Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

Éljen ém viruljon a magyar és a szovjet nép inegliőnthatatlaxi örök barátsága! Felszólalások Somogy megye kommmm. stáinak a hl ív a ülésén (Folytatás az 1. oldalról Az a közmondás, hogy a kár ha­szonnal jár, termelőszövetkezete­inknél is megmutatkozott. 1954- ben jobban dolgoztak, mint 1953- ban. Sok tag, aki kilépett, kezdi már sajnálni, azt mondja, hogy ha visszaveszik, szívesen vissza­lép. Azt is tapasztaljuk, hogy az I-es tí­pusú tsz ellen alig van kifogás. Ha így megváltozott a helyzet — és nemcsak Somogy megyében változott meg, hanem országszerte — halálos vétek volna, ha ezt a jó hangulatot baloldali hibákkal, erőszakoskodás­sal és adminisztratív rendszabályok­kal megzavarnánk. Semmit sem ér­nénk el vele. Azért húzom ezt így alá, mert főleg a jó termelőszövet­kezetek képviselői szólaltak itt föl és az a benyomás keletkezhetne hogy a szövetkezeteknek ügye már a zsebünkben van, holott még sok munka, gond, szervezés, politikai meggyőzés kell hozzá és mindenek előtt komoly harc a jobboldali elemek, főleg a kulákság ellen Ez a megye nemcsak a grófok és nagybirtokosok megyéje volt, de a kulákoké is. A falusi szegénységet mindig kétoldaliéi nyúzták Somogy­bán, és minden faluban ott volt a megfelelő mennyiségű kulák a föld- birtokosok mellett, aki a dolgozó parasztokról lenyúzta még azt a ke­vés zsírt is, amit a földbirtokos meg­hagyott. A kulákság elleni harc itt rend­kívül fontos. J Az elvtársak egyhangúlag megálla- j pították, hogy elaludt a kulákság el-j leni harc. A kulákok elleni harc nem azt jelenti, hogy most megin­dítjuk az általános támadást vagy általános .hadat üzenünk a kulákok- nak. hanem ahol a kulák ezután ki­dugja a fejét, megszegi a törvénye­ket, nem teljesíti a beadást, adózási kötelezettségét, fellép a népi de­mokrácia, a termelőszövetkezetek el­len, ott az ujjára fogunk koppinta­ni. Ahol a politikai eszközök nem segítenek, ott természetesen admi­nisztratív módszerrel. Már elmondtam a Központi Veze­tőség ülésén, hogy a jó adminisztra­tív rendszabály nem rossz, mert van nálunk éppen elég ember, akit agi­tálhatunk jó szóval, mondhatunk ne­ki bármit, annyit ér neki, mint a szenteltvíz. Ellenben a helyes admi­nisztratív rendszabálytól megjön az esze. Ez nem azt jelenti, hogy most hirtelen nekirohanunk a kulákok- nak. Ne szélsőségekben dolgozzanak az elvtársak. Az volt a benyomá­som, amint az aktívát hallgattam, most felgyűrjük a kabát ujját s neki a kulákoknak. így nem volna he­lyes. Az -adminisztratív rendszabá­lyokat is meg kell előzni politikai munkának, hogy a dolgozó paraszt, aki esetleg szimpatizál a kulákok- fcal, helyesnek tartsa. Az állampolgári fegyelmet minden erővel helyre kell állítani Az ország leggazdagabb négy-öt megyéje között van Somogy. A me­gye gazdag, éppen ezért telepedtek ide a grófok, hercegek. Szinte res­tem az ember, hogy szakadatlanul le van maradva nemcsak a begyűj­tésben, hanem most például az őszi búzavetésben 27 ezer kh-val marad le a megye a vetéssel. Ez mutatja, hogy nem jól dolgozott a Megyei Pártbizottság — ne haragudjon Tóth elvtárs —. a Megyei Tanács — ne haragudjon László elvtárs —, nem jól dolgoznál?; a helyi pártszerveze­tek, tanácsszerveink sem. Tarthatat­lan a helyzet, hogy Somogy megyé­ben a tervezettnél 27 ezer holddal kevesebb őszi búzát vetettek el s ugyanakkor külföldről kell tízezer vagon számra gabonát behozni. Amint a tavaszi búzát el lehet vet­ni — persze nem sárba, nehogy há­rom-négy mázsa teremjen, mert ab­ból nincs haszon —, hanem az agro­technika betartásával, pótolni kell az elmaradt őszi vetést. Semmi ok nincs arra, hogy ez a megye, amely 1919-ben az ország parasztságának élén állt. most leghátul kullogjon. A megye 14 ezer kommunistája és 10 ezer diszistája járjon az élen, mu­tasson példát, ne legyen lemaradva. Én is meg vagyok győződve arról, hogy a Központi Vezetőség határo­zata — mint ahogy a felszólalók is elmondották — véget vet az összes kétségeknek. Tiszta víz van a pohár­ban. Rajtunk a sor, elsősorban a kommunista példamutatáson, hogy a hibákat kijavítsuk. Minden téren meg kell erősíteni a fegyelmet, az állampolgári fegyelmet is. Tűrhetetlenek az olyan esetek, amelyeket oly bőven ismertettek a felszólalók, hogy kommunista párt­titkár és tanácselnök a fő hátralékos a beadásban. E téren gyorsan for­dulatot kell előidézni. Itt a legfőbb ideje, hegy Somogy megye ne kullogjon hátul a me­gyék között. Ellenkezőleg. Min­den lehetősége megvan annak, hogy az élre kerüljön. Remélem, hogy az elvtársak a hi­bákat kitartó, szívós munkával ki­javítják és ha egy év múlva vissza­jövök, már nem a hibákról, hanem az eredményekről, az elért sikerek­ről fognak beszámolni. Ehhez kívá­nok teljes sikert! (Hosszantartó, üte­mes taps. Éljen a párt! Éljen Rákosi!) kommunistáinak nevében ígérte, | kák nagyrészét gépek végzik el az hogy az eddiginél fokozottabban is- j ember helyett. Ahhoz, hogy még mertetik termelőszövetkezeteik ered- j jobb eredményeket érjünk el, még ményeit az eg3'énileg dolgozó pa- j könnyebben élhessünk — mondotta rasztokkal és tsz-ük egy-egy brigád­ja patronálja a járás egy-eg>’- gyen­gébben gazdálkodó termelőszövetke­zetét. így harcolnak ők a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséért, Gál József elvtárs, a sávolyi Sza­badság TSZ párttitkára termelőszö­vetkezetük eddig elért eredményei­ről beszélt. Elmondta, hogy szövetkezetük tagjai, »kik a múltban cselédek voltak, ma háromszor annyi keresethez jut­nak, mint a felszabadulás előtt. Jólétük ilyen mérvű emeléséhez nagyban hozzájárultak a szocialista iparosítás eredményei, ennek kö­vetkeztében a mezőgazdasági mun­— szükséges, -hogy továbbfejlesszük szocialista iparunkat. Havasi József elvtárs, a nagyberki Győző TSZ elnöke így beszélt: — A Központi Vezetőség márciusi hatá­rozatát szívesen fogadtuk. Nagyon helyesnek találom, ihcgy ezt a ha­tározatot a nyilvánosságra . hozás előtt taggyűlésen megvitattuk. Nagy megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a határozatból világosan lát­hatjuk: a párt mellettünk, a terme­lőszövetkezet mellett áll. Mi úgy dolgozunk a határozat végrehajtásá­ért, hogy ez év őszéig önkéntes be­lépések alapján legalább megkétsze­rezzük termelőszövetkezetünk tag­létszámát. A szocializmus építése falun pártunk politikájának gerincét képezi December 20-ig teljesíti éves tervét a Textilművek Róna Imre elvtárs. a Kaposvári Textilművek igazgatója üzeme 1600 dolgozójának harcos üdvözletét tol­mácsolta a megyei pártaktíva részt­vevődnek. — Nagy hálával tartozunk a Szov­jetuniónak mi, a Textilművek dol­gozói. Üzemünk tervezésében, épí­tésében, gépekkel való felszerelésé­ben közvetlen és hathatós segítséget kaptunk nagy barátunktól, felszaba­dítónktól, a Szovjetuniótól. Ezekkel a modern gépekkel dolgozóink ha­talmas termelési eredmények eléré­sére képesek. Mégis az elmúlt év első felében nem teljesítettük ter­melési és Önköltségcsökkentési ter­vünket. Az üzemünk munkájában megmutatkozó fogyatékosságok nagyrészét csak az októberi KV-ha- tározat után tudtuk kijavítani. En­nek eredményeképpen 1954 negyedik negyedévében 33,54 forint volt az egy munkaórára eső termelési érték, a megelőző félévi 28,78 forintos át­laggal szemben. Most a Központi Ve­zetőség márciusi határozata után — amelyet teljes egészében magunkévá tettünk — elhatároztuk, hogy de­cember 20-ig teljesítjük éves ter­melési tervünket. Megfogadtuk azt is, hogy az önköltséget a tavalyihoz vi­szonyítva 4 százalékkal csök­kentjük, a termelékenységet pe­dig 4,5 százalékkal emeljük. Ezzel igyekszünk elősegíteni népünk jobblétének megteremtését. Róna elvtárs szavaihoz csatlakoz­va Kende Piroska elvtársnő, a Tex­tilművek 12-szeres sztahanovista fo­nónője arról beszélt; az üzem ter­vének teljesítéséért nagj^ felelőssé­get kell érezniük a sztahanovisták­nál?, különösen a kommunista szta­hanovistáknak. Feladatuknak tekin­tik, hogy a fiatal dolgozókkal meg­ismertessék a jól bevált szovjet mód­szereket — a gépek jobb kihaszná­lásával, a gyakorlatlan munkások és munkásnők tanításával harcolunk a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkenté­séért — mondotta. Világosan láthatjuk, hogy a párt a tsz-ek mellett áll Az aktívaülésen örömmel és lelke­sedéssel szólaltak fel a termelőszö­vetkezetei? párttitkárai, elnökei. Sza­vaikból érződött: tudják, helyesen cselekedtek, amikor a párt szavára hallgatva a szocialista nagyüzemi gazdálkodás1 útjára, a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Berkics Mihály elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ párttitkára töb­bek között ezt mondta: — Az el­múlt évi zárszámadás is bebizonyí­totta a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, s termelőszövetkezetünk tag­jai jobban élnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az elért eredmé­nyek megerősítették tsz-ünk tagjai­nak a szövetkezeti mozgalomba ve­tett hitét és most a Központi Veze­tőség márciusi határozata után még nagyobb lendülettel látunk hozzá eredményeink növeléséhez 'és a ter­melőszövetkezeti mozgalom kiszéle­sítéséhez. — A továbbiakban arról beszélt, hogy nem foglalkoztak kel­lőképpen a tsz-tagok az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az elmúlt év­ben szerveztek ugyan több tsz-láto- gatást is. de az utóbbi időben erről megfeledkeztek. A Vörös Csillag Kovács Sándor elvtárs, a Kapos­vári Járási Pártbizottság első titkára az alábbiakat mondta el felszólalá­sában: — A Kaposvári Járási Pártbizott­ság nevében örömmel jelentem a nagyaktívának és Rákosi elvtársnak, hogy az elmúlt napokban Mennye községben létrehoztuk tavaly ősz óta a harmadik III. típusú termelőszö­vetkezetet a pártaktíva tiszteletére. Ez a termelőszövetkezet — csakúgy, mint a másik kettő: a taszári Uj Élet és a kisasszondi Csokonai TSZ — azért alakult meg, mert szervezé­sét, megalakítását, a kommunistái? vették a kezükbe. Mernyén Szekeres elvtárs, Taszáron Hegedűs elvtárs, Kisasszomdon Nagy Vendel elvtárs, a községi pártszervezet titkára ve­zette a harcot a szövetkezet megala­kításáért. Dicséret és elismerés illeti ezeket az elvtársakat, mert szemé­lyes példájukkal segítették a párt politikájának gyakorlati megvalósu­lását. — Ezek a jelensége)? arról győz­nek meg bennünket, hogy ha a kommunisták veszik ke­zükbe az ügyek intézését, akkor nincsen olyan feladat, amelyet • meg ne oldanánk ebben az országban. Fel kell azon­ban figyelnünk arra, hogy a mer- nyei Petőfi TSZ megalakításánál ugyan élenjárt a pártszervezet, de távol maradt a Memyei Gépállo­más. Egyedül Tátrai elvtárs, a gép­állomás igazgatója vett részt a tsz szervezésében. A gépállomás többi dolgozója és elsősorban a kommu­nisták nem érezték magukénak a tsz megalakításának ügyét. Ebben az esetben nem töltötték be azt a feladatukat, hogy a párt politikájá­nak első végrehajtói legyenek a fa­lun. Ez minket arra figyeimezitet, hogy a jövőben többet kell foglal­koznunk, a gépállomásokkal. Nem szabad elnéznünk, hogy akadjon olyan gépállomási dolgozó, aki nem áll ki a párt határozatainak végre­hajtása mellett. Nem nézhetjük tét­lenül azt sem, hogy egyes agranó- musok csak beszélnek a szocialista mezőgazdaság mellett, ugyanakkor nem lépnek be a szövetkezetbe. — Falvainkban a termelőszövet­kezetekről ma másképp beszélnek, mint régebben'. Nem egy helyen a tsz-ből kilépett tagok egymást szid­ják és okolják a kilépés miatt. Azon gondolkodna!? a kilépettek, hogy mikor tudnak visszamenni szövetke­zetükbe és hogyan veszik fel újra őket a tsz-be. Az egyénileg dolgozó parasztok egy része sem azt mondja ma már, hogy nem lép be a termelő- szövetkezetbe, hanem azt latol­gatja, hogy most a tavasszal, vagy pedig az ősszel lépjen-e a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Rajtunk, kommunistákon áll, hogy dolgozó parasztjaink mielőbb eldönt­sék ezt a kérdést, a jobb élet, a szö­vetkezés javára. — Sokszor elmondták a termelő­szövetkezeti elvtársak, ha nem úgy beszélt volna Nagy Imre elvtárs 1953-ban a tsz-ekről, ahogyan 'be­szélt, akkor sokkal előbbre lenne a termelőszövetkezeti mozgalom. Még azok közül is sokan bent maradtak volna, 'akik a belépéskor nem voltak egészen meggyőződve a tsz helyessé­géről. A kilépés megnehezítette ideiglenesen a kilépettek helyzetét is, hiszen idő kellett, hogy mint egyéniek rendbejöjjenek, de rontotta a bentmaradók munkakedvét is. A kilépéssel tehát sem a kilépettek, sem a bentmaradók nem jártak jól. A Központi Vezetőség márciusi ha­tározatának megjelenése óta azon­ban a termelőszövetkezeti tagok egy fejjel nagyobbra nőttek, a kommu­nisták határozottabbak, bátrabbak lettek és látják, hogy végleg eldőlt az a kérdés, merre visz az utunk. Látjál?: tiszta víz van a pohárban es hogy a szocializmus építése falun pártunk politikájának gerincét ké­pezi. Az a hangulat termelőszövet­kezeteinkben, hogy a termelőszövet­kezeti kommunisták és pártonkívüli tsz-tagok a Központi Vezetőség leg-.- újabb határozatának megvalósítá­sáért, a szocialista mezőgazdaság fel­építéséért készek minden erejükkel dolgozni. — A termelőszövetkezeti tagság­nak igen jól esett,1 hogy a mezőgaz­dasági munkával foglalkozó tanács­elnököknek és agronómusoknák ja­vasoltuk, hogy lépjenek be a tsz-be. Azt is jónéven veszik, ha az egyé­nileg dolgozó paraszt párttitkárok közéjük állnak. Mi a jövőben min­dent elkövetünk azért, hogy községi párttitkáraink kommunista példa- mutatással járjanak elöl a termelő- szövetkezetek építése és fejlesztése terén is. Nemcsak a párttagoknál, hanem a pártonkívüli jómódú közép- parasztoknál is lehet ma már eredményre számítani a termelő­szövetkezet kérdésében, ha őszinte szóval közeledünk felé­jük. A napokban meglátogattam Kapos- pula községben az egyik legtekinté­lyesebb középparasztot, akiinek hét szarvasmarhája áll az istállóban. Ki­derült, hogy nincs ellene a termelő- szövetkezetnek. Amikor fent járt a békekongresszuson, érdeklődött a böhönyei Világosság TSZ elnökétől, hogyan élnek, mint dolgoznak. Az­óta ő a falujában az I. típusú tszcs előkészítő bizottságának tagja lett. — Akkor követtünk el tehát hi­bákat, amikor nem népszerűsítettük eléggé a középparasztság körében a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ha nyíltan megmondjuk, hogy mi a tsz-ek mellett vagyunk és a tsz áll legközelebb pártunk szívéhez, ak­kor a legjobban gazdálkodó közép­paraszt is gondolkozik a dolgon, kü­lönösen, ha látja, hogy a tsz-tagok jobban boldogulnak, mint ő egyéni­leg. , — Legfontosabb .feladatunk a fej­lesztés érdekében a termelőszövet­kezetek vezetésének megerősítése. Az a tapasztalat, hogy az a termelő- szövetkezet fejlődik jól, amelyet megfelelő vezetők irányítanak. Nem véletlen, hogy nálunk, a kaposvári járásban a nagy berki Győző Terme­lőszövetkezet egyike a legjobbaknak, ahol Havasi elvtárs az elnök és Osz- kai elvtárs. a párttitkár is példamu­tatóan dolgozik. Ahol jó az elnök és a párttitkár, ott jól megy a munka. Ezért helyes, hogy a termelőszövet­kezetből annakidején kiemelt káde­reket visszairányítjuk a szövetkeze­tekbe. A kaposvári járásban eddig 18 elvtárs ment vissza tsz-be párt­titkárnak és elnöknek, s bár mun­kájúi? eredménj'ét e rövid idő alatt még nem lehet teljes egészében le­mérni, máris örömmel tapasztalhat­juk, hogy ezekben a termelőszövet­kezeteikben jobban, nagyobb kedvvel és szervezettebben dolgoznak a ta­gok és a belépők száma is gyorsab­ban nő. Ha ezeknek az elvtársaknak a jövőben is megadjuk a kellő meg­becsülést, támogatást és átérzik fon­tos párt-megbízatásukat, akkor sokat segítenek a termelőszövetkezetek fejlesztésében. — A kaposvári járás termelőszö­vetkezeti kommunistái nagyon vár­ták, hogy Nagy Imre elvtárs, pár­tunk egyik vezetője, beszédében vagy cikkében állást foglaljon a termelőszövetkezetek mellett. Most azonban megjelent a Központi Veze­tőség határozata, amely világosan megmutatta a termelőszövetkezeti mozgalom helyét a szocializmus épí­tésében. Ezt a határozatot az egész járásban, különösen . a termelőszö-» vetkezetekben egyhangúlag helyesel­ték a párttagok is és a pártonkívü- liek is. Mi örülünk, hogy nem rossz helyen tapogatóztunk, amikor a múlt év őszén határozottabban hozzákezd­jünk a termelőszövetkezetek fejlesz­téséhez. Most ,a Központi Vezetőség határozata után még világosabban látjuk feladatainkat. — A kaposvári járás kommunis­táinak nevében megfogadom, hogy pártunk 1953. júniusi, a kongresszu­si és az 1955. márciusi határozatát maradéktalanul végrehajtjuk és úgy dolgozunk, hogy a második ötéves terv megvalósításának idején lerakjuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban. Úgy látjuk, hogy ehhez minden le­hetőség megvan. Rajtunk, a járás kommunistáin áll, hogy ezekből a helyes határozatokból valóság vál­jék — fejezte be hozzászólását Ko­vács elvtárs. Gépállomásaink fontos feladata : minden kampányban teljesítsék tervüket Takács András elvtárs, a Marcali Gépállomás igazgatója gépállomásuk munkáját ismertette. Elmondta, hogy tavaly csak a tavaszi tervüket teljesítették 100 százalékon felül, a nyári és az őszi kampányban vi­szont elmaradtak tervük teljesítésé­vel. így éves tervüknek csak 84 szá­zalékban tettek eleget. Ez a lema­radás — hangsúlyozta Takács elv- társ — az 1953. júniusi és a párt- kongresszus határozatainak meg nem értéséből fakadt és abból, hogy nem fordítottunk kellő gondot a munka­versenyre. Ebben az évben igyek­szünk elkerülni ezeket a hibákat, s arra törekszünk, hogy tervünket minden kampányban teljesítsük. Gé­peinket jól 'kijavítottuk, s mihelyt az idő megengedi, hozzáfogunk a ta­vaszi munkákhoz. Eddig 105 száza­lékra biztosítottuk a szerződéskö­tést. De egyre több dolgozó paraszt keres fel bennünket, hogy szerző­dést kössön velünk. Éppen ezért itt hívom fel azokat a gépállomási igaz­gatókat, akik nem biztosítottak meg­felelő területet maguknak, hogy ha szükségünk lesz erőgépre, segítsenek rajtunk — mondta, majd így fejezte be hozzászólását: .— En innen a gépállomás dolgozói nevében üze­nem a Központi Vezetőségnek és megmondhatom Rákosi elvtársnak, hogy gépállomásunk kommunistáira és dolgozóira mindenkor számíthat a párt. , Erre Rákosi elvtárs közbeszólva, a következőket mondotta: — Említette Takács elvtárs. hogy 105 százalékra van szerződésük, s a szerződéskötés egyre folytatódik. Azt szeretném megemlíteni, nem lesz-e ennek az a vége, hogy a leszerző­dött területek egyrészét nem fogják felszántani? És akkor a szerződés- kötési terv túlteljesítése visszaüt, mert a jövőben hiába igyekeznek gépi munkára szerződni a dolgozó parasztokkal, mert ők azt mondják, hogy az idén is becsapták őket. Ezt azért vetem fel, mert ha jól értet­tem, Takács elvtárs egy kis segítsé­get kér a többi gépállomástól. Szó­val Takács elvtárs maga is fél, hogy nem fogják teljesíteni a tervet. Nem volna-e okosabb inkább óvato­sabbnak lenni, mert megtörténhet, hogy leszerződnek 115 százalékra és csak 95 százalékra teljesítik szerző­désben vállalt kötelezettségüket, és akkor a marcali járásban 800 pa­raszt. szidja a gépállomást. Kérem Takács elvtársat és a többi elvtár­sat is, gondolkodjék ezen. > Mészáros Gézáné elvtársnő, a Nagyatádi Járási Pártbizottság párt­építési titkára hozzászólásában hang­súlyozta: a járás kommunistái és dolgozói nagy lelkesedéssel és he- lyesléssel fogadták a Központi Ve­zetőség márciusi határozatát. ígérte, hogy a járás falusi pártszervezetei­nek megerősítésével, a pártpolitikai munka megjavításával elérik, hogy a dolgozó parasztságot is felsora­koztatják a hős munkásosztály mellé. .Hevesi János elvtárs, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára fel­szólalása végén ezt mondta: — Ha­zánk felszabadulásának 10. év­fordulójára versenyre hívjuk a me­gye összes járását. Vállaljuk, hogy első negyedéves begyűjtési és adó­(Folytafiás a 3. oldaton.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom