Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

Csütörtök, 1953. február 34. SOMOGYI NÉPLAP AZ ADOTT SZÓ MINKET IS KÖTELEZ! Hozzászólás a Megyei Tanács és a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetőinek együttes felhívásához Községünk a múlt esztendőben gdősa maradt államunknál-.. Ha azo­kat a pikkféleségeket nézzük, ami­vel tartoztunk: kukorica-. sertés­vagy borhátralékunkat, mindegyik­nél azt kell látnunk, hogy nem tel­jesíthetetlen mennyiségről van szp. Begyűjtési tervünk_ reális volt. Béldaül kukoricából 97 kilót, ba­romfiból 12 kilót, sertésből 2 kilót kellett volna még teljesítenünk és méltó versenytársnak ismerték vol­na el községünket is járásunk élen­járó falvai. Ezért történt, hogy a januárban megrendezett gazdagyűlésen és ta- nácsülésen, íihol dolgozó paraszt- jaink értesültek államunk iránti adósságunkról, igen keményen ve­tették fel a hátrálékos gazdák fele­lőssegét, akik miatt szégyenkezni kellett. Élenjáró gazdáink községünk be­gyűjtési tervének teljesítéséért nem kevésbé bírálták a végrehajtó bi­zottságot és a begyűjtési megbízott munkáját. Ezt azért tették a dolgo­zók, íheft az ü.i tanácsot magukénak érzik és választóink joggal várják, hogy munkánk a törvényes rendel­kezéseknek megfeleljen. £? úgy vé­lik. hogy szégyen a tartozás. Annak á bírálatnak, melyet ta- nácsiagságunk választóitól kapott, meg is mutatkoztak az eredményei. Tanácstagjaink fogadó- »ráikon vagy személyes beszélgetések al­kalmával rendszeresen tájékoz­tatják választóikat a község eredményeiről é» tennivalóiról, figyelembevéve a dolgozok ja_ vaslatait. S kkal johb munkál akarunk végezni, mint a múlt esztendőben. 'Tanácstagjaink ezért elhatározták, hogy szemináriumszérűen — közösen — átyésszük a tanácstörvényt, hogy a rendetétok betartásának szüksé­gességé) n-iég jobban meg tudják magyarázni választóiknak. A végre­hajtó bizottság tagjai pedig önkent vállalták, hogy vezetői lesznek en­nek a szemináriumnak. Számos ta­nácstag és dolgozó paraszt, olyanok, mint áz élenjáró Orbán Peter, Ko­vács József Vagy Kiss Kálmán és még sokan másók gyakori vendégei a tanácsháznak. ahol érdeklődnek az új rendeletek iránt, mert soha sem akarnak ser- ''bői kimaradni. Ép­pen ezért köz égünk élenjáró gazdái és vezetői, okulva a múlt esztendő­ben elkövetett hibákból, most oda- adóbban, lelkesebben készült fel a felszabadulásunk 10. évfordulójára indított szocialista versenyre. Gaz­dagyűlésen tárgyaltuk meg Lengyel­tóti község versenyfelhívását és el­fogadva annak feltételeit, csatlakoz­tunk hozzá. Pávosversenyszerződést kötöttünk Csorna községgel. De első feladatunkul tűztük ki a hátralékok felszámolását. Ezt el is értük. Községünkben egyetlen hátra­lékos sincs a sertés-, marha-,- tojás- és baromtibvadasban. Ebben a harcban segített a párt- szervezet, de segítettek a tanácsta­gok is, köztük Orbán Ferenc, aki esztendők óta párosversenytársa Ma­jor Károlynak, Buchala Gyula, aki Kovács Mihállyaj vetélkedik, Ben-' kő Ferenc középparaszt, aki most is az egész község dolgozóit hívta ki versenyre. Dolgozóink szívesen beszélnek er­ről a versenyről, mert munkájukat tudják lemérni vele. Mint ahogy mondják: nem íróasztalnál készült mozgalom ez! Érről tanúskodik Miklai Imre gazda példája is, akinek 1955. évi sertésbeadésa a második negyedév­ben lett volna esedékes, és egy ja­nuári napon megjelent a tanácshá­zán, azt mondta: »Úgy számoltam, hogy akkor járók jól, meg az állam is, ha július helyett januárban telje­sítem kötelezettségemet. Hasonlóan vélekedtek többen is, aminek az lett az eredménye, hogy községünk február 8-ig teljesítette 1955. első negyedévi sertésbeadását, A b.upmíiboadásban már a második negyedévi terv első hónapját is tel­jesítettük. azaz mi már májusban járunk. Ezekután érthetetlen számunkra a kapos­vári járás versenybizottságának az értékelése. Meg keli monda­nunk, hogy nagyon íróasztal­szaga vau az értékelésnek, legalább is a mi községünket ille­tően. Lássuk csak, mit ír a járási ver­senyhíradó legutóbbi száma? »Sza- hadi község 1955. évben ezífjeig ser­tést nem teljesített (?!), tojást úgy­szintén semmit, baromfiból eddig 12 pontot, tejből 8 pontot teljesített«. Ezt mondja a járás, de mit mon­danak erről az értékelésről a sza­badi gazdák? Néhányan tréfásan megjegyezték a februári tanácsülés szünetében, hogy »talán a Földön járt marslakók vit­ték el a csészealjakban«, amit beadtunk. Mindenesetre az igazságot akarjuk tudni. Nagyon szeretnénk, ha az illetékesek rendet teremtenének a felvásárló vállalat vételijegy továb­bítási rendszerében és a verseny­statisztika elkészítésénél, mert ilyen és hasonló esetek jogos felháboro­dásra adnak okot dolgozó paraszt­jaink körében. Véleményünk szerint a felvásárló vállalat és a versenybizottság jóvol­tából csak azért nem kerülhettünk a 78. helyre a járás versenyhíradójá­ban, mert csak 77 községet értékel­tek. Nemes vetélkedésünkre termé­szetesen nem tett pontot ez a helytelen értékelés. Sőt a múlt héten 40-re emelkedett azoknak a gazdáknak a száma, akik részt kémek a versenyből. Községi pártszervezetünk vezető­sége, a tanács végrehajtó bizottsága a községi versenybizottsággal együt­tesen a közeli napodban összeül ta­nácskozni, ahol meghatározzuk a to­vábbi tennivalókat, hogy mi módon segíthetnénk győzelemhez az eddigi­nél is jobban a kibontakozott ver­senymozgalmat . Megfogadjuk párt- és tanács- szerveink vezetőinek, hogy Sza­badi község nem lesz fék a já­rás. a megye versenykoesiján. Mészáros Károly vb-elnök. Szabadi. Nagyobb gondot a cukorrépatermelési szerződéskötésre! A Kaposvári Cukorgyár legutóbbi jefeinitése szerint megySniftlben a terv szerinti előirányzathoz viszony itva mindössze 60 százeJlekira áll a cu­korrépa termete* szerződéskötés. Kü­lönösen a csurgói és a nagyatádi Jáe- rásíban súlyos a lemaradás, de a sió­foki. taibi és fonyódi járás scan di­csekedhet eredményeivel. Lemaradás van ja kaposvári járás közésmerteiri cukorrépatermeilci községeiben is. AifeCátoéin’45, Hetesen, iáihöJ 70 száza­lékra áll! a szerződéskötés. Még a kaposvári járásiban sem teljesítette egydtfen község sem cukorrépa- szerződési tervét. •Ideje fesz most már, ha a szerződ­tető válőeeatt dolgozói, valamint a községi íanacseinökök nagydbb gon­dot fordítanak a szsnaqdésteöjbésfc, s a dolgozó népünk cálátáisa szempont­jából qjy fontos cukorrépa termelését (biztiqsiítják. A BOLHÓITANÁCSTAGOK PÉLDÁT MUTATNAK A BEGYŰJTÉSBEN A végrehajtó bizottság tagjai az elsők között tettek eleget állam irán­ti kötelezettségüknek, példát mutat­va á falu gazdáinak. Laklia Mihály megyei tanácstag már félévi adóját befizette, ezenkí­vül egész évi hízottsertés-, tojás- és baromfibeadását is rendezte. Dicsé­retet érdemel Gerle Ferenc tanács­tag is, aki e^ész évi tojás-, Hízóit; sertés- és baromfibeadási gondiát létette, félévi adóját is befizette. Megyénk tanácstagjai vegyenek példát ä bolhói tánácáíágókrm, akik nem feledkeznek meg arról, hagy el­ső a kötelező teljesítése. m •y.Ttr.lrt Leszállították a tsz-ekben végzett gépi munkák egy részének dijat A Magyar Közlöny február 19-i . parasztok egy munkaidényre vagy száma közli a földművelésügyi mi­niszter rendeletét a gépáilomási szerződések megkötéséről és a gépi munkák díjának újabb megállapítá­sáról. • A rendelet szerint a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek és a gép­állomások az 1955. évre szóló szer­ződéseket március 20-ig kötik meg. külön egyes gépi munkákra is meg­állapodást köthetnek a gépállpnjá- sokkal. A szerződő dolgozó paraszt köteles a szántóföldi előkészítő mun­kákat úgy elvégezni, hogy azok ne akadályozzák a gépi munkát. A rendelet szerint az 1954-re megállapított díjtételek egy része ér­vényben marad, ugyanakkor több 8 (12) búzakilogramm vagy 16 (24) Ft 14 (16) búzakilogramm vagy 28 (32) Ft 9 (13) búzakilogramm vagy 18 (26) Ft 16 (18) búzakilogramm vagy 32 (36) Ft A termelőszövetkezetek vezetősége a , , , szerződéskötés terveidét közgyulé- munkafolyamat d.ja jelentősen csok- sen vitatja meg a tagokkal. I ken. A leszállított tételek az aláb­Az egyénileg gazdálkodó dolgozó | bialc (zárójelben a régi díjak): TARLOHÁNXÁS DÍJA HOLDANKÉNT: Termelőszövetkezetek részére tár­csával, kapcsolt fogassal vagy hengerrel------------------------------— e kével--------------------------------­T ermelőszövetkezeti csoportok ré­szére tárcsával, kapcsolt fogassal vagy hengerrel------------------------­s zántások tarcsazasa, kui.tivatorozás. ÖNTÖZÖBAKAZDAKÉSZITÉS DIJA HpLDAWÉNT: Meztigazdasági termelőszövetkezetek részére------ — ----------------— 10 (14) búzakilogramm vagy 20 (28) Ft T ermelőszövetkezeti csoportok ré­szére -------------------- — ------------14 (15) búzaídilogrambi vagy 28 (39) Ft g épkapálas, sorkultivAtorozás ÉS BURGONYATÖLTÖGET ÉS DIJA HOLDANKÉNT: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére *---------------------— --------11 (12) búzakilogramm vagy 22 (24) Ft T ermelőszövetkezeti csoportok ré­szére ---------------------------------------13 búzakilogramm vagy 26 Ft T RÁGYASZÁLLITAS DIJA: Vontatóval és gumikerekű traktorral 10 km-en belül ó.-ként 18,— (24,—) Ft 10 km-en felül km-ként 2,— ( 2,50) Ft Tehergépkocsival és dömperrel — 10 km-en belül ó.-ként 25,— (28,—) Ft 10 km-en felül km-ként 2,60 ( 3.10) Ft A változott díjak az 1955. január parasztok a gépi munkák elvégzésé­elseje után végzett munkára -vonat­koznak. A rendelet meghatározza, hogy a gépi munka díját a termelőszövet­kezetek — szabad választásúik szeT rint — készpénzben vagy természet­vei egyidejűleg készpénzben vagy természetben, illetve utólag termé­szetben egyenlíthetik ki. A. földművelésügyi miniszter a to­vábbiakban részletesen meghatároz­za a szerződő felék jogait és köte­tlen előre, illetve utólag fizethetik lességeit, s közli a szerzddésnyomtat- ki. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó ványok rjnntapéldányait. ÉRETTSÉGI SZALAG 'J'avaszias szél söpör végig Kaposvár utcáin, fel-felborzolja a já- rókelők haját. Áz utca meg szokott képe tárul elénk; élénk for­galom, mindenütt nyüzsgés, mozgás. Az emberek a megszokottak. Diák­csoport jön sietve az iskolából, kabátjukon friss kék szalagocska... Érettségi szalag... mi mindent jelent ez a két szó! Jelképezi 4 év eddigi fáradságos munkáját, eredményeit. 1951-ben kezdtünk tervekkel, elhatározásokkal csordultig telve. Az­óta megismerkedtünk a diákélettel, a komoly tanulással, s tanáraink munkája nyomán »edzett« emberekké fejlődtünk. Szép a visszaemléke­zés: élményteli, gazdag diákévek voltak. Érettségi szalagunk a jövőbe mutat. Még sok-sok feladat áll előt­tünk, s a legnehezebb: az érettségi. Harmadéveseink, mikor a szalagot átadták, arra kértek bennünket, hogy őrizzük meg a szalag tisztaságát, továbbra is tevékenyen őrköd­jünk az iskola jóhímave, becsülete felett. A kék vggy piros szín, isko­lánk színe, az iskola segítségének, támogatásának, jelképe. S mi, érettségi előtt álló fiatalok megfogadjuk, hogy méltók leszünk iskolánkhoz, tanáraink szer ételéhez, ífgm felejtjük el, Ifogy most min­denki reánk figyet, tetteket vár tőlünk. Jó diákjai maradunk ezentúl is iskalánltngk. KIRÁLY LAJOS IV. é. tanítójelölt. i -:r. ---rr-»- *-*— :----------i —>■-r . -—r- -■ ■■■.. -g-v K aposvölgye büszke a zimányi állattenyésztőkre »Helyre kell állítani a virágzó szarysismarbatenyésztést So­mogy megyében a Kaposyöl- gyébem.« (Hegedűs András edv- társnak a K. V. 1953. decexn- ibsr 19-ii üllésén elhangzott i>e- szárholójál^W.) A Kaposvülgyében, az »isten háta mögött« fekszik Zimány község- A fa&u itávctesik vasútáhoméstól, országúttból egyaránt. 6—8 kilométert ketttt gyalogolniuk a zóményiakniak, ha utam! afcairínak. Az eldugott kis falu mégis nagy hírnévre tett szert nemeseik a megyében, hanem az egész országban is. Isméi tik hírét a zámányiiak szép állatainak messze hadárban.. A község .lakói — épp úgy, minit a Kaposváügye többi köz­ségének dofgozó parasztjai — régi, jóhínnevű áMíartternyésatő gazdák. A faluiban szébbnél-szebb temyésztbiká- kait, jól tejelő tehenekéit tenyészte­nek; egyszóval értik a zómányiafc az áSatJbenyésziiés mindejn csáinját-toinját és jó jövedelmeit hoz mindén gazdá­nak a törzskönyvezett áffiaitck neve­lése. # * * Vetélkedés azért, hogy több hús, több tej, több fajállat legyen Egy esztendőviell eaeíöfct töntiónlt — a mezőgazdasági haltátrazalt megjelené­se után —, hogy a szomszédos Gölle község állattenyésztőd egy állatte­nyésztői ankéten etihaitározíták, hogy tovább fejlesztve áffiaitáiUcmányufcat, több hűsít, tejet és fajálBiatot adnak népgaizdsságunknaik és ezzél járul­nak hozzá a párt december 19-i ha­tározatéinak megvalósításához, Ka­pos völgye -híres áMattenyésztésének felvhágóztiatásához. Mivel a két köz­ség álüattenyésztői mindig vetélked­tek egymással, a göíCeiek versenyre hívták a zimáinyiaSoait. A zimányi gazdiák, akik semmivel sem tojsz- szab áLIailrtenyésatők, miinit a gölfleiek, elf cgadták a varsanyfkihívásit. Énre aztán meghiduflt a nemes vetélkedés a két község között. Zimámyham nis, Göllében is törzskönyveztették az á.ilajfcokat, a kcnE^juttata^al1 a szarvasmartiák tejhozama hónapról hónapra emeüked/ett. Mindkét község gazdát igyekeztek adott szavukat va- lóravértami. Azóta egy eredmények­ben gazdag esztendő telt él. Eléilke- zett az ideje, hogy értékeljék a két község közti verseny eredményeit, hibáit. A Ziímányiak elhatározták, hogy aXlattenyésztést ankétot tarta­nak, melyen értékelüik a párosver- senyit is. A TörzsálFJaíütenyésztő Állo­más és a TTIT agmapámiai szakosz­tályának rendezésében: február 22- ére tűzték ki az ankét megtartását * s­Megérdemlik a dicséretet a zimányi gazdák Csípős téli szél fujdogált ikeddgm A bágyadtain sütő nap csak annyi meleget adott, hogy a föld faigya ki­csit feüenigedett; a vendégmarasztaflió sáír rákapaszkod-ott a lovak patáira^ •a ikocsiik kerekeire. A faíliu utcáin egymást érték 'a szekerek: a gödietek, • fonóiak, magyaratádi-ák, ráksiak, a szomszédos falvak állattenyésztői minid ef jöbtek, hogy megnézzék, mi­lyen áliatotoat neveltek a zimányiak és megtudják, a két község nemes versenyéből melyük kerül ki győz­tesen. A rimányi dolgozó parasztok íín- mepíjőbe öltöztek ezen a napon,, Az asszearyok sütöttek, főzteai a vendé­geknek. Igen szives vendéglátó gaz­dák a zimányfek, nem akarták, hogy a meghívottak valamiben is hiányt szenvedjenek. Déíiután 2 óra után kezdődött meg az áffatok felvezetése a bírálóbizott­ság elé. Mintegy 150 néző gyűlt ösz- sze a tanácsház dlöttii téren. A bíráló­bizottság tagjai — no meg a gölte! vetélytársak —• allapos körültekin- téasel musitirá'gatták ez állatokat. A rimányi gazdák Eegszebb afflatatkat vezették fel. Kiss József 3 darab gyönyörű jószágot mutatott be. Az egyik 1 éven aluli bókája III. díjat nyert, az 1 éven aluli növendékbir­kája második tett a községiben. Hor­váth György kiváló állattenyésztő gazda bikájával I. díjat, hasas üsző­jével! pedig III. daj.at nyert. Szíjártó Kálmán, Szíjártó Antall, Ronga F!e- renc, Papp Lászfió, Nyári Andmás, Hajhcífer György és még többen büszkén vezették a szép állatokat. Nem volt könnyű dolga a bírálóbi­zottságinak, miire eldöntötte, hegy mélyók teheneket, bókákat, üszőket díjazzák. A Béke TSZ államgondozói is szép állatokat hajtattak fej, két díjat a1 tsz bikája és üszője vitt eh A vendégek nagy elismeréssá, be­széltek a szép áftlatpkró!1, Megérdean- liik a dicséretet a zimányi gazdák. A korpajuttatás nemcsak a tejhozamot, de a tenyésztési kedvet is növelte Az áttlatok bemutatása után az is~ keta nagytermében gyülekeztek a gazdák, ahpi' dr. Behke Péter .pro­fesszor tartott értékes efőadást. Ber­ke pi'of.esszor előadásában beszéít az állattenyésztés helyes módszereiről, a szakszerű taksnnánypeásróö, az álfliatok gondozásárái, nevefi-íséről. Az előadás után a gazdák mondták .ej áfllatteny.észitési lapasztaijataikat, hogy hegyen fejlesztették és hogyan akarják fejleszteni álffiaftiálllcmán.vu- kat. Ronga Ferenc zimányi gazda el­mondta, hogy a falu dólgozó pa­rasztjai 9973 liter tejei száftfííottaik be 1954-ben, 25.00 aitemreü többet, mint az előző évben. A íej zsírszá- zalékia 4,3 százalékra eimei- kediett és ebben tehagytáíc ver- senyilár-sukiat, a gölteiéket. Elmourlta Roniga Ferenc azii. is, ho.gy a korpa- juititafás, a tej érának felemelése ugyancsak kedvét adott a dolgozó panasztekniak ahhoz, hegy még több álflatot neveljenek és magasabb fe­jési átlagot érjenek el. A göllei gaz­dáik közül is többen feilszóliaSitaít, adták elmondták, hegy elismerés l’jetá a z:mányiakat, mert sokkal lelkeseb­ben küzdöttek -a versCTiyben minit »•k, sokkal szebbek az eredményeik. A gölleiek nem csüggednek — újabb versenyre hívták a zimányiakat Az ankét után a kultúrheiyiségbei gyűlitek össze az áftettanyésztők. tiá- s: János elhctárs. í: Idcgyei Tanács Mezőgazdaság* Igazgatóságénak ve­zetője a FöJdmüveteßügyj Miniszté­rium nevében 4 mjmtagazdia és 2 kiváló tsK-teg kitüntetést adott át. Élénk érdeklődés köze­pette jelentette he Sási elvtárs ásít' is, hogy a bíráló-bizottság értékelése szerint a párosverseny győztese Zi­mány község, amelynek áll aíiteny ész- tő gazdái lécesen küzáöttevk a ver­senyben és jelentősen •hozzájáruStak ahhoz, hogy a Kapós völgyében egy év alatt 2 százalékkal nőtt az áilat- állioimány. , . , Természetesen a gölilgiek sem csüggeditek el, Kovács Ernq a göd­ietek nevében ismét egyéves ver­senyre hívta a zírftánylakat. Isesz al­kataim ismét a versengésre. Hagy egy év múüva meíyóik • község lesz a győztes, azt nem lehet megjósoíni. Annyi azonban biztos, hogy siem a zimányiak, sem a gölte lek nem en­gednek köffjnyen, éppen ezért mind­két község dolgozó parasztjainak kér ményen ketll küzdeniük az elsőségért Hajdú Gyürgyné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom