Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február 84. Filmfelvevőgéppel Szahalin-szigeten Írták: V. Katanjan és E. Riazanov Tavaly színes dokumentumfilmet készítettünk Szahalinról, erről a különös szépségű szigetről, amelynek lenyűgözően fenséges és zord a természete. Még soha, sehol nem utaztunk annyiféle közlekedési eszközön, mint itt. Repülőgépen és rémszarvasíoga- ton, halászhajón és autón, vonatán, és lóháton, néha pedig csak úgy egyszerűen gyalogszerrel mentiünk a felvételeik színhelyére. De ezen a távoli szigeten — bármelyik vidéken jártunk is — mindenütt tarnui lehettünk, hogy a szovjet emberiek itt is Ugyanúgy élnek és dolgoznak, mint a Nagy Földön. Munkájukat az a romantika teszi széppé, amely a zord természettel, a változékony éghajlattal és a vald elemekkel vívott harcban születik. A múlt század végén Szahalfini-sziget több vidékén megfordult Csehov is. Abban az időben Szahalin kényszermunkatábort', 'börtön-sziget volt. ►►Körül víz, (belül nyomor« — ez a szóLásmomdás járta akkorában a szigetről. A szigeten van egy csúcs, amelyet a Pusztulás-csúcsának neveznek. Ezen a helyen egy 7 kilométeres keskeny szoros választja éfl a szigetet a szárazfölditől. A szoros Gennadij Nyevolszkij, a 'híres orosz tengeri utazó nevét viseli, aki először bizonyította be. hogy Szahalin — sziget 1 Csehov idejében ezen a vidéken nem volt iskola. Ma pedig már több mint 1000 tanító működik a szigeten, akik főleg az ailekszandrovsziká pedagógiai iskolában tanultak Alekszandrovszk-SZanaliniszkijban sok tanintézet működik. Reggelenként vidám fiatalokkal találkozunk a város utcáin, akik a bányaiipari, kereskedelmi technikumba, a szülész- nőképző-iskolába, vagy a pedagógiai Iskolába siettek. Az atekszandrovszkn drámai színház 25 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Amikor ellátogattunk a színházba, csak az őrt találtuk ott; minden művész vendégszerepelni ment Amikor azonban Oha városba repültünk, legelőször az alelkszsmd- rovszki színház hirdetése tűnt szemünkbe. Nyáron a színészek a szeget legtöbb városát bejárták, fellke- tresiték távoli munkahelyükön az olajipari munkásokait is. Oháböl a színházi együttes a szárazföldire. Nyák ólajevszkbe utazott, mi pedig elindultunk a rénszarv astenvésztőkhöz. ' . A „Val“ rénszarvastenyésztő kolhoz nyári legelői Szahalin északkeleti részén terülnek el, ott ahol á tajgá eggyé olvad a tundrával. Főleg a sziget őslakód, az orocsonok és az événekek űzik a rénszarvastenyésztést. Azon a napon, amikor csoportunk ellátogatott a karámokhoz, valóságos karaván érkezett a kerületi (központiból; ímegjöhek vakációzni a gyermekek, akik az északi népek külön iskolájában ptamulmak. Az orocson nők máig sem felejtették el ősi művészetüket, a kézimunkát. Népi elemekkel díszített szőnyegeket, csizmákat, gyenmekbundókat és más holmikait készítenék rén- szarvasbőrből. A legelőn ismeretséget kötöttünk Iván Mdihajlovics Plotnyikov kolhoz- elnökkel. Húsz évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait a távolkeleti mező- gazdasági főiskolán, s azóta Szahalin szigetén dolgozik. Az orocsonok különös tiszteletben részesítik a tapasztalt állattenyésztési szakembert. Megnéztük a csordákat is. A kolhoz 5200 rénszarvast tart. A sziget- partjait mosó tengerek igen gazdagok halban. Szahalrm lakói rengeteg herimget, lepérnyhalait, ’ lazacot, rákot fognak. A gyárak a zsákmányból igen ízletes komzerveket készítenek, amelyekkel a Szovjeit)- umió legkülönbözőbb városainak üzleteiben találkozhatunk. Tavasszal, amikor a csendesóceáni herúngrajok Szahalin partjai felé húzódták, átköltöztünk a nyugati partra, hogy filmre vegyük a halászok életét és munkáiét. A tavaszi ívás csaknem egy hónapig tart. Nagyon fontos, nagyon nehéz időszak ez a halászok életében. Ezalatt a hónap alaitt minden erejüket meg kell feszítemlök, hogy a gazdag zsákmányt kifogják. Az ívási időszak olyan, iránit egy nagy támadás, amelyben rendkívül fontra szerepet játszik a technika: a különleges repülőgépek, -amelyekről felderítik a halakat, a modern hidroákuszitikai műszerekkel felszerelt toütatóhajók. a hatalmas, korszerű halászflotta és a halak gépesített feldolgozása a nyugati partok kombinátjaiban. A téli felvételek idlején egy rendkívül heves viharnak voltunk tanul, amely az egész szigeten végigsöpört. Operatőreink azonban ügyet sem vetettek a dühöngő viharra és bátran ' elindultak felvételt készíteni, A kikötőben lefényképezték a tengerészeket, akik a bőgő, jeges hulláimon •közepette letakarták és megerősítették a hajók berendezését, hogy a tengerbe ne hulljanak. Megörökítették a vasutasok hősi munkáját: a pályaőrök dühöngő szélben, vad hófeirgetegben ásták ki a váltókat a hóból. De a többiek is helyükön álltak. A mozdonyvezetők szinte vakon vezették a vonatot, mert 1—2 méteren túl már nem látták a síneket. A vonatok mégis idejében befutottak az állomásra. Hiába dühöngtek az elemek, a kőolajjal, szénnel, fával megrakott szerelvény dk eljutottak rendeltetési helyükre .. . Sok nehézséget okozott a vihar a városi lakosságnak is. Az utcákon ki kellett ásni a hóból a megrekedt autókat, utakat kellett vágni a hóvárakhoz hasonlító háziakhoz. A lámpák nappal is égtek. A szél a szó legszorosabb értelmében, feldöntötte a járókelőket. Az operatőrnek minden felvétel után ki kellett tisztítania a havat a felvevőgépből. A szigeten télen-nyáron egyaránt hatalmas építkezés folyik, A kolhozokban. az erdómunfcások, olajmun- kásófc, bányászok lakótelepeim az új házak mellett iskolák, klubok, könyvtárak épülnek. ősszel, a felvételek befejezése után, visszatértünk Juzsno-Szaha- ’inszkba. a területi központba. Itt nagy változások mentek végbe azóta, hogy' elhagytuk a várost: az új filmszínház és egy áruház nyílt meg, megkezdődött a tanítás az új középiskola gyönyörű épületében, elkészült az úttörővasút, megindult az új -••'"óv á periagó<í;ai*főisk0lán, -befejé- ződöíft a könyvüzlet építése. ivr^7crqirnns volt a színházi évad is Szabad inon az elmúlt évben. Itt vendégszerepeit az Oszipov-együttes, a Nagy Színház több szólistája, a habarovsaki Vígszínház együttese, moszkvai és leriingrádi esztrád szin- nadnk művészei. Több új darabot mutatott be a Cséhovról elnevezett területi drámai színház is. Szahalin szigetén felkerestük még az olajtelőhelyeket és a külszíni szénfejtéseket ős. ElTátcgattunk a papírkombinát dolgozóihoz, az erdészeti dolgozókhoz, a határőrökhöz, az áttelepült kolhozparasztotohoz, a geológusokhoz. A felvételeknél arra törekedtünk, hogy mennél hívebben számoljunk be a távoli Szaihaián-szágeten é’ő szovjet emberek életéről és békés alkotó munkájáról. Február 22-én hesdndik Varamban as V. nemzetközi Chop in-reraeny A lengyel fővárosban már csaknem 'befejeződitek az V. Nemzetközi Chopin-verseny előkészületei A F-iCharmcnia versenytermében kitünően sikerültek az akusztikai próbák. A versenyen résztvevő művészek számára kiváló márkájú zongorák állnak rendé'kezésre. A legutóbbi hivatalos közlemény Szerint 33 államból érkeznék zongoraművészek az V. Nemzetközi Qho- pón-vérsenyre. A verseny szervezőbizottsága úgy döntött, hogy nem sorsolás alapján lépnek fel egymás után a fiatal művészek, hanem nevük kezdőbetűinek sorrendjében. A verseny első szakasza február 22-től március 3-ig, a második szakasz március 6-tól 11-lg, a harmadik szakasz pedig 14—18-ig tart. Előreláthatólag március 20-án kerül sor a verseny eredményeinek kihirdetésére. A verseny első helyezettje 30 000 zloty, a második helyezett 25 000 zloty, a harmadik helyezett 20.000 zloty, a negyedik helyezett 15.000 zloty, az ötödik helyezett 'pedig 10.000 zloty pénzjutalomban részesül. Külön díjban részesül az a művész, aki a legtökéletesebben tolmácsolja Chopin csodálatos rnaziur- káit A Lengyel Rádió is felkészült az V. Nemzetközi Chopin-verseny közvetítésére. Minden egyes versenyző iátékát magnetofon-szjalagjra -vészük fd. A versenyek naponta 10 és 13 óra között, valamint 16 és 19 óra között zajlanak le a varsói Filharmónia nagytermében. A nagy zenei esemény iránt világszerte igen hagy az érdeklődés. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Bátor szovjet halászok Az Ohocki-tengeran zord a tél, kemény a fagy, hóviharok dühönge- nek. A kamcsaikai haüpari főigazgatóság halászfloti£"áj'ániak legénysége azonban egy percre sem hagyja abba a halászatot. A 'hírek szerint a «Csendes-óceáni Csillag« hailászhajó^ Alekszej Aresztov kapitány vezette legénysége befejezte ötéves tervét. Négy év alatt közel 250.000 púd halat fogtak. Váltatták, hogy ez év végéig még kürülbefül 100.000 púd halat küldenek az átvevőál’omásra. A napokban a halászokat váratlanul meglepte a «kurilka« — így nevezik Kamcsatkán a Kurili-szigetök felől fújó erős szellet. Hatalmas vihar 'kerekedett. A Mikoja-i-ha'(kombinát valamennyi motorosa sietett, hogy fedezéket faláljcn a Bolsoj-fo- lyó -torkolatánál. A -Pozsarszkij« motorja felmondta a szolgálatot. A hajót, amelyet a hu-l’émck a zátonyra sodortak, az a veszély fenyegette, ■hogy ponrázúzódik. A parton tartózkodó egyik munkás, Meskov elvtárs kötelet vett magához és -a jeges vízben éLinduit a motoros fé.'é. A hullámok többször ledöntöttek a lábáról, de végülds elérte a hajót, és ráakasztotta a kötelezet. A motorost csörlő segítségévéi a partra húzták. A víznél könnyebb építőanyag A zaporozsjed «Zaporozsaljurrúny- sztrote tröszt, úi éoítőanyag. a mik- ronorít gyártását kezdte meg. A mikroporit a szilikát téglához hasonló. Kiváló hő- és hangszigetelő, valamint tűzálló anyag. A mikroporit könnyebb a víznél. Végóeszközökkel dolgozzák fel. Széleskörűen alkalmazzák közfa1 ak éoí- téséhez. A trösztben befejezéshez közeledik annak az üzemnek építése, amely az idén már 4 000 négyzetméter mikroporit közfa&emezt gyárt. Növekszik a közszükségleti cikkek termelése Kirsiziában emett-edik a lakosság szükségletet kielégítő cikkek termelése.' A frünzei •-►Mi-koitm« kötszö- vőgyár húsz új kötszövött-fehéiirsmű cikk gyártását vezette be. Az osá Komszomol« selyemkcmbinát dclgó- z# 188 különböző színű- és mintájú ánvaeot gyártanak. A Kirgiz SZSZK konfekció-üzemei 93 újszabású ruha készítését honosították meg. Új tejüzem Vcrosy.ovgrádíban új tejüzemet adtak át rendéketeséniek. Ez naponta 50 tonna tejterméket és öt tonna fagylaltot készít. Az összes tejtermékeket gépek segítségével állítják elő. 100 ÉVVEL EZELŐTT HALT MEG ADAM MICKIEWICZ, A LENGYELEK PETŐFIJE . • «Előre, föld rendülj ki záraidból! Űj-új utakra dobbanj! Hányd el penészes, ősi kérgedet...« (Adam Mickiewicz «Oda az ifjúsághoz« c. költeményéből). A Béke-Világtanács határozata szellemében az idén megemlé- keznek Adam Mickievviczről, a legnagyobb lengyel költőről, halálának 100. évfordulója alkalmából. Mickiewicz alkotásaiban megtestesül kora nemzeti felszabadító harcainak minden alapvetően haladó eszméje. Olyan nyelvezettel juttatja kifejezésre mondanivalóit, amely minden lengyel ember számára világosan érthető. Mint költő a legmesszebben vitte előre a lengyel romantikát a realizmus irányába. Mickiewicz előtt a lengyel irodalom csupán egy szűk társadalmi réteget szolgált. Mickiewicz költői nagyságának köszönhető, hogy a lengyel irodalom közkinccsé vált. Alkotásaiban hangot kapott a népi tömegek ellenállása a feudális elnyomással, a cárizmussal, az úri renddel szemben. Mickiewicz izig-vérig forradalmi demokrata volt. Adam Mickiewicz 1798 december 24-én született Nowogrodekben. Lengyel kisnemesi családból származott. Mint a viinai egyetem diákj® résztvett a haladószellemű ifjúság cárellenes szervezkedésében. A cári rendőrség forradalmi tevékenységéért száműzte. «Oda az ifjúsághoz« című költeménye a XIX. század első negyedének legnagyobb költői mivé i közé tartozik. A -Grazyna«, a hősi hazaszeretet és az önfeláldozás lángoló dicsérete. Ez a himnusz számtalan hazafi részére hozott enyhülést. akiket a zsarnokok börtönbe vetettek, magát Miczkiewiczet a deportáltak sorsára juttatta. A/f ickiewicz száműzetése során megismerkedett a nagy orosz iro- *■ dalommal és a testvérnemzet forradalmi gondolataival. Szívélyes baráti szálak fűzték Puskinhoz, Glinkához, a dekabristák csoportjának tagjaihoz. 1828-ban írt -Konrad Wallenrod« című alkotása, az izzó szabadságvágy örök dokumentuma. Az -Ősök« című hazafias parázstól hevített műben Mickiewicz azt vallotta, hogy Lengyelország felszabadítását csak olyan átalakulás hozhatja meg, amely az egész világ .szabadságának jegyében történik. Életművére a -Pan Tadeusz« című, 1834-ben megjelent hatalmas nemzeti éposz tette fel a koronát. Ebben az alkotásában csodálatos színeket talált hazaszeretetének ábrázolására. A -Pan Tadeusz« mindé* alakjának más a stílusa. Ezzel a költő a szereplők egyéniségét nagyszerűen. tökéletes realizmussal tudja kifejezni. A -Pan Tadeusz« egyébként Mickiewicz költői alkotásának végét jelenti. Ezután publicisztikára és politikára vetette magát. Hazafiságának és nemzetköziségének csodálatos összhangú tiszta eszméje ebben a korszakban domborodik ki a leghatározottabban. 1840-től Párizsban a szláv irodalom tanára. A Népek Tavasza (1848—49) idején Mickiewicz felismeri a forradalmi tettek szükségességét. Olaszországban Lengyel Légiót szervez, amely küzd a Habsburgok monarchiája ellen. 1849-ben lapot ad ki Párizsban -Tribune des Nations« címmel. A szerkesztőbizottság tagjeá lengyelek, franciák, oroszok, németek, belgák, olaszok és spanyolok. 1848—49-ben Mickiewicz felhívást intézett a magyarokhoz, amelyben bátorítja a magyar szabadságharcosokat. A mikor a nemzetközi reakció leveri az 1848—49-es forradalmi megmozdulásokat, Mickiewicz Törökországba utazik, hogy ott lengyel légiókat szervezzen. Konstantinápolyban érte a halál 1855-ben. A lakosság segít a hasznos ásványok felkutatásában A kínai bányaügyi minisztérium, valamint számos talajkutató osztag és expedíció számos tevéiét kap az ország legkülönbözőbb kerületeiből, amelyekben a lakosság hírül adja, hogy vidékükön eddig fel sem tárt ásványkincsek 4a’álhatók. 1954-ben 3500 ilyen levél érkezett, amelyek több mint 5000 lelőhelyre hívták fel a figyelmet Találtak többek között vasat több minit 1200, (szenet több minit 640, rezet töt* .minit 360, ólmot és cinket több mini 1260, aranyat több mint 100, manga®! körülbelül 100 és olajat körülbelül 90 lelőhelyen — továbbá krómod nikkelt, alumíniumot, woiframoA molibdénit, kobaltot, csillámot, foszfort, azbesztet és egyéb ásványkincset. Bözena Nemcová: 4 NAGYANYÓ 135 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Bozena Némcová, aki ma is a legkedveltebb cseh klasszikusak egyike. Saját meséivel gazdagította a cseh népmesék kincsestárát, néprajzi tanulmányokat végzett és küzdött a nők egyen ioguságáért. A cseh nemzeti megújhodás lelkes hirdetőiéként ő kezdte a híres cseh nőik sorát, amely aztán több neves cseh írónővel gyarapodott (pL Karolina Svétlá, Eliska Krásnohorská). Ném- cová születésének évfordulója alkalmából egy részletet közlünk legkedveltebb, magyar nyelven is megjelent regényéből, -A nagyanyó«-ból. Járt a házhoz egy füvesasszony a Krkonose erdőiből és Nagyanyó tőle is sokat vásárolt. A füvesasszony minden ősszel pontosan megérkezett, s ilyenkor a Staré Belidlon házainak lakói örömmel fogadták, s éjjel-nappal minden jóval elhalmozták. A gyerekeknek köhögés elleni füveket hozott s a ház asszonyát is ellátta teákkal és szagos füvekkel. A gyerekeknek egész nap a Rübezahl meséjét mondogatta; elbeszélte, miféle legény őkelme, milyen huncutságokat művelt vele fenn, a hegyek között. Elmondta, hogy Rübezahl néha meglátogatja Kacenka hercegnőt, de a hercegnő nem tűri sokáig magánál s elkergeti. Rübezahl ilyenkor olyan keservesen sír, hogy könnyeitől kiáradnak a hegyi patakok. Ha aztán a hercegnő visszahívja, olyan eszeveszetten rohan hozzá, hogy száguldásában mindent feldönt, felforgat és magával sodor. Egész erdőket dönt ki, köveket görget le a hegyekből, még a háztetőket is lesodorja; egyszóval minden elpusztul, ami csak az útjába kerül. A füvesasszony minden évben ugyanazokkal a füvekkel, s ugyanazokkal a mesékkel állított be, de a meséket a gyerekek mindig újaknak érezték, s mindig örültek az anyókának. Ha a réteken felvillant az őszi kikirics lila színe, rögtön emlegetni kezdték: »Nemsokára megjön a hegyekből a füves néni«, s ha pár napot késett, Nagyanyó is nyugtalankodott: »Mi történhetett a nénivel, csak nem lett beteg, vagy talán még is halt?« S addig-addig emlegették,, míg egyszer csak megjelent az udvaron, hátán hatalmas kosarával. Nagyanyó gyakran vitte hosszú sétákra a gyerekeket. Ilyenkor a vadásziakhoz, a malomhoz vagy ae erdőbe vezetett az útjuk, ahol gyönyörűen daloltak a madarak, a fák töve puha mohával volt kípárnázr- va s ahol gyöngyvirág, fű és mindenféle bokor illatozott. Néha a sápadt Viktorka is virágot nyomott * kezükbe, amikor látta, hogy csokrot kötnek. Viktorka mindig sápadt volt, szeme égett, mint a parázs, fekete haja kócosán lógott, sohasem volt rendes ruhája, s egy szót sem váltott senkivel. Az erdőszélen magányos, öreg tölgyfa állt, annak támasztotta hátát órák hosszat, mereven bámulva a patak zúgója felé. Alkonyaikor lement egészen a part szélére, lekuporodott egy fatönkre, belenézett a vízbe s néha késő éjszakáig dúdolt halkan maga elé. »Nagyanya«, kérdezték a gyerekek, »miért nincs Viktorkánák rendes ruhája még vasárnap sem? S miért nem szól senkihez?« »Mort bolond szegény!« »Milyen az, ha valaki bolond?« kérdezősködtek tovább. »Annak hiányzik a józan esze.« »S mit csinál, akinek nincs józan esze?« »Azt, amit Viktorka. Nem beszél senkivel, rongyokban jár és télen-ny&ron barlangban húzza men TYirCLgát.« »Eríszaka is?« kérdezősködött Vilim. »Persze. Hiszen hallhatjátok, hogy esténként milyen sokáig énekel a zugánál, csak későn megy aludni a barlangjába.« »Es nem fél a lidércektől, meg a vízimanóktól?« faggatták Nagyanyát csodálkozva a gyerekek. »'Vízimanó nincs«, szólt közbe Barunha, »Edéis- •apánk is mondta már«. Viktorka nyáridőben ritkán jött kéregetni, Ae télen egyszerre csak megjelent, mint egy kopott varjú, bezörgetett az ablakon, vagy az ajtón, csalt kezét nyújtva be, s ha megkapta a maga darab kenyerét, vagy más valamit, továbbment szó nélkAU Ha a gyerekek észrevették véres lábnyomát a ke- ményrefagyott havon, utánafutottak, s úgy kiabálták: »Gyere be, Viktorka, Édesanyám ad neked meleg cipőt, s ha akarsz, nálunk is maradhatsz«. — de Viktorka rájuk se hederített, csak futott, egyenest neki az erdőnek.
