Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1855. március 6. SOMOGYI NÉPLAP A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ Párttagjaink magyrésze az elm^'iDt tíz esztendő alatt megismerkedett a miarxizmus-lenmizmus alapvető tartásaival. Százezrek tonuSimáinyoz- ták a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, a Magyar pártíör- témetet, a politikai gazdaságtan és a marxista filozófia tanításait, Ebben az oktatási évben pedig kommunistáink többsége pántunk III. kong­resszusénak anyagát tanulja. A tanulás közben számos olyan ettlvi kér­dés merül fel, melyet a foglalkozásokon nem értenek meg Világosan, s ilyen esettekben az elméleti tanácsadóihoz fordulnak a vitatott kér­dés megmagyarázására. Mai cikkünkben három kérdést ragadunk ki, s adunk rá választ az elvtársiaknak. A szükséges munkaidő és a termelt új érték A kérdés az vetít, hogy a kapita­lizmus viszonyáé között a szükséges munkaidő alatt a munkás termnel-e új értéket? Hogy erre megnyugtató választ adhassunk, vizsgáljuk meg, hogyan történik a termelés, mi is az ‘a szükséges munkaidő, a termelt új értek. A tőkés gyárat alapít, s hegy mű­ködtetni tudja, hogy profitra tehes­sen szert, a termelési eszközökön kívül (épület, gép, nyersanyag) mun­kaerőre van szüksége. Megvásárolja a munkaerőt. A bérmunkás tehát munkaerejét áruba 'bocsátja s ezárt a tőkéstől cserébe megkapja a léit- ífjnuíariásához szükséges Cegmiim» mállisaibfo összegét, a munkabért. A tőkés ezért munkát kap cserébe: a munkás termelő tevékenységét, a termelő erőt, amelyet a munkás nemcsak pótolja, amit etifegyasztott, hanem a felhalmozott munkának nagyobb értéket ad, mint amennyi értéke azelőtt volt. Szükséges meg­említeni, mi határozza meg a mun­kaerő értékét A munkaerő értékét araiak újratermeléséhez társadiaími- iag szükséges munkaidő határozza meg, vagyis annyi idő, amennyi alatt a munkás életszükséglete ki­elégítéséhez legmirúnákBalbban szükséges értéket előállítja. Ez az idő a kapitalizmusban jóval keve­sebb, mint amennyit a munkás dcttL gozik. Az egyszerűség kedvéért; a munkában eltöltött órák felét vagy négyedét vehetjük. A társadalimiteg szükséges munkán túli termelés kii- . zárólag a tőkés profitját növeli. Ez a túlmunka. Miután megismerkedtünk a szük­séges és túlmunka fogalmával, néz­zük meg, hagy a termelési folyamát közben mi .történik. A termett érték kettős jellegűnek tűnik fél előttünk meg. A .termei!1 vényben, az áruban a munka kettős jellegét fe kimutatta a marxizmus. Az áru termelésére fordított munika egyrészt, konkrét, egy bizonyos módon végzett munka (dpészmunka, szabómunka stb.). Ez a konkrét munka a tennék haszná­lati értékének a forrása. Az áru ter­melésére fordított r&unka ugyanak­kor absztrakt munka is, vagyis az emberi munkaerő működtetése álla­tában. (Ez esetiben nem számít, hogy cipószmunikáról, vagy szabó- munkáról van-e szó.) Ez az absztrakt, munka az áruk értékének a forrása, mert ez a,z a valami, ami a külön- ! böző használati értékű árukiban kö­zös. Az érték lényege abban van, hogy a munkatermék árua’lakot ólt, hogy az áru előállításéhoz társadal­milag szükséges munka az áruban önállóvá válik, az árunak tulajdon­ságává tesz, azaz az áru értekévé, áruértékké alakul át. A kérdés} úgy szili, hegy a szük­séges munkaidő alalf a munkás ter- mel-e új értéket? A válasz egyönte­tű: igen. Az áru értékében tehát, bár konkrét és az absztrakt munka egyformáin benne van, s ezt, amikor az áru értékéről beszélünk, nem vá­laszthatjuk külön. De nem választ­ható külön, illétve nem határozható meg az sem, mikor dolgozik a mun­kás munkaerejének fenntartását biz­tosító értékek megtermelésén és mi kor alkot új értéket. A szükséges munkaidő alatt ugyanolyan mérték­ben használja az üzem épületét, a gépet, a nyersanyagot, mint a szük­séges munkaidőn túli időben és ez­alatt új értéket ás alkot. Mivel a szükséges és a túlmunka időpontját meghatározni nem lehet hogy a munkás a nap első vagy második felében végzi a szükséges és a túlmunkát —, nem választható külön az sem, hogy a munkás mun­kanapjának melyik percében termel új értéket. Ez az egész munkafolya­matot jellemzi, s az új érték terme­lése állandóan jelen van. Népi demokratikus fejlődésünk két szakasza Az államhatalom jellege a két szakaszban A kérdés a III. pártkongresszus anyagából vauó, népi demokráciánk két szakaszának megmagyarázását kérték elvtársaiínk. A válasz: Népi demokratikus rendszerünk, kialakulása hazánkban, egyazon ösz- szefüggő forradalmi folyamatban, két fenradaksm, a petgári demokra­tikus és a szocialista forradalmon 'keresztül va’ósull meg és ezek íel-- adatait oldattuk meg. Népi dérnek- rációnk forradalmának két szaka­szén, a hatalom jellege s osztály-, tartalma a következő: Elüső szakasz -osztóltytartalma: a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság dsmckraóiikus diktatúrája, a má­sodik szakasz osztálytairta1ma: a protebáráátius diktatúrája. A forradalom két szakaszának oszláiyfertai’máibain közös vonás az, Minden tenmélvénynek van haszná- hogy mindkettő a munkásosztály ve­teti és csereértéke. Használati érté- zenésével valósiul meg, mindkettőben ke az, hogy viselőjének, itu’ajdono- a hatalom alapja a munkás-paraszt sának hasznos, valamilyen szükség-! szövetség. Nélüifk Magyarországon letét elégítá ki általa, osereértéke az átmenetet nem fegyveres felke­lett a fennálló hatalmait megdönte- nii. A népi demokrácia fejlődésének két szakasszá összefonódott, a fel­adatok egymásba folytak úgy, hegy a két szakaszt egymástól pontosan eCihatárolnd nem tehet. Mér az első szakaszban ítúlmemtümk a polgári demokratikus ferradaíioTn keretein (pl. bányák, bankok, nagyüzemek ál­lamosítása). Viszont -a második sza­kaszban cfdföötunk csak meg olyan demokratikus, követelményeket, minit az állam és az egyház szétválasztása. Ezt lehetővé tette, hogy a mun­kásosztály a forradáilpm kezdetétől részese volt a hatalcmnak, a kom- murista pártnak elhatározó szerepe volt a kormányban, A proletárdik­tatúra kivívása, az átmenet a forra­dalom. egyik szakaszából a másikba fokozatosan, viszonylag békés körül­mények között történt. A két mun- I káspái't egyesülése pedig betetőzte a munkásosztály szea'Ví'zahi egységé­nek megvalósulását. Ez a' munkás- paraszt szövetség megszii'áidui'.ásá­A DISZ ÉLET HÍREI Hagy gondot fordítanak a szülőkké! való jó kapcsolatra nagyberkiben A nagyberki DlSZ-szervezet helyes és iránytmutató kezdeményezésével vomifca magára a környék lakóinak figyelmét. Keszthelyi István DISZ- táittkór nagy gendot fordít a fiatallok nevelésére, de munkájához segítsé­gül hívja a felnőtteket is. Rendsze­resen, mindéin, hónapban összehívja a DlSZ-tagok szüleit és velük 'beszé­li meg a fiatalok nevelésével kapcso­latos feladatokat. Ezeken a »-szülői értekezleteiken'« elmondja, hegy me­lyük fiátal hogyan viselkedik, .ki ér­demei dicséretet, vagy 'bírálatot és kéri a szülőkéit, hogy ott honi mun­kájuk köziben is igyekezzenek öntu­datos, becsületes, jó DlSZ-faggé ' ne­veted 'gyermekeiket, A nagyberki szülők hosszú ádfeig csak vonakodva engerték gyermekei­ket a Petőfi iskolák foglalkozásaira, sőt sok esetben . megakadályozták részvételüket. Keszthelyi elvtárs . pzt is megbeszélte a szülőkkel, s azóta nem tartják vissza, inkább maguk küldik fiaikat, lányaikat a politikai oktatásra. Helyes lemne, ha megyénk DISZ szervezetei követnék a . nagy­berkiek példáját. Kérjenek tanácsot a felnőttektől és az ő segítségükkel igyekezzenek megjavítaná munkáju­kat. Kultúrotthon! építettek Szenlivánpusztán A szentivánpusztai fiatalok Keresztes László DlSZ-titkár vezetésé­vel dicséretremértó munkát végeztek. Egy régi, omladozó, kihaszniáHatllan. épületből társadalmi munkával kultúrházat varázsoltak, melyben meg­hitt, barátságos otthonira találtak a fiatalok. S amint 'befejeződött a munka, fejlődésnek indult a kulturális élet ás. A »Potilyes« című színda­rab előadásával már két alkaltemmafl szórakoztatták a falu. dolgozóit, akik a>zótá büszke örömmel figyelik a DISZ-fiiatalick buzgalmát ,'és fejlődését. A fiatalok lelkes támogatóra találtak Mihajlovics elvtárs .személyében, aki fáradságot nem ismerve, tanítja a színjátszó csoportot és mindent megtesz az ifjúság szórakozási lehetőségeinek:'megteremtéséért. Szentivánpuszta fiataljai és elsősorban a vezetőség kulturális ered­ményei mellett ezután fordítsanak nagyobb, gon dót a szervezeti élet '■megerősítésére, megjavítására is. Gyenge a szervezeti élet Kaposkeresztúron is az idősebbeket szedték össze s a fdataíickkali nem .törődtek. A feladat az, Hegy; a vezetőség sürgősen üljön ősszé és keresse ■meg a szervezeti élet "hiányosságai­nak az okát, Dolgozzon toi tenvet és minden, egyes DlSZ-iagct bizxffn. meg, feladattal,, különös Sbbfigt fordítva a sgeryezet ' megerősífesé- ré, új tagok fdhtéfelére. Munká­jukhoz ismételten kérjék a pedá- gógus elvtársak segítségét, lakiik'fá- pasztEfiaitaikikalv.l tanácsaikkal! frtóg- teremthetik egy jól működő DISZ- , szervezet létrehozásának íelitéte- vteit. pedig: mert a modem kapitalista léssel kellett végrehajtani, hanem aihoz is vezetett. így a demokratikus termeléchen ewre íitián Icerfil a. fo- ' már meékezdfttt forradalmat kel- diktatúra ooJtórháboTÚ nélkül nőtt termelésben csere útján kerül a fo- 1 már megkezdett forradalmat gyasztóhoz, vagyis úgy vásárolja: lőtt továbbfejleszteni, nem kel- diktatúra polgárháború nélkül nőtt kel- i át a protetárdöktetúróba. A kaposfltereszrtúri DlSZ-szanve- zet nem dícsekedliet szép ered­ménnyel. A vezetőséget újjáválasz­tották és Kiss Sándor elvtárs sze­mélyében képzett titkár kerüüit a szervezet élére, de javulás mégsem tapasztalható. A szervezeti élet na­gyon gyenge, sőt, talán nem is le­het szervezeti életről beszélni. De a tagszervezéssel sem foglalkoznak, bár szervezetük mindössze 14 taggal rendelkezik. Segítségül hív­ták ugyan a pedagógus elvtársa- kat, akik tanítaná, peveini .tuctaák a fiatalokat, írendeztek is szündama- bot a községben, de színjátszásra Teremtsenek változatosabb Hiúsági életet a Kaposvári Ruhaüiemben ’ ‘ : ■ ... ? ■ — ., f .... : > ót« ;; j . ' ■ ■ C\ ' ; lj) A Kaposvári Rúhaüzcm DlSZ-szervezete 40 tagigal. resTdeíkezik,. A termelési eredmények is jazt bizony íí jak, hogy a DlSZ-szervezet j-cü. .<^>1- gozilk, mégis van egy nagyon fontos feladat, melyről a vezetőség soroza­tosan megfeledkezik. Nagyon sek szervezeten kívüli fiatal van még," ,áz üzemben s á vezetőség mégssím for «Jft kellő gondot a tagsiervezéshe! ; A vezetőség tagiak de a DISZ-rtagok is i táláljának időt és riíódot á szér- vezetenkívüli fiatalokkal való foglakozásra;s á munkaverseny szemlézé­se mellett új erők bevonásával ten. mtsewek szebb és VsütoiSatosabb ifjú­sági életet üzemükben. .., , • ■?, /... .yji ; ■. Ö )RE'G HÁZASPÁR bandukol Marcali község sötét, sáros utcáin. Egymásba, karolva, lassú, ki­számított lépésekkel haladnak előre, s az átjáróknál óvatosan, tapogatóz­va igyekeznek kikerülni az útjukba akadó pocsolyát. Vajon hová tartanak ilyen késő este? Miért nem ülnek a konyha meleget árasztó tűzhelye kö­rül? Miért nem pihennek a jó meleg ágyban? A szemüveges férfi megáll egy pillanatra. Kifújja magát. Felesége megértőén, türelmesen néz fáradt férjére, akinek útközben is meg kell állnia egy kis pihenőre. Aztán bal­lagnak tovább, s amikor befordulnak a pártház ajtaján, fiatalok és öregek együttesen köszöntik Polgár Feren­cet, a falu legöregebb kommunistá­ját és feleségét. Polgár bácsi lelkiismeretesen részt vesz minden taggyűlésen. Igaz, hogy nagyot hall, nem érti, miről van szó, mégis ott akar lenni közöttük, ott akar lenni, ahol elvtársai pártunk­ról, a haza ügyéről beszélnek. Figyel­mesen nézi az előadót, a felszólaló­kat, s amit a szájmozgásból nem ért meg, azt felesége mondja el otthon Polgár bácsit, ezt a becsületes munkásembert és sokat próbált kommunistát nagyon szeretik elv- társai. Gyűlések után öregek, fiata­lok köréje sereglenek, s ő örömmel idézi fel a régi harcokat, hosszú idő óta dédelgetett élményeit. * * * 1912. MÁJUS 23. Ez az a nap, ■ melynek eseményei ma is ki­törölhetetlenül élnek Polgár bácsi emlékezetében, s melyen addig soha nem látott erő, kitartás jellemezte a a, t&iitető munkástömegeket. . Most ott ül elvtársai között, s em­lékeztető. lelkesítő szavait feszült fi­gyelemmel' hallgatják... — Elvtársak! Ha láttátok .volna azt a hatalmas, morajló tömeget, he ti is éreznétek azt a tüzet, mely min­ket lelkesített azokban a percekben, akkor tudnátok csak igazán, hogy mit jelent a munkások összefogása. Bevezető szavai még jobban fel­csigázták hallgatóinak érdeklődését, s az elbeszélés folyamán megeleve­nedik előttük az 1912-es Budapest képe; a lezajlott küzdelem. rpúlqár Iráeü emlékezik E De hallgassuk csak Polgár ' bácsi szavait. Hallgassuk meg, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül, hogyan küzdött társaival együtt a munkások érdekeiért, az elnyomó ■endörterrorral. szemben... — Már kora hajnalban talpon vol­tunk. Nagy felvonulást, tüntetést szerveztünk gróf Tisza István, képviselőház elnöke, az elnyomás és háborús készülődés ellen. De a rend­őrség sem aludt sokáig. Először ki < '•<> csoportok közeledtek, hogy fel­oszlassák sorainkat, de kísérletük kudarcba fulladt. A munkásság el­lenállt, A mellékutcákból egy éles kürtjeire újabb rendőrcsoportok ron­tottak ránk. Nem hátráltunk. Min- dco parancs, vagy utasítás nélkül megvetettük lá.bunkat és olyan kő- záport zúdítottunk a rendőrökre, amilyenben azelőtt aligha volt ré­szük, Az első összecsapásnál mi győztünk. A rendőrök, véres fejjel húzódtak vissza, mi pedig felszaba- ivítan, boldogan énekeltük a mun- ' ásindulókat és büszkék voltunk ar­ra, hogy bátor ellenszegülésünk ered­ményt hozott. — De örömünk nem tarhatott so­káig — emlékezik Polgár elvtárs. Arcizmai megfeszülnek s hirtelen el­borult homloka jelzi, hogy kemény összetűzés, emlékezetes események következtek ezután... — Nemsokára híre futott — foly­tatja Polgár bácsi —hogy három réndőrlovasosztagot indítottak útnak megtépázott társaik segítségére, s a környékbeli falvakból is csendőrö­ket összpontosítottak a tüntetők szét­verésére. »Nem hagyjuk magunkat, nőst itt az alkalom, hogy megmutas- ■uk erőnket« — mondogatták min­denfelé a munkások — és felkészül­jünk a védelemre. ,Utcakövekből barikádot építettünk, s alik hogy el­készültünk vele, a körúton megje­lentek ellenfeleink. A lovasrendőrök katonákkal és csendőrökkel körülvé­ve, kivont karddal közeledtek felénk, s mi énekszóval'fogadtuk őket. Rö­videsen kidé; ült, hogy rossz helyre húztuk a barikádot, ráéri a védővo­nal mögé eseit egy átjáróház, s ab­ba huszonöt rendőrt bújtattak el. pOLGAR ELVTÁRS mind job- 4 ban nekitüzesedik. Hangján érezhető az a feszültség, mely a harc közben kerítette hatalmába, s most becsukott szemmel éli át mind­azt, amely oly gyöirelmes, de mégis szép volt... . — Amikor a lovasosztag elérte a barikádot, kinyílt a nagykapu s a rejtekéböl elotíúji huszonöt rendőr hátbatámadott bennünket. Megkez­dődött a küzdelem. Az egyik tün­tető elvtárs hatalmas uicakővel hom­lokon sújtotta a lovasokat vezető őr­mestert, s az. eszméletét veszítve zu­hant le a lóról. Mint később meg­tudtuk, a kórházbaszállítás közben elvérzett, A rendőrök még jobban feldühödtek. Szuronnyal, gumibottal hadakoztak s c barikád őrzésére ki­rendelt elvfársakat sikerült ártal­matlanná tenniük. Megszakítás nél­kül hullt a kőzápor a rendőrökre, mégis, olyan rést tudtak vágni a barikádon, hogy a lovasok egyenkint behatolhattak sorainkba. El lehet képzelni, milyen eszeveszett mészár­lás folyt ott... Polgár elvtárs félbeszakítja elbe­széléséi .és gondolataiba mélyed. Ta­lán néma hallgatásával adózik elv- társai emlékének, akik a tüntetés áldozatai leltek... . —r ßizony, nagyon sok-elvtársunk elpusztult azon a napon. — folytatja aztán Polgár bácsi. — Már csak he­ten .voltunk a barikád mögött, s az ellenség bekerített, bennünket. Leha­joltam egy sebesült elvtársamhoz, amikor egy csendőr szuronyt szegezr ve rontott rám. Az volt a szeren­csém, hogy a mellettem lévő bányász elv társ észrevette az orvtámadást, s egy kődarabbal megdobta a csendőr jobbkezét. Ezt a pillanatot igyelcnz- tepi kihasználni. A csendőr kezéből kicsavartam a fegyvert és átdobtam barikádon. Aztán hatalmas ütést éreztem. Hátulról félbevágtak. Meg­fordultam, hogy kivédjem, a táma­dást, de egy újabb ütéstől elkábul- tam és térdre estem. Letepertek és megbilincseltek,.. Az összeütközés már riem tarthatott sokáig. A fegy­vertelen mtinkások kénytelenek vol­tak visszavonulni. Sok-sok elvtár­sunk 'kórházba, de még többen bör­tönbe került... — Aztán a »vörösszekfüs szocialis­tákat*, köztük engem is bekísértek a kapitányságra — meséli tovább. Kiszedtek tőlem mindent, a tagsági könyvemet is és kihallgatásra, vagy inkább vallatásra vittek. — Szenve­délyes hangon beszél, s szavaiból olyan kimondhatatlan gyűlölet árad. melyet csak egy megkínzott, meg gyötöri ember érezhet vallatóival szemben. — A kezemen bilincs; pofonok ára­datát kaptam, egy fülönütőstől meg­repedt a dobhártyám, nyakcsonto mat és oldalbordámat eltörték, fo­gaimat kiverték és ilyen eszközök­kel, ütlegeléssel akarták rámbizonyí­tani, hogy agyondobtam egy rend őrt. Borzalmas nap volt. Hosszú ideig kínoztak, aztán már nem bírtam to­vább. Elvesztettem eszméletemet és agy rendőri felügyelet alatt álló kór­házba szállítottak.., — Megismertem, tökéletesen meg­ismertem az; akkori rendszer módsze­reit. Nem voltam, ember a szemük­ben. úgy bántak mindnyájunkkal, mint <a kutyával. Ezt- sohasem felej­tem el nekik — mondja határozot­tan, aztán rágyújt egy cigarettára és mesél tovább. — Két hónapi kórházi, kezelés után ismét biráim elé vittek■ »Hogy ke­rült maga a dologtalan csőcselék kö­zé«■ , kérdezte a rendőrkapitány. — Szolidaritást vállaltam, munkatár­saimmal» — feleltem röviden, ■ Erze azt■ mondta, hogy atyailag tanácsol­ja, szakítsak a párttal és lépjek be a keresztényszocialista pártba, mert szigorú büntetés előtt állok. »Meg­értette?»■ —• kérdezte durván. — «■Meg!» — válaszoltam. De a mun­kásság árulója nem leszek! Viselem a következményeket, de nem taga­dom meg Lenint», SZAVAKNÁL elcsuklik Pol­gár (bácsi hangja- Elérzéke- vgedik.- Igen, ő az az ember, aki bármilyen körülmények között , ki tud állni g, népért, aki nem félt a megtorlástól', a bíróság előtt is meg­mondta véleményét és hitet rriejt tenni párthoz való hűségéről... És most. négy évtized távlatából is át­éli azokat a percekét... :il Rövid hallgatás után így folytatja: — Közős börtönbe vittek, s már akkor tudtam, hogy másnap élőről kezdődik mind.en. Amikor a követ­kező kihallgatáson azzal válaszoltam, hogy már előző nap 1 megmondtam véleményemet, c kapitány öklével fenyegetett és azt mondta: »Hát ak­kor lássa a, következményeket.nr S egy óra múlva átszállítottak ..az ügyészség börtönébe. / ' — Volt látogatóm is — 7nosj(fjp szinte űpongva Polgár elvtárs. -r- Rózsa Ferenc elviig a Népszava szerkesztője lá.to'gátotí-'irieg és fbt- fcfgyezté a töriéűiékét. Később üyíj- védekat küldött a tárgyalásomra. Azt hiszem, az ő közreműködésének kö­szönhetem, hogy mindössze három hónapra ítéltek eljwM tóé ) Polgár bácsi felálló sí ezzel jelzi, hogy, elbeszéléséjiek végére ért. íPéi- dig mennyi minde-pt szeretnélek még kérdezni hallgatói! Hisz ez ,el­mondottak csqk , íöTédéftei hosszú, zaklatott életének: 3Vem beszélt még az állandó rendőri felügyeletről; áz üzemi balesetrőlamikor egyik őze­mére 'megvakult, H‘d fekete Kstá¥őt, az ifjabb büntetésekről, antit mun­kásmozgalmi tevékenységéért kanőtt, a kikötésekről és különféle ka.tpiigi megtorlásokról«, nem beszélt aé'el­ső világháború hőrialifiaifól. iffely annyi, keserűségefii í‘ós lszenvedést okozott,-, s-:melybán ■ j nrnegbélyegzett'r :/ • ßfe,-ríffjöíjpit ma-i(l,.m4skor — inogd? :m mcsíjpffyva Piüggr,-bácsi. Elbú- cspz#:. barátaitól, ballgafgitol és fe- IcsigÉ.beL ''elindul hazafelé, a sötét, sáM'Mi&tiir tó t­34^ -ÉÍ%PP'A$SÍ£ki%üszke: 's^rfe­' 'teítel', ' iisztefetieV nézitek1 *• e sokat szenimdétt; öte&>' kommunista után... -A'Jávori Bélar-r 1 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom