Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLET AKJ AI EGYESÜLJETEK! ~~ -b Somogyi Néplap Lenin a,z ifjúságról A jobb oldali párteilenes politika felszámolásához Xiimadósora miatt vesztett a Kinizsi A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam. 91. szám. Ara 50 FILLER Kedd, 1955. április 19. G Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is, mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpolitikájá- val, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érde­keivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista épí­tés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésének e döntő módját. Igyekezett háttérbe szo­rítani, elhomályosítani a párt vezetőszerepét, s megkísérelte szembe­állítani az állami szerveket, és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelé­sének szilárd megalapozását. ! Nagy Imre elvtárs ezen antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek. Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának megvalósí­tása érdekében pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista—leninista párt fegyelmével és egységével. A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja min­den funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt. Tekintettel arra, hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség őt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visz- szahívja és más pártmunkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársa­kat a Politikai Bizottság tagjává, Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. Előkészületei« megyénkben április 22, Eenin születése 85. évfordulójának megünneplésére A Magyar Dolgozok Pártja Kapos­vári Válási Párt-Végrehajtó Bizott­sága április 21-én, csütörtökön este fél 7nkor emlékünnepélyt; tart a Vá­rosi Színházban, melyein Poros Ta­más elvtárs, éleim iszeripari minisz­terhelyettes tart -ünnepi beszédet. Ez­után kultúrműsor következik. Ugyancsak ünmjepéflyeket rendeznek a mezőgazdasági és ipari üzemek­ben is, melyek nagyrészét*a Ma­gyar—Szovjet Társaság Somogy me­gyei Bizottsága szervezi. Ünnepélye­ket rendeznek az iskoláikban is, a TTIT Somogy megyei Csoportja pe­dig Kaposváron és három járás-i székhelyen rendez Lenin életét és munkásságát ismertető előadást. Szá­mos somogyi kultúrcsoport és több népi együttes színvonalas műsorral készül április 22 ünnepélyessé téte­lére. 1^*>>j0°0«X«XX»XXXOOOOOOOOOOOOOOOCOOCOC)OOOOOOOOaOOOCO[]OOnnocriOOfyj^!,ry,Wr, A boldogabb paraszti élet útján Ötvenezer forint előleg és 20 hold gyümölcsösre beruházás g a semcgyjádi Augusztus 20 TSZ-ben Szorgalmasan dolgoznak már a földeken a somogyjádi Augusztus § 20 TSZ tagjai. Az idén is bőséges jövedelemmel akarják zárni az g évet. Nem panaszkodhatnak az állattenyésztésre sem, hisz az abból í származó jövedelemből az idén már 50 000 forintot osztottak ki elő- í légként a tagoknak. De gondolnak a közös vagyonra is a tsz tagjai: f 20 hold gyümölcsöst telepítettek, s a jövedelem egyrészén legneme- 5 sebb alma-, körte-, barack- és csereszny’efajtákat vásároltak. í Vetőgéppel segíti az osztopáni Győzelem TSZ az egyéni parasztokat \ A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók jó kap­csolatát bizonyítja az osztopáni Győzelem TSZ példája. A -tsz elsőnek végzett a tavasziak vetésével, s néhány gazdának^ akinek nem volt, : kölcsönadta a tsz a vetőgépét. Szabó János 8 holdas, Virág József 6 holdas egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is a tsz vetőgépével ve­tette el a tavaszi árpát. Vörös István középparaszt és családja a közös gazdálkodást választotta Mátyás János elvtárs, a Nagyatádi JB Mezőgazdasági Osztályé- ; nak vezetője jelentette szerkesztőségünknek, hogy az elmúlt héten 7 család 15 taggal, 71 hold földdel választotta a közös gazdálkodás útját j járásukban. Sokan gondolkoznak még a belépésen, de több tekinté­lyes gazda, akiket követnek a faluban, már aláírta a belépési nyilat- kozatot. Számítanak arra, hogy rövidesen követik példájukat. Nagy­korpádon például Vörös István 12 holdas középparaszt családjával ; együtt belépett a Béke TSZ-be. Vörös István példamutató gazda hí­rében áll: beadását is már fél évre teljesítette s most azért lépett a szövetkezetbe, mert meggyőződött róla, hogy könnyebben boldo­gul, ha a közös utat választja. 60 HOLD HETEROZIS KUKORICA Az aranyospusztai Béke TSZ tagjai jól előkészítették a földet 8 kukoricájuk alá. Pénteken 60 hold területen megkezdték a heterózis g kukorica vetését. Ezzel a munkával 20-ára végezni akarnak. § KX*°00rXX)00000(Xtíffl*XUXI0UA»X***X>000CXXC000CCCaXIÜÜ00CX”00000<»000CCXX»0CO3OT 30000000000000000000 Az országgyűlés, amelyet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 12. paragrafusának máso­dik bekezdése alapján rendes ülés­szakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait. Részt vettek az ülésen a -párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, He­gedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Má­tyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy a Somogy megyei választókerületben Miszner Gyula lemondásával meg­üresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Dobi István elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke emelkedett szó­lásra: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a követ­kező határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elv­társat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét megbíza­tása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács el­nökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnöké­nek Hegedűs András elvtársat vá­lasztja meg. Az országgyűlés Mekis József elv- társat a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének helyettesé­vé választja meg. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati ja­vaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután ■ egyhangúlag elfogadta a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ja­vaslatát Nagy Imrének, a Mi­nisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egy­hangúlag Hegedűs András elv­társat választotta a Miniszterta­nács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Mi­nisztertanács elnökének helyettesévé. Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kórt szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak munkáját az országgyűlés keit ülés­szaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között 17 ülést tartott, 18 törvényerejű rendeletét alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelen­tős az 1955. évi 9. számú törvényeire^ jű rendelet, amdy a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésben fog­laltakat tudomásul vette, majd Olt Károly ,pénzügyminiszter beterjesz­tette az 1955. évi állami költségve­tést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés' végrehajtásá­ról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel vé­gett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Molnár Erik igazságügy- miniszter .benyújtotta a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot Az elnök ezután szünetet rendelt eL Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András elvtérs, a Mi­nisztertanács elnöke kíván szólni. elnökének beszéde Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársaik! Engedjék meg, hogy min­denekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizalomért, amelyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítot­tak. Teljes erőmmel ama törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz es felelősségteljes munkakörben, amely­re a tisztelt országgyűlés bizalma ál­lított. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormá­nya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocia­lizmus alapjainak lerakása, majd fel­építése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tu­domány és .kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk erősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töl­tenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Résztvenni ezeknek a feladatoknak végrehajtá­sában annyit jelent, mint szolgálni népünk felemelkedésének, a szocia­lista Magyarország megteremtésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét. A Magyar Dolgozók Pántja politi­kájának végrehajtása érdekében kor­mányunknak figyelmét az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdé­sek megoldására kehi összpontosítani, mert mindenekelőtt tovább kell szi­lárdítanunk és fejlesztenünk a nép­gazdaságot, a jólét felemelésére, a kultúra és tudomány, fejlesztésére és nem utolsósorban honvédelmünk, megerősítésére. Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szemben támasztott követelmé­nyeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen beiül komoly nehéz­iparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert me­zőgazdaságunkban mindinkább gyö­keret ver a termelés szocialista rend­je és ez lehetőséget ad a termelő­erők gyors fejlesztésére. Pártunk célkitűzéseinek megvaló­sítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, ame­lyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határo­zata hívta fel a figyelmet, amelyek a népgazdaság szinte miden terüle­tén jelentkeztek. Az iparban az utób­bi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munkaiegyelem meglazuíása, a termelés nem kielégí­tő megszervezése és egyéb okok kö­vetkeztében. nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka ter­melékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköUség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan fölada­ta. További gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a ne­hézipar fejlesztésére kel! határo­zott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű- és élel­miszeripari termelés növelésének, mind a népgazdasági termelés fellen­dítésének. Szocialista iparosítás, ál­landóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népi ól ét nem épülhet a szocializmus. A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva tovább-, fejlesztjük könnyű- és élelmiszer- iparunkat. Kormányunk arra törek­szik, hogy a könnyű- és élelmiszer- ipar minél1 nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban és minő­ségben termeljen és elégítse ki a la­kosság igényeit. Egész iparunk fejlesztésében a ter­melés növelése, a minőség szakadat­lan javítása mellett a termelékeny­ség emelkedése és az önköltség csök­kentése az a legfontosabb mutató, amellyel államvezetésünk gazdasági irányító munkájának eredményessé­gét mérni akarjuk. Csak akkor tudjuk biztosítani a népjólét következetes emelését, ha' állandóan növekszik az egy főre ju­tó termelési érték, na állandóan csökken a termelési köúség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése érdekében feltétlenül növelnünk keli a szocialista felhal­mozást, amelynek jelenlegi mértéké­vel nem lehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelé­sének és az önköltség csökkentésé­nek iparunkban nagy. kihasználat­lan tartalékai vannak, amelyeknek feltárása elsősorban az állami ve­zetés és a gazdasági irányítás meg­javításán múlik. Jobban kell meg­szerveznünk a termelést, keményeb­ben kell fellépnünk a munkafegye­lem lazáiéival szemben, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési fóka mellett is jelentősen emelni lehet a munka ter­melékenységét. A szorgalmas és öntudatos mun­kások, azaz munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan köve­teli meg az állami vezetéstől, hogy keményebb intézkedéseket foganatosítson, a munkafegyelem lázi tóival szemben és jobban szervezze meg az ipari terme­lést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíteni tudjuk, hanem jelentősein túl is teljesítjük a terme­lékenység emelésének és az önkölt­ség csökkentésének 1955. évi tervét. Munkásosztályunk a párt irányí­tásával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozás­ban való teljesítéséért. Ezt bizonyít­ják a felszabadulásunk tízéves év­fordulója tiszteletére indított muni- kaver.s emy-mözg a! ómban elért ered­mények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hő­sies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves temmeiésii tervünket egész iparunk 104,6 százalékra tel­jesítette. (Taps.) A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt minden téren bebizonyította, hogy hivatott vezető- ereje államunknak és társadalmunk­nak. A munkásosztály tudatos, osz- tályharcos, áldozatkész és fegyelme­zett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, felada­taink végrehajtásét elsősorban dicső munkásosztályunkra, álla­munk és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.) Tiszteit Országgyűlés! Népgazdasá­gunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásá­hoz az ipar fejlesztése mellett fel­tétlenül szükség van a mező- gazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gyor- sian fejlődő szocialista ipar és. a szin­te egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építé­sünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel, hátrál­tatja a könnyű- és élelmiszeripar fejliődését. Kormányunk a mezőgaz­dasági termelés feiténdítése, a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének továbhi erősítése érde­kéiben továbbra is változatlanul segí­ti a szántóterületünk mintegy két­harmadán gazdálkodó egyénileg dol­gozó parasztokat gazdaságaik, nö­vénytermelésünk és állattenyészté­sünk fejlesztésében, abban a széliem­ben, ahogy azt pártunk Központi Ve­zetőségének 1953. júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata meg­szabta. Kormányunk megad az egyélű’eg gazdálkodó dolgozó parasztság szá­mára minden lehetőséget — kisgé­peket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédő­szereket — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátát is, azt, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) ■ j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom