Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

Éljen ém viruljon a magyar és a szovjet nép inegliőnthatatlaxi

örök barátsága!

Felszólalások Somogy megye kommmm. stáinak a hl ív a ülésén

(Folytatás az 1. oldalról

Az a közmondás, hogy a kár haszonnal jár, termelőszövetkezeteinknél is megmutatkozott. 1954- ben jobban dolgoztak, mint 1953- ban. Sok tag, aki kilépett, kezdi már sajnálni, azt mondja, hogy ha visszaveszik, szívesen visszalép.

Azt is tapasztaljuk, hogy az I-es típusú tsz ellen alig van kifogás. Ha így megváltozott a helyzet — és nemcsak Somogy megyében változott

meg, hanem országszerte — halálos vétek volna, ha ezt a jó hangulatot baloldali hibákkal, erőszakoskodással és adminisztratív rendszabályokkal megzavarnánk. Semmit sem érnénk el vele. Azért húzom ezt így alá, mert főleg a jó termelőszövetkezetek képviselői szólaltak itt föl és az a benyomás keletkezhetne hogy a szövetkezeteknek ügye már a zsebünkben van, holott még sok munka, gond, szervezés, politikai meggyőzés kell hozzá és mindenek előtt

komoly harc a jobboldali elemek, főleg a kulákság ellen

Ez a megye nemcsak a grófok és nagybirtokosok megyéje volt, de a kulákoké is. A falusi szegénységet mindig kétoldaliéi nyúzták Somogybán, és minden faluban ott volt a megfelelő mennyiségű kulák a föld- birtokosok mellett, aki a dolgozó parasztokról lenyúzta még azt a kevés zsírt is, amit a földbirtokos meghagyott.

A kulákság elleni harc itt rendkívül fontos. J

Az elvtársak egyhangúlag megálla- j pították, hogy elaludt a kulákság el-j leni harc. A kulákok elleni harc nem azt jelenti, hogy most megindítjuk az általános támadást vagy általános .hadat üzenünk a kulákok- nak. hanem ahol a kulák ezután kidugja a fejét, megszegi a törvényeket, nem teljesíti a beadást, adózási kötelezettségét, fellép a népi demokrácia, a termelőszövetkezetek ellen, ott az ujjára fogunk koppintani. Ahol a politikai eszközök nem segítenek, ott természetesen adminisztratív módszerrel.

Már elmondtam a Központi Vezetőség ülésén, hogy a jó adminisztratív rendszabály nem rossz, mert van nálunk éppen elég ember, akit agitálhatunk jó szóval, mondhatunk neki bármit, annyit ér neki, mint a szenteltvíz. Ellenben a helyes adminisztratív rendszabálytól megjön az esze. Ez nem azt jelenti, hogy most hirtelen nekirohanunk a kulákok- nak. Ne szélsőségekben dolgozzanak az elvtársak. Az volt a benyomásom, amint az aktívát hallgattam, most felgyűrjük a kabát ujját s neki a kulákoknak. így nem volna helyes. Az -adminisztratív rendszabályokat is meg kell előzni politikai munkának, hogy a dolgozó paraszt, aki esetleg szimpatizál a kulákok- fcal, helyesnek tartsa.

Az állampolgári fegyelmet minden erővel helyre kell állítani

Az ország leggazdagabb négy-öt megyéje között van Somogy. A megye gazdag, éppen ezért telepedtek ide a grófok, hercegek. Szinte restem az ember, hogy szakadatlanul le van maradva nemcsak a begyűjtésben, hanem most például az őszi búzavetésben 27 ezer kh-val marad le a megye a vetéssel. Ez mutatja, hogy nem jól dolgozott a Megyei Pártbizottság — ne haragudjon Tóth elvtárs —. a Megyei Tanács — ne haragudjon László elvtárs —, nem jól dolgoznál?; a helyi pártszervezetek, tanácsszerveink sem. Tarthatatlan a helyzet, hogy Somogy megyében a tervezettnél 27 ezer holddal kevesebb őszi búzát vetettek el s ugyanakkor külföldről kell tízezer vagon számra gabonát behozni.

Amint a tavaszi búzát el lehet vetni — persze nem sárba, nehogy három-négy mázsa teremjen, mert abból nincs haszon —, hanem az agrotechnika betartásával, pótolni kell az elmaradt őszi vetést. Semmi ok nincs arra, hogy ez a megye, amely 1919-ben az ország parasztságának élén állt. most leghátul kullogjon. A megye 14 ezer kommunistája és 10 ezer diszistája járjon az élen, mutasson példát, ne legyen lemaradva.

Én is meg vagyok győződve arról, hogy a Központi Vezetőség határozata — mint ahogy a felszólalók is elmondották — véget vet az összes kétségeknek. Tiszta víz van a pohárban. Rajtunk a sor, elsősorban a kommunista példamutatáson, hogy a hibákat kijavítsuk.

Minden téren meg kell erősíteni a fegyelmet, az állampolgári fegyelmet is. Tűrhetetlenek az olyan esetek, amelyeket oly bőven ismertettek a felszólalók, hogy kommunista párttitkár és tanácselnök a fő hátralékos a beadásban. E téren gyorsan fordulatot kell előidézni.

Itt a legfőbb ideje, hegy Somogy megye ne kullogjon hátul a megyék között. Ellenkezőleg. Minden lehetősége megvan annak, hogy az élre kerüljön.

Remélem, hogy az elvtársak a hibákat kitartó, szívós munkával kijavítják és ha egy év múlva visszajövök, már nem a hibákról, hanem az eredményekről, az elért sikerekről fognak beszámolni. Ehhez kívánok teljes sikert! (Hosszantartó, ütemes taps. Éljen a párt! Éljen Rákosi!)

kommunistáinak nevében ígérte, | kák nagyrészét gépek végzik el az hogy az eddiginél fokozottabban is- j ember helyett. Ahhoz, hogy még mertetik termelőszövetkezeteik ered- j jobb eredményeket érjünk el, még ményeit az eg3'énileg dolgozó pa- j könnyebben élhessünk — mondotta

rasztokkal és tsz-ük egy-egy brigádja patronálja a járás egy-eg>’- gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetét. így harcolnak ők a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért,

Gál József elvtárs, a sávolyi Szabadság TSZ párttitkára termelőszövetkezetük eddig elért eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy

szövetkezetük tagjai, »kik a múltban cselédek voltak, ma háromszor annyi keresethez jutnak, mint a felszabadulás előtt.

Jólétük ilyen mérvű emeléséhez nagyban hozzájárultak a szocialista iparosítás eredményei, ennek következtében a mezőgazdasági mun— szükséges, -hogy továbbfejlesszük szocialista iparunkat.

Havasi József elvtárs, a nagyberki Győző TSZ elnöke így beszélt: — A Központi Vezetőség márciusi határozatát szívesen fogadtuk. Nagyon helyesnek találom, ihcgy ezt a határozatot a nyilvánosságra . hozás előtt taggyűlésen megvitattuk. Nagy megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a határozatból világosan láthatjuk: a párt mellettünk, a termelőszövetkezet mellett áll. Mi úgy dolgozunk a határozat végrehajtásáért, hogy ez év őszéig önkéntes belépések alapján legalább megkétszerezzük termelőszövetkezetünk taglétszámát.

A szocializmus építése falun pártunk politikájának gerincét képezi

December 20-ig teljesíti éves tervét a Textilművek

Róna Imre elvtárs. a Kaposvári Textilművek igazgatója üzeme 1600 dolgozójának harcos üdvözletét tolmácsolta a megyei pártaktíva résztvevődnek.

— Nagy hálával tartozunk a Szovjetuniónak mi, a Textilművek dolgozói. Üzemünk tervezésében, építésében, gépekkel való felszerelésében közvetlen és hathatós segítséget kaptunk nagy barátunktól, felszabadítónktól, a Szovjetuniótól. Ezekkel a modern gépekkel dolgozóink hatalmas termelési eredmények elérésére képesek. Mégis az elmúlt év első felében nem teljesítettük termelési és Önköltségcsökkentési tervünket. Az üzemünk munkájában megmutatkozó fogyatékosságok

nagyrészét csak az októberi KV-ha- tározat után tudtuk kijavítani. Ennek eredményeképpen 1954 negyedik negyedévében 33,54 forint volt az egy munkaórára eső termelési érték, a megelőző félévi 28,78 forintos átlaggal szemben. Most a Központi Vezetőség márciusi határozata után — amelyet teljes egészében magunkévá

tettünk — elhatároztuk, hogy december 20-ig teljesítjük éves termelési tervünket. Megfogadtuk azt is, hogy

az önköltséget a tavalyihoz viszonyítva 4 százalékkal csökkentjük, a termelékenységet pedig 4,5 százalékkal emeljük.

Ezzel igyekszünk elősegíteni népünk jobblétének megteremtését.

Róna elvtárs szavaihoz csatlakozva Kende Piroska elvtársnő, a Textilművek 12-szeres sztahanovista fonónője arról beszélt; az üzem tervének teljesítéséért nagj^ felelősséget kell érezniük a sztahanovistáknál?, különösen a kommunista sztahanovistáknak. Feladatuknak tekintik, hogy a fiatal dolgozókkal megismertessék a jól bevált szovjet módszereket — a gépek jobb kihasználásával, a gyakorlatlan munkások és munkásnők tanításával harcolunk a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért — mondotta.

Világosan láthatjuk, hogy a párt a tsz-ek mellett áll

Az aktívaülésen örömmel és lelkesedéssel szólaltak fel a termelőszövetkezetei? párttitkárai, elnökei. Szavaikból érződött: tudják, helyesen cselekedtek, amikor a párt szavára hallgatva a szocialista nagyüzemi gazdálkodás1 útjára, a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek.

Berkics Mihály elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ párttitkára többek között ezt mondta: — Az elmúlt évi zárszámadás is bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, s termelőszövetkezetünk tagjai jobban élnek, mint az egyénileg

dolgozó parasztok. Az elért eredmények megerősítették tsz-ünk tagjainak a szövetkezeti mozgalomba vetett hitét és most a Központi Vezetőség márciusi határozata után még nagyobb lendülettel látunk hozzá eredményeink növeléséhez 'és a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséhez. — A továbbiakban arról beszélt, hogy nem foglalkoztak kellőképpen a tsz-tagok az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az elmúlt évben szerveztek ugyan több tsz-láto- gatást is. de az utóbbi időben erről megfeledkeztek. A Vörös Csillag

Kovács Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára az alábbiakat mondta el felszólalásában:

— A Kaposvári Járási Pártbizottság nevében örömmel jelentem a nagyaktívának és Rákosi elvtársnak, hogy az elmúlt napokban Mennye községben létrehoztuk tavaly ősz óta a harmadik III. típusú termelőszövetkezetet a pártaktíva tiszteletére. Ez a termelőszövetkezet — csakúgy, mint a másik kettő: a taszári Uj Élet és a kisasszondi Csokonai TSZ — azért alakult meg, mert szervezését, megalakítását, a kommunistái? vették a kezükbe. Mernyén Szekeres elvtárs, Taszáron Hegedűs elvtárs, Kisasszomdon Nagy Vendel elvtárs, a községi pártszervezet titkára vezette a harcot a szövetkezet megalakításáért. Dicséret és elismerés illeti ezeket az elvtársakat, mert személyes példájukkal segítették a párt politikájának gyakorlati megvalósulását.

— Ezek a jelensége)? arról győznek meg bennünket, hogy

ha a kommunisták veszik kezükbe az ügyek intézését, akkor nincsen olyan feladat, amelyet • meg ne oldanánk

ebben az országban. Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy a mer- nyei Petőfi TSZ megalakításánál ugyan élenjárt a pártszervezet, de távol maradt a Memyei Gépállomás. Egyedül Tátrai elvtárs, a gépállomás igazgatója vett részt a tsz szervezésében. A gépállomás többi dolgozója és elsősorban a kommunisták nem érezték magukénak a tsz megalakításának ügyét. Ebben az esetben nem töltötték be azt a feladatukat, hogy a párt politikájának első végrehajtói legyenek a falun. Ez minket arra figyeimezitet, hogy a jövőben többet kell foglalkoznunk, a gépállomásokkal. Nem szabad elnéznünk, hogy akadjon olyan gépállomási dolgozó, aki nem áll ki a párt határozatainak végrehajtása mellett. Nem nézhetjük tétlenül azt sem, hogy egyes agranó- musok csak beszélnek a szocialista mezőgazdaság mellett, ugyanakkor nem lépnek be a szövetkezetbe.

— Falvainkban a termelőszövetkezetekről ma másképp beszélnek, mint régebben'. Nem egy helyen a tsz-ből kilépett tagok egymást szidják és okolják a kilépés miatt. Azon gondolkodna!? a kilépettek, hogy mikor tudnak visszamenni szövetkezetükbe és hogyan veszik fel újra őket a tsz-be.

Az egyénileg dolgozó parasztok egy része sem azt mondja ma már, hogy nem lép be a termelő- szövetkezetbe, hanem azt latolgatja, hogy most a tavasszal, vagy pedig az ősszel lépjen-e a szövetkezeti gazdálkodás útjára.

Rajtunk, kommunistákon áll, hogy dolgozó parasztjaink mielőbb eldöntsék ezt a kérdést, a jobb élet, a szövetkezés javára.

— Sokszor elmondták a termelőszövetkezeti elvtársak, ha nem úgy beszélt volna Nagy Imre elvtárs 1953-ban a tsz-ekről, ahogyan 'beszélt, akkor sokkal előbbre lenne a termelőszövetkezeti mozgalom. Még azok közül is sokan bent maradtak volna, 'akik a belépéskor nem voltak egészen meggyőződve a tsz helyességéről. A kilépés megnehezítette ideiglenesen a kilépettek helyzetét is, hiszen idő kellett, hogy mint egyéniek rendbejöjjenek, de rontotta a bentmaradók munkakedvét is. A kilépéssel tehát sem a kilépettek, sem a bentmaradók nem jártak jól. A Központi Vezetőség márciusi határozatának megjelenése óta azonban a termelőszövetkezeti tagok egy

fejjel nagyobbra nőttek, a kommunisták határozottabbak, bátrabbak lettek és látják, hogy végleg eldőlt az a kérdés, merre visz az utunk. Látjál?: tiszta víz van a pohárban es hogy a szocializmus építése falun pártunk politikájának gerincét képezi. Az a hangulat termelőszövetkezeteinkben, hogy a termelőszövetkezeti kommunisták és pártonkívüli tsz-tagok a Központi Vezetőség leg-.- újabb határozatának megvalósításáért, a szocialista mezőgazdaság felépítéséért készek minden erejükkel dolgozni.

— A termelőszövetkezeti tagságnak igen jól esett,1 hogy a mezőgazdasági munkával foglalkozó tanácselnököknek és agronómusoknák javasoltuk, hogy lépjenek be a tsz-be. Azt is jónéven veszik, ha az egyénileg dolgozó paraszt párttitkárok közéjük állnak. Mi a jövőben mindent elkövetünk azért, hogy községi párttitkáraink kommunista példa- mutatással járjanak elöl a termelő- szövetkezetek építése és fejlesztése terén is.

Nemcsak a párttagoknál, hanem a pártonkívüli jómódú közép- parasztoknál is lehet ma már eredményre számítani a termelőszövetkezet kérdésében, ha őszinte szóval közeledünk feléjük.

A napokban meglátogattam Kapos- pula községben az egyik legtekintélyesebb középparasztot, akiinek hét szarvasmarhája áll az istállóban. Kiderült, hogy nincs ellene a termelő- szövetkezetnek. Amikor fent járt a békekongresszuson, érdeklődött a böhönyei Világosság TSZ elnökétől, hogyan élnek, mint dolgoznak. Azóta ő a falujában az I. típusú tszcs előkészítő bizottságának tagja lett.

— Akkor követtünk el tehát hibákat, amikor nem népszerűsítettük eléggé a középparasztság körében a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ha nyíltan megmondjuk, hogy mi a

tsz-ek mellett vagyunk és a tsz áll legközelebb pártunk szívéhez, akkor a legjobban gazdálkodó középparaszt is gondolkozik a dolgon, különösen, ha látja, hogy a tsz-tagok jobban boldogulnak, mint ő egyénileg. ,

— Legfontosabb .feladatunk a fejlesztés érdekében a termelőszövetkezetek vezetésének megerősítése. Az a tapasztalat, hogy az a termelő- szövetkezet fejlődik jól, amelyet megfelelő vezetők irányítanak. Nem véletlen, hogy nálunk, a kaposvári járásban a nagy berki Győző Termelőszövetkezet egyike a legjobbaknak, ahol Havasi elvtárs az elnök és Osz- kai elvtárs. a párttitkár is példamutatóan dolgozik.

Ahol jó az elnök és a párttitkár, ott jól megy a munka.

Ezért helyes, hogy a termelőszövetkezetből annakidején kiemelt kádereket visszairányítjuk a szövetkezetekbe. A kaposvári járásban eddig 18 elvtárs ment vissza tsz-be párttitkárnak és elnöknek, s bár munkájúi? eredménj'ét e rövid idő alatt még nem lehet teljes egészében lemérni, máris örömmel tapasztalhatjuk, hogy ezekben a termelőszövetkezeteikben jobban, nagyobb kedvvel és szervezettebben dolgoznak a tagok és a belépők száma is gyorsabban nő. Ha ezeknek az elvtársaknak a jövőben is megadjuk a kellő megbecsülést, támogatást és átérzik fontos párt-megbízatásukat, akkor sokat segítenek a termelőszövetkezetek fejlesztésében.

— A kaposvári járás termelőszövetkezeti kommunistái nagyon várták, hogy Nagy Imre elvtárs, pártunk egyik vezetője, beszédében vagy cikkében állást foglaljon a termelőszövetkezetek mellett. Most azonban megjelent a Központi Vezetőség határozata, amely világosan megmutatta a termelőszövetkezeti mozgalom helyét a szocializmus építésében. Ezt a határozatot az egész járásban, különösen . a termelőszö-» vetkezetekben egyhangúlag helyeselték a párttagok is és a pártonkívü- liek is. Mi örülünk, hogy nem rossz helyen tapogatóztunk, amikor a múlt év őszén határozottabban hozzákezdjünk a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. Most ,a Központi Vezetőség határozata után még világosabban látjuk feladatainkat.

— A kaposvári járás kommunistáinak nevében megfogadom, hogy pártunk 1953. júniusi, a kongresszusi és az 1955. márciusi határozatát maradéktalanul végrehajtjuk és

úgy dolgozunk, hogy a második ötéves terv megvalósításának idején lerakjuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban.

Úgy látjuk, hogy ehhez minden lehetőség megvan. Rajtunk, a járás kommunistáin áll, hogy ezekből a helyes határozatokból valóság váljék — fejezte be hozzászólását Kovács elvtárs.

Gépállomásaink fontos feladata : minden kampányban teljesítsék tervüket

Takács András elvtárs, a Marcali Gépállomás igazgatója gépállomásuk munkáját ismertette. Elmondta, hogy tavaly csak a tavaszi tervüket teljesítették 100 százalékon felül, a nyári és az őszi kampányban viszont elmaradtak tervük teljesítésével. így éves tervüknek csak 84 százalékban tettek eleget. Ez a lemaradás — hangsúlyozta Takács elv- társ — az 1953. júniusi és a párt- kongresszus határozatainak meg nem értéséből fakadt és abból, hogy nem fordítottunk kellő gondot a munkaversenyre. Ebben az évben igyekszünk elkerülni ezeket a hibákat, s arra törekszünk, hogy tervünket minden kampányban teljesítsük. Gépeinket jól 'kijavítottuk, s mihelyt az idő megengedi, hozzáfogunk a tavaszi munkákhoz. Eddig 105 százalékra biztosítottuk a szerződéskötést. De egyre több dolgozó paraszt keres fel bennünket, hogy szerződést kössön velünk. Éppen ezért itt hívom fel azokat a gépállomási igazgatókat, akik nem biztosítottak megfelelő területet maguknak, hogy ha szükségünk lesz erőgépre, segítsenek rajtunk — mondta, majd így fejezte be hozzászólását: .— En innen a gépállomás dolgozói nevében üzenem a Központi Vezetőségnek és megmondhatom Rákosi elvtársnak, hogy gépállomásunk kommunistáira és dolgozóira mindenkor számíthat a párt. ,

Erre Rákosi elvtárs közbeszólva, a következőket mondotta:

— Említette Takács elvtárs. hogy 105 százalékra van szerződésük, s a szerződéskötés egyre folytatódik. Azt szeretném megemlíteni, nem lesz-e

ennek az a vége, hogy a leszerződött területek egyrészét nem fogják felszántani? És akkor a szerződés- kötési terv túlteljesítése visszaüt,

mert a jövőben hiába igyekeznek gépi munkára szerződni a dolgozó parasztokkal, mert ők azt mondják, hogy az idén is becsapták őket. Ezt azért vetem fel, mert ha jól értettem, Takács elvtárs egy kis segítséget kér a többi gépállomástól. Szóval Takács elvtárs maga is fél, hogy nem fogják teljesíteni a tervet. Nem volna-e okosabb inkább óvatosabbnak lenni, mert megtörténhet, hogy leszerződnek 115 százalékra és csak 95 százalékra teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségüket, és akkor a marcali járásban 800 paraszt. szidja a gépállomást. Kérem Takács elvtársat és a többi elvtársat is, gondolkodjék ezen. >

Mészáros Gézáné elvtársnő, a Nagyatádi Járási Pártbizottság pártépítési titkára hozzászólásában hangsúlyozta: a járás kommunistái és dolgozói nagy lelkesedéssel és he- lyesléssel fogadták a Központi Vezetőség márciusi határozatát. ígérte, hogy a járás falusi pártszervezeteinek megerősítésével, a pártpolitikai munka megjavításával elérik, hogy a dolgozó parasztságot is felsorakoztatják a hős munkásosztály mellé.

.Hevesi János elvtárs, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára felszólalása végén ezt mondta: — Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára versenyre hívjuk a megye összes járását. Vállaljuk, hogy első negyedéves begyűjtési és adó(Folytafiás a 3. oldaton.)