Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. február 24. Hol marad a bonni ráláss? Bettin. ifMTI). tr.clhamneis (Diedkmiaim, ■a ^árpáit I^jnaqkraítik'US Köz^áirsaiság népi feamaaíajaniafc eütniolloe Gánstein- maiieajlíe^, a barmi .prajta-ípenlt elnö­kéhez iirjtézett (t^'vntr,altiat>air> ptlalít a né­pi kamara etaöksógáhieik javasliaitáira, hogy a két némát tptiyówittwó (tes­tület képvfeeüqi íejbrijáir 24-éx\ a baromi szövetségi gyűlfebem iantsa- mak esGrttecserét a szabad, diemckra- tikus ps^nämet választásofcvjd. A bcmná pairffiaimcinit efmökisége eddig nem válaszolt a jaysstertitja. Jctyaratss Dickmámp tévinaitábán kjjeten^,'hcgy a német irtétp a ntó-gitó' sctsdprtíó óralkibam roeim ' égyei a parliament tétovázásával és hrflSgiaitiá- sávak A távirat többek között ezek­kel fejeződik be: ^Fi^élíí^at^FR cm.};, elnök úr ampa 'a nagy felelő­ségre, amellyel a .német népnek Itair- itozák és várom véteszét minden fel­tétel nélkül tett javasClatumkira.« A Faure-kormány hivatalos listája Párizs (MTI). Edgair Fauire kijelöllt miáreiszterelinök már hétfőn este meg­kapta vatemannyi jolbboWafíi pánt támogatását, kivéve a szocialisiba pántét és így gyorsan tető afJá hozta kornnányáit. A Fau '-e-kcvmány teigjiaiimiak szer­dán reggel 5 órakor kiadott féTihiva- tafos listája a következő: Miniszterelnök Edgar Faure (iriadli- káljs), áltommiinilszter Gaston Pa- íewsfci (köztársasági szocialista), küil- ügymiinásafer Arotoine Piniay (függeit- ilien), igazságügymiiinniszter Robert) Schuman (MRP), . hadügymiiaúseter Kpenijg tábornok (köztársasági szoc.), belügyminiszter Bourges-Maumoury (radikális), A miniszteri tárcák elosztáséit most is hevés dvákodősojk eDqz.t,ék meg a pántok között. I Amikor Edgár Panre konmányai'la- jkftási kísérletének síikére már váltó- színűvé vált, a tőzsdei árfolyamok elég jelentősen emelkedik. Ez arra mutat, hegy Faure teljes mértékben bírja a tőzsdei és a nagyiparos kö­rök bizailmát. | A szerda reggeli francia sajtó egy­öntetűen azon a véleményein van, hogy Faure megkapja a befkitlabásr hoz szükséges többséget. ^ugat-Héme!ország népe parlamenten Ilii alciftal Mozik a párizsi szerződések telteit raiilil Baltán (MTI). Egész (Németország népe tiltakozó akciókkal válaszol az Adenayer-kormány provokáló tervé­re, hogy csütörtökéin, pénteken és szombaton, a csalárd váiusztótörvíj- nyek révén szerzett panliamentii több­ség segítségével második és hanma- dük. olvasásban is keresztül hajszol­ja a békéelileihes párizsi szerződések natífikálásáit. A Német Demokratikus giöatiársa- sághan csütörtökön, a bonni parte­ment ratifikációs tárgyalásainak megkezdése atvaimáből a párizsi szerződések elfemi harci napot tar­tamaik. NjW^WNémeitprszágban e napok- baln tetőpontját éri el a lakosság, mirrfeniéMőtt a munkásság és az if­júság parlamentéin kívüli harca a párizsi szerződések effien. A bonni partamentt ratifikációs vártájának el­jső napján sdk nyiigat-németoi'szági üzemben figyeCmezrtető sztrájkot tar I tárnak. A városokban és az ipari köz­pontokban tiltakozó tömeggyűliések fesztiek NyuigalMNémetország ú jra- I felfegyverzése eMera. Egész sor mun­kás- és ifjúsági szervezet elhatározta, hogy csütörtökön iíilltakozó menetiben Bonniba vonul és a nyugatnémet par­lament épülete eCiőftt követeli majd, hogy a párizsi militarista szerződé­sek tárgyalását vegyék te a napi­rendről, ehelyett tegyenek kezdemé­nyező lépéseket a négyhatalmi érte­kezhet haladéktalan összehívására. A német hazafiak és békeharcosdk az utóbbi hetekben több mint kétmüilftó tevéidben szólították fél a barmi par­lament képyiseSőáit, hogy szavazza­nak a Németország újraegyesítését megakadályozó párizsi szerződések ratifikálása alien. DO^QZÓ PARASZTOK. VOLT CSELÉDEK. EMLÉKEZTEK MÉG?! Február 24-e ... »peséin napja« — időfelmondás napja volt vala­mikor a cselédéletben. Ezen a na- pqn ft iöldbirtoko,$Qk egyik nap­ról a másikra közölték a cselédek­kel. hogy íe 'is úí, fel is út, Szent György-napkor szedjék a sátor­fát. Sokan elfelejtették már ezt a napot, de nem árt rá emlékezni. ... Hideg, téli éjszakában em­bercsoportok mennek, lábuk ronggyal betekerve. Egyik pusztá­ról a másikra menve, istállóban hálva vándorolnak, helyet keres­nek. Alázatos, meghajtott fejjel könyörögjek a kasznár úrnak, szegődtesse béresnek, cselédnek őket.. Ha nem tetszik az ábráza- tuk, mehetnek tovább, aggodalom­tól összeszorított szívvel. Menni kell, mert családjuk, a gyermekek éhes szála várja a kenyeret... Kell hogy emlékezzünk erre a napra most, amikor a parasztság új életének alapjait teremtjük meg, amikor örökre véget vetet­tünk az átkos földesúri rendszer­nek, amikor a kasznár urakat oda küldtük, ahová valók, dorbézoló uraikkal együtt. Nemrég arra jártam (Taszár, Kegyes Tanítórend uradalma), ahol szüleim 9 évig cselédesked- tek, s akaratlanul is felidéződtek a régi emlékek. A. zsúfolt cseléd­lakás, a közös konyha, a február ?A-e, o. Szent György nap. De hiá­ba kerestem a régi cselédházakat, ahol laktunk, s a csiraistállót, az ököristállót, ahol ilyenkor csapa­tokba verődve beszélgettek a munkát kereső cselédemberek ... Eltűntek a régi rendszerrel együtt. A volt cselédek, a föld igazi gaz­dái ma jólétben élő dolgozó pa­rasztok, tsz-tagok, akik ma saját házukban laknak, s akiknek nem kell félni attól, hogy február 24- én kiadják az útjukat. Dolgozó parasztok, volt cselé­dek! Emlékezzetek február 24-ére és ne felejtsétek, hogy megválto­zott, boldog életeteket a pártnak, a munkásosztálynak, a népi de­mokráciának köszönhetitek! H. J. EGY BÁTOR EMBER írta: Örsi Ferenc Vili. ■Liege melle a tarisznyát. Beleszagolt. A kenyér *■ és a kolbász illáid összerántotta szájában a nyált. — Ez igen! — azzal kéfujjal belenyúlt a ruhába és letört egy falás kenyerét. Elégedetten forgatta szá­jában, élvezte ízét és közben teljesen megfeledkezett róla, hogy hol van. Úgy érezte, mintha otthon lenne. mint amikor megtér" 'a fuvarból és Kata körüludva­rolja. Akkor esik ilyen jól az otthoni friss kenyér. Azt forgatja így a szájában az ember, hogy még azt a szeretetet meg igyekezetét is magába szívhassa, ami­vel az asszony dagasztja. Jó így elüldögélni a gyalog- széken, hátat támasztani a hús falnak, vagy a meleg kemencének, nézni a sürgölődőt, aki oda-óda fordul, hogy valami nagyon-nagyon mulatiatót kérdezzen, olyant, amilyent csak ezek a kedves, együgyű asszo­nyok tudnak kérdezni. Az indulási jelző kürtök verték ki gondolataiból. A tiszt odakiáltott neki: — Meddig lesz még ilyen az út? Egykedvűen vÁlpszoU: — Nem sokáig. Dobpergésre lépve indultak a századok, újra ének­be fogtak, isméi csattogott a korbács a lovakon. Ha­lomról halomra baktatott a sereg, hosszabb, északnak tartó lapos völgyben menetellek. Csak az elővéd ka­nyarodott ki belőle, amikor sebes vágtában érkezett az egyik lovas. A fehévkabátos izgatottan kérdezte: — Ellenség? — és megsarkav.tyúzta lovát, hogy az oldalt húzódó dombhátra lovagoljon. A szerezsán azonban csak annyit kiáltott: — Nincs tovább út! Először nem is értette. ■ —• Mi nincs tovább? — Az útnak vége, csak homok és homok minden­felé. Nem kérdezett többet. Előre vágtatott, Á z elővéd már a homokban gyalogolt, amely sárgásán csillogott o szemhatárig. Utolérte őket. — Hová lett az út?! — rivallt a magyarra. István szemrebbenés nélkül állta a tekintetét, — Azon megyünk. — Azon? Te bitang! — sújtott az arcába lovagló- ostorával. — Te! Gazember kutya! Te paraszt! Te piszok magyar! Az egyébként kiméri modorú tiszt üvöltött. — Mit mereszted a szemed, te bitang! —■ és a férfi arcán ismét csattant a korbács. — Feldkasztatlak! — Akkor ki mutatja az utat? — kérdezte István, miután inge ujjúval letörölte véres arcát. — Mert ed­dig az út elvezette a sereget, de ezekután már ismerős ember, kell —- s. véreset köpött a homokba. A liszt úgy látszik belátta, hogy igaza van. Töpren­gett. A csapatok közben feltorlódtak az álló elővéd mögött. — Meddig tart ez a sivatag? — fújt nagyot. — Csokonyáig. — Hány óra járás? — Lovasnak egy, gyalogosunk kettő. — Szekereknek, ágyúknak? — förmedt rá. — Ahogy a lovak bírják. — Akkor indulás tovább! — harsogta az állóknak és óráját elővéve, összeszorított fogai közül sziszegte: — Ha két óra múlva nem leszek benn a faluban, lelövetlek! Aztán fennhangon kiáltotta: — Kéretem az urakat! A tisztek odalovagoltak. A sereg megindult. Az elővéd parancsnoka hatalmasat taszított Istvánon. — Na. szedd a lábad, bitang — és félszemével a fehérkabátosra sandított, hogy látta-e katonás visel­kedését. jpiindultak. A. buckák között még keservesebb ■ volt az út, de tiporták kegyetlenül a homokot. A tisztek is szétoszlottak és csapataikhoz vágtat­va rendelkeztek■ — Negyven ember az ágyúkhoz. — Kétszáz ember a szekerekhez. — Minden szekérhez tíz ember. — Toljátok, ha lassan megy! Köpködtek a parancsok és felrúgott hangyaboly­ként nyiízsgött a had. Némán baktatott őrei között. Arca már kezdett el­zsibbadni, de vad fájdalom borzongatta meg, ha a száját kinyitotta, vggy hozzáért a duzzadt -Jörös-lilás Sebekhez. — Szétverte a képemet — szorította össze a fogát és szerette volna megfojtani a fehérkabátost. — Sze­gény Kata, hogy megrémül, ha így meQlát. Hogy fog sírni szegény! A gondolatra neki is szorulni kezdett a torka. Mi­nél jobban elképzelte a találkozást, annál inkább kín­lódott. — Eh, soha sem kerülök haza! — fújt nagyot. —- Megölnek! S mit tefieiek egyedül az eggsz sereg ellen? Ez a tehetetlenség még jobban elkeserítette. El­képzelte, hogy miként állítják a falhoz és már' szinte a vezényszót is hallotta. Végtelenül tehetetlennek érezte magát. Hiába szorította össze fogait, hogy bele- sajdült szétvert arca, kibuggyantak könnyei. A szerezsán, aki mellette taposta a homokot, gú­nyosan köpött ki. — Gyávái — aztán röhögve mulatta társainak — a hős magyar! Csak azt hallotta, hogy gyáva. \emegö mellel fojtotta magába könnyeit. — Gyávp,! ismételte magában, és ha szétveti a keserűség, aktzor sem engedett volna még egy csep­pet előtörni, (Folytatása következik.) R‘ Az eredmények még jebb munkára, még alaposabb felkészülésre kötelezik a TextKmű vezetőit és dolgozóit .4 miilí hét folyamán többször hírt adlynk arról, hogy a Kapos­vári Textítmüvéíc működése óta először élüzem lett. Ugyanakkor megírtuk azt is, hagy e kiváló eredményt'miként értek el. "törek­véseik központjában a termelé­kenység növelése, az önköltség­csökkentés s a minőség megjaví­tása, valamint a munkafegyelem megszilárdítása állt. E feladatok maradéktalan végrehajtása tette lehetővé a kitüntető élüzem-cím elnyerését. Természetesen most, a számukra oly jelentős ünnep után sem csökkent a gyár dolgozóinak, műszaki vezetőinek lelkesedése és szorgalma, amit bizonyítanak ez utóbbi napok kiemelkedő eredmé- ményei. A következőkben Róna Imre elvtárs, a Textilművek igaz­gatójának írását közöljük, mely­ben a kitűnő szakember mindenre kiterjedő figyejr,:: :l mondja el: hogyan akarják megvalósítani a továbbiakban előttük álló i-Bl:Hű- zéseket. A Kaposvári Téxtilművek az or­szág pamutfonal-termelésének mint­egy 10 százalékát adja. Üzemünk .kollektívája 1954. első három ne­gyedévében nem tett eleget felada­tának, mivel sem a mennyiségi, ter­vet, sem pedig az ön költségcsökken­tést nem hajtottuk végre kellő arányban. 1954. ÍV. negyedévében az üzem vezetői, a párt-, a szakszervezet, a DISZ és a műszaki vezetők előtt az a feladat állott, hogy az eddigi kró­nikus munkaerőhiány felszámolása után teremtsünk rendet' ä termelé­kenység növelése és az önköltség- csökkentés területén is. Az első intézkedés volt, hogy meg­szabtuk azokat a feladatokat, ame­lyeknek végrehajtása szükséges ah­hoz. hogy áz önköltséget csökkent­sük. a 'termelékenységét növeljük. Melyek ezek a feladatok? A termelés növelése Ez egyrészt azért is áll központi kérdéskör,*-, mert a mennyiség nö­velésével több árucikk jut a nép­gazdaságnak, dolgozó népünknek, de ugyanakkor a termelés mennyiségi növelésével nem nő arányosan egy sor olyan közvetett költség, amely az üzemekben nem közvetlenül á ter- mékek előállítására fordítódik (ad­minisztráció. üzemvezetés, bank­költség, irodaszerek stb.). Anyaggal való takarékosság Ezen a területen kettős feladat áll előttünk: egyrészt az alapanyag gaz­daságos felhasználása, amely a pa- műtiparbáíi Szer? is döntő jelentő­ségű, mert teljes egészében külföldi alapanyaggal dolgozunk. Másodsor­ban a segédanyagokkal való takaré­kosság azért fontos, mert ennek fel- használása nem áll egyenes arány­ban a termelt mennyiséggel. Tehát a termelés mennyiségi növelése mel­lett jó egynéhány segédanyag fel­használását csökkenteni lehet. Minőség javítása Szintén kettős irányú. Egyrészt dolgozó népünk ellátása szempont­jából nem mindegy az, hegy meny­nyire tartós, ízléses választékú, te­hát jóminőségű pamutárut bocsá­tunk rendelkezésükre, másrészt a minőségi termelés növelése amellett, hogy az üzem dolgozóinak több ke­resetet biztosít, még a termelvények önköltségét is csökkenti, mivel nem kell nagyösszégü kötbéreket fizetni. Ellenőrzés A feladatok végrehajtásának egyik alapvető feltétele az ellenőr­zés. Különös jelentősége van a gaz­daságos termelés megszervezésében az állandó időbeni éllenőrzésnek, hegy a menetközben akadó nehéz­ségeket legyőzhessük. Mit tettünk e feladatok végrehajtásáért? A kitűzött feladatok megtárgyalá­sára pártszervezetünk szépt ember végén aTftívaülést szervezett.' ahol az üzem legkiválóbb kommunista és párt.onkívüli dolgozói tanácskoztak a gazdaságos termelés fontosságáról. Értékes javaslatok tömegét adták az üzemi kollektívának. A tanácskozás határozataképpen az a feladat állt az üzem dolgozói előtt, hogy a ne­gyedév folyamán az éiüzem-pím el­nyeréséhez* szükséges feltételek ct minden részletében teljesíteni kell. Széleskörű munkaverseny a termelés növeléséért . Üzemünkben immár hagyományos­sá vált a munkaverseny. A dolgo­zók becsületbeli kötelességüknek tartott ált, hogy a november 7 tiszte­letére indított versenyben dicsőséget szerezzenek a Kaposvári Textilmű­veknek. 1954. IV. negyedévi tervün­ket 105,3 százalékban teljesítettük. A negyedév folyamán átlagosan 1100 dolgozónk vett részt a szocialista munkaversenyben. Kilogrammonként 3 forinttal olcsóbb a pamntfelhasználásunk A negyedik negyedévben tervezett 91.8 százalékos alapanyag kihaszná­lásunkkal szemben 95 százalékos ányagkihasználást értünk el úgy, hogy kidolgoztuk a pamutkeverési utasításokat és a fonható hulladékok kezelésének és visszakeverésének rendszerét. Ezt az érdekelt műszála és fizikai dolgozókkal részletesen is­mertettük, betartását rendszeresen ellfenőriztük. Ugyanakkor műszaki vezetőink kidolgozták, hogy a na­gyobb minőségi követelményeket előíró műszaki fonalat alacsonyabb értékű pamutból teljes értékű mi* nőségi fonallá dolgozzák ki, mely­nek következtében kg-onként 3 fo­rinttal olcsóbb pamutfelhasználást tudunk elérni. Ezekkel az intézkedé­sekkel a drága külföldi eredetű alapanyagnál 451 000 forintot taka­rítottunk meg. A negyedév folya­mán a segédanyag-felhasználás te­rületén íovábbíejiésztctiük az üze­mi normatívákat és a limitkártya­rendszert, amellyel 95 ÖOÖ forint megtakarítást értünk el. Igen jó szolgálatot tett a mühelyelszámolás kiszélesítése, mely az egyes üzejn- részvezetők és dolgozók egyéni fele­lősségét fokozza. Jobb minőségű fonalat gyártunk A negyedik negyedévben az átla­gos rninőíjégi együttható 0,88 volt a tervezeti 0,82-vel szemben, ami igen komoly fejlődést jelent, az 1954. első negyedéhez viszonyítva 40 szá­zalékos fejlődést mutat. Ugyanakkor elértük, hogy az első negyedéyi 5,5 százalékos első osztályú termékkel szemben a negyedik negyedévben 40 százalékban I. osztályú, 60 százalék­ban II. osztályú terméket állítot­tunk elő, alacsonyabb osztályú ter- mplvényünk egyáltalán nem volt a negyedév folyamán. Rendszeressé vált az ellenőrzés Az önköltségcsökkentés és terme- lésernelés feladatainak végrehajtása érdekében hozott határozatok ellen­őrzését széles alapokra helyeztük az­által, hogy azokat a havi sztahanov- komplex tervekbe beépítettük és így a dolgozók nap nap után láthat­ták ezek eredményeit. Mindezt rendszeresen megtartott havi terme­lési értekezleten és műszaki konfe­rencián értékeltük. Jelentős eredményeink még jobb munkára, még alaposabb felkészü­lésre köteleznek bennünket a gaz­daságos termelés területén. Ennek részben az 1955. I. negyedévi tervek beindításakor eleget tettünk, hisz az elmúlt évekkel ellentétben most si­került az egyik termelési évről a másikra megvalósítani á zavartalan átmenetet, amit bizonyít január havi 103 százalékos tervteljesítésünk is. Lehetőségeink a gazdaságos ter­melés fejlesztése területén óriásiak. Ezek a lehetőségek azonban nem válnak valósággá, ha nem támasztja alá azokat a dolgozók tömegeinek tudatos cselekvése. A vezetőknek az a feladatuk, hogy tudatosítsák a takarékosság fontos­ságát és egyben példát kell mutat­niuk a rájuk bízott területen. Sze­mélyes példamutatással kell megne­velni a dolgozókat, hogy megszűn­jék az e téren még mutatkozó kö­zömbösség és liberalizmus. Róna Imre, a Textilművek igazgatója. Folytatják a Sztálin Vasmű kokszoló- és vegyi­művének építését és szerelését Nehéziparunk továbbfejlesztése ér- öekéhem folytatják a Sztálin Vasmű kdksaolió- és vegyiműveinek építését. Ez az új kokszoíómű hazai széniből állítja elő a nyeasvasgyáiníás együk fontos alapanyagát, a kehókokszot. A hatalmas gyár alapozását két és fél évvel ezelőtt kezditek meg, a több mint száz kisefolb-magyobb épü­letből átló gyáregység külöirJböző üzemeiilbe 15 000 taninia ccamaníEit, 11 000 torma tűzálló' anyagot, 8000 ’ tomna vasat már beépítettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom