Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

ÉLJEN A AGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Járási pártbizottságaink elsőrendű feladata: vezessék a párttagság, a pártszervezetek harcát, mozgósítsák a kommunisták hadseregét {A beszámoló első részét tegnapi számiunkban közöltük'. Az alábbiak­ban Ács Lajos elivtárs beszédéinek második részéit lismertstijük.) Különösen nagy feladata a járási pártbizottságoíkniaík, hogy megismer­jék, tanulmányozzák a járásban étiem- járó dolgozók munkamódszereit, te- , pasztaiataít. Amit az egyik termelő- Ács Lajos elvlárs beszámolója a járási pártbizottságok titkárainak országos értekezletén szövetkezetben meg lehet valósítani, az általában. megvalósítható a má­sikban is; amit az egyik dolgozó pa­raszt véghez tud vinni, azt véghez tudja vinni a másik is. Ehhez azcm- Ibam az kell, hogy az elmaradók foly­tonosam tamuljainiák az élenjáróktól. Ez pedig ritkán történik meg magá­tól; ibehát járási pártbizottságaink tu­datos szervező tevékenysége nagyon is fpntos e kérdésben. Tapasztalat- cser^, előadás, az élenjárók megbe­csülése, kitüntetése, népszerűsítése: mindez meglehetősen 'gyengén folyik s ezen változtatni kell. Megérlelődött annak az előfeltétele is, hogy elsősorban a mezőgazdaság szo­cialista szektorában megszervez­zük, megteremtsük az ipari üze­mekéhez hasonlatos állandó, a mezőgazdasági termelést előbbre vivő országos versenymozgalma­kat. Ehhez biztosítani kell a verseny szé­les országos nyilvánosságát, de a he­lyi nyilvánosságot is, a verseny rend­szeres értékelését, s ez mindenek­előtt a tanács és a MEDOSZ felada­ta, Itt az ideje, hogy a járást párt- bizottság az ipari üzemek pártbizott­ságaihoz hasonlóan napról napra a versenymozigailom lelke legyen, bizto­sítsa, hogy a MEDOSZ és a tanács valóban megszervezze a versenyt. A 'továbbiakban. Ács elvtárs a beadás kérdéseiről szólt. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: az életszínvonal emelkedése jmndenekelőtt a becsületes, szorgal­mas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsú­lyozná. A beadás és minden más ál­lami kötelezettség pontos teljesítését a po&tiikaá tömegmunkábam újból élőt éribe kell állítani. Ma a beadásiban a tanácsok, a be­gyűjtési szervek, a’ pártszervezeteik: legalapvetőbb feladata megszilárdíta- ni, helyreállítani, biztosítani a be­adási fegyelmet, minden más állam- polgári kötelezettség pontos megtar­tását, 'telkíásmeretes, határidőre való teljes if égéit. Biztosítani kell ezt az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok­ra, a termelőszövetkezeteikre, az álla­mi , .gazdaságokra vonatkozóan egy­aránt. Jelenleg elsősorban a sertésboadás- bam vannak súlyos hibáik. Az év első két hónapjában is nagy az elmara­dás. A járási pártbizottságok, a taná­csok egyik legfontosabb feladata ezért a sentésibegyűjtés jó megszer­vezése. Mire kell a tanácsoknak, a párt­szervezeteiknek általában össszpon.to- sítániiiult munkájukat a begyűjtés ügyében? Mindenekelőtt biztosítani­uk kell azt, hogy a becsületesein tel­jesítők mellett ne tegyenek olyanok, akik hónapokon, sőt éveken át nem tesznek eleget a beadásnak, vagy hiányosan teljesítik beadási kötele­zettségüket. Velük szemben a taná­csoknak a törvény előírásait kell alkalmazniuk. A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapódzott spekuláció. A spekuláció felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó 'parasztoknak, hanem elsősor­ban a kuliákságwak, a kupecekmek biztosít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dol­gozó parasztságot, városi mun­kásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vaskézzel kell véget vetni. A' beadási fegyelem helyreállításá­nak egyik alapvető kérdése az, hogy a kommunisták, a párttagok, a ta­nácstagok, a falu vezető emberei mindig pontosan elegeit tegyenek be­adási kötelezettségeiknek. Mert ez ma sok esetben nép egészen így van. Ezért járási pártbizottságaink, pártszervezeteink, tanácsaink bizto­sítsák eme feladat megoldását is. Vissza kell szorítani a kulákot A falusi munkában, a párt politi­kai munkájában, a tömegmunikában állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy a felvilágosító munka folyta­tása köziben a falusi ojsatályallenség, j a kulákság, valamint segítői, a ku- pecek, káesáikmáinyci'ó elemek, a reakciós horthysta, nyilas, fasiszta olemék, s a klerikális reakció el- fenegitáctójába ütköznek. . A falusi politikai tömegmiuink'a sikere döntő­éi' azon múlik, hogy a falu dolgozó parasztjaitól elszigetelje a falu .reak­ció elemeit, megcáfolja, nevetséges­sé tegye agiitáctójúkat, .leleplezze ha­zugságaikat. Értekül a politikai tö- pegtiunika jó vezetése lehetetlen.. Hrrő. az alapvető tényről gyakran megfeledkeznek a falusi pártszerve­zetek a falusi kommunisták, sőt egy-egy esetiben a járási pártbizott­ságok is. A:tapasztalatok szerint melyek ma a kulákság, a falusi osztályellenség tevékenységének főbb formái? Ma a kulákság, a kupecek, a falu­si ka^ákmónyolók és segítőik legel- terjédfebb tevékenysége a spekulá­ció. ”1 > A kulákság, összejátszva a városi csztályiidegen elemekkel, egész gaz­dasági trejét, 'tartalékait, eldugott értékéit mozgósította, bogy a szabad­piacon a dolgozó parasztoktól felvá­sárolt áruval,üzérkedjék. Spekulál és ezzel súlyos kánt okoz a dolgozó pá­rásatoknak, az egész népnek. Ezért á legerélyesebb intézkedéseket kell tenni a spekuláció megszün­tetésére. A parasztság ezit el is várja, mert a spekuláció gyengíti a dolgozó pa­rasztság erkölcsi, politikai, gazdasá­gai helyzetét és erősíti a kdiákságot. j. A kulákság tevékenységéinek másik firmája az uzsora, amelybein jelenté­keny szerepet játszik — elsősorban á szegényparaszfckart károsítva — az i'gaúzscra. Ez is újra fetó'edt, s nem egy 'helyen virágozni kezdett a fa­lun. Fei kell világosítaná a dolgozó Pprasyitdkat, hogy az ögauzsora eilen a szövetkezés, a gépállomás fokozott sbgítséige a 'legbiztosabb védekezés, j A kulák emellett <a légszesrnérmeit- lenébbül szabotálja a beadási és . az adófizetési kötelezettségét, amivel még a dolgozó parasztság körében . is rontja a fegyelmet. A kulákok nem egyszer tórvényteíten ‘követelésekkel lépnek fel, elsősorban a termelőszö­vetkezetekkel szemben. így akarják megfélemlíteni a termelőszövetkeze­teik tagságát. Ezt is a tegerélyesebben vissza kell utasítani. A termelőszövetkezettől a ku­taknak nem jár vissza semmi. A kulákok a termelőszövetkezetek ellen más eszközökkel 'is a legélesebb hadjáratot folytatják, igyekezvén a fieirmelőszöveiíkezetek eredményeit lebecsülni, a termelőszövetkezetet le­járatni A kulákság ezt gyakran oly­módon végezte, hogy befurakodott a termelőszövetkezetbe, a falu demok­ratikus szerveibe és magát álcázva végezte ezt a munkáját. Tudott do­log, hogy a falu legtöbb rémhíre a kuliáktóll származik. A kulákság szá­mára ennek lehetőségeit jórészt az adja meg, hogy földjét felajánlva, magát középparasztoak, dolgozó pa­rasztnak álcázza és ezt gyakran ma­guk a falusi szervezeteink is elfogad­ják, elhiszik. Járási pártbizottsága­ink, pánbszervez-eteiink feladata most az, hogy tanulmányozzák, felderít­sék a kulákság tevékenységének minden formáját, hogy a kulákságot a dolgozó parasztok közreműködésével kiseprűzzék minden demokratikus szervből, hogy a tanács segítségével a törvény erejével gátat vessenek a spekulációs tevékenységnek. A tanácsnak emellett biztosítania kell, hogy a kulákok eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. Ügyelni kell arra, hogy a kulákság, törvé­nyes kötelezettségének eleget téve, gazdasági tevékenységét elvégezhes­se, .termelhessen. Óvakodni keli min­denféle törvénytelenségtől a kulá- kcktoal szemben, ment ez is rpegen- gecjhetetlen. Rendkívül ügyelni kell arra, különösen a múlt tapasztalata­in okulva, hogy a középparasztokat ne keverjük össze a kislakokkal. A kulákság máris igyekszik azzal té- mítemi a közéipparasztot, hogy a ku- lák eilend intézkedések a középpa- naszitcik elten is irányulnak. Ez ha­zugság. Változatlanul pántunk leg­főbb feladatai közé tartozik a fcö- zéppanasztsággal való szövetség biz­tosítása. Ez az igazság. Éppen ezért a középparasztságot el kell választa­ni a kulákíóíi, éppen az éles osztály- harc révén, A kulákság elten min­denekelőtt politikai harcot kell foly­tatni. Biztosítani kell, hogy párttag­jaink ne tűrjék el szótlanul az el­lenség agditácdóját, amint erre ma számos példát fel lehetne hozni, ha­nem keményen szánjanak vele szem­be. Természetesen az állam törvé­nyes erejét ás igényibe kell varrni, de még azt is minden esetben politikai munkával kell alátámasztani, mert az adminisztratív intézkedés -is csak ez esetiben hatásos. Erősíteni kell a párt veaetőezerepét A Magyar Dolgozók Pártjának községi szervezete és az élén álló pártvezeitőség' vagy pánt-végrehajtó- Ibizottság feladata az eddig különbö­ző alapszervezetekben szétszórt, szét­forgácsolt kommunisták erejét össze­fogni, egyesíteni, hogy a falun élő valamennyi kommunistát egységes kollektíváiba tömörítve, a pártszerve­zet jobban betöltse irányító, ellen­őrző, vezető szerepét a falun. A Ma- gyar Dolgozók Pártja községi szer­vezeteinek megalakítása a falu éle­tének nagy eseménye. Az MDP köz­ségi szervezete a pártfoizottségi ülé­sen, a taggyűlésen vagy a párltvezető- ség ülésén napról napra, hétről hétre rendszeresen megvizsgálja a község teglfohtosabfo problémáit, haltgpoa minden fontos, alapvető kérdésiben. Beszámoltatja a község valamennyi fontos szervezetének vezetőjét, irá­nyítja az MDP-csopoirtok munkáját. Különösen nagyjelentőségű az, hogy az MDP községi szervezete olyan községi párttitkárt választ, akinek tudása, tekintélye Van, nép­szerűségnek örvend, fejlett kommu­nista, azt mondhatnék: legfejlettebb a községben. Ha ilyen kommunista a községben nem akad, 'akkor a köz­ség pártszervezete hívja vissza a község más, magasabb állami pert vagy társadalmi tisztségbe került kommunistát, akit a párttagok vá­lasztanak meg a községi pártszerve­zet titkárának. A községi -pártszerve­zet létrehozása változatlanul meg­hagyja a pánt alapszerveit a falvak­ban, gépállomásokon, a falusi terű A községi pártszervezet egyik legfontosabb feladata, hogy már a közeljövőben fokozza a község­ben a kommunista kollektíva erejét, befolyását, biztosítsa a kollektív vezetést az alapszerve­zetekben és a községi pártszerve­zetekben egyaránt, fokozza a tag­gyűléseknek, a vezetőségi ülések­nek szerepét, jelentőségét, meg­szervezze ezek kollektív munká­ját. A községi pártszervezet létrehozásá­val növelni kell falcainkban a párt- demokráciát, a pártszervezetekben biztosítani kelfl, hogy a község vala­mennyi kommunistája résztvehessen aktívan -a község politikai életéinek kialakításában, bírálatával, javasla­tával segítse a pártszervezetet a he­lyes politika (kialakításában!. A párt vezető szerepének növelése érdekéiben biztosítani ikeOíl! minden községben, állami gazdaságban, gép­állomáson, termelőszövetkezetben, s 'másutt a párt ellenőrzési jogának ér­vényesítését. A pártszervezetek élje­nek ezzel a jogukkal, számoltassák be az állami, gazdásági szervek, tö­megszervezetek vezetőit arról:, mit tesznek a népgazdasági terv végre­hajtására, a párt politikája megvaló­sítására. A pánt ellenőrzési jogának érvényesítését a falun tekintsék já­rási pártbizottságaink igen fontos feladatuknak. A községi pártszervezett közvetle­nül vezeti a Dolgozó Ifjúság Szövet­ségének munkáját. A Dolgozó Ifjú­leteken, a termelőszövetkezetben, az sá'S Szövetsége ma már sokhelyütt a áiTiami gazdaságban és másutt, sőt faltusi ifjúság nagyobb tömegeit be- fekozza azok jelentőségét, mert a vonja a falu termelő feladatainak pártszervezet egyik alapvető feladata a falusi pártal'apszeirvezetek hatéko­nyabb munkájának biztosítása. megoldásába, a falu szocialista épí­tésébe. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének nagy szerepet kell játszania a fa­lusi fiatalság nevelésében, a terme­lőszövetkezetek megszilárdításáért folytatott harcban, a gépállomáso­kon és állami gazdaságokban, a fe­gyelmezett légkör kialakításáért folytatott küzdelemben. A falun az ifjúság, a DISZ szerepe különösen nagy. Ezért járási pártbizottságainknak, fa­lusi pártszervezeteinknek, a falu­si kommunistáknak gyorsan, rö­vid idő alatt meg kell változ­tatniuk magatartásukat a DISZ- szel kapcsolatban. A legnagyobb figyelmet kell szen­telni az ifjúság, a DISZ szerveze­teire. Azt lehetne mondani: a DISZ szervezeteire, tagságára, munkájára, munkaterveire a párt helyi vezetői­nek, a járási pártbizottságoknak csaknem ugyanannyi figyelmet kell fordítaniuk, mint magára a kommu­nista pártszervezetre, a kommunista párttagságra, a kommunista pártta­gok nevelésére. A párt erejét csak növeli, ha gyakran a DISZ-szel együtt lép fel, a munkaversenyt és a különböző mozgalmakat a DISZ- szel együtt kezdeményezd, szervezi és bonyolítja le. A falusi pártszervezetek, a járási pártbizottságok vagy a különböző állami szervek, tömegszervezetek, társadalmi szervek a rendelkezésük­re álló lehetőségeket használják fel a falusi ifjúság nevelése, kultúrája, sportja érdekében, illetve az eszkö­zöket a DISZ rendelkezésére bo­csássák. A legfontosabb azonban az, hogy a pártszervezetek a falun min­denütt valóban támaszkodjanak a DISZ-re, a falusi ifjúságra, mert a DISZ lelkes serege a falun egyik legfontosabb segítője politikánk vég­rehajtásának. Segítsék elő pártszervezeteink kü­lönösen azt, hogy a járásban s a falvakban egyaránt mozgalmi és élettapasztalattal rendelkező, az if­júság körében tekintéllyel bíró és népszerű vezetők kerüljenek a DISZ szervei és szervezetei élére. A falusi párttitkár, a tanácselnök, az állami gazdaság igazgatója, az agronómus jelenjen meg a DISZ rendezvényein, vállaljon védnökséget a DISZ mun­kájának egy-egy területe felett. A falu minden vezetője legyen szoros kapcsolatban .a falu ifjúságával, te­kintélyüket, befolyásukat vessék lat­ba a DISZ megerősítése, az ifjúság jobb nevelése érdekében. A járás egész gazdasági, politikai, kulturális életének irányítója a járási pártbizottság Ezután a járási pártbizottságok munkájáról beszélt Ács elvtárs. A járási pártbizottságok — mon­dotta — nagyot fejlődtek három év alatt. A járási pártbizottságok kol­lektívája valóban kezd a pártszer­vezetekkel együtt a járás egész éle­tének irányítójává, vezetőjévé vál­ni. Elérkezett az az idő, hogy a já­rási pártbizottság végérvényesen a iárás tekintélyes irányító, vezető szerve legyen. Mit kell tennie a járási pártbi­zottságnak, -hogy megjavítsa munká­ját, növelje vezető, irányító szerepét a járásban? Mindenekelőtt arra kell összpontosítania erőfeszítését, hogy a falusi pártszervezetekben, a járás pártszervezeteiben újra helyreállít­sa, megszilárdítsa a párt vasfegyel­mét. A szigorú pártfegyelem a párt­munka legnagyobb ereje. Sajnos, a fegyelem az utóbbi idő­ben meglazult. A pártban sokan úgy értelmezték a júniusi határozatokat, hogy ezek a határozatok csökkentik a pártfegyelmet, teret engednek a liberalizmusnak, a fegyelmezetlen­ségnek. Ezért most járási bizottsá­gainknak biztosítaniuk kell, hogy a párt minden falusi szervezetében megszilárduljon a pártfegyelem. Biz­tosítaniuk kell, hogy a párt falusi szervezetei, a falusi kommunisták egyöntetűen lépjenek fel és egy­öntetűen cselekedjenek. Biztosítaniuk kell különösen a fel­ső pártszervek határozatainak pon­tos, lelkiismeretes végrehajtását. Minden erővel arra kell törekedni, hogy növekedjék a falusi kommunis­ták aktivitása, erősödjék a falusi pártszervezetekben a demokrácia, le­hetőségük nyíljék ' a falusi kommu­nistáknak bírálni a munka fogyaté­kosságait. követelni ezek kijavítá­sát. javaslatot tenni a hibák kikü­szöbölésére. Újból különösen nagy gondot kell fordítani a kommunista példamutatásra, helytállásra — a kommunisták harcos fellépésére, biztosítani kell. hogy pártunk tag­jai mindig, minden kérdésben har­cosan kiadjanak a párt politikája mellett, megvédelmezzék a pártot, a népi demokráciát, visszautasítsák, le’eplezzék az ellenség agitációját, fellépjenek a dolgozó tömegek 'kö­rében a párt politikájának népsze­rűsítése érdekében. Nagy gondot kell fordítani a párt­oktatásra, a kommunisták nevelésé­re, a III. pártkongresszus és a Köz­ponti Vezetőség márciusi határoza­tainak megértetésére. A járási pártbizottságoknak a leg­nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a káderekre. A járás területén .a járási pártbizottság felelős elsősor­ban a párttag és a pártonkívüli ve­zető káderek munkájáért, nevelésé­ért, kiválasztásáért, előléptetéséért- A járási pártbizottság vezető, irá­nyító szerepét a járásban elsősorban úgy érvényesíti, úgy érvényesítheti, ha a járás valamennyi pártszerve­zetében, állami és tömegszervezeté­ben dolgozó vezető káderek nevelé­sét, képzését megszervezi, munká­jukat figyelemmel kíséri, segíti őket, felelősséget érez irántuk. Ezért je­lentékenyen ki kell bővíteni a járási pártbizottságok káder-hatáskörét. Véget kell vetni annak a gyakorlat- maik, hogy állami, társadalmi me­gyei és központi szervek a járási pártbizottság tudta nélkül helyeznek a járásban vezető tisztségbe párttag és pártonkívüli dolgozókat, értelmi­ségieket, szakembereket, vagy a já­rási bizottság tudta nélkül fontos poszton lévő embereket leváltanak. A járási pártbizottságoknak a mainál összehasonlíhatatlanul nagyobb felelősséget kell érezni­ük elsősorban a termelőszövetke­zeteik elnökeiért, emellett a gép­állomások és állami gazdaságok igazgatóiért is. Fordítsanak járási pártszervezeteink nagy gondot a járás területén dol­gozó értelmiségiekre, szakemberek­re — mindenekelőtt az agronómu- sekra, tanítókra és általában a fa­lusi értelmiségiekre. Támogassák munkájukat., neveljék őket. Érezze a falusi értelmiség a járási pártbizott­ság bizalmát. Ügyelnie kell a járási pártbizottságnak arra, hogy elsősor­ban az állami gazdaságok, de má­sutt is a korrupt, ellenséges, nem 'szakember, magát szakembernek ál­cázó volt horthysta katonatiszt és más effajta elem eltávolítását ne torzítsák a jól dolgozó régi szakem­berek elleni hajszává. Ellenkezőleg, becsüljék meg jobban a régi szak­emberek munkáját, de fokozzák fe­lettük a pártellenőrzést, követeljék meg tőlük a becsületes munkát, vi­szont a becsületes munkát bizalom­mal, kitüntetéssel jutalmazzák. A járási pártbizottságnak a mainál hasonlíthatatlanul inkább kell fog­lalkoznia nemcsak a járási tanáccsal, hanem a járás minden vezető szer­vével, rendszeresen beszámoltatva ezeket a munkájukról, megvizsgálva és ellenőrizve, hogyan hajtják vég­re a felsőbb megyei és központi szervek rendeletéit, utasításait. Fo­kozniuk kell e szervek politikai irá­nyítását. Ily módon tehát a járási pártbizottságainknak valóban a já­rás egész gazdasági, politikai, kultu­rális életét kell átfogniuk, irányíta­niuk. Mindezekkel a módszerekkel járási pártbizottságainknak biztosí­taniuk kell, hogy mozgósítsák a párttagságot, a vezető kádereket, a járási aktívákat, a falusi aktívát, a járás minden dolgozóját a pártkong­resszus határozatainak a végrehaj­tására. Ezután Ács elvtárs összefoglalta a járási pártbizottságok feladatait, majd így fejezte be beszédét: Mozgósítsák járási pártbizottsá­gaink a falusi kommunisták és DISZ- tagok több mint háromszázezres hadseregét, a járási és falusi aktíva sokszázezres tömegét. Ez a járási pártbizottság fő feladata! A párttag­ság s az aktíva millió szállal köti ősszé pártunkat a széles tömegekkel! A párttagság s az aktíva jó mun­kája, személyes példamutatása, poli­tikai felvilágosító munkája biztosít­ja, hogy a dolgozók százezrei, milliói követik pártunkat, aktivan küzdenek pártunk .politikája '-égrehajtásáért, a szocializmust győzelméért. (Hosz- szantartó, nagy taps.) Ács Lajos elvtárs referátumának elhangzása után megkezdődött a vi­ta a 'beszámoló felett. A felszólalá­sokat következő számunkban ismer­tetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom