Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. április 17. , „ 7 0 Á LENIN ÉLT. LENIN ÉL. LENIN ÉLNI FOG! Q, 955 j to AHOL LENIN ÉLT Egy hás u Lenin utcában Íría: N. Novoszelov A V. I. Lenin Múzeum iénin- grádi tagozatában, a számos ú'tékes emlék között őriznek egy 'égi, még a forradalom előtti idők- >61 feánmazó lakókönyvet, a volt 3iirokoja utca 48/9. számú ház egykori lakóinak névjegyzékét. Az egyik negsárgult lapra a 24. számú lakás alsója, Vlagyimir Iljics Uljanov nevét jegyezték fel. A név melletti rovatba, ahol arra a kérdésre kell válaszolni, mi a lakó foglalkozása, vagy niiből tartja fenn magát, düíedező telükkel a következőt írták: «tőkéiéből él». Annak, aki először olvassa 3kt a bejegyzést, kissé furcsán hang- tik; nehéz elképzelni Lenint, mint Kapitalistát... Á bejegyzés története a következő: 1917' április 3-án (16-án) tíz évi -'migráció után V. I. Lenin visszatért Oroszországba. Tíz- és tízezer munkás, munkásnő, katona és mat- :óz gyűlt össze a Finn-pályaudvar előtt, hogy fogadja vezérét. Amikor Vlagyimir Iljics kilépett a térre, a munkások <és matrózok fölemelték őt az ott álló páncélautó tetejére. Lenin üdvözlésül fölemelte kezét. Hatalmas «hurrá» zúgott fél, majd elcsendesedett a tömeg. Lenin a fényszórók tűz ében, a pánc éJautó te tején -mondo tta el történelmi jelentőségű beszédét, amelyet a következő szavakkal fejezett -be: — Éljen a szotiaMsta forradalom! Lenin ezen a páncélautón indult él a Ksesziszkaja palotába. Itt székelt akkor’ a bolsevik ok vezérkara; a Kommunista Párt Központi Bizottsága. A pé tervári proletariátus széles oszlopokban vonult Lenin páncélautója után. A munkások vörös zászlókat, fáklyákat vittek. Leszállt az éjszaka, de a sokezer pétarvári dolgozó nem oszlott széjjel. Újra és újra látni és hallani akarták vezérüket. Lenin többször kiment a balkonra és beszélt a néphez- Még azon az éjszakán, a pártmunkások gyűlésén, kifejtette a forradalom jellegével és feladataival kapcsolatos nézeteit. Vlagyimir Ilj-lcs csak április 4-én reggel- látogathatott el a Sínokaja utca 48. számú házba, ahol rokonai éltek: nővére, Anna Eljinyicsna férjével, M. T. JelizarowáL és húga, Márija Hjinyúcsna. A testvérek szobát rendeztek be a lakásban Leninnek és Krupszkajának. jste a házfelügyelő bekopogott a lakásba, elkérte Lenin útlevelét és megkérdezte, hogyan jelentse be őt? Vlagyimir Fijács számára kissé _ váratlan volt ez a kérdés, A külföldön töltött évek folyamán szinte teljesen elfelejtette, milyen formaságokkal jár Oroszországban a 'bejelentkezés; megérkezése óta pedig ideje sem volt, hogy ilyesmire gondoljon. Néhány pillanatig hallgatott, majd megkérdezte a házfelügyelőt, hogyan jelentenek be másokat? A házfelügyelő azt felelte, hogy ez a lakó foglalkozásától függ. Van, aki kereskedő, vagy hivatalnok, de vannak olyanok .is, mint például Honija Mihaj lovna Baradavkina, egy címzetes tanácsos felesége és Anna leánya, a 47-es lakásban, akik tőkéjükből élnek ..Ilyen esetben úgy jelenítik be, hogy: «tőkéjéből él». A «tőke» szóra vidám, guinyoros szikrák lobbantak fel Iljics szemeiben. Az új lakó ironikus mosollyal kérte, hogy írják be a lakókönyvbe, hogy ő is tőkéből él... Három hónapig lakott Lenin ebben a lakásban. Ez alatt -az -idő -alatt hatalmas szervező, agi-tációs és írói munkásságot fejtett ki. Lenin irányította -a párt központi és péter- vári bizottságát, a «Pravda» című A történelmi nevezetességű ház r* bejárata előtt gyakran állnak ■meg autók, s villamoson, -trcfllibu- szom is csoportokban, vagy egyenként érkeznek ide a látogatók. Felmennek a második emeletre. A 24. számú lakás -ajtaján egyszerű -tábla hirdeti: «A V. I. Lenin Múzeum leningrádi tagozata. V. I. Lenin- lakása.» A látogatók -megha-toittan lépi-k át a lakás küszöbét, ahol minden Iljics emlékét őrzi. ... A kis szoba egyetlen ablaka a Gazovaja utcára néz. A sarokban öreg karosszék, teri-tővel letakarva, És újságot. Lenin vezetésével zajlott le a pétarvári és az össz-orosz pártkonferencia. Lángoló beszédeket mondott a munkások és katonák gyűlé- I sein, a dolgozók tömegszervezeteinek kongresszusain és értekezleteim. «Le a kapitalista miniszterekkel!» «Minden hatalmat a Szovjeteknek!» «Éljen a szocialista forradalom!» — ilyen felhívásokat intézett Lenin a néphez. \/ -lagyimir Iljics energiája szinte ’ kimeríthetetlen volt. Amikor a megfeszített, lázas munkában eltöltött nap után hazatért, íróasztala mellé ült. Szinte napdhta jelentek meg cikkei a «Pravdádban. A három hónap alatt, míg Lenin a Jetli- zarov lakásban élt, több mint 150 cikket és brosúrát írt. Ezek közül az «Áprilisi tézisek», a «Levelek a taktikáról», «A proletariátus feladatai fogadalmunkban» és más művei a marxista-leninista tudomány kincses-házának örök értékei. •A Szovjetunió dolgozói megható gondoskodással veszik körül azokat a helyeket, ahol Lenin élt és dolgozott. 1924-ben a leningrádi SLro- kaja utcát Lenin -utcának nevezték el, A 48/9. számú ház homlokzatát fehér márványtábla ékesíti, -amelyre aranyozott betűikkel vésték fel: «19W április 4 (17)-től július 5 (18)-i-g ebben a házban élt Vlagyimir Iljics Lenin, a nemzetközi proletariátus vezére, a Bolsevik Pártnak és a világ első szovjet szocialista államának megteremtője.» «■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■a rr 3gg láto m Öly a nagy Jlenlnt A forradalom lázas napjaiban, 11918 nyarán Moszkvában a hadifoglyok kongresszusán láttam és hallottam beszélni Lenin elvtársat. Reggel ivóit. Egy palotaszerű épület hatalmas udvarán gyűltünk ösz- sze. lehettünk vagy kétezren. Ahogy megtudtuk, hogy Ö is kijön hozzánk, izgalom vett rajtunk erőt. A 1 r.agyar, a német, olasz, szerb, •bolgár, török, cseh és jnás nemzetiségek hadifogoly küldöttei mind csak róla beszéltek. Mint felbolygatott méhkas zümmögött, zajongott az udvar. A különböző nyelvű beszélgetésekből egy mindenki által érthető szó csendült ki: Lenin... Vártuk, vártuk öt, mint hosszú, sötét éjszaka után a reggelt, a napfényt; vártuk mint súlyos tikkasztó forróság idején várja az ember az éltető esőt. ■ Es eljött hozzánk, a mi csüggedt, fáradt, szürke gyülekezetünkbe. Ott állt az emelvényen, körülötte piros zászlók, fölötte a kék ég, M nagy, kiderült orosz ég. ö beszélt, a sokaság hallgatta. A foglyok elgyötört arcáról győzelmes öröm sugárzott. A sok csukaszürke ruhás fogoly-nép, mintjvalami tenger, melyet egy óriási kéz felkavart, morajlott, tombolt. Időnként pedig úgy elcsendesültünk, hogy csak visszafojtott lélegzetünk hallatszott, vagy még az sem. Csak Lenin beszélt, szava tisztán csengett, akár a friss forrásvíz és szétáradt az emberek szomjas lelkében, szomjas agyában. < Ahogy ott álltam és hallgattam beszédét, úgy éreztem, hogy ezután mi nem is tudunk meglenni az Ö szavai nélkül. Úgy éreztem, hogy ezekre a szavakra olyan szükségünk van, mint a levegőre, mint a napfényre. Időnként végignézett rajtunk, szeme a szívünkbe, a kupánk mögé látott... Ha örökké élnék is, egyet soha nem felejtenék el: Amint ott állt és beszélt, homlokára ráesett ű napfény és nekem az a gondolatom támadt, hogy emögött a hatalmas homlok mögött van az az ész, az a fényesség, melynek hevében megszületnek a mi terveink, céljaink és győzelmeink. Messze álltam tőle, szavait alig hallottam., inkább csak éreztem. Beszéd közben jobbkezével hevesen intett. Egyszer mintha ütést védene ki, másszor mintha ütést mérne. És lágy is van. Ö védi ki ma is az ütéseket, mit felénk sújt az ellenség, pedig simogató, kenyéradó, jóságos kezek Lenin kezei. Apai kezek. De lesújtó, megsemmisítő vasöklök azok a mi ellenségeink felé. .. 37 év távlatából így látom Öt, ilyen villanásszerű kép maradt meg Róla emlékezetemben... amelyet Vlagyimir Iljics édesanyja hímezett. Két egyszerű égy, rajtuk gyapjútakaró. Ugyanilyen szerény az ebédlő -berendezése is: fehér terítővei -letakart asztal, dívány, tálaló-szekrény, néhány szék. Ebben a szobában, Lenin vezetésével, többször gyűltek össze értekezletre a párt központi bizottságának tagjai, hogy megbeszéljék a pártmuinka legfontosabb kérdéseit. Július 5-én. reggel, miután a junkerek szétrombolták a «Pravda» szerkesztőségét, J. M. Szverdlov azonnal ide sietett és a párt központi bizottsága nevében javasolta Vlagyimir IOijicsnek, hogy vonuljon illegalitásba. A szomszédos -lakásokban egy nagy városi ház lakóinak mindennapi élete zajlik. A lakók jegyzékében, már régóta nem szerepei Borodavkina és a hozzá hasonló urak neve, akik «tőkéből» éltek. 1917 októberében az orosz munkások és párasatok, a kommunista párt és a nagy Lenin vezetésével megdöntötték a földesurak és a kapitalisták hatalmát és megalakították a Szovjet-hat a’mat. Az egykori urak lakásaiba dolgozók költöztek. A Lenin utca 48/9. számú házban most Filippov, a kereskedelmi kikötő lakatosa, Alejnyikov, a Kirpv-.gyár munkása. Matnyenko mérnök, Szidorova tanítónő, -Popov, a műszaki tudományok doktora, Pimenova mumkásnő, Szigova könyvelő és sok más egyszerű szovjet em- ,ber lakik. A ház lakói minden évben, a ^ lenini .napokban ellátogatnak a 24. számú lakásba. MeglUetődötten hallgatják a látogatásvezető jólis- mert elbeszélését, újra és újra megtekintik a szivüknek oly kedves berendezési tárgyakat. Valahányszor megállnak az öreg lakókönyvről készített fényképrnásofet meli’ett, szinte maguk előtt látják a szeretett vezér arcát és az Ironikus mosolyt, amellyel a «tőke» szót kisérte, okos, összehunyorított szemének pillantását, -azokat a szemeket, amelyek zseniális éleslátással tekintették előre, a messzi jövendőbe. A Lenin múzeumban a látogatók áhítattal lépnek egy egyablakos szobába. Vlagyimir Iljics itt töltötte ifjú éveit. A falnál vaságy áll, az ablak előtt kis asztál, jobbra könyvespolc, a falon térkép. Az asztalon érettségi-bizonyítvány, jellemrajz, j-utalomkönyv. A jeMem- rajzban, amelyet a gimnázium vezető pedagógusai írtak alá, ez ál: »Rendkívül tehetséges, szorgalmas és rendes. Minden osztályban az első tanuló volt és tanulmányai befejeztével aranyéremmel tüntették -tó, eredményei, .fejlődése és magatartása alapján ő volt erre a legérdemesebb.« A látogatók a múzeum megtekintése után benyomásaikat feljegyzik a »látogatók kömyvé«-be. Ez a könyv már tizenötkötetes. A múzeum 25 éves fennállása óta több mint 1 400 000-látogató fordult meg a házban. 3CiL<fLaftáwkiULk, áttörúkíiEk Kedves Pajtások ! Bizonyára már most, a nagy tanulás közben sokat gondoltok a vidám nyári szünidőre. A szünidő azonban nem azt jelenti, hogy minden cél nélkül, haszontalan dolgokkal töltsük el az időt — hanem hogy célszerű, tervszerű pihenéssel, szórakozással, sok kedves élménnyel, emlékkel gazdagodva készüljünk az új iskolai évre. Tehát ahhoz, hogy a nyári szünidő sikeres legyen, már most meg kell kezdenetek ennek helyes előkészítését, megszervezését. Helyes, ha iskolátok, lakóhelyetek adottságaihoz — a pajtások igényeihez megfelelően elkészítitek a csapat nyári tervét, melyet a csapattanács és a csapatvezető elvtárs jóváhagyása után eljuttattok a járási DISZ bizottsághoz. A járási DISZ bizottság a tervek összesítésével megállapítja, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, milyen segítséget tud biztosítani a csapatoknak. A nyári szünidő széppé, élményekben gazdaggá «varázs olására» számtalan lehetőség van. A legjobb pajtások központi úttörőtáborokban üdülnek. A Balaton partján a DISZ Megyei Bizottsága a Megyei Tanáccsal közösen 4—5 napos kirándulásokra szállást biztosít számotokra. Résztvehettek az országos turista-kirándulásokon, ahol megismeritek hazánk legszebb részeit. Mehettek Budapestre 3—4 napos kirándulásra. Ezenkívül szervezhettek járási kirándulásokat, találkozókat, játékokat, versenyeket, ahol megismeritek a közeli községek pajtásait, ezeknek életét. Pajtások! A nyári szünidő jó előkészítéséhez bátran forduljatok segítségért a csapatvezető elvtársakhoz, a járási DISZ bizottságokhoz — a lehetőségek megvannak a szünidő jó kihasználásához — igyekezzetek is kihasználni ezeket. 1 Szalai Irén, megyei úttörő titkár. Képek a somogyi úttörők budapesti útjáról Somogy megye úttörőcsapatainak képviselői április 4-én háromnapos budapesti kiránduláson ‘ vettek részt. A pajtások megismerkedtek a főváros mindenkit magával ragadó szépségével, forgatagával, legszebb műemlékeivel és sok-sok élménnyel gazdagodva tértek visz- sza otthonukba. Felvételeink a kirándulás egy- egy mozzanatát örökítik meg. Pajtásaink vidám nótaszóval, (kendő- lobogtatással búcsúztak Kaposvártól. Pesti és somogyi pajtások nagy szeretettel vették körül Szalai elvtársnőt, megyénk úttörőtitkárát. A nagy seregszemle előtt Borbás Mária lakócsai és Kapitány Sarolta kaposvári úttörők mély barátságot kötöttek Ku-Jang-Knán koreai pajtással. Az úttörővasút fiatal dolgozói hatalmas úttörőjelvénnyel vettek részt a felvonuláson. Hatalmas .zászlóerdő közeledett az emelvény felé. Pesti és somogyi pajtásaink szebbnél szebb hálazászlókkal., májusfákkal köszöntötték április 4-ét. FEJTSD MEG! # 1 2 3 4 5 |6 1 7 :::::: 8 :::::: ::::: 9 !0 Ili 11 12 13 ■!:!:•! 14 15 16 ::::!! 17 Üiiii 18 19 20 ÜÜHI21 22 i|::j:|23 24 25 ÜIÜII26 1 üli Hill 27 28 üiiii 29 1 1 Üiiii 30 31 |!!!!!!|32 33 14 í 35 |36 lljllj 37 j IÜIIÍ.38 i 1 Vízszintes: 1. Minden pajtás által ismert kedves tavaszi vers címe. 8. Zum ükerszava. 9. —lenn. 11. Csecsemő-táplálék. 15. Udvarias megszólítás. 17. Szomszédos megye. 13. Háziállat. 1®. Leáinypév. 21. Kötőszó. 22. Mérték. 23. Kel’emes évszak. 26. Hő- eme/kedés. 27. Most keil vetni. 29. Ilyen káposzta is van. 30. Szamárhang. 32. Gyom, 34. Nem halt meg. 35. Sok fa. 37. Téhéraharag. 38. Kedves tavaszi virág. Függőleges: 2. Névelő. 3. Folyadék. 4. Nem ez, miernis az. 5. Leánynév. 6. Gyümölcs. 7. Vissza: nem tegnap. 10. Tavaszi szín. 12. A MÁV beitűi keverve. 13. Gyümölcs. 14. Már visszajött! 16. Vissza: ázórnitartó. 18. Ló, tájszó- lássaL 20. LevesSartö, méveflővel. 22. Elláit. 24. Néve’ő.. 25. Kettős toeltű. 26. Tálján. 28. Hüvelyes növény. 29. Könyörög. 30. Illés Béla. 31. Nóta, kévéit betűik. 33 Reitetit hely. 35. Há- zi-áTat. . 36. Ó. Y. B. Beküldendők: a vastagon nyomott sorok. A megfejtésre írjátok rá, hogy hányadik osztályba Ártok. BnéKktfö megfejtésit nem főgém'.nk dji. A múlt heti keres ’irejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. József Attila. 29 Balatonszárszó. 421 Budapest. Függő eges: 13- ’’’árbaszéíl 1®. Én d-obtorn. 18. Áradat. Könyvjutalmat nyertek: Éikei Ildikó, Kaposvár és Nagy Károly, Nagyberki.
