nista ('bolsevik) Pártjának megala­kítása, s az ő vezetésével döntötte meg a munkásosztály Oroszország­ban a cárizmust, a burzsoázia ural­mát. Megteremtette a proletariátus diktatúráját és felépítette a világ első szocialista államát. Lenin sokoldalú elfoglaltsága mel­lett nagy gondot fordított az ifjúság kommunista szellemben való neve lésére, előtte senki sem tett annyit az ifjúságért, mint ő. Az ifjúság ba­rátja, az ifjúmunkások és paraszt­fiatalok atyja, nevelője, tanítója volt. Lenin felismerte és nagyra be csülte az ifjúság forradalmi tulaj­donságait, s a forradalom győzelmé­ért, a szocializmus felépítéséért ví­vott harcból sohasem hagyta ki a forradalmi ifjúságot. 1906-ban a mepsevikek siránkoz­tok amiatt, hogy az ő soraikban csu­pa öregek, aggok voltak, a fiatalok mind a bolsevik pártba tömörültek. Lenin »A mensevizmus válsága« c. művében így adott magyarázatot er­re: "Mi a jövő pártja vagyunk, az újítók pártja, az újítókat pedig min­dig szívesebben követi az ifjúság. Pártunk a regi rothadás elleni önfel­áldozó harc pártja, önfeláldozó harc­ban mindig az if júság indul első­ként«. 1905-ben, az oroszországi polgári forradalom idején Lenin elvtárs így írt a szentpétervári harci bizottság­hoz: "Menjenek az ifjúság közé, ala­kítsanak harci csoportokat, szereljék fel azokat pisztollyal, késsel, petró- leumos ronggyal«. 1917-ben az Októberi Forradalom idején Lenin elvtárs újra azzal for­dult a forradalmi bizottsághoz, hogy a legfontosabb helyekre a legmeg­bízhatóbb csapatokat küldjék, s a legmegbízhatóbb csapatok között a matrózokat és a fiatalokat jelölte meg. Ebből látszik, hogy milyen nagyra becsülte Lenin elvtárs a for­radalmi ifjúságot. Lenin és a párt nem csalódott az ifjúságban. A kommunisták és a komszomolisták helytálltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ide­jén és helytálltak az intervenció el­leni harcokban is. A PÁRT VI. KONGRESSZUSA 1917 augusztusában hozott határozatot a Komszomol megalakí­tására. Ez a kongresszus döntött a fegyveres felkelés kérdésében. A fegyveres felkeléshez nagy szükség volt a forradalmi ifjúságra, éppen ezért hozta a párt a Komszomol I. kongresszusának összehívásáról szóló határozatát. A Komszomol létrehozá­sa óriási jelentőséggel bír a Szovjet­unió ifjúsága, de az egész világ if­júsága, köztük a magyar ifjúság éle­tében is. A történelemben először alakult olyan ifjúsági szövetség, amely a marxizmus—lenini zmus alapján áll, amely önálló szervezet, de ugyanakkor a párt gyermeke, a párt közvetlen vezetése alatt műkö­dik, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy segít a pártnak az ifjúság kommunista szellemben való neve­lésében, mozgósítja a fiatalokat a kommunizmus felépítésére. A Kom­szomol példáját követve azóta szá­mos hasonló szervezet alakult, a Komszomol példája nyomán hozta létre pártunk vezetésével a magyar ifjúság is a Dolgozó Ifjúság Szövet­ségét. 1920. október 20-án Lenin beszé­det mondott a Komszomol II. kong­resszusán. Ez a 'beszéd történelmi jelentőségű minden ifjúsági szövet­ség, minden haladó ország ifjúsága számára. Lenin a kommunizmus, fel­építésével bízta meg az akkori idők ' ifjúságát s ezt a kongresszuson így fogalmazta meg: "... Bizonyos érte­lemben elmondhatjuk, hogy a kom­munista társadalom megteremtésé­nek igazi feladata éppen az ifjúság­ra vár. Világos ugyanis, hogy a dol­gozóknak a kapitalista társadalom­ban felnevelkedett nemzedéke a leg­jobb esetben is csak azt a feladatot oldhatja meg, hogy megsemmisíti a kizsákmányoláson épült régi, kapi­talista életforma alapjait. Ez a nem­zedék a legjobb esetben is csak azt a feladatot oldhatja meg, hogy olyan társadalmi rendet hoz létre, amely segíti a proletariátust, illetőleg a dolgozó osztályokat abban, hogy a hatalmat megtartsák és szilárd ala­pot teremtsenek, melyen csak az a nemzedék tud építeni, amely már új feltételek mellett lát a munkához, olyan tkörülmények között, amikor nincs már az emberek között ki­zsákmányolási viszony«. j^ENIN világosai: megmutatta a fiataloknak, hogy történelmi hivatásuk megoldása csaik úgy le­hetséges, ha tanulnak, ha állandóan képezik magukat. S hogy még több segítséget nyújtson a fiataloknak, azt is mtgmutatta, hogy mit és ho­gyan kell tanulni: "Munka nélkül, harc nélkül fa­batkát sem ér a komunizmus brosú­rákból, művekből bemagolt ismere­te. ... önök előtt az építés feladata áll, s ezt a feladatot csak úgy old­hatják meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha készek lesz­nek a kommunizmust készen kapott, betanult formulákból, tanácsokból, receptekből, előírásokból, program­ból olyan erővé változtatni, amely egységbe foglalja az önök közvetlen munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezérfonalává tenni«. A Komszomol, a szovjet ifjúság Lenin tanításait követve dicsőséges utat tett meg, s aranyozott betűkkel írta be hősi tetteit a történelem könyvébe. Az ifjú leninisták meghó­dították a tudományt) felépítették a szocializmust, minden nehézséget le­győzve megteremtették a világ leg­erősebb államát, legfejlettebb társa­dalmát, a szocialista társadalmat. Áz ifjú leninisták segítettek a párt­nak. Az őserdőkben, a pusztaságokon új városokat, új üzemeket hoztak létre. Magnitogorszk, Komszomolszk s a többi városok, a cseljabinszki, a sztálingrádi traktorgyárak és a töb­bi nagyüzem mind-mind az ifjú le­ninisták százezreinek műve. És most, amikor a párt a szűzföldek meghódítását tűzte ki célul, a lenini Komszomol nagy hadserege mozdult meg először a párt hívó szavára. A szovjet ifjúság többszázezres tömege harcol azért, hogy a sík pusztaságok kenyeret, élelmet, nyersanyagot ad­janak a szovjet népnek. Az 1920-as lenini ifjak a mai leninistákkal kar­öltve elszánt, hősi küzdelemmel, lel­kesedéssel építik a kommunizmust. A magyar ifjúság nagyon sokat köszönhet Leninnek, sokat köszönhet a leninizmus szellemében nevelt szovjet embereknek, a szovjet ifjak­nak, akik felszabadították hazánkat a fasiszta rabság alól, akik életüket» adták azért, hogy mi szabadok, füg­getlenek legyünk; a szovjet népnek, amely segít megteremteni hazánk­ban a szebb, boldogabb életet, a szo­cialista társadalmat. TVjl, FIATALOK akkor leszünk méltók Lenin emlékéhez, ha a lenini tanítások szellemében élünk, ha a lenini Komszomol példáján lel­kesülve sziklaszilárdan sorakozunk fel nagy pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja mögé, ha ifjúsági szövet­ségünket hatalmas, mindent meg­mozgató erővé kovácsoljuk, mely ké­pes lesz megvalósítani Lenin esz­méit hazánk szocialista építésében. Hrabovszki Mihály, a DISZ MB I. titkára. A Pártoktatás Mása közleménye A kaposvári Pártoktatás Háza e havi programjában április 21-re hirdetett »Magyar munkásmozgalom ■ a gazdasági válság idején-« c. előadás a munkásosztály ni-ja Len in-ünnepségek miatt elmarad. vropagan- ■ Az előadást április 25-én dé’után 6 címmel Csatári Dániel tárai kezdettel tartják meg. Előadó: Lenin születésének j Róna Imre elvtárs, a Kaposvári Tex­tilművek igazgatója. A marcali, barcsi és siófoki járás székhelyén április 28-án tartják meg a fenti előadásokat. A pártvezetőségi tagok, gazdasági és fömegszervezeti vezetők részére április 28-án, csütörtökön délután 6 órakor a kaposvári Pártoktatás Há­zában központi előadó fart előadást »Az 1955. évi népgazdasági terv« címmel. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom