Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

t SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. március 5. „Azonnali tárgyalásokat Oroszországgal!“ London (TASZSZ). A Tribune című munkáspárti hetilap szer­kesztősége, március 2-án London- ' bon, a Wéstminsteri Central Hall­ban gyűlést, hívott egybe ..azonna­li tárgyalásokat Oroszországgal“ jelszóval. A gyűlésen 7,000 ember Vett részt. />:* n h­Michael Foot munkáspárti kép- : viselő, a gyűlés elnöke hangsú­lyozta: a gyűlést azért hívták össze, mert halaszthatatlanul szükséges, hogy a német kérdést még a párizsi egyezmények rati- vfikálása előtt megvitassák a- Szov- jétunió vezetőivel és megegyezést étjenek el az atom- és hidrogén- fegyver betiltását illetően. A gyűlésen felszólalt Aneurin Bevan munkáspárti képviselő és dr. Donald Soper, a meto- ,, (lista egyház vezetője. A je­lenlévők hangos tapssal fo­gadták Bevan és Soper fel­szólalását, amelyekben a nem­zetközi problémáknak békés úton történő rendezése mel­lett szálltak síkra. Bevan felszólalásában kijelen­tette: „Az Egyesült Államok Német­ín1 országban militarista, a Távol- Keleten, Kínában pedig megvesz­tegethető rezsimet igyekszik talp­raállítani. Ez nem békepolitika, hanem háborús politika, az angol nép számára pedig eljött az ideje annak, hogy ne csak passzívan szemlélje az eseményeket.“ Itt az ideje — mondotta többek között —, amikor az angol népnek kormánya tu­domására kell hoznia, hogy a nemzetközi ügyekben több en­gedékenységet és bölcsességet kíván. Bízom benne, hegy ez a gyűlés tudomására hozza Churchillnek: „Itt az ideje: vagy távozzék, vagy csele­kedjék.“ Soper kijelentette, a Szovjet­unióban tett látogatása alkalmá­val meggyőződött arról, hogy a szovjet nép békét akar. Valamennyi kereszténynek — jelentette ki Soper — követelnie kell, hogy a Szovjetunióval most folytassanak tárgyalásokat a né­niét kérdést illetően és támogat­nia kell az atom- és hidrogén­fegyver megsemmisítését célzó kö­veteléseket. Itfrósfgfi faniSvaSIoraás Indonéziában iJfejtettimperínlista niesíerkedések miatt „ Dzsakarta (TASZSZ). Dzsakar- cMban most, folyik annak a pernek a tárgyalása, amelyet Jungslager, «Z indonéziai reakciós fegyveres bandák vezetőjének egyike ellen indítottak. Manón tanú megerősí­tetté azt a tényt, hogy az impe­rialisták beavatkoznak az Indonéz Köztársaság belső ügyeibe. Meg­állapítást nyert, hogy Szingapúr­ból tengeri úton rendszeresen szál­lítanak fegyvert Jáva-sziget nyu­gati partvidékére. A dzsakartai repülőtér mellett lévő amerikai nagykövetségi repülőhangárban több, fegyvert tartalmazó zsákot rejtettek el. A fegyverszállítmá­nyokat ejtőernyőkön dobták le a terrorista bandáknak. PETRUSZ BROVKA: Hazajött a muzsikus Hogy falujába visszatért, ’ száz és száz nóta velejötí, levette szögről hangszerét a katona s átöltözött. S a búrok megcsillogtatták a havas Kárpát ormait, és látta újra a Dunát: feleselő hullámait. , .... : emlékezetes látogatására Majő ha o mosajlott : messze, lent,. 195jWjen Eszak. É8 NEMZETKÖZI SZEMLE Egy párizsi demokratikus lap — j Ezek az idézetek elég világosan beszámolva az amerikai külögymi- megmondják, hogy az amerikai mi­niszter indokínai látogatásáról — perialisíák egyrészt ki akarják túrni ezzel a figyelmeztetéssel fejezte be a franciákat indokínai pozícióikból, tudósítását: Franciaországnak el másrészt kell érnie, hogy tiszteletben tartsák alá akarják ásni a genfi egyezményeket. forogtak arany kerekek, és az anya is megjelent, és zokogtak a gyerekek. a genfi egyezményeket, ha el akarja kerülni, hogy Foster Dulles indokí­nai útjának olyan következményei amelyek a múlt év nyarán eloltot- 1 egyenek, mint annakidején Koreá- ták az indokínai háború lángját, ban lett... A lap Dullesnek arra az | politikai, katonai és gazdasági té- emiékezetes látogatására célzott, I ren egyaránt akcióba léptek. Tud­D®1- valevő, hogy a jelenlegi délvietnami Korea határán tett és amelyet rövi­desen a iiszinmanisíák támadása kö­vetett. Ez a figyelmeztetés nem indokolatlan. Egész ser jel van ar­ra, hogy Dulles megint »háborúba ,„ . . .... , utazik«. A délkeletázsiai agresszív s mondtak: Be szépén hegedül... ; t5mb a SEAXO (az amerikai dél­Ki volt tanító mestere. ; kek.tázsiai NATO-ja) bangkoki ér- fényt vet Dulles kijelentése: »Mint­S tekezletéről utazott Laoszba, Kam- hogy Dél-Vietnam, Laosz és Kam­ii bodzsába, majd Déi-Vietnamba és lodzsa most közvetlen dollársegítsé­: ott tárgyalt egyrészt az indokínai get kap az USA-tól, elkerülhetetlen, ; kormányokkal, másrészt a francia hogy ebből ne származzék Francia­; hatóságok képviselőivel. Hogy mirői ország gazdasági helyzetének bízó j tárgyalt S eljött, csapatban s egyedül, a környék minden embere, Egy pillanatig nem felelt, csak simogatta a vonót, s a hangszer lelke szóra kelt, amikor halkan válaszolt: kormány a franciák zsebéből már lényegesen átkerült az amerikaiak zsebébe, a laoszi, kambodzsai és dél­vietnami hadseregek amerikai ki­képzése további francia befolyást vált fel amerikaival, s ami a gaz­dasági behatolást illeti, arra némi Ki tanított? A társaim... Ho! harc után, hol harc előtt. Szél szállt az utak harsain, szél szállt az álmaik fölött. Fegyverrel jár a katona... Úgy húz át füstön és ködön. S pihenőn csermelyviz szava zuborgott így az üstökön. És elfeledni nem lehet: »Szabaditóink jönnek itt!« Hogy vártak ránk az emberek! Hullottak boldog könnyeik! A rét arcot hogyan cserélt, s hogy hajnalodott a világ ... Csönd lett. Egy szót se szólt a nép. Csak ő, ő sírta el magát. (Hidas Antal fordítása.) DULLES INDOKÍNÁBA? Elmondják a szűkszavú hírügy­nökségi táviratok és sajtójelentések. Vieníianeból, Laosz fővárosából je­lentette a New York Herald Tri- ' bűne tudósítja: Dulles azt mondta j Katay laoszi miniszterelnökinek, i hogy »Laosz megengedheti magá­nyos meggyengülése ezekben az or­szágokban.« Amerika egyfelől tehát még az eddigieknél is brutálisakban teszi rá a kezét Indokínára, másfelől nyíl­tan fellép a genfi egyezmény — a béke — ellen és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen uszítja »Indokínai Liszinmanjät«. Ezért ért­hető, ha a francia gyarmatosítók at­tól félnek, hogy amerikai kan­nak hogy energikusabb akciókat kluTenseik teljesen kiebrudalják őket kezdjen Patet Lao ellen«. (Vagyis b J kí„------­,-^NOI (Uj Kína) Pnom Penh-ből szár­mazó sajtójelentések szerint No­rodom Szihanuk kambodzsai ki­rálynak lemondásával kapcsolat­ban tett nyilatkozata arra mutat, hogy az ország politikai .pártjai szembehelyezkedtek a király poli­tikájával. Az ellenzéki pártok éle­sen ellene fordulnak Szihanuk »választási reform«-programjá- nak, amely.mindazokat meg akar­ja fosztani szavazati joguktól, takik részt vették a nemzeti fel­szabadító mozgalomban. Szihanuk ■kijelentette, hogy ha egyszer meg­valósul programja, a politikai pár­tok elvesztik befolyásukat. Az UP amerikai hírügynökség jelentése hangsúlyozza, Szihanuk pontosan 48 órával azután jelentette be le­mondását, hogy Dulles amerikai külügyminiszterrel a kambodzsai haderők amerikai segítséggel tör­ténő növeléséről folytatott meg­beszélést. MONTEVIDEO- (TASZSZ) Braziliában mind na- é$mbb arányokat ölt a földrefor­mért indított mozgalom. A moz­galom harcosai ötmillió aláírást szándékoznak összegyűjteni a földreformot követelő felhívásra. Az ország lakosságának legkülön­bözőbb rétegei támogatják a pa­rasztok és a mezőgazdasági bér­munkások igazságos követelését. HANOI (TASZSZ) Mint a Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelenti, március 3-án a hanoi nagyszínházban ün­nepi gyűlést tartottak a Vietna­mi Munkapárt 'megalapításának 4. évfordulója alkalmából. A párt központi bizottsága nevében Hoang Kuok Viet beszámolt a párt tevékenységéről és kifejtette a párt és a nép előtt álló felada­tokat. PÁRIZS s .(TASZSZ) A Tribune des Na- tiíihs című hetilap jelentése sze­rint az Egyesült Államok és Fran­ciaország között egyre jobban ki­éleződik az északafrikai támasz­pontokért folyó harc. Mint a lap rámutat, Líbia kormánya ameri­kai nyomásra igyekszik kivívni a francia csapatok kivonását Fez- zanból és ugyanakkor beleegye­zett abba. hogy amerikai és. angol csapatokat helyezzenek el Líbiá­ban. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK I I tikus Köztársaság népi kamarájá az ország hazafias erői ellen.) Duí- : les biztosította a laoszi kormányt, ; hogy »szükség «»étén ebben a tér- 5 ségben is felhasználják az Egyesült ; Államok mozgó erőit.« Az United ■ Press jelentébe szerint »az' ameri- • kaiak irányításával hamarosan meg­: kezdik a laoszi királyi csapatok ki- _^ ^ I képzését. A Reuter távirata szerint Amerika*és“LaoTz között* gazdag : DuiUn Pncmpb-Peuhbem, Kambod- ka,tonaj szerződés megkötésére — ; zsa fővárosában, a többi között »a irta a u. Monde című befolyásos ■ királyi hadsereg amerikai kiképző- po]gári !ap _ Ezt a szerződést séről« tárgyalt. A kambodzsai had- nemcsak a kommunista országok, sereg számára ■ fűzi hozza a Je' hanem más országok is összeegyez- lentés — »bizonyos mennyiségű ^ telhetetlennek tartanák a genfi s érthető az is, ha bizonyos francia burzsoá körök is aggódnak a genfi egyezmények ellen irányuló amerikai manőverek láttán. »Nem minden nyugtalanság nél­kül olvastuk egy Reuter sürgönyből, hogy tárgyalások indulnak meg PÁRIZS (MTI). A nemzetgyűlés külügyi nak felhívását, hogy egész Német­bizottsága elfogadta a Francia Kommunista Pártnak nemrégiben benyújtott javaslatát, amely indít­országban tartsanak népszavazást. amerikai hadianyagot helyetek ki látásba.« megállapodással...« »A szaigoni kormány — folytatja főváro- í a Le Monde — fellép a genfi egyez­Szaigonfeaii, Dél-Vietnam . sában Dulles Ngo Dinh Biem mi- j menyben előírt 1956-os választások A Német Kommunista Párt El- niszterofctök bíCtositotta arról, hogy ! ellen, mert el akarja kerülni a sza- i i»az Egyesült Államok erélyesen tá-jvazásí, amely minden valószínűség noksegenek Titká saga a imogatná Dél-Vietnamot« — ha szerint kommunista győzelemmel ványozza: küldjenek s osszanak \ akban hangoztatja, hogy minden-1 harrt» keverednék a kommunisták-: végződnék. Szaigoni hivatalos körök ki akit őszintén nyugtalanít a sző- kai... Szaigenban Dulles Henri érvénytelennek mondják a genfi ’ • , .. . Bcnnet-vel (aki Franciaországot megállapodásokat és a nemzetközi vetségi gyűlés vegzetes döntésé es képviselte a bangkoki SEATO-érte- fegyverszüneti ellenőrző bizottság akinek szívügye, hogy a német j kezleten) és Paul Ely tábornokkal feloszlatását követelik. Nehéz elkép­szét ingyenesen 3 millió mázsa gabonát Tuniszban, Algírban és Marokkóban a szárazság miatt éhező és nyomorban élő lakosság'nép maga döntsön létkérdéseiről,' indokínai francia csapatok fő- zelni, hogy a délvietnami kormány -y ^ es .... .. .. parancsnokával) is tárgyalt. Meg- ilyen messzire menjen, ha előzőleg csak a legnagyobb örömmel üdvö-1 rótta őkét azért a »puhaságért«, nem bátorítják amerikai tanácsadói, zölheti a Német Demokratikus amelyet indokínai politikájukban ta- j Márpedig az 1956 júliusában tart&n- ,, , , . , ... , . j másítanak, követelte, hogy teljes dó vietnami választásokat megta­Koztarsasag népi kamat aj - na j " j mértékben támogassák Ngo Dinh gadni annyit jelent, mint újra kez- vaslatát. Éppen ezért sajnálkozás- j oiemet, sőt kifogásolta, hegy a deni az ellenségeskedéseket...« sál állapítjuk meg hogy Erich francia kormány Hamvban működő | s Dulles — ezt bizcmjltja indokí- Ollenhauer, a Német Szociáldír | nliss:í:‘ó*a tór^al a Vietnami De- nai útja is - nyilván ezt akarja. között. (Ez a kérdés azért tartozik a külügyi bizottságra, mert túl­nyomó részben ez foglalkozik a francia—északafrikai ügyekkel. MTI szerk.) DÜSSELDORF (ADN). A Német Kommunista Párt Elnökségének Titkársága nyi­latkozatot adott ki a Német De­mokratikus Köztársaság népi ka­marájának felhívásáról. A nyilat-' ruftak a népi kozat üdvözli a Német Dómokra- hoz. Dulles ; Az Egyesült Államok be akarja az indokínai országokat a , , . , I mokratákus Köztársasággal, ub.'« < mokrata Part elnöke a népi ka-;_ mlnt az Associated Press ameri- vonni mara javaslatának elfogadása el- j kaj hírügynökség mondja — sajnál- SEATO-ba, annak ellenére, hogy len foglalt állást, jóllehet ő maga kozott amiatt, hogy Indokínában, ■ a genfi egyezmény kifejezetten még­is aláírta a német kiáltványt, s a Franciaország egyes francia cégek tiltja, hogy ezek az államok belépje- munkások, parasztok és értelmi- kereskedelmi érdekei miatt úgy [nek katonai tömbökbe. Dulles ségiek teljes mértékben hozzájá- kamara javaslatá­láíszik megfeledkezik a nyugat álta» ugyanakkor egyáltalán nem titkolja Amerika étvágyát, amelyet ebben a lános ról.« kommunistaellenes politikája­• ■•saaaaauaa«aaaaBa»BaBaaaaaaaaaaaaBaaaBBBaaaaBaaaaaaaaBaa»aaBaBaaaf «aaaaaaaaaaanaaai aaaaaaaaaaa laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBKaaaaaaaBaaaaaaaaaaa Számolják fel az osztálybékés hangulatot Z&etickisfaludon! Zselickisfaludon mostanában nem sok szó esik az osztályharcról. A pártszervezet, a községi tanács úgy parasztoknak. Egyszóval: nyolcnak sikerült különféle körmönfontsággai a pártszervezet és a tanács félreve­véli, hogy most már nem időszerű a zetésével kibújni a korlátozó ren- kulákok, a falusi kizsákmányolok el- delkezések alól. leni harc, mivel legtöbbjük az elmúlt Nézzünk egy-két példát. Hogy tör­és ztendök alatt megvált birtoka ténhetett meg például az, hogy Mi- nagy részétől. Amikor Szabó János ke József 40 holdas ^.ulák, aki élvtársat, a községi tanács végrehaj­tóbizottságának elnökhelyettesét meg kérdeztük, hogy a községben hány kulák van, így válaszolt: »Most már nem sok, mert legtöbbjük leadta, vagy pedig szétiratta a földjét.; Ma­ga Pellérdi Imre elvtárs, a községi alapszervezet titkára is úgy emlege­ti a falu kizsákmányolóit, mint »volt; kulákokat. Ez az igen helytelen és káros nézet merően ellentétes pár­tunk politikájával. A párt tanítása szerint nincs »volt kulák« sem Zse- lickislakon, sem másutt. A helyi pártszervezet vezetőinek ébertelensége, a párt parasztpoliiti- kájának megsértése, a községi ta­nács megalkuvása oda vezetett, hogy a két'-három évvel ezelőtt nyil­vántartott 14 kulákból jelenleg mindössze négyet találunk a köz­ségi tanács nyilvántartásában. No és mi történt a töbhi nyolccal? Elköltöztek? - Otthagyták a falut? Nem! Egyikük Sem ment el más vi­dékre. ugyanúgy ott élnek a köz­ségben. mint 2—3 évvel ezelőtt, az­zal "á különbséggel, hogy most nem »K« betűs nyilvántartási lapjuk van, hanem olyan, mint a dolgozó rendszeresen 1—2 cseléddel dolgoz­tatott, akinek jövedelmi főforrását mások kizsákmányolása jelentette, most középparasztként köteles be­adózni az államnak? Á dolog a következőképpen áll: Mike József a legutóbbi időkig együtt élt leányával és vejével. Egy napon aztán bejelentette a községi tanácsnál, hogy többé nem tudnak együtt élni, összevesztek egymással. Bizonyítékul már az udvart is ket­téválasztották. A vő és a leány a rendes lakásba, Mike pedig egy mel­lékhelyiségbe költözött. Aztán köve­telték a tanácsnál, hogy a birtokot írják kétfelé, adójukat és beadási kötelezettségüket csökkentsék. így történt, hogy Mike József »középpa­raszt« lett (!!) A faluban azonban csakhamar világossá vált mindenki előtt, hogy á vő és az após közötti »harag« kizárólag addig tartott, amíg céljukat: a beadás és adófizetés mérséklését el- nem érték. Az ebé­det, a vacsorát már teljes békesség­ben, egy asztalnál fogyasztják el, lé­hát mostmär ismét együtt élnek. Tanai Imre 29 holdas csépilötulaj- donost, Ballai János 35 holdas hír­hedt igauzsorást, idős Bencs János 35, Kis M. János 45 holdas állandó cselédeket tartó kulákot, mivel bir­tokukból 15—20 holdat leadtak, szin­tén középparasztként kezelik a helyi szervék parasztok társadalmi szervezeteiben vezetőhelyet is harcoltak ki maguk­nak. Pl. a tanácsilag Zselickdsfalud- hoz tartozó Szilvásszentmártoiiban Bereknyei József (picur) 35 holdas kulák, akinél a múltban az ember­telen kizsákmányolás miatt a cselé­dek állandóan váltakoztak, három héttel ezelőtt házról házra járva gazdakör elnökének választatta meg magát. És mindez a falu kommunis­táinak szemeláttára történt. Sorolhatnánk még hosszan a pél­dákat, amelyek bizonyítják: a ku- lákok tűrhetetlenül elszemtelened- tek. A községi tanács tehetetlensé­géből, a törvények semmibevevésétől fakadt., hogy a község súlyosan le­maradt az adófizetésben és a beadás­ban. A kulákok adóívein 8—10, de nem ritka esét az sem, hogy 15 ezer forintos adóhátralék olvasható. A törvény betartására azonban még egyiküket sem szorították rá. Tűrhetetlen ez az állapot. A köz­ség kommunistái, a tanács vezetői és tagjai, a becsületes dolgozó pa­rasztok ne hunyjanak szemet a ku- lákdk törvénysértésén. Számolják fél az osztálybékés hangulatot, s kí­térségben lényegében csak a fran­cia gyarmatosítok érdekeinek rová­sára lehet kielégíteni. Dulles indokínai útja tehát éber­ségre figyelmezteti elsősorban Viet­nam és Franciaország népét, de a. világ valamennyi békeszerető né­pét is. A népek megakadályozzák majd. hogy Foster Dulles indokínai útjá­Egyes kulákok a dolgozó olyan kovetkezmenye, legyenek. mint annakidején a Koreainak. •. ienség ellen. Szovjet—norvég—finn megbeszélések Oslo (TASZSZ). A norvég kor­mány bizonyos idővel ezelőtt ja­vasolta a szovjet kormánynak, hogy folytassanak szovjet—nor­vég—finn megbeszéléseket egy háromoldalú egyezmény megköté­se céljából a finnországi Inari-tó, valamint az ebből eredő Paatso- Joki-folyó szabályozásáról és ha­józásáról. A Paatso-Joki hosszá­nak nagy részében határfolyót al-* kot a Szovjetunió és Norvégia kö­zött. Mint ismeretessé vált, a szovjet külügyminisztérium közölte a moszkvai norvég nagykövettel, hogy a szovjet kormány hajlandó a tárgyalásokra és a megbeszélé­sek színhelyéül Oslot javasolta. Szovjet részről G. M. Szmirno- vot, a Szovjetunió villamoserőmű- vei minisztériumának egyik ősz­méletlenül harcoljanak az osztályéi- tályvezetojet bíztak meg a kül­döttség vezetésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom