Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

í DISZ-bízottságaink használják fel a csurgói járás küldöttválasztó értekezletének tapasztalatait Február 18-án járási választmány- | mezőgazdasági munkákra való mez­es külidöttVálásztó értekezletre gyűl- gósításról, az e téren elért eredmé- tek össze a csurgói járás DlSZ-szer- nyékről, de megállapította azt is, vezetetnek küldöttei. A mintaszerűen hogy a .pártmegbizatások teljesítésé- feldíszített terem, a sok virág, az nél háttónbe szőrűit a fiatalok között egyszerű és éppen, ezért megragadó dirapéiriadíszítés ünnepi hangulatot, barátságos légkört teremtett. Az ér­tekezlet az úttörőpajtások kedves, meleg szeretőitől áradó köszöntésé­vel kezdődött, majd megválasztották az elnökséget, s kezdetét vette a ta­nácskozás. Az eddigi küötíöttválaszitó értekez- letek beszámolóitól! eltérőéin most az a célúink, h-cgy a tanácskozást apró részleteire bontva elemezzük, meg­mutassuk jó és rossz oldalát, bírála­tot igy-akoroilijuník a járási DISZ Bi­zottság munkája felett s ezzel tám­pontot, segítséget nyújtsunk me­gyénk járási bizottságainak további munkájához, a járási értekezletek helyes. levezetésiéhez. ifibb önnállöságot az elftkészitö munkában Mindenekelőtt a bizottság előkészí­tő munkájáról (kell szólnunk. Annak ellenére, hogy az értekezlet előkészí­tését jónak, sőt példamutatónak mondhatjuk, meg -keli említenünk néhány hibát, mély megnehezítette a bizottság tagjainak munkáját. Az előkészítéssel megbízott eivtánsak helytelen módszeréről, szervezőere­jük gyengeségéről van szó. Persze mindehhez hozzájárult az, hogy (ké­sőn, az utolsó napokban fogtak hoz­zá e nagyfontosságú munkához. Elő­ször bizonyos mértékű tehetetlenség jellemezte őket. Később segítségül hívták a járási pártbizottságot, melynek támogatásával megoldódtak a nehézségek. Ezt viszont) másik hi­ba követte: miután megállapították, hogy ezen a módion a legkönnyebb elintézni valamit, végül minden problémával Süvegjártó elvtársihoz, a JB másodtitkárához fordultak. Röviden: több önállóságnak, több tettrekészségnek és lendületnek kell jellemeznie az előkészítő éivtársak munkáját. Kérjék a pártbizottság se­gítségét, de ne várják, hogy mindent a JB intézzen el ő helyettük. Erez­zenek felelősséget munkájuk iránt, s itt is bizonyítsák be, hegy a- fiata­lok, 'á DISZ igenis-képes feladatai­nak megoldására. Nagyobb gondot beli fordítani a beszámoló elkészítésére A vezetőség beszámolója kisebb hibáktól eltérően, jó volt. Takács eúv- társ, á járási bizottság titkára helye­sen és részletesen beszélt a külön­böző párthatárazatokból DlSZ-szer- vezeteinkre (háruló feladatokról), a; végzett politikai felvilágosító munka. A DISZ-oktatás is megfelelő helyet kapott a 'beszámolóban, szó volt az alapszervezetek megerősítésével kap­csolatos feladatokról, a DISZ-iben dolgozó párttagok nem kielégítő lét­számáról is. De itt kell megemlékez­ni egy nagyfontosságú kérdésiről, mély kimaradt a szervezeti élet problémáinak feltárásából. Volt ugyan szó arról, hogy az egyszemé­lyi titkári vezetésit a járás területién mind jobbam felváltja a kollektív ve­zetés, de a beszámolóban Takács elv- társ nem magyarázta meg részlete­sen a kollektív vezetés szükségessé­gét, hatalmas jelentőségét az alap­szervezetek életében, nem nyújtott útmutatást e téren a további teen­dőkhöz. Különben is egyik legna­gyobb 'hibája .volt a beszámolónak, hogy Takács elvtárs kissé bátorta­lanul nyúlt az elvi meghatározások­hoz. így nem beszélt arról, hogy mit miért keli tenniük, nem beszélt pél­dául a párt vezető szerepéről, a DISZ-szervezetek párt-irányításáról sem. Takács elvtárs részletesen beszá­molt az úttörőmozgaloimról, a DISZ és az általános iskolák közötti szo­rosabb kapcsolat kiépítésének szük­ségességéről, majd útmutatást adott ahhoz, hogy mit keli tenni a DISZ- szervezetek munkájának megjavítá- sérai Méltó helyet kapott a beszámoló­ban a kultúr- és a spcrtmiunka, az ifjúság szórakozási és művelődési lehetőségednek mind nagyobb mér­vű biztosítása, de ugyanakkor ke­vés szó esett a napjainkban’ egész társadalmunkat megmozgató, ifjúsá­gunk nevelésével kapcsolatos vita jelenlegi állásáról. Ne feledkezzünk meg a nemzetközi helyzetről A beszámoló egyik legnagyobb hi­bája volt, hogy a vezetőség teljesen megfeledkezett a nemzetközi helyzet értékeléséről. Ma, amikor az egész ország, a hatalmas és mindjobban erősödő béke tábor egy óéiért, a bé­ke megvédéséért küzd — nem lett volna szabad megfeledkezni e nagy­jelentőségű kérdésről. A beszámolóval kapcsolatiban még annyit jegyzünk meg, hogy hiányos­ságai elsősorban a késői összeállítás­ból, az utolsó napi kapkodásból adódtak, s abból, hogy a titkár egye­dül, a vezetőség közreműködése női­kül készítette el a 'beszámolót. S ez intő példa kell hogy legyen járási bizottságaink és alapszérvezeteink részére. Lelkes felszólalások A vita, a tanácskozás már ered­ményesebbnek mondható. A fiatalok ■lelkes felszólalásait, a tetitrekészség és akarat, mely e kiváló DISZ-tagok szavait jellemezte, arról tanúskodik, hogy ifjúságunk az utóbbi időben hatalmas fejlődésen ment át. Bát­ran bírálták a járási bizottságot, alapszervezeteiik munkáját, szavaik­ból kitűnt az a nagy feíMiősség, me­lyet a szervezeti ólét megjavításé terén éreznek. Saját alapszervezetük életéről számolták be ezen a''tanács­kozáson, javaslatok, kezdeményezé­sek hangzottak el, kiállás a béke ügye mellett,' a mezőgazdaság fejlesz­téséért, a fiatalok életének megjaví­tásáért, s bátran mondhatjuk, hogy ezek a hozzászólásiek tették valóban értékessé, emlékezetessé a csurgói járás fiataljainak tanácskozását, A választmány és a küldöttek megválasztása ünnepi hangulatban, megfelelő keretek között, tntkos szán vazással' történt. Itt meg kell dicsér­ni a bizottság tagjainak jó munká­ját, akik ünnepélyessé, gazdaggá tet­ték e nagyjeütentőségű 'aktust. A vá­lasztás oknál mindössze a szavazati joggal rendelkező eivtársak szárma­zás szerinti összetételét kifogásolhat­juk, mely szerint aránylag kevés pa­raszt származású fiatal járult az ur­nához. Úgy gondoljuk, erre nagyobb gondot kelllett volna fordítani. Az értekezlet elérte célját A csurgód járás fiataljainak ta­nácskozását e hibák ekehére is> ered­ményesnek tartjuk, mely elérte alap­vető célját. Gördülékeny, folyamatos volt az értekezlet, s ebből megtáreul- hatjiák fiataljaink, hogy milyen so­kait jelent, ha erőskezű, felkészült­séggel rendelkező elnököt választa­nak. A küldöttek lelkesen, örömmel vötffek részt e tanácskozáson, s a bi­zottság tagjai is elismerésre méltó munkát végeztek. Az új választmány dolgozzék az értekezlet szetlemóben, tegyen meg mindent a párthatáro­zatok teljesítéséért, az ifjúság életé­nek szebbé, tartalmasabbá tételéért nevelje fiataljainkat harcos, szocra- liistia szellemű, tettrekész hazafiakká. Megyénk járási bizottságai pedig tanuljanak a csurgóiak példájából Törekedjenek arra, hogy e fiataffljai- ink életében nagyjelentőségű ese­ményt, a járási választmány és kül­döttek megválasztását minél jobban, minél eredményesebben rendezzék meg. J. B. Egyre jobban terjed a fény Rinyabesenyőn a kommunisták munkája nyomán D INYABESEN VÖltÓL ré­sebben mindig úgy beszél­Bizik a tsz tagsága Horváth elvtárshan FIATAL PÁRTTAG Horváth Sán­dor elvtárs. Alig egy esztendeje kér­te magát a balatonőszödi Vörös Csillag TSZ párttagjainak sorába. A termelőszövetkezet kommunistái ha­mar felismerték Horváth Sándorban a jó kommunista vezetőt jellemző tulajdonságokat és nemsokára párt- titkárnak választották. Horváth elvtárs mindig nagy fele­lősséget érzett a termelőszövetkezet iránt. Nemcsak hogy jó példával jár elöl a mezőgazdasági munkák­ban, de nevelő szóval serkenti a többi tagokat is. Tavaly 560 munka­egységet teljesített, ami után közel 18 000 forint volt a jövedelme. A termelőszövetkezet kommunistái szívesen követték példáját, ő pedig mindig büszkeséggel beszélt mun­kája eredményeiről. Boldogan eldicsekedett a falu dolgozó paraszt­jainak, hogy a múlt évben például 5 pár cipőt, egy pár csizmát, illetve több mint 5 ezer forint értékű ruhát és lábbelit vásárolt családjának. Horváth elvtárs mint a termelő- szövetkezet kommunista vezetője mindig kezdeményező volt. A múlt évben azt javasolta a tsz vezetősé­gének, hogy vessenek négyzetesen kukoricát. Igaz, voltak, akik ellen­szenvvel fogadták a javaslatot, mert nem ismerték ezt az agrotechnikai eljárást. Mégis 7 holdon négyzete­sen vétették a kukoricát. A betaka­rításnál aztán örömmel tapasztalták a termelőszövetkezet tagjai, hogy a négyzetesen vetett kukorica 5 má­zsával adott többét holdanként, mint az egyirányban vetett. Horváth elvtárs tudta, hogy ja­vaslatának megvalósításával nem­csak a jövedelem szempontjából ért el eredményt, hanem a termelőszö­vetkezet tagjait is meggyőzte az új agrotechnikai eljárás eredményei­ről. Több esetben beszélt a tagokkal erről és azok helyeselték Horváth elvtárs kezdeményezését, illetve az új agrotechnikai eljárást A TÉLEN, amikor az új gazdasá gi évre terveztek a termelőszövetke­zet tagjai, Horváth elvtárs javasla­tára megfogadták, hogy az idei ta­vasszal már 20 holdon vetnek négy­zetesen kukoricát. Ehhez Horváth elvtárs nem adott több magyaráza­tot, mint azt, hogy ha 2« holdon termelnek négyzetesen kukoricát, az 100 mázsa többlettermést jelent, ami nemcsak a tsz-tagok jövedelmét nö­veli, de a kívülállók előtt is -példát mutat a termelőszövetkezet, hogy nagyobb területen, géppel művelt földön az élenjáró agrotechnika al­kalmazásával többet lehet termelni, mint az egyéni kisparcellán. Horváth elvtárs rendszeresen fog­lalkozik a tsz-tagokkal. Tudja, hogy egy kommunistának ismernie kell minden munkaterületet. Az egyik al­kalommal például Boszkovics György tehenésszel arról beszélge­tett, Hogyan lehetné növelni a fé- jési átlagot. Megállapodtak abbán, hogy a ta­karmány összetételének javításával legalább fél literrel növelik két hé­ten belül a fejési átlagot. Azóta Boszkovics elvtárs úgy készíti elő a takarmányt, ahogy Horváth elv­társsal megbeszélte. Horváth elvtárs sokat segített a termelőszövetkezet vezetőségének az új gazdasági év terve elkészítésében. De törődött azzal is, hogy a tervet hogyan hajtják végre. Tapasztalatai alapján Horváth elvtárs tudja, hogy a többszöri kapálás több termést je­lent, ezért gyűlésre hívta össze a termelőszövetkezet asszonyait, leá­nyait, hogy megbeszélje velük, ki mennyi kapásnövény megművelését vállalja. így biztosították, hogy az összes kapásterületet jó minőségben megművelik majd. Az asszonyok szívesen vállalták a rájuk jutó terület megművelését, mert látták, hogy a párttitkár fele­sége volt az első, aki vállalást tett. Persze, igen jó érv volt az is, hogy Horváth elvtárs megmagyarázta a tsz asszonyainak: ha négyzetesen művelik a termelőszövetkezet 20 hold kukoricáját és alkalmazzák a pótbeporzást, legalább 5000 forinttal több lesz a tagság jövedelme. Az asszonyok valamennyien 1200—1200 négyszögöl terület megművelését vállalták. EZ A SOK HELYES kezdeménye­zés az alapja annak, hogy Horváth elvtársban bízik a tsz tagsága, elis­meri vezető jenek. A tavaszi munkák id elvégzésének biztosításáért A somogy szobi Úttörő Termelősaö- gozma legalább egy fcommiumiislta!. vetkezet pártszervezeté taggyűléséül A párttagok feladata itt a póldámu- v itatta meg a tavaszi mezőgazdasági tátó tenmedőmuinika, a nevelés, a mozgósítás lesz. Kerezsi Bajos eíltv- társ, a tsz párttiittoára igém nagy je-,, . temitősóget tulajdonít ennek a szerve- j tudják mozgósítani, a tisz-tago-. zésnek, pártszervezeti- határozatnak. I kát jó munkára, feladataik maradék- Elmondja, hogy a kommunistáik: va- Italain teljesítésére, .rt munkáik feladatait. Ezen a taggyűlé­sen a kommunistákat ' elosztották brigádokba és munkacsapatolkiba. Az idén egyetlen- egy olyan munlkaiesa- pat sem Desz, a tsz-iben, ahol ne’ dot­lamennynen igen 'becsületes és jól dolgozó emberek, akik példamutatá­sukkal, felvilágosító munkájukkal egész biztos, hogy mindem időszak­tek Dél-Somogyban, mint a nagy­atádi járás egyik legeldugottabb községéről. Ha valaki említette a nevét, mindjárt hozzá is mondta hogy ott még talán madár sem jár. A kis falu népe valóban nem sok eseménnyel gazdagította Somogy- országot. A felszabadulás után Rinyabesenyő is kilépett az isme­retlenség homályából. Bármennyire is távol van a kis község a forgalmas útvonalaktól bármennyire is el van dugva az erdők közé, a párt, a kommunis­ták tanítása,. felvilágosító szava csakhamar eljutott a rinyabese­nyőiekhez is, s a dolgozók soka­ságát állította csatasorba. Azóta a járás bőséges hír- és eredmény­forrása lett a falu. Sűrűén hal­lunk a rinyabesenyői kommunis­ták munkájáról, szép eredményei­ről. A dolgozó parasztok szorgal­máról, lelkesedéséről. 1952 őszén az egész környék dolgozó parasztjainak figyelme a rinyabesenyői gazdák felé. fordult. Lesték, várták, mi történik ,a köz­ségben. Ezen az őszön indult ugyanis útjára az Uj Barázda Ter­melőszövetkezet, ekkor bontották ki á dolgozó parasztok a szebb, boldogabb paraszti élét Zászlaját. Azóta napról-napra erősödik a közös gazdaság, gazdagodnak tag­jai. S az Uj Barázda ma már a já­rás egyik légjobb termelőszövet­kezete. Sok versenykezdeménye­zés indul el innen, sok felhívás születik itt. A múlt esztendő kü­lönösen gazdag eredményekkel zá­rult. Csaknem 300 ezer forinttal növekedett a fel nem-osztható kö­zös vagyon. De növekedett a tsz- tagok egyéni jövedelme is. Tóth István' elvtárs, aki harmadniagá- val dolgozott a tsz-ben, zárszám­adáskor több mint 45 ezer forint értékű jövedelmet kapott. De ha­sonló eredményekkel dicsekszik Tarr Árpád is és még jónéhányan. A szilárd, egyre gazdagodó ter­melőszövetkezetnek a motorja, hajtóereje a pártszervezet. A kommunisták bátor helytállásá­nak köszönhető, hogy a termelő­szövetkezetet nem sikerült szét­bomlasztaniuk az ellenséges ele­meknek, hogy a tagok túlnyomó többségét nem sikerült eltántorí­tani a szövetkezeti mozgalom me­lói. A kommunisták szívós agitá- ciós munkát végeztek. Fáradhatat­lanul látogatták a dolgozó paraszt­családokat, hogy megerősítsék azok termelőszövetkezetébe vetet' hitét. IVEM VOLT KÖNNYŰ mun­ka. Tóth István elvtárs fel­mondja, hogy bizony sokszor az­zal fogadták családlátogatásai al­kalmával: „ne zaklasson bennün­ket, megtaláljuk mi a számításun­kat az egyéni gazdálkodásban is.“ De Tóth elvtárs nem csüggedett, nem kedvetlenítette el a pillanat­nyi sikertelenség. Hiszen az lenne a csoda — gon­dolta magában —, hogyha egy­két szóra minden sikerülne, egy­két beszélgetés után minden men­ne, mint a karikacsapás. Aki csüg­ged, könnyen csatát veszt — tar­totta Tóth elvtárs. — S újra meg újra próbálta meggyőzni az egyé­nieket a kollektív gazdálkodás előnyeiről, perspektíváiról. — Majd csak sikerül — ez a remény táplálta. És fáradságot nem isme­rő munkáját végül is siker koro­názta. Felvilágosító szavai nyomán azok közül, akik kezdetben hallani sem akartak a szövetkezésről, ma sokan a közös gazdálkodás bátor zászlóvivői. Pálfi Dezső dolgozó paraszt, amikor mégalakult a tsz, ott hagyta földjeit, s elment az iparba ■+— mondván, hogy áz ipari munka jövedelmezőbb . a közös földművelésnél. Közben telt, múlt az idő. Eltelt egy hónap, két hónap, egy év és a tsz egyre erő­södött. Eközben Pálfi Dezső több­ször hazalátogatott falujába. Fi- gyelgette a termelőszövetkezet munkáját, érdeklődött a szövetke­zeti parasztok jövedelme után. S hogy ezért, ezért se, de mindjob­ban vágyódott vissza a faluba. A tsz kommunistái észrevették Pálfi Dezső visszavágyódását. S amikor haza-hazalátogatott, többször fel is keresték otthonában. Beszélget­tek vele, elmondták neki, hogyan dolgoznak, hogyan gazdálkodnak. Hívták közéjük. Pálfi Dezső vé­gül is újra megragadta az eke szarvát, de most már nem -az egyéni kis parcelláin, hanem 9 közösben. EZDETBEN sok probléma volt. Leginkább az asszo­nyok, a családtagok közös mun­kába való bevonásával. Többen vonakodtak a közös munkától, in­kább máshova mentek dolgozni. A földterület nagysága pedig igen megkívánta, hogy ne csak a családfők dolgozzanak, hanem a családtagok is. A kommunisták, az alig 5—6 tagot számláló kis párt- szervezet megindította a harcot az asszonyokért. Papp Lajos elvtárs, a tsz elnöke nem resteilte feláldoz­ni a fáradságos napi munka utáni estéit, meglátogatta a tsz-családo- kat, beszélt az asszonyakkal, fel­világosította őket arról, hogy a giazdag jövedelemhez az ő mun­kájukra is szükség van. Emlékez­tette őket arra, hogy amikor egyé­nileg gazdálkodtak, még többet kellett a családtagoknak dolgoz­niuk, hogy minden mezőgazdasá­gi munkát időben elvégezzenek és akkor tudták nagyobb jövede­lemre szert tenni, amikor a csa­ládfő mellett az asszonyok és a családtagok is szíwel-lélekkel részt vettek a munkában. Az agitáció eredménye néni maradt el. A tavalyi zárszámadás­kor már egyétlen olyan asszony sem volt, akinek munkaegysége ne haladta volna meg a 100-at. De nem volt ritka a 200 munkaegy­ségen felül teljesítő asszony sem. A termelőmunkában, a - tsz meg­erősítéséért folyó politikai harc­ban igen sok pártonkívüli szövet­kezeti paraszt zárkózott fel a kommunisták mellé. Tarr Árpád tsz-tag úgy kardoskodott a közös vagyon mellett, úgy védte mun­kájuk gyümölcsét,, hogy az min­den kommunistának dicsőségére válhatott volna. A pártszervezet felfigyelt a tsz hűséges dolgozóira. Feladatokkal, megbízásokkal látta el őket. Tarr élvtársat például egy család meggyőzésével bízták meg. Munkája nehéz, volt, sok türelmet követelt, de eredményt hozott. Tarr elvtárs kiállta a próbát. Jó munkájáért felvették a tsz párt­szervezetébe. Papp Lajos elvtárs is kiváló agitáció^ és szervező mun­kájával érdemelte ki azt a nagy megtiszteltetést, hogy pártunk tagja lehessen. Fáradhatatlan, nehézségieket nem ismerő emberek a rinyabese­nyői Uj Barázda TSZ kommunis­tái. Olyanok, akik tűzön-vízen át harcolnak a párt politikájáért, a közös gazdálkodás fellendítéséért. Dicséretet érdemelnek kommu­nista helytállásukért. \Z A SZÉP FELADAT vár rájuk, hogy az idén még jobban megerősítsék közös gazda­ságukat, még több egyénileg gaz­dálkodó dolgoz» parasztot vezes­senek a szebb, boldogabb paraszti élet útjára. A rinyabesenyői kommunisták kiemelték falujukat az ismeret­lenségből. Az Uj Barázda TSZ éles fénnyel világítja be a rinya­besenyői dolgozó parasztok előtt a jövő egyedül járható útját a jómó­dú élethez. S.ez a fény g, korhmü- nisták jó munkája nyomán egyre jobban terjed. ' ; oi \ Wirth Lajos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom