Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
Kedd, 1955. április 19. SOMOGYI NÉPLÁP 2 Megkezdték a cukorrépa darabolását a ráksi ÚJ Élet TSZ-ben A ráksi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai az idén időben láttak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Minden tavaszi vetőmagjukat határidő előtt a földbe tették. Különösen nagy gondot fordítottak a jó talajelőkészítésre. Igyekezetük, szorgalmas munkájuk nyomán már zöldéinek a tábláik: 11 holdas cukorrépájuk sarabolását tegnap megkezdték: a sorközi földporhanyítás nagyban elősegiti a növény gyorsabb ütemű fejlődését. A tsz földjein már a tavaszi árpa és a zab is szépen /.öidel. így készülnek május 1-re a Fűtőház dolgozói Nem sokkal azután, hogy a Kaposvári Fűtőház dolgozói jelentették pártunknak: becsülettel teljesítették felszabadulási versenyvállalásaikat, ;az üzem kommunistái máris új felajánlásokat tettek a proletariátus nagy ünnepe: május 1 tiszteletére. Elsőként Keczeli János és Darázs Ferenc elvtársak — -mindketten példamutató -párttagok — ígérték meg, hogy május 1-ig 20 mázsa szenet takarítanak meg népgazdaságunknak, a javítási költségeket 15 százalékkal csökkentik, valamint 5 túlsúlyos vonatot továbbítanak. Még csak a hónap közepén járunk, de máris hírt adhatunk arról, hogy felajánlásuk nagyrészét teljesítették, azaz 14 mázsa szenet takarítottak meg eddig, a javítási költségeket pedig nem kevesebb, mint 31 százalékkal csökkentették. A túlsúlyos vonatokból is már csak 3 továbbítása van hátra. Hasonló felajánlást tett Balogh József kommunista mozdonyvezető és fűtőtársa, Horváth György is. A vállalt 2 tonna szén helyett ezideig 2,8 tonna fűtőanyagot spóroltak meg. | A javítási költségek csökkentése pedig 10 százalék helyett elérte már a 24 százalékot. Ök szintén 5 túlsúlyos vonatot vezettek eddig rendeltetési helyére és május 1-ig még 3-at továbbítanak. A Fűtőház kollektívája egyébként arra törekszik, hogy a második negyedévben megszerezzék a kitüntető í ólüzem-címet. E cél elérését szolgál- ' ja a most folyó munkaverseny is. Andrásié» gazdára saámíthat államunk Felszerelték »z új kaposvári »ufómat«- telefomk özpont gépi berendezéséi Kaposvár felszabadulás . utáni fejlődése szükségessé tette a régi, 1926- ban létesített városi telefonközpont kicserélését. A kézi-kapcsolású központ állandó műszaki zavarokkal küzdött, nehezen tudta lebonyolítani a túlterhelt forgalmat, egyúttal nem nyílott lehetőség a központ bővítésére sem. Az új automat a-központ megszünteti a nehézségeket. 1100-ról 2000-re -emelkedik a telefonhálózati bekapcsolások száma, meggyorsul a forgalom lebonyolítása. Nagy előnye továbbá, hogy működtetéséhez a jelenlegi kezelőszemélyzet kétharmada is elegendő. Áprilisban befejeződött a gépi berendezések felszerelése. Vastag betonalapzatba ágyazott vasvázakra erősítették az értékes, bonyolult szerkezetű gépeket,. A posta máris megkezdte az új központ kipróbálását. Gondos ellenőrző munka után I az ősz elejére tervezik a központ ü zembehe! yezését. Újfajta fonalakat gyárt és exporttermelésre készül elő a Nagyatádi Fonalgyár A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói elhatározták, hogy több újfajta -gyöngyfonalat, horgoló fonalat és varrócérnát gyártanak. különösen azokból a fajtákból, melyekben az utóbbi időben hiány mutatkozott. Már a második negyedév elején •megkezdték az 5-ös gyöngyfonal és a 20-as és 100-as horgoló fonal gyártását, továbbá 13 féle színű hímző- lonalat is készítenek. Ebben a negyedben 1350 kg olyan árut készítenek, melyből eddig -hiány mutatkozott. i A Fonalgyár minőségileg kiváló gyártmányai iránt jelentős a külföldi érdeklődés is. így a következő negyedévben exportáruk készítését kezdik meg. Május elseje tiszteletére felajánlották az üzem dolgozói, hogy az exporttermelés előkészítő -munkáit. már ebben a negyedben végrehajtják. Elvégzik a fonalak és varrócérnák megmintázását, -gyártási mintákat küldetnek az érdeklődő kereskedelmi szerveknek. Ha valaki benéz And-rosits Ferenc gyu-gyi dolgozó paraszt portájára, nagy -rendet és tisztaságot lát. De nemcsak az udvarban van rend. a 15 hold1 földje ás gondosan művelt. Nemrég vetette el csíráztatott burgonyáját, ebből legalább 80—100 mázsás átlagtermésre számít. Ezenkívül másfél hold ibungomyát vet cserélt vetőmaggal. Minden másodtik, harmadik évben kicseréli a vetőmagot, -mert rájött arra, hogy így sokkal jobb termésre számíthat. A gabonaféléket jól előkészített talajba vetette. Búzából holdanként 16 mázsás átlagtermésre vár. Lucernamagot is termeszt, ez mázsánként; 10 mázsa búzaibeadás alól -mentesíti, s 1600 forint is üti érte a markát. Az idén próbálkozik nyáriültetésű burgonyával. Bátran alkalmazza az újat, négyzetesen veti a kukoricát. Ebből is 'bő termést remél, De kell is a sze- mestakarmány, mert szép állatállománya van. öt szerződéses sertést hizlal. Istállójában 2 ló, 2 szarvasi- marha és 2 növendékborjú áll. Meg- vallja: tavaly nehézségei voltak az állattartással, ezért az -idén, silót épít, hogy biztosíthassa állatai még jobb takarmányozását. Androsics gazda 'azok közé tartozik. akik mindig hiánytalanul teljesítik állam iránti kötelezettségeiket. Pontosan fizeti adóját is. Ilyen gazdákra számíthat államunk: megállják helyüket országunk építésében. fl jobboldali párfeilenes politika felszámolásához 2000 lioSd négyzetes kukorica állam! gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságai az idén csaknem 2000 holdon vetik négyzetesen a kukoricát. A Háromf-ai Állami Gazdaságban a 120 hold kukoricából 50 hold heterózis. A Lá- bodi Állami Gazdaság mind a 220 hold kukoricáját négyzetesen veti, 300 hold burgonyát pedig burgonya- ültető géppel ültetnek, ami igen sok megtakarítást jelent a gazdaságnak. A 10 éves hősi harc eredményei lelkesítsék újabb sikerek elérésére a lengyeltóti kommunistákat »Ma 10 éve alakult meg községünkben a pártszervezet« — hirdeti a felirat Lengyeltóti község zászlókkal díszített párthelyiségén. 1945. április 14-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt lengyeltóti szervezete, s annak 10 éves évfordulóján ültek össze a község pártszervezeteinek küldöttei, hogy megválasszák pártbizottságukat. Itt vannak az alapító tagok, akik elsőnek álltak a kommunisták soraiba, s vállalták a harcot a dolgozó nép felemelkedéséért: Tönki János, Lenhoffer József, Berdán György, id. Cserei István «Ívtársak, akiket szeretet és megbecsülés övez a faluban. De emlékeznek azokra az elvtársakra is, akik már nincsenek köztük: Heilig Mihályra, aló 1917-ben hadnagy volt az orosz Vörös Hadseregben, s a cár ellen, a magyar földesurak ellen is harcolt, és Vörös József vöröskato- nára. Már csak a 71 éves Tönki János él azok közül a vöröskatonák közül, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság katonái • voltaic Dengyeltóti- ban, aki ezért börtönt, üldöztetést szenvedett a Horthy-rendszerben. Ott ül az elnökségben, szeme a meghatottság könnyeitől csillog, amikor a beszámoló az ő nevéről, harcostársairól emlékezik. — Köszönet azoknak az .elvtársaknak, akik áldozatos munkájukkal küzdöttek községünk felemelkedéséért, köszönet Tönki elvtársnak, aki harcával példaképül áll előttünk — hangzott a beszámolóban. A beszámoló nyomán megelevenedett a kommunisták harca, akik joggal lehetnek büszkék a 10 év alatt | elért eredményeikre. Községüknek nemcsak megyénkben, hanem az | egész országban jó híre van. Len- j gyeltóti kommunistái, dolgozó pa-! rasztjai méltán érdemelték ki azt a -segítséget, amelyet államunktól kap- j tak. Gépállomás, termelőszövetkezet, állami gazdaság, pormentes út, három utca villamosítása, napközi otthon, bölcsőde, szülőotthon,. kultúr- ház és még sok-sok létesítmény hirdeti a szocializmus építését Lengyeltótiban. A pártértekezlet beszámolója hűen tükrözte a kommunisták 10 éves harcát a falu fejlődését. De nem feledkezett meg a jelen feladatairól sem. Alapos következtetést vont le a Központi Vezetőség ez év márciusi határozatából, s a község kommunistái jó munkájának értékelése mellett a hibákat is feltárta. Az utóbbi másfél évben elhanyagolták a termelőszövetkezetek fejlesztését, nem léptek fel a Táncsics TSZ-ben megnyilvánuló befeléfordulás ellen, nem harcoltak következetesen a ku- íákok ellen, gyengült a pártpolitikai munka. Becsületére válik azonban a lengyeltóti pártértekezletnek, hogy bátor önkritika, bátor bírálat jellemezte a beszámolót, s a hozzászólások is lelkesek, előremutatóak voltak. — Fokozni kell az éberséget, érvényesíteni kell a pártellenőrzést, Vártbizottsági ülésen kell megvitatni a páriépítési feladatokat, a DISZ, a tömegszervezetek munkáját, növelni kell a falu dolgozó parasztjainak lelkesedését, hogy a mezőgazdasági munkában, az állami fegyelemben továbbra is példamutató legyen Lengyeltóti — hangsúlyozta a beszámoló, mondták el a felszólalók. Cserei István elvtárs, az állami gazdaság párttitkára, majd Polák alvtárs arról beszéltek, hogy mindazt, amit eddig a község életében elértek, hogy ma boldogabb jövőjükről tanácskozhatnak, a Szovjet Hadseregnek, a Szovjetunió állandó segítségének köszönhetik. Takács elvtárs. a községi tanács titkára arról beszélt, hogy az állam segítségét jó munkával, az állam iránti kötelezettség teljesítésével kell viszonozniuk Lengyeltóti dolgozóinak, mert az elmúlt 10 év alatt a község 17 millió forintos adófizetési, beadási és egyéb állami kötelezettségének teljesítésével szemben 35 millió forintos beruházást kapott. Megszűnt a munka- nélküliség, megszűnt a nyomor, mely a múltban a földnélküliség átka volt Lengyeltótiban. Tönki János elvtárs, a 19-es vöröskatona, a pártszervezet alapító tagjának szavaiból biztatás, lelkes derűlátás csendült ki. —- 194.5-ben, amikor megalakítottuk a pártszervezetet, az ellenség azzal fenyegetett meg, hogy most nem hagynak életben, mint 1919 után. Én azt mondtam, még egyszer nem lesz 1919, nem lesz többé fehér-terror. Mi nagyon vártuk 1945-öt, azt a szabadságot, amelyet a Szovjet Hadsereg hozott el. A fiatal elvtársak ne felejtsék: eredményeinket áldozatos munkával kell növelni és megvédeni — mondta felszólalásában Tönki elv- társ. Ünnepélyes, lelkes volt a lengyeltóti kommunisták pártértekezlete. Az újonnan megválasztott pártbizottság fogadja meg azjokat a tanácsokat, amelyeket az öreg harcosak adtak, s amelyek a beszámoló feletti vitában elhangzottak. A termelőszövetkezetek fejlesztése mellett ne feledkezzenek meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatásáról sem. A gépállomás, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a község többi pártszervezeteinek kommunistái küzdjenek továbbra is lelkesen községük jóhíréért, a falu dolgozó népének felemeléséért. A 10 éves hősi harc eredményei lelkesítsék úiafob, még szebb sikerek elérésére őket. Pártunk Közpoaiti Vezetősége április 14-i ülésén megtárgyalta Nagy Imre elvtárs ügyét. Mérlegelve Nagy elvtárs jobboldali opportunista politikájának rendkívül káros következményeit és a március 4-i határozat után továbbra is tanúsított pártellenes magatartását — a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja őt a politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalma ráruházott. Nagy Imre elvtárs, mint a Politikai Bizottsjág tagja és a Minisztertanács elnöke, a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben szembefordult a párt politikájával, a marxizmus— lenimizmus tanításaival és népünk érdekei vei.. Nagy elvtárs arra törekedett, hogv fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, és különösen a nehézipar fejlesztését. Túlhajtva az 1953 júniusi határozatot, mely helyesen a nehézipar fejlesztési ütemének átmeneti lassítását írta elő — Nagy Imre a nehézipar visz- szafejleszíését próbálta elméletileg igazolni és gyakorlatilag kierőszakolni. Mint a Minisztertanács elnöke, a múlt év folyamán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat feldolgozó beruházásokat, mint például a sztál in városi kokszoló és ércelőkészítő, a rudabányai ércdúsító, a lábatlani cementmű építését. Le akarta állítatni — bár ez nem sikerült neki — Sztálinváros építését teljes egészében, beleértve a nagykohót is. Ellenezte az ajkai timföldgyár építkezésének befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan, ugyancsak hazai nyersanyagot dolgozott fel. Nagy Imre elvtárs mindezzel vétett az egész nép érdeke ellen, mert a nehézipar fejlesztése nélkül tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat.. Vétett a parasztság érdekei ellen is, mert nehézipar nélkül — a nagy- és kisgépek, műtrágya, növényvédő szerek tömege nélkül —• nem lehet sem a mezőgazdasági termelés fellendítésének politikáját, sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajt tani. És súlyosan vétett a békés épí- íőmunka érdekei ellen is, mert mindez veszélyeztette épülő szocialista hazánk védelmi képességét, népünk kivívott szabadságát. Káros, jobboldali nézeteket vallott Nagy elvtárs a mezőgazdaság több alapvető kérdésében is. A munkás- paraszt szövetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét ás eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerősítését, a szocializmus felépítését a falun. Az 1953. júniusi határozat a termelőszövetkezetek megszilárdítását tette pártunk feladatává. Nagy Imre elvtárs azonban e helyes határozatot visszájára fordította és az 1953. júliusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott a mezőgazda- s'ág szocialista átszervezése ellen, a termelőszövetkezetekből való kilépes támogatására. Eltorzítva a párt politikáját, mely a termelőszövetkezetek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — a gyakorlatban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kulákság támogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelőszövetkezeti mozgalom megindulása kor azt hirdette, hogy »falún már eltorlaszoltuk a kapitalizmus fejlődésének az útját«. A Központi Vezetőség szétzúzta ezeket a kulákmentő és szövetkezetellenes törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy a falun konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi és falusi dolgozókat egyaránt sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványainak ellenállása, s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánkban. A szocialista iparosítás és mezőgazdaság-fejlesztés akadályozásával, a szocializmus építése ellen irányuló törekvésekkel szorosan összefüggött, hogy Nagy élvtárs következetesen lazítani, elhományosítani és háttérbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden területén. Ez a törekvés legerősebben a Hazafias Népfront kérdésében jelentkezett. A Hazafias Népfront megalakulása és eddigi tevékenysége kedvező visszhangot váltott ki dolgozó népünkben, a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus építésében való aktívabb részvételre. Mindez igazolja pártunk III. kongresszusán a népfront-politikára vonatkozóan hozott határozat helyességét. Nagy Imre elvtárs azonban, szembefordulva a kongresszus határozatával, a Hazafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá, hanem politikai szervezetté akarta alakítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta s azt, hogy a párt ne is legyen tagja a népfrontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront eié tűzni, amely azt előbb a helyi tanácsok, a DISZ és a szakszervezetek, majd a párt fölé helyezte volna. Ma már világos, hogyha csak Nagy elvtárstól és közvetlen támogatóitól függött volna, s ha a Központi Vezetőség idejekorán tel nem figyel és közbe nem lép, a Hazafias Népfront egyébként helyes elgondolásából párt- és DISZ-ellenes, szakszervezet- és tanácsellenes, a szocializmus építésével szembeforduló szervezet válhatott volna. Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddigiekből is kitűnik, nem mai keletűek. Opportunista magatartásának mély, messze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, opportunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949 szeptemberében már egvszér visszahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtársat újra a Politikai Bizottságba választotta, s 1953 júniusában a Minisztertanács elnökének javasolta. A tények azonban azt bizonyítják. hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt húsz hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak, összefüggő rendszerré alakultak, s komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak. A Központi Vezetőség márciusi határozata elítélte ezeket a hibákat. Megállapította, hogy pártunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhattak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségében, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében támogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Mindezeket mérlegelve. aKözDonti Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy Imre elvtárssal szemben. Ugyancsak szervezeti intézkedést tett Farkas Mihály elvtárssal szemben is, aki hosszú időn át fő támogatója volt Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájának. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárított el szocialista építésünk útjából, amely közel két évót a gátolta fejlődésünket. Nagy Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levonnia pártunknak. Elsősorban azt, hogy fokozzuk éberségünket. Érvényt kell. szereznünk pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: »A párttag kötelessége, hogy őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggel szemben--; Ne felejtsük, hogy az ellenség ideológiai befolyása — mint a jelen esetben is történt — egészen a .párt legfelsőbb vezetéséig éreztette hatását; Elvi szilárdsággal, ingadozás nélkül el kell utasítanunk minden pártsze- .rűtlen megnyilvánulást,; kommunistához méltatlan, fegyelmezetlen magatartást. Szakadatlan és megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell vívnunk a párt politikájától eltérő minden elhajlással, jelen -esetben mindenekelőtt a jobboldali veszély ellen. Türelmesen mee kell győzni azokat az elvtársakat, akik jóhiszeműen megtévedtek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és odaadó munkájukkal ki- javítják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azonban semmilyen ingadozást és passzivitást a párt politikájáért vívott harcban, a III. kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak végrehajtásában. Nagy elvtárs esete azt bizonyítja, hogy a mi harcokban megedzett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxi—lenini politikát folytat, s személyekre való tekintet nélkül érvényt szerez e politikának. Ezért legyőzhetetlen a mi pártunk, s a párt vezette munkásosztályunk, népünk. A Központi Vezetőség márciusi es áprilisi határozatai — pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk hatalmas győzelme. E határozatok ideológiailag és szervezetileg súlyos csapást mértek a párton belüli jobboldali elhajlásra, elsősorban azokra a törekvésekre, melyek a párt és a munkásosztály szerepét akarták csökkenteni. Bármily nagy jelentőségűek is e határozatok — tudnunk kell, hogy e téren még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség márciusi határozatára támaszkodva hatalmas elméleti, ideológiai és politikai tömeg- munkának kell kibontakoznia. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egysége, a vezetés és a tagság összeforrottsága és lelkesedése, a párt helyes, világos és határozott politikája megad minden lehetőséget ahhoz, hogy példamutató, fáradságot nem ismerő kommunista munkával mozgósítsuk a munkásosztályt és egész népünket a szocializmus építésének ú.i feladataira, új győzelmeire. (Megjelent a Szabad Nép április 18-i számában.)
